Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslattal lényegében a kormány befejezi a 2014-ben elindított munkát, az erre a ciklusra előirányzott célkitűzéseket bezárva lényegében területrendezési szinten tetőt húz az építésügy új intézményrendszere fölé. Ezért is gondoljuk azt, hogy ez a törvényjavaslat lényegében mérföldkő a kormány építésügyi bürokráciacsökkentési intézkedéseinek sorában.

Az építésügy esetében hosszú távú kormányzati cél immár évekre visszamenőlegesen, hogy egyszerre próbáljunk meg ösztönzőleg hatni a hazai építkezésekre, azok fellendítésére, és a minőség tekintetében is olyan változtatásokat hozzunk, amelyeknek a következménye a magasabb esztétikai minőséget képviselő és magasabb mérnöki tudást, tehát a fenntarthatóság szempontrendszerét is figyelembe vevő építészeti gyakorlat létrehozása vagy támogatása.

Ezekkel párhuzamosan megfogalmazott másik célunk volt a minőségi építészet szempontrendszerének alkalmazása, és az ezen elvárásoknak való megfelelés szemléletformálásának az igénye határozta meg az összes olyan törvényjavaslatot, amit az Országgyűlés megtárgyalhatott, és amelyek részét képezték a különböző szakmai szervezetekkel, így az Építész és Mérnöki Kamarával folytatott szakmai diskurzusoknak is. Természetesen az építészet területének érintettjei nemcsak a hazai mérnöktársadalom és adott esetben kivitelező cégek, illetve különböző állami szakhatóságok mint engedélyező hatóságok, hanem a lakosság is, akinek igen tevékeny részvétele van abban, hogy milyen építészeti örökség születik meg ezekben az években.

A kormány még 2015-ben elfogadta az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervet és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározatot, amely kijelölte az alábbi feladatokat, amelyek egyrészt hozzájárulnak az építésügyi bürokrácia egyszerűsítéséhez, és ahogy az előzőekben is mondtam, támogatják a minőségi építészet fejlődését Magyarországon.

A kormányhatározatot követően a legjelentősebb intézkedések közül engedjék meg, hogy csak párat citáljak most önök elé. 2015 végén az építésügyben bevezetésre került az egyszerű bejelentési eljárás, amely leginkább a családi építkezések megvalósulását támogatta, mivel jelentősen lerövidült a különböző eljárások időtartama. Az intézkedéseknek természetesen statisztikai eredménye is van: míg 2014-ben 4133 egylakásos lakóépületre adtak ki engedélyt, 2016-ban a szám most már engedély nélkül, lényegében bejelentések alapján 9420 darab volt, tehát több mint a duplája, két év alatt a magáningatlanok építése esetében több mint duplájára tudta a kormány ezekkel az intézkedésekkel emelni a lakáscélú ingatlanok építésének a volumenét.

2016-ban megszületett a településkép védelméről szóló törvény, és ezzel a településkép védelme és a településrendezés lényegében új alapokra került. Célunk az volt, hogy egy társadalmi konszenzuson nyugvó, a polgárok által formált és az önkéntes jogkövetésen keresztül betartott, közérthető, a helyi kultúrát megőrző szabályozás vegye kezdetét Magyarországon. A települési arculati kézikönyvek, ezek alapján a településképi rendeletek gőzerővel készültek el, illetve készülnek még a napokban is, hiszen szeretném emlékeztetni az Országgyűlés nyilvánosságát, hogy 2017 végéig van lehetőségük a települési önkormányzatoknak az arculati kézikönyvet elkészíteni. Mivel felmerült már a vita első szakaszában, hogy a kisebb bevétellel rendelkező önkormányzatok korlátozott anyagi forrásokkal rendelkeznek ennek a munkának az elvégzése érdekében, ezért a kormány ezeket a településeket településenként egymillió forint támogatásban részesítette.

A Lechner Tudásközpont folyamatosan készít statisztikai mutatókat arról, hogy a települések hogyan állnak a digitális egyeztető felületeken ezekkel a munkákkal, és itt örömmel jelenthetem, hogy a települések 97 százaléka, tehát több mint 3100 település megkezdte a településképi arculati kézikönyvek, rendeletek feltöltését ebbe az informatikai rendszerbe. Az egyeztető felületen a települések 63 százaléka már be is fejezte ezt a munkát, tehát lényegében a kész kézikönyv már ott feltöltött formában elérhető bárki számára. Ha a települési önkormányzat 2017. december 31-ig, tehát idén év végéig nem alkotja meg a települési rendeletét, akkor a fővárosi és a megyei kormányhivatal illetékese jár el ebben a kérdésben, ami azért is egy fontos válasz, mert az előző viták során ez szóba került, hogy a mulasztás esetlegesen milyen következményeket von maga után.

2017 tavaszán megszületett Magyarország versenyképessége javítása érdekében egyes törvények módosítása, amelyek lehetővé tették a megyei és a települési önkormányzatok számára az ingyenes digitális földhivatali alaptérképekhez való hozzáférést. A megyei és a települési önkormányzatok tervezési költsége ennek köszönhetően több millió forinttal csökkent, és mivel e tervek jelentik az alapját a beruházásoknak, áttételesen ez az intézkedés a beruházások gyors megvalósulásához is jelentős mértékben járul hozzá.

Tisztelt Országgyűlés! Így érkeztünk el a bürokráciacsökkentés utolsó, mégis talán egyik legfontosabb állomásához, a területrendezési tervek megújításához. A területrendezési törvény rendelkezései a legfontosabb eszközei mind Magyarország országos jelentőségű értékei megóvásának, mind az önkormányzatok és a településrendezési feladatok koordinálásának.

A Miniszterelnökség által előkészítetett új területrendezési törvénnyel a kormány és az Országgyűlés irányt mutat, keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházás számára, tekintettel arra, hogy a területrendezési és a településrendezési tervek határozzák meg az ország egyes térségei és a települések pontos területfelhasználását, így azt, hogy hol mit és milyen feltételek mellett lehet megvalósítani. A korszerű településrendezéssel Magyarország versenyképessége a mi meglátásunk szerint jelentősen erősödik.

A törvényjavaslat az építésügyi bürokráciacsökkentés kiemelt része az alábbiak szerint. Három, törvénnyel elfogadott területrendezési terv ‑ úgy az országos, a Balaton kiemelt üdülőkörzet, valamint a budapesti agglomeráció ‑ helyett ezt a hármat egy törvény fogja felváltani. A balatoni 43 darab vízparti rehabilitációs miniszteri rendeletet e törvény elfogadását követően kivezetjük, és helyette egy kormányrendelet kerül majd a későbbiekben elfogadásra.

A törvényjavaslat előkészítése során csaknem ötszáz partnerrel egyeztettek kollégáink, köztük úgy szakmai, mint civil szervezetekkel egyaránt. A partnerségi egyeztetés mellett ismertető előadásokat, rendezvényeket és több szakmai fórumot is tartottunk, 2017 januárjától összesen 35 darabot. Az eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, ezáltal könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek, amelyek a beruházások, többek között a „Modern városok” program elemeinek az alapját is jelentik.

Fontos, hogy a természetvédelmi, környezetvédelmi, épített környezeti értékek védelme nem csökken, sőt a legtöbb esetben erősödik. A megyei önkormányzatok településkoordináló szerepét erősítjük, így a területfejlesztési források felhasználása is hatékonyabbá válhat. Meglévő, szerzett jogokat a törvényjavaslat nem von el, így kártérítési igény sem keletkezhet ebből fakadóan.

Átállunk a digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép használatára, az elavult és pontatlan alaptérképeket felváltja a digitális földhivatali alaptérkép. Az ingyenes alaptérképhez való jogosultságot az építésügyi bürokráciacsökkentés részeként már tavasszal támogatta az Országgyűlés, az alkalmazása pedig mostantól indulhat.

A területrendezési és települési tervezés ezentúl egységes alaptérképként fog megtörténni, amelynek előnyei, hogy a tervek jobban meg fognak egymásnak felelni, amely gyorsabb ‑ másfél-két év helyett fél év ‑ és olcsóbb, 30 százalékos költségcsökkenést elő­idéző tervkészítést eredményez, nagyobb összhangot teremtve a beruházások és egyéb fejlesztések megvalósítását szem előtt tartva. A települési szabályozási tervek készítésének hónapokra, de nem ritka esetben akár évekre is történő elhúzódása oka a jelenlegi, a települési tervekkel nem kompatibilis országos területrendezési szabályok megfeleltetéséből fakadó, elsősorban térképészeti és jogszabály-értelmezési értelemben vett problémák.

(13.10)

Külön bonyodalom, hogy a hatályos területrendezési tervek sem egymással, sem az időközben frissített ágazati adatszolgáltatásokkal nincsenek összhangban, ami tovább elhúzza az amúgy sem rövid egyeztetési és tervezési időt.

Ennek vetünk most véget: az új terület­ren­de­zé­si­terv-törvény mind az ágazati adatszolgáltatással, mind a települési szabályozás alaptérképeivel konform lesz, ráadásul digitális formában, digitális, postázási időtől mentes egyeztetőfelületen válik elérhetővé. A digitális alaptérképre való átállás a megyei önkormányzatoknak nagyjából 10 millió forint, a ki­sebb települési önkormányzatoknak 4 millió forint, a nagyobb települési önkormányzatoknak akár 20 mil­lió forint, Budapest esetében akár 90 millió forint költségcsökkenést is eredményez.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen elmondható, hogy a mostani törvényjavaslat megfelel a XXI. századi digitalizáció kihívásainak, igyekszik tovább erősíteni Magyarország és a magyar települések versenyképességét, egyensúlyba kívánja hozni a gazdaságfejlesztési célokat a települések életminőségét befolyásoló szempontokkal, ezért örömmel javasoljuk az Országgyűlésnek azt elfogadásra. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)