Készült: 2021.08.06.01:49:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2011.02.22.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Vejkey Imre (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új magyar alkotmány koncepciójának, illetve szabályozási elveinek kialakításakor széles körű vita folyt le arról, hogy megjelenjen-e benne - és amennyiben igen, akkor miképpen - a keresztény örökség mint a magyar és európai érték forrása. Nekem mint kereszténydemokrata számára e kérdés elsődleges jelentőségű volt, de joggal mondhatom azt fontosnak minden hívő ember szempontjából is. Egy alkotmány ugyanis arra hivatott, hogy kifejezze annak a közösségnek az egységét, amely azt létrehozta, ezért helyénvaló, hogy az adott rendszer működési szabályainak lefektetése mellett megjelenítse a közösség által vallott értékeket, alapelveket.

Hazánk lakosságának túlnyomó többsége ma is valamilyen módon azonosul a kereszténységgel, akár gyakorló hívőként, akár csak kulturális hovatartozása megjelöléseként. Mindenképpen indokolt tehát azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a keresztény értékek miként kerüljenek bele a magyar alkotmányba, ha azt akarjuk, hogy az betöltse hivatását, erősítse a magyarságot és az európai tudatot.

Mivel lényegében két fő, egymással ellentétes életkoncepció létezik úgy Magyarországon, mint Európában, ezért kereszténydemokrataként nem tehetem meg, hogy ne hallassam hangomat és ne álljak ki az általam képviselt értékek védelmében. Az egyik koncepció a vallásos világnézet, amely az élet értelmét Istenben találja meg. A másik koncepció pedig a vallástalan, amely úgy érzi, nincs szüksége Istenre, és a társadalmi életet is ennek megfelelően gondolja átalakítani.

Álláspontom szerint a magyar jogalkotás nem mondhatná magát majd pártatlannak, ha folytatná azt a több évtizedes joggyakorlatot, amely csak a második, az ateista koncepciót veszi figyelembe. Ezért kereszténydemokrataként mindenekelőtt az alábbi értelmeket tartom fontosnak az új magyar alkotmányban viszontlátni: az emberi élet szentsége, a személy méltósága, a házasságon alapuló család központi szerepe, az oktatás jelentősége, a gondolat- és a szólásszabadság, a saját meggyőződés és a vallás gyakorlásának szabadsága, az egyének és a csoportok törvényi védelme, mindenki együttműködése a közjó érdekében, a munka mint személyes és társadalmi jó és a politikai hatalom mint szolgálat.

A történelmi tények alapján, úgy gondolom, elvárható az új magyar alkotmánytól az is, hogy ezeknek az értékeknek a transzcendens gyökereit elismerje. Ennek az elismerésnek jogi erővel kell bírnia. Amikor egy felmérés szerint a magyar lakosság 81 százaléka kereszténynek, illetve keresztény identitásúnak vallotta magát, a keresztény örökség kihagyása az alkotmányból olyan, mintha Magyarországot a magyarok figyelembevétele nélkül építenénk. A keresztény örökség kihagyása egyben ellent is mondana a valódi pluralizmusnak és ennélfogva az egészséges demokrácia eszményének is.

Megjegyzem: nem kifogásolom azt, hogy az Európai Unió alapvető jogok chartájának szövegét foglaljuk bele a magyar alkotmányba, mert bár jelentős hiányosságai vannak a chartának, különösen a család védelme, a szociális jogok és a kollektív vallásszabadság megfogalmazása terén, mégis az emberi méltóságot veszi alapul, az emberi személyt állítja az Unió tevékenységének középpontjába, és ezáltal a zsidó-keresztény kultúrkör emberképéből indul ki.

A magyar alkotmányról szóló szavazás során, bármilyen legyen is a végső döntés eredménye, hazánk építéséből a kereszténység de facto sosem zárható ki, ugyanis a hitet az egyes emberek mindig fogják képviselni úgy a közügyekben, mint a privát életükben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai