Felszólalás adatai

Megkérdezem Budai Gyula államtitkár urat, kíván-e a vita e szakaszában reagálni. (Dr. Budai Gyula jelzésére:) Az államtitkár úr nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Kocsis Máté, Csampa Zsolt, Fidesz, képviselők önálló indítványát új változatban, T/10102. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/10102/18. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatot két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés.

Felkérem Szilágyi Péter jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

(19.10)

SZILÁGYI PÉTER jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban az ajánlás 2-15. módosító javaslatainak megtárgyalására kerül sor.

A vita második szakaszában a Házszabály rendelkezéseivel összhangban a törvényjavaslat címét megváltoztató és az ajánlás 1. pontjában lévő javaslatot tárgyalja meg az Országgyűlés.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 2-15. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Elsőként felszólalásra jelentkezett Iváncsik Imre képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót.

IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A címmel kapcsolatban nyújtottunk be szocialista képviselőtársaimmal módosító javaslatot, mivel úgy ítéltük meg, hogy az a cím, amivel az előterjesztők elénk terjesztették a javaslatukat, azt sugallta, mintha egy teljesen új törvényjavaslat készülne, ezzel szemben a javaslat tartalma már létező, hatályban lévő törvények módosításáról szól. Ennek megfelelően javasoltunk egy új címet, amit örömünkre valamennyi illetékes bizottság és az előterjesztők is támogatnak. Bízom benne, hogy a szavazásnál is meg fog ez majd nyilvánulni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nevét nem látom a monitoron, így a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1. pontjára, amely a címet módosítja. Megadom a szót Iváncsik Imre képviselő úrnak.

IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Ez volt most, nem?

ELNÖK: Bocsánat, nem. Képviselő úr, pontos forgatókönyv szerint dolgozunk. (Jelzésre:) Tehát megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igen, összekeveredtünk. Akkor most a 4. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. (Közbeszólások.)

ELNÖK: Képviselő úr, folytassa nyugodtan! Tudni kell, hogy a címet a második vitaszakaszban tárgyaljuk. Keveredés van, folytassuk le a vitát nyugodtan. Parancsoljon, akkor kezdjük az első szakasszal!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. A hozzászólásom lényege, ami miatt szót kértem, az az, hogy ez a törvénymódosítás jelentősen szűkíti azt a kört, amely a nemzetbiztonsági átvilágítások jogorvoslatára vonatkozik. El lehetne mondani azt a kivárási időt is, ami plusz 5 évvel kibővíti például az országgyűlési képviselők esetében azt az időt, amely esetében egy nem megfelelő átvilágítás vagy egy kockázati tényező esetében újra el lehet rendelni az átvizsgálást.

Mile Lajos képviselőtársam - nagyon helyesen - beterjesztette azt a módosító javaslatot, amelyben azt sérelmezi és azt szeretné módosítani, hogy a bizottság, a nemzetbiztonsági bizottság is állást foglalhasson abban a körben, hogy egy átvilágítás és annak a kockázati tényezőnek a felmerülése esetében ő hogy látja mint szakbizottság ezt a kérdést. Ez jelen pillanatban is így van.

Ha ez megszűnne, akkor tulajdonképpen egy olyan szakmai kontroll esne ki a rendszerből, ami csak és pusztán politikai döntéssé - azt kell mondjam, sok esetben - silányítaná le a nemzetbiztonsági átvilágítást és annak rendszerét, és tulajdonképpen a házelnöknek nem lenne semmiféle támasza a döntés meghozatalakor, nem támaszkodhatna egy bizottsági véleményre.

Aztán problémát jelenthet - és ezt is ki kell emelni - az a szabályozás, amely, bár elfogadott módosító javaslat van erre, némi korrekciójára, de mégsem tökéletesen valósul meg, és ez nem más, mint hogy túl szűkre szabja azt a kört, ami alapján automatikusan meg kell tagadni az átvilágítás sikeres befejezését, tehát kockázati tényezőt kell megállapítani például szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetében, egészen a mentesítés beálltától 5 évig. Ez akár egy ittas vezetés is lehet, ami nem kellemes dolog és nem követendő példa, hogy ittas vezetést kövessenek el bizonyos személyek vagy akik az átvilágítás alá esnek, de az, hogy ők 5 évig ezek után ki legyenek zárva abból, hogy C típusú átvilágításon átmenjenek és ez ráadásul automatikusan kerüljön meghatározásra, úgy érzem, hogy túlzó, és semmiképpen nem szolgálja azt, hogy megfelelő módon történjenek ezek az átvilágítások. Ugyanez igaz akár a próbára bocsátásra, ami még enyhébb, sőt nem is büntetés, hanem intézkedés, és ebben az esetben is kötelezően meg fog bukni az átvilágításon, akit akár bármilyen enyhe bűncselekmény - itt akár a vétségi alakzat is felmerülhet - alapján próbára bocsátottak.

Helyesen egyébként legalább a bírósági vagy ügyészségi megrovás kikerülne ebből, és a bizottság ezt támogatta, tehát az már valóban egy kicsit abszurd lenne ugyanúgy, ahogy egy folyamatban lévő büntetőeljárás is, lévén, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, tehát akármilyen büntetőeljárás esetében is inkább arra kellene hangsúlyt fektetni - és igaz ez már a meglévő, egyébként büntetlen előéletű, de korábban valamilyen elkövetett bűncselekmény esetében -, hogy mérlegelni kellene, hogy az milyen bűncselekmény, annak az elkövetési körülményeit - erre való a hivatal -, és utána mérlegelni lehetne, hogy ez kizáró tényező vagy nem.

Ami viszont szintén nem túl biztató és a 12-13. pontokban kerül kifejtésre, ahogy ezek a módosító javaslatok érintik, az az, hogy tulajdonképpen tovább korlátozódik a jogorvoslat köre. Tehát nem előrelépünk, hogy valamiféle bírósági kontrollt teremtsünk az átvilágítások esetében, hanem ez tovább korlátozódik, és megállapításra kerül, hogy a miniszternek a panaszt elutasító döntésével kapcsolatosan semmilyen további jogorvoslatnak nincs helye. Ez így, ebben a formában sajnos nem elfogadható.

Viszont a 15. ajánlási pontban, ami a kommunista, szocialista ideológia kiszolgálására létrehozott szervezetekkel kapcsolatos, erre viszont a Jobbik a támogatását tudja adni, hiszen ez egy fontos körülmény lehet, hogy az elmúlt rendszerben ki az, aki a diktatúrát bármilyen módon szolgáló szervezetekkel kapcsolatban állt, és ennek a részletes leírása már sokkal inkább nemzetbiztonsági körülmény lehet.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Iváncsik Imre képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport.

IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek, az előbb biztosan félreértettem, a következő vitaszakaszhoz szóltam hozzá. Akkor most szeretnék ahhoz, amelyikhez az előbb illett volna. A 3., 11., 12. és 15 pontokhoz szeretnék nagyon rövid megjegyzéseket fűzni.

A 3. pontban azért tettünk módosító javaslatot, mert helyeseljük azt a jelenleg hatályos gyakorlatot, ami arról szól, hogy ha az illetékes bizottságokba jelölt képviselővel kapcsolatban kockázati tényező fogalmazódik meg, akkor ez megnyugtatóan és mindenki számára világosan, nyilvánvalóan mérlegelésre kerülhessen; minden illetékes számára, úgy értem a mindenkit.

Ezzel szemben a mostani javaslat az Országgyűlés elnökének adna egyszemélyi hatáskört ebben az ügyben, amit mi ellenzünk, éppen ezért javasoltuk a jelenleg hatályos szabályozás fönntartását.

(19.20)

Volt egy egyeztetés is nemrégiben, többpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban, ahol felvetődött az előterjesztők részéről egy olyan lehetséges kompromisszumos javaslat, ami nem is a mi javaslatunknak megfelelő, de nem is a korábbi előterjesztésnek megfelelő megoldás lett volna, hanem egy háromtagú grémiumnak a kijelölése, amire mi azt mondtuk, hogy ezt megfontolandó, esetleg elfogadható kompromisszumnak véljük. Azonban mióta tart a vita, kezembe kaptam kapcsolódó módosító javaslatot, amelyből kiderül, hogy az előterjesztők közben meggondolták magukat, és továbbra is az elnök egyszemélyi döntése mellett tesznek hitet, ami számunkra továbbra is elfogadhatatlan. Kérjük, mérlegeljék azokat az érveket, amelyeket már a korábbi viták során ez ügyben elmondtunk.

A 11. pontot nagyon gyorsan, röviden el tudom intézni. Hiszen itt arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény fogalomhasználata szerint a bizottság és a honvédelmi bizottság megjelölés jelöli a nemzetbiztonsági bizottságot és a honvédelmi és rendészeti bizottságot, ezért ez utóbbinak a hangsúlyozása azért fontos, hogy világos legyen az a törvényalkotói szándék, ami kiderült, hogy világosan erre vonatkozik, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaira se vonatkozzon a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés. Örömünkre ezt mindkét bizottság és az előterjesztők is támogatják. Reméljük, a szavazásnál is így fog történni.

A 12. pontban azt fejtegetjük, arra teszünk javaslatot, hogy a jogorvoslat mindenképpen meglegyen a kockázattal kapcsolatban. Itt többféle megoldás is felvetődött, megfelelő ellenőrzött személyekből álló bíróság közreműködése is szóba került. Úgy tűnik nekem, hogy ez továbbra sem nyerte el a támogatást sem a bizottságokban, sem az előterjesztő ezt a javaslatunkat nem támogatta. Kérjük, hogy mérlegeljék a javaslatunkat továbbra is.

Szintén a kapcsolódó módosító javaslatok között szerepel egy olyan, amely azonban megold egy olyan problémát, amire a vita során mi is felhívtuk a figyelmet, ami pontosítja a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személlyel fenntartott kapcsolatot. Az a megfogalmazás, amely most szerepel, úgy szól, hogy olyan személlyel, az erről való tudomásszerzést követően fenntartott kapcsolatára, akinek szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetőjogi felelősségét megállapította. Azt hiszem, ez már egy olyan konkrét kategória, ami kimerít minden olyan feltételt, amit mi hiányoltunk a korábbi szövegből. Úgyhogy ezt támogatni fogjuk.

Végül a 15. pontról, ami nem a mi javaslatunk. Németh Szilárd és Demeter Ervin képviselő urak kiegészítik a kérdőívet az eredeti javaslatuk szerint oly módon, hogy állt-e kapcsolatban 1990 előtt működő, a kommunista - zárójelben: szocialista - ideológia kiszolgálására létrehozott szervezettel, ha igen, fejtse ki részletesen. A most kézbe kapott kapcsolódó módosító javaslatban már úgy áll, hogy áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam törvényes elveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő - zárójelben, ez most ki lett bővítve: fasiszta, nyilas-, kommunista - szervezettel, mozgalommal, csoporttal s a többi, ha igen, akkor fejtse ki részletesen.

A javaslattal kapcsolatban jó volna, ha itt a vita során akár ma, akár még a szavazásig bármilyen fórumon vagy a nyilvánosság előtt kiderülne, hogy ez mit jelent, hogy mit értenek alatta, hogy mi a célja ennek a pontnak, kik ellen irányul, és milyen eszközöket kíván a mindenkori felelős döntéshozók kezébe adni a későbbiekben, milyen célokra lehet ezt felhasználni. Nyilvánvaló, politikai célokra. Itt felvetődhet az is, hogy a korábbi kormányok volt MSZMP-s, volt KISZ-es tisztségviselőiről van szó, vagy a jelenlegi kormány volt MSZMP-tag miniszterei, államtitkárai és egyéb tisztségviselői a célszemélyek vagy netán mind a két kategória. Nyilvánvalóan itt egy olyan politikailag érzékeny kérdésről van szó, amely, hogyha ilyen sunyin, csendben elmegyünk mellette, akkor egyszer csak majd később szembesülnek vele a döntéshozók, hogy lehet, hogy egy olyan eszköz került valakiknek a kezébe, amit nem is szándékoztak nekik adni. Tehát jó volna ezt világosan, pontosan ismerni és tudni.

Nagyon szépen köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid hozzászólásomban két ponttal, a 12-essel és a 17-essel kapcsolatosan fogalmaznék meg érdemi észrevételt. Nagy részét Iváncsik képviselőtársam elmondta, és mindenben támogatom az általa elmondottakat. A jogorvoslattal kapcsolatosan azt egészíteném ki, hogy olyan speciális esetekben, amikor valakinek a hivataláról, tulajdonképpen az emberi sorsáról van szó azáltal, hogy vele kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt állapítanak meg, adott esetben 10-20-30 év munka után, ilyen esetben azt gondoljuk, hogy az érdemi jogorvoslati út nem állhat meg államigazgatási szinten. Mindenféleképpen szükség van, ahogy az európai polgári demokráciákban ez megszokott, a bírói út igénybevételére, amelyre alkalmas lehet egyébként a bírósági álláspont szerint is akár speciális nemzetbiztonsági típusú bíróság, akár speciális, valamiféle munkaügyi bíróság. Tehát erre mindenféleképpen szükség van. Itt azt is érdemes meggondolni, ha valaki esetében nemleges, olyan szakvélemény születik, ami kizárja az ilyen területen való alkalmazást, az esetben is lehessen bírósághoz fordulni. Tehát ez a két eset különösen fontos, amikor valakit nem engednek erre a pályára, vagy pedig erről a pályáról érdemben eltiltanak.

A 17. javaslattal kapcsolatosan csak röviden. Itt az a probléma ezzel a kérdőívvel, hogy - zárójelben - a fasiszta, nyilas-, kommunista szervezettel való tevékenységet, kapcsolatot hirdeti vagy kérdezi, de nem példálózó jelleggel, hiszen nem azt mondja, hogy például, hanem gyakorlatilag ezt a három mozgalmat, ezt a három ideológiát említi. Azért ezen kívül vannak olyanok, amik szintén a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadják, de sem fasiszta, sem nyilas-, sem kommunista mozgalomnak nem lehet tulajdonítani. Tehát át kéne gondolni, hogy ezek csak példálózó jelleggel legyenek felsorolva és más ilyen mozgalmakra is vonatkozzon ez. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mile Lajos képviselő úrnak, független országgyűlési képviselő. Öné a szó.

MILE LAJOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon röviden szeretnék három módosító javaslat mellett érvelni. Kettő ebből akár még jelentéktelennek is tűnhetne vagy legalábbis így első ránézésre nem olyan meghatározónak, ám mégis lehet olyan helyzet, amikor ennek a fontossága megnő, és éppen ez a két módosító javaslat lenne hivatott arra, hogy a későbbi problémákat, zavarokat orvosolja. Mindkét módosító az 5. §-t kívánja módosítani.

Az első esetben arról van szó, hogy abban az esetben, hogyha a bizottságba - az én fogalomhasználatom szerint a nemzetbiztonsági bizottságról van szó - jelölt képviselővel szemben vagy vele kapcsolatban felmerülnek az Alkotmányvédelmi Hivatal részéről fenntartások, akkor ebben az esetben kit is kell erről értesíteni. Én az eredeti javaslatot egyetlen elemmel szeretném bővíteni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is kapjon erről értesítést. Hiszen nemcsak a frakcióvezetőnek, nemcsak a polgári szolgálatokért felelős miniszternek lehet kompetenciája ebben a dologban, hanem azt gondolom, hogy az illetékes bizottság, esetünkben a nemzetbiztonsági bizottság elnökének is tájékozódnia kell, és tájékoztatást kell kapnia erről az esetleges problémáról, hiszen azt gondolom, hogy ennek a belátása elég evidens. Tehát nincs szükség különösebb magyarázatra, az adott bizottság elnökéről beszél ez a módosító javaslat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A második javaslatom pedig arról szól, és ez kicsikét érinti azt is, hogy ki mekkora felelősséggel vegyen részt a döntéshozási folyamatban, ez a módosító azt kívánja módosítani, hogy abban az esetben, hogyha mégis az Országgyűlés elnöke dönt, hogy az aggályok ellenére is megtartja-e a jelölést, tehát kinevezi-e a nemzetbiztonsági bizottság tagjának az adott képviselőt, akkor ezt ne úgy tegye, hogy ne kérje ki az adott bizottság véleményét.

(19.30)

Tehát azt javaslom, annyiban módosuljon az eredeti szöveg, hogy úgy döntsön az Országgyűlés elnöke, hogy előtte az illetékes bizottság, esetünkben a nemzetbiztonsági bizottság véleményét kikéri. Azt gondolom, hogy ez az elnök számára is egy felelősségteljesebb döntést tesz lehetővé, hiszen ha tájékozódni kíván, márpedig ilyen esetekben nem árt, akkor szintén az a legegyszerűbb, a leghatékonyabb és legfontosabb, ha a bizottságot is megkérdezi.

A harmadik módosító szintén a jogorvoslattal kapcsolatos. Megtartanám a mostani gyakorlatot. Abban egyetértünk a többiekkel, akik ezzel kapcsolatban beadtak módosító indítványt, hogy az nem helyes, ha semmiféle jogorvoslatnak helye nincs egy esetleges eljárás után. Tehát azt javaslom, hogy továbbra is a nemzetbiztonsági bizottság legyen a jogorvoslati fórum. Ha ezzel kapcsolatban felmerülnek aggályok, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ilyen-olyan okoknál fogva esetlegesen nem volt tökéletesen kompetens az eddigi gyakorlat folyamán ennek eldöntésében, akkor tessék a bizottságot olyan helyzetbe hozni, hogy valóban érdemi és megalapozott döntést hozhasson.

Tehát az semmiféleképpen nem helyes, nagyon sok normát sért, ha a jogorvoslat lehetőségét megszünteti a törvénymódosító javaslat. Az én módosító javaslatom nagyon egyszerű. Maradjon ez meg a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörén belül, ám lássuk el olyan minőségű és mennyiségű információval a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy felelősséggel dönthessen az ilyen emberileg is kényes kérdésekben.

Erről a három módosítóról szerettem volna önöknek beszélni, és köszönöm szépen a támogatásukat.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor, a Jobbik képviselője.

Öné a szó.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Még az előző felszólalásom végén az időből kifutva egy fontos dolgot elfelejtettem a 15. pontnál. Nevezetesen, és ezt szeretném egyébként a benyújtott kapcsolódó módosító tükrében is mondani, hogy az, ami kapcsolódó módosítóként bekerült a tisztelt Ház elé és vélhetőleg elfogadásra fog kerülni, nagy visszalépés ahhoz képest, ami az eredeti módosító javaslatban, tehát Németh Szilárd és Demeter Ervin módosító javaslatában foglaltatik. Ugyanis a kérdőívben, amit ki kell tölteniük azoknak, akiknek átvilágításon kell átesniük, úgy szólt volna az egyik kérdés, hogy állt-e kapcsolatban 1990 előtt működő, kommunista, szocialista ideológia kiszolgálására létrehozott szervezettel, ha igen, fejtse ki részletesen. Azt hiszem, ez elég egyértelmű kategória. Ahogy elmondtam a felszólalásom végén, nagyon örültünk, hogy ez így bekerült, mert ez az, ami valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, és az átvilágító szerveknek mindenképpen tisztában kell lenniük azzal, hogy 1990 előtt az adott személy milyen beosztásban és milyen funkcióban szolgálta ki a kommunista, szocialista diktatúrát.

Ehhez képest egy komoly visszalépés, hogy ez a pont kikerült, és a kommunizmusra és a kommunista diktatúrára való utalás a már meglévő előző pontba került bele, ami tulajdonképpen hasonló ahhoz, ami a jelen kérdőíveken, a hatályos jogban is szerepel, és ami általában a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó szervezethez való viszonyra kérdez rá. Idekerülne ebben a körben, zárójelben a fasiszta, nyilas- és kommunista eszmék megjelölése. Ebben a körben egyébként egyet kell értenem Molnár Zsolt képviselőtársammal, hiszen azáltal, hogy erre a három ideológiára korlátozódik a kérdés, nemcsak arról van szó, hogy azt az egyébként nagyon jó kezdeményezést, ami a delikvens 1990 előtti ténykedésére kérdezett volna rá, kidobják a kukába és kikerül a kérdőívből, hanem ennél sokkal nagyobb baj, hogy legyengítik, nehezen alkalmazhatóvá teszik a kérdőív azon részeit is, amelyek jelen pillanatban így szerepelnek, tehát ami a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó szervezetekre vonatkozik. Hiszen valóban igaz, hogy ha a felsorolás nem egy zárt kört alkot, fasiszta, nyilas- és kommunista szervezetekre utal, akkor tulajdonképpen bármilyen más szervezet, amely nem ezt az ideológiát vallja, tehát pusztán csak terrorcselekményeket kíván elkövetni - mondjuk -, de semmiféle nyilas-, fasiszta vagy kommunista diktatúrát nem vall, akkor e tekintetben nem kerül majd ebben a körben feltüntetésre, illetve nem kell feltüntetni annak a személynek, aki a kérdőívet kitölti.

Ez így biztosan nem jó, és nem lehet az a célja a kérdőívnek, hogy tulajdonképpen olyan szervezetekkel való kapcsolatot, amely - ahogy említettem - akár a legsúlyosabb államellenes bűncselekmények elkövetésére törekszik, ne kelljen feltüntetnie a jelentkezőnek, hiszen okkal és joggal hivatkozhatna arra, hogy ez sem nem fasiszta, sem nem nyilas-, sem nem kommunista tevékenységet nem végez. Nem tudom, hogy még lehet-e korrigálni ezt a passzust, de ebben a formában az átvilágító szervek munkáját fogják megnehezíteni, illetve számos olyan információ nem fog befutni, amelyeknek be kellene futniuk.

Tehát visszatérve és zárszóként el szeretném mondani, hogy mindenképpen azt a megoldást kellene támogatni, ami a Németh Szilárd, Demeter Ervin képviselők által beterjesztett módosításban szerepel; tehát hogy külön soron szerepeljen az a kérdés, ami úgy általában a demokratikus jogállam elveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet folytató szervezettel való kapcsolatra rákérdez első soron, és egy új soron az adott személy 1990 előtti tevékenységére kérdezne rá. Ez így lenne zárt, ami a kapcsolódó módosítóban áll, és ha ez elfogadásra kerül, akkor, ahogy mondtam, duplán is hibát követ el a tisztelt Országgyűlés.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Staudt Gábor azon elemzésével, amely a nyelvtani értelmezését jelenti a zárójelbe tett résznek és a fasiszta, nyilas-, kommunista mozgalmakkal kapcsolatos kérdés, azzal egyetértek, hiszen ide valóban a "különösen", vagy a "például" szó illene, és akkor lehetne értelmezni, hogy ez mit jelent. Így valóban óhatatlanul az az érzés támad az emberben, mintha kimerítő felsorolás lenne ez a három mozgalom, pedig tudjuk, hogy a demokratikus jogállam törvényes alapjait nemcsak ez a három ideológia támadta a történelem során.

De azt gondolom mindazonáltal, hogy ez egy előrelépés a korábbi benyújtott javaslathoz képest, amely rész-egész viszonyban próbálta az 1990 előtti és abszurd módon szocialista típusú társadalmi berendezkedéssel való kapcsolattartást nemzetbiztonsági kockázatnak minősíteni. Nem lehetett érteni, hogy ez a német szociáldemokratákkal vagy az angol munkáspárttal való kapcsolatot, vagy a spanyol szocialistákkal való kapcsolatot is nemzetbiztonsági kockázatnak akarta-e értelmezni. Nagyon bízom benne, hogy az akkori szándék is az volt, hogy nem, de azt gondolom, efölött már eljárt az idő. Ez a javaslat ilyet már nem tartalmaz, ezt kellene precízebbé tenni.

De talán, ami ennél fontosabb, hogy nagy hiba lenne a részletekben elveszni, hiszen minden egypártrendszer a demokratikus jogállam kereteit támadja, tehát rész-egész viszonyban vannak a kérdések egymáshoz. Ezért csak Staudt képviselőtársamnak mondom, hogy ilyen értelemben ez a korábbi javaslat megismételte ezt a pontot, hiszen általában minden demokratikus jogállam törvényes alapjait támadó ideológiával való kapcsolattartásról nyilatkozni kellett. Ehhez képest ez már csak egy szűkítő kérdés lett volna, hogy valaki tartott-e fenn 1990 előtt kapcsolatot ilyen szervezetekkel, és itt volt a probléma ezzel a szocialista megfogalmazással. Hála istennek, ez már kikerült ebből.

(19.40)

Ezért azt gondolom, hogy ez a 14-es kérdés így van jól, ahogy van, de a "különös" jelzőt érdemes lenne betenni, és akkor értelmezhető lenne. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Ezért a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem az előterjesztők közül Csampa Zsolt képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr.

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első szó, azt gondolom, mindenféleképpen a köszönet. Köszönet, hogy az elmúlt jó pár hetet az egyeztetésekkel töltöttük, illetve a Belügyminisztérium konstruktív hozzáállásával többszöri egyeztetés zajlott mind az ellenzéki, mind a kormányoldalon. És ahogy már itt a vita során is képviselőtársaim figyelemmel kísérhették a parlamenti napló beadványait, három darab módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat érkezett, amelyek gyakorlatilag rendezik mindazon kérdéseket, amelyekben megállapodtunk, illetve azokat a kérdéseket feszegették mind a bizottsági üléseken, mind az általános vitában.

Azt gondolom, hogy a 2. kapcsolódó módosítóval Csenger-Zalán Zsolt képviselőtársam rendezte a szándékos bűncselekménnyel kapcsolatos problémát, ami korábban az eredeti előterjesztésben szerepelt, ami szerint gyakorlatilag "olyan személlyel az erről való tudomásszerzést követően fenntartott kapcsolat, akinek szándékos bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősségét megállapítja", és ez itt a lényeg, a bizottsági üléseken is ez hangzott el. Úgy gondolom, ezzel tudtuk rendezni ezt a kérdést.

Mile Lajos képviselőtársam mind a bizottsági ülésen, mind az általános vitában és most is jelezte az Országgyűlés elnökének hatáskörével kapcsolatban, hogy az elnöknek egy elég erős hatáskört adunk a nemzetbiztonsági átvilágítással kapcsolatban. Úgy gondolom, mindenféleképpen, figyelemmel arra a javaslatra, ami a bizottsági ülésen is elhangzott, az Országgyűlés elnökét tekintjük annak, aki elmondja, illetőleg megállapítja, hogy rendben van-e a C típus vagy aggályok merültek föl. De abban az esetben, amikor aggályok merülnek föl, mind a bizottság elnökének, mind pedig az érintett képviselőcsoport vezetőjének véleményét kikéri az Országgyűlés elnöke. Ez szerepel a Németh Szilárd képviselőtársam által benyújtott módosító javaslatban.

Korábban már a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Iváncsik Imre alelnök úr jelezte a címmel kapcsolatos aggályát, problémáját. Azt gondolom, már az első jelzés után a bizottsági ülésen jeleztük előterjesztőként, hogy elfogadjuk, befogadjuk ezt a módosítást. Úgy gondolom, a kapcsolódó módosítókkal, amik most majd a Ház asztalán szerepelnek, illetve, bízom benne, a holnapi bizottsági ülésen adott esetben elfogadásra is fognak kerülni, rendeztünk minden olyan vitás kérdést, ami az elmúlt időszakban felmerült mind az ellenzék, mind adott esetben a kormány részéről. Bízom abban, hogy mind a módosító javaslatok tekintetében, mind pedig a zárószavazás tekintetében a tisztelt Ház akár egyhangúlag is támogatni fogja az általunk benyújtott törvénymódosító javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr.

Felszólalások:   256-264   264-285   286-294      Ülésnap adatai