Készült: 2024.03.28.16:08:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2018.12.13.),  27-50. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:50:07


Felszólalások:   13-26   27-50   51-52      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Képviselő asszony, ez nem volt ügyrendi javaslat, de egyébként jelzem, hogy itt, az én gépemen minden rendben zajlik, és csak azok vannak bejelentkezve, akik itt is vannak, úgyhogy megnyugtatom képviselő asszonyt. Köszönöm.Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik „Az ügyészség 2017. évi tevékenységéről” szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Köszöntöm Polt Péter legfőbb ügyész urat. A legfőbb ügyész által benyújtott beszámoló B/1258. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/3895. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak, a beszámoló előterjesztőjének.

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (5) bekezdése, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 84. §-a alapján a legfőbb ügyész évente beszámolót nyújt be a Magyar Országgyűlésnek. Az írásbeli beszámolót részben elektronikus formában a tisztelt képviselők már korábban kézhez kapták. Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az írásbeli beszámoló formátuma a korábbi évekhez képest jelentős mértékben megváltozott, a statisztikai táblák és diagramok a szövegben nyertek elhelyezést a jobb érthetőség és a szemléletesebb előadás érdekében. Tartalmilag a beszámoló, az összehasonlítás kedvéért, ugyanazokat a részeket tartalmazza, mint a korábbi években.

Szóbeli kiegészítésemben néhány, a beszámolóban található fontos tényt szeretnék ismertetni. Előre szeretném azt is bocsátani, hogy valamennyi, a 2017. évi működést mutató adat azt mutatja, hogy az ügyészség működését a törvények tisztelete, a hivatás magas szintű ismerete jellemezte. Az ügyészség a vonatkozó törvények alapján két nagy ügycsoportban látja el feladatát, nagyobb részt a büntető ügyszakban, kisebb részt a büntető ügyszakon kívül, illetve közjogi területen működik. Ezekről szeretnék néhány szót beszélni, előre véve a büntető ügyszakot.

A büntetőjogi szakágban 2017-ben iktatott és elintézésre váró ügyek száma az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent. Ez a 2013 óta tapasztalható csökkenő tendencia az elmúlt évben is folytatódott, azaz a bűnügyi helyzet minden adat szerint kedvezően változott, és ez most már egy folyamatos trendnek tekinthető.

(11.20)

A regisztrált bűncselekmények számát illetően 2016-ban 290 779 bűncselekményt regisztráltunk, 2017-ben már csupán 226 452 bűncselekményt. Érdemes körbenézni, hogy hogyan oszlik meg ez a szám a különböző bűncselekmény-kategóriák között.

Néhány jellemző bűncselekmény-kategóriát szeretnék csak kiemelni. Ezek közül az első a szándékos befejezett emberölések száma. 2016-ban 101 ilyen cselekményt regisztráltunk, 2017-ben már csak 92-t. Nagyon lényeges a bűnügyi helyzet tekintetében az úgynevezett utcai bűncselekmények száma, e számok alakulása, hiszen ez a közbiztonság érzetével is szoros összefüggést mutat. Ilyen jellegzetes bűncselekmény a rablás. Rablásból 2016-ban 1141-et regisztráltunk, 2017-ben 853-at. Vannak olyan bűncselekmény-kategóriák, amelyek az utóbbi években nagy figyelmet kaptak. Itt elsősorban a különböző intézkedések hatásaként nagyon jelentős változás történt. Megemlíteném az embercsempészést; itt három adatot is mondanék: 2015-ben még 662 ilyen bűncselekmény volt, 2016-ban 351, 2017-ben pedig 179.

Megemlítem még a költségvetési csalás bűncselekményét, arra is figyelemmel, hogy ez igen széles körű érdeklődést vált ki a társadalomban. A költségvetési csalások száma a 2016-os 2444-ről 1880-ra csökkent. Vannak olyan bűncselekmények, ahol nem lehetünk ilyen elégedettek a számok alakulásával. Itt elsősorban a közlekedési bűncselekményeket kell említeni, amely bűncselekmények alapvetően a járművezetés ittas állapotban, illetve talán még a közúti baleset gondatlan okozásánál sem alakulnak olyan kedvezően, bár itt is vannak csökkenő tendenciák, de az ittas járművezetés például nő. Hasonló tendenciát mutat a kábítószerrel visszaélés bűncselekménye is, ott a korábbi, 2016-os 6032-es adattal szemben már 6544-et regisztráltunk 2017-ben.

Szeretném megemlíteni ugyancsak részben veszélyessége, részben a közfigyelemmel kísért érdeklődés miatt a korrupciós bűncselekményeket. A korrupciós bűncselekmények száma ugyancsak nőtt, a 2017-es 984-ről 1123-ra. Itt egy érdekes tendenciát lehet megfigyelni, azt, hogy a hivatali vesztegetések száma növekvő tendenciát mutat, míg a gazdasági vesztegetések száma pedig csökkenő tendenciát. Ezt részben összefüggésbe lehet hozni a felderítés különböző módszereivel. Itt megemlíteném a megbízhatósági vizsgálatot, amely egy nagyon jelentős felderítési módszer a hivatali vesztegetések tekintetében.

A büntető ügyszakban az ügyészség a jogszabályok alapján nyomozást végez, nyomozásfelügyeletet lát el, illetve vádat emel és a vádat képviseli a bíróságok előtt. Ami az ügyészségi nyomozást illeti, a kizárólagos ügyészi hatáskörbe utalt nyomozásokat részben a Központi Nyomozó Főügyészség, részben pedig 2017-ben a központi járási és nyomozó ügyészségek végezték. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jogszabályi változások következtében a jövőben ezt a nyomozati tevékenységet már kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve regionális osztályai fogják ellátni, az erre való felkészülés 2017-ben kezdődött meg, és ebben az évben fejeződött be. Ez is egy pluszfeladat volt a nyomozó ügyészségek tekintetében. Egyebek iránt a legfontosabb nyomozati tevékenység a hivatalos személyek által elkövetett egyéb bűncselekmények mellett az ilyen személyek által elkövetett korrupciós tevékenység felderítése és elnyomása volt.

Ami a nyomozás feletti felügyeletet illeti, az ügyészség 2017-ben több mint 313 ezer nyomozásban született határozatot vizsgált meg. Említettem az ügyszámcsökkenést. Ennek ellentételezéseként több idő és energia maradt a nyomozások színvonalnak emelésére. Ezt mutatja, hogy a fokozott ügyészi felügyelet alá került ügyek száma az előző évben, tehát 2017-ben 7,5 százalékkal növekedett.

Igen jelentős az ügyészségen tett feljelentések száma. Továbbra is sokan fordulnak az ügyészségre a nyomozó hatóságok mellett, helyett feljelentéssel. Összesen 20 049 ügyészségen tett feljelentést kellett az adott időszakban elbírálni.

2017-ben a nyomozó hatóságoktól a vádemelésre váró befejezett nyomozások együttes száma 102 630 volt. Ebből több mint 26 ezer ügyben vádiratot nyújtottunk be, több mint 13 ezer ügyben a terheltet bíróság elé állítottuk, míg tárgyalás mellőzésével történt elbírálásra több mint 18 ezer ügyben tettünk indítványt. Bíróság elé állításra 2017-ben az összes vádemelés 23,1 százalékában került sor, míg az ügyész az összes vádemelés 32,3 százalékában tett indítványt tárgyalás mellőzésére. Ezek külön kiemelendő adatok, mivel ezek az intézmények az eljárás gyorsítását szolgálták, az ügyészség ezekben az ügyekben rendkívül jelentős mértékben járult hozzá az ügyek minél gyorsabb és törvényes elbírálásához, befejezéséhez. A vádemelési javaslattal érkezett ügyek majdnem 85 százalékát és a nyomozás megszüntetésére irányuló javaslattal érkezett ügyek több mint 91 százalékát 30 napon belül intézte el, tehát az ügyészség itt is betartotta egyrészt a törvényes határidőt, sőt azon belül járt el.

Ami a bíróság előtti tevékenységet illeti, az általános tendenciának megfelelően 6,4 százalékkal csökkent a tárgyévben a bíróság által jogerősen elbírált ügyek száma, és 9,5 százalékkal az ezekkel érintett vádlottak száma is. Mindezek eredményeként az ügyészség tárgyalási terhe 2017-ben csökkent. Ez azonban nem csupán az előbb említett adatnak volt köszönhető, hanem az általam már vázolt bíróság elé állítás tárgyalás mellőzésével elintézés segítségével csökkentettük a tárgyalási terheket. Egyebek iránt, hogy ez mennyire volt sikeres: a bíróság elé állításos eljárásra irányuló ügyészi indítványok több mint 93 százalékát találta megalapozottnak a bíróság.

(11.30)

A bíróságok által kiszabott szankciók körében tovább emelkedett a büntetések aránya, már több mint 83 százalékát a szankcióknak büntetésként szabják ki a bíróságok; ugyanakkor a szerkezete a büntetéseknek kismértékben változott, csökkent az életfogytig tartó szabadságvesztések száma, a bíróság 2017-ben 21 vádlottat sújtott ilyen büntetéssel.

Változatlanul az ügyészség megállapítása szerint a büntetéskiszabási gyakorlat enyhe, az alsó határ közelében vagy az alatt szabnak ki büntetéseket a bíróságok; ezt a gyakorlatot az ügyészség többek között fellebbezési gyakorlatával próbálja befolyásolni. Itt találjuk talán a legkevésbé eredményes adatot az ügyészség működésében: 2017-ben az ügyészségi fellebbezések eredményessége 51,9 százalék volt, ennek ellenére ezt a gyakorlatot fenn kívánjuk tartani, tehát a jelenlegi fellebbezési gyakorlatot, mivel úgy véljük, hogy ez egy fontos eszköz a szankciók kiszabására irányuló véleményünk érvényesítésében.

Ami a váderedményességet illeti, ez 2013 óta folyamatosan emelkedik. 2017-ben 97,8 százalék volt, ami az utóbbi tíz év legmagasabb értéke. 59 766 terhelt, a terheltek 82,23 százaléka esetében a bíróság a váddal mindenben megegyezően mondta ki a vádlottak bűnösségét. Itt is szeretném jelezni azt, amit az Igazságügyi bizottság előtt már elmondtam, hogy mindenki által tudottan 2018. július 1-jével új büntetőeljárási törvény lépett hatályba, amely nyilvánvalóan befolyásolni fogja a különböző statisztikai adatokat, tehát ezek a statisztikai adatok jövőre új bázisról kell hogy induljanak. Nekem az a prognózisom, hogy ez jogtörténeti csúcs, ami 2017-ben a váderedményesség tekintetében született.

Az ügyészségnek fontos feladata volt 2017-ben is a gyakorlatnak a vizsgálata. 2017-ben fontos vizsgálatokat folytattunk le az összbüntetések tekintetében, a jogerős felmentő ítélettel zárult hűtlen kezeléses ügyek tekintetében, valamint fontos iránymutatásra került sor a korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés váderedményességének növelése érdekében. Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészség 2017-ben számos, összesen 68 általános érvényű iránymutatást bocsátott ki. Már itt megemlítem, noha ez a közjogi szakágat érinti elsősorban, de befolyásolja a büntető ügyszakot is, hogy 2017-ben közös iránymutatást adott ki a két szakág a megbízhatósági vizsgálatok ügyészi engedélyezése és a befejezett vizsgálatok törvényességi ellenőrzése során alkalmazandó szempontokról. Ennek a korrupciós cselekmények felderítése és elnyomása tekintetében van jelentősége. Tavaly egyébként az ügyészség a korábbi évekhez hasonlóan közreműködött a büntetőjogi kodifikációban, kiemelkedő volt a büntetőeljárási törvény újrakodifikálása kapcsán megalkotandó egyes jogszabályok előkészítésében való részvételünk.

Néhány szót a büntetőjogon kívüli, közérdekvédelmi szakágról. Az iktatott ügyek száma az előző évi ügyforgalomhoz képest nem túl sokkal csökkent, de ez a csökkenés azért mégis érezhető volt, és úgy gondolom, hogy a közjogi szakág most már elérte azt az ügyszámot, amely ügyszám alapján a közjogi szakág megtalálja a helyét az ügyészség rendszerében.

A csökkenésen belül, ami mintegy 2 százalékot tett ki, a törvényességi ellenőrzési tevékenység körében érkező ügyek száma mintegy 1,5 százalékkal volt kevesebb a 2016-os érkezésnél. Ez egyébként utal egy fontos változásra is, amit ismételten megerősítenék, hogy az ügyészség többé nem törvényességi felügyeletet gyakorol a közérdekvédelmi szakágban, hanem törvényességi ellenőrzést.

Említettem a megbízhatósági vizsgálatokat, az ezzel kapcsolatos ügyészségi tevékenységet. A kijelölt főügyészségek 2017-ben a Nemzeti Védelmi Szolgálat kezdeményezése alapján 833 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá, mindössze 64 esetben tagadta meg ezt a jóváhagyást az ügyészség, és az elvégzett ellenőrzések alapján 17 büntetőeljárás indult.

Meg kell említenem a társadalom számára fontos és érzékeny területet, a tisztességtelen üzleti magatartást, amely terén az ügyészségnek vannak bizonyos hatáskörei, bár nem túl széles hatáskörei, de az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt a fellépések számát növelte az ügyészség 2017-ben  az ügyész ebben az évben 42 keresetlevelet nyújtott be ilyen okból.

Külön ki kell emelnem a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyelet és jogvédelem szakterületet. Ez az a szakterület, ahol folyamatosan emelkedő számokkal találkozunk, tehát az ügyszám itt emelkedik. Nyilvánvaló, hogy ez összefüggésben van a beérkezett kérelmek számával is. Az ügyésznek rendkívül jelentős feladata van a büntetés-végrehajtás törvényességének biztosításában, nemzetközi téren is ezekben az ügyekben képviseljük Magyarországot.

Ami az egyéb tevékenységet illeti, szeretném kiemelni az Országgyűléssel tartott kapcsolatok szorosságát. 2017-ben az országgyűlési képviselők 93 írásbeli választ igénylő kérdést, 5 azonnali kérdést és 4 szóbeli választ igénylő kérdést intéztek a legfőbb ügyészhez. Ezek mindegyike megválaszolásra került természetesen.

Ami a Kúriával történő kapcsolattartást illeti, természetesen jelen vagyunk mint ügyész, mint ügyészség a Kúria előtti különböző ügyekben, de ezek közül kiemelendő a legfőbb ügyész által benyújtott jogorvoslat a törvényesség érdekében; ez 2017-ben 28 esetben történt meg. Ez azért lényeges, mert az egyébként nem orvosolható törvénysértéseknek ez az egyetlen elintézési módja. A Kúria ebben a tárgyévben 24 jogorvoslati indítványt bírált el, és 22 esetben az indítványnak megfelelően döntött.

Ugyancsak kiemelendő a jogegységi eljárás. Az elmúlt évben 7 jogegységi eljárás indult a büntető szakágban, ebből 6-ot a legfőbb ügyész kezdeményezett. 2017-ben a közérdekvédelmi szakterületen 3 jogegységi eljárásban tettünk írásbeli nyilatkozatot.

A nemzetközi kapcsolatok közül kiemelném az OLAF-fal tartott kapcsolatot.

(11.40)

2017-ben az OLAF, amely köztudottan az Európai Unió pénzügyi ellenőrző szerve, összesen hat ajánlást küldött a Legfőbb Ügyészségnek az általa lefolytatott vizsgálatokról, és ezekben büntetőeljárás lefolytatására tettek javaslatot. Két esetben az ügyészség nyomozást rendelt el, három esetben az ajánlást és a zárójelentést már folyamatban lévő nyomozáshoz csatolta, egy esetben pedig az azonos ügyben már korábban megszüntetett nyomozás továbbfolytatásáról rendelkezett. Ez megfelel a korábbi évek gyakorlatának és a következő évek gyakorlatának is.

Az OLAF ajánlásai és jelzései alapján indult ügyek közül 2017-ben négy esetben került sor vádemelésre, négy esetben pedig a nyomozás megszüntetésére. Ez 50 százalék. Az európai átlagarány ezen a területen 42 százalék, tehát sokkal jobbak vagyunk, mint az európai átlag.

Szeretném megemlíteni a Eurojusttal tartott kapcsolatot is. A Eurojust az Európai Unió ügyészségi koordinatív szerve, amelynek óriási jelentősége van az úgynevezett közös nyomozócsoportok szervezésében, megalakításában és a nyomozások lefolytatásában. 2017-ben a magyar hatóságok 8 korábban indult, valamint 7 új, a tárgyévben alakított közös nyomozócsoportban vettek részt. Ezek közül a tárgyévben kettő magyar kezdeményezésre jött létre. Magyarország továbbra is az évi 100 regisztrált Eurojust-ügynél többet kezdeményező tagállamok szűkebb csoportjába tartozik, amivel az Európai Unió igazságügyi együttműködésének kifejezetten aktív tagja lett, a korábbi 11. helyről a 7. helyre lépett elő.

Ami a működés személyi és tárgyi feltételeit illeti, 2017. január 1-jén az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2044 volt, az engedélyezett összlétszám pedig 4764. 2017-ben az akkori helyzetnek megfelelően fogalmazói pályázat kiírására nem kerülhetett sor. Ugyanakkor 36 ügyészi és 33 alügyészi kinevezés volt.

Szeretném megemlíteni a fegyelmi eljárásokat: nem magas, sőt kifejezetten alacsony, ami egy jó jel. 16 fegyelmi eljárás indult a tárgyévben, amelyek közül a legtöbb enyhébb súlyú volt.

Kiemelendő a Magyar Ügyészképző Központ tevékenysége. A Magyar Ügyészképző Központ nagyon jelentős továbbképzést folytat, és komoly szerepe van abban, hogy az ügyészség az egyik legjobban felkészült igazságügyi szervezetnek tekinthető, nemcsak Magyarországon egyébként, hanem európai viszonylatban is. Mi is, a bírósághoz, illetve a nyomozó hatóságokhoz hasonlóan fejlesztjük az informatikát. Az informatika kiemelt feladata volt 2017-ben, hogy az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályoknak 2018. január 1-jével megfeleljen. Megtörtént, zavartalanul az ügyészség ezt a rendszert elkezdte használni az idei év január 1-jével.

Ami a gazdasági feltételeket illeti, az elmúlt évben fejezeti szinten 43 milliárd 222 millió forint eredeti kiadás és bevételi előirányzat állt rendelkezésre, amely fedezte az ügyészség különböző költségeit.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az ügyészség 2017. évi működésének értékelése a jogszabályok alapján az Országgyűlés feladata. Az én meggyőződésem szerint Magyarország ügyészsége 2017-ben valamennyi, a működést jellemző objektív adat összevetése szerint stabil, magas szintű és a bíróságok által visszaigazoltan törvényes szakmai tevékenységet folytatott, amellyel hozzájárult a magyar igazságszolgáltatás Alaptörvényben és más jogszabályokban előírt, a társadalom által egyébként joggal elvárt hatékony és gyors megvalósulásához.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, legfőbb ügyész úr. Most megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Legfőbbügyész-helyettes Urak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem én is a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat és kollégáit. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvényének 29. cikk (5) bekezdése alapján a legfőbb ügyész úr benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló B/1258. számú beszámolóját. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága kijelölt bizottságként mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság 2018. december 4-i ülésén megtárgyalta, és 7 igen, továbbá 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül támogatta annak elfogadását.

Az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékoztatta az Országgyűlést az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szerteágazó feladatairól, közjogi tevékenységéről, a törvényességi ellenőrzési, illetve a büntetés-végrehajtási eljárásokkal összefüggő munkáiról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ügyészi szervezet 2017. évben is törvényes keretek között és az időszerűség követelményeinek is megfelelően végezte minden szinten a munkáját. Ezért ezúton is gratulálunk legfőbb ügyész úrnak és valamennyi ügyésznek ahhoz, hogy ilyen kiválóan tevékenykedtek 2017. évben is. Sőt, ahhoz is, hogy európai szinten is kimagasló eredményeket értek el, és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatuk is kiváló, és nemcsak egyszerű tagként vesznek benne részt, hanem a különböző megoldások vonatkozásában kifejezetten számítanak a magyar ügyészségre és a legfőbb ügyész úr gondolataira.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárásgyorsítási igényeknek való megfelelést jól mutatja az az adat, hogy a vádemelési javaslattal érkezett ügyek 91 százalékában 30 napon belüli ügyintézést sikerült elérniük az ügyészségeknek.

Elképesztően jó adat. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a vonatkozó előírásoknak megfelelően a legfőbb ügyész úr 2017. évi beszámolójában az általános tendenciák bemutatása, az általános igazgatási feladatok elvégzése és általában az igazságszolgáltatás közreműködőjeként végzett tevékenysége részletesen bemutatásra került, és ez biztosította azt, hogy bizottságunkban pozitív megítélést kapott szintén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság 2018. december 4-i ülésén legfőbb ügyész úrnak az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló B/1258. számú beszámolóját elfogadta.

(11.50)

Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján H/3895. szám alatt benyújtott határozati javaslatában a legfőbb ügyész úrnak a 2017. évi beszámolóját az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e felszólalni az államtitkár asszony. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 30-30 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Bajkai Istvánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Legfőbbügyész-helyettesek! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Itt, a tisztelt Ház előtt már többször elhangzott  és talán nem győzzük elégszer hangsúlyozni, legutoljára ezt képviselőtársunk, az Igazságügyi bizottság elnöke, Vejkey Imre képviselőtársunk is elmondta , hogy európai kultúránk, európai létünk három nagy talapzaton nyugszik. Az egyik a görög filozófia szabadságeszménye és demokráciafelfogása, a másik maga a kereszténység, a harmadik pedig a római jog.Éppen ezért ismét, ha megengedik, a beszédemhez egy római jogi mondatot fűznék, ezzel kezdeném, és ez egyfajta jelmondata és vezérlőgondolata mindannak, amit szeretnék ma elmondani a tisztelt legfőbb ügyész úr beszámolójával kapcsolatban. Így szól: Iustitia est regnorum fundamentum. Modern fordításban: minden államiság, minden állam alapja a jog. És ha megengedik, ezt a mondatot  nem tudom véka alá rejteni ezt a tegnap itt a parlamentben történt eseményeket követően  az ellenzék valamennyi tagjának is a szíves figyelmébe ajánlom, jezsuita határozottsággal.

Alaptörvényünk 29. cikkének (1) bekezdése közvetlenül a bírósági szervezetre és a bíróságokra vonatkozó 25. és 28., összesen négy cikkelyből álló szakaszok után határozza meg az ügyészség feladatait, ami a következőképpen szól: a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

Az Alaptörvény deklarálja továbbá, hogy a legfőbb ügyész úr évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Ma azért vagyunk itt, hogy ezt a beszámolót itt, a plenáris ülésen megvitassuk. Az Igazságügyi bizottság, ahogy az elhangzott, megvizsgálta az előttünk fekvő beszámolót, amely rendkívül részletes, alapos és áttekintő, és azt a legfőbb ügyész úr kiegészítésével együtt elfogadásra alkalmasnak találta.

Alaptörvényünk meghatározza az ügyészség feladatainak alapvető kereteit, amelynek részleteit az ügyészségről szóló törvény, valamint a jogállási jogszabály, jogállási törvény bontanak ki, amely a következőket írja elő: az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozati eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő beszámoló a törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatos eredményeket, statisztikai és egyéb adatokat, összefoglalókat tartalmazza. A legfontosabb mérőszámban ismét az előző évekhez hasonló csökkenés történt, hiszen a tavalyihoz képest 60 ezerrel kevesebb bűncselekményt regisztráltak a hatóságok, és mindemellett a bűnelkövetők száma is kevesebb volt az egy évvel ezelőttihez képest.

A legsúlyosabb bűncselekmény, a szándékos, befejezett emberölés elkövetésének száma is az előbb említett tendencia szerint mérséklődött. Szeretném kiemelni, hogy a rablások száma nagymértékű visszaesést produkált, ami az emberek, polgáraink biztonságérzetét jelentősen javította. Enyhe romlást mutat  ezt is el kell mondani  a közlekedési, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma is.

Az ügyészség felé nő a bizalom a lakosság részéről, hiszen jelentős számban a nyomozó hatóságok helyett közvetlenül az ügyészségen tesznek feljelentést polgáraink. Az ügyészség sikerét mutatja ugyanakkor, hogy a 2017. évben a megelőző évhez képest közel 10 százalékkal kevesebb személlyel szemben emelt vádat az ügyész. A csökkenés annak köszönhető, hogy az ügyészség eredményesen alkalmazza a bíróság elé állítás intézményét egyszerű megítélésű, bizonyítási nehézségektől mentes, beismerésen vagy tettenérésen alapuló ügyekben.

A gyors és alapos mérlegelésen nyugvó ügyintézés mindenkinek az érdeke. Ebben a tekintetben is előrébb tudott lépni az ügyészség, hiszen a vádemelési javaslattal érkezett ügyek több mint 90 százalékában, ahogy az elhangzott, 30 napon belüli az ügyintézés. Szeretném kiemelni a legfőbb ügyész úr és az ügyészség jogalkalmazást segítő kiemelkedő munkáját is, hiszen ez növeli a jogbiztonságot. 2017-ben a Legfőbb Ügyészség 68 általános érvényű iránymutatást bocsátott ki, amely magas szám mutatja a vádhatóság és a legfőbb ügyész úr elkötelezettségét az egységes jogalkalmazás igénye iránt.

Az ügyészség egyik kiemelt célja az egységesítés terén, hogy a megbízhatósági vizsgálat alapján korrupciós bűncselekmények miatt indult eljárásokban a bizonyítás törvényességének követelménye minden esetben érvényre jusson, ezért 2017-ben iránymutatás került kiadásra a megbízhatósági vizsgálatok ügyészi engedélyezése és a befejezett vizsgálatok törvényességi ellenőrzése során alkalmazandó szempontokról, amely figyelembe vette az Emberi Jogok Európai Bíróságának kialakult gyakorlatát is.

Szeretnék kitérni a legfőbb ügyészt megillető egyes jogosítványok sikeres alkalmazására is. Ilyen jogkör, hogy a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság jogerős, más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható, törvénysértő határozata ellen az ügyészség. A legfőbb ügyész úr ezzel 28 alkalommal élt, amelyből a Kúria a tárgyévben 24-et bírált el úgy, hogy 22 esetben a legfőbb ügyész indítványának megfelelően döntött.

Úgy gondolom, hogy ez a szám is megmutatja, mennyire felkészülten, gondossággal és elkötelezetten látja el a munkáját a legfőbb ügyész úr és az általa vezetett ügyészi szervezet. Szintén a megalapozott szakmai hátteret bizonyítja az is, hogy a büntető szakágban megindult 7 jogegységi eljárásból 6 esetben a legfőbb ügyész indítványozta az eljárást, és a tárgyévben lefolytatott eljárás végén a legfőbb ügyész indítványa szerinti döntés született.

A beszámolókból kitűnik, hogy a magyar ügyészség aktív szereplője a nemzetközi bűnüldözési együttműködésnek; kiemelkedő nemzetközi esemény volt például a magyar-kínai közös szervezésű ügyészségi kibervédelmi konferencia Budapesten, amelyen a kínai legfőbbügyész-helyettes is részt vett.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatója is látogatást tett Budapesten, ahol a folyamatban lévő ügyek állásáról egyeztetett a legfőbb ügyész úrral. Ahogy ez elhangzott, a Eurojust elnöke az igazságügyi miniszter vendégeként szintén Magyarországra látogatott, amelynek keretében belül találkozott a legfőbb ügyész úrral. A megbeszélésen mind a két fél megerősítette, hogy évek óta kiváló a két szervezet közötti együttműködés. Magyarország kifejezetten aktív szereplője  ez is elhangzott  a Eurojuston belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozócsoportoknak.

A beszámolóban felsorolt nemzetközi események és együttműködések megmutatják, hogy a dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr által vezetett magyar ügyészség elismert és megbecsült tagja a nemzetközi bűnüldözési együttműködésnek, amelynek legutolsó ilyen bizonyítéka, legalábbis általam tapasztalt módon az osztrák legfőbb ügyésznél tett látogatás, aki kifejezetten, rendkívüli elismeréssel nyilatkozott a magyar ügyészség munkájáról és a legfőbb ügyész úrról.

Kiemelkedően fontosnak tartom minden szakmában, hogy a munkavállalók rendszeres képzésen vegyenek részt, hogy a legfölkészültebben tudják ellátni tevékenységüket. Elégedettséggel olvastam, hogy a fogalmazók, alügyészek és az ügyészek számára is biztosított a szakmai képzéseken való részvétel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy… (Bana Tibor odalép Polt Péterhez, majd beszélni kezd hozzá.)  Szeretném az elnök urat felkérni, hogy gondoskodjon a házszabály betartásáról. (Z. Kárpát Dániel: Kiüríttessük a termet?  Derültség a Jobbik soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy a magyar ügyészség magas szakmai szinten, hatékonyan, eredményesen, a bűn feltétlen üldözése iránt elkötelezett módon látja el az Alaptörvényben és az ágazati törvényekben előírt feladatait, mindamellett kiváló kapcsolatokat ápol nemzetközi szervezetekkel és a külföldi államokkal egyaránt.

Mindezekre tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a beszámoló elfogadását. Köszönjük a legfőbb ügyész úr munkáját, és mind számára, mind pedig az ügyészség számára további jó munkát kívánunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(12.00)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. (Bana Tibor: El fog jönni az elszámoltatás, ne aggódj!) Kérem, képviselő úr! Köszönöm.Varga-Damm Andrea képviselő asszony következik, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon nehéz egy ellenzéki képviselőnek olyanfajta környezetben, korrupciós környezetben, amely országunkat jellemzi, a legfőbb ügyész úr által előterjesztett beszámolót csak úgy elolvasni, és csak úgy értékelni, mintha egyébként minden rendben lenne. Valóban, a beszámolóban lévő statisztikai adatok kedvezőnek látszódhatnak, ha azt nézzük, hogy 2010-2013 között töretlenül emelkedett az ügyészség által váddal végződött bűncselekmények száma, és 2013-tól 2017-ig pedig rendkívül nagy arányú, 18 százalékos csökkenést láthatunk a beszámolóban lévő statisztikai adatokban.Feltehetjük a kérdést, hogy ez a csökkenés  hiszen erre a beszámoló nem utal  miből eredhet. Kevesebb bűncselekményt követtek el? Kevesebb bűncselekményt derítettek fel? Kevesebb bűncselekmény lett váderedményes, azaz megtalálták az elkövetőt és elítélte a bíróság? Vagy esetleg arról van szó, hogy ezen évek alatt 350 ezer emberrel lett kevesebb lakosa Magyarországnak, és mint tudjuk, a bűnözési hajlandóság a társadalomban bizonyos, elég egyértelműen megállapítható százalékban fordul elő? Nem tudjuk. Mindenesetre azt gondolom én magam is, és azt hiszem, a Jobbik frakciója is, hogy egy ügyészség munkájának eredményességét a számokon és a beszámolókon túl a lakosság közérzete igazolja vissza leginkább.

Bajkai képviselőtársam az előbbiekben arról beszélt, hogy mennyire nőtt az ügyészséggel szembeni bizalma a magyar polgároknak azért, mert évről évre jelentős számban nő azon esetek száma, amikor is a feljelentés közvetlenül az ügyészségre érkezik. Én magam nem ezt tapasztaltam, hogy ez a feljelentésszám ezért növekszik. Valóban lehet azt mondani, hogy a polgárok esetleg jobban bíznak az ügyészségben, de ez lehet relatív is, hogy tán nem azért bíznak-e inkább az ügyészségben, mert a rendőrségeken nem nyerik el azon lehetőséget, hogy egy velük szemben elkövetett bűncselekményt hajlandó legyen a rendőrség, az a nyomozó hatóság kinyomozni, és majdan nem tud más eszközt igénybe venni, mint az ügyészséghez vagy akár a legfőbb ügyészhez fordul.

Én azért is merem ezeket a gondolatokat felvetni, mert ügyvédi munkám során számtalanszor voltam abban a helyzetben, abban a kényszerű helyzetben, hogy a legfőbb ügyészhez forduljak, mert a nyomozó hatóságok még nyomozást sem voltak hajlandók elrendelni, vagy pár irat beszerzése után tanúk meghallgatása nélkül egy ügyet lezárni. Úgy ítélem meg, hogy ez az ügyészséghez fordulás inkább a rendőrséggel szembeni bizalmatlanságnak egyik megnyilatkozási formája.

Nagyon erőteljesen látszik az utóbbi években, és meg kell mondjam, némileg a beszámoló statisztikai adataiból is ezt vélem ki, hogy a hivatalos személyek által elkövetett bűncselekmények felderítési hajlandósága, illetőleg ezen ügyekben a nyomozás, majd esetleg vádemelés igencsak visszaesett. Úgy ítéljük meg, hogy ez valószínűleg nem véletlen.

Magam is tapasztaltam olyat, és kérem, ne vegyék rossz néven, hogy akár konkrét példával is előhozakodok, amikor is nem volt hajlandó elrendelni az ügyészség sem a nyomozást olyan ügyben, amikor például egy közlekedési bűncselekményben azon rendőrök, akik eljártak a helyszínelés során, szándékosan meghamisították a jegyzőkönyvet és a helyszínrajzot. Azért került négy és fél évbe az, hogy a tényleges elkövetőt elítélje a bíróság, mert másfél éven keresztül nem voltak hajlandók még nyomozni sem egy majdnem halállal végződött közlekedési balesetben. Amikor a szakértő megállapítja szakvéleményében, hogy meg van hamisítva a helyszínrajz, feljelentést tesz valaki, és azt írja az ügyészség, hogy azért nem rendel el nyomozást, mert a panaszok eredményeként elrendelték a nyomozást, felderítették a tettest, és ha már úgyis ez megtörtént, akkor miért is foglalkozzanak azzal, hogy az eljáró hivatalos személyek meghamisították a legfontosabb iratát egy közlekedési bűncselekménynek, a helyszínrajznak; tehát ha egy országban ilyen előfordulhat, akkor bármilyen szép a statisztika, bármennyire is meg lehet mutatni, hogy 98 százalék fölött van már a váderedményessége a bíróságok előtt az ügyészségnek, ha akár csak egyetlen ember is azt kell tapasztalja, hogy a hivatalos személyek által elkövetett bűncselekményeket esetleg azzal leplezik, hogy nem hajlandók felderíteni.

2017-ben Magyarország korrupciós indexe ugyan némileg, nagyon kevés arányban javult a korábbi évekhez képest, de még mindig a 66. helyen van 45 ponttal úgy, hogy egyébként ezen 66. helyen Szenegállal osztozunk. Az Európai Unióban nálunk csak Bulgária korruptabb. Tehát ha a 2017-es adatok és felmérések ezt mutatják, hogy Magyarország ennyire korrupt, akkor azt kellene tapasztalnunk ebből a beszámolóból is, hogy nőnie kellett volna azon bűncselekmények felderítésének, illetőleg aztán nyomozásának, majd váderedményességének, amely jellemzően korrupciós bűncselekmény. Ehhez képest a beszámoló 8. oldalán azt találhatjuk, hogy míg a hivatali vesztegetés 2015-ben 333 volt, 2016-ban 835 volt, 2017-ben 945, tehát e vonatkozásban, ha valóban ennyivel több hivatalos személy követett el korrupció bűncselekményt, üdvözöljük, hogy az ügyészségnek módja volt felderíteni és eljárni. De az már meglehetősen furcsa és sajátságos, hogy ha hivatali vesztegetésben gyakorlatilag a háromszorosára nőtt két év alatt a felderített bűncselekmények száma, amellyel aztán az ügyészség foglalkozott, a gazdasági vesztegetés, amely aztán valóban az a fajta bűncselekmény, ami legtöbbször előfordul a korrupciós ügyekben, 2015-ben 351, 2016-ban 78, majd 2017-ben 50  el tudja valaki képzelni azt, hogy egy korrupciós listán 66. helyen álló országban a gazdasági vesztegetés egyhetedére csökkenjen?

Ennyire megjavultak azok az emberek, akik egyébként ilyet el szoktak követni? Ezt azért elég nehezen tudom elképzelni, különösen annak tükrében, hogy az OLAF-jelentés egyértelműen bemutatta azokat a gazdasági vesztegetésre utaló körülményeket, amelyek előfordulhattak és amelyeket ki kellene nyomozni, illetőleg azt látjuk napról napra, hiszen transzparensen a közbeszerzések eredményei megjelennek a köz számára hozzáférhető felületeken, azt tapasztaljuk, hogy a közbeszerzéseket érdekes módon mindig ugyanaz a gazdasági kör nyeri el.

Tehát úgy ítélem meg, hogy a korrupciós indexünk, a gazdasági vesztegetéseknek ezen rendkívüli módon csökkenő tendenciája és ehhez képest a polgárok közérzete, valamint a közbeszerzéseken elnyert szűk gazdasági kör jelensége lehetetlenné teszi azt, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy valóban az ügyészség ebben ellátta a feladatát. De én feltétlenül örülnék annak, ha legfőbb ügyész úr meggyőzne bennünket arról, hogy igen.

(12.10)

Végül pedig engedjék meg, mert mégiscsak nem vonatkoztathatunk el azoktól a jelenségektől, amelyek sok-sok polgárunk számára a mindennapokban fontosak, és a mi feladatunk elvégzésében is bizonyos akadályok tudnak felmerülni abban, hogy a törvényesség érvényesüljön, és ha nem, akkor annak következményeit viselje az, aki ezt megtette.

Éppen két hete ezekben az órákban voltunk az Igazságügyi bizottság tagjaival Ausztria legfőbb ügyészénél, aki méltató szavakkal beszélt Polt Péter legfőbb ügyészünkről. Ezúton is köszönöm a kellemes kirándulást a jelen lévő igazságügyi bizottsági képviselőtársaimmal. Ausztria legfőbb ügyésze második mondatában azt mondta, hogy ugye, azt tudjuk, hogy ő a törvény legfőbb őre Ausztriában, és ily módon ő és az ő szervezete minden vonatkozásban arra törekszik, hogy minden szervezet és személy tartsa be a törvényességet, és e vonatkozásban állhatatosan és határozottan járnak el, lépnek fel.

Az alkotmányunk, amely, mint tudjuk, meddig állt fenn, még az 51. §-a (1) bekezdésében kimondta, hogy valóban az ügyészség a törvény legfőbb őre, gyönyörűen, szabatosan megfogalmazta azt, hogy az ügyészség, a legfőbb ügyész minden személy, természetes vagy jogi személy tevékenységének törvényességét vizsgálja, felügyeli, óvja; óvja minden szervezet és személy eljárásának törvényességét, és törekszik arra, hogy e vonatkozásban mindenki jogkövető legyen, majd ez a remek Alaptörvényünk a 29. cikk (1) bekezdésében ledegradálta az ügyészséget a vádhatóság szintjére. Számomra ez ledegradáló, és azt gondolom, nem véletlen mondta Ausztria legfőbb ügyésze sem két hete, hogy az ügyészség a törvény legfőbb őre.

Magunk úgy látjuk egyébként, hogy ezzel a jelentősen beszűkített jogkörrel nehéz helyzetbe is került az ügyészség, mert a polgárok kitől várnák el azt egy demokratikus országban, hogy egy törvénytelen helyzet esetén felszámolják azt, és legyen következménye, mint az ügyészségtől vagy akár a legfőbb ügyésztől.

Hogy miért vezettem fel ezeket a gondolatokat? Tegnap este ennek az Országgyűlésnek a hivatalától azt a levelet kaptuk, hogy az teljesen törvényes, ha egy országgyűlési képviselő bent sincs a Házban, a teremben, vagy nem rakja be a kártyáját, akkor az törvényes, ha szavazhat helyette valaki. (Z. Kárpát Dániel: Csalók!) Úgy ítélem meg, hogy bár valóban már az ügyészség és a legfőbb ügyész nem a törvény őre, és nem járhat el bármiben, de az ügyészségi törvény egy jogot megtartott, méghozzá azt, hogy hivatalból észleljen bűncselekményeket.

Tegnap ebben a Házban, ahova ma behívtuk a legfőbb ügyész urat arra, hogy a beszámolóját meghallgassuk, olyan gyalázatos dolog történt, hogy nem tiszteltük meg a legfőbb ügyészt azzal, hogy egy olyan Házba jöhessen be, ahol mindig törvényesen folynak a dolgok, nem tisztelték meg azzal azok a képviselők, akik ebben közreműködtek, hogy a legfőbb ügyésznek ne kelljen azt mondanom ma, hogy tisztelettel kérem, ebben a kérdésben hivatalból legyen szíves elrendelni nyomozást. Mert mindazok miatt, akik részt vettek abban, hogy bárki bárkinek a gombját megnyomhatta akkor is, ha még az épületben sem volt képviselőként, és így folyt negyven törvény megszavazása, köztük a közigazgatási bíráskodásé is, én úgy ítélem meg, hogy nem tehettem meg, hogy ezen vezérszónoklatomban ezeket a körülményeket nem említem meg, mert hiszen ha ebben az országban valakiknek, akkor a képviselőknek, a legfőbb ügyész úrnak, az Országgyűlés elnökének, a legfőbb embereknek a legfőbb feladata az, hogy ilyen soha, de soha ne fordulhasson elő, vagy ha igen, akkor annak legyen következménye. (Dr. Becsó Károly: Önök csinálták!)

Elnézést kérek, hogy ezt is szóba hoztam, de ha úgy megyünk el ebből a Házból ma, és úgy fejezzük be ezt az ülésszakot, hogy egy ilyen szörnyűséget még legalább ilyen, azt gondolom, kulturált módon sem hozunk szóba, akkor valóban megkérdezhetik tőlünk, hogy mi végre jövünk mi be ebbe a Házba.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Hadházy Ákos képviselő úrnak, 15 percben.

DR. HADHÁZY ÁKOS (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Természetesen nem fogom igénybe venni ezt a 15 percet, hiszen akkor egy valódi vezérszónoklatot tartanék, de nem kívánom azt a látszatot kelteni, mintha itt egy valódi parlamentnek egy valódi vitája lenne, és egy valódi beszámolót kellett volna hallgatnunk. Nem is az én véleményemre szeretném felhívni a figyelmet, hanem annak a több százezer magyar embernek a véleményére, aki már aláírásával támogatta az európai uniós ügyészséget kikényszerítő aláírásgyűjtést. Ez a több százezer ember véleményt nyilvánított Polt Péter, a Legfőbb Ügyészség és az egész ügyészség munkájáról is. Azért nem tudunk pontos számot mondani, mert nagyon-nagyon sokan gyűjtik ezeket az aláírásokat, ezeknek a napoknak a feladata, hogy egy pontos számot tudjunk a jövő héten mondani. Én mindenesetre elhoztam a tegnap beérkezett ötezer aláírást, ezt majd megmutatom főügyész úrnak, szerintem nagyon impozáns ötezer magyar állampolgár véleményét így egyben látni.

Még egyszer mondom, nem fogok szónoklatot tartani, én magam is menni fogok, még a mai napon is fogunk aláírásokat gyűjteni. Nagyon sok ember munkája van ebben, és nagyon sok embernek kell még ezen dolgozni. Sok mindenkit kiemelhetnék, volt, aki már kétezer aláírást összegyűjtött. Ennek a hétnek számomra az egyik legkedvesebb aláírásgyűjtője egy volt tanárom, aki egy kistelepülésen önmaga 550 aláírást összeszedett; azért, mert az emberek tudják azt, hogy a magyar ügyészség falaz a magyar kormánynak, és megengedi, hogy az európai uniós pénzeket minden kontroll és minden további nélkül, számolatlanul lehessen ellopni.

Kettő dologra szeretném mégis felhívni a figyelmet kettő percben vagy annyiban sem. Az egyik az, hogy sajnos, tudni kell azt, hogy ma a magyar ügyészség szó szerint asszisztál, közvetlenül asszisztál abban, hogy megvan a Fidesz kétharmada. A tegnapi napon abban, hogy kétharmaddal át tudjanak vinni törvényeket, az ügyészségnek teljesen egyértelműen közvetlen szerepe volt. Ez több szempontból sajnálatos: természetesen sajnálatos Hirt Ferenc képviselőtársunk halála miatt is, de leginkább sajnálatos azért, mert így most már a Fidesz kétharmadát gyakorlatilag Simonka György képviselő szavazata tartja fenn.

Simonka Györgyöt már négy éve le lehetett volna tartóztatni. Egy egyszerű állatorvos is észreveheti otthon, ha megnézi a nyilvános adatbázisokban azt a hálózatot, amelyik ott Simonka György körül létrejött, hogy voltak alapítványok, nonprofit kft.-k, amelyek európai uniós támogatásokat megnyertek, ezekben Simonka György családtagjai, ismerősei voltak benne, és ezek aztán megbíztak olyan cégeket ezeknek a munkáknak az elvégzésével, amelyekben szintén Simonka György ismerősei és családtagjai voltak benne. Ebben az ügyben önök már jó néhány letartóztatást eszközöltek, levelezésben voltunk ebben, voltak előzetes letartóztatások. Láttam olyan vallomásokat, ahol ezek a letartóztatott emberek elmondták, hogy mindent Simonka György intézett, ehhez képest négy éve nem tartóztatják le ezt az embert, és most sem tartóztatják le, csak a mentelmi jogát kérték ki; nem tartóztatják le azért, hogy fenntartsák a Fidesz kétharmadát.

Legvégül pedig egy történetet szeretnék csak elmesélni; nagyon sokat lehetne elmesélni, hogy hogyan segítik és milyen egészen elképesztő és sokszor nevetséges módon engedik el a legkomolyabb bűnözőket is. Én a Klebelsberg Központ szoftverbeszerzésére szeretném felhívni a figyelmet. Itt másfél milliárd forint európai uniós pénzből vásároltak elvileg szoftvereket, és azt az információt kaptam, hogy ezek nem valósultak meg. Áder János húga, Pölöskeiné levelezésemre azt mondta, hogy minden rendben van, semmi probléma nincsen. Amikor én kértem, hogy mutassa meg akkor ezeket a szoftvereket, nem mutatta meg, végül az utódja volt az, akihez bemehettem, és valóban meggyőződtem arról, hogy nincsenek meg ezek a szoftverek, a nagy részük nem működik. Miután ebben feljelentést tettem, a Miniszterelnökség vizsgálata is megállapította, egyértelműen megállapította, hogy a másfél milliárd forintnyi szoftverből 500 millió forintnyi szoftver nem is létezik, 500 milliónyi meg nem működik, és elvileg talán 500 milliónyi működőképes.

(12.20)

Majd a Nemzetgazdasági Minisztérium EUTAF nevű auditáló szervezete szintén végzett egy vizsgálatot. Azért tudom ezeket ilyen részletesen, mert egy nyomozás lezáró határozatából idézek. Ez az EUTAF-vizsgálat szintén ugyanezt leírta, hogy helyszíni vizsgálataik alapján ezeknek a szoftvereknek egy nagy része nem is létezett soha, egy másik része pedig nem működik. Majd a NAV nyomozója azzal zárta le a nyomozást, hogy nem történt semmi, ugyanis megkeresték az EMMI szakértőit is, és az EMMI rendszeresen monitorozta ezt a projektet, és ő nem talált semmilyen visszaélést. Tehát a NAV nyomozója nem emelte fel a fenekét, nem ment el a Bajcsy-Zsilinszky útra, nem nézte meg, hogy léteznek-e ezek a szoftverek, nem hitte el Lázár János minisztériumának, nem hitte el az NGM-nek, hogy ezek a szoftverek nem léteztek, hanem egyszerűen lezárta a nyomozást, és önök ebbe minden további nélkül belementek. Nem hiszem, hogy kell ennél egyértelműbb bizonyíték, amikor nem létezik egy szoftver, mégis kifizettek rá 500 millió forintot, nem működik egy szoftver, mégis kifizettek rá 500 millió forintot.

Még egyszer mondom, nem szónokolok tovább, hiszen teljesen fölösleges, nem szeretném azt a látszatot kelteni, mintha egy valódi parlament valódi vitáján lennénk. Viszont ezeket megmutatom önnek, tényleg nagyon impozáns. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Z. Kárpát Dániel képviselő úr jelentkezett.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy a tegnapi nap a magyar demokrácia feketenapja, szégyenpadjára való napja volt azzal a választási csalással, amit itt elkövetett, nem először, a Fidesz-KDNP ebben a Házban  (Dr. Becsó Károlynak:) és ne vágjon pofákat, hanem nyomjon gombot, ha van bátorsága beszállni a vitába! , azzal, hogy a Házban nem tartózkodó képviselőnek is működött a szavazógépe, és szavazhatott róla vagy szavazhatott volna róla, ki tudja, hogy kicsoda. Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy ha már önök ehhez a napirendhez meghívták a legfőbb ügyész urat, aki most itt tartózkodik a teremben, szeretném megragadni a lehetőséget, hogy rendelje el hivatalból azt a nyomozást, ami a Fidesz által szervezett választási csalást illeti, illetve a Fidesz által szervezett tegnapi szavazási csalást illeti a parlamentben. Teljesen egyértelmű, legfőbb ügyész úr, hogy önnek elvileg mérlegelési lehetősége nincs ebben a kérdésben. Ha észlel egy ilyen típusú bűncselekményt, meg kell tennie a szükséges lépéseket, és el kell rendelnie azt a nyomozást, amely egyértelművé teszi, hogy az a Pintér Tamás képviselőtársam, aki a parlamentből eltávozott pár perc erejéig, mégis hogyan szavazhatott volna a gépén. Miért működött a szavazógépe? Hogyan voltak képesek önök ezt az elképesztő csalást véghez vinni?

És hát legfőbb ügyész úr, illetve fordulok ahhoz a három kormánypárti képviselőhöz is, aki befáradt a munkahelyére, megkérdezem önöket, ha tegnap teljesen rendjén való volt az, hogy szavazókártya nélkül, önmaguktól életre kelő szavazógépekkel lehetett szavazni, szerepelni a parlamentben, akkor ha én most kihúzom a kártyámat, és az önök fejére olvasom a bűneiket, akkor a hangom továbbra is hallatszani fog, ugye? Mert ez a kártya akkor feltétlenül nem kell ehhez. És igen, a fejükre olvasom a bűneiket, hiszen tagnap egy szervezett csalást hoztak össze Magyarország parlamentjében, azt hozták össze, hogy a Házban nem is tartózkodó ember is leadhatta volna a szavazatát, és ezek után kívánják a rabszolgatörvényt keresztülvezetni a rendszeren. Elképesztő, amit művelnek, szégyelljék magukat! (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, de szeretném figyelmeztetni, hogy a napirend másról szól. Értem, hogy fontos kérdést vet fel, de az most nem erre a napirendre tartozik. Normál időkeretben megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell hogy elmondjam a 2017-es főügyészi beszámolóval kapcsolatosan, hogy ez az intézmény pontosan ugyanúgy működik, mint ahogy a tegnapi napon működött a magyar parlament. Önös érdekeknek alárendelve, a magyar kormány érdekeit szolgálva, nem szolgálva a magyar társadalom érdekeit, pláne nem a függetlenséget, egész egyszerűen meggyalázva egy európai uniós tagország ügyészségét és igazságszolgáltatását. Azt kell mondjam, hogy a szabad világban a demokratikus felhatalmazást soha nem használják a jogállami normák és a demokratikus intézményrendszer függetlenségének felszámolására. És bár lehet, hogy jelen pillanatban az igazságszolgáltatás intézményei annak megfelelően működnek, ahogy önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim elvárják, de azt kell hogy elmondjam, hogy a mindenkori hatalomgyakorlók fölött az ítéletet mégiscsak a történelemkönyvek mondják ki, és ez az, ami alól önök sem fogják tudni kihúzni magukat, bármit is állítanak a tegnapi ülésnapról, bármit is állítanak arról, hogy hogyan működik az ügyészség.

Hát, köszönöm, hogy befáradt főügyész úr, de nem kellett volna! Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most két percben van lehetőség hozzászólásra. Megadom a szót Bajkai István képviselő úrnak.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem szerettem volna hozzászólni, csak mégis azt gondolom, hogy az elhangzottak néhány mondatot azért igényelnek. Először is arra szeretném fölhívni a figyelmet, elnök úr is erre utalt a különböző felszólalások kapcsán, hogy ami most napirenden van, az az ügyészségnek, a legfőbb ügyész úrnak a 2017. évre vonatkozó beszámolójának a megvitatása. Minden más kérdés, amelyeket itt felhoztak az egyes ellenzéki képviselők, nem tartoznak a napirendhez. Azt gondolom, ez is a törvényesség, a jog, a házszabályok betartásának kérdése. Például a mi munkánk akadályozása-e, hogy valaki egyáltalán a napirendhez kíván-e hozzászólni. Ismételten szeretném kiemelni, hogy az is a törvényesség és a jog része, hogy egy képviselő ismeri-e a házszabályt és ismeri-e a jogait. Varga-Damm Andrea képviselőtársunk személyes élményekből táplálkozó előadást tett. Én pusztán csak arra szeretnék utalni, hogy hova fordulnak az állampolgárok vagy éppen jogi képviselők, ügyvédkollégák, abból nem lehet általános következtetést levonni, hiszen egy ügyvéd számára az, amely ügyekkel nála jelentkeznek, az számára a teljes ügy spektrumát jelenti, abból következtetést levonni nem lehet. Például, hogy ki fordul közvetlenül a nyomozó hatósághoz, ki fordul az ügyészséghez, abból semmifajta következtetést nem lehet levonni, különösen egy erre szakosított, erre specializálódott szakma egykori képviselőjeként.

A másik: egy képviselői hozzászólásban elhangzott még az Európai Ügyészséggel kapcsolatos néhány mondat is, bár szerintem ez sem a 2017. évre vonatkozó legfőbb ügyészi beszámoló tartalma. Csak szeretném megjegyezni, az Alaptörvényünk világosan rögzíti azt, hogy az igazságszolgáltatás keretében, annak támogatójaként az ügyészség jogosult nyomozati eljárás lefolytatására bizonyos ügykörökben, illetve a nyomozás felügyeletére. Tehát ma így szól az Alaptörvényünk. Amennyiben van más indítvány az Alaptörvényünk módosítása tárgykörében az ellenzék részéről, annak megtételére van törvényes lehetőség, de ezt nem a legfőbb ügyész úr beszámolója kapcsán kell elmondani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Elnézést, hogy túlléptem az időt.

Pusztán azt szeretném ismét kifejezni, hogy most is történt, épp a legfőbb ügyész úr kapcsán, ismét egyfajta inzultus az ellenzéki képviselők részéről. Ez is azt jelzi számomra, hogy számukra a házszabály betartása sem fontos. S ha a tegnapi nap kapcsán vizsgálat fog folyni, az szerintem az ő eljárásukkal kapcsolatban fog.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Stummer János képviselő úrnak, normál időkeretben.

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt  ha tisztelt  Legfőbb Ügyész Úr! Amikor Bana Tibor képviselőtársam odament önhöz az előbb, azt bátorkodta neki mondani, hogy önnek nincs félnivalója. Egyelőre, legfőbb ügyész úr, nincs félnivalója. Egyelőre! Ha szétnéz maga körül, a padsorokban számos olyan széket lát, ahol annak a hatalomnak a parlamenti képviselői ülnek kétharmados többségben, amely hatalomnak ön már hosszú évek óta szolgalelkű kiszolgálója. Hárman ülnek most itt ön körül ezek közül a képviselők közül a magyar nemzet templomában. Milyen érzés janicsárnak lenni, kedves uraim? Milyen érzés magyar embernek születni ebben a hazában, és utána a török szultán szolgálatában élni? Milyen érzés a török szultán parancsára, az őrült király parancsára a saját népük ellen menni? Milyen érzés meggyalázni ezt a Házat, ahogy önök tették a tegnapi nap folyamán? Hogyan számolnak el a lelkiismeretükkel? Hogyan számolnak el majd az életük végén ezzel, amikor számot vetnek mindazzal, amit maguk mögött hagynak? Hát ezért tanultak, uraim? Azért dolgoztak éveken keresztül, hogy egy ilyen hazaáruló hatalomnak, az őrült királynak legyenek a janicsárjai?

(12.30)

Legfőbb ügyész úr, csupa érdekes dolog történik ebben az országban. Csak néhányat szeretnék ezek közül az érdekes történetek közül felemlegetni önnek. Nem tudom, hallott-e róla, hogy 2016 őszén kiderült, hogy egy Cider Alma Kft. nevű cégnek 3,2 milliárdos tartozása van a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház felé. A kft. egy cégcsoportot fog össze, amelyben több pozíciója is van az Orbán családnak, a Cider Alma egyik leányvállalatát például a miniszterelnök unokaöccse vezeti. Ön nyilván személyes ismerősei között tudhatja őt.

Lévai Anikó testvére, Lévai Gizella, illetve az ő élettársa, Ökrös Imre három cégben is üzlettársa a Cider Alma tulajdonosainak. Sőt, Lévai Gizella egyik fia is feltűnik a cégcsoportban, Szeghalmi Ádám, az Orbán-gyerekek unokatestvére vezeti a Cider Alma Drogida Hungaro nevű leányvállalatát. 2017 februárjában a szép emlékű Hír TV közérdekű adatigényléssel fordult az MNKH-hoz, hogy megtudják, rendeződött-e a Lévai pereputty tartozása. Képzelje el, legfőbb ügyész úr, hogy mi derült ki, a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Hórusz Faktorház Zrt. kifizette a tartozást. Maga szerint ebben semmi különös nincs?

De nézzünk egy másikat, legfőbb ügyész úr! 2017 tavaszán zárult le a Kun-Mediátor-ügyben folytatott nyomozás. Úgy tudom, hogy a kétezer oldalas vádirat szerint a 10 milliárd forintos kárból 6 milliárddal nem tudott elszámolni a társaság. Az ügyészség anyagaiban még csak említés szintjén sem szerepel a Karcagot a bűncselekmények idején vezető Fazekas Sándor exminiszter, sem pedig az oda feltűnően gyakran látogató Varga Mihály miniszter úr. Vajon mind a kettőjüket védi az a bizonyos birodalom, amelynek ön is az egyik janicsárja?

Szeretnék megvilágosodni, legfőbb ügyész úr, itt a kiváló alkalom, Elios-ügyben is. Hogy áll a nyomozás? Emlékeztetném, az Orbán család ifjú titánjának szélhámoskodása miatt 13 milliárd forintnyi támogatást kellett visszafizetnünk az Európai Uniónak. Megvan már végre a gyanúsított? Vagy még csak nem is sejtik, kinek állhatott érdekében ez a gigantikus, egész országot behálózó csalás?

Amíg a válaszon gondolkodik, gyorsan átrepkedhetünk egy másik témára is. Annak idején naivan felháborodtunk azon, hogy Rogán Antal miniszter úr helikopterrel jár esküvőre. Akkor még nem sejtettük, hogy a miniszterelnök úr egy 17 milliárd forint értékű luxusrepülőgépen utazgat focimeccset nézni, és saját bevallása szerint a ’80-as évek óta így tesz, a világ legtermészetesebb módján. Majd blazírt képpel ezt elő is adja ugyanebben a Házban. Érdeklődni szeretnék, hogy mire jutott az ügyészség az Elios-ügy kapcsán. Még véletlenül sem merült fel önökben itt hátul, a kisagyuk környékén a bűncselekmény gyanúja?

Átküldöm önnek a hivatali e-mail-címére Orbán Viktornak a vagyonbevallását. Legyen olyan kedves, böngéssze át, és morfondírozzon, mélázgasson rajta egy kicsit, Polt úr, vajon miből sikerült a miniszterelnök úrnak, a méltóságos úrnak kigazdálkodni az utóbbi három évtizedben ezeket a luxusrepüléseket. Mert én, megmondom önnek őszintén, egyszerű parasztgyerekként ezt elképzelni nem tudom, hogy sikerülhetett neki.

Nemrég értesültünk arról, hogy megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen. A IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása szerint ugyanis a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. Polt úr, mégis hány ország titkosszolgálatának kell még visszajelzést küldenie, hogy végre gyanús legyen valakinek önök közül ez a vízumgyáros szélhámos, aki még a nemzetbiztonsági átvilágításon is megbukott? Hány orosz prostituáltnak és maffiózónak kell még lebuknia Nyugaton, hogy önök érdemben vizsgálódni kezdjenek ebben az ügyben?!

És akkor még nem beszéltünk a habról a tortán, a letelepedésikötvény-bizniszről, ami nettó hazaárulás meggyőződésünk szerint. A Transparency International számításai szerint csak a letelepedésikötvény-biznisz 30 milliárd forintnyi veszteséget okoz a magyar államnak, miközben a Rogán-Habony-körhöz tartozó offshore cégek és az azeri, grúz, izraeli üzletemberek minimum 145 milliárd forint hasznot realizáltak és vittek ki az országból. A program keretében 20 ezer külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is érdemi ellenőrzés nélkül juthattak magyarországi letelepedési engedélyhez.

Az eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, és a magyar állam kötvényeiben moshatja tisztára a pénzét. Tudja, hol állították ki az ő számára az erkölcsi bizonyítványt? Egy önök számára, janicsárok számára ismerős környéken, de nemcsak azért, mert nyaralni járnak oda a kis pereputtyaikkal, hanem azért, mert ott bújtatják a pénzeiket is, egy karibi offshore paradicsomban. Ott kapott ez az úriember erkölcsi bizonyítványt. Igazán megnyugtató, igaz, legfőbb ügyész úr?

Egy igazságos országban élünk, ugye? Ön a hivatalának megfelelően és ahhoz méltóan végzi a munkáját, ugye? Az elmúlt években több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Gazdasági bizottság számos offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre. Hogy mást ne mondjak, a magasan legtöbb jegyzést produkáló kínai piacon egy nagy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, amelyet egy bizonyos kínai bankár képvisel. Mit ad isten, pontosan az a személy, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban! Hát, ez sem érdekes, legfőbb ügyész úr?!

Nagyon úgy tűnik, hogy ez az áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedőktől beszedett pénz egy részének újraosztására. A maga hivatala, önnel az élén pedig mindehhez tapsikol. Nem zárhatjuk ki, hogy a kormányközeli döntéshozóknál landol a profit egy része. Nem szeretne ennek egy kicsit utánabogarászni munkaidőben, legfőbb ügyész úr?

Aztán itt van nekünk a független nemzeti bankunk, ugye. Az MNB összesen körülbelül 300 milliárd forintot juttatott az általa létrehozott Pallasz Athéné alapítványcsaládnak. Ez az összeg a Magyarországon egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék közel 1 százaléka. Az alapítványok mintegy 200 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a vagyon fennmaradó részéből pedig százmilliós nagyságrendben támogattak a jegybank vezetéséhez közelálló személyeket. Nem kellene itt is egy kicsit körbenézni, legfőbb ügyész úr?

És ha csak ezt a néhány ügyet idehoztam a Ház elé szemelvény gyanánt, akkor nézzen már egy kicsit magába, és gondolkodjon el rajta, hogy minek tartja magát! A jogállamiság őrének vagy az Orbán család szolgájának? Amíg a válaszon gondolkodik, engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljak egy könyvet. A Civitas Intézet állította össze ezt a kiváló gyűjteményes kötetet, az a címe, hogy „Fekete könyv: Korrupció Magyarországon 2010 és 2018 között”. Ilyen ügyek vannak benne felsorolva, mint MNB-alapítványok, 4-es metró, Alstom-metrókocsik, Budapest szíve, Margithíd felújítása, MET-ügy, Lánchíd Palota, Spéder Zoltán, EMIR-ügy, Budapest-Belgrád vasútvonal, ESZOSZ-ügy, Zsiga Marcell ingatlanügye és építési ügye. Összesen mintegy 106 ilyen ügy van.

Most önnek nyilván munkaköri kötelessége az, hogy ezt a könyvet valahová eltegye, otthon a polcra, vagy kitegye az irodájába, valami dobozba elhelyezze otthon. De én arra szeretném megkérni, hogy majd ha egyszer eljut oda, hogy számot vessen a pályájával, akkor vegye elő ezt a könyvet is, legfőbb ügyész úr. Nézze át, nézze meg, és ismerje meg, hogy ön mihez asszisztált ebben az országban az utóbbi nyolc évben. Odaviszem most önhöz ezt a könyvet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.  Átadja a könyvet dr. Polt Péternek.)

(12.40)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. (Stummer János, miközben dr. Polt Péter asztalára helyezi az említett kiadványt: Jó olvasást!) Most normál időkeretben, 15 percben Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó. (Stummer János dr. Polt Péter üléstermi helyétől távozóban: Szégyellje magát!)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben legfőbb ügyész úr megkapta a magyarországi korrupciós bűncselekményeket feltáró Fekete könyvet, és reményeim szerint mélyebben lesz módja megismerkedni ennek tartalmával, szeretném elmondani, hogy a kormányközeli oligarchák által vélhető módon zsebre tett több száz milliárd forint, amely az utóbbi években egészen furcsa utakon vándorolt egészen ismeretlennek tűnő helyekre, azért alapvető kérdéseket vet fel legfőbb ügyész úr tevékenysége, munkája kapcsán is. Vitatkoztunk mi már itt a Házban rengeteg kérdéskörről  Bajkai képviselőtársammal is , arról, hogy az egyszemélyes közbeszerzések adott esetben korrupciós kockázatokat milyen mélyen rejtenek magukban, én állítom, hogy nagyon magas fokú a korrupciós kockázat ilyen esetekben. Arról is vitatkoztunk, hogy ön szerint 19, szerintem bizonyos időszakokban 30 százalék fölötti az egyszemélyes közbeszerzések aránya. Itt ugye statisztikai hivatalokkal vitatkoznak önök, nem velem feltétlenül, de önmagában olyan esetekben, amikor egy emberre, egy cégre kerül kiírásra egy hasonló eseménysor, és lényegében vetélytárs nélkül, egy piaci szeletet bezsebelhet az esetek döntő többségében egy kormányközeli jóbarát vállalkozó, akkor elmondhatjuk, hogy legalábbis a gyanúja felmerül annak, hogy ott csalárdságok fordulnak elő.

De ugyanígy elmondhatom önöknek azt is, és a legfőbb ügyész úrnak címzem, hogy az utóbbi években akár a földterületek tekintetében, akár a dohányboltok koncessziós jogainak elosztása során, akár teljes gazdasági ágazatok vizsgálata során arra jutunk, hogy Fidesz-közeli oligarchák, jóbarátok enyhén szólva túlexponálták magukat, és bizony százmilliárdokat hasítottak ki a köz számára félretett forrásokból, és bizony azon forrásokból, amelyekből a közállapotok javíthatók lettek volna Magyarországon.

Azt is meg kell említenünk, ha szóba kerültek az MNB alapítványai, az onnan igen furcsa utakon kivitt tízmilliárdok, százmilliárdok: legfőbb ügyész úr, egy szavuk nincs ehhez? Ahhoz, hogy ebből a pénzből, főleg az MNB-nél a devizahiteles átváltásból keletkezett többletből egy kártérítési alapot lehetett volna létrehozni. Meg lehetett volna segíteni a legnehezebb sorú devizahitel-károsultakat, a már kilakoltatottakat. És ha ez megtörténik, ha önök nem szabotálják el ezt a folyamatot, akkor most, az úgynevezett családok évében nem kellett volna rekordszámú kilakoltatással szembesülnünk. És lehet, hogy ez nem legfőbb ügyészi jogkör, a kilakoltatások különböző körülményeinek, ha nem is méltatása, de elemzése, de önök mégiscsak rendszerben működnek, rendszerben dolgoznak, egymással karöltve, vállt vállnak vetve. Nem lehet nem észrevenni, Magyarországon mi történik.

Legfőbb ügyész úr, ismeri ön a Trónok harca sorozatot? Egy-egy epizódját látta már esetleg? El kell hogy mondjam önöknek, ha ismeri a Trónok harca epizódjait, akkor látja, hogy önök a Lannisterek birodalmát építették fel Magyarországon. Akárhova nézünk be, a függöny mögött ott lesznek a szőke fürtök, ott látjuk a kék szempárokat! Akár az Állami Számvevőszékben nézünk be a függöny mögé egy kicsit, akár a legfőbb ügyész hivatalában, akár fontosabb közhivatalokban és állami intézmények vezetői tekintetében, ha körülnézünk, mindenhol azokat a szőke fürtöket látjuk, legfőbb ügyész úr. És eljön az az idő, amikor a Lannistereknek megborul az uralma. És bizony, akkor a szembenézés órája is eljön. Én is szembe fogok nézni azzal, amit itt elmondtam a parlamentben, és amilyen érvekkel, tényekkel, számokkal szembesítettem önöket. De önöknek is szembe kell nézniük azzal az elképesztő gazdasági hazárdjátékkal, ami az utóbbi évtizedben végbement Magyarországon.

És azt is látjuk, ha csak a letelepedésikötvény-konstrukciót vizsgáljuk: legfőbb ügyész úr és fideszes képviselőtársaim sem találnak hasonlót egész Európában, mert nincsen. Ilyen nettó korrupciós mechanizmusokra épülő őrület nem található az európai piacon. És számoljanak el azzal a 30 milliárdos veszteséggel, amely a magyar közt érte! És ne mondja nekem, hogy nem az ön jogköre! Hivatalból indíthatta volna el és kellene hogy elindítsa számos ilyen esetben a vizsgálatot, attól függetlenül, hogy a végső szót melyik szerv mondja ki.

De az az elképesztő összekacsintás, amit tanúsítanak, számomra is meglepő. Ne mondja azt, hogy semmilyen kockázatot nem talál, nem találhatna akármelyik hivatal, mondjuk, a magasépítési beruházások körül; mondjuk, akörül, hogy ha Budapesten járunk-kelünk, az építőipari beruházások nagy részét az önök hálózatának valamely jóbarátja végzi. És ha egy tisztességesen működő parlamentben mondhatnám el azt, amit most mondok, akkor ön most felállna  nem a vita végén egy zárszó keretein belül , és tisztességes szakmai választ adna legalább a felvetett szakmai kérdésekre, hiszen egyetértek azzal, hogy a minősítgetésektől tartózkodjunk.

De itt tényszerű adatok sorjáznak egymás után, és jellemző módon azt a választ kapjuk rá, hogy „mert Soros”. A felvetéseinkre ezt a választ kapjuk. Szeretném önöket emlékeztetni, hogy csak egy gyenge kormány bújik minden esetben Soros mögé. Tegnap is ez történt. Amikor itt a Fidesz-KDNP a parlamentben, megcsúfolva a házszabályt, megcsúfolva tisztességet és etikát, keresztülvitte a rabszolgatörvényt és ezt az őrületet, azt bizony nemcsak a házszabály, de a magyar nemzet megkerülésével is tette. Most ne tévessze meg önöket az a tény, hogy nincsenek százezrek a Kossuth téren, mert lesznek százezrek a Kossuth téren, hiszen egyetlen kormány sem működhet a saját állampolgárai ellenére. És én nem azt kívánom önöknek, hogy erőszakos körülmények között, események után bukjanak meg, Isten lássa lelkem, nem ezt kívánom. Azt kívánom önöknek, hogy most, az utolsó pillanatban forduljanak vissza az őrület útjáról, vonják vissza a munka törvénykönyve módosítását; tisztességesen kezdjék el engedni működni mind az állami hivatalokat, mind adott esetben az Állami Számvevőszéket, a Legfőbb Ügyészséget; a politikai behatást, a behatási kísérletek sorozatát fejezzék be, hiszen ha így folytatják, akkor a Trónok harca epizódjai egyértelmű leckét adnak önöknek is: a Lannisterek uralma sem lesz örök. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni a vitához. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Így az együttes általános vitát lezárom.Megkérdezem Polt Péter legfőbb ügyész urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Polt Péter jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Akkor öné a szó, legfőbb ügyész úr.

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen tartozom a Háznak, a törvényeknek és annak, hogy Magyarországon jogállam van, hogy betartva a szabályokat, élek azzal a joggal, amit én kötelességnek is tekintek egyben. Nyilvánvalóan nem kívánok és nem is tudok válaszolni olyan megjegyzésekre, amelyek személyeskedők, gyalázkodók, fenyegetők; én azt gondolom, hogy ez nem az én tisztem, és ez a törvényben sem meghatározott kötelességem vagy jogom.

Amit viszont szeretnék mondani, két megjegyzés ugyanannak a dolognak két oldaláról. A hozzászóló képviselők között volt, aki köszönetét és elismerését fejezte ki az ügyészségnek, az ügyészség valamennyi munkavállalójának. Én ezt hálás szívvel fogadom, és közvetítem is, és tényleg az a meggyőződésem, hogy erre az elismerésre rászolgáltak munkájukkal.

A másik oldala ugyanennek a dolognak, hogy a leghatározottabban visszautasítom azokat a megjegyzéseket, amelyek az ügyészség minden egyes tagját érintették, és amelyek a tisztességes munkájukat, a törvénykövető magatartásukat vonták kétségbe. Ez valótlanság, visszautasítom, és azt gondolom, hogy ezt viszont kötelességem megtenni.

Néhány gondolat azzal kapcsolatban, amit talán szakmainak lehetne nevezni; ezek közül is számos olyan van, ami természetesen nem érintette, vagy nem természetesen, de nem érintette a 2017-es beszámolót. Erre elnök úr is talán figyelmeztetett, és volt képviselői hozzászólás is, ami felvetette, hogy talán a beszámolóval kellene foglalkozni a jogszabályok szerint. De ha találok valami kapcsolódást, azért erre is válaszolok.

(12.50)

Általános jellegű volt Varga-Damm Andreának az a felvetése, hogy mi a helyzet a korrupciós bűncselekményekkel, hogy lehet az, hogy itt csökkenés van, hiszen van egy olyan kutatás, amire hivatkozott, ahol Magyarországot a 66. helyen jelzik egy korrupciós indexen, és bár ez is javulást mutat, azért ez igen-igen rossz helyezés. A bizottsági vitában is kifejtettem, és most is utalok rá, és ez a szakemberek számára talán fogható és érthető, hogy nem azonos a korrupciós helyzet a korrupciós érzettel, és nem azonos a jogi megítélése a korrupciós cselekményeknek azzal, mint amit a közvélemény korrupciónak tart.

Azt kifejezetten el kell mondani, hogy a valóságban csak a büntető törvénykönyv XXVII. fejezete tartalmazza a korrupciós bűncselekményeket, itt kilenc tényállás van, azonban a közvélekedés és ezek a korrupciós vizsgálatok is más tényezőket vesznek figyelembe, és más cselekményeket vesznek alapul, amikor ezt az indexet megalkotják. Ilyen például az összeférhetetlenség vagy ilyen a vertikális kartell, ezek például határozottan versenyjogi vagy magánjogi jelenségek, nincsen közük a büntetőjoghoz. De aminek van a büntetőjoghoz köze, így például a költségvetést károsító, hivatali, vagyon elleni, gazdasági bűncselekmények  ilyen például a költségvetési csalás, ahol nagyon gyakori ez az érzet , nem számolhatók el korrupciós bűncselekményként, egész egyszerűen azért, mert nem azok, a korrupciós különböző érzetek vizsgálatában azonban ezek is szerepet játszanak. Tehát amikor én itt beszámolok arról, hogy hogyan alakul a korrupciós helyzet Magyarországon, akkor én nem a szociológiai helyzetet elemzem, nem a korrupciós érzetekkel foglalkozó különböző indexeket vetem egybe, hanem azt, ami az ügyészség feladatkörébe tartozik, a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos helyzetet.

Azzal meg egyáltalán nem értek egyet, hogy vajon a hivatali vagy gazdasági korrupció fontossági sorrendjében a gazdasági mennyivel megelőzné a hivatalit. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos a gazdasági korrupció elleni fellépés, annak elnyomása, azonban az állam működése szempontjából még jelentősebb a hivatali korrupció elleni fellépés, és ebben az ügyben az emelkedő számok azt mutatják, hogy igenis sikeresen lép fel az ügyészség a többi hatósággal együtt az ilyen típusú korrupció ellen. Mások egy kicsit az eszközök is, ezt azért hozzá kell hogy tegyem. Többször említettem a megbízhatósági vizsgálatokat; ilyen jellegű eszköz például a gazdasági korrupció felderítésére nem áll rendelkezésünkre, nyilván ennek is szerepe van abban, hogy ott a számok mások, mint a hivatali korrupció esetében.

Ami ugyancsak Varga-Damm Andrea felvetésében szerepelt és az osztrák legfőbb ügyésszel volt kapcsolatos  egyebek iránt kiváló kapcsolataink vannak, szakmai és kollegiális kapcsolataink Ausztriával és a többi környező ország nagy többségével is, és nagyon jól együttműködünk a különböző büntetőügyekben, ezt azért ezzel kapcsolatban el kell mondani , azt gondolom, az osztrák legfőbb ügyész nagy jóakarattal sem nevezhető olyan módon a törvényesség őrének, mint ahogy ezt értelmezték Magyarországon 30 évvel ezelőtt, amit aztán a rendszerváltás után megváltoztatott a jogalkotás. Az osztrák legfőbb ügyész a különböző eljárásokban vizsgálhatja  az én legjobb tudomásom szerint  a törvényességet, ő a fellebbviteli bíróság mellett működő legfőbb ügyész, nem pedig az ügyészi szervezetnek a vezetője, azt gyakorlatilag az igazságügyi miniszter vezeti, míg az osztrák legfőbb ügyész a jogegység őreként működik. Ez a feladat megvan a magyar legfőbb ügyésznél is, és ilyen értelemben beszélhetünk a törvényesség egyik biztosítójáról, legalábbis én így tudom, és nem pedig abban az értelemben, ebben viszont biztos vagyok, mint amilyenben a törvényesség őreként szereplő szocialista legfőbb ügyészek voltak 30 évvel ezelőtt.

Ami Hadházy képviselő urat illeti, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kívül esik a magyar ügyészség és a legfőbb ügyész jogkörén, úgyhogy ezzel kapcsolatban nem tudok semmiről sem beszámolni neki.

A konkrét ügyekkel összefüggésben pedig azt tudom mondani, hogy minden esetben válaszoltunk, ha konkrét ügyben felmerült képviselői kérdés, erre a jogszabályok lehetőséget adnak a képviselőnek és kötelességet rónak az ügyészségre. Ezeket a válaszokat eddig is megtettük, ezután is megtesszük. Ugyanez vonatkozik egyébként arra, ha valamely képviselő  ez itt többször is felmerült több jelenség kapcsán, több vonatkozásban  bűncselekményt észlel, akkor azt javaslom, hogy tegyen feljelentést, már csak azért is, mert ha ő ezt a hivatali működése során észleli, akkor ez a feljelentés megtétele számára kötelező jellegű.

Az egyéb kérdések vonatkozásában azt gondolom, hogy a 2017. évi beszámolóról kevés hozzászóló ejtett bármilyen konkrét említést is, és sajnos azt is kellett észlelnem, hogy voltak olyan hozzászólók, akik igen kevéssé voltak tájékozottak arról, hogy mit tartalmaz a beszámoló. Azt tudom mondani, hogy a beszámoló tartalmazza mindazt, amit elvégzett az ügyészi szervezet, és ez a beszámoló azt is bemutatja, hogy amit elvégzett, azt törvényesen és jó szakmai színvonalon végezte el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban és a páholyban.)

ELNÖK: Köszönjük legfőbb ügyész úr. Most megkérdezem Vejkey urat, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen, úgyhogy öné a szó, képviselő úr.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk imént lefolyt vita a Legfőbb Ügyészség 2017. évi tevékenységének beszámolásával kapcsolatban elszomorító volt. Elszomorító volt számomra azért, mert az ellenzéki képviselők részéről a felvetések nem a legfőbb ügyész úr 2017. évi beszámolójával voltak kapcsolatosak.

(13.00)

Sőt, amiért igazán elszomorító volt, az az, hogy ez egy dolog, hogy nem azzal volt kapcsolatos, de a felszólalások vagy személyeskedőek voltak, vagy gyalázkodóak voltak, vagy félelemkeltőek voltak, s ezeket vissza kell utasítanom. Nézzük akkor sorba!

Varga-Damm Andrea képviselő asszony. A legfőbb ügyész úr választ adott arra a kérdésre, ami a közérzet és a korrupciós index között fennáll, amit fölvetett, az OLAF-jelentésre is, tulajdonképpen az osztrák legfőbb ügyész tevékenységére is. Tehát fontos hangsúlyozni azt, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy Ausztriában az ügyészség a kormány alatt áll, szemben Magyarországgal, ahol az ügyészség egy független szervezet. Ilyen aspektusban aztán beszélni arról, hogy az osztrák legfőbb ügyész milyen nagy jogkörökkel rendelkezik, amikor nem is irányítja az osztrák ügyészi szervezetet, hát, sajátos megfogalmazás.

A következő felszólaló Hadházy Ákos képviselőtársunk volt, aki az európai uniós ügyészségről polemizált. A helyzet az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez szuverenitás kérdése. Szuverenitás kérdése, és mi, a Fidesz-KDNP úgy gondoljuk, hogy Magyarország szuverenitása mellett minden körülmények között ki kell állnunk, így az európai ügyészség elutasítottsága tekintetében is, és mi a szuverenitást tartjuk fontosnak, és nem az önfeladást. Ezek a megnyilvánulások, amelyek Hadházy képviselő úrtól származtak, csak abban erősítettek meg, hogy hazánk szuverenitása tekintetében is szögesen ellentétes állásponton vagyunk. Aztán ahogy láttam, folyamatban lévő ügyekben is kérdezte legfőbb ügyész urat. Finoman szólva is ez méltatlan egy 2017. évi beszámoló kapcsán.

A következő felszólaló Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk volt. Visszautasítjuk azokat a megfogalmazásokat, amiket tett, és különösen azt, hogy Fidesz-KDNP-s képviselők itt az ülésteremben a tegnapi nap során bármilyen csalást vagy visszaélést követtek volna el.

Bősz Anett képviselő asszony a Legfőbb Ügyészség 2017. évi beszámolóját akként sommázta, hogy gyalázat. Ez hangulatkeltés, minden indok nélkül  szintén visszautasítjuk. Igazából semmilyen lényegi érvet nem hozott fel, aztán nem is erről beszélt képviselő asszony, pusztán csak negatív színben tüntette fel az ügyészséget és az ügyészség 2017. évi tevékenységét, ami méltatlan ahhoz, amit ténylegesen az ügyészség 2017. évben is ellátott.

Stummer János képviselőtársunk. Itt sok mindent kell visszautasítani, már a személyeskedő, gyalázkodó, félelemkeltő megnyilvánulásoktól, amelyek legfőbb ügyész úr felé irányultak, akár személyes megjelenésben, mert odamentek itt a tárgyaláson hozzá, mutogattak neki, pár centire tőle, magyaráztak neki dolgokat. Én innen nem vettem ki, hogy mit, de mégis ezek a dolgok történtek itt az ülésteremben. Úgy gondolom, hogy ez már szinte megfélemlítésre is alkalmas, legalábbis annak a kísérlete, hogy valamit tegyen, ne tegyen, tűrjön. Biztos nem akarta tűrni, de tűrte legfőbb ügyész úr.

Továbbá azt is visszautasítjuk, hogy miniszterelnök urat és családját méltatlanul támadják. Visszautasítjuk az alaptalan gyanúsítgatásokat is. Nemcsak azért, mert alaptalanok, hanem azért, mert semmi közük a napirendi pontokhoz.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk ismét felszólalt, ismételten alaptalan vádakkal illette és nem napirendi ponthoz tartozóan azokat, akiket megnevezett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt tudom mondani, hogy köszönöm szépen legfőbb ügyész úrnak a beszámolóját, köszönöm szépen az ügyészség kiváló munkáját, amit folyamatosan végez és a 2017. évben is végzett.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadják el a legfőbb ügyész úr 2017. évi beszámolóját és azt a határozati javaslatot, amelyet a tisztelt Ház elé terjesztett az Igazságügyi bizottság.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   13-26   27-50   51-52      Ülésnap adatai