Készült: 2024.03.28.15:22:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2011.03.25.), 32. felszólalás
Felszólaló Kalmár Ferenc András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:31


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Alkotmányozó Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a készülő alaptörvény államformát, nemzetpolitikát, illetve a külpolitika irányát, valamint a helyi önkormányzatokat érintő részeiről.

Az államformát illetően igyekszem rövid lenni, noha kiemelten fontos kérdésről van szó. A tervezet B. cikkének (2) bekezdése deklarálja, hogy Magyarország köztársaság. A köztársaságnak nincs alternatívája Magyarországon, s ezt különösen azoknak a szocialista képviselőknek mondom, akik amellett, hogy nincsenek itt, azzal riogatják a közvéleményt országjárásuk során, hogy az államforma veszélyben volna. Aki ilyeneket mond, az vagy céljáról, a politikai hisztériakeltésről, vagy pedig egyszerűen tudatlanságról árulkodik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetpolitikát illetően, mielőtt a konkrétumokra térnék, javaslom, hogy álljunk meg egy-két gondolat erejéig, és vegyük számba azt, hogy miért kezeli a kormány kiemelt területként a nemzeti ügyeket, mi teszi ezt a szakpolitikát olyan fontossá. Ez már csak azért is lényeges, mert a törvényalkotás kapcsán, a bár nagyon is jelentős részletszabályok megalkotása közben gyakran nem is gondolkodunk el ennek a területnek az esszenciális mivoltán. Gyakran hallani, hogy az új globalizált nemzetközi rendszerben a nemzetek, és ezzel együtt a jó értelemben vett patriotizmus is jelentőségét fogja veszíteni. Én azonban nem értek egyet ezzel. Samuel Hungtinton is kifejtette nagyhatású művében - amelynek címe: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása -, hogy a nemzeti és civilizációs értékek a jövőben még inkább kiemelt szerephez fognak jutni.

A kérdés megfelelő környezetbe helyezése végett nemcsak ezt a publicisztikát használom fel, hanem főbb gondolatait gyakorlati példákon keresztül mutatom be. Jómagam is határon túlról származó magyar vagyok, így talán tőlem autentikusabban fog hangzani, amit mondok. Először is kiemelném a magyar nyelv ügyének fontosságát, s különösen annak összetartó erejét. Anyanyelvünk az, mi nemzetünket elsősorban nemzetté teszi és tette. Véleményem szerint a magyar nyelvet kiemelten védeni kell, és ezt a tervezet H. cikkének (2) bekezdése is üdvözlendő módon kimondja.

Nem hagyhatjuk ki annak megemlítését sem, hogy a kettős állampolgárság kérdésében négypárti konszenzus alakult ki itt, az Országgyűlés falai között, amely mutatja, hogy jó úton járunk. A határon túli magyarság megmaradásának támogatása, a kultúrájuk megőrzésére tett erőfeszítéseinkhez nyújtott segítség olyan stratégiai célkitűzés kell legyen, melyet az alaptörvény is deklarál. Éppen ezért erkölcsi kötelezettséget teremt a mindenkori kormány számára ezen célkitűzések végrehajtására. Ennek alapja az, hogy minden nemzet egyedi és megismételhetetlen érték, s mint ilyet védeni kell. Az alkotmánynak ugyanis értékeket kell deklarálnia, egyébként nem lesz más, mint egy technokrata szabályhalmaz - hogy a miniszterelnök úr szavaival éljek.

A határon túli magyarság iránt érzett felelősségvállalást a mostani alkotmány is kimondja. De hogyan? Szó szerint így hangzik, 6. § (3) bekezdés: A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Ez azonban mind minőségileg, mind mennyiségileg kevés. Mennyiségileg azért, mert csak egy bekezdés rendelkezik erről a stratégiai kérdésről. Minőségileg pedig azért, mert az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint ez az alaptörvényi passzus a szövegezésből adódóan államcél. Márpedig az alkotmányos rendelkezések közül ez bír a legkisebb normatív erővel, mivel nincs garancia arra, hogy a deklarált államcél meg is valósuljon.

Az igazi alapjogvédelem szempontjából kiemelt kérdésekre az alkotmány mindig a "védi" szófordulattal utal, például a házasság és család intézményének esetében. Az alaptörvény tervezete ezen túlmutató rendelkezéseket tartalmaz, melyek szó szerint így hangoznak. Egyrészt a már említett H. cikk (2) bekezdése a magyar nyelvet kifejezett védelemben részesíti, másrészt megemlíthető a D. cikk, amely így hangzik: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

(11.20)

Ez az alaptörvényi passzus már jóval több konkrét állami kötelezettséget ír elő, amely garanciális védelmet nyújt a határon túli magyaroknak.

A fent említett D. cikknek csak egy elemét elemezném részleteiben, ez pedig a magyar közösségek fennmaradására irányuló törekvés elősegítése, melynek véleményem szerint legjobb módja az autonómia. Az autonómia - ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni - egyáltalán nem ördögtől való. Csak példa jelleggel említem meg a spanyolországi katalán és az olaszországi dél-tiroli autonómiákat, de idesorolható az ismert finnországi land-szigeteki autonómia is. Ezek a példák is megmutatják, hogy a modell európai, működőképes és van jövője.

A külpolitikára vonatkozó pontokat és a határon túli magyarság támogatását kimondó rendelkezéseket egymással összhangban, egymásra tekintettel kell értelmezni, ez pedig véleményem szerint egyértelművé teszi a magyar külpolitika következő években követendő irányát. Szakítani kell - és itt most Kovács László üres székére nézek - az általa meghirdetett "merjünk kicsik lenni" doktrínával. Az eddigi eredmények is megmutatták, hogy egyeztetni lehet a jószomszédi viszonyra való törekvést és a nemzetpolitika hangsúlyosabb érvényesítését. A kettős állampolgárság megszavazása, a trianoni emléknap és a mostani alkotmányozás egy folyamat részei, amely azt mutatja, hogy a magyarság végre felállt arról a büntetőpadról, amelyre a XX. század történelmi eseményei kényszerítették. Nem kérünk több jogot, de kevesebbet sem, mint más európai nemzet.

Még egy technikai jellegű részletszabályt említenék meg, mely szerint az úgynevezett Európa-klauzula is pontosabb megfogalmazásra kerül. A korábbiakkal ellentétben az új szöveg egyértelművé teszi, s nem utolsósorban egyszerűbben fogalmazza meg, hogy az uniós ügyekben történő állami hatásgyakorlás az Unió szervei útján valósul meg.

Tisztelt Alkotmányozó Nemzetgyűlés! Most az önkormányzatokról ejtenék néhány szót. A tervezet - ezzel is kimutatva az önkormányzatoknak tulajdonított jelentőséget - hosszasabban rendelkezik róluk, mint a hatályos alaptörvény. Itt csak egy üdvözlendő lépésre térnék ki. A 34. cikk (5) bekezdése szerint az önkormányzati hitelfelvételek korlátozásra kerülhetnek. Ez szervesen illeszkedik a kormány azon elképzelésébe, hogy felelősséget érez a jövő nemzedéke iránt, így megállítja az eladósodást. Itt óhatatlanul egy másik szocialista politikus, nevezetesen Botka László üres székére nézek, aki Szeged polgármestereként 5 milliárd forint hitelállománnyal vette át a város vezetését. Most, nyolc év után, 24 milliárdnál tartunk.

Nézetem szerint összességében a tervezet általam említett részei mind szakmailag, mind pedig különösen a nemzetpolitika vonatkozásában értékvilágát tekintve elfogadhatók, így kérem tisztelt képviselőtársaimat a tervezet támogatására.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai