Készült: 2024.03.29.10:55:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 112. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:37


Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt fideszes Képviselőtársam! Amikor költségvetés tervezéséhez kezdünk, akkor jó tisztázni néhány alapfogalmat saját magunk számára is, mondjuk, például a tekintetben, hogy mit nevezünk önkormányzatiságnak, mi számunkra az, ami az önkormányzatiság fogalmát takarja, mert csak ilyen elvi tisztázás alapján lehet aztán olyan költségvetést csinálni, ami kellően igazságos  ahogy itt az előbb is elhangzott -, mindenre kiterjed, és valóban mindenkinek segít az ország képességei és lehetőségei szerint. Én azt gondolom, hogy az önkormányzatiság fogalma alatt elsősorban és leginkább a gazdálkodási szabadságot, illetve az önrendelkezési szabadságot kell érteni. Nyilván ez ki kell hogy egészüljön az önfenntartás és az önvédelem képességével is.

(18.30)

De most elsősorban erről a gazdálkodási szabadságról és az önrendelkezési szabadságról szeretnék önöknek szólni, legelőször is az önrendelkezés képességéről, illetve szabadságáról.

Ez alapvetően a működési támogatásokra és a fejlesztési támogatásokra terjed ki, ha a költségvetés szempontjából nézzük ezt a kérdést, méghozzá olyan értelemben, hogy hogyan tudják kötelező feladataikat ellátni az önkormányzatok azon feladatfinanszírozási rendszerben, amelyet számukra most a kormányzat biztosít. Muszáj kihangsúlyozni, hogy kötelező feladatellátásról van szó, tehát nem gondolom, hogy itt nagyon nagy luxuskiadásokról és felesleges, pazarló beruházásokról és működésről beszélünk, amikor alapvető kérdéseket említünk.

Elsősorban, mivel a költségvetés alapvetően számunkra emberekről szól, ezért a személyi jellegű költségekről hadd szóljak rögtön. Az önkormányzati hivatalok működésének támogatása évek óta ugyanazon a szinten van. Ez azt jelenti, hogy 4 580 000 forint éves szinten, de a dologi kiadásokkal együtt, és ez főre lebontva. Tudjuk, hogy ez már vajmi keveset jelent csak az önkormányzati hivatalok valódi működtetésének a biztosítására, amellett persze, hozzáteszem, hogy az elismert köztisztviselői létszám szintén évek óta változatlan.

Tudjuk, hogy ez a létszámkorlát, illetve az ehhez jutó bértámogatás, ami a működési támogatáson keresztül valósul meg, messze nem elegendő ahhoz képest, hogy adott esetben kistelepülések esetén is mennyi feladat hárul egy-egy munkatársra, és hogy mennyi valóban felelős feladatot kell neki ellátnia, még akkor is, hogyha tudom, a polgármesteri hivatalok létesítésének a létszámkorlátja 2000 fő jelenleg, de aztán isten tudja, hogy milyen magasra akarják önök ezt emelni majd, de akkor is a közös önkormányzati hivatalokban, ha sok településsel is kell foglalkozni, annál több és nehezebb és felelősségteljesebb a munka. Tehát az elismert köztisztviselői létszám emelését is indítványozni szeretnénk, mindamellett, hogy magát a köztisztviselői illetményalapot is illene most már.

2008 óta befagyasztott formában, amióta az IMF-paktumot önök megkötötték, illetve az önök nagykoalíciós elődje, az MSZP, de ezt a bizonyos IMF-paktumot önök is fenntartják azóta is, noha elvileg már az IMF-et régen kikergettük az országból, és visszafizettük minden adósságunkat, nemcsak feléjük, hanem az Európai Unió felé is. Ennek ellenére ez sem változik, és ezt is javasoljuk most, talán meglepő lesz, hogyha azt mondom, hogy 60 ezer forintra a 38 650-et felemelni. Nem gondolnám, hogy ez egy olyan földtől elrugaszkodott és lehetetlen kérés, amit egyébként ne tudnának önök teljesíteni, hiszen ha megnézzük azt a köztisztviselői bértáblát, ami szerint a szorzószámok, illetve az illetményalap szorzatával kijön az, hogy mennyit keres egy-egy köztisztviselő a ledolgozott évei után, illetve a beosztásához képest, akkor azt kell hogy lássuk, hogy a garantált bérminimum most már sok esetben magasabb, mint ez a bizonyos 38 650-es alaphoz járó fizetés.

Elképesztőnek tartom azt a megoldást, amit önök javasolnak, tehát hogy legyen egy ilyen kiegyenlítő bérrendezési alap 11 milliárd forinttal, ami a szegényebb önkormányzatokat segítené a nagyobb települések kárára, úgy, hogy szolidaritási hozzájárulást emelnek. Tehát, magyarul, többet vonnak el az úgynevezett gazdagabb településektől, és ezt az alapot ezáltal feltöltve majd kisebb települések  nyilván pártszimpátia alapján  pályázhatnának ezen forrásra, hogy ott helyben tudják emelni a köztisztviselői béreket.

Először is én azt gondolom, hogy maga a szolidaritási hozzájárulás mint fogalom, mondjuk ki nyugodtan, hogy alaptörvény-ellenes. Az Alaptörvényből, illetve az Mötv.-ből az következik, hogy ugyan az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés kapcsolódik egymáshoz, de csak a központi költségvetésből juttatott támogatások alapján, nem pedig úgy, hogy az önkormányzatoktól vonnak el önök jelentős forrást, most már az idén beterjesztett szerint 43 milliárd forintot, és akkor ebből gondolják önök feltölteni ezt a bizonyos 11 milliárdos kiegyenlítő bérrendezési alapot. Nem! Adjanak önök tisztességes bértámogatást a polgármesteri hivatalok általános működésén keresztül, emeljék meg a köztisztviselői illetményalapot, és akkor majd mindenkinek normatív módon, egységesen és nem pártszimpátiától függően fog járni ez a normális, tisztességes bér.

Ehhez kapcsolódik természetesen a közalkalmazotti bértábla is, aminek az értelmét most már nemcsak én vitatom, hanem szerintem ebben a Házban mindenki, aki józan gondolkozású, meg kell hogy kérdőjelezze, hogy egyáltalában miért külön melléklete ez még mindig a költségvetésnek, amikor tudjuk, látjuk, hogy már semmi értelme nincs. A tavalyi, illetve az idei garantált bérminimum mértéke szerint ugyanis kétharmada, illetve most már lassacskán négyötöde az ott lévő szorzószámok alapján kiszámolható bruttó béreknek kevesebb, mint a garantált bérminimum, azaz gyakorlatilag az egész tábla egybemosódik, teljesen mindegy, hogy valaki hány évet dolgozott, vagy pedig milyen végzettsége van, biztos, hogy ugyanannyi pénzt kap ezen bértábla, illetve a garantált bérminimumhoz való kiigazítása miatt.

Legyen végre értelme a közalkalmazotti bértáblának! Mondjuk azt, hogy az első oszlop a minimálbérhez van kötve, utána a B-től az E kategóriáig a garantált bérminimumhoz van kötve mint alaphoz, és onnantól kezdve az F-től fölfele tartozó osztályokban pedig legyen egy diplomás-minimálbér kimondva, ami optimális esetben, igen, lehetne a nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset éves átlaga.

Tudom, hogy ez soknak tűnhet egyszeriben vagy hirtelenjében, de én azt gondolom, hogy ez lenne a méltányos azon emberek számára, akik az életüket a köz szolgálatára ajánlják fel.

Hogy visszatérjek azon kérdéskörökre is, amelyek szintén az önrendelkezési szabadsághoz tartoznak, de már nem csak személyi jellegű kiadásokról szólnék, lássuk csak, például itt van a közösségi közlekedés kérdése. Most Budapestre önök a BKV támogatásaként 12 milliárd forintot szánnak összességében. Az egész ország tekintetében a kötelező veszteségpótlásra, amit önkormányzatoknak kell a nagy régiós közösségi közlekedési vállalatoknak bepótolni, mindösszesen 2 milliárd forint segítséget adnak. Ez nevetségesen kevés ahhoz, hogy egyébként az ország vérkeringését a közösségi közlekedésen keresztül fenntartsuk.

Javasoljuk ennek a két tételnek a jelentős megemelését, mert akkor van egyáltalában értelme ezt a költségvetési törvényben feltüntetni.

Ugyanúgy a kötelező feladatok között egy nagyon fontosat szeretnék megemlíteni, ez pedig a belterületi utak, járdák felújítása és fenntartása. Tudom, hogy más képviselőtársamnak is, adott esetben kormánypárti képviselőtársamnak is igazat kell hogy adjak, illetve ő maga is igazat adna nekem a tekintetben, hogy ami most jelenleg a költségvetési törvényben ezen a soron szerepel, az nevetségesen kevés.

Európai uniós tagállam vagyunk, lássuk csak, most már lassacskán 15 éve, hiszen a 2019-es költségvetési törvényről beszélünk, és poros, sáros utakon járhatnak a vidéki állampolgárok Magyarország nagyon nagy részén. Esélyük sincs arra a településeknek, hogy ezeket leaszfaltozzák, de még arra se, hogy a már létező aszfaltos, betonos utakat javítsák, fönntartsák, ugyanígy a járdák esetén is.

Európai szintű ez az állapot? Nem kellene-e ehhez sokkal inkább hozzájárulni a központi költségvetésnek, úgy, hogy megint csak ne a pártszimpátia érvényesüljön elsősorban ezen pályázatok kapcsán, mert hiszen nem normatív alapon jár ez a pénz az önkormányzatoknak, mert erre is pályázni kell, aztán ki kell sírni, hogy egyáltalában jusson egy-egy településnek valamennyi. Tehát e tekintetben is azt gondolom, hogy jelentős emelésre van szükség.

Egy másik nagyon fontos kérdés, és kettőt is említenék rögtön, mind a kettő egy szociális kérdés. Az egyik a szociális tűzifa kérdése. Tudjuk, hogy ma Magyarországon egyre többen és többen szorulnak arra rá, hogy fával tüzeljenek, de azt is tudjuk, hogy amit e tekintetben az önkormányzatok kapnak segítséget szociális tűzifa biztosítására, annyira kevés, hogy a tél első egy, maximum két hónapját tudják abból fedezni, és utána fagyoskodnak az emberek, mert az önkormányzatoknak nincs arra saját bevétele és forrása, hogy ezt valamilyen módon kipótolja.

(18.40)

Tehát javasoljuk a tisztelt Belügyminisztériumnak, hogy gondolja meg, hogy igenis, ha csak a kétszeresére, a háromszorosára emeljük fel ezt a keretösszeget, máris milyen nagy pluszsegítséget adhatnánk, és akkor is csak egy-két milliárd forintokról beszélünk.

A másik pedig az, hogy az Alaptörvény módosítása után tudjuk, hogy ami eddig lehetőségként volt megfogalmazva, az most már kategorikus imperativusszá vált, tehát hogy nem lehet közterületen hajléktalanoknak életvitelszerűen tartózkodni. Akkor viszont helyezzük el őket valahova. Nagyrészt ez az önkormányzatok feladata, kisebbrészt civil szervezetek vállalják át ezt a közfeladatot. De ha nem adunk rá pluszforrást  és ha tetszik hinni, ha nem, megint csak ugyanaz a normatíva van beletéve a költségvetési törvénybe, mint tavaly meg mint tavalyelőtt, és így tovább, mehetnénk vissza évek hosszú sorában -, nem lesz lehetőségük az önkormányzatoknak ezt a kötelező feladatukat tisztességesen ellátni.

Tehát mind a nappali, mind az átmeneti elhelyezés kapcsán nemcsak az önkormányzatoknak, de azon közfeladatot ellátó civil szervezeteknek is kell segíteni azzal, hogy ezeket a feladatfinanszírozási támogatásokat jelentősen megemeljük, hogy ezt az egyébként most már Alaptörvényben is rögzített feladatukat tisztességesen és méltó módon el tudják látni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai