Készült: 2020.08.05.07:35:52 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 202 1998.11.18. 11:11  1-217

BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetés, így az ország, az állam költségvetése is feladatául tűzi ki, hogy az adott lehetőségekből kiindulva a kor, az egyén és a társadalom álmaiból, vágyaiból a célokat megfogalmazza, keresse meg a reális lehetőségeket azok megvalósításához, és a lehetőségek célirányos bővítésével fogalmazzon meg súlypontokat, határidőket, teljesítendő feladatokat az egész ország, a kormány, a család és az egyén számára.

 

 

(17.50)

 

Ez a nagy szakértelmet és a távlatokban gondolkodás képességét igénylő feladat azonban nem nélkülözheti a célkitűzések megvalósítására képes ember és társadalom tenni akarását, tehetségét, elszántságát és sokszor áldozatvállalását a célok elérése érdekében. Ezért a költségvetés önmagában csak számsorok és számoszlopok egymással szervesen összefüggő halmaza, mely feltételezi az alkotó életerős, sorsát irányítani akaró és irányítani képes társadalmat. Ez a társadalom, Magyarország népe adott felhatalmazást és megbízást 1998-ban a polgári kormánynak, hogy hosszú évek alatt kimunkált programja alapján lásson hozzá a polgári Magyarország megvalósításához, s e munkája során a jelen nemzedék sorsának, életminőségének érzékelhető, folyamatos javulása mellett egy pillanatra se tévessze szem elől a jövőt, ne mondjon le az Európai Unióval konform, modern Magyarország megteremtéséről.

E célok értelmezése, szakaszokra bontása után készült el az 1999. évi állami költségvetés. A célok azonban korábban voltak ismertek, elhatározottak a kormányprogramban, mint a valós lehetőségek, főként az ország állapota, megismerésre kerülhettek volna. Egyik oldalon az országban tapasztalható gazdasági élénkülés reális okot adott egyfajta józan optimizmusra, de az időközben napvilágra került mintegy 300 milliárdos hiány - Postabank, társadalombiztosítási, egyéb ügyek - s az 1998-ra már folyamatban lévő költségvetés megvalósítása a kormányprogram ütemezésének is meghatározójává váltak. Ilyen körülmények között került sor az 1999. évi költségvetési tervezet elkészítésére, s a nem várt nehézségek, problémák, természeti katasztrófák ellenére egyetlen korábbi célkitűzéséről sem mondott le a polgári kormány, hanem a már eddig megvalósításra került programpontok mellett az ország lehetőségeit messzemenően figyelembe véve határozta meg a prioritásokat.

A reális helyzetértékelés alapján is tartalmazza a költségvetés az 5 százalékos gazdasági növekedést, az infláció szintjének 10-11 százalékon tartását, s az átlagkeresetek 13 százalékos növekedését, amely sok év után most először a reálkeresetek emelkedését is lehetővé teszi. Az államháztartás tervezett hiánya 3,95 százalék, mely a korábbi hiányok és kamatok finanszírozásával áll összefüggésben, s európai összehasonlításokban is elfogadható.

Gazdaságpolitikai célkitűzéseinkben továbbra is az állam szerepének újrafogalmazása került a középpontba. Ennek értelmében 0,8 százalékkal csökken a jövedelemcentralizáció és 1,8 százalékkal az újraelosztás. Csökkennek az élőmunkát terhelő járulékok és költségek, és az új adójogszabályok és az adóbeszedés hatékonysága következtében növekvő adóbevételekkel számolunk.

Nem mond le a költségvetés a kormányprogramban megfogalmazott egyetlen célkitűzéséről sem. Kiemelt terület marad a családok támogatása, a kulturális kiadások elsődlegessége, a humán tőke, az egészségügy fejlesztése, a közbiztonság erősítése, növekvő támogatottsága, a vidékfejlesztés hangsúlyos szerepe, s mindez együttesen is segíti a kiemelt feladatként is megjelenő euro-atlanti csatlakozást. Ugyanakkor elővigyázatosan számol ez a költségvetés az előre nem várható események és kedvezőtlen folyamatok hátrányos gazdasági következményeivel, ezek ellensúlyozására mintegy 40 milliárd forint nagyságrendben 1,9 százalékos tartalékot képez, zárolási lehetőséggel számol.

Számomra mint gyakorló polgármester számára különösen fontos, időszerű és megnyugtató törekvésnek tűnik az önkormányzatok finanszírozása terén tapasztalható újszerű megközelítés. Miközben a költségvetés számol a privatizációs folyamatok befejeződésével és az ebből adódó jelentős önkormányzati bevételkieséssel, egyre inkább figyelembe veszi a különböző önkormányzat nagyon eltérő gazdasági teherbíró képességét. Ilyeténképpen a tervezett 15 százalékos szja-visszaosztás mellett - vagy éppen annak ellenére - az adóerő-számításon alapuló kiegészítő támogatás képes lesz tompítani az önkormányzati jövedelmekben, bevételekben tapasztalható aránytalanságokat és a legtöbb esetben véletlenszerű helyzeti, gazdasági vagy földrajzi előnyökön alapuló különbségeket.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az 1999. évi költségvetés még nem számol az önkormányzati finanszírozás várható és nagyon időszerű reformjával, melynek számos célkitűzése mellett számomra a legfontosabb feladata kell hogy legyen a vidékfejlesztés, a kistelepülések, aprófalvak magárahagyottságának sürgős megszüntetése. Különösen fontos ez a törekvés azért is, mert 1994 és '97 között az ezer főn aluli lélekszámú kistelepülések zömének költségvetési bevétele gyakorlatilag reálértékben stagnált, s e településeken a stagnálás a sorvadást jelenti, pedig e kis közösségek, ősi települések a nemzet hajszálerei, indentitásunk, nemzeti kultúránk nélkülözhetetlen és pótolhatatlan forrásai. Ezért is várom el a további költségvetésektől is az e kis települések életben tartásához, fejlődéséhez szükséges források feltétlen biztosítását, s a ma még nagyon markánsan meglévő városi és falusi lét közötti különbségek csökkentését.

Nem mond ellent e célkitűzésnek a költségvetés azon tervezete sem, mely a további társulások létrehozását, gyarapodását anyagi eszközökkel is szorgalmazza, ösztönzi. Mindenesetre érződik és nyomon követhető a költségvetésben az a szándék, hogy a szolidaritás jegyében megtegye az első lépéseket azért, hogy mind a 3200 önkormányzat számára biztosítsa a túlélés feltételeit, s a szélsőséges különbségek tompítására törekszik.

Csírákban ugyan, de tetten érhető a költségvetésben a kormányzati felismerés, miszerint a kelet-nyugat közötti gyakori gazdasági különbségek mellett még általánosabb a kis- és nagytelepülések közt tapasztalható differencia.

Az önkormányzati költségvetések gyakori feszültségforrását csökkenti a javasolt 16 százalékos bérfejlesztés a pedagógusoknál, bár ennek megvalósítása terén még számos tisztázatlanság tapasztalható, mely további nagyon tapintatos, de elkerülhetetlen önkormányzati létszám-gazdálkodási intézkedéseket tesz szükségessé.

Számos támadás kiindulópontja lehet és lesz a költségvetés fejlesztési stratégiája, mely ugyan nem idegen és nem szokatlan a kormányváltások időszakában a ciklus elején, mégis az önkormányzatok fejlesztési dinamikájában átmeneti lassulást okoz. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a megtorpanás kerülje el az önkormányzatok infrastrukturális beruházásait, hiszen ezek folytatása alapkövetelmény az EU-csatlakozás folyamatában. Ennek érdekében is meggondolandó, hogy az önkormányzati szféra a költségvetési zárolás alól mentesítésre kerüljön. Fontos ez azért is, mivel meglehetősen szegényesnek tartom a fejlesztések területén a cél- és címzett támogatások új beruházásra felhasználható összegét.

Értékes törekvése a törvényjavaslatnak az az elképzelés, mely egyértelműen a feladatfinanszírozás és normativitás felé tereli a költségvetési tervezést, hiszen ez kiszámíthatóságot és nagyobb biztonságot jelent az érintettek számára. Ez a törekvés a sok pályázatból adódó anomália és egyenlőtlenség csökkentésének is hathatós eszköze.

Tisztelt Ház! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1999. évi költségvetés-tervezet sem lesz teljes egészében képes kielégíteni az önkormányzatok időszerű igényeit. Ugyanakkor elismerésre méltó e tervezetben az a kompromisszumkeresés, amely a gazdasági élet minden résztvevőjével beindult s anélkül folytatódik, hogy az a kormány karakterisztikus célkitűzéseit, programját sértené.

Újszerű, értékes eleme ennek a költségvetésnek, hogy a korábban alkalmazott osztogatással együtt járó egyenlősdire törekvés helyett bátran felvállalja a stratégiai súlypontok kiválasztását, s ezen keresztül a négyéves cikluson túlmutató, remélhetőleg visszafordíthatatlan folyamatokat hoz működésbe. Feloldja ez a költségvetés a jelen pillanatban kezelhető konfliktusokat, miközben egyre markánsabban prognosztizálja a ma még kezelhetetlen feladatokat.

 

(18.00)

 

Szakszerűség és a távlati célkitűzések ismerete tükröződik a költségvetésből, amely azonban nem vállalhatja magára az önkormányzatoknál jelentkező konfliktusok kezelését, és megvalósításához nem elég a jószerencse, de életerős, ambiciózus társadalom számára elkerülhetetlen és időszerű utat jelöl ki, az európai uniós csatlakozás merész célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítását.

Mindezekért a köztársaság költségvetési tervezetét az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 206 1998.11.18. 0:36  1-217

BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Nagyon röviden szeretném megismételni, megerősíteni azt, ami a véleményemet megalapozta. Egy költségvetést mindig az adott lehetőségek között és az adott célkitűzések között kell tárgyalni. Ha alkalmaztam az "ügyes" szót, nagyon jó szándékkal és nem félremagyarázható módon szerettem volna alkalmazni, sőt nem is félreérthető módon. Azt hiszem, nagyon nagy ügyességre van szüksége a kormánynak ahhoz, hogy feladatait és céljait megvalósíthassa. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 22 1998.12.09. 4:34  1-172

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága 1998. november 25-én megtárgyalta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslatot, és azt általános vitára ajánlotta.

A bizottság kiemelt figyelmet fordított az új hivatal megalakulásáról szóló javaslatnak. Támogatja azt a célkitűzést, hogy e hivatalnak az államháztartás bevételi érdekeit kell védeni olyan eszközökkel, amely eddig a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség jogköre volt. E két szervezetnek nem volt fő profilja a gazdasági bűncselekmények adó jellegű nyomozása, ezért a létrehozandó új szervezet új felhatalmazással és szakmai háttérrel képes garantálni az eredményes bűnfelderítést és -felgöngyölítést. A rendőrség gazdaságvédelmi részlegei, a vám- és pénzügyőrség testülete - álláspontom szerint - rendkívül eredményes munkát végzett.

Úgy értékelem - és ez a bizottság álláspontját is tükrözi -, hogy ezeknek a szervezeteknek az eredményes munkáját tovább szélesíti az adórendőrség tevékenysége, de ennek az új hivatalnak a sikerét úgy a rendőri, mint a vámnyomozati cselekmények jelentősen és pozitívan befolyásolják. Ezt azért kellett hangsúlyoznom, mert úgy a bizottsági vita, mint az írott sajtóban megjelent cikkek nyomán eléggé vegyes kép alakult ki erről az új szervezetről.

A bizottságban az ellenzék részéről kifogásolták a törvény hatálybalépésének közeli idejét, és ezalatt a speciális ismeretek megszerzésének lehetőségét. Több kérdés hangzott el a hivatal dolgozói javadalmazásával kapcsolatosan. Félelem nyilvánult meg egyes hozzászólók részéről a kiterjedő jogosultságokat, vélelmezhető zaklatásokat illetően. Aggályként hangzott el, hogy nem a szakmát szerető, hanem pénzéhes emberek pályázzák meg ezeket a beosztásokat.

A bizottság a törvényjavaslat tartalmát és a hozzá fűzött kormányzati álláspontot tekintve e kérdéseket nem látja aggályosnak. Olyan szakemberi háttérrel rendelkeznek elsősorban az APEH, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség szervezetéből pályázók, akik hajlandók és készek e munkát végezni, ami a gyors átállás biztosítéka, és akik hivatalszeretetükből eddig is jelesen vizsgáztak. A javadalmazásra a köztisztviselői díjazás az irányadó. A javaslatból kitűnik, ha kiemelkedő szakmai követelmények indokolttá teszik, úgy eltérhetnek az átlagtól. A tisztelt ellenzék csak az esetenként megjelenhető többletpénzt látja és érzékeli. Nem látja és nem érzékeli az emögött húzódó nehéz, felelősségteljes munkát, a nagy összegű adócsalások leleplezésének társadalmilag pozitív hatását.

A bizottság ezért megértette és támogatta azokat a célkitűzéseket, amelyek az APEH nyomozati hatáskörébe tartoznak, így a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének visszaszorítását, a csődbűntett felderítését, az adócsalásokkal és járulékfizetésekkel kapcsolatos bűncselekmények megszakítását, melyek elleni eredményes fellépés várhatóan javítja és egyértelművé teszi az ilyen és hasonló bűncselekmények előfordulásának mennyiségét és minőségét, és csapást mér a gazdasági bűnözésnek erre a szférájára. Így a bizottság egyetért az adónyomozók jogállásának speciális jellegével, hogy nem hivatásos, de nem is civil szervezettel, hanem a feladatához szükséges jogi, tárgyi, pénzügyi és személyi feltételekkel jól felszerelt, a kényszerítő eszközök alkalmazásában is jogosítványokkal rendelkező új hivatalra van szükség.

Összességében: a bizottság mindenképpen egyetért és szükségesnek tartja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogkörének kibővítését nyomozati hatáskörrel, melytől az adózással kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítását várja. A bizottság ezért - figyelemmel az előzőekben kifejtett gondolatokra - úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 104 1999.03.03. 3:49  91-228

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága február 23-ai ülésén megtárgyalta a termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosítására vonatkozó T/757. számú törvényjavaslatot. A bizottság 13 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot támogatta, általános vitára alkalmasnak tartotta.

A kormány mezőgazdasági programja előnyben részesíti az életképes családi gazdaságok kialakulását, illetve a beszerző, szolgáltató és értékesítő tevékenység céljára való szövetkezést preferálja. A termőföldről szóló törvény tulajdonszerzésre, valamint a termőföld hasznosítására vonatkozó szabályai ma megfelelő törvényi kereteket biztosítanak ahhoz, hogy a birtokviszonyok az elkövetkező években a családi gazdaságok irányába fejlődhessenek. A törvénymódosítás ezért a jogi személyek és a külföldiek tulajdonszerzésére irányuló előző rendelkezéseket nem tartalmazza.

A törvényben jelenleg érvényben lévő tulajdonszerzési tilalmak egyébként egyrészt a belföldi magánszemélyeknek biztosítanak preferált helyzetet, másrészt a tulajdonszerzés mértékének korlátozása alkalmas a túlzott birtokkoncentráció megakadályozására. Nem indokolt tehát a törvényben előírt leghosszabb haszonbérleti időtartam eltörlése vagy felemelése, amely a haszonbérlői oldalon gyakori monopolhelyzeténél fogva magában hordozná a jelenlegi földhasználati viszonyok koncentrálódását, ami a földtulajdonosok széles körére nézve hosszú időre lehetetlenné tenné a föld saját művelését, a családi gazdaságok kialakulásának lehetőségét, illetve az ehhez szükséges mértékű birtokkoncentrációt.

Ugyanakkor a földtulajdon és a tényleges földhasználat jelentősen szétvált egymástól, miközben a földhasználati viszonyok nem áttekinthetőek, ugyanis jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amely a tényleges földhasználatot rögzítené. A szerzési korlátozások kijátszására irányuló, legtöbbször valamilyen használati jogcímmel fedett törekvések, a zsebszerződések láthatóvá tétele, illetőleg az agrártámogatások igénybevételének feltételét jelentő földhasználat megbízható igazolása érdekében szükség van egy olyan hiteles, hatóság által vezetett nyilvántartásra, amely bármely jogcímen történő földhasználatot regisztrálna.

A törvény kötelezővé tenné az egy hektár feletti termőföldek használatára irányuló szerződéseknek a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz történő kötelező bejelentését azok nyilvántartásba vétele céljából. A regisztráció által láthatóvá válnának a külföldiek által kötött haszonbérleti szerződések is, illetve ennek alapján a mai használatra irányuló szerződések. A földhasználó kénytelen a törvényes feltételeknek megfelelő szerződést kötni a tulajdonossal, és lehetővé válik a semmis szerződések elleni fellépés.

Ez a nyilvántartás alkalmas arra is, hogy ennek alapján a földhivatal az agrártámogatások igénybe vételéhez szükséges tényleges földhasználatot biztosító hatósági igazolást állítson ki, tehát lehetővé válna a törvénymódosítás során az önkormányzatok számára is egy pontos betekintés, amely a haszonbérleti díjak önkormányzatokat illető részét is behajthatóvá tenné.

A törvénymódosítás 2000. január 1-jétől lépne hatályba, és azt ezt megelőzően megkötött szerződéseket 2000. március 31-éig kellene nyilvántartásba vétetni.

A fentiekben ismertetett törvénymódosítás a kormány agrárprogramjának megvalósulását segíti, ezért az önkormányzati és rendészeti bizottság ennek elfogadását támogatja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 36 2000.04.10. 5:24  33-89

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága első helyen kijelölt bizottságként ez év április 4-én megtárgyalta a helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló, T/2367. szám alatt általános vitára kerülő törvényjavaslatot.

A kérelmező önkormányzatok 1999. december 15-éig nyújthatták be pályázataikat a minisztériumokhoz. Szám szerint 49 támogatási igény érkezett, 41 milliárd forint összes és ebből 4 milliárd forint ez évi költségigénnyel. A támogatási javaslat általános kiírási feltétele volt, hogy a beruházások a központi források hatékony felhasználásával valósuljanak meg, és az igénylő önkormányzatok saját forrásokat is arányosan biztosítsanak a megvalósuláshoz. Különleges szempontként jelentkezett a belvízkárok megelőzése és csökkentése érdekében végrehajtandó vízrendezés. A követelményeknek 36 korábbi és két további új koncepció felelt meg, melyről a kormány javaslatát az 1103/1999. számú határozatával terjesztette az Országgyűlés elé. A 38 beruházásból nyolc a vízgazdálkodásban, kilenc az egészségügyben, hat a szociális ellátásban, hat a közoktatásban és kilenc a kulturális szolgáltatás területén javíthatja az ellátottságot. Az elutasításra került tizenegy igény részint a szűkös támogatási lehetőségek miatt, részint a kellő előkészítettség hiánya következtében, illetve a kiírásnak nem megfelelő célkitűzések eredményeként nem került támogatásra.

A rendelkezésre álló 52,3 milliárd forint 80 százalékából már folyamatban lévő beruházások kerülnek támogatásra, a fennmaradó 10,1 milliárdból 2 milliárd forintért indítanak új beruházásokat. Új beruházásként kerülne támogatásra a tószegi és törökszentmiklósi belvízelvezető rendszer kiépítése. Az új beruházási javaslat pénzügyi forrása az előző évi cél-, címzett támogatás lemondásából származó pénz, illetve az előzetesen is támogatott 36 beruházás támogatásának átütemezése.

Az új címzett támogatások mellett a kormány javasolja, hogy az időközben hozott törvényi változásoknak megfelelő beruházások is támogatásra kerüljenek. A törvényjavaslat harmadik részében Vilonya község életveszélyessé vált iskolájának felújítása során óvodások foglalkoztatására is lehetőséget kíván adni. Ez az 1993-ban indult beruházás a céltámogatási törvénynek megfelelően más önkormányzati feladat ellátását is lehetővé kívánja tenni.

A bizottsági vitában Csabai Lászlóné és Jauernik István képviselők kifogásolták, hogy véleményük szerint a kormányközeli önkormányzatok támogatása túlzott, bár a támogatott célokkal egyetértettek, és azokat szükségesnek tartották. Kifogásolták továbbá, hogy csak elindításra kerülnek a beruházások, így ezáltal a következő évek is meghatározottá válnak. Bár az ágazati összetétel jó arányban változott, mert a vízgazdálkodás kérdése kiemelt fontosságú, ugyanakkor véleményük szerint csökkent a közoktatás területén indított beruházások száma. Ugyanakkor a rendszer hiányosságaira vezették vissza a megítélt támogatásoknál előforduló túlméretezéseket, továbbá azt, hogy nem látják, az elutasításokra miért került sor. Ugyancsak értetlenül hangsúlyozták, hogy miért épít 1993-ban iskolát egy önkormányzat, ha nincs elég gyerek. E fenntartásokkal együtt is a vilonyai beruházást is támogatták.

Bernáth Ildikó és Ódor Ferenc képviselők véleménye szerint a törvényjavaslat összhangban áll a költségvetési törvénnyel, és az államháztartási és önkormányzati törvénynek megfelelő szakmai utat bejárva kapták meg a kormány támogató javaslatát. Ugyanakkor emberemlékezet óta mindig több volt a jogos igény, mint a pénzügyi lehetőség, és ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy milyen a kormány és milyen az önkormányzatok dominanciája. Fontosabb ennél az, hogy az adott önkormányzat - példánkban Vilonya lakossága - tíz körömmel kaparta össze a szükséges saját erőt.

A kormány képviselői előadták a továbbiakban, hogy mindent elkövetnek azért, hogy a rendelkezésre álló összeg 9 százalékos növelésével enyhítsék a kielégítetlen igényeket. Az elkötelezett terhelés azonban még mindig akkora, hogy a rendelkezésre álló összeg 80 százalékát felemészti. A céltámogatásokra közel hatszáz igény érkezett, és csak 8,1 milliárd forint a támogatás fedezete. Az ágazatok között kialakult arány az ágazatok megegyezését is tükrözi, ezen belül azonban prioritást élvez a középiskolák rekonstrukciója.

Az egészségügyi beruházások tükrözik a kormány azon törekvését, hogy a betegutak rövidüljenek, sürgősségi osztályok létesüljenek, és ágyszámcsökkenéssel javuljon a betegellátás színvonala, tehát a betegek jobb ellátásban részesülhessenek, miközben csökken a kórházban tartózkodás ideje - tégla helyett műszerfejlesztés segítse az egészségügyi ellátást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Összességében az ellenzéki vélemények is támogatták a javasolt célkitűzéseket, de a fenntartásokat jelezve alakult ki a bizottsági állásfoglalás, mely 14 igen és 6 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 364 2000.06.13. 3:52  361-423

BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államalapításunk 1000. évében ünnepeljük a magyar önkormányzati rendszer tízéves fennállását, amely esemény államunk demokratikus berendezkedésének, működésének legfőbb letéteményesévé vált az elmúlt évtized során. Méltán született meg az országgyűlési határozati javaslat, amely szeptember 30-át az önkormányzatok napjává kívánja nyilvánítani. (Folyamatos zaj.)

Külön örömmel és megnyugvással nyugtázhatjuk, hogy a más esetekben tapasztalható heves viták és nézeteltérések helyett e témában úgy a parlamenti pártok, mint a különböző önkormányzati szövetségek egyetértésről tesznek tanúbizonyságot. Ez a konszenzusos állapot is igazolja, hogy rendkívül sikeres tíz évet tudhat maga mögött a magyar önkormányzatiság, amely a népfelség elvét a mindennapi gyakorlat részévé tette, és amely az elmúlt tíz évben a rendszerváltás összes keservét, gondját, a demokrácia gyermekbetegségeit, a többpártrendszer megnövekedett toleranciaszükségletét és -igényét elviselhetővé, sőt gyümölcsözővé tette. Tette ezt a szubszidiaritás elvének széles körű alkalmazásával, közel 3200 önkormányzat azonos jogokkal történő felruházásával és a társadalmi szolidaritás egyre nagyobb, ma is folyamatban lévő kiszélesítésével. (Folyamatos zaj.)

A harmadik évezred demokratikus jövőképe immár elképzelhetetlen az önkormányzatiság, a helyi önkormányzatok és azok további kiteljesedése, fejlődése nélkül. Kívánatos ezért, hogy szeptember 30-át az első önkormányzati választások napjaként tisztelve olyan ünneppé nyilvánítsa a Magyar Országgyűlés, amely a kezdetekre ünnepélyesen és nagy tisztelettel emlékezve, mérföldkőként kötelez bennünket a megtett út áttekintésére (Az elnök csenget.), értékelésére, és a további feladatok felmérésére is. (Folyamatos zaj.)

Legyen ünnep a helyi önkormányzatok napja, hiszen az önkormányzatok alapvetően magas szinten teljesítették és teljesítik a tőlük elvárható feladatokat, és a népkontroll mellett végzik a helyi közügyek irányítását. Minél kisebb egy-egy település, annál közvetlenebbül érvényesül ez a népkontroll, annál inkább válnak a közélet mindennapi szereplőivé, szolgálóivá a helyi megválasztott képviselők, tisztségviselők. Szükséges és méltányos ezért, hogy ez az ünnep lehetőséget adjon arra is, hogy a legkiválóbb önkormányzati munkát végző személyek munkáját példa értékűként is méltányolva elismerések kerüljenek átadásra, ezzel is a társadalom megbecsülő figyelmét kifejezve a közélet napszámosaival szemben. (Folyamatos zaj.)

A Fidesz-Magyar Polgári Párt abban a reményben támogatja ezt a határozati javaslatot, hogy a tízéves ünnepség egy nagyon hosszú sorozat első jelentős eseménye lesz, egy olyan folyamat kezdete, amely a későbbiekben is mindig követendő példákat, személyeket állít a közszolgálatot vállalók elé, és az elismertek, az ünnepeltek megbecsülése a közszféra teljes körére kisugárzik. Az esemény jelentőségét fejezhetné ki az ország legfőbb méltóságainak fővédnöksége, s annak a konszenzusnak a további megőrzése, amely az előterjesztést eddigi útja során kísérte az összes érintett részéről. Ezt az együtt gondolkodást közös cselekvés követheti, amely a magyar demokrácia méltó ünnepévé emelheti az önkormányzatok napját.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 86 2000.09.04. 4:37  83-188

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság kormánya H/2969. számon országgyűlési határozati javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének feloszlatásáról. Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága első helyen kijelölt bizottságként ez év augusztus 30-án megvizsgálta a fent említett határozati javaslatot, és azt 15 igen, 11 nem szavazattal és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. március 4-én fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen, ugyanakkor őt a fegyelmi határozat kihirdetéséig a munkavégzés alól felfüggesztette. Később további fegyelmi eljárásokat is kezdeményezett a polgármesterrel szemben, amelyek lezárására és a döntéshozatalra mind a mai napig nem kerített sort. Ezen elhúzódó folyamat következtében és erre hivatkozva a polgármestert másfél éve tartják távol hivatalától, s akadályozzák a választóktól kapott megbízatásának teljesítésében.

1999 decemberében a közigazgatási hivatal vezetője a képviselő-testület eljárásában 11 pontban jelzett törvénysértést, és két hét határidőt adott a közgyűlésnek a törvényes állapot helyreállítására. Miután a közgyűlés ezen felszólításnak nem tett eleget, az ügyet a belügyminiszterhez terjesztette fel az önkormányzat feloszlatásának megfontolására. Ezt követően a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy a képviselő-testület jelzett magatartása az alkotmánnyal ellentétes-e.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmány 71. §-ának (1) bekezdése alapján a választópolgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a helyi képviselő-testület önkényesen nem korlátozhatja feladatai ellátásában. E tekintetben az Országgyűlésnek kell egyedileg, az összes körülményt mérlegelve megvizsgálnia a testület magatartását, és végső eszközként akár a helyi képviselő-testület feloszlatásával is az önkormányzat alkotmányos működését biztosítania kell.

 

 

(18.40)

 

Ezen elvárásoknak megfelelően alakult ki a bizottságban az a többségi vélemény, miszerint a hódmezővásárhelyi közgyűlésben az elmúlt másfél évben kialakult helyzet nem ad reményt az alkotmányszerű működés helyreállítására. A közgyűlés nem tett meg mindent a fegyelmi eljárások ésszerű és minél rövidebb idő alatti lezárására, és ezzel másfél éven át önkényesen lehetővé tette a jelenleg is fennálló törvénysértő állapotot. A bizottság véleménye szerint a polgármester és a testület között oly mértékben romlott meg, mérgesedett el a viszony, hogy azt csak a képviselő-testület Országgyűlés által kimondott feloszlatásával lehetséges orvosolni. E döntéssel - a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva és a népfelség bölcsességében bízva - tartjuk célszerűnek és egyedüli lehetséges megoldásnak a képviselő-testület feloszlatása után, új választások kiírásával lehetőséget adni a választóknak a szükséges változtatások meghozatalára s ezzel együtt a továbbiakban már tarthatatlan állapot megszüntetésére. E döntést teszi sürgőssé és időszerűvé az idő múlása is, amely további késlekedés esetén a fennálló törvények értelmében már csak hat hónapot ad az új választások kiírására. Ennek elmulasztása esetén az Országgyűlés számára is megszűnik a beavatkozás lehetősége a választás előtti utolsó évben, s a jelenleg fennálló alkotmánysértő állapot a polgármester tevékenységét tartósan, gyakorlatilag a ciklus végéig jogellenesen akadályozhatja.

A jogi megfontolások mellett a bizottság véleményalkotását jelentősen befolyásolta az a törvényes lehetőség és gyakorlat, mely hasonló helyzetekben a konfliktusok kezelésére a testület önfeloszlatásának lehetőségét tartogatja, mellyel a jelen ciklusban is már 26 önkormányzat élt, és a választók, a lakosság képesek voltak kezelni és megoldani a kialakult problémákat, az Országgyűlés beavatkozása nélkül is. Mivel ezt a lehetőséget a szóban forgó önkormányzat nem vállalta, de a választók akaratából tevékenykedő legitim polgármestert folyamatosan akadályozta feladatai teljesítésében, az Országgyűlésnek kell meghozni a szükséges döntéseket, amihez az önkormányzati és rendészeti bizottság a jelzett határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 119 2001.03.07. 7:36  112-182

BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását a kormány több mint egyéves előkészítő munka után nyújtotta be a parlamenthez. A módosító javaslatot úgy szakmai, mint társadalompolitikai szempontból korszakalkotó változtatásnak lehet tekinteni. Úgy gondoljuk, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a törvényjavaslat tervezett intézkedéseivel hozzájárul a közszolgálati munka presztízsének, színvonalának, szakmaiságának erősítéséhez, miközben az európai uniós államok tendenciáinak megfelelően növeli nemcsak a szakmaisággal, hanem a közszolgálattal szemben támasztott követelményeket és az ehhez kapcsolódó egyéb társadalmi igények kielégítését is.

A mostani intézkedések nagy része hosszú évek hiányát kívánja pótolni. Igaz ugyan, hogy több lépcsőben, de jelentős változást hoz az illetménytáblák helyzetében, melynek következtében 2004. január 1-jéig mintegy 70 százalékos illetményemelkedésre kerül sor. Ez azért is alapvető kérdés, mert közismert tény, hogy a versenyszféra elszívó hatása a közszolgálati és a piaci szféra között egyre nagyobb feszültségeket okoz, miután a piaci szféra folyamatosan megelőzte és egyre növekvő mértékben megelőzi a közszolgálatot. Jóllehet ez a folyamat más fejlett államokban is ismert, Magyarországon ez a tendencia kezd elviselhetetlen méreteket ölteni. Éppen ezért felettébb fontos, hogy a felzárkóztatás tudatos, hathatós intézkedésekkel megkezdődjön.

 

 

(18.40)

 

Ennek nélkülözhetetlen, fontos eleme a céltudatosság és átláthatóság, a hivatásépítés, amely a pályaválasztástól a munkába álláson keresztül, a gyakorlati időktől egészen a közszolgálati alkalmazott nyugdíjazásáig láthatóvá, tervezhetővé teszi a karriert. Érdemi előmenetelt állít a köztisztviselő elé, amely még a nyugállományba vonulást követően is tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek valóban egy hivatásszerű életpálya garanciáit nyújtják. Ezt a törekvést kiegészíti egy juttatási rendszer, amely olyan költségvetési források bevonását jelenti, amely érdemi és jelentős előrelépéseket tesz már rövid távon is e területen, ugyanakkor a célkitűzések megvalósításának időbeni korlátját is jelentik a korlátozott mértékben rendelkezésre álló költségvetési források.

A törvényjavaslat kiemelt feladatnak tekinti a harmonizáció biztosítását, miután nemcsak a köztisztviselőkről, a közigazgatás személyi állományáról rendelkezik, hanem a rendvédelmi személyi állományról is, amely a 110 ezres köztisztviselői kar mellett további 60-70 ezres létszámban működő és feladatait ellátó állami alkalmazott helyzetét erősíti és stabilizálja. Emellett az igazságügyi, bírósági és ügyészségi alkalmazásban álló alkalmazottak helyzetére vonatkozóan is tartalmaz pozitív intézkedéseket. Bár nem tárgya a törvényjavaslatnak a közalkalmazottak helyzetének rendezése, hiszen egyszerre nem lehet a 800 ezres személyi állomány helyzetét rendezni, mégis az egész közszolgálati rendszerre egységesítő, harmonizáló hatással lesz annak elfogadása. A további átfogó, még szélesebb körű harmonizációhoz végre kell hajtani a szükséges profiltisztításokat a különböző ágazatokban, amelyek a nem közjogi területeken kívánatosak. Ez a tevékenység egyébként jelenleg is folyamatban van.

Az etikai követelmények rendszerét és követhetőségét segíti a bevezetésre kerülő vagyonnyilatkozat, amely szintén az Európában jól bevált gyakorlatot kívánja követni. Az OECD 21 tagállamában már alkalmazott követelmény a köztisztviselői vagyonnyilatkozat. Különféle megoldások ismertek, van, ahol általánosabb, van, ahol aprólékosabb ennek a mértéke. Országosan eltérő, de alapjában véve nélkülözhetetlen a vagyoni helyzet alakulásának átláthatósága. Természetesen a hazai viszonyokra is tekintettel lévő hatásvizsgálatok készültek, a megfelelő módszer kiválasztása és elfogadtatása érdekében. Az etikai rendszer erősítése azonban nélkülözhetetlen pillére a korszerű közigazgatásnak.

Ugyancsak lényegi, új elem a tervezetben a főtisztviselői rendszer bevezetése. Az európai uniós tagállamokban természetes gyakorlat a főtisztviselői rendszer alkalmazása. Mindenütt van a főtisztviselőknek, a felsőbb szintű köztisztviselőknek olyan köre, akik stratégiában és nem ágazati érdekekben gondolkodnak. Nagyon sok államban a miniszterelnök - a közszolgálat vezetőjeként és első számú tisztviselőjeként - maga nevezi ki ezeket a tisztviselőket, főosztályvezetőket. Ez tehát olyan célkitűzést megvalósító intézmény, amely minden európai uniós államban működik, mert minden közigazgatásban szükség van erre a szakmai elitre, erre a stratégiai gondolkodásra éppen azért, hogy a közigazgatásba jöjjenek a privát és versenyszférából is a nagy tapasztalattal rendelkező, több diplomás, több nyelvet beszélő szakemberek, mert ha meg tudja fizetni munkájukat a közigazgatás, akkor a köztisztviselői, főtisztviselői karrier versenytársa lehet a gazdaságnak.

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

 

A parlamenti beterjesztést és vitát megelőzően rendszeres egyeztetés folyt a köztisztviselői érdekegyeztető fórummal, ahol az önkormányzati oldalon valamennyi országos önkormányzati érdekszövetség, a munkavállalói oldalon pedig valamennyi országos munkavállalói érdekképviselet is részt vett. Az érdekképviseleti javaslatok egy része beépült a tervezetbe. Ilyen például az illetménytábla plusz 40 és mínusz 20 százalékos, szubjektív alapon történő eltérítése a fizetésekben, vagy az érdekképviseleti rendszer továbbfejlesztése, ebben önkormányzati alrendszer és az állami érdekegyeztetési mechanizmus létrehozása.

Összefoglalóan szeretném kiemelni, hogy a reform értékű módosítás nemcsak a kötelezettségeket, hanem emellett nagyon fontos jogokat és ellentételezést is tartalmaz, és ezen keresztül jelentősen stabilizálja a közigazgatás személyi állományát, hozzájárulva ahhoz, hogy a közigazgatás megbecsültebb legyen, hogy meg tudja tartani szakembereit, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás alapvető követelménye.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 18 2001.04.19. 4:35  1-39

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága megvitatta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló T/4070. számú törvényjavaslatot. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy egy régóta várt, hosszú előkészítő munka során kialakult törvénytervezet fekszik előttünk, amely egyáltalán nem szokványos, hanem sajátságosan sok-sok tapintatot és körültekintő munkát igénylő tervezet.

Olyan törvényről van szó, amelynek megalkotása során különösen fontos a nemzet és a parlamenti pártok egyetértése. Olyan törvény, amely 80 évet váratott magára, amely kifejezi és segíti a magyarság összetartozását és összetartását, amely megpróbálja visszahelyezni a határainkon túl élő magyarokat is a magyar nemzet európai közösségébe. Éppen ezért általános és egyetemleges nemzeti ügyként tekinti a tervezet a magyarság kérdését, konszenzus keresésére törekszik a pártok között, s a minél szélesebb támogatottság érdekében nyitott a további jobbító szándékú módosítások felé is.

Rendkívül nehéz feladat elé állította a törvény-előkészítőket a tervezet, hiszen más, szuverén államokban élő magyar honfitársaink számára kíván lehetőségeket teremteni anélkül, hogy ezen államok jogos érzékenységét ezzel sértené. Ezért különös figyelmet kellett fordítani a nemzetközi jogi megfontolásokra, az európai uniós előírásokra és az érintett kormányok és országok véleményére, érzékenységére. Ennek érdekében intenzív diplomáciai háttértevékenység folyt az érintettek képviselőivel, szakértőivel, amelynek során többek között Martonyi János külügyminiszter úr is személyesen találkozott április 5-én az összes európai uniós tagállam és a szomszédos államok nagyköveteivel, ismertette és átadta tanulmányozásra a törvényjavaslatot, és részletesen válaszolt a felmerült kérdésekre. Ezt megelőzően is intenzív előkészítő megbeszélések folytak, többek között Michael Lake európai uniós nagykövet úrral is, aki részletesen kifejtette véleményét szóban és írásban is, amelyet figyelembe véve készült el a törvénytervezet végleges megfogalmazása.

Mindezek figyelembevételével kívánja a törvény biztosítani, hogy a határokon kívül élő magyarok itthon érezhessék, érezzék magukat Magyarországon, ugyanakkor ösztönözzön is a törvény a szülőföldön maradásra, arra, hogy a magyarság vállalásáért ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, s e vállalásuk teljesítésében az anyaország is kellő együttérzéssel és elvárható szolidaritással támogassa határainkon túl élő honfitársainkat.

Ennek érdekében támogatni kívánja a tervezet a határainkon túli magyar nonprofit szervezeteket, azok működését, a kihelyezett felsőoktatási intézmények tagozatainak tevékenységét és fenntartását, és az ezt lehetővé tevő, legalább kétgyermekes családok gyermekeinek anyanyelvi iskolába járatását, óvodai ellátását. Tankönyvek és taneszközök juttatásával segíti a szülőföldön történő anyanyelvi oktatás sikeres megvalósítását.

További, Magyarországon igénybe vehető lehetőségeket kínál a tervezet a művelődés, a tanulás terén, könyvtárak, múzeumok látogatására, diákigazolványokkal kedvezményes utazásokra, és a könnyebb megélhetést biztosító és célzó munkavállalási engedélyek megszerzésére és a társadalombiztosítási ellátás igénybevételére egyaránt lehetőségeket biztosít.

A munkavállalást a tervezet két lépcsőben kívánja lehetővé tenni, amelynek értelmében a három hónap minimumon túl a gazdasági miniszter hatalmazza fel további engedélyezésre a munkavállalót.

Ezek a csupán leglényegesebb törekvések tették lehetővé azt, hogy az önkormányzati és rendészeti bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a törvénytervezetet.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Csurka István tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 44 2001.05.09. 2:03  41-125

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága megtárgyalta a volt egyházi ingatlanok helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítására benyújtott T/3984. számú törvényjavaslatot.

1997-ben a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék megállapodást kötött a magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenység finanszírozásáról, valamint néhány más vagyoni természetű kérdésről. E megállapodásnak megfelelően megkezdődtek az ennek végrehajtását célzó törvényhozási munkák, közöttük a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása is megtörtént.

Ez a módosítás azonban nem felelt meg teljes egészében a megállapodásban foglaltaknak, sőt bizonyos esetekben még nehezítette is az iskolák átadását az egyházak részére. Ez indokolta a jelen módosításokat, melyek célja egyrészt a 2011-ig hátralévő időszakra a pénzbeli kártalanítás ingatlanvásárlásra és -építésre történő felhasználása, másrészt biztosítani kívánja e törvénymódosítás a jelenlegi tulajdonos, illetve használó részéről az elkövetkező években is az ingatlanok karbantartását, állagmegóvását, és ennek megtörténtét az átvevő jogosult figyelemmel kísérni.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás az 1997. évi megállapodás szellemében készült, annak megfelel, ezért az önkormányzati és rendészeti bizottság a tervezetet 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)