Felszólalás adatai

Parancsoljon, képviselő úr!

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Közeledik a székelyek nagy menetelése; székely testvéreink arra készülnek, hogy kialakítsák minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopát. A székely furfangos nép, de nyilvánvalóan nem Guinness-rekord elérése a cél, mint a 20 ezer tojásból sütött rántottával, hanem a magyarság megmaradása, amiért most a székelyek teszik a legtöbbet. Az a cél, hogy Háromszékben - Berecktől Kökösig - minimum százezer ember meneteljen a székely autonómiáért, és az a cél, hogy a román kormány elálljon a székelyekkel szemben ellenséges, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat sértő tervétől, amelynek egyetlen célja a székely nép még megmaradt döntéshozó intézményei, a székely megyék elsorvasztása. Ezért tiltakozásul a Székely Nemzeti Tanács október 27-ére, vasárnapra felvonulásra hívja a székelyeket és minden magyart.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelképes ez a tiltakozás, mégpedig nagyon erős jelkép Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja, illetve hősi halálának helyszíne; az ágyúöntő székely itt kapott halálos ágyúlövést a kökösi csatában 1849. július 2-án. Ez Gábor Áron útja, rajta Uzon és Eresztevény, ahol eltemették, majd ahol végső nyugalomra helyezték; ez az út a magyar nép, a székely nép szabadságának az útja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a jelzésből kell most értenie Romániában, Bukarestben a román kormánynak, Brüsszelben az uniós adminisztrációnak, Strasbourgban az Európa Tanácsnak, hogy a székely nép szabadságot és önrendelkezést akar, autonómiát, amely egyszerre szolgálja a románság és a magyarság külön érdekeit, és amely egyszerre teremti meg a békés egymás mellett élés és együttélés feltételeit is a román államon és az Európai Unión belül.

Vasárnap összeállhat az a 45 kilométer hosszú tiltakozó menetoszlop, amely nagyon nyomatékos üzenetet küldhet ennek a világnak, hogy a székelyek szembeszegülnek a románok erőszakos asszimilációs terveivel. Ha most vasárnap minél több magyar kiáll - itt, az anyaországban, a határokon túl, a diaszpórában - a székely autonómiáért, és ha a csíkiek, a gyergyóiak, az udvarhelyiek, a marosszékiek és Erdély egész magyarsága csatlakozik, és megmutatja, hogy nem hátrálunk, akkor ez a nagy menetelés méltó folytatása lesz a székelyek történelmi szabadságtörekvéseinek, a székely népfelkelésnek, ami annak idején azért tört ki, mert János Zsigmond megpróbálta megfosztani őket 600 éves jogaiktól, és méltó folytatása lesz a Habsburgok elleni tiltakozásnak, amely a madéfalvi veszedelemhez vezetett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága támogatta a székelyek nagy menetelését, ezért ennek szellemében kérjük magyar honfitársainkat, hogy személyesen vagy a távolból támogatólag vegyenek részt a tiltakozásban, akárcsak március 10-én, a székely szabadság napján tették Marosvásárhelyen vagy annak kapcsán.

A Kereszténydemokrata Néppárt a maga részéről felszólította a tagjait, polgármestereit, képviselőit, és kéri szimpatizánsait, hogy vasárnap legyünk székelyek - úgy, mint ahogy a székelyek magyarok -, meneteljünk együtt, és vigyük együtt közösen vagy tűzzük ki a székely zászlót. Tíz éve alakult meg a Székely Nemzeti Tanács; egyben az évforduló kapcsán pedig fejezzük ki egyetértésünket a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés állásfoglalásával, amely a következőképpen hangzik. "A Székelyföld föl nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló többlethatáskörökkel rendelkező, autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekintenie Romániának is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell."

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Itt, a parlamentben már sokszor kifejeztük, hogy Magyarország és a magyar kormány nyilván úgy tartaná igazságosnak és egyenlőnek az Európai Unión belül, ha azok az önrendelkezési jogok, amelyek a svédeknek, az osztrákoknak, a Spanyolországban élő nemzetiségeknek, más országban a skótoknak vagy Belgiumon belül a flamandoknak és vallonoknak járnak, ugyanezek az önrendelkezési jogok járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben az Európai Unió valamely tagállamában.

Ha megnézzük, földrajzilag és demográfiailag a legnagyobb ilyen egységes, 1100 éves történelmi magyar tömb pontosan a székelység Erdély területén. Nem követelünk tehát többet, nem követelünk mást, csak azt, hogy adják meg a magyaroknak is azt, mint amit sok-sok más európai uniós nemzet megkapott az Európai Unió történelmében. Ezért fontos, hogy a székelység maga is minden úton-módon igyekszik ezt a fajta autonómiát magának megszerezni.

Vannak itt különböző kampányok, amelyeket folytatnak helyben is és az interneten is; bizonyára többen látták már azt a nagyon szemléletes kisfilmet is, amely a YouTube-on nézhető meg a székely autonómiatörekvések jogosságáról. Fontos, hogy európai polgári kezdeményezést próbáltak indítani - bár itt az Unió-bürokrácia itt-ott nehézségeket állított fel -, de ettől függetlenül, aki ott volt Tusnádfürdőn, annak ott lehetősége volt alá is írni ezeket az íveket. Fontos a képviselő úr által is említett nemzeti összetartozás bizottságbeli nyilatkozat, amely szintén támogatásáról biztosította a menetelést. Fontos, hogy mind a Magyarság Házában, mind a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben pedig szinte hónapról hónapra rendezünk olyan konferenciákat, ahol pontosan az autonómiatörekvések jogosságát mutatjuk be, azt pedig nem is kell idéznem, csak utalok rá, hogy az alaptörvény D) cikke a nemzeti összetartozás jegyében felelősséget ró a magyar kormányzatra a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

Meggyőződésem és jogi álláspontom szerint ugyanakkor Romániának jogi kötelessége is lenne a székely autonómia biztosítása, legalábbis az biztos, hogy a közigazgatási reformban az ottani szinte színmagyar - vagy mondjuk azt, hogy többségi magyar - megyék három részre szabdalása és különböző román többségű régiókhoz való csatolása biztos, hogy sérti Románia nemzetközi jogi kötelezettségeit. Sérti először is az Európa Tanács keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, amely azt írja, hogy a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák az ő jogukat és szabadságukat, amelyet jelen keretegyezményből levezetve és ezekből az elvekből származtatnak. Szintén ellenkezne egy ilyesfajta átalakítás az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201/1993. számú kiegészítő jegyzőkönyvével, amely az emberi jogok európai egyezményéhez a kisebbségi jogokkal kapcsolatban fűz kiegészítéseket.

(9.20)

Ennek a 11. cikke úgy szól, hogy "azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státussal rendelkezzenek". Mi ez, ha nem egyrészről a status quo védelme, tehát a magyar többségű megyék védelme, másrészről pedig az előrelépés? Mondhatjuk, hogy ez irányt is mutat minden Európa tanácsi tagállamnak, így Romániának is, hogy ebbe az irányba lépjen és ebből ne visszalépjen.

Szintén az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadta el 2003-ban "Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldásának ösztönző forrása" című dokumentumát, amely szerint figyelembe kell venni a különböző nemzetiségek speciális földrajzi elhelyezkedését. Ezen túl 2007-ben elfogadott "Régiósítás Európában" című ajánlásnak szintén ellene menne egy ilyen román átalakítás. Ez azt mondja, hogy sok olyan nép él Európában, amelynek szembetűnő kollektív önazonossága van. De folytathatnám az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkelye (3) bekezdésével, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikk (1) bekezdésével, amely szintén a kulturális sokszínűséget védi.

Ugyanakkor utolsóként idézném még a román-magyar alapszerződés 15. cikk 9. pontját, amelyik pontosan ezzel kapcsolatos. "A szerződő felek az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától és gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi sztenderdekből és normákból következő jogait és szabadságait." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a türelmet. Ebből is látjuk, hogy Romániának jogi kötelessége is az autonómia irányába továbblépni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai