Készült: 2024.04.25.05:56:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

332. ülésnap (2013.12.03.), 226. felszólalás
Felszólaló Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:25


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, csak nagyon röviden szeretnék válaszolni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen élénk vita fog kialakulni a Városliget fejlesztésével és megújításával összefüggésben. Több képviselőtársam egészen impulzív módon állt a gondolatai megfogalmazásához. Én ennek inkább örülök, mint a rosszallásomat fejezném ki, annál is inkább, mert hiszen úgy látszik, valóban fontos témát tárgyaltunk, nagyon sokan szóltak hozzá, és fontosnak értékelem azokat a gondolatokat, amelyek egyébként valóban 260 évvel ezelőtt... És milyen fantasztikus dologról is beszélünk Magyarország esetében, ahol a rendszerek szinte 20-30 évente változtak, hogy egy 260 éve köztulajdonban lévő közterület megújításáról, illetve a közterület megújításának az előkészítéséről tudunk itt vitát folytatni.

Visszaidézném az előterjesztői expozémban jelzett, illetőleg elmondott két gondolatot. Ez a felelősségről szól, felelősöknek kell lennünk a közterületeinkkel összefüggésben, és a közösségi építészetben teret kell biztosítani az emberek számára. Sajnos, nagyon rossz tapasztalataink voltak a főváros kapcsán az előző 20 évben, hiszen nem épültek közterületek, illetőleg a meglévőket is leromlott, lepusztult állapotban örököltük meg.

Csak egy példát hadd mondjak el önöknek, hogy megvilágítsam, mennyire összetett a Városliget ügye. Miközben a zuglói polgárok és a budapestiek mindig a zuglói polgármesteri hivatalt keresik meg a felszólalásukkal, engedjék meg, hogy megvilágítsam, mondjuk, az Állatkerti körút jogi státusának ismertetésével. Az Állatkerti körútnál, ha az Állatkert oldaláról nézzük, az Állatkert az Állatkertet üzemeltető vállalkozás használatában, birtokában van, tehát ott ő jogosult. A járda a zuglói önkormányzat tulajdonában van, az úttest a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, majd ha átmegyünk az út másik oldalára, akkor pedig a Széchenyi fürdő részben, a hőforrás pedig a magyar állam tulajdonában van. Tehát mindenképpen egy rendkívül összetett tulajdoni, használati és birtoklási struktúrával rendelkező területet kell egységes egészként kezelni. Én személyesen tudom elmondani önöknek azt, hogy akár csak a Gundel, illetőleg az Állatkert előtti bejáratnál, amikor a zuglói önkormányzat a zuglói önkormányzat tulajdonában lévő járdaszakaszt kívánta díszburkolattal elláttatni, akkor 3 évbe telt egyébként azt a pár tíz négyzetméternyi területet rendbe rakni.

Éppen ezért, látva azt, hogy milyen ambiciózus tervekkel megy neki a kormány a Városliget fejlesztésének, ezt szeretném komplex módon is kezeltetni, mert egy dolog a múzeumi negyed megépítése, de nagyon fontosnak tartom, hogy a zöldfelületek megmaradjanak, sőt fejlődjenek. Aki ismeri a Városligetet, pontosan tudja, milyen széles közlekedési folyosókat alakítottak ki valamikor az '50-es, '60-as években, és aki ott jár, pontosan tudja, hogy milyen drámai forgalmi helyzetek alakulnak ki egyébként ezen a zöldfelületen, hiszen az M3-as autópálya bevezető szakasza átvezet a Kós Károly sétányon, és nehéz lenne, itt elhangzott az ellenzéki képviselők szájából, babakocsival közlekedni. Nem lehet átjutni, van, amikor szinte át sem lehet jutni a park egyik oldaláról a másik oldalára, és számtalan élethelyzetet tudok önöknek felsorolni, hogy mivel szembesül az odalátogató, akár a vidékről érkező, akár fővárosi, akár zuglói vagy bármilyen polgár, akár a turisták, akik ott megfordulnak. Vannak városrendezési tervek, vannak elképzelések, voltak álmok, vannak tervek is egyébként erre vonatkozóan, de a komplexitása mindenképpen azt indokolja, hogy az előkészítés során egy szervezeti rendet, egy szervezeti keretet alakítsunk ki.

Nekem mint egyéni országgyűlési képviselőnek szívem joga, hogy én erre tegyek egy javaslatot. Az én javaslatom szerint sem a zuglói önkormányzat tulajdonjogát, sem a Fővárosi Önkormányzat tulajdonjogát nem érintő módon egy úgynevezett vagyonkezelési jog kerülne a magyar állam kezébe, amely a vagyonkezelői jogát egy általa száz százalékban létrehozott társaság útján gyakorolná, amely társaság az építtető. És itt válaszolok a többször feltett kérdésekre. A törvényjavaslatom 3. § (4) bekezdésében rögzítettük, hogy ez az a vállalkozás, amely teljeskörűen elkészíti, elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéni igazgatási eljárásokban, tehát lesznek hatósági eljárások, és lesznek engedélyezési eljárások. Saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket, lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, ez is rögzített, tehát itt lesz közbeszerzés, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, műszaki ellenőrzési tevékenységét és így tovább.

Tehát azt gondolom, azok az aggályok, amelyek itt felmerültek, hogy itt valami láthatatlan köd veszi körbe a beruházást, illetőleg a beruházás előkészítését, ez légből kapott. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ez a fejlesztés, nagyon fontos, hogy az állam kezében összpontosuljon, a megépített, a megépülő beruházási elemek, így az építmények százszázalékosan állami tulajdonba fognak kerülni, és a vagyonkezelői jog miatt a fenntartásuk, gondozásuk, rendezésük, működtetésük az állam feladatává válik, tehát sem a kerületi önkormányzatot, sem a fővárost onnantól kezdve nem terheli. Azok az építmények, amelyek már ott vannak, és rossz vagy mondjuk úgy, hogy leromlott állapotban vannak, a beruházás során történő felújítást követően azok is az állam tulajdonába fognak kerülni, tehát a közösségünk tulajdonában lesz. A zuglói önkormányzatnak csak területe van és egy pici kis házikó egyébként a tó partján, más ingatlannal mi ott igazából nem rendelkezünk. De fontosnak tartom azt elmondani, hogy az az állapot, amellyel most a zuglói polgárok és nem csak a zuglói polgárok, mondjuk, egy-egy hétvégi illegális árusítás során megkerestek, hogy tegyünk rendet, alakítsuk ki, azt gondolom, azt kellett hogy indukálja bennem, hogy törvényjavaslat formájában szerezzünk érvényt a közösség akaratának, hogy a Városligetet igenis tisztának, rendezettnek, európainak és XXI. századinak kell ismerni és tudni, ez az egyik elem.

(16.30)

A másik elem pedig az, hogy meghatározott és az állam ellenőrzése melletti szervezeti keretek között kell azokat a forrásokat látniuk az embereknek, amelyeket most majd elköltünk.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat jó, remélem, hogy a módosító indítványok, amelyeket már előterjesztettek, úgy tudom, hogy három indítvány született, előremutatóak. Kozma Péter képviselő úr indítványára azt tudom mondani, hogy a magam részéről támogatom, hogy ne változzon meg a zöldfelületek aránya az építmények arányához viszonyítva, tehát minimum a meglévő állapotok maradjanak meg. A másik két indítványt még nem ismerem.

Elnök úr, nagyon szépen köszönöm az értékes hozzászólásokat, képviselőtársaimnak az aktív közreműködést, és remélem, a részletes vitában tudjuk folytatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai