Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az indokolás szerint egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely a hatósági jogalkalmazás könnyítésére, az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére, az ügyintézési határidő csökkentésére, az eljárásokért fizetett díjak, illetékek csökkentésére vagy megszüntetésére, a párhuzamos nyilvántartások megszüntetésére, a versenyképesség erősítésére, az automatikus döntéshozatal bevezetésére jött létre. Tehát mind olyan dologra jött létre, amivel, azt gondolom, hogy mindenki egyetért és senki sem szeretné azt, hogy ezek ne érvényesüljenek.

Önmagában az, hogy mit fogalmaz meg egy törvény indokolásban és mi a valós tartalma, nem biztos, hogy minden esetben egyezni fog. Ki ne akarná a hatósági jogalkalmazás könnyítését? Ki ne akarná az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését? Folyamatosan erről beszélünk minden alkalommal. Valóban, ebben a törvényben aztán vannak olyan megfogalmazások, illetve olyan részek, amelyek valóban csökkentik az adminisztratív terheket, valóban csökkentik a pénzügyi kiadásokat az állampolgárok részéről, illetve valóban gyorsítanak is bizonyos esetekben.

Ezzel nincs is gondunk, de Hegedűs Lorántné képviselőtársam az előző felszólalásában már elmondta, hogy mi nem ezeket az apró technikai változásokat várnánk a bürokráciacsökkentésben, hanem sokkal konkrétabban hozzányúlva a magyar bürokráciához sok mindent lehetne csökkenteni. Halljuk a nyugat-európai példákat, hogy milyen egyszerűen tudnak ügyintézni, hogy mennyi ideig tart náluk egy ügyintézés, mennyi ideig lehet megszerezni egy vállalkozási engedélyt, egy építési engedélyt, egy cég beindítását mennyi idő alatt lehet, és bizony nálunk is vannak erre törekvések, hogy minél hamarabb történjen meg, és nyilván a cégbejegyzésnél például nagyon pozitív példákat tudunk elmondani Magyarországon is. Azonban összességében úgy gondolom, hogy ma még egy átlagos magyar ember, egy magyar állampolgár, illetve egy magyar vállalkozás azt fogja mondani, hogy Magyarországon páratlanul nagy a bürokrácia, és nincs szükség arra, hogy az ilyen fokú legyen.

Az, hogy most hozzányúlunk az igazolványokhoz, és már korábban hozzányúltunk, hogy illetékmentes legyen, ezt akkor is elfogadtuk. Nem értettük, hogy miért kell ilyen sok igazolványt évente kiadni, ki az, aki azzal dobálózik, vagy nem tudom, mit csinál vele, hogy minden évben sokszor elhagyja, hogy mindig adjunk neki ingyen újat, megmarad az évente egyszeri, ez még éppen elfogadható lenne. Azt, hogy a lakáscélú állami támogatások igénylése kapcsán a hatósági eljárások ingyenesek legyenek, nagyon üdvözöljük, hiszen azt gondolom, hogy minden parlamenti párt célja, hogy ilyen esetben a költségek csökkenjenek, amikor a magyar állampolgárok lakhatását kell megoldani. Az, hogy bizonyos társasházi eljárások esetében is ingyenessé válnak, nyilván ez is a lakhatással van összefüggésben, ezek is elfogadhatóak.

Az első sikeres nyelvvizsgával kapcsolatos, illetve az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott eljárásokban az ingyenesség megint nagyon fontos, csak kérdezem, hogy miért most, hiszen éppen a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, aki már négy évvel ezelőtt erre vonatkozóan megtette a javaslatait, éppen Farkas Gergely képviselőtársam volt az, aki már négy évvel ezelőtt ezt hangoztatta. Többször adtunk be ezzel kapcsolatosan módosításokat, javaslatokat, és eddig nem került elfogadásra. Örülünk, hogy ez a jobbikos javaslat végül meghallgatásra került, csak furcsálljuk, hogy amikor ezt mi javasoltuk, akkor olyanfajta választ kaptunk ennek a megvalósíthatatlanságáról, amely, úgy látszik, hogy most kiküszöbölődött, és most már megvalósítható. Tehát vannak benne nyilván pozitív dolgok, de vannak benne negatív dolgok is, és erről is szeretnék beszélni.

A közbeszerzési törvény is nagyrészt módosul ebben, illetve több ponton módosul ebben a jogszabályban; ami önmagában még nem lenne baj, hiszen ha a közbeszerzésben is gyorsítanánk és egyszerűsítenénk az eljárást, és az adminisztratív terheket csökkentenénk, akkor azt mondjuk, hogy azzal teljesen egyetértünk, de jelen esetben, úgy gondolom, hogy nem csak erről van szó, amikor ez a jogszabálytervezet ide bekerült hozzánk.

Ha összehasonlítjuk az eddigi hatályos jogszabályszöveget és a mostani módosítást, akkor bizony egy érdekességet is észrevehetünk benne, mégpedig ez a 137. § (3) bekezdésében van a mostani közbeszerzésről szóló törvénynek, amely a jelenlegi törvény 68. § (1) bekezdése. Mégpedig ez miről szól? Ez arról szól, hogy a közbeszerzéseket mikor lehet semmissé nyilvánítani, mikor lesz semmis egy közbeszerzés, ha milyen törvényellenes módon hajtják végre a közbeszerzési eljárást a törvény megkerülésével, vagy egyáltalán létre sem jön ez a közbeszerzési eljárás, és úgy kötik meg ezt a szerződést, amely egyébként a közbeszerzési törvény hatálya alá került volna.

Mi történt eddig? Az eddigi jogszabály szerint volt arra lehetőség, hogy a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatta, ha fontos közérdekről volt szó; ebben az esetben visszamenőleges hatállyal a bíróság. Most mi történik? Ezt a részt a jogszabály-módosítás elhagyja, kimarad belőle, hogy a bíróság visszamenőleges hatállyal nyilváníthatja érvényessé ezt a szerződést, hanem csak azt mondja a szöveg, hogy amennyiben kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez, akkor ez nem lesz semmis. De ezt ki fogja megállapítani? A kormány? A minisztérium fogja megállapítani? Ez milyen gumiszabály? Erre mindenki hivatkozhat?

Ilyen alapon a közbeszerzési eljárásokat a jövőben teljes egészében ki lehet kerülni, és nem lesz szükség a közbeszerzési eljárás lefolytatására, mert csak azt fogjuk mondani, hogy ez egy kiemelkedően fontos közérdek, ehhez az fűződik, és kikerüljük azt az eddigi bírósági utat, amely garanciát adott az állampolgárok számára vagy mindenki számára, hogy bizony itt nem susmusról van szó, nem mutyiról van szó, nem korrupciós eljárásról van szó, mert a bíróság tudta megmondani. Most ez valamilyen csoda módon ebből az eljárásból kimaradt, a bíróságoknak ehhez ebben az esetben e szerint a törvény szerint nem lesz köze, nem fogja megmondani, tehát ezáltal a közbeszerzési eljárások sokkal könnyebben kikerülhetők lesznek, sokkal kevésbé lehet semmissé nyilvánítani majd egy közbeszerzési eljárást, amennyiben az törvénytelenségekbe ütközött.

Amikor Magyarország a korrupciós világranglistán folyamatosan esik, amikor az Európai Unióban Magyarország a 24-25. helyen van holtversenyben a jelenleg még 28 tagállamból, én akkor azt gondolom, hogy nem olyan törvényeket kellene Magyarországnak megalkotnia, amely a korrupció elhatalmasodását Magyarországon továbbra is szolgálná, továbbra is alátámasztaná.

(11.30)

Azt gondolom, hogy ennek a paragrafusnak itt semmilyen formában nem lenne helye, és amennyiben ez benne marad a törvényszövegben, ez semmiképpen nem elfogadható, mert azt gondoljuk, a korrupciót fogja Magyarországon erősíteni. Nem beszélve arról, hogy bizonyos európai uniós támogatások esetében fokozott az ellenőrzés, sokkal fokozottabb a figyelem az Európai Unió részéről is a tekintetben, hogy ezek megfelelő helyre kerülnek-e, hogy törvényesen történik‑e ezeknek a megpályáztatása, a pályázati pénzeknek a kiosztása. Így bizony még az is félő lehet, hogy amennyiben ezeket a pályázatokat ellenőrzik a közbeszerzési eljárások során és nem találják szabályszerűnek, akkor ezek a pénzek visszakövetelésre kerülnek, és Magyarország sokkal kevesebb pénzt fog kapni. Tehát itt súlyosan sérülnek, azt gondolom, az ország érdekei is.

Még egy gondolat erről a törvényről, amit már korábban más képviselőtársam is jelzett, ez pedig az Ákr.-rel kapcsolatos. Most úgy látom, hogy olyan jogalkotás folyik a parlamentben, illetve az Igazságügyi Minisztérium részéről, amely azt támasztja alá, hogy folyamatosan hozzányúlunk a jogszabályokhoz és folyamatosan változtatjuk azokat. Döbbenetes az, amikor úgy változtatunk meg jogszabályokat, hogy sokszor még hatályba sem léptek, már akkor hozzányúlunk, toldozgatjuk-foldozgatjuk, hetente, kéthetente, havonta kerülnek be azok a jogszabályok, amelyeket módosítani kell. Ez is egy ilyen jogszabály, ezt is többször módosítottuk már ahhoz képest, hogy nemrégen fogadtuk el. Ez bizony minden esetben azt mutatja, hogy a jogalkotási gyakorlattal valamilyen probléma van, valami probléma van az Igazságügyi Minisztériumban, nincsenek megfelelően előkészítve a jogszabályok, nincsenek megfelelően összehangolva ezek a jogszabályok. Ebben a módosításban is sok pont erre utal.

Mindezek alapján azt gondolom, hogy vannak benne előremutató dolgok, vannak benne bizonyos részek, amelyek pozitívak, vannak benne olyan részek, amelyek támogathatóak, de vannak benne olyanok is, amelyek viszont teljes mértékben elfogadhatatlanok. Azt gondolom, hogy ilyen formában ez a jogszabály nem támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)