Készült: 2020.02.28.05:06:53 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 56 2001.02.16. 2:03  3-115

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az elnök úr által elmondottakra próbáljak meg reagálni két percben, összesen két témában. Az egyik az - és mind a kettő a Pénzügyminisztériumot érintő kérdés -, hogy az elnök úr említette, hogy korrekt kapcsolat alakult ki a Pénzügyminisztérium által kijelölt személy és az MNB felszámolását irányító vezérigazgató, illetve felszámoló között. Erre a következőt mondanám el.

A kormány, illetve a pénzügyminiszter javasolta, hogy egy általa megnevezett személy, Nercz Ferenc legyen a végelszámolási folyamat irányítója. Erre azonban nem került sor. Az MNB dr. Láng Lászlót, a CW AG addigi vezérigazgatóját nevezte ki a végelszámoló testület elnökévé. Ugyanakkor pedig Nercz Ferenc számára vétójogot biztosított az alapszabály olyan módosításával, hogy a felszámolást érintő fontosabb döntésekben a testület egyhangú döntése szükséges.

1999 novemberi hatállyal a CW AG Bank licence visszavonásra került, az igazgatóság tagjainak munkaviszonya a múlt év végével megszűnt. A fennmaradó adminisztratív feladatokat Nercz Ferenc látja el a továbbiakban. Tehát úgy ítélem meg, hogy a munkakapcsolat valóban korrekt volt, de azt is el kell mondani, hogy csak azon keretek között, amelyeket az MNB a pénzügyminiszter delegáltjának biztosított.

A másik kérdés pedig a pénzügyminiszter felelősségének és a Magyar Nemzeti Bank felelősségének összehasonlítása kapcsán hangzott el. Úgy gondolom, még jogi értelemben is lehetne vitázni az elnök úr kijelentéseivel, de abban a tekintetben, hogy milyen tevékenységet végzett, mondjuk, Járai Zsigmond mint pénzügyminiszter a kereskedelmi bankok tevékenységének megítélése kapcsán, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke a nem jegybanki tevékenység megítélése kapcsán, óriási különbségek vannak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 241 2001.03.06. 4:07  238-246

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy válaszomban a napi aktuális tényekre, ellenőrzési eredményekre koncentráljak. Ön is olvashatta a mai sajtóban, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ugyanezen a néven korábban már működő, december 17-én megalakult Premier Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét február 27-én elutasította.

A pénztár azonban a hatályos jogszabályok szerint 2000. január 30-a óta, tehát a bírósági nyilvántartásba-vételt követően, jogszerűen toborozhatott tagokat és gyűjthetett tagdíjat. A felügyelet februárban, az újonnan alakult pénztár ügyében csalás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

Szeretném képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a felügyelet a szóban forgó pénztárat megalakulása óta számos alkalommal ellenőrizte és kötelezte a hiányosságok kiküszöbölésére. A felügyelet 2000 decembere előtt e szabálytalanságok miatt a felszámolási eljárás megindításán és a tevékenységi engedély visszavonásán kívül valamennyi törvényben előírt intézkedéssel élt a pénztárral szemben.

A felügyelet a bíróságoknál két ok miatt nem kezdeményezhette a felszámolási eljárás megindítását. Egyrészt az ellenőrzések során megállapították, hogy a pénztártagok követelését a pénztár által befektetett értékpapír-állomány fedezi, tehát vagyoncsökkenésre vagy értékvesztésre utaló adatokat nem lehetett ez időben feltárni. Másrészt a Premier Nyugdíjpénztár esetében 1999-ben a felügyeleti biztos kirendelésére a jogszabály nem adott lehetőséget; csak hosszan tartó fizetésképtelenség és az emiatt készített kiigazító program eredménytelensége esetén lett volna erre mód. A vagyongazdálkodási hiányosságokért sem a Pénzügyminisztérium, sem más állami szervezetek nem tehetők felelőssé.

A Pénzügyminisztérium szerint a Partner Nyugdíjpénztár tagjai a személyi jövedelemadó bevallási határidejét követően kiadott adóigazolás alapján igénybe vehetik önellenőrzés keretében az adókedvezményt, s ezt a későbbiekben érvényesíthetik. Az adóigazolásokat a felszámolás elrendelése esetén a felszámoló fogja kiadni, ellenkező esetben erre a pénztár köteles. A felszámolás kezdeményezése nem a pénztár fizetésképtelensége miatt történt, ezért a felszámolás során a tagi követeléseket is ki lehet elégíteni.

Tisztelt Képviselő Úr! Mivel írásbeli interpellációjában több nyugdíjpénztárt nevezett meg, engedje meg, hogy erre is reagáljak. A Szaturnusz Magánnyugdíj-pénztár elsősorban nyilvántartási problémák miatt, a felügyelet kezdeményezésére került felszámolás alá, a felszámoló a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt került büntetőeljárás alá.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényt az Országgyűlés nemrég módosította. A jogszabályt sértő pénztári vezető ellen kiszabható felügyeleti bírság maximum összege 50 ezer forint helyett most már 1 millió forint lett. A felügyeletnél a korábbinál jóval hatékonyabb eszközök lettek foganatosítva. A Pénzügyminisztérium és a felügyelet szakértői azonban tovább dolgoznak azokon a módosítási lehetőségeken, hogy a bizonytalan helyzetű pénztárak tagtoborzási és tagdíjbeszedési tevékenységüket joghézag fennmaradása esetén még rövid ideig se folytathassák.

Tisztelettel kérem, képviselő úr, hogy fogadja el válaszomat.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 293 2001.03.06. 2:11  290-293

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A polgári kormány a következőt ígérte: csökkenti az adminisztrációs, az adó- és a járulékterheket; az adminisztrációs terheket mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, az adó- és járulékterheket is mind a magánszemélyek, a természetes személyek, mind a vállalkozások tekintetében.

Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy ebből az ígéretből néhányat fölsoroljak, ami teljesült. Az első és az egyik legfontosabb, hogy sikerült az adó- és járulékintegráció. Ez azt jelenti, hogy több mint 200 ezer vállalkozónak nem kell tb-összesítő bevallást benyújtania, mentesül ez alól az adminisztrációs teher alól. Tessék megkérdezni őket, hogy ez a gyakorlati életben mit jelent!

Sokkal többen választhatják évente az átalányadózást - és ez már érinti a személyi jövedelemadó rendszerét -, mind a tevékenységi kört illetően, mind pedig az átalányadó választási lehetőségei bővültek. Több mint 200 ezer vállalkozónak évente kell csak áfabevallást benyújtania, és ami a legfontosabb, évente kell ennek a terhét, az áfa összegét is megfizetnie.

Lényegesen egyszerűsödtek a bérbeadók bevallási terhei. A jövőben csak 20 százalék adót kell az ingatlan-bérbeadás után fizetni, és azt nem kell összevonni az egyéb jövedelmeivel. Csökkentek a személyi jövedelemadóban a személyi jövedelemadó kulcsai, és nem csökkentek a kedvezmények, ami nagyon-nagyon fontos, mert a magyar adórendszerben hihetetlenül sok adókedvezmény van, de most nem ez a kérdés.

Ugyanakkor pedig egy háromgyermekes család évente a nulla forinthoz viszonyítva 360 ezer forint adókedvezményben részesül. Tessék megkérdezni azt a háromgyermekes családot, hogy amikor ki kell tölteni a személyi jövedelemadó bevallását, és beállítja az évi 360 ezer forintos adókedvezményt, akkor ő mit gondol erről a rendszerről! És még folytatnám a sort, mind a társasági adó terheinek a csökkentése, mind pedig a járulékterhek csökkentése kapcsán (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de a kettő percbe ennyi fért bele.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 158 2001.03.08. 5:10  2-3,50-51,157-158

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a bevezetőt, így nem kell elmondanom, hogy milyen ügyben szeretnék reagálni.

Úgy gondolom, egy elég különleges eset történt a mai nap is a parlamentben, amikor egy ellenzéki képviselő ahelyett, hogy, mondjuk, kézzelfoghatóan tudná segíteni a védekezést (Közbeszólások az MSZP padsoraiban: Ez nem volt szép!), olyan kijelentéseket tesz, amelyek semmiképpen nem megalapozottak.

Amint tudjuk, a bajok először hétfőn mutatkoztak az országban. Néhány óra múlva, másnap reggel már a kormány tagjai a helyszínen voltak, így miniszterelnök úr és két miniszter, a belügyminiszter és a közlekedési miniszter úr már a helyszínen tájékozódott a katasztrófahelyzetről. Ezt követően kezdődött a kormányülés. A kormányülésen természetesen szóba került ez a probléma, gond. A kormány döntött is, a kormány rendeletet alkotott, amelyben kimondta az 1996. évi törvény alapján, hogy Szabolcs megyében árvízvédekezési vészhelyzet alakult ki, és ez 2001. március 6-án 12 órától lépett hatályba.

Ugyanebben a kormányrendeletben meghatározta, melyek a teendők. Így kormányzati koordinációs bizottságot hozott létre, amelynek március 20-áig kell jelentést tennie arról, hogy az árvízvédekezés milyen összefüggő költségekből áll. Ezen túl rendelkezett a kormány arról, hogy az árvízvédekezés költségeihez a teljes körű felmérésig a költségeket a kormány biztosítja. Az átcsoportosítási összegekről a védekezésben részt vevő vízügyi szervezetek részére a közlekedési és a vízügyi miniszter engedélyezhet átutalásokat. Úgy gondoljuk, akkor, amikor kormányülés volt, ennyit lehetett tenni.

Ezen túl, ezt követően hallhattuk, hogy a baj, a nagy baj fokozódott, hiszen gátszakadás történt, így ezrek, most már lehet mondani, több mint tízezer ember védekezik a gátakon. Például a mai napon a közlekedési miniszter úr a helyszínen tájékozódott arról, milyen módon, hogyan látják el a feladatokat mind az állami szervek, mind pedig a helyi lakosság. A védekezésben részt vesz a honvédség, a tűzoltóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi csoportok emberei, és természetesen a helyi vezetők, a polgármesterek és a lakosság. A védelmi bizottság irányítja a munkálatokat.

Én néhány perccel ezelőtt beszéltem a védelmi bizottság elnökével, Helmeczy Lászlóval, és tájékozódtam arról, van-e olyan jellegű probléma, amely a védekezési munkálatokat gátolná. Ő egyértelműen kijelentette, hogy ilyen probléma nincsen, a pénz, ahogy azt miniszterelnök úr kedden reggel ott, a helyszínen is elmondta, rendelkezésre áll. Tehát források nem gátolják a védekezési munkákat.

Konkrétan elmondta, hogy elsőként a megyei területfejlesztési tanács vis maior alapját használták föl erre a célra, ez több mint 55 millió forint. Több mint 30 önkormányzat részesült ebben az összegben. Jelzem: az önkormányzatok ilyen jellegű kérelmet nem is nyújtottak a megyei területfejlesztési tanács, illetve a védelmi bizottság felé. Ők ezt helyből döntötték el, és a pénzek kiutalása folyamatosan történik. Több önkormányzat, már amelyik ezt külön kérte, 500 ezer, 1 millió forint vagy afölötti összeghez is hozzájutott. Jelezte, hogy a lehetőséggel élve még a mai napon jelzi a Belügyminisztérium felé és kéri, hogy a vis maior-keretet töltsék föl.

Ezen túl a kormány természetesen a következő ülésén is fog ezzel a kérdéssel foglalkozni, és azok a döntések, amelyek kormányzati hatáskörben vannak, természetesen a kormányülésen meg fognak születni. Ez annak függvénye, hogy milyen további költségek merültek föl.

Összességében tehát vissza kell hogy utasítsam azokat a vádakat, amelyeket az ellenzéki képviselő ma kétszer is elmondott a parlamentben.

Tanulságként pedig azt szeretném elmondani, hogy nem szabad a katasztrófából politikát csinálni. Nem szabad félinformációk, félreértések, ilyen-olyan telefonok alapján a parlament munkáját ilyen dolgokkal megzavarni. Úgy érzem, hogy ez semmi másra nem való, mint kicsinyes politikai tőke kovácsolására, amit mindenki elbírálhat, hogyan sikerül vagy nem sikerül. Ez nem más, mint egy hisztériakeltés akart lenni. Ezt teljes mértékben vissza kell hogy utasítsuk.

Úgy gondolom, hogy a parlamentben lehet felelőtlenül beszélni, ott a helyszínen, ahol a katasztrófa megtörténik, nem lehet felelőtlenül intézkedni. Én úgy gondolom, ezekben a percekben tiszta, józan fejre és erős kezekre van szükség.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 2 2001.03.09. 12:41  1-129

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Minden országban, így Magyarországon is szükség van egy olyan intézményre, amely a nemzetgazdaság előtt álló és állami részvételt is igénylő fejlesztési, beruházási feladatokat lát el, tevékenységét a köz érdekében és elsősorban nem haszonszerzés céljából folytatja. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok végrehajtása érdekében indokolt az Országgyűlés által 1996-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. jogutódjaként létrehozott Magyar Fejlesztési Bank Rt.-re vonatkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben lévő szabályozórendszer felülvizsgálata és külön törvénybe foglalása.

Az MFB Rt. tevékenységét eddig is a közérdek szolgálata jellemezte, a feladatai körében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét elsősorban nem haszonszerzés céljából, hanem a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében végzi. Az MFB Rt. az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzései megvalósításának az eszköze. Az MFB Rt. részt vesz a gazdaság versenyképességét javító infrastrukturális fejlesztésekben, a hazai vállalkozások finanszírozásában.

Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat elfogadásával a jogalkotó komplex egésszé teheti a hitelintézetekre vonatkozó szabályzásnak azon rendszerét, amely szerint a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik. Az MFB Rt. nemzeti és nemzetközi társintézetek, fejlesztési bankok által nyújtott jelentős forrásokat használ fel, ezért a bemutatott elméleti indokok mellett a külön törvényi szabályozás gyakorlati indoka, hogy az önálló, a korábbinál részletesebb rendelkezéseket tartalmazó törvényi szabályozás által az MFB Rt. a nemzetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státussal jelenhessen meg, ennek nyomán az MFB Rt.-vel szembeni üzleti bizalom növekedjék.

A törvényjavaslat megteremti az MFB Rt. számára azt a szabályozási környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztési célkitűzések megvalósításának aktív és kezdeményező szereplőjeként hozzájáruljon a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez. Az MFB Rt. a magyar bankrendszeren belül speciális szerepet tölt be: az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozásában, illetőleg egyes projektek kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozásában tölti be meghatározó szerepét.

A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. gazdaságpolitikai elvárásoknak megfelelő feladatait, ezekhez igazodóan szélesíti a mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit, rugalmasabbá teszi a kockázatvállalás mértékét. A működéshez fűződő államérdekre tekintettel a törvényjavaslat tartalmazza az MFB Rt. szervezetére és működésére vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat és garanciális elemeket is.

Az alkotmányossági és versenysemlegességi követelményekre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Rt. a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag a feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezheti. E tevékenységi körök a pénzforgalmi számlavezetés kivételével a hatályos szabályozásban is szerepelnek.

A törvényjavaslat elkészítésekor áttekintettük az MFB Rt. helyzetét, a magyar gazdaságban és a bankrendszerben elfoglalt helyét és a szabályozás várható hatását. Az MFB Rt. pénz- és tőkepiaci részesedése a számítások szerint nem éri el a 3 százalékot, s a törvényjavaslat elfogadása sem hoz olyan változást, amely a jelenlegi helyzethez képest módosítaná az MFB Rt. piaci pozícióját.

A szabályozásból származó előnyöket és hátrányokat összhatásukban vettük figyelembe. A prudenciális szabályok tekintetében megállapított korlátok mértékéből származó esetleges előnyt az azonos körben jelentkező hátrányok, mint a tevékenységek korlátozottsága és a nem profitorientált működés kellően ellensúlyozzák. A korlátok mértékéből származó előnyök egy speciális, közérdekű pénzügyi szerepkör hátrányainak kiegyenlítését szolgálják. A szabályozás semmiképpen nem eredményez negatív diszkriminációt a többi hitelintézettel szemben, mivel az MFB Rt. egy speciális, állami feladatokat ellátó, szakosított hitelintézet.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormány az Eximbank Rt. mellett kérte az MFB Rt. mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az Európai Unió banki irányelvei alól. A kivételi listára kerülés a gyakorlatban a közösségi prudenciális előírások alóli felmentést jelenti. A tárgyalások során az Európai Unió jelezte, hogy milyen szempontok alapján dönt a kivételi listára kerülés engedélyezéséről, amelyek az alábbiak:

A szakosított hitelintézet nem végez határon átnyúló tevékenységet, illetőleg a külföldön végzett tevékenysége során nem támaszt versenyt a külföldi partnerekkel szemben. A szakosított hitelintézet nem vagy csak kismértékben versenyez más hitelintézetekkel. A szakosított hitelintézet korlátozott körben és meghatározott területen fejti ki tevékenységét. A szakosított hitelintézet külön jogszabály alapján és/vagy külön felügyelet alatt működik. A szakosított hitelintézet jellemzően állami tulajdonban van.

Az EU képviselői a tárgyalások során jelezték, hogy a felsorolt kritériumoknak való megfelelés jelentős mértékben elősegíti a kérés pozitív elbírálását. Az Európai Bizottság 2000. november 13-án bocsátotta ki e témában az úgynevezett közös álláspontot, amellyel elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kivételi listára helyezését. Az önök elé terjesztett törvényjavaslat elfogadása megerősítené a szakosított hitelintézet kivételi listára helyezésének megalapozottságát, és mivel a szabályozás a többi kritériumot nem sérti, így az EU-konformnak tekinthető. (Keller László: Szerintetek!)

A törvényjavaslat szerint az MFB Rt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényei névre szólóak, forgalomképtelenek, és 100 százalékban a magyar állam tulajdonában vannak. A törvényjavaslat az MFB Rt. jegyzett tőkéjét a jelenlegi 47 milliárd 980 millió forintról 2001. június 30-áig 60 milliárd forintra javasolja felemelni, amelynek forrása a Magyar Köztársaság 2001. évi és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényben biztosítva van.

 

(9.10)

 

A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. számára az állam gazdaságpolitikai elvárásaihoz kapcsolódó feladatait és a feladatok ellátása érdekében végezhető tevékenységek körét.

A törvényjavaslat részletezi az MFB Rt.-nek a költségvetéshez fűződő kapcsolatait. Annak érdekében, hogy közérdekű feladatainak ellátásához a bank a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz, a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettség teljesítéséért, továbbá a kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.

Az éves költségvetési törvény elfogadása során az Országgyűlés határozza meg az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát, illetve a kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia-ügyletek állományának felső határát.

Az MFB Rt. az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű beruházások finanszírozójaként lép fel. A stratégiai feladatok ellátása érdekében olyan jelentős kockázati koncentráció integrálódik, melynek következtében a hitelintézeteknél meghatározott prudenciális szabályoktól eltérően, speciális szabályozórendszer kidolgozására volt szükség. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályok csak az indokolt és szükséges mérték tekintetében térnek el a hitelintézetek prudenciális szabályaitól.

Az MFB Rt. tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a társaság felügyelőbizottsága, a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrzi. A rendelkezésre álló saját források folyamatos bővítése érdekében az éves eredményt kizárólag a tőketartalék növelésére lehet fordítani.

Az MFB Rt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol a közgyűlés jogait a magyar állam nevében a kormány által kijelölt miniszter gyakorolja. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki öt évre. Az igazgatóság elnöke egyben a szakosított hitelintézet vezérigazgatója.

Az MFB Rt. a pénz- és tőkepiac sajátos szereplője, így az alkalmazottaknak a kereskedelmi bankoknál szokásos magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük, és ezen túlmenően szigorú összeférhetetlenségi követelményeknek is meg kell felelniük.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat elfogadásával önök megteremtik a magyar gazdaság további növekedésének jogszabályi alapjait, mindazoknak az infrastrukturális beruházásoknak, fejlesztéseknek a megvalósulását, melyek az állami szerepvállalás nélkül nem valósulnának meg, illetve az Európai Unió által Magyarországnak biztosított források hatékony és bankszerű továbbítását a gazdaság szereplői részére.

Tisztelettel kérem önöket, hogy a fentieket figyelembe véve, támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Keller László: A lenyúlást!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 128 2001.03.09. 0:25  1-129

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Szeretném megköszönni a vitában felszólalók véleményét. Kellően megalapozott vélemények, felszólalások hangzottak el. Az előterjesztő nevében pedig azt szeretném közölni, hogy a reagálást a részletes vita lezárását követően szeretném elmondani.

 

 

(14.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 147 2001.03.27. 4:09  144-150

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, a 2001-2002. évi költségvetési törvény vitája kapcsán kellően kitértünk az önkormányzatokra, ezt a kérdést alaposan megvitattuk, nekem volt szerencsém a képviselő úrral a költségvetési bizottságban külön vitát is folytatni erről a kérdésről.

Szeretném megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatok többletforrásai az elmúlt évek költségvetési kondícióihoz képest jelentősen javulnak, a 2001. évben a központilag szabályozott bevételek 13,4 százalékkal emelkednek. Ezen belül a törvény egyik legfontosabb prioritása a közszféra bérhelyzetének javítása.

Mindehhez csak a normatív hozzájárulásokban mintegy 90 milliárd többletforrás kapcsolódik. A költségvetés tervezési követelményei alapján ez az összeg országosan fedezetet nyújt az alap-, illetve a többletkereset-emelésekhez is. Természetesen más források is szükségesek ahhoz, hogy a bérfejlesztést elő tudja teremteni az önkormányzat. Így a közszférában elvárt 2 százalékos létszámcsökkenés is ez, azt hiszem, a képviselő úrnak nem ismeretlen, hiszen az ön által már elfogadott költségvetésekben is szerepeltek ezek a tételek az elmúlt években.

Engedje meg azonban, hogy rátérjek az ön térségére. A kormány előtt ismert a barcsi és a nagyatádi kistérség, amely az ország gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott kistérségei közé tartozik. Szeretném felsorolni önnek azokat a forrásokat, amelyek az elmúlt években, illetőleg az azt követő években többletforrást jelentenek ennek a térségnek.

Az első: a kormány javaslatára került be Somogy megye az ország öt megyéje közé, ahol a tárcák fejlesztési előirányzataiból többlettámogatás vehető igénybe kifejezetten a kistérségek felzárkóztatására. Ennek mértéke a 2000. évben 1,5 milliárd forint volt, 2001-ben 1,6 milliárd, és 2002-ben 1,8 milliárd forint.

A második: az elmaradott települések az önkormányzati szabályozás keretében külön normatív támogatásban részesülnek. Barcsnak 2001-ben 42,7 millió forintot, Nagyatádnak 40,5 millió forint pótlólagos támogatást jelent ez a rendszer. További jövedelemkiegészítő támogatás Barcs térségében 2001-ben 271 millió forint többletet, Nagyatád térségében 264 millió forint többletet tesz ki. Ezek az úgynevezett szja-hoz és az iparűzési adóerő-képességhez kapcsolódó számítások. Emlékszem, képviselő úr, mennyire tiltakozott ez ellen, amikor a költségvetésben ezt először elfogadtuk. Ez önöknek most 618 millió forint többletforrást fog jelenteni 2001-re.

Szeretném folytatni a megyei területfejlesztési tanács által az elmúlt három évben ennek a térségnek juttatott összeggel, amit infrastrukturális és munkahely-teremtési célokra vettek igénybe. Ez az összeg, képviselő úr, ebben a térségben 534 millió forint.

De folytatnám azzal, hogy az ön térségében lévő önkormányzatok pályáztak az önhibáján kívül működési forráshiánnyal kapcsolatos pályázatra; a térség az elmúlt évben 67,4 millió forintban részesült.

Szeretném önnek elmondani azt is, hogy a gázközművagyon rendezése kapcsán az ön térségében 215 millió forint fog jutni. Képviselő úr, ha ezeket a számokat összeadjuk, az ön kistérsége az elmúlt évben, illetve a 2001. évben - a 2001. év még nincs lezárva természetesen, hiszen a megyei területfejlesztési tanácsi pályázatok most kerültek kiírásra -, az ön térsége 1,4 milliárd forint többlettámogatásban részesült.

Tisztelt Képviselő Úr! Erre a számra itt, a parlamentben büszkék és elégedettek lennénk többen, ha a képviselői körzetünkben tudtunk volna ennyi pénzt szerezni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Kérem a képviselő urat, hogy legyen ön is erre büszke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 221 2001.03.27. 4:10  218-224

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy válaszom első részében tényszerűen próbáljak reagálni az ön feltett kérdésére. Amint ön előtt is ismert, a Postabank helyzetét több könyvvizsgáló társaság megvizsgálta. Ezen túlmenően a bank 1998 augusztusában - tehát az új kormány hivatalba lépését követően - megválasztott új igazgatósága, az óvatosság elvét figyelembe véve, az 1998. szeptember 30-ai állapotnak megfelelően elvégezte az eszközök és a mérlegen kívüli kötelezettségek teljes körű minősítését. Ennek figyelembevételével döntött a kormány a 152 milliárd forint összegű tőkeemelésről.

A tőkerendezés érdekében egy tőkeleszállítási, egy tőkeemelési, valamint egy portfólió-tisztítási lépés került végrehajtásra. A tőkeemelést követően a bank portfólió-tisztítást hajtott végre. Ennek során a portfólió egy részét a Reorg Rt. által alapított Reorg-Apport Rt. vásárolta meg. A portfólió megvásárlása érdekében a Reorg Rt. 40,5 milliárd forint értékű kötvényt bocsátott ki, ennek visszafizetésére a magyar állam vállalt kezességet. A Reorg-Apport Rt. feladata, hogy minél magasabb áron értékesítse a megvásárolt rossz portfóliót, mindezt azért, hogy az állami kezességvállalás érvényesítése minél kisebb összegű legyen. A Reorg-Apport Rt. tevékenységét az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeresen ellenőrzi.

Megjegyzem, hogy a megtérülést nagymértékben befolyásolja az értékesítésre rendelkezésre álló rövid idő, a piac felvevőképessége, valamint az, hogy a nagy volumenű értékesítés lenyomhatja a piaci árakat. Természetesen a Reorg-Apport Rt. mindent megtesz annak érdekében, hogy az állam terheit minimalizálja. Jelenleg nem lehet számszerűsíteni, hogy mennyi lesz a Postabank-számla végösszege. A Reorg-Apport Rt. jelenleg is folytatja a még meglevő portfólióelemek értékesítését, ennek értéke több milliárd forint.

Képviselő Úr! Engedje meg, hogy más aspektusból is reagáljak az ön interpellációjára. Ismert az önök képviselőcsoportjának, az SZDSZ-nek, illetve az ön álláspontja. Az is ismert számunkra, hogy ezt a számlát mikor és ki okozta, kinek a felelőtlen gazdálkodása eredményezte ezt a nagy összegű tőkeemelést, amit a kormány kénytelen volt végrehajtani. Ismert, hogy ezt a számlát ki állította ki. Ismert, hogy mikor születtek VIP-listák, és mikor volt a bankok vezetőinek havi 8 millió forintos fizetésük.

Képviselő Úr! Ön fordítva ül a lovon! (Taps a kormánypárti padsorokban.) Képviselő úr, egy hasonlattal szeretném bemutatni az ön gondolatait. Ön egy házban van - ez a Postabank -, és amikor látja, hogy parázs van, és ebből tűz lesz, akkor nem a poroltóhoz nyúl, hanem kiszalad a házból, jó messze elszalad, és amikor a ház leégett, akkor elkezd kiabálni, hogy jé, ég a ház. És ki fogja ezt mennyiből felépíteni?!

Képviselő Úr! Ön nyúlhatott volna a poroltóhoz, amikor elindult ez a parázs. Ehelyett ma számon kér és kiabál! Ez az önök számlája, és ezt a jelenlegi kormánynak kell kifizetnie. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban. - Szalay Gábor: Akkor miért tartjátok olyan titokban?)

Ami pedig a Postabank értékesítését illeti, engedje meg, hogy mivel egyre jobban fogy az idő, biztosítsam önt arról, hogy teljes egészében az ország érdekeit figyelembe véve, és teljes egészében törvényes megoldás fog születni a Postabank kérdésével kapcsolatban.

Ami pedig a vádaskodását illeti, amely úgy szól, hogy a Fidesz az MFB-ből és a Postabankból házibankok egész hálózatát építi ki magának, az a gondolat jut eszembe, hogy mindenki magából indul ki (Taps a kormánypárti padsorokban.), de különösképpen ön. Ön azt a helyzetet feltételezi, hogy a Postabanknak ma is Princz Gábor a vezetője, és a Horn-Kuncze-kormány vezeti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az országot! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van!)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 233 2001.03.27. 4:06  230-236

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök a lehetőségnek, hogy újra válaszolhatok a kérdésére, legutóbb kérdésként hangzott el, most interpellációként, most kétszer annyi időm van, hogy kifejtsem az ezzel kapcsolatos álláspontomat.

Szeretném először azt elmondani, hogy a kérdésében erős csúsztatás van. Figyelmébe ajánlom ezt a kiadványt (Mutatja.), amelynek a címe az, hogy "Az új évezred küszöbén", ez a kormányprogram, ebből szeretnék önnek idézni: "Szükség van az adórendszer módosítására, a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek bővítésére, az adminisztráció csökkentésére, az információs és tanácsadói rendszer fejlesztésére." Majd a következő fejezet, amely a fontos intézményi reformokról szól, a 14. oldalon, így folytatja: az adózással járó adminisztrációs terhek csökkentésére, a bevallási rendszer egyszerűsítésére alapul; meg kell teremteni az egyablakos ügyintézés lehetőségét, javítani kell az információszolgáltatás, felvilágosítás színvonalát, nagyobb teret kell adni a modern informatikai eljárások alkalmazásának.

Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor a kérdését felteszi, nem egyszerűen az szja-bevallásról beszél, hanem összességében az adminisztráció csökkentéséről, összességében a bevallási rendszernek az egyszerűsítéséről, annak gyorsabbá tételéről. Ezzel kapcsolatban, úgy gondolom, a kormányzatnak nincs szégyenkeznivalója, hiszen az ígéretét teljesítette. Az adminisztráció lényegesen egyszerűsödött, itt a személyi jövedelemadó rendszerén belül szeretném kiemelni az átalányadózás kiterjesztését, ami jóval kisebb adminisztrációval jár, egyszerűbb adózói nyilatkozatot lehet tenni a munkáltatóknak, azon túl a nyomtatványcsomag elemeinek az egyszerűsítése, és ami a legfontosabb: a bevallások számának a csökkentése.

Képviselő Asszony! Az adóbevallások száma 1998-ról 1999-re ötmillióval csökkent, a 22 millió adóbevallás helyett most már az adózóknak csak 18 millió adóbevallást kell benyújtaniuk. Itt szeretném még azt is kiemelni, hogy a bérbeadók adózási rendszere és a nyilvántartási rendszere is lényegesen egyszerűsödött. Azon túl ön is tudja, és a nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a fejlett és fejlődő nyitott piacgazdaságban sehol a világon nincs olyan adórendszer, ahol az adózóknak ne kellene számot adni a jövedelmeikről. Ebből a szempontból a magyar adóbevallás nem tartozik a legbonyolultabbak közé, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy 54 nemzetközi egyezménynek kell megfelelni ennek az adóbevallásnak.

Engedje meg, hogy bemutassam önnek itt, a parlamentben a németországi adóbevallást, csak szeretném jelezni a lapokat (Mutatja.), körülbelül háromszor annyi lapja van a németországi adóbevallásnak, mint a magyar adóbevallásnak, ami előttünk példa, mi is szeretnénk olyan gazdaságban élni, létezni, és annyit keresni, mint a német adózók. Még mindig a kezemben van, még mindig lapozom. Tehát e tekintetben sincs szégyenkeznivalónk. Természetesen közös célunk az, hogy egyszerűsítsük a bevallási rendszert, és azon belül a személyi jövedelemadó bevallásának a rendszerét. Szeretném azt hozzátenni, hogy az adóhatóság az elmúlt évben olyan rendszereket alakított ki, ami jóval nagyobb lehetőség az adózók számára a tájékozódásra, az információszerzésre. Így többek között lehetősége van most már elektronikus úton is adóbevallást tenni, elektronikus levelezést folytatni az adóhatósággal, lehetősége van az APEH honlapjáról letölteni a bevallási nyomtatványt, azt ellenőrizni, egyébként ezt ötször többen vették igénybe, mint az azt megelőző évben, 245 ezren, azonkívül hívhatják a zöld számot is, az adóhatóság zöld számát, ami természetesen ingyenes, ezt is több százezren vették igénybe.

Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy gondolom, hogy amit a kormány a programjában ígért, azt ebből a szempontból is teljesítette.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 245 2001.03.27. 3:31  242-248

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Öröm számomra, hogy a mai napon immár másodjára válaszolhatok a képviselő úrnak.

Úgy gondolom, hogy a kérdése, az interpellációja meglehetősen ellentmondásos. Az egészségügy helyzetének javítására vonatkozó kormányzati szándékot bírálja; ennek időszerűségét, szükségességét ugyan elismeri, viszont hangoztatja, hogy valamennyien örülhetünk, ha több pénz jut a költségvetésből az egészségügyre.

A kormány is úgy ítéli meg, hogy az egészségügy helyzetének jobbítása e Házban a nagy többség közös akarata. A feszültség mérséklése, oldása csak az államháztartás egyensúlyi helyzetének megőrzése mellett képzelhető el.

 

(16.30)

 

Sajnálom, hogy az intézkedés jogszerűsége már most, meglehetősen korán és minden alapot nélkülözően megkérdőjelezésre kerül. Jól tudjuk, hogy mit mond ki az alkotmány. Szó szerint az alkotmány 19. § (3) bekezdése azt mondja ki, hogy az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a központi költségvetést és annak végrehajtását, a pontosabb szabályokat pedig a költségvetési törvény tartalmazza, a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések között. Szeretném önt megnyugtatni, hogy szükség esetén az egészségügy helyzetének feszültségeit oldó intézkedésre az érvényes jogi szabályozás alapján fogunk sort keríteni. Idő előtt azonban a végrehajtás gyakorlati megvalósulásáról felesleges vitát nyitni. Várjuk meg, hogy a gazdasági és pénzügyi folyamatok hogyan alakulnak, egyáltalán milyen esély jöhet létre az év során mindezek alapján. Lényegében ez a gyakorlat nem rendszeridegen.

Kérem, lássa be, hogy ez nem a kétéves költségvetés sajátos kérdése! Arról az oldalról sem közelíthető meg, hogy a kormány a nemrég jóváhagyott költségvetés alultervezettségére épít. A makrogazdasági célokhoz igazodó pénzügyi keretek behatárolták a kétéves költségvetési kiadások nagyságrendjét. A kiadásokon belül az egészségügyi ágazatban kialakult problémák orvoslását a kormány prioritásként kezeli. Abban azonban, mondom, egyetértünk, hogy az elmúlt évtizedek során felgyülemlett feszültségek, problémák egy-két év alatt teljes mértékben nem oldhatók meg. Számos megoldásra váró feladat közül az egyik legsürgetőbbnek az ágazat bérelmaradásának enyhítése mutatkozott. Ennek érdekében született a döntés az egészségügyi dolgozók keresetének átlagosan 20 százalékos emeléséről. Erre az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak növekménye forrást biztosít.

Dr. Mikola István egészségügyi miniszter úr az elfogadott költségvetési keretek ismeretében vetette föl az egészségügyben fennmaradt további gondokat, a tárca ezzel kapcsolatos sürgető feladatait. A miniszter úrral a tárgyalások során abban állapodott meg a pénzügyminiszter úr, hogy legkorábban 2001 májusában lesz megítélhető a költségvetés helyzete, az esetleges elmozdulások területei és tendenciái. Ennek tükrében mondta a pénzügyminiszter úr, hogy amennyiben esély nyílna a helyzet javulására, akkor a többletbevétel elosztásánál az egészségügyi ágazat bérhelyzetének javítása prioritást élvezhet.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 75 2001.03.30. 2:08  4-86

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Köszönöm, hogy újra felvetette ezt a reprezentációs kérdést, ha megengedi, erre szeretnék a kétperces válaszomban reagálni. Több képviselő is említette ezt a kérdést.

Két dologban egyetértünk - a kormányzat, és úgy látom, hogy az országgyűlési képviselők, a frakciók többsége felvetette ezt -, abban értünk egyet, hogy e kérdést rendezni kell, ez az egyik. A másik pedig, hogy abban is egyetértünk, hogy e kérdést lehetőleg a pénzügyi tárgyú törvénycsomagban kell módosító javaslattal rendezni.

Azt tudom elmondani, hogy a kormányzat egy olyan megoldást tudna támogatni, amelyben a vállalkozásoknak lényegében az előző évihez hasonló szabályozása lépne életbe, egy bizonyos korlátozással, e korlátozás azt jelentené, hogy az árbevételük 0,5 százalékáig, de maximum 2,5 millió forintig számolhatnak el reprezentációs költséget. Ugyanakkor pedig, amit a képviselő úr elmondott a nonprofit szférára vonatkozóan, sokkal alaposabb szabályozást tudunk elképzelni e téren. Egyrészt meg kell fogalmazni a reprezentáció fogalmát, az üzleti ajándék fogalmát újra kell szabályozni, másrészt pedig rendezni kell az önkormányzati szférában is, hiszen az előző évig hatályban lévő szabályozás helyébe korlátozást nem tett az önkormányzatok irányába. Nemcsak azoknak a szervezeteknek a sorsát kell rendezni, amelyek tagdíjjal rendelkeznek, ahogy a képviselő úr mondta, mert például egy közhasznú alapítványnál nincsen tagdíj adott esetben, s az ő kérdéskörüket is rendezni kell.

Tehát sokkal alaposabb, szélesebb körű megoldást tudna a kormányzat támogatni. Abban kérem az MSZP frakcióját, hogy ha kormánypárti oldalról vagy valamilyen formában ilyen módosító javaslat az Országgyűlés elé kerül, akkor támogassák majd e javaslatot, és segítsenek abban, hogy közösen megtaláljuk a jó megoldást.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 79 2001.03.30. 2:11  4-86

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Ettől tartottam én, képviselő úr, hogy e módosító javaslatból se megoldás lesz, hanem vita. Mi nem vitát szeretnénk e kérdésben, hanem megoldást, ön pedig, ha jól értem a szavait, inkább vitát szeretne.

A kormány, az előterjesztő a törvényjavaslathoz nem adhat be módosító javaslatot, képviselő úr. Ha nem érti a szavaimból azt, hogy elmondom a kormány álláspontját, hogy mit tudna támogatni, milyen módosító javaslatot, én arról nem tehetek. Tehát a lényeg az, hogy ha olyan módosító javaslat érkezik a törvénycsomaghoz, amelyet a kormány el tud fogadni, és a lényege az, amit az előbb elmondtam, akkor azt a kormány támogatni tudja. Most ne azon vitázzunk, hogy vitatkozzunk ezen, ne vitatkozzunk ezen, vagy ki nyújtja be és hogyan nyújtja be! Egy a lényeg: ezt a kérdést rendezni kell - és ebben egyetértünk -, újra kell szabályozni. A január 1-jétől hatályba lépett szabályozás egy dolgot felszínre hozott: rendezni kell ezt a kérdést.

Félreértések voltak a reprezentáció kapcsán. Most derült ki, hogy az országban mindenki - vállalkozások, önkormányzatok, alapítványok, társadalmi szervezetek - mindent a reprezentáció fogalmába értett, és mindent arra számolt el - azt is egyébként, ami nem reprezentáció volt. Tehát ez a dolog most arra jó, hogy végre egyszer s mindenkorra tényleg rendezni tudjuk ezt a reprezentációs ügyet. Mi olyan megoldásban gondolkodunk, amely egyrészt a helyzetet rendezi, másrészt pedig a most hatályos törvénnyel szemben csökkenti az adminisztrációt, ugyanakkor korlátozásokat vezet be, hiszen azt látjuk, tudjuk, hogy az elmúlt év végéig hatályban lévő szabályozás olyan kiskapukat vagy mondhatnám, nagykapukat hagyott a vállalkozások számára, amelyek azt jelentették, hogy nemcsak reprezentációs költséget számoltak el, hanem személyes (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szükségletű kiadásaikat is ennek a terhére számolták el

Köszönöm szépen.

 

 

(13.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 123 2001.04.17. 4:08  120-126

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy válaszomat egy kicsit távolabbról kezdjem, egészen 1998 őszéig menjek vissza, akkor terveződött az Országgyűlésben és a Pénzügyminisztériumban az 1999. évi költségvetés. Önök itt az Országgyűlésben akkor azt mondták, hogy az infláció 12-13 százalék alá nem fog csökkenni, süllyedni, ezért a '99. évi költségvetés tervezése megalapozatlan. A tények teljesen mást bizonyítottak, hiszen 1999-ben az infláció - úgy, ahogy azt a kormány várta és tervezte - 10 százalék lett. Tehát úgy gondolom, hogy akkor, amikor értékeljük az elmúlt éveket infláció tervezése szempontjából, akkor egy picit kezdjük előbb, hiszen az az év teljes egészében igazolta a kormányzati várakozásokat.

1999-ben, amikor a 2000. évi költségvetés tervezésre került - az már elkezdődik május-június hónapban, tehát nyáron -, láthattuk, hogy a tendenciák hogyan alakultak: teljesen annak szellemében, ahogy azt a kormány elvárta, jelentősen csökkent az infláció.

A 2000. évben a költségvetés végrehajtása során valóban elindult egy negatív tendencia, ezt ismerjük. Ennek az okai alapvetően a nemzetközi gazdasági folyamatokban keresendők, így többek között az olajár jelentős változásában, hiszen másfél év alatt három és félszeresére emelkedett a nyersolaj ára; láthatjuk az euró és a dollár egymáshoz való viszonyát, ami az ország számára szintén káros volt; és az élelmiszerár-robbanás is negatív hatással volt a hazai inflációra.

Az ön kérdése három téma körül csoportosítódik, egyrészt hogyan történt maga a tervezés, másrészt a kompenzáció hogyan történt ennek hatásaként, a harmadik pedig, hogy a kormányzat antiinflációs politikája hogyan érvényesül.

Ha megengedi, a tervezésnél megemlíteném azt az időszakot, amikor önök voltak kormányon és ön a kormánynak tagja volt mint államtitkár: 1995-ben önök 19-20 százalékra tervezték az inflációt - 28 százalék realizálódott. Ez 8 százalék különbség. Az azt követő évben már csak 4 százalékot hibázott a kormány. Ez abban a két évben összesen 12 százalék eltérés volt a tényleges infláció és a tervezett infláció között. Tehát akkor, amikor önök ezt a kormányt bírálják olyan inflációs tényezők miatt, amiről a kormány nem tehet, úgy gondolom, nincsen igazuk.

A másik a kompenzáció. Az elmúlt években 12 százalékos tévedés mellett semmilyen rétegnek nem adtak kompenzációt, nem adtak a közszférának, nem adtak a nyugdíjasoknak. Ismert, hogy ez a kormány a nyugdíjasoknak a 2001. évben 13,8 százalékos nyugdíjemelést fog biztosítani. Helyesebben engedje meg, hogy emlékeztessem egy kompenzációs lépésükre, erre a bizonyos félszázalékos nyugdíjemelésre.

Volt olyan nyugdíjas, akinek egy adott hónapban ez 100-150 forintot is jelenthetett. Tehát úgy gondolom, amikor ezt kéri számon ezen a kormányon, ebben a kérdésben sincs igaza.

Ami pedig az antiinflációs politikát illeti, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, az önök pénzügyminisztere akkor mit vallott erről: "Nem tudtok olyan jövedelemkiáramlást biztosítani, amit én el ne tudnék inflálni." Ezt mondta akkor Bokros Lajos, és ezt meg is tette. Az előbb elmondott számok ezt bizonyítják.

Ennek a kormánynak a pénzügyminiszterei teljesen mást vallanak, minden eszközzel azon vannak, hogy az inflációt csökkentsék, és ehhez minden kormányzati gazdaságpolitikát felhasználnak.

Tisztelettel kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 175 2001.04.17. 4:16  170-178

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én ebben a kérdésben még semmit nem állítottam, tehát erre hivatkozni nem volt korrekt, úgy gondolom. Viszont ahogy ön is mondta, a kormány 1998. december 9-én határozatában döntött a Postabank és Takarékpénztár Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőkehelyzetének rendezéséről, illetve a felhasznált költségvetési források ellenőrzéséről is. A határozatban a kormány felkérte az Állami Számvevőszék elnökét, illetve utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy végezzenek vizsgálatot a Postabank Rt.-nél és az MFB Rt.-nél feltárt veszteségek keletkezésével kapcsolatos felelősségi kérdések átfogó, a döntések meghozatalában és ellenőrzésében részt vevők teljes körére kiterjedően, illetve rendszeresen ellenőrzést végezzenek a Postabank Rt.-nél, az MFB Rt.-nél és a Reorg-Apport Rt.-nél az állami pénzek felhasználását illetően. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is lefolytatta vizsgálatát a veszteségek keletkezésével kapcsolatban, illetve jelenleg folyamatban van a Reorg-Apport Rt.-nél folytatott ÁSZ-vizsgálat jelentésének elkészítése.

A kormány határozata alapján az ÁSZ és a KEHI ellenőrzési tervének összeállításakor a Pénzügyminisztérium minden esetben kezdeményezte, hogy az ellenőrzési feladatok között szerepeljen a Postabank Rt., az MFB Rt. és a Reorg-Apport Rt. ellenőrzése. A Postabank Rt.-vel kötött konszolidációs megállapodás, illetve a Reorg-Apport Rt.-vel kötött portfólió-kezelési szerződés biztosítja a Pénzügyminisztérium számára, hogy a havi és negyedéves jelentések formájában folyamatos tájékoztatást kapjon a társaságoknál történt eseményekről. A kormányhatározat alapján a pénzügyminiszter feladata, hogy a megtett intézkedésekről, az állami szerepvállalás igénybevételéről tájékoztassa a kormányt, illetve gondoskodjon a felszabaduló források költségvetés részére történő visszajuttatásáról. A Pénzügyminisztérium az 1999-ben történt eseményekről elkészítette jelentését, és azt benyújtotta kormánynak. A 2000. évre vonatkozóan a tájékoztatás elkészítése folyamatban van.

Tisztelt Képviselő Úr! Engedjen meg három megjegyzést még a kérdéséhez. Az egyik kérdés az a bizonyos KEHI-levél. Az én információim szerint önnek a válasz április 12-ei keltezéssel megtörtént, és abban a KEHI önt tájékoztatta arról, hogy milyen ellenőrzéseket végzett, illetve kíván végezni ebben a kérdésben. A másik megjegyzésem pedig: úgy gondolom, ebben a ciklusban elmondott interpellációi, illetve azonnali kérdései azt bizonyítják, hogy tájékozott arról, hogy mi történik a Postabank Rt.-nél, hiszen ezek az interpellációk mindig egy-egy gazdasági eseményről szóltak. Nem kétlem azt, hogy ön ma is tisztában van azzal, hogy a Postabanknál mi történik. Nyilvánvalóan, ha ön törvénytelenségre bukkanna, azt az Országgyűlés elé tárná, és segítené annak a nyilvánosságra hozatalát, illetve kivizsgálását.

A harmadik kérdés pedig, amit szeretnék az ön interpellációjához megjegyezni: bár nagyon fontos kérdés az, hogyan történik a Postabank konszolidációja, sokkal de sokkal fontosabb kérdés az, hogy mi tette azt szükségessé, hogy 192 milliárdot a Postabank részére az államnak át kell adni, ahogy három héttel ezelőtt mondtam, valakinek a számlát állni kell. Úgy gondolom, ez a kérdés az igazi kérdés: mi okozta azt, hogy a Postabankot konszolidálni szükséges? Sajnos, ebben a kérdésben nagyon lassan jönnek az információk, és bízom abban, hogy azok a felelős személyek, akik ezt okozták, az országnak ennyi kárt, mielőbb elnyerik büntetésüket, és azokért a törvénytelenségekért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) felelni fognak, amik ezt a konszolidációt okozták az országnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 234 2001.04.17. 4:16  231-237

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A bor jövedéki termékké válása nagy kihívást jelentett - ez való igaz - a termelők, a forgalmazók, de a vámhatóság számára is. A borászati szektornak az adminisztrációs terhek megjelenésével, illetve megnövekedésével, a jövedéki adótörvény szabályainak megismerésével és betartásával kellett megbirkóznia. A bor jövedékiségével ugyanakkor a vám- és pénzügyőrség is jelentős többletfeladatot kapott, melyeket mint jogalkalmazó, a végrehajtásért felelős szervnek kellett és kell ellátnia.

A bevezetés időszakában, a törvény hatálybalépését követően a vám- és pénzügyőrség megfelelő toleranciát mutatott, maximális tekintettel volt a bevezetésből adódó kezdeti nehézségekre. Ebben az időszakban a fő hangsúlyt a jogkövető magatartásnak nem a kikényszerítésére helyezte, tehát azokat szankcionálta, akik egyszerűen nem vettek tudomást a törvényről és nem is akartak; ebben az esetben állhatott fenn kizárólag bírság. Ennek során a borszektor valamennyi területét érintve a vámhivatalok - hogy megismerjék a szabályokat, az előírásokat - előadásokat, fórumokat tartottak, tájékoztatót adtak ki, a közvetlenül hozzájuk fordulókat személyre szóló tanáccsal látták el.

 

(17.00)

 

Ma már viszont, 2001 áprilisában, úgy gondolom, hogy a vámhatóságok teljes joggal firtatják a szabályok, előírások betartását, hiszen a szakma felkészülése az eltelt türelmi időszak alatt már megtörténhetett, a feladatok, követelmények minden érintett számára világossá válhattak. A vám- és pénzügyőrség kialakította a borgazdaság ellenőrzési rendjét, a jövedéki ellenőrzések rendszeresen minden területre kiterjedően folynak.

Az interpellációban elhangzottakkal ellentétben nincs szó tehát a kistermelőkre kiterjedő, ellenük irányuló ellenőrzésről vagy kampányszerű bírságolásokról. A vámhatóság a törvény betartása érdekében teszi a dolgát, s ha még ma, vagyis kilenc hónappal a szabályozás bevezetése után is azt állapítja meg, hogy egyes termelők nem vesznek tudomást a nyilvántartási, vezetési kötelezettségekről, vagy például a múlt év december 15-éig esedékes készletjelentésüket mind ez idáig még nem nyújtották be, természetesen alkalmazni fogja a törvény adta lehetőség által a szankcionálást. Eddig egyébként a 46 ezer kistermelőből 800 kistermelőt bírságoltak meg, átlagosan 4 ezer forint összegben, tehát úgy gondolom, az ön információi e tekintetben is tévesek.

Tisztelt Képviselő Úr! Megjegyzem, hogy a vámhatósági gyakorlat a bírságok megállapításánál tekintettel van a körülményekre, s csak szándékosság esetén él magasabb összegű bírságok kiszabásával. Például egy aláírás hiánya vagy néhány literes készleteltérés miatt, jellemzően nem fordulhat elő nagyobb bírság. Ugyancsak nem tartom helytállónak, az általánosításra okot adónak azt a példát, hogy a termelői borkimérési engedély hiánya miatt az egyszerűsített adóraktári engedélyt is visszavonja a vámhatóság. Ilyen lépés ugyanis a hatályos jogszabályokból nem következik, csakúgy nem, mint a hordók hitelesítésének az előírása, vagy a hordók dongaátmérőjének a megadására történt kötelezés.

A vámhatóság ugyanakkor nagy súlyt fektet a kereskedelem, főként a vendéglátók és a közúti szállítások ellenőrzésére is. Bizonyítja az ellenőrzés hatékonyságát, hogy az elmúlt időszak alatt mintegy 400 ezer liter kétes értékű bort foglalt le a vámhatóság.

Tisztelt Képviselő Úr! Összefoglalva az elmondottakat, nem osztom az ön aggodalmát, miszerint a törvény végrehajtása nem jó úton halad; nincs alapja annak, hogy a kormány a törvény visszavonásán vagy felfüggesztésén gondolkodjon. Abban viszont a Pénzügyminisztérium továbbra is partner (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy a túlzott adminisztrációt szükséges csökkenteni, abban az esetben, ha az a jövedéki törvény szellemét nem sérti.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 258 2001.04.17. 2:02  255-258

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm aszót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az M6-os és az M56-os gyorsforgalmi utak kiépítésének hangsúlyozott jelentőségét alátámasztja kiemelkedő forgalmuk és sajnos rossz műszaki paramétereik.

 

 

(17.30)

 

Ezen gyorsforgalmi utakra a tanulmányterv és előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat már elkészült. A nyomvonal első szakasza Budapesttől Dunaújvárosig 61 km hosszúságú, második szakasza Dunaújvárostól Szekszárdig 66 km hosszúságú, harmadik szakasza pedig Szekszárdtól az illocskai országhatárig 73 km hosszúságú. Az első ütemben kétszer egysávos autópályává fejleszthető autóút épül, amit a későbbiekben kétszer két forgalmi sávos autópályává szeretnénk bővíteni. Az előzetes környezeti hatásvizsgálati tervek tavalyelőtt, 1999. szeptember 16-án a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez már benyújtásra kerültek, az engedélyezési eljárás folyamatban van. A hatóság Budapest-Dunaújváros szakaszra részletes környezeti hatásvizsgálat készítését írta elő, míg a Szekszárd-országhatár közötti szakasz engedélykérelmét más szakhatóságok álláspontja miatt elutasították.

Tisztelt Képviselő Úr! Minden remény megvan arra, hogy 2004 közepére befejeződnek az előkészítő munkák, a környezeti hatásvizsgálatok, engedélyezési tervek, építési engedélyek, tűzszerészeti elhárítások, a régészet, a területvásárlás, versenyeztetés és vállalkozásba adás. Ennek alapján reményeink szerint 2007-re megépül a Budapest-Dunaújváros közötti szakasz. Kedvező forrásfedezet esetén a további szakaszok építésére is természetszerűleg lehetőség nyílik.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 10 2001.04.18. 4:27  7-10

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a felszólalását, hiszen aktuális témát vetett fel: a kormány - éppen az ön által elmondott érvek alapján - az április 7-én tartott informális ülésén döntött arról, hogy javaslatot dolgoz ki a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok megváltoztatására.

A tervezett változtatásra az ad lehetőséget, hogy a kormány tervei szerint megváltoztatná a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámítási rendszerét: az ellátás összegét nem a jelenlegi módon, bonyolult, követhetetlen valorizációs és degressziós szabályok alkalmazásával, hanem a járulékfizetők részére vezetett egyéni nyugdíjszámla alapján fogja meghatározni; az egyéni számla egyenlege kizárólag a járulékbefizetésből, a befizetéssel megszerzett jogosultság mértékétől függ. Aki hosszabb időn keresztül magasabb jövedelem után nagyobb mértékű járulékot fizet be, annak nyilván a számlaegyenlege is nagyobb lesz, így magasabb összegű ellátásban fog részesülni. Aki korábban megy nyugdíjba, annak az ellátási összege nyilván alacsonyabb lesz, hiszen az egyéni számláján szereplő összeget hosszabb időszakra kell felosztani.

Mint érzékelhető, a tervezett rendszerben értelmét veszti mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíjkorhatár fogalma. Az ellátás összegét két tényező határozza meg: az egyéni számlán összegyűlt megtakarítás és az egyén nyugdíjazáskori életkora. Ezek figyelembevételével mindenki kiszámíthatja, mely életkorban igényel ellátást, mérlegelheti: megfelelő összeget gyűjtött-e össze az egyéni számláján ahhoz, hogy az tisztességes megélhetésre elég legyen. Mérlegelheti azt is: megéri-e neki még egy vagy több évet dolgozni, hogy ezzel nagyobb mértékű ellátásra szerezzen jogosultságot.

Mint érzékelhető, ebben a rendszerben tényleg nincs szükség nyugdíjazási korhatár rögzítésére, indokolt azonban meghatározni az úgynevezett nyugdíjazási életkori sávot, amely középtávon az elfogadott 62 éves életkor körül lehet. Természetesen akik a jelenlegi hatályos szabályok alapján korábban mehetnek csökkentés nélkül nyugdíjba, azok ezen jogukat megtarthatják. Ugyancsak megmarad a lehetősége a korábbi nyugdíjazásra azoknak, akik hosszabb időn keresztül fizettek járulékot.

Ez a javasolt rendszer egyébként nem új ötlet (Kósáné dr. Kovács Magda közbeszól.), azon országokban, ahol az egyéni számlára épülő rendszert bevezették, felmerült a nyugdíjkorhatár megszűnésének abszolút lehetősége. Svédországban például már megtörtént ez a lépés: a nyugdíjazás életkoráról a biztosítottak egy meghatározott sávon belül dönthetnek. A kihirdetett és fokozatosan hatályba lépő 62 éves nyugdíjkorhatárnak mint kiindulópontnak lesz jelentősége: az ellátások csökkentése, illetve növelése ehhez viszonyítva kerül majd meghatározásra. Aki ennél korábban veszi igénybe az ellátást, alacsonyabb összegű, aki idősebb életkorban megy nyugdíjba, magasabb összegű ellátásban részesül.

Úgy gondolom, a kormánynak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítása során felmerült, a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban részleteiben is felvázolt elképzelései figyelembe veszik a nyugdíjrendszer biztosítási és szolidaritási oldalát is. Akinek járulékfizetési teljesítménye azt megalapozza, magasabb összegű ellátásra lesz jogosult, aki viszont úgy dönt, hogy az ellátást alacsonyabb életkorban veszi igénybe, vállalva ezzel azt, hogy az ellátása alacsonyabb összegű lesz, erre is lehetőséget kap.

Remélem, az elmondottak meggyőzték önt is, hogy a nyugdíjkorhatár deklarálása nélkül is működhet a biztosítási és a szolidaritási alapelvet is figyelembe vevő nyugdíjrendszer, amely reményeink szerint kiszámítható és igazságos lesz. A kormány ezen rendszer kialakításán dolgozik. Köszönöm szépen a támogatását ebben a kérdésben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 76 2001.04.18. 6:58  51-127

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a lehetőséget és a kívánságot, hogy ennyire kérték, hogy megszólaljak. Nem tudom, a végén is fognak-e ennyire örülni a megszólalásomnak. Engedjék meg, hogy politikai államtitkárként kizárólag szakmai kérdésekről szóljak a napirendi pont kapcsán (Keller László: Helyes!), nem úgy, mint azt tette a képviselőtársam.

Nézzük a szakmai kérdéseket! Kertész úr védelmébe vette a vállalkozásokat, hogy a helyi iparűzési adókedvezmények kapcsán kizárólag csak vállalkozási szempontból közelítette meg a kérdést, és abszolút nem vette figyelembe az önkormányzatok érdekeit. Nem tudom, az Európai Unió támogatási rendszerét, ön ismeri-e, abban ilyen nem létezik. Ezt tudomásul kell venni, ha Magyarország is az Európai Unió tagja lesz vagy kíván lenni, akkor azokat a támogatási formákat, vagy nem létező támogatási rendszereket is át kell venni és be kell vezetni Magyarországon. Ez történik most a helyi iparűzési adó kapcsán is.

Egyszerűen arról van szó, hogy az uniós tagságunkat követően nem az alapján kell a befektetőnek eldöntenie - mint ahogy azt egyébként Európában már most is teszi -, hogy Magyarországon melyik önkormányzatnál, melyik településen fog beruházást létesíteni, hogy egy önkormányzat képes arra, hogy adókedvezményt adjon, vagy nem képes, hanem teljesen más gazdasági megfontolásokból, szempontokból. Ezt vesszük át az Európai Uniótól. Nem igaz, hogy ezt nem lehet megérteni, és csak azt a vállalkozót említeni folyton-folyvást, aki azt mondja, hogy ő most elesik adókedvezménytől, és azért nem jön Magyarországra. Igen, Magyarország területén egységes lesz a szabályozás, sehol nem fog létezni ilyen adókedvezmény. Higgye el, hogy ennek az önkormányzatok örülnek. Meg kell nézni az előterjesztésben, hogy az önkormányzati bizottság az ön javaslatával kapcsolatban milyen álláspontot fejtett ki. Ez az első szakmai kérdés.

A második: ön azt mondja, hogy nem lehet egy vállalkozásnál - mondjuk, egy fuvarozónál, esetleg a Malévnál - követni, hogy az árbevétel hol keletkezik, Magyarország területén vagy határon kívül. Képviselő úr, ha egy kamion elindul Párizsba, és a kiindulási helyére visszaér, mérhető, hogy hány kilométert tesz meg! Ugyanez mérhető egy repülő esetében is. Mérhető az országhatárig naturálisan, hogy mennyi a teljesítménye, és egy összegben meg van határozva a számlán az árbevétele. Tessék mondani, egy osztással nem lehet kiszámolni, hogy mennyi árbevétel keletkezik külföldön és mennyi belföldön?! Egyébként ezt a módszert most is alkalmazniuk kell a vállalkozóknak. Tehát nem igaz, hogy ezt szakmailag nem lehet teljesíteni; vagy pedig ön olyan szakemberekkel beszélt, akik nem voltak kellően felkészülve. Ez a rendszer ma is működik, és ma is lehet teljesíteni ezt az elvárást.

Ami pedig Keller László felszólalását illeti a reprezentációs költségek és egyéb módosító javaslatok kapcsán, képviselő úr, teljesen meg voltam döbbenve, amikor átnéztem az önök módosító javaslatait. Az önök módosító javaslata sokkal rosszabb, mint a december 31-ig hatályban volt szabály. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel rosszabb a gazdasági bizottság módosító javaslatánál! Ha megengedi, el is mondom, hogy miért. Azért van ez, mert egyrészt az önök módosító javaslata az egyéni vállalkozásoknál visszahelyezi ezt a bizonyos százezer forintos korlátot. A gazdasági bizottság javaslata ezt kiiktatja a rendszerből. Tehát önök az egyéni vállalkozók ellen adtak be lényegében módosító javaslatot. Ez az egyik kérdés.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy az önök módosító javaslata nem rendezi az önkormányzatoknál e téren meglévő összevisszaságot, tudniillik az önkormányzatoknál abszolút nem volt szabályozva, hogy mennyit költhet el a bevételéből reprezentációs célokra. Tehát ha egy önkormányzat úgy gondolta, a költségvetésének nagy részét erre költhette; természetesen nem így történt. De ez a módosító javaslat, amelyet a gazdasági bizottság nyújtott be, ezt a kérdést is rendezi.

Arról nem is beszélek, hogy az a módosító, amelyet önök benyújtottak a köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatban, egyszerűen elképesztő! Önök azt mondják, hogy ezek a szervezetek csak a beszedett tagdíj összegéig számolhatnak el adómentesen reprezentációs költséget. Az egyik kérdés az, hogy az alapítványnál, közalapítványnál létezik-e ön szerint tagdíj. Nem létezik! Innentől kezdve a módosító javaslat önmagában is ellentmondásos. Arról nem is beszélve, hogy ha egy sportegyesületet veszek alapul, ott ugyan a sportolók fizetnek tagdíjat, de minimális összeget az összköltséghez viszonyítva, a gazdasági bizottságnak a módosító javaslatában pedig 10 százalék van meghatározva, hogy az összes költség 10 százalékát költhetik el adó- és járulékmentesen.

Tehát az önök módosító javaslata csak egyetlenegy szférát ismer el, azt viszont kellően, mégpedig a társaságiadó-alanyokat. A társaságiadó-alanyok tekintetében önök visszahozzák a régi szabályt, és ezt a bizonyos 2,5 milliós korlátot nem engedik meg. Ez azt jelenti, hogy például egy 200 milliárd forintos árbevételű társaságnál az önök véleménye szerint egymilliárd forintot lehet költeni ilyen reprezentációs célokra, utazni, étkezni, italozni és a többi. Mi nem így gondoljuk, mi úgy gondoljuk, hogy ezt korlátozni szükséges, és ez a módosító javaslat ezt teljes egészében megoldja.

Összességében, úgy gondolom, hogy már válaszoltam is Göndör képviselő úr felvetésére. A kormány támogatja a gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatot, amely igen terjedelmes és nagyon széleskörűen rendezi ezt a kérdést, és ami a dolog lényege - ezt szeretném én is hangsúlyozni -, ezt visszamenőleg teszi.

Annak, hogy miért nem önálló törvényjavaslatban nyújtja be a kormány, egyszerű magyarázata van. Az a magyarázata, hogy így lényegesen gyorsabban el tudja fogadni az Országgyűlés, és ha minden jól megy, hat héten belül ezt a kérdést végleg tudjuk rendezni, visszamenőleg, míg önálló törvényjavaslatban esetleg néhány hónapra is szükség lenne, és akkor valóban csak nyáron tudna hatályba lépni. Ez az oka annak, hogy nem önálló törvényjavaslatként, hanem ilyen formában támogatja a kormány.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 80 2001.04.18. 2:01  51-127

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igazán nem akarom nyújtani a vitát, teljesen meggyőzött a mostani felszólalásával arról, hogy azt sem tudja, mit nyújtott be ön. Arról nem is beszélve, hogy nem tudja, mit nyújtott be a gazdasági bizottság, mert ha tudná, nem mondana ilyet.

 

 

(13.10)

 

Tudniillik a gazdasági bizottság benyújtott módosító javaslatában az van, hogy az egyéni vállalkozóknál is a 2,5 millió forintos maximális határ lép hatályba adómentes költségelszámolás tekintetében, és ön teljesen az ellenkezőjét mondta.

Felhívnám a figyelmet még egy módosító javaslatra, amelyet szintén ön nyújtott be a képviselőtársával, amely teljesen megdöbbentő számomra, ez pedig a 12. sorszámú javaslat. Ebben lényegében a társasági adóalap csökkentésére irányuló tételt tesz a társaságiadó-törvénybe. Ennek az a lényege, hogy akik 50 százalékban megváltozott munkaképességű foglalkoztatottat alkalmaznak, ők az adóalapjukat csökkenthetik. Egyébként ez a tétel most is benne van a társaságiadó-törvényben, csak az van benne, hogy azok a vállalkozások csökkenthetik, amelyeknek az alkalmazotti létszámuk húsz fő alatt van. Önök ezt kiveszik a módosító javaslatból, tehát azt mondják, hogy a húsz fő felettiek is elszámolhatják ezt a kedvezményt.

Ön azt nem tudja, hogy létezik egy olyan, hogy rehabilitációs hozzájárulás. A rehabilitációs hozzájárulás terhére, ha valaki foglalkoztat ilyet, akkor azt az adónemet nem kell neki megfizetnie. Tehát ugyanúgy hatályban van húsz fő feletti vállalkozásokra is ez a kedvezmény. Pontosan az volt eddig a baj, hogy a húsz fő alattiak ezt nem tudták igénybe venni. Azt tudom tehát erre mondani, hogy a hatályos rendelkezés sokkal jobb, mint az önök módosító javaslata. Erre csak azt tudom mondani, hogy egészen bizonyos, hogy ezt nem fogja tudni támogatni a kormány, mert szerintem teljesen ellentétes azzal a céllal, amit önök is akartak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 275 2001.05.07. 3:48  272-275

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amint azt ön is tudja, Magyarország európai uniós tagságának közeledtével a Magyar Nemzeti Banknak fokozatosan le kell építeni mindazokat a tevékenységeit, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a jegybank feladataihoz, illetve nem szolgálják közvetlenül a monetáris politikát. Ebbe a körbe tartoznak a külföldi, illetve az MNB forrású éven túli refinanszírozási hitelkonstrukciók is, így a 18,2 milliárd jen kötetlen felhasználású japán hitel, illetve a Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitációs program ipari alprogram megvalósításával összefüggő 10 milliárd jen környezetvédelmi fejlesztési célú hitel is. E konstrukció kezelése ennek megfelelően más hazai intézmény kezébe kerül át, ami azonban a felhasználás lehetőségét önmagában nem fogja érinteni. A hitelkonstrukció kezelésének átadása ügyében az MNB tájékoztatta a külföldi hitelnyújtó szervezeteket, így a japán felet is, hogy az átadás-átvétel mielőbb sorra kerülhessen.

A japán forrású hitelekről elmondható, hogy a szerződések megkötésekor kedvező kondíciójú hitelek mára jelentős kamatfelárat tartalmaznak a magyar állam jelenlegi kockázati besorolásához képest. Ezeknek a hiteleknek továbbá jelentős az árfolyam-kockázata, a jen árfolyamának magas ingadozása miatt is. Az árfolyam-változásból származó veszteség szembetűnő, ha megvizsgáljuk a japán hiteleket, ahol 16 milliárd forint összegű hitelköveteléshez 43,5 milliárd forint összegű devizahitel-kötelezettség kapcsolódik. A Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitációs programjához kapcsolódó hitelkonstrukciónál még ennél is rosszabb a helyzet, mivel az 1994 augusztusában megkötött 10 milliárd jen összegű hitelből az elmúlt hét év alatt egymilliárd jent, megközelítőleg 2,3 milliárd forint hitelkeretet hívott le az MNB.

Ugyanakkor a forintban folyósított hitelek állománya csak 294 millió forint volt. A hitelek kezelésével kapcsolatos feladatokat a tárgyalások alatt, illetve az átadás megtörténtéig továbbra is az MNB végzi.

(0.50)

 

Tisztelt Képviselő Úr! Én nem tudok olyan körülményről, amely az ön által említett projektek megvalósítását gátolná. A környezetvédelem területén jelentkező lemaradás felszámolása, a hitelkeret felhasználása Magyarország alapvető érdeke. A Veszprém megyei önkormányzatok és társaságok feladata pedig a konkrét projektek kidolgozása, mivel ezek nélkül a hitelkeret kihasználása továbbra is minimális marad, ugyanakkor a hitelkeret rendelkezésre tartása, illetve az árfolyamváltozásból származó veszteségek végső soron a központi költségvetést terhelik. Ugyanakkor az említett költségek figyelembevételével azt javasolnánk a térségnek, hogy más hitel- és forráslehetőségek bevonását is mérlegelje, így például az EU SAPARD- és ISPA-forrásainak felhasználását vagy az EU fejlesztési intézmények, az Európai Fejlesztési Bank hiteleinek felvételét.

Tisztelt Képviselő Úr! A minisztérium azon dolgozik, hogy a térség tudjon élni ezzel a lehetőséggel, és bízunk abban, hogy a jövőben hatékonyabban tudunk ennek végrehajtása érdekében együtt dolgozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 279 2001.05.07. 4:32  276-279

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Ilyen fontos kérdésre feltétlenül szükséges a kormány nevében reagálni. Elnézést kérek, hogy nem a Kulturális Örökség Minisztériuma teszi ezt, hanem én a Pénzügyminisztérium államtitkáraként reagálok erre a kérdésre, amit ön elmondott. Ígérhetem, hogy sok számot fogok mondani az államtitkári pozíciómból eredően.

Azonban mielőtt ezt elsorolnám, engedje meg, hogy meglepetésemnek adjak hangot, hiszen úgy gondolom, hogy 1996-ban, a honfoglalás 1100 éves megünneplésekor ezekre az ünnepekre lett volna lehetőség, hiszen az ön pártja akkor a kormányban volt, és akkor ezeket a problémákat ugyanúgy illett volna felvetni, illetve ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé hozni ilyen szempontból is.

Az ön kérdésében tapasztalható, önöktől szokatlan és újszerű hang, azt gondolom, mindenféleképpen figyelemre méltó, hiszen jelzi, hogy a millennium, ez a nemzeti közösségi ünnep valóban képes olyan integráló funkciót betölteni, amelyben még a kiadásokat ellenzők vagy sokallók is olykor megtalálják a valódi párbeszéd hangját.

A velünk élő nemzetiségek akkor válnak jó polgáraivá Magyarországnak, akkor lesznek jó polgárai nemzetünknek, ha megmaradnak azok, amik: a románok románnak, a ruszinok ruszinnak, a szlovákok szlováknak, a szlovének szlovénnek. Mert valóban igaz, hogy nemcsak mi adtunk a környezetünknek, mi adunk Európának, hanem mi tanultunk és kaptunk is tőlük, és nem érdemes ezt különválasztani, és ezt nem mástól kell eredeztetni, mint attól a Szent István királytól, aki fiának, Imre hercegnek írt intelmeiben így szólt a nemzetiségi kérdésről: "Mert amiként külön-külön tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy külön-külön nyelvet és szokást, külön-külön példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő."

Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy rátérjek néhány konkrétumra, hiszen nyilván a kérdés felvetésekor önben is ez merült fel.

A 2000. és 2001. esztendőben a szomszédos országokban megrendezésre kerülő, millenniumhoz kapcsolódó kulturális programok költségmegoszlása a következő volt: Ausztriában 13 millió, Horvátországban 0,5 millió, Romániában 1,3 millió, Szlovákiában 7,5 millió, Szlovéniában 3,3 millió forintot költöttünk ilyen kulturális rendezvényekre. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a magyar államiság ezer esztendeje természetszerűleg nem korlátozódott kizárólag a Kárpát-medencére.

 

(1.00)

 

Szoros kötődésünk alakult ki többek között Csehországgal, ahol 5,3 millió forintot, Finnországgal, ahol 7 millió forintot, Lengyelországgal, ahol közel 6 millió forintot és Németországgal, ahol több mint 22 millió forintot költöttünk ezekre a megemlékezésekre.

Külön említésre érdemes, hogy 35 millió forint értékben több országot érintő programokat is finanszírozott a tárca. Néhány kiragadott példát hadd említsek: címerkiállítás 40 országban, vándorkiállítás az Európa Tanács strasbourgi székházában. A Kárpát-medencei szomszéd államokban a felsoroltakon túl a következő beruházások, projektek valósultak meg: az ön által is említett Királyhelmec, ahol millenniumi emlékmű és park létrehozására közel 10 millió forint támogatást adott Magyarország; vagy a Lendva városában felállítandó Szent István szobor közel 5 millió forint összeggel került támogatásra.

Úgy gondolom, képviselő úr, ez a felsorolás még sokáig folytatható lenne. És ha ön úgy gondolja, hogy szükséges a minisztérium részéről ezt folytatni, kérem, hogy tegye föl kérdését írásban, és részletes tájékoztatást kívánunk önnek adni ebben a kérdésben, hogy melyik ország mennyi összeget kapott Magyarországtól ezen millenniumi ünnepségek kapcsán.

Köszönöm megtisztelő figyelmét.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 30 2001.05.08. 0:09  29-31

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az országgyűlési határozati javaslatot. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 256 2001.05.08. 4:26  253-259

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Tanár Úr! Nagy megtiszteltetés és lehetőség számomra, hogy a középiskolai politikai gazdaságtan órák után itt a parlamentben is újra hallhatom, és ami még külön megtiszteltetés számomra, hogy válaszolhatok önnek. Az egy külön kérdés, hogy annak idején sem a szocialista, sem a kapitalista politikai gazdaságtan órákon a tőzsdéről nem tudtunk így elbeszélgetni, hiszen akkor még a tananyagnak ez nem volt része. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ami pedig a konkrét kérdését illeti, az a megállapítás, hogy a Budapesti Értéktőzsde forgalma és a BUX-index 2000-ben csökkent, mindannyiunk számára közismert. Úgy érzem azonban, az kevésbé közismert, hogy mik ennek az okai. A gazdasági élet rejtelmeivel közvetlenül kapcsolatba nem kerülő emberek számára is nyilvánvaló, hogy a tartós fejlődés nem jelenti azt, hogy időnként visszaesések, megtorpanások ne fordulnának elő. A 2000. év tőzsdei visszaesése ellenére is az 1995-2001. évek közötti időszakot vizsgálva a Budapesti Értéktőzsde a közép-európai tőzsdék között kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

 

 

(16.20)

 

Megjegyzem, hogy 1998 márciusa óta minden közép-európai tőzsdén jelentősen csökken az árfolyam. Egy egységes módszertanú, ezért nemzetközi összehasonlításra is alkalmas országindex azt mutatja, hogy a három jelentős közép-európai tőzsde - a varsói, a prágai és a budapesti - összevetésében a Budapesti Értéktőzsde a mai napig őrzi vezető szerepét.

Magyar szakértők szerint alapvetően az árfolyam- és forgalomalakulás szempontjából egy tőzsdei korrekcióról van szó, amelyet három tényező indokol. Az egyik a kínálati; ebből a szempontból nézve a kibocsátó tőzsdének nincs alternatív lehetősége, hiszen a privatizáció gyakorlatilag befejeződött, a multinacionális vállalatok jellemzően nem mennek tőzsdére. A másik a keresleti; befektetői oldalról nézve viszont a részvényárfolyam csökkenése önmagában is magyarázza a befektetők és elsősorban a meghatározó külföldi befektetők elfordulását a részvénypiactól. A harmadik ok a nemzetközi környezet; a világ vezető gazdaságairól és pénzügyi piacairól a növekedés lassulásával kapcsolatos hírek érkeztek. Ez nem kedvezett a tőzsdei áralakulásnak, melyet a magyar makrogazdasági mutatók pozitív alakulása sem tudott megváltoztatni.

A konkrét kérdésére a válaszaim a következők. A kormány nem gondolja, hogy figyelmen kívül hagyhatja a befektetők érdekeit, de döntéseiben eddig sem és ezután sem biztos, hogy minden esetben kizárólag befektetői érdekcsoportok szempontjait fogja szem előtt tartani. Erre jó példa a gyógyszer- és gázáremelés, ahol alapvetően a társadalom és a lakosság érdekeit vette a kormány figyelembe. A másik: nem kíván a kormány politikai eszközökkel beavatkozni a tőzsdei folyamatokba, és ennek jogi lehetetlenségeit és jogi lehetőségeit sem vizsgálni. A harmadik: a kormány nem gondolja azt, hogy nincs szükség a Budapesti Értéktőzsdére, éppen ellenkezőleg, nem gátolja a tőzsdék működését. Egyébként a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen dolgoz ki a napokban-hetekben egy munkaanyagot a tőzsde élénkítésével kapcsolatban.

Végezetül szeretném elmondani, tanár úr, hogy válaszomat csak abban az esetben tudja elfogadni, ha a politikától e kérdésben, a tőzsde megítélésével kapcsolatban teljesen mentesíti magát. A másik: ha figyelembe veszi azokat a tényeket, amelyek a tőzsdét működtetik, és azokat, amelyek itt általam elhangzottak. A harmadik, ha még ezek sem sikerülnek: ajánlom figyelmébe André Kosztolányi szavait ugyanerről a kérdésről. Azt mondja: két lényeges tényező, egyrészt a pénz- és hitelszituáció (Közbekiáltás az SZDSZ soraiból: Idő! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), másrészt a tömegek lélektani állapota nem egyidejűleg hatnak konjunkturálisan a tőzsdére, a gazdaságra. Ami az üzleti világnak kedvező, igen gyakran kedvezőtlen a tőzsde számára.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 313 2001.05.08. 8:22  312-328

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Befejeződött a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája, és most arra kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a kormány által elfogadásra javasolt indítványokat. Mielőtt erre sor kerül, szeretném feleleveníteni a vita néhány elemét, valamint ismertetni a javaslatok támogatásának, illetve elvetésének indokait.

Tisztelt Ház! Az államháztartásról szóló törvény módosításáról ismételten szeretném elmondani, amit már többen is érintettek a vitában: az itt javasolt változtatások teszik lehetővé, hogy az államháztartási gazdálkodás kérdéseit érdemben tovább lehessen gondolni. A funkciók és feladatok világos szétválasztása, a kincstári szervezetek működési feltételeinek kialakítása olyan fontos kérdések, amelyek parlamenti jóváhagyást igényelnek. A kormány többször is megvitatta az államháztartási gazdálkodási rendszer átfogó módosításának kérdéseit. Szükséges az intézményrendszer és a gazdálkodási szabályozórendszer átgondolása, és ezt követően az államháztartási törvény nagyobb lélegzetű módosítása is.

Többször felmerült a vitákban, hogy ha a Magyar Államkincstár részvénytársasági formában működik, akkor kikerül a parlament ellenőrzése alól. A javaslat szerint az Állami Számvevőszék ellenőrizheti a Magyar Államkincstár Részvénytársaságot is, ahogyan azt korábban ugyancsak az állami tulajdonban lévő más részvénytársaságoknál is megtette.

A társasági adóról és osztalékadóról, a helyi adókról, valamint az illetékekről szóló törvények módosítása elsősorban az európai uniós tárgyalásokkal függ össze a minél korábbi csatlakozás érdekében.

A versenyfejezet részeként szerepel a versenyt károsan befolyásoló állami támogatások, köztük az adókedvezmény ügye. Az állami támogatások uniós normáinak megfelelő alakítása és jogszabályban való megjelenítése feltétele annak, hogy a versenyfejezet az év második felében lezárható legyen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország gazdasági fejlődésének szempontjából meghatározó az Unióhoz történő csatlakozás. Szükséges az adókedvezmények átalakítása, és a javaslatban szereplő megoldás megfelelő átmenetekkel igazítja a szabályokat az uniós előírásokhoz. Az egyik az érzékeny ágazat fogalma, amely meg kell feleljen az Európai Unió által ezen ágazatokra előírt, az általánosnál szigorúbb feltételeknek. Ebből következően a kormány a törvényben foglaltaknál enyhébb szabályokat nem hozhat. A másik felvetés az érzékeny ágazatok meghatározását érinti, amelyet a törvényjavaslat nem önkényesen határoz meg, hanem szintén az uniós előírásoknak felel meg. Mindezek alapján úgy vélem, nem vádolható a kormány azzal, hogy önkényesen hoz döntést a kedvezmény iránti kérelmekben.

 

(18.40)

 

A kormány a helyiadó-törvénnyel kapcsolatban született módosító javaslatok többségét támogatta. Kormánypárti és ellenzéki képviselők is egyaránt javasolták, hogy maradjanak el a törvényjavaslatból azok a rendelkezések, amelyek a külföldön végzett tevékenységből származó iparűzési adóalap adózás alóli kivonására irányulnak. A kormány elfogadta ugyanis azt az érvelést, hogy a javaslat súlyosan érintené az önkormányzatok legfontosabb adóbevételi forrását, az iparűzési adót.

A kormány szintén egyetértett azzal a módosító javaslattal, amely az önkormányzati kedvezmény- és mentességnyújtási adóalap-értékhatárt 2 millió forintról 2,5 millió forintra emeli.

Tisztelt Országgyűlés! Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvénymódosítás lehetővé teszi a tőkepiacon lezajló események jobb átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait a kisbefektetők védelme mellett.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befolyásszerzéssel kapcsolatos vizsgálat során valamennyi részvevővel szemben gyorsan és határozottan léphet majd fel. Az alkalmazható intézkedések és szankciók köre bővül.

A képviselőtársak figyelmét bizonyítja, hogy az értékpapírtörvény módosításával kapcsolatban sok módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be, amelyek a kormány által beterjesztett törvényjavaslat megfogalmazásait, gyakorlati alkalmazását segítik elő. A felügyelet a szabályok betartása érdekében az alkalmazható szankciók között akár a részvényes jogait is felfüggesztheti. Ebben az esetben a felügyelet határozatának felülvizsgálatát igénylő perben a bíróság soron kívül jár el, amelynek célja, hogy egy gyors bírósági döntést követően átlátható, világos legyen a tulajdoni szerkezet. Fontosnak tartom, hogy az értékpapírtörvény módosításának megfelelően változnak a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései és átmeneti szabályokat állapítanak meg.

Ezúton is szeretném megköszönni a vita során kifejtett tevékenységüket és azt a sok hasznos javaslatot, amelyekkel segítették jobbá tenni a törvényjavaslatot.

Tisztelt Ház! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvény kis terjedelmű, ám néhány ponton előirányzott módosítását a politikai felhangoktól sem mentes hozzászólások kísérték. A legnagyobb ellenzéki párt árnyaltan ítélte meg a módosító javaslatot. Voltak képviselők, akik a bűnügyi igazgatóság létét tényként, ha nem is sikerként fogadták el. Más képviselők pedig kifejezetten jónak ítélték, hogy az APEH önálló nyomozó hatósággal rendelkezik.

A vita természetesen itt is a részletekben bontakozott ki, leginkább az APEH elnökének irányítási jogosultságait átláthatóvá és értelmezhetővé tévő törvényszöveggel kapcsolatosan. Meg kell jegyeznem, hogy ezek a félelmek alapvetően félreértésből adódtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az APEH-törvény másik módosuló része az adónyomozók tevékenységéről szól. Egyértelművé és könnyen átláthatóvá teszi az eddigi jogosítványok gyakorlásának feltételeit és kötelezettségeit. Sajnálatosan akadtak képviselők, akik ezt a szabályozási szándékot - talán nem is véletlenül - félreértve akként próbálták magyarázni, hogy a kormány újabb általános hatáskörű rendőrhatóságot kíván létrehozni. Ezzel szemben a javaslatból csak az következik, ha például adócsalási ügyben tanúként hallgatnak meg valakit, aki a körözési listán mint élet elleni bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy szerepel, akkor az adónyomozó nem teheti meg, hogy a tanú vallomásáról szóló jegyzőkönyv aláírása után illedelmesen elköszön a gyanúsítottól, mondván, hogy a rablógyilkosság nem tartozik a hatáskörébe.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános és részletes vitában több hozzászólás foglalkozott a reprezentáció adóztatásával. Az erre irányuló módosító indítványok közül a kormány a gazdasági bizottság indítványát támogatja, amely komplexen kezeli a kérdést, egységesen rendezi a reprezentációs kiadások és az üzleti ajándékok közterheit, az adómentes reprezentáció összegét a bevétel arányában, abszolút korlát előírásával. Az üzleti ajándékot a foglalkoztatottak létszámának függvényében határozza meg a társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás alapvető indoka, hogy a pénzügyi tárgyú szabályozásokat az európai uniós normákhoz kell közelíteni. Ugyanakkor a törvénymódosítás azt a célt is szolgálja, hogy bizonyos kérdésekben beépítsük az elmúlt néhány év tapasztalatát. Ahhoz, hogy kellő ütemben tudjunk haladni a jogharmonizációs feladatokkal, eredményorientáltan kell dolgozni. Ennek tükrében ismételten kérem önöket, hogy szavazataikkal segítsék elő a kormány által támogatott indítványok elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 207 2001.05.29. 4:13  204-216

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek köszönettel tartozom, három köszönettel. Az első az, hogy fölhívja az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a polgárok és önök is olvassák ezt a kiadványt, ami a Befektetés az új évezredre, a 2000. évi költségvetésről szól. (Zaj, közbeszólások az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Ez számunkra az jelzi, hogy a kiadvány sikeres, és ebben az évben ezt meg fogjuk ismételni. (Zaj, derültség balról.)

Köszönettel tartozom önnek azért, mert olyan dologra hívja föl a figyelmet, ami valóban félreérthető, bár hozzáteszem, hogy az ön interpellációjában, amit elmondott, ennek a bekezdésnek az első és az utolsó mondatát idézte, de nem kétlem, hogy ilyen tekintetben félreérthető. Az a mondat, amit ön kiemel, nem tartalmaz dátumot, határidőt az illeték bevezetésére vonatkozóan.

Önnek viszont azt már nem tudom megköszönni, hogy ez a kiadvány a lakásépítés lehetőségeiről négy oldalon át tartalmazza azokat a tényeket, amelyeket a polgárok igénybe tudnak venni, ön ebből egyetlen fél mondatot emel ki.

És végezetül köszönetet kell hogy mondjak önnek azért, mert beszélhetek a kormánynak a lakásépítési programjáról, amiről úgy gondoljuk, nagyon sikeres. Miért mondom ezt? Először nézzük, hogy milyen intézkedések születtek a lakásépítésekkel kapcsolatban! (Dr. Kis Zoltán: Az illetékekről beszélj már!)

Az első, hogy megmaradtak azok a kedvezmények, amelyek 1998 előtt fennálltak, így különösen az adókedvezmények, a szociálpolitikai kedvezmények, illetve más lakástakarékossági kedvezmények. Ami már újként jelenik meg, az többek között a kamatkedvezmény, hiszen 1998 előtt 20 százalék fölött lehetett lakásépítésre hitelt fölvenni, a kamat költsége meghaladta a 20 százalékot, az most 10-12 százalék, új lakás építése esetén pedig 6-7 százalék. Új elem az áfa-visszatérítés, amelyik 400 ezer forintot jelent családonként.

A polgári kormány ideje alatt indult el a szociális bérlakás-építési program is, amelynek eredményeként például ebben az évben az első negyedévben 3300 új engedély került kiadásra, ami 13 milliárd forint értékű új lakást fog jelenteni.

És nem utolsósorban szeretnék beszélni arról az adósságkezelési programról, ami az elmúlt tíz évben nem volt jellemző, hogy állami támogatással segítsenek olyan családokat, akik nem képesek a részleteket törleszteni.

Mik az eredmények? E rövid időszak alatt is jól mérhető eredmények születtek. A legfontosabb eredmény az, hogy egy év alatt 46 százalékkal nőtt az építési engedélyek száma. Ez 44 700 építési engedélyt jelent a 2000. évben. 2001-ben vélhetően a felépített lakások száma el fogja érni a 40 ezret. Egyébként ez már a 2000. évre is jellemző volt, hiszen 12 százalékkal nőtt az átadott lakások száma.

 

(14.10)

 

Ami nagyon fontos, és hihetetlen eredmény, hogy a lakáspiacon megjelenő hitelállomány mértéke egy év alatt közel 70 milliárd forinttal növekedett. Ez mind a 2000. év eredménye, hogy míg 120 milliárd forint hitel jelent meg a lakáspiacon, addig a 2000. év végére ez a szám a 190 milliárd forintot is meghaladta.

Tehát úgy gondolom, a képviselő úr által felvetett probléma a tekintetben, hogy félreérthető a szöveg, jogos. De önnek azt is tudnia kell, hogy az emberek, a polgárok alapvetően nem az alapján döntenek arról, hogy új lakást vásárolnak-e, hogy megkapják-e az illetékkedvezményt vagy nem. Különösen olyan tekintetben nem, hogy ezt a kiadványt az év végén, október-november környékén vették kézhez, és egy család nem egy hét vagy egy hónap alatt dönt arról, hogy új lakást vásárol-e.

Tisztelt Képviselő Úr! Az általam elmondott tényeket a kormány eredményeknek tekinti. Kérem a válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Folyamatos zaj.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 332 2001.05.29. 2:03  329-332

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, a kérdés benyújtása néhány nappal vagy héttel ezelőtt történt, és ha megnézzük a tegnap történt eseményeket, amely szerint éppen az ön törvényjavaslatát az Országgyűlés napirendre tűzte, és ha minden igaz, csütörtökön este meg is fogja tárgyalni, akkor úgy gondolom, ez a kérdésfeltevés bizonyos tekintetben már nem aktuális.

Ami azt a kérdést illeti, hogy támogatja-e a minisztérium, illetve a kormány a szőlőtermelők adminisztrációs terheinek csökkentését, erről a kormánynak lesz alkalma csütörtökön este kifejteni a véleményét. Nem árulok el titkot: az a vélemény fog elhangozni, hogy természetesen támogatja, és ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor a szőlőpincekönyv vezetésétől mentesülnek a szőlőtermelők.

Ami pedig a kérdés második részét illeti, a kiszabott bírságok tekintetében szeretném fölhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a Pénzügyminisztériumnak, sem a miniszternek, sem az államtitkárnak nincsen olyan lehetősége a törvény szerint, hogy intézkedjen afelől, hogy a kiszabott bírságokat, ha azok törvényszerűen történtek, eltörölje, utasítsa, mondjuk, a vám- és pénzügyőrséget arra, hogy ezeket vonja vissza.

Természetesen a törvényesség keretén belül minden gazdának lehetősége van arra, hogy akár méltányossági kérelmet vagy fellebbezési kérelmet nyújtson be. Én erre szeretném ösztönözni azokat a gazdákat, akik ezt méltánytalannak tartják. Arra viszont ígéretet tehetünk a vám- és pénzügyőrség nevében is, hogy megfelelő alapossággal meg lesz vizsgálva a kérelmük, és ha úgy ítéli meg a vám- és pénzügyőrség parancsnoka, hogy csökkenthető a bírság összege vagy netán az elengedhető, ez teljes mértékben figyelembe lesz véve, és ennek alapján kerülnek a kérelmek elbírálásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 225 2001.06.19. 2:01  222-225

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő úr! A probléma valós, és ha röviden kellene válaszolnom, mert sietnénk valahová, akkor mindkét kérdésére azt tudnám mondani, hogy igen.

A problémával három minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium foglalkozott. Arra a megállapításra jutottunk, hogy ez olyan horderejű gond, amit feltétlenül szükséges megoldani, hiszen a 600 fő alatti települések tekintetében valóban alapfeladat a falugondnoki szolgálat, így ennek a járműnek az üzemeltetése is. Ez az országban mintegy ötszáz darab gépjárművet érint, és ennek a terhe az érintett önkormányzatok esetében mintegy 500 millió forint lenne.

Mivel ezek éppen a legkisebb és legszegényebb önkormányzatok, ezért nyilvánvalóan nem várható el, hogy ez a terhet a saját költségvetésükből fizessék meg, ezért olyan megoldást kerestünk, amely egyrészt EU-konform, versenysemleges, tehát nem emel ki kistelepüléseket a versenysemlegesség szabályai alól, másrészt pedig ne jelentsen többletterhet az adott településeknek, de a probléma megoldódjon.

Úgy látjuk, hogy a megvalósításhoz nem kell rendeletet módosítani, és - amint említettem - az a legfontosabb, hogy ne jelentsen többletterhet az adott települések számára. A Szociális és Családügyi Minisztérium kapott megbízást arra, hogy pontosan gyűjtse össze ezeknek a településeknek a névsorát, és a Pénzügyminisztérium fog technikai megoldást javasolni arra, hogy se a jogszabályok, se az állami költségvetés ne sérüljön, és a kistelepüléseknek se jelentsen ez többletterhet. A megoldás technikai része vélhetőleg napokon belül megszületik és nyilvánosságra fog kerülni, és semmiképpen nem fog a kistelepülések érdeke csorbulni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 262 2001.06.19. 0:08  262-263

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A kormány a törvényjavaslat elfogadását támogatja.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 139 2001.09.04. 4:14  136-144

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A diákhitelezés kérdéskörét nagyon sokféle szempontból meg lehet közelíteni. Meg lehet közelíteni politikai alapon abból a szempontból, hogy mi történt az elmúlt tíz-tizenegy évben a diákok érdekében ebben az ügyben, meg lehet közelíteni úgy, hogy mit tett az előző kormány ennek érdekében, de meg lehet közelíteni a 300 ezer diák szempontjából, a 300 ezer diák érdekében is. És meg lehet közelíteni abból a szempontból is, ahogy azt ön tette, hogy jelen esetben mi az üzleti szféra érdeke, mi a kereskedelmi bankok érdeke. Az ön kérdésében az a szó, hogy "diák", az a szó, hogy "hallgató", az a szó, hogy "tanulás", az a szó, hogy "család", "költség", az a szó, hogy "diploma", nem hangzott el. Ehelyett elhangzott az interpellációjában a "300 ezer fős piac", az "üzleti szféra", a "nyereség", a "haszon" és a többi.

Ami a konkrét kérdését illeti ebben a tárgyban, hadd mondjam el, hogy a diákhitelezés rendszerét az állam, a kormány találta ki, a rendeletet ő adta ki, tehát ez egy államilag működtetett rendszer, ezért nyilvánvaló elvárás az, hogy felügyeletet gyakoroljon a rendszerre. Biztosítani kellett, hogy olyan pénz- és tőkepiaci szereplőkhöz kerüljön ez a kiemelten fontos feladat, ahol az állami tulajdonosi kontroll biztosított, az alkalmazott megoldás is ezt a célt szolgálja. Ez nem ütközött a versenyeztetés szabályaival sem, mivel a Postabank és Takarékpénztár Rt. a diákhitel folyósítását megelőzően nem ajándékba kapta, hanem megvásárolta a Diákhitel Központ Részvénytársaságot. (Bauer Tamás: Hahaha!)

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi törvény nem tiltja az olyan gazdasági versenyt korlátozó megállapodást, amely egymástól nem független vállalkozások között jött létre. A Diákhitel Központ Rt. ennek alapján a szükséges forrásokat a pénz- és tőkepiacról vonja be a hitelezésbe, ennek formája kötvénykibocsátás és hitelfelvétel, amelyet végezhet közvetlenül és az Állami Adósságkezelő Központ Részvénytársaság működésével is. A Postabank és Takarékpénztár Rt. a hazai pénz- és tőkepiac egyik szereplője, így egyike a lehetséges finanszírozóknak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Postabanknak kizárólagos lehetősége lenne a diákhitelrendszer finanszírozásában. Itt jegyzem meg, hogy Diákhitel Központ alapvetően pénzügyi tevékenységet végez, és az, hogy egy bank lett a tulajdonosa, nyilvánvalóan érvényesülni fog az üzletpolitikájában.

A második kérdésére szeretném megnyugtatni önt arról, hogy a diákhitel igényeinek begyűjtése és a hitelelbírálatot követő folyósítás folyamatának kialakításakor annak az alapvető elvárásnak kívántunk megfelelni, hogy a hitelezés a lehető legolcsóbban és a leggyorsabban valósuljon meg.

 

(14.20)

 

Harmadik kérdésére, amely szerint kikértük-e a Versenyhivatal véleményét, azt gondolom, hogy nem volt szükséges kikérni, hiszen a kialakított rendszer teljesen törvényszerű és jogszerű. Az, hogy a kereskedelmi bankok ösztönözve vannak arra, hogy hasonló rendszereket találjanak ki, a diákhitelezés számára feltétlenül pozitívum.

Engedje meg, hogy az interpelláció végén egy másik szempontról, a diákok szempontjáról beszéljek. Amikor bejelentettük, hogy 9,5 százalék lehet a diákhitel maximális kamata, nem fogadta az ellenzék kitörő örömmel. A 14,8 százalékra azt mondta, hogy nem jó, mert üzleti és magas; a 9,5 százalékra pedig azt mondta, nem jó, hogy az államnak hatása van a folyamatra, illetve a rendszerre.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy ez az eset a kockás fülű nyuszi esete, mert amikor van sapka rajta, az a baj, amikor nincs sapka rajta, az a baj. Képviselő úr, mi a 300 ezer diák érdekében alakítottuk ki ezt az olcsó kamatozású diákhitelezési rendszert.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Font Sándor: Nagyon nagy sikerrel.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 217 2001.09.04. 4:07  214-220

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Arra a kérdésre, hogy mikor nyújtja be a kormány a 2002. évi költségvetést, tényszerűen a következőt tudom válaszolni. A 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslatot a kormány 2000. szeptember 15-én az Országgyűlésnek benyújtotta. Az Országgyűlés azt 2000. december 19-én elfogadta, és 2000. december 21-én kihirdetésre került. (Keller László: Csak ma már nem igaz.)

Ami pedig az ön kérdését illeti, ön ebben a költségvetési vitában személyesen is - emlékszem rá - részt vett, többször felszólalt, kifejtette véleményét, sőt a zárószavazáson is részt vett, tehát emlékeznie kell. Úgy gondolom, hogy a kérdését nem az emlékezetkihagyása indukálja, hanem valami egészen más.

 

(16.00)

 

Mielőtt bárki az államháztartási bevételek, valamint a kiadások első nyolchavi alakulásáról elmarasztaló véleményt alkotna a költségvetés tervezésének megalapozottságát illetően, szerintem célszerű áttekinteni a bevételre és kiadásra ható tényezőket.

Az államháztartás bevételeinél a január-augusztusi pénzügyi és gazdasági folyamatok alapján becsülve év végéig több mint 240 milliárd forint többlet keletkezik. Ebből 170 milliárd forint a központi költségvetés és 71 milliárd forint a társadalombiztosítási alap alrendszereiből képződött.

A bevételnövekedés elsősorban a tényleges évközi gazdasági folyamatok által indukált, valamint a tervezést megalapozó makrogazdasági pálya közötti eltérésből adódik.

A zárszámadásban az érintett 2001. évi előirányzatok változtatásának célja a parlament által meghozott évközbeni döntések, valamint a jogszabályokban rögzített, költségvetést érintő vonatkozások érvényre juttatása.

Az év folyamán felmerülő többletfeladatok ellátását célzó kiadások tekintetében az Országgyűlés hozza meg a végső döntést. E célok megvalósításának forrását az ország gazdaságának kedvező fejlődése teremtette meg.

Bizton mondhatom, hogy a többletbevételek felhasználása az ország lakosságának életkörülményeit javítja. Én ebből három tényezőt emelek ki: a köztisztviselői életpálya megteremtésének költségei, a nyugdíjak 3,5 százalékos emelése, illetve a gyógyszer- és az egészségügyi ellátás előirányzatainak emelése. Ezek a többletbevételeknek több mint kétharmadát teszik ki, és több millió magyar ember életét fogják javítani.

Ami pedig a törvénymódosítást illeti, természetes dolog, hogy 1990 óta nem első eset, hogy különféle okokból az eredeti költségvetés módosításra szorul. Azonban a tekintetben mindenképpen az elmúlt évek változást hoztak, hogy a kedvező folyamatok indukálják például a 2001. évi költségvetés előirányzatainak a módosítását. Hangsúlyozom azonban, hogy itt a bevételi és a kiadási előirányzatok egyforma összegű megemeléséről van szó, és a hiány összege ebben a tekintetben nem változik.

Végezetül engedje meg, képviselő úr, hogy emlékeztessem még egy tényezőre - 1998 áprilisában történt. Azt, amit a kérdésében említett alkotmányossági és törvényességi szempontból, én is abból a szempontból jelzem, illetve mondom el. Ígérhetem, hogy a polgári kormány pénzügyminisztere, Varga Mihály a választás előtt három héttel nem fog olyan kötelezettséget vállalni magára, mint amit vállalt Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1998 áprilisában, akkor, amikor a parlament már nem ülésezett. Tette ezt 160 milliárd forint összegben, és mindazért, hogy az országot félrevezesse, illetve koalíciós pártérdekeket ezzel a döntéssel, ezzel a szerződéssel kiszolgáljon. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van! Így igaz! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Amikor az alkotmányosságról és a törvénytelenségről beszél a képviselő úr, akkor itt kereskedjen (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van! Így igaz!), és ne pedig ennek a kormánynak a működésében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 118 2001.09.24. 13:17  117-171

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi gazdálkodásának önök előtt lévő dokumentuma, csakúgy, mint a központi költségvetésről szóló, hűen tükrözi a 2000. évi gazdasági folyamatok hatásait. Az alapok tervezett 42,3 milliárd forint összegű hiánya helyett a tényleges deficit 81,4 milliárd forintban realizálódott. Ennek fő okai a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszertámogatások és a kiegészítő nyugdíjemelésre fordított állami kiadások jelentős növekedése.

Az, hogy az állami adóhatóság átvette a járulékbeszedést, egyértelmű pozitív hatásokkal járt. A társadalombiztosítási kötelezettség teljesítése egyszerűbbé vált, a fizetési fegyelem javult, a tartozások beszedésének hatékonysága nőtt, a folyószámla-nyilvántartás rendezettebbé vált.

Elsőként tekintsük át a 2000. évi makrogazdasági folyamatokat s ezek hatását a társadalombiztosítási költségvetés előirányzatainak teljesítésére!

A 2000. évben a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a bruttó hazai termék növekedésére, amely az előző évhez képest 5,2 százalékos volt. Ez többek között a keresetek növekedésének szolgált forrásául, amely a társadalombiztosítási járulékbevételek teljesítése szempontjából meghatározó szerepet tölt be. A keresetek 1999. évhez viszonyított növekedése 14,6 százalék volt. A bruttó átlagkereset növekedése 13,5 százalék, a nettó átlagkeresetek növekedése pedig 11,4 százalék volt.

A fogyasztói árindex alakulása is jelentősen befolyásolta a költségvetés végrehajtásának feltételrendszerét. A bázisévhez viszonyítottan 2000-ben az inflációs mutató 9,8 százalék volt, és a foglalkoztatottak száma mintegy 1 százalékkal növekedett. A társadalombiztosítási járulék mértékében az 1999. évhez képest nem következett be változás. A munkáltatói járulék mértéke 33 százalék maradt, azon belül a nyugdíj-biztosítási járulék 22 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék volt. A biztosítotti egyéni járulék mértéke 11 százalék maradt, ami összetétele szerint 8 százalék nyugdíjjárulék és 3 százalék egészségbiztosítási járulék. A magánnyugdíj-pénztári tagok a nyugdíj-biztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3900 forint/hó/fő volt. A járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa változott, az egy napra jutó érték 5080 forintról 5520 forintra módosult.

A kedvező folyamatok ellenére a kiadási oldalon jelentkező többletigényekre tekintettel az alapok hiánya a tervezettet meghaladta. Ez azonban az alapok finanszírozásában nem jelentett semmiféle fennakadást, hiszen a KESZ-hitel igénybevétele biztosította az ellátások szükséges fedezetét.

Hölgyeim és Uraim! Tekintsük át a 2000. évnek a társadalombiztosítási alapoknál jelentkező pozitív lépéseit! A korábbi években rendkívül sok problémát okozott a két alap közötti járulékmegosztás gyakorlata. E probléma a 2000. évtől rendeződött, mivel ez időponttól a járulékbevételek beszedése, nyilvántartása és ellenőrzése külön számlán történt. Így külön számlára került a Nyugdíj-biztosítási Alapot és külön számlára az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékbevétel, illetve az egészségügyi hozzájárulás és a táppénzhozzájárulás-befizetés. A tavalyi év más szempontból is pozitívan zárult. Először került arra sor, hogy a zárszámadás adatait az analitikus és főkönyvi könyvelés adatai alapján az intézményi költségvetési beszámolóval egyezően mutatták be. Az adatok egyezőségét független auditor és az Állami Számvevőszék is a helyszínen ellenőrizte, és a korábbi évektől eltérően az auditor külön korlátozás nélkül záradékolta.

A korábbi évekkel egyezően a társadalombiztosítási alapok hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban kerül sor. A 81,4 milliárd forint összegű hiányból 80,1 milliárd forint közvetlen rendezési kötelezettségnek kell eleget tenni. Az Egészségbiztosítási Alapnál az 1998. évi 159,2 millió forint költségvetési tartalék igénybevétele, illetve az 1999. évi hiány rendezése során keletkezett túlfinanszírozás csökkenti a hiány összegét. A Nyugdíj-biztosítási Alapnál az alap költségvetési tartaléka terhére visszautalt 1 milliárd 125,9 millió forint erejéig nem áll fenn a rendezési kötelezettség. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai közül a természetbeni ellátásoknál az eredeti előirányzathoz képest a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 14,9 milliárd forinttal, a gyógyszertámogatás 17 milliárd forinttal emelkedett meg.

 

 

(20.10)

 

A túllépés nyomán a gyógyító-megelőző ellátás módosított előirányzatát 373,7 milliárd forintban, a gyógyszertámogatás módosított előirányzatát 152 milliárd forintban határoztuk meg. A kormány a törvényi felhatalmazás alapján év végén 2,5 milliárd forintot csoportosított át a gyógyító-megelőző ellátás javára abból az összegből, amely megmaradt a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz-támogatás előirányzataiból. Az előbbiek figyelembevételével a gyógyító-megelőző ellátás tényleges kiadása 376,1 milliárd forint, a gyógyszertámogatás teljesülése 150,8 milliárd forint, a gyógyászati segédeszköz-támogatás kiadása 22,7 milliárd forint volt. Ez utóbbi az eredeti előirányzat alatt teljesült, mintegy 1,2 milliárd forinttal. A 2000. évi 150,7 milliárd forintos gyógyszer-támogatási kiadás 8 százalékkal haladta meg a bázisév tényadatát, amely infláció alatti növekedést jelent. A kiadásnövekedési ütem csökkenését vitathatatlanul a gyógyszeráremelés halasztása és az árak évközi befagyasztása eredményezte.

A nyugellátási kiadások 128,7 milliárd forintos teljesülése elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelés miatt lépte túl az előirányzott összeget. A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási főösszegének előirányzatát a törvény 992,4 milliárd forintban határozta meg, a teljesítés 1021,2 milliárd forint volt. A nyugellátások céljára fordított kiadások 995,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzatot 2,6 százalékkal haladta meg. Az előirányzat túllépését az évközi második nyugdíjemelés okozta.

Nyugdíjemelésre két alkalommal került sor. A 2000. január 1-jei időponttól végrehajtott emelés mértéke a 8,7 százalékos nettó keresetemelkedés és a 6,3 százalékos fogyasztóiár-növekedés feltételezése alapján 8 százalék volt. Mivel a nyugdíjemelés mértékét meghatározó makrogazdasági paraméterek értéke meghaladta a tervezésnél figyelembe vettet, ezért év közben további kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. A kormány az eddigiek gyakorlatától eltérően a nyugdíjak reálértékvesztésének kompenzálására kamatot is biztosított január-november hónapra, aminek mértéke 0,4 százalék volt, így a 2000. évben 11,2 százalékos mértékű nyugdíjemelés valósult meg. A 2000. évi fogyasztóiár-növekedést figyelembe véve a nyugdíjak reálértéke az elmúlt évben 1 százalékot meghaladóan nőtt.

Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell a társadalombiztosítási alapok kintlévőségének alakulásáról is, amelynek nagysága az 1999. év végére elérte a 180 milliárd forintot. Ez az összeg tavaly év végére 150 milliárd forintra csökkent. A hátralékállomány csökkenése mindenképpen pozitívan értékelhető. A 30 milliárd forintos csökkenés alapvetően az APEH behajtási tevékenységének eredményességére, illetve a folyószámla-állomány rendezésére, ezen belül a behajthatatlan követelések törlésére vezethető vissza.

Az Állami Számvevőszékkel az elmúlt évek során kialakult gyakorlattal megegyezően a zárszámadás elkészítésekor folyamatosan egyeztettünk. A számvevőszéki jelentés, illetve a zárszámadás véglegesítésekor döntően figyelembe vettük az észrevételeket. Ilyen például a Nyugdíj-biztosítási Alap előző évi bevételi többletének mint az alap költségvetési tartalékának kiadási forrásként történő megjelölése a normaszövegben; az ÁPV Rt. vagyonértékesítési kötelezettsége határidejének meghosszabbítása; illetve a vagyonkimutatásra vonatkozó jogharmonizáció megteremtése az államháztartási törvény és a pénzügyi alapokra vonatkozó törvény esetében. Természetesen a jövőben is számítunk az Állami Számvevőszék magas színvonalú szakmai munkájára, és törekszünk javaslataik hasznosítására.

Tisztelt Ház! Itt szeretném felhívni a figyelmüket azokra a legfontosabb törvénymódosítási javaslatokra is, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokkal, jogosultságokkal, az igazgatási feladatokkal függnek össze, és így szerepelnek a zárszámadási törvényjavaslatban. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításának elfogadása esetén megszűnik a pályakezdők kötelező belépése a magánnyugdíj-pénztári rendszerbe. A kormány álláspontja szerint a jelenleg hatályos kötelező beléptetés indokolatlan korlátozás, amely megakadályozza a fiatalokat a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszerek közötti szabad választásban. Azon pályakezdők, akik saját jövőjükre nézve az egyéni gondoskodást kedvezőbbnek tartják, továbbra is dönthetnek amellett, hogy nyugdíjjárulékuk egy részét valamelyik magánnyugdíjpénztárba fizetik be.

Többen felvetették a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembevételét a nyugdíjak kiszámításánál, nem gondolva arra, hogy ez negatívan is érintheti a nyugdíjasokat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával azonban lehetővé válik a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembevétele a kiegészítő nyugdíjemelés esetében, ha az magasabb a várható fogyasztói árindexnél.

A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása pedig módot ad arra, hogy az országos egészségügyi pénztár egyszeri kamatmentes finanszírozási előleget nyújtson a gyógyszertárak részére a lakosság biztonságos egészségügyi ellátása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a járulékbeszedésnek az állami adóhatóság által történő átvétele egyértelmű pozitív hatásokkal járt. A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése egyszerűbb lett, a tartozások beszedésének hatékonysága nőtt, a fizetési fegyelem javult, továbbá a folyószámla-nyilvántartás rendezettebbé vált.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, a törvényjavaslatot vitassa meg, és azt követően azt támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 209 2001.09.25. 3:55  206-211

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A vecsési "számlagyár" ügyéről sem én, sem a tárca nem rendelkezik közvetlen információkkal. A nyomozást ugyanis nem a minisztérium, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága folytatja, ezért az interpellációjával megkerestem az adóhatóságot. A tőlük kapott adatok alapján az alábbiakról tudom a tisztelt Házat tájékoztatni.

1. Az APEH bűnügyi igazgatóságán 2000 szeptembere óta folyik a nyomozás ebben az igen jelentős volumenű ügyben. A bűnügyi igazgatóság szerint valószínűsíthető, hogy a gyanúsítottak ezeket a bűncselekményeket maffia jelleggel, magyarán, szervezett bűnszövetségben követték el.

2. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a bűnszövetség tagjai által irányított fantomcégek körülbelül 6,5 milliárd forint értékben állítottak ki hamis bizonylatokat. Ugyanakkor ez az érték még nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem bukkanhatnak fel újabb fiktív számlák.

3. Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van, ma még nem lehet pontosan megállapítani, hogy hány fantomcég bocsátott ki fiktív számlákat. Találhatók a befogadók között mind egyéni, mind társas vállalkozások, de társadalmi szervezetek és párt is.

4. Eddig öt, általam meg nem nevezhető gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság. A feltételezett központi szereplő tartózkodási helye mindeddig ismeretlen, ezért ellene az adónyomozók elfogatóparancsot bocsátottak ki.

Az ötödik kérdésére a válasz: az adónyomozók természetesen nem foglalkoznak a nyomozás feltételezett politikai összefüggéseivel. Az ő feladatuk a bűnszövetség tagjai által elkövetett bűncselekmény feltérképezése, a háttérben álló és irányító, a közvetítő és végrehajtó személyeknek a felkutatása és felelősségre vonása.

Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg azonban, hogy néhány politikai összefüggésről és politikai következetességről szóljak az ügy kapcsán. Az érintett párt elnöke azt állította, hogy a vecsési szervezet lekönyvelt számlája nem fiktív számla, hanem amögött valós szolgáltatás áll. Mit is mondott a párt elnöke? Azt mondta, hogy egy bűnszövetkezetben lévő fiktív társaságok egyetlen valós munkát végeztek el, azt az egyetlen valós munkát is Vecsésen, ami azt jelentette, hogy szórólapokat juttattak el házakhoz, és plakátokat ragasztottak. (Keller László: Az adórendőrök mondták.) Ezek a bűnszövetségben lévő társaságok mind addig a napig úgy gondolták, hogy a számlagyártásból jól meg tudnak élni, ezen a napon rájöttek azonban arra, hogy egy készpénzfizetési számlát csak akkor lehet kiállítani, ha valaki a szolgáltatást elvégzi. Ez történt a párt irányába.

Jól ismerték az áfatörvényt. Lehet, hogy így történt, legalábbis a párt elnöke ezt állítja. De mást mond az ügy gyanúsítottja, a párt hűséges katonája, aki mára már kegyvesztett lesz. Ő ebben a kérdésben következetes, hiszen tudja, hogy mind a 6,5 milliárdos számla mögött nincs valós szolgáltatás. De nem egyetlen eset ez a párt politikai megítélése kapcsán. A Tocsik-ügyben ítélet született, elsőfokú ítélet, nem jogerős. Politikai következmény nélkül az érintett ma itt ül a parlamentben. Az államilag támogatott egyedi lakásépítési hitel felvétele a Postabanktól kedvezményekkel - ma az érintett személy az MSZP-ben a párt frakcióvezetője.

 

(14.30)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy kijelentsem, a törvények betartásában, annak számonkérésében és a felelősségre vonásban következetes pártot úgy nevezik, hogy Magyar Szocialista Párt. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 154 2001.09.26. 7:16  1-155

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Engedje meg, hogy nagyon röviden elmondjam, mi a véleményem a mai napi vitáról.

A vita fő eleme a törvény benyújtásának módja volt, az, hogy egyszerre majdnem húsz törvény került benyújtásra. Az ellenzéki képviselők ezt erősen bírálták. Ha belegondolnak abba, hogy mi ennek az előnye és a hátránya, akkor láthatják, hogy számukra több az előnye, mint a hátránya. Egyrészt ha ezek a törvények külön-külön kerülnének benyújtásra, akkor - ahogy elmondták, különösen a szabad demokraták - a csomagnak a felét támogatniuk kellene. Az MSZP képviselői pedig elég vegyesen nyilatkoztak, hiszen a vita elején a törvényről magáról egyetlen szót sem tudtak elmondani, majd a felszólaló képviselők ellentétbe kerültek egymással, hiszen az egyik képviselő a törvénynek ugyanazt a passzusát, például a nyugdíjak adómentesítését - abban az esetben, ha a nyugdíjas jövedelmet szerez - támogatta, míg a másik nem támogatta. A vita végére pedig az volt az MSZP álláspontja, hogy az MSZP is tudna ebből a törvénycsomagból támogatni néhány javaslatot, de mivel csomagban van, így összességében nem támogatják.

Ezen túl nagyon előnyös ez a képviselő urak és hölgyek számára azért is, mert bármiről beszélhettek a mai napon, sok minden olyanról is, ami a törvényben igazából nincs is benne. Így aztán hallhattunk a mezőgazdasági támogatási rendszerről - ami a holnapi nap témája -, az egyházakról, a nyugdíjakról, az autópályáról, a közbeszerzésről, igazából mindenről, ami nem tárgya a törvényjavaslatnak.

Azt gondolom, hogy magának a törvénynek a kezelésével van probléma. Többen adótörvénycsomagnak, mások költségvetési törvénynek tekintették, de voltak olyanok is, akik zárszámadási törvénynek. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy nem vették figyelembe, hogy ez a törvénycsomag miért került benyújtásra. Alapvetően azért került benyújtásra, hogy európai uniós csatlakozásunkat a törvényalkotás során elősegítsük, hogy a fejezetek tárgyalása 2001 végére befejeződjön, és a tárgyalások során vállalt kötelezettségeinket végre tudjuk hajtani. Erről vajmi keveset hallhattunk az ellenzéki frakciók részéről. A másik oka az, hogy a parlament olyan törvényeket fogadott el, amelyeket ezekben a törvényekben át kell vezetni. A harmadik oka az országban végbement gazdasági folyamatok, így többek között a devizaliberalizáció kérdése, ami miatt több törvényt kellett módosítani. A negyedik oka pedig az, hogy a kormányprogramnak még mindig vannak olyan elemei, amelyek most kerülnek végrehajtásra. Ezeket az érveket véleményem szerint csak a kormánypárti frakciók vették figyelembe, és ők ezért támogatásukról is biztosították a kormányt a törvényjavaslat kapcsán, amit ezúton is szeretnék megköszönni.

Az ellentmondásokkal nagyon nagy probléma volt a mai nap folyamán. Hadd emeljek ki egy elemet: többször elhangzott, hogy adócsökkentésre lenne szükség. Nos, ennek a törvénynek három olyan eleme is van, amely lényegében adót csökkent. Az egyik a már említett nyugdíjasok adózásának kérdése. Erre az egyik frakció azt mondta, hogy nem tudja támogatni. Az egyik mondatában azt mondta, hogy adót kell csökkenteni, ha pedig adót csökkentünk, azt nem tudja támogatni. De ugyanez a helyzet a gyermekes családok 10 ezer forintos, természetben juttatott adómentes iskolakezdési támogatásával is. Ez is adócsökkentés, ami 550 ezer családot érint, de több frakció ezt sem tudja támogatni. Aztán ugyanez a helyzet a lakáscélú megtakarítások adókedvezményével is. Ez is adót csökkent, mégsem kapott támogatást bizonyos frakcióktól. Sok kérdésben tehát nagy az ellentmondás.

Végül el kell mondanom, hogy a törvény elnevezését, megnevezését és kezelését illetően egy olyan szót használtak - katyvasz -, amiről nem sikerült kinyomozni, hogy mit is jelent, de biztos, hogy negatív értelemben használták. Ezt kikérem magamnak azoknak az embereknek, polgároknak a nevében, akiknek ez a törvény a már említett kedvezményeket és juttatásokat adja. Nem lehet ezt a csomagot így nevezni, mert ezzel önök véleményem szerint ezeket az embereket minősítik le. Azt a törvényt, amely támogatást biztosít emberek számára, nem szabad így nevezni és ezzel a parlamentet lejáratni. Én nem akarok egy bizonyos csomagot felemlegetni. Az nem kapott ilyen negatív jelzőt. Az akkori vita során az a csomag nem kapott olyan jelzőt, mint amilyet ez a benyújtott törvényjavaslat-csomag önöktől, aminek ismertettem a négy okát. Véleményem szerint ez azt minősíti, aki ezt a szót használta ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán.

A mai nap bebizonyította azt, hogy a törvényjavaslatra szánt idő, a nyolc óra hosszú volt, de ez nem is csoda, hiszen tíz olyan törvénymódosítás van ebben a csomagban, amelyik összesen egy, kettő, három vagy négy paragrafusból áll. Kilenc törvény van, amelyik maximum három, és hat, amelyik csak egyetlen paragrafust módosít. A terjedelmet alapvetően a vámtörvény, az adózás rendjéről szóló törvény, a biztosításról szóló törvény, a számvitelről szóló törvény és az szja-ról szóló törvény adja. Ezeknek viszont az alapvető részei nem érintik a közvéleményt, hiszen ezek szakmai törvények, és ezért nem sikeredett igazából a törvény tartalmáról beszélni. Nem mondom, hogy nem volt, mert a kormánypártok és az ellenzék részéről is volt olyan javaslat, amit figyelembe fogunk venni.

Mindenkinek köszönöm a kritikai észrevételeit, aki a törvényjavaslat tartalmával és a tényekkel foglakozott. Úgy gondolom, ezek az észrevételek meg fognak majd jelenni a részletes vita során is, és akkor majd tényleg a konkrétumokról tudunk beszélni. Még egyszer mindenkinek köszönöm, aki a munkáját hozzáadta a mai napon a törvényjavaslat tárgyalásához. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 142-144 2001.09.27. 10:41  121-199

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Úgy gondolom, feltétlenül reagálnom kell azok után, amit kedden hallhattunk a bizottsági előadóktól, illetve a vezérszónoklatok után.

Azt gondolom, hogy ami itt történik, az valóban történelmi. Történelmi abból a szempontból, és itt kiemelném Bauer képviselő úr szavait, aki azt mondta, hogy az Országgyűlés működése során az ellenzék eddig megszavazta a zárszámadási törvényt, de erre most minden bizonnyal nem kerül sor. Szeretném önöknek bebizonyítani azt, hogy a történelmi és a teljesen újszerű gondolkodás nem a kormányzat részéről történik, hanem alapvetően az ellenzék politizálásából, az ellenzék részéről a zárszámadási törvénynek, a kormány egész politikájának a megítéléséből. Úgy gondolom, hogy mivel nem tudnak kellő érveket fölhozni a tartalom bírálata, kritizálása szempontjából, ezért úgy döntöttek, hogy a formába kötnek bele, és ehhez segítségül hívják az Állami Számvevőszék jelentését. Az Állami Számvevőszék jelentését politizálásra használni nagyon veszélyes dolog, úgy gondolom, teljesen felelőtlen dolog, s ami a legfontosabb, hogy következetlenségről, feledékenységről szól, és különös tekintetben pedig semmilyen erkölcsi alapot nem ad az ellenzéki képviselőknek arra, amit most itt a parlamentben tesznek a zárszámadási törvény kapcsán. De miért is mondom ezt?

Tisztelt Képviselőtársak! Azért mondom ezt, mert elővettem egy zárszámadási jelentést, az 1996. évi költségvetési törvény zárszámadási jelentésének az Állami Számvevőszék által megállapított részeit - ami az 1. számú füzet -, a megállapítások összegzéséről és a javaslatokról szól.

 

(17.20)

 

Engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy párhuzamot vonjak az 1996. évi zárszámadási jelentés és a 2000. évi zárszámadási jelentés ÁSZ-jelentést idéző részéről. Miért mondom azt, hogy az ellenzéki képviselőknek nincs erkölcsi alapjuk ezeknek a szavaknak, ezeknek a gondolatoknak a használatára, amelyeket itt elmondtak, amelyeket egyszerűen nem kívánok megismételni, mert ki fog derülni, hogy amit mondok, az teljesen valós, és amit állítok, hogy erre nincs sem erkölcsi, sem politikai alapjuk, azt most bizonyítékokkal fogom alátámasztani.

Az 1996. évi ÁSZ-jelentés összegző részének 1. oldala a következőt tartalmazza: "Az zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzésére, a kiadások törvényességi és szabályszerű vizsgálata jelentésének elkészítésére két hónap áll az ÁSZ rendelkezésére. A két hónapos vizsgálati időszak ezúttal sem volt biztosítva. A kormány részére benyújtott előterjesztést július 15-én, a végleges, az Országgyűlés részére benyújtandó előterjesztést pedig a jelentés véglegesítéséig, augusztus 26-ig sem kapta meg az ÁSZ." 1996-ot írunk, amikor a költségvetést teljes egészében a volt kormány, az MSZP-SZDSZ-kormány készítette, a beszámolóért is teljes egészében ő felel. Direkt azért választottam olyan évet, hogy a kampányok, illetve a politikai ciklusok ne zavarják a megítélést. Tehát 1996-ról van szó. "Az Áht. 53. §-a szerint a kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztését megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek. Ily módon a kormány, nem pedig az Országgyűlés számára benyújtott zárszámadási törvényjavaslat vizsgálatát végeztük el." És akkor még egy gondolat ehhez, amikor az ÁSZ felsorolja az '96-os összegzésében tételesen a problémákat: "Az ÁSZ a törvény által előírt határidőre ismét nem kapta kézhez a zárszámadási törvényjavaslatot."

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, történt-e törvénysértés 1996-ban, amikor önök kormánypárti képviselők voltak? Lehet-e erre azt mondani, hogy nem történt? Akkor most engedjék meg, hogy mellétegyem, mit mond az Állami Számvevőszék jelentése ugyanezen témában a 2000. évről: "Az Áht. 53. §-ában meghatározott június 30-i határidőre a Pénzügyminisztérium megküldte a törvényjavaslat tervezetét az ÁSZ részére. Az Országgyűléshez történő benyújtásáig egyeztetést folytat a PM szakértőivel annak érdekében, hogy a szakmai viták az országgyűlési bizottságok munkáját lehetőleg ne terheljék." Tehát akkor most 0:1 az eredmény. De folytatom. Ugyanebben, engedjék meg, teljes egészében meg lehet vizsgálni, egymás mellé lehet tenni a két jelentést, még egyet hadd mondjak el. (Keller László: Ki kíváncsi erre?) Mindenki kíváncsi rá, Keller úr. Azért kíváncsi rá mindenki, mert önök olyan szavakat használnak az Országgyűlésben, amire, úgy gondolják, teljesen megvan az erkölcsi és a politikai felhatalmazásuk; én most bebizonyítom önnek, hogy nincs meg ehhez. "Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó beszámolót a törvényes határidőig a kormány ismét nem nyújtotta be. Az 1995. évi beszámolót csak 1997 áprilisában nyújtotta be, de az Országgyűlés azt nem tárgyalta meg..." - és a többi.

Akkor engedjék meg, mit ír az Állami Számvevőszék jelentése a 2000. évi zárszámadásról a jelentésében: "A zárszámadási ellenőrzés tízéves tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás elszámolása terén, elsősorban a Kincstár létrehozásának köszönhetően van javulás, illetve javításra irányuló törekvések jelei mutatkoznak. Javult a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozottsága." (Keller László: Mikor jött létre a Kincstár?) Tehát párhuzamot próbálok vonni. Még mindig az 1996. évi zárszámadási jelentésnél tartunk. "A zárszámadási dokumentumokban nem érvényesül a folytonosság elve, a költségvetési tételek csoportosítását jelentő költségvetési címre a kiemelt előirányzatok tartalma, megjelenítése évről évre változik." (Keller László: 2000-ről beszélj!)

Most nézzük, mit ír a 2000-es, képviselő úr! Az Állami Számvevőszék a következőt írja a 2000. évi beszámolóról: "A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozásánál és felhasználásánál a fejezetek jellemzően betartották a jogszabályi előírásokat, a korábbi időszakhoz képest javult az előirányzat-módosítások szabályszerűsége, illetve a kincstári rendszer bevezetése előnyösen hatott a zárszámadási adatok megbízhatóságára." Ez van a 2000-esben.

Akkor most folytatom a '96-ossal: "A költségvetési mérleg tételeinek tartalma nem pontosan definiált és dokumentált, emiatt az egyes tételek összetevői rendszeresen módosulnak." 2000-ben: "A fejezetek felügyeletét ellátó szervek növekvő számban külön segédlet, illetve körirat közreadásával segítették az intézményi zárszámadási beszámolóknak az elkészítését."

Térjünk vissza '96-ra - és nem használok olyan szavakat, mint önök, de majd csengjen a fülükbe az, amit az Állami Számvevőszék mond az önök 1996. évi gazdálkodásáról. (Keller László: 2000-ről van szó!)

 

ELNÖK: Államtitkár úr, elnézését kérem, de azért magam is szeretném arra felhívni a figyelmét, hogy a mai témánk a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a jelentés a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása. Kérem, ezt vegye figyelembe a hozzászólásánál (Tállai András: Köszönöm szépen, elnök asszony a figyelmeztetést. Pontosan ez történik.) és azt is, hogy ön a Fidesz képviselőcsoportja időkeretére teszi a felszólalását. (Dr. Kis Zoltán: Együtt tárgyaljuk az 1996. évivel, üsse kavics!)

Öné a szó, folytassa kérem!

 

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Az én megítélésem szerint pontosan ez történik. Ebben a Házban a zárszámadás kapcsán olyan durva politikai kijelentések hangzanak el (Dr. Kis Zoltán: Én még fel sem szólaltam!), amelyek nem adnak okot arra, hogy ezt az ellenzéki képviselők használják. Ezt bizonyítom be politikai alapon számukra, hogy erre ők nem jogosultak, hiszen sem erkölcsi alapjuk, sem pedig politikai alapjuk nincs hozzá.

"Az államháztartás alrendszerének vagyonkimutatását a mérlegrendszer nem tartalmazza teljeskörűen, nincs nyilvántartási rend, aminek alapján a vagyonelemek változásai a valóságnak megfelelően mennyiségben is követhetők lennének." A 2000. évben: "A központi költségvetés közvetlen bevételeit realizáló területek - vám- és adóhatóság - ellenőrző, hatósági és beszedési tevékenysége is fejlődést mutat, az adóhátralékok állománya relatíve csökken, a hátralékállomány összetétele a behajthatóság szempontjából a korábbi éveknél kedvezőbb."

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, ez alatt a néhány perc alatt sikerült azt bebizonyítani, hogy ÁSZ-jelentésekkel nem szabad politizálni, nem szabad ÁSZ-jelentésre kampányokat építeni, és nem szabad azokat a szavakat használni, amelyek alapvetően - ahogyan Csúcs László képviselő úr elmondta - büntetőjogi kategóriát képeznek. Ezt a parlamentben használni, különösen ezek után, amikor be van bizonyítva, hogy az önök ténykedése alatt súlyosabb szabálytalanságok történtek, nem lehet. És még hadd tegyem hozzá azt: az 1996. évi zárszámadást az akkori ellenzék megszavazta, pedig azt gondolom, tíz perc elég volt ahhoz, bebizonyítani, hogy 1996-ban súlyosabb törvénytelenségek és szabálytalanságok történtek, mint ahogyan azt most önök állítják. Azt gondolom, ezek az állítások teljesen alaptalanok, és ahogy mondtam, semmiféle, legfőképpen erkölcsi alapjuk nincsen. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 190 2001.09.27. 2:07  121-199

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Katona képviselő úrnak még tartozom egy mondattal. Azt gondolom, hogy a felszólalásomban sem a képviselők jogát nem kérdőjeleztem meg, én a képviselőkkel kapcsolatban arról beszéltem, hogy egy képviselő - legyen az ellenzéki vagy kormánypárti - mikor következetes, véleményem szerint mikor van erkölcsi és politikai alapja ilyeneket mondani, amit az ön képviselőtársa, Keller László és Bauer Tamás elmondott. Véleményem szerint egyébként azért mentek ki a teremből, mert igen-igen megfontolták azt, amit mondtam nekik. (Derültség és taps a Fidesz soraiban.)

A másik pedig: az Állami Számvevőszék jelentőségét sem bíráltam, sőt pontosan azt emeltem ki, csak azt tartottam veszélyesnek, hogy politikai célokra használják folyamatosan az Állami Számvevőszék jelentését. Ezt kritizáltam.

Ami pedig Kis Zoltán felszólalását és kérdéseit illeti, tisztelt képviselő úr, azt gondolom, hogy a polgári kormány ideje alatt olyan dolgok történtek, amelyek más kormány ideje alatt is kívánatosak voltak, mégsem történtek meg. Nevezetesen arra gondolok, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése és jelentése alapján egyéni büntetőjogi számonkérés történt, és amint azt tudjuk, az folyamatban van. Tisztelettel kérdezem a képviselő urat, az önök kormányzása idején volt-e. Az, hogy hiba volt és törvénytelenség volt, az pedig egyértelmű. És most engedje meg, hogy ebből egyet fölidézzek! Szintén állami számvevőszéki jelentés, 1997-ben tartunk: FVM fejezet. Ezzel a letéti számláról a jogszabályi előírásokkal ellentétes - most én hozzáteszem: törvénytelen, mérleghamisító -, operatív gazdálkodással összefüggő kifizetések valósultak meg 1997-ben.

Tisztelt Képviselő Úr! Megkérdezem, ennek a tárcának ebben az időszakban ki is volt a politikai államtitkára? Hogyan felelt ezért az állami számvevőszéki jelentésért? (Taps a Fidesz soraiban. - Domokos László: Sehogy! - Dr. Kis Zoltán: Kedves uram, bűncselekmény nem volt, nem lopták a pénzt!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 20 2001.09.28. 2:10  1-254

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt mi elfogadjuk, hogy az ön feladata nem az, hogy alapvetően dicsérje a kormányt, az azonban elvárható lenne öntől, hogy a tényeket is elmondja. Engedje meg - engem borsodi képviselőként is megszólított -, hadd mondjak el néhány tényt, amit ön elfelejtett elmondani.

Az egyik tény az, hogy ahol ön országgyűlési képviselő - Tiszaújváros és térsége -, Borsod megyében a legkisebb a munkanélküliség, alig haladja meg a 10 százalékot. Az is tény, hogy ipari szempontból Tiszaújváros az egyik legdinamikusabb fejlődő térség, több ezer embernek adnak munkát az ottani munkahelyek. Az is tény, hogy Tiszaújvárosban ipari park létesült több száz milliós állami támogatással, és az is tény, hogy külföldi befektetők jelentkeznek, amerikai befektetők gyárat építenek, több ezer fős munkahelyeket teremtenek ebben a térségben. Azt gondolom, amikor a munkanélküliségről beszél tiszaújvárosiként, ezt legyen szíves elmondani. Ha az észak-borsodi településekről emelt volna szót, akkor elfogadnám azokat, amiket mondott. Úgy gondolom, mindenképpen legyen figyelemmel arra, hogy mi történik a saját térségében.

A másik dolog: meglepő számomra, hogy amikor ön borsodi képviselőként, tiszaújvárosiként a térségről beszél, nem említi az autópálya-építést, helyette a kapukról beszél. Képviselő Úr! A mi térségünkben, az ön térségében nincsenek kapuk, nem is lesznek kapuk, helyette lesz egy autópálya, amire már nagyon-nagyon rég vártunk, és úgy gondolom, azokra a gondokra, problémákra, amik ott abban a térségben jelentkeznek, az autópálya mindenképpen megoldást fog adni. Egyébként már az is elismerés, hogy ön az autópályáról egyetlen szót sem szól, ez elismerése annak, hogy a dolgok jól mennek abban a térségben.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 144-150 2001.09.28. 2:06  1-254

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megvárom, míg csend lesz. (Dr. Wiener Györgyhöz:) Önnek joga van megnyomni a gombot. Legyen szíves megnyomni, és ne kiabáljon közbe, mert az udvariatlan. (Dr. Wiener György: Hát önöket sem az udvariasság jellemzi!) Elnök úr, legyen szíves rendre inteni a képviselő urat.

 

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kollégájának már mondtam, hogy az ülésvezetési tanácsokat kéretik maguknak megtartani, és azt kérem államtitkár úrtól, hogy éljen a kétperces felszólalási lehetőségével.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én meg azt gondolom, ha a felszólalót zavarják a felszólalása elmondásában, akkor illik az elkövetőt figyelmeztetni.

 

ELNÖK: Államtitkár úr, figyelmeztetem, hogy megvonom a szót, ha még egyszer kritizálja az ülésvezetést.

 

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Ez az ön joga, elnök úr.

 

ELNÖK: Így van.

 

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Figyelemmel kísértem Kertész úr felszólalását, és két megjegyzést szeretnék fűzni hozzá.

Az egyik éppen a saját frakciójából érkezett: érdekes és megdöbbentő volt számomra, hogy Keller frakcióvezető-helyettes beszédének utolsó harmadában folyamatosan jelezte a képviselő úrnak, hogy fejezze be a beszédjét. Minden bizonnyal képviselő úr is rájött, hogy olyan tényszerűen és bizonyíthatóan nem igaz számok, adatok hangzottak el a felszólalásban, amelyeket vissza kell utasítanom, és ezt meg is teszem. Amikor ön az általános tartalék mértékéről szólt, akkor nem a törvényben leírt számot mondta, amely a 32. § (1) bekezdés a) pontjában van. Ez 84,6 milliárd forint, ami teljes egészében belefér az államháztartási törvényben meghatározott korlátba, a 2 százalékba. Ön 90 milliárdokról beszélt, amit nem tudom, honnan vesz. Tehát teljes egészében visszautasítom azt, amit az általános tartalékról mondott, mert nem felel meg a törvényben rögzített számoknak. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 253 2001.09.28. 13:30  1-254

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt nem vállalom, hogy válaszolni fogok az elmúlt 20 órában fölmerült kérdésekre, hiszen akkor még nagyon sokáig itt kellene maradnunk. De mindenképpen szeretnék reagálni, és leginkább a véleményemet elmondani az elmúlt három napi vitáról.

Feltétlenül fontos megállapítani, hogy a 2001. év egyik legfontosabb törvényjavaslatának tárgyalása kezdődött meg, teljesen jogszerűen és törvényszerűen. A kormány augusztus 31-ig benyújtotta az Országgyűlésnek, az Országgyűlés napirendjére tűzte, és elkezdődött a vita.

Mi teljesen abban a hiszemben voltunk, hogy egy zárszámadási törvény vitája fog megtörténni a parlamentben. Be kell vallani, hogy nem ez történt. Úgy gondolom, hogy maga a helyzet, és legfőképpen a politikai helyzet indukálta azt, ami itt az elmúlt napokban történt. Éppen az ellenzéki képviselők mondták el, hogy hajdanán, az elmúlt tíz évben mindig és mindenkor a zárszámadási törvényjavaslat valóban az elszámolásról, egy beszámolóról szólt, egy elemzésről, egy előretekintésről.

 

 

(16.40)

 

Ez az év kivétel. És azt is elmondták, hogy ez idáig az ellenzék minden évben megszavazta a zárszámadási törvényt. Önök ezen változtatnak; nemcsak a tekintetben, hogy kijelentették, nem tudják támogatni a kormány törvényjavaslatát, hanem teljesen más hangnemet adtak a zárszámadási törvény vitájának. Azt hiszem, ebben a politikai helyzetben, politikai szempontból ez valamennyire érthető is az önök részéről, ezért nyilván önök fogják vállalni a felelősséget. Tehát jól látható, hogy miután nem lesz a költségvetési törvény vitája, ezért önök vállalták, hogy amit a költségvetési törvény vitája kapcsán nem tudnak elmondani, azt megpróbálják elmondani a zárszámadási törvény kapcsán, bár hozzáteszem, hogy nekem ez idáig ezt nem sikerült követni, mert a vita kapcsán nem hallottam olyan javaslatokat, alternatívákat, legalábbis az általános vita kapcsán, amelyek azt jelezték volna, hogy az ellenzéki pártok más javaslatokat, más megoldásokat tennének le a jelenlegi kormányzati elképzelések helyett. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek ilyenek - elképzelhető, hogy a részletes vita majd erről fog szólni, nem tudom.

Ez új hangnem, és ehhez mindenképpen hozzá kell szoknunk; azért új hangnem, mert tele van vádaskodással, tele van alaptalan következtetésekkel. A zárszámadás kapcsán elhangzanak olyan szavak, hogy hamisítás, mérleghamisítás, törvénytelenség. Azt hiszem, tegnap ezt jól bebizonyítottam; teljesen alaptalanok ezek a dolgok, amiket önök ilyen tekintetben a parlament elé hoznak, és kizárólag politikai célokból, hiszen tudjuk, hogy nemsokára választás van. Tudjuk, hogy nem sok idő van már, nem sokáig fog működni a parlament, és minden percet kihasználnak arra, hogy gazdaságpolitikai, költségvetési és az egész társadalmat érintő kérdésekből is kimondott politikai támadásokat, kritikákat, s ahogy mondtam, vádaskodásokat kreáljanak. Ez jellemezte sajnos a vitát. Ez nem azt jelenti, hogy az egész vita erről szólt, de az én benyomásom ez, aki végig itt voltam a teremben, és azt hiszem, nincs még egy olyan képviselő, aki ezt megtette. Ez lényegében erről szólt: politikai támadásról, lényegében a kormányzat lejáratását próbálták önök itt a vita során kihangsúlyozni, illetve a kormánypárti frakciókét, képviselőkét is.

Ami a vita tartalmát illeti: én úgy gondolom, hogy a gazdasági, politikai folyamatokról nagyon reális elemzés, értékelés történt a vita során. Hozzá kell tennem, amellett hogy a kormánypárti képviselők a költségvetési politika megvalósulását is teljesen alátámasztották nyilvánvaló számokkal, példákkal, jól felkészült hozzászólásokkal, a gazdaságpolitikai folyamatokat illetően az ellenzéki képviselők sem tudtak rosszat mondani. Azt elismerték, hogy a 2000. év gazdasági tekintetben, a gazdasági növekedés tekintetében és jó néhány gazdasági mutatót tekintve sikeres év volt.

A vita valóban arról folyt, hogy ez a sikeres év minek köszönhető. Ez már újra politikai elemekkel tűzdelt vita volt, és itt szöges ellentétben állt a két politikai nézet. Én azt gondolom, hogy a költségvetési politika tekintetében, ahogy mondtam, teljesen alá tudtuk támasztani azt, hogy a költségvetési előirányzatok, a költségvetési célok, amik az egész társadalmat szolgálják, a 2000. évben teljesen megvalósultak. Itt külön kiemelték és külön vita folyt a lakásgazdálkodásról, a lakáskoncepcióról, a lakáspolitikáról. Azt gondolom, a vitában itt sikerült olyan érveket, olyan számokat felhozni a kormánypártiak részéről, amelyek ha nem is győzték meg az ellenzéki képviselőket, mindenképpen azt igazolták, hogy a kormányzat e tekintetben nagyon jó úton halad.

Három olyan témát emeltem ki, ami körül alapvetően folyt a vita: az Állami Számvevőszék jelentése, a többletbevételek és az önkormányzati ellenőrzés kérdésköre. Én, rövid idő alatt, még erre szeretnék reagálni.

Az állami számvevőszéki jelentés: ahogy jeleztem, teljesen újszerű vita folyt e tekintetben. Én egy-két zárszámadási vitát már végigkövettem a parlamentben. Az állami számvevőszéki jelentés, amely minden évben erős kritikákat és javaslatokat fogalmaz meg, soha nem kapott ilyen politikai felhangot, mint ez most az önök részéről megtörtént.

Ami a letéti számla kérdését illeti: én nem szeretném önmagamat ismételni, még a több nap során sem, de figyelmükbe ajánlom a Pénzügyminisztériumnak azt a kiegészítését, amit minden képviselő megkapott, és abban a mellékletnek a 14. pontját. A 14. pontban fel van sorolva, hogy hat alkalommal történt már meg ugyanez a lépés 1993-tól, az előző cikluson át eddig a ciklusig. Ilyen értelemben ez kőkemény szakmai vita. Akkor is vitázott, vitát folytatott az illetékes minisztérium, amelyik letéti számlára helyezett összeget, az Állami Számvevőszékkel - most sem történik más, most is ugyanez történik. Arról van szó, hogy a letéti számlára helyezett összeg az Állami Számvevőszék, illetve az államháztartási törvény szerint csak olyan összeg lehet, amely költségvetést nem érintő tétel. Tehát a vita ilyen értelemben, azt gondolom, jogi vita kellene hogy legyen, hiszen az Országgyűlésben ez a kérdés eddig jogi vita volt. Jogi értelemben ez a vita volt, lesz - reméljük, hogy nem sokáig lesz. Politikai értelemben viszont nem szabadna az Állami Számvevőszéknek ezen, egyébként negyed oldalon szereplő megállapítását, ami 1993-ban és az azt követő években is hasonló terjedelmű volt, ilyen politikai célokra, azt mondhatni: kicsinyes politikai célokra felhasználni. Egyébként ezt a fogalmat összesen két képviselő használta az ellenzéki képviselők közül is - vállalják érte a felelősséget! Egyébként ha úgy gondolja, hogy ez ilyen fajsúlyú kérdés, és ezt ki meri így jelenteni, hogy itt ez történt és az történt... Az Állami Számvevőszék ugyanazokat a szavakat használja egyébként, mint '93-ban, '95-ben, '96-ban; egyszer se mondja, hogy törvénysértő, amit önök mondanak, és egyszer se mondja azt, hogy hamisító. A hamisító szó, úgy gondolom, sem nem politikai kategória, sem nem jogi kategória. Ha valaki így gondolja ezt, tegye meg a megfelelő lépéseket, úgy gondolom. (Keller László: Meglesz! - Domokos László: Bízunk benne.) Tehát ez nem ide való kérdés.

A többletbevételt három szempontból, egy-egy mondattal értékelve: gazdaságpolitikai szempontból tudomásul kell azt venni, hogy ebben a kormányzati ciklusban új gazdaságpolitikai pálya van. Való igaz, hogy az infláció mértékének a megítélésében a mi arányaink egyébként még mindig jobbak, mint az önök arányai voltak, de én ezzel nem akarok foglalkozni, mert ezt is kicsinyesnek tartom. A problémát ott látom, hogy miért nem lehet az infláció kérdését azon a pályán megítélni, ami azt magában hordozza, tehát azokkal a gazdaságpolitikai veszélyekkel, mint amik az inflációval kapcsolatosak. Erre egyébként pontosan Wiener képviselő adta a bizonyítékot, ő maga azt mondta, hogy 1999 őszén a Magyar Szocialista Párt 8 százalék inflációt jósolt; igaz, ő maga 8,5-et - és ehelyett lett 9,8 százalék. Akkor most kérdezem én: az az ellenzéki politikus, aki itt 8 százalékot tervez be, az jó politikus, és aki 7 százalékot tervez be, az pedig rossz politikus? (Zaj az MSZP padsoraiból.) Ez nem így működik, azon a pályán tessék ezt megítélni! 2000-ben is és 2001-ben is igenis többletbevételek vannak a költségvetésben, ennek többféle oka van. Az egyik oka az infláció, ez a gazdaságpolitikai kérdés.

A jogi kérdésről nagyon röviden: teljesen jogszerű, és azt hiszem, ezt önök is elismerik, a többletbevétel ilyen jellegű törvénybe iktatása, amikor a bevételt és a kiadást ugyanolyan összegben emeljük meg, és a hiány változatlan marad - ez teljesen megfelel az államháztartási törvénynek. Egyébként ezt 1996-ban, igaz hogy 3 milliárd forinttal, pontosan az önök kormánya tette meg először - ennyit a jogi kérdésről.

A dolog politikai kérdése nagyon érdekes. A többletbevételek felhasználásáról elég kevés szó esett. Én azt gondoltam, erről itt részletesebb vita fog folyni. Nem is nagyon lehet róla egyébként vitatkozni, hiszen ezt már egy interpelláció kapcsán is elmondtam, hogy a többletbevételek kétharmada, de lehet hogy háromnegyede, alapvetően olyan célokra fordítódik, amik miatt ezek a többletbevételek vannak, tehát az infláció ellentételezésére; és itt ki kell emelni a nyugdíjak korrekcióját, ki kell emelni a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérkorrekcióját, nem utolsósorban pedig a gyógyszerkassza megemelését, ami gazdaságilag is szintén indokolt. (Keller László közbeszól.)

A harmadik kérdés, ezt viszont sok képviselő elmondta, hogy az államháztartási törvény módosításával az Államháztartási Hivatalnak lehetősége lesz majd az önkormányzatok támogatási rendszerét ellenőrizni.

 

 

(16.50)

 

Azt gondolom, ha az állami számvevőszéki jelentés 14. oldalát elolvassuk, akkor teljesen érthető ez a módosítás. Az Állami Számvevőszék kijelenti, hogy a helyi önkormányzatoknál tett vizsgálatok alapján az előírt követelményeknek csak az önkormányzatok 60 százaléka tett eleget. Ez nagyon-nagyon régi kérdése a magyar társadalomnak. Lényegében egyetlen kormány, parlament sem tudott ezzel a kérdéssel mit kezdeni. Valamit tenni kell ezen a téren, ezt önök is nagyon-nagyon jól tudják, mert az önkormányzatok e tekintetben még mindig körön kívüliek, ahol az Állami Számvevőszék néha nem tudja leellenőrizni azokat a tételeket. Tehát e tekintetben lépni kellett, és az államháztartási törvény módosítását alapvetően ez indokolja.

Végezetül, tisztelt képviselők, engedjék meg, én úgy gondolom, a kormány a 2000. évi költségvetéséről, a gazdasági folyamatokról a zárszámadási törvényjavaslatban tisztességgel elszámolt, ezt a kormánypárti frakciók teljes egészében visszaigazolták, és támogatásukról biztosították a kormányzatot. Ez számomra azt jelzi, hogy a kormány ilyen tekintetben a munkáját jól elvégezte.

Én végezetül szeretnék köszönetet mondani minden képviselőnek, aki részt vett az általános vitában. Bízom benne, hogy a részletes vitában kevésbé politikamentesen, szakmai alapon, alternatívákkal fogjuk tovább folytatni a vitát, és olyan végső törvényjavaslat kerül a parlament elé, amely az Országgyűlés többségének a bizalmát élvezni fogja.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 54 2001.10.18. 1:30  1-275

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Bevallom őszintén, hogy olyan hozzászólásra készültem, amelyben majd számokat, pénzügyi, gazdasági dolgokat mondok, de engedjék meg, hadd mondjam el a véleményem arról, ami most itt történik. Véleményem szerint egy színházi előadás történik az önök részéről. A főszereplő elmondta a monológját, jól érezhetően nem volt átütő siker, legföljebb a karzaton tapsoltak. Azt követően pedig jöttek a statiszták, akiknek előre megírt kis szövege van, akiknek szépen kiosztották (Zaj, felzúdulás az MSZP és az SZDSZ soraiban.), és egymás után fölszólalva mondják el. (Dr. Lamperth Mónika: Keveset jársz színházba!) Igaz, való igaz, hogy egy színházi előadást nem szokás megszakítani ilyen hozzászólással, de úgy érzem, hogy most feltétlenül meg kellett hogy szakítsam.

Az az edző jut eszembe, aki a csapatát úgy küldte a pályára, miután az öltözőben nem tudott nekik semmit mondani, és elhagyták az öltözőt, akkor egy cetlit adott minden játékos kezébe, hogy tegye a farzsebébe, és az egyikre az volt írva, hogy lőj, a másikra az volt írva, hogy fuss vissza. Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! Beszéljünk arról az ezer oldalról! (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Arról beszélünk! - Ami abból kimaradt!) Jól érezhető, hogy önök nem tudnak arról mit mondani, és önökkel érdemi párbeszédet nem lehet folytatni a kormány munkájának tevékenységéről. Ez történik itt. Kérem, térjenek vissza a tényleges politizálásra, amit mi teszünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 78 2001.10.18. 2:10  1-275

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön egészen bizonyos, hogy nem olvasta el a kormány beszámolóját (Göndör István: Mást is olvas! - Dr. Vojnik Mária közbeszólása.), legalábbis, ami a gazdaságpolitikai számokat illeti. Azt gondolom, hogy át kellett volna ezt tanulmányozni, és ha ezt megteszi, akkor teljesen másként ítélte volna meg ezt a dolgot. (Keller László: A lényegről beszéljél!)

Ami a makroszámokat illeti, a jövedelemelosztás mértéke a társadalomban lényegesen csökkent, 41 százalékon áll; amikor elkezdődött, akkor 45 százalék körül volt még ez az összeg. Nyilvánvaló, hogy ez csak úgy teljesülhetett, hogyha a kormányzat, az Országgyűlés olyan intézkedéseket hoz, amelyek a társadalom, a családok, a vállalkozások terheit csökkentik. Nyilván két percben nem lesz időm ezt felsorolni; végeztünk egy számítást, amely azt jelzi, hogy az elmúlt négy évben mintegy 4-5 ezer milliárd forint ilyen intézkedések hatására a gazdaságban maradt, a családoknál maradt.

Természetesen néhány intézkedést feltétlenül meg kell említenem, így ami a családokat érinti. A családi adókedvezménnyel azok a családok, amelyek a gyermekvállalás terheit magukra vállalják, lényegesen jobb helyzetbe kerültek adózás szempontjából, csökkentek az adóterhei. Hiszen ma már egy háromgyermekes családban az adójóváírás, adócsökkentés mértéke eléri adott esetben a 30 ezer forintot is.

Azon túl a vállalkozások tekintetében is jelentős tehercsökkenés történt; itt csak megemlítem a társadalombiztosítási járulék és az egyéb terhek csökkenésének mértékét, ami 11 százalék volt, és más egyéb társaságiadó-kedvezményeket, például a társaságiadó-alap kedvezményét. De említhetem önnek például, hogy éppen a mai napokban látott újra napvilágot ez a kérdés, ennek a bizonyos jövedéki adónak a kérdése, hiszen az elmúlt évben a kormány egyezséget kötött a fuvarozókkal, és ezáltal 24 milliárd többletbevételről mondott le. Az üzemanyagárak nagysága, mértéke ma (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a 2000. januári szinten áll.

Köszönöm szépen.

 

(13.30)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 250 2001.10.18. 4:46  1-275

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Nehéz lenne ilyen rövid időben tételes válaszokat adni azokra a fölvetésekre, amelyeket Nagy Sándor és Bauer képviselő urak tettek a gazdaságra vonatkozóan. (Dr. Pálinkás József: Nem is kell.)

 

 

(Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben
Herényi Károly váltja fel.)

 

Igazából nem is nagyon lehet mit mondani, hiszen olyan országban, ahol a gazdasági növekedés mértéke két és félszer meghaladja az Európai Unió átlagát, olyan országban, ahol a gazdasági növekedés, maga a gazdaság is stabil, egyenletesen emelkedő pályán van, s olyan a gazdaság, amelyik hála istennek érzékeny a nemzetközi folyamatokra - azért érzékeny a nemzetközi folyamatokra, mert alapvetően a gazdasági növekedést, a többletterméket, az összterméket exportból állítja elő -, nehéz bírálatot mondani a kormány gazdaságpolitikájára.

Az egész világon olyan folyamatok vannak, ahol a prognózisokat jelentősen módosítják, az Európai Unión belül is. Hála istennek, Magyarországon ezt alapjaiban nem kellett megváltoztatni. Most is bátran kimondhatjuk, hogy ebben az évben is a gazdasági növekedés mértéke 4-4,5-5 százalék körüli lesz.

Nagyon nehéz konkrét bírálatot mondani egy olyan kormányzati gazdaságpolitikára, monetáris politikára, a Magyar Nemzeti Bank politikáját is beleértve, amelynek középpontja az infláció csökkentése, és nem olyan módon, mint azt az előző években láthattuk. Ez a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az infláció csökkenjen. Csökken az infláció, számok bizonyítják ezt a tényt.

Önök szívesen beszélnek 2001 első feléről. Én szeretném elmondani az inflációval kapcsolatban, hogy nem szabad elfelejteni az elmúlt három hónapban bekövetkezett folyamatokat, július, augusztus és szeptember havi folyamatokat, amelyek teljesen alátámasztották a kormány gazdaságpolitikáját, hiszen az a kitartó gazdaságpolitika, azok a szigorú intézkedések, amelyek adott esetben fölvállalták adott érdekcsoportokkal a szembenállást is, lásd például a gázár tekintetében vagy a gyógyszerárak tekintetében, azok meghozták az eredményt.

Ma már, szeptember végén azt lehetett mondani, hogy a 12 havi infláció mértéke 8 százalékos. Ezt önök nem vonhatják kétségbe, ezek a Központi Statisztikai Hivatal számai. És tény, hogy ez a folyamat a második félévben tovább fog folytatódni. Azt előre nyilván nem lehet megjósolni, hogy ez a tendencia ilyen mértékben folytatódik-e, de az bizonyos, hogy 8 százalék alá fog érni év végére az infláció mértéke, és reményeink szerint közelebb lesz a 7 százalékhoz, mint a 8 százalékhoz. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Nemzetközi gazdaságkutatók is elismerik, hogy ez a tendencia a következő évben is folytatódni fog. Tehát amikor önök azt kiabálják, hogy nem megy 5 százalék alá az infláció, úgy gondolom, kicsit túl korán ítélkeznek e tekintetben, mert a folyamatok arra haladnak, hogy a kormány négyéves ciklusának a végére minden bizonnyal 5 százalékra, 5 százalék alá is kerülhet az infláció. Tehát én azt gondolom, elhamarkodottak ezek a vélemények.

Az adósságállománnyal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a nettó adósságállomány nem nő. Ugyanakkor pedig, ha a GDP-hez viszonyítottan mérjük az adósságállományt, soha nem látott alacsony mértéket ért el, hiszen 60 százalék fölött volt még két évvel ezelőtt az adósságállomány mértéke, most pedig 56 százalék, illetve 56 százalék alatti. Jó, ha a tényekről beszélünk, nem pedig az álmokról, ahogy azt Nagy Sándor képviselő úr elmondta.

Én azt gondolom, nem kell bizonygatni a kormányzatnak a helyes gazdaságpolitikai vonalát, hiszen ha valaki előveszi a fizetési mérleg egyenlegét, előveszi az inflációs számokat, előveszi a Központi Statisztikai Hivatal vagy a Magyar Nemzeti Bank jelentéseit, azok ezt teljes egészében alátámasztják. Tehát ma e tekintetben a kormányzatot így bántani, azt gondolom, felesleges politizálásnak minősül. A tényekkel kell azonosulni, és akkor ezek mind tételesen cáfolhatók.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

 

(17.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 106 2001.10.19. 8:02  1-171

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Azért kértem szót, mert úgy éreztem, hogy a vita eddigi szakaszában legfőképpen olyanokról beszélnek a tisztelt képviselőtársaim, amiket az általános vitában elég alaposan sikerült megtárgyalni, lásd: letéti számla, többletbevétel, magánnyugdíjpénztárak kérdése. Úgy gondolom, ebben már ismerjük egymás érveit, ismerjük egymás álláspontját. Azonban a szerencsejáték-törvény módosításával kapcsolatban az általános vitában vajmi kevés szó esett, és úgy gondolom, hogy a vitának ez egy új eleme, és ezért ezzel kapcsolatban mindenképpen szeretném elmondani az álláspontunkat.

Én úgy látom, hogy a képviselőket valaki időközben felvilágosította, megvilágította, hogy mi is van ebben a törvényjavaslatban, és véleményem szerint teljesen helytelenül, nem megfelelő tényekkel, nem megfelelő érvekkel készítették fel a képviselőket esetleg a módosító javaslatuk elkészítésére, illetve annak indoklására.

Alapvetően a törvényjavaslatban a 28. §-ban három olyan tétel van, ami új elem. Az elsőt, a másodikat és a harmadikat is alapvetően a technika fejlődése, a modernizáció követelte meg. Az első esetben az internetes játéknak a törvénybe iktatása - én azt gondolom, hogy ez ellen a képviselők nem is emeltek szót; a második elem pedig az a bizonyos on-line rendszerű játékrendszer, illetve maga a gyorsjátéknak a bevezetése.

Nagyon érdekes felszólalások vannak; már maga az a tény, hogy az MSZP frakciója és a MIÉP frakciója teljesen egy platformon van ebben a kérdésben, egy kicsit érdekes számomra. Az MSZP azt állítja, hogy ő támogatja azt, ha a technika fejlődése alapvetően megjelenik a társadalomban, megjelenik a gazdaságban, és megjelenik a szerencsejáték-piacon. Ez a törvény teljes egészében ezt szolgálja. Tehát alapvetően az alapkoncepció, amikor ezt a törvényjavaslatot mi benyújtottuk, ez volt, hogy a technika által adott lehetőségeket a szerencsejáték-piacon is érvényesíteni kell, illetve bizonyos esetekben ennek az előnyeit is figyelembe kell venni. Tehát ilyen szempontból a törvényjavaslatot, én úgy érzem, a felszólaló képviselők, frakciók is támogatni tudják. Mi az, amivel viszont nem értenek egyet?

Keller képviselő úr említette, hogy a társadalompolitikai hatása. A társadalompolitikai hatásról azonban elfelejtett szólni. Tehát nem értem, milyen társadalompolitikai hatásról lehet szó akkor, amikor az I. kategóriás gépek játéktermekben vannak, ami a piacon lévő gépek körülbelül 10 százaléka, mintegy 3-4 ezer gép, és a II. kategóriás gépek pedig alapvetően szórakozóhelyeken, vendéglátóegységekben vannak, és ez adja a 90 százalékát a játékgépeknek.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat az úgynevezett II. kategóriás gépeket, tehát amelyek a vendéglátóegységekben vannak, és a szerencsejátéknak ezt a módszerét választó játékosokat abszolút nem érinti, és ők vannak nagy többségben, 90 vagy 95 százaléka a játszóknak alapvetően II. kategóriás gépeken játszik, amelyeket kis- és középvállalkozók működtetnek Magyarországon. Ismét hangsúlyozom, hogy ez a módosítás ezeket a gépeket, ezeket a vállalkozókat és ezeket a játékosokat nem érinti. Ugyanakkor pedig a képviselők az érvrendszerükben ezt rendszeresen használják, nem tudom valójában, hogy miért. Arról van szó, hogy a játéktermek és a játékkaszinók játékrendszerét kívánja ez a törvényjavaslat lényegében erősíteni, modernizálni, piacképessé tenni nemzetközi szinten, sőt Magyarországon is, és itt elsősorban a nemzetközi turizmusra kell gondolnunk.

 

(11.30)

 

Ami még a társadalompolitikai hatással kapcsolatban elhangzott, az a hazárdsági fok kérdése. A hazárdsági fok és a társadalompolitikai kérdések nem függenek össze. Ha ez így van, akkor fel kell állni a parlamentben, és azt kell mondani, hogy amikor az ötös lottónál a nyeremények halmozódnak, azt meg kell szüntetni, mert az a hazárdsági fokot lényegesen megnöveli, lényegesen többen játszanak, és erre alapvetően ebben az országban nincsen szükség. Tehát ez nem jó érv, hogy mivel az on-line rendszerbe kötött gépeknél a hazárdsági fok növekszik, és adott esetben nagyobb nyereményt is lehet rajtuk nyerni, ennek negatív társadalompolitikai hatásai vannak.

Egyébként meggyőződésünk, hogy akik ebben az új rendszerben esetlegesen játszani kívánnak, ettől nem lesznek többen, tehát nem fog több játékos ezen játszani, csak egy sokkal modernebb, vonzóbb rendszerben fog igénybe venni egy lehetőséget.

Ami pedig a kis- és középvállalkozókat illeti, úgy érzem, az előbb elmondtam, hogy azokat a vállalkozókat, akik ezeket a II. kategóriájú gépeket üzemeltetik, a rendszer alapvetően nem érinti; tehát az az érv, hogy a kis- és középvállalkozókat ez sérti, ez az érv nem jó.

Azzal pedig nem tudunk mit kezdeni, amikor önök görög vállalkozóról, amerikai vállalkozóról vagy nem tudom, milyen vállalkozásokról, külföldi tőkéről beszélnek - a törvény ilyet nem mond. A törvény azt mondja, hogy aki ilyen játékot kíván szervezni, annak a Szerencsejáték Felügyelet adja ki az engedélyt. Ezt a kormányt azzal vádolni netán, hogy esetleg a multik és a külföldi tőkések kezére játssza az országban a piacot és a lehetőséget, úgy gondolom, nem lehet.

Nagyon érdekes egyébként az ellentmondás: amikor önmagában a szerencsejátékról van szó, akkor egyes képviselők azt mondják, hogy nem szabad, hogy a külföldi tőke Magyarországon teret kapjon - egyébként valószínű, hogy ebben teljes mértékben egyetértünk -, s amikor, mondjuk, az autópálya kérdéséről van szó, akkor pedig éppen az ellenkezőjét mondják. Tehát úgy gondolom, ez az érvelés, ahogy elmondtam, sem szakmai szempontból, sem pedig politikai szempontból ilyen tekintetben nem állja meg a helyét.

Végezetül hadd mondjam el önöknek, tisztelt képviselő urak, hogy miért tiltakozik bizonyos érdekkör ennek az új, modern szerencsejáték-rendszernek a bevezetése ellen. Azért tiltakozik, mert rögtön kiderül az, hogy például az I. kategóriás szerencsejátékgépeknek mennyi a bevétele. Tudniillik ma a játékgépek után Magyarországon nem a bevétel után adóznak az érintettek, hanem kötött, rögzített adótételük van, mind az I., mind a II. kategóriában. Áfát nem kell fizetni, miután tárgyi adómentes a bevétele. Ezért, miután on-line rendszerbe kötnék az I. kategóriás gépeket, rögtön kiderülne, hogy annak az adott gépnek mennyi a bevétele; rögtön kiderülne, hogy a most fizetendő adótétel netán nincs arányban az elért eredménnyel. Hölgyeim és uraim, na ezért tiltakoznak ennyire bizonyos érdekkörök, mert felszínre kerülne az, hogy Magyarországon ténylegesen mennyi a játékadóbevétel, és kiderülne, hogy ez nincs arányban a közteherviselésükkel.

Jól gondolják meg az érveiket, mert önök ezen érvek ellen küzdenek most a felszólalásaikkal és a módosító javaslataikkal!

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 173 2001.10.19. 6:28  172-198

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Közeledve az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, egyre több gazdaságot érintő törvényjavaslattal találkozhatunk az előterjesztések között. Ez a mondat fordítva is igaz: azaz minél több a gazdaságot, illetve a gazdasági környezetet érintő harmonizációs döntésünk, annál közelebb jutunk az Unióba való belépéshez. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezen az úton visz tovább egy jelentős lépéssel.

A magyar pénzügyi piacot bizonyos szempontok szerint markáns pénzügyi átrendeződés jellemzi, olyan változások és változtatások, amelyek mind a piac önszabályozásán keresztül, mind pedig a szabályozók részéről felmerülnek. Gondolunk többek között a tisztelt Ház előtt lévő tőkepiaci, a pénzmosás elleni és a jelen törvényjavaslatra, amelyek elfogadása révén átláthatóbb, biztonságosabb, a gyakorlatnak megfelelő jogszabályi környezet alakulhat ki.

Szeretném leszögezni, hogy a pénzügyi szektor stabil, kiépült, és a szabályozási háttere közel áll az Európai Unió követelményeihez is, az említett módosításokra azonban szükség van a további fejlődéshez.

Tisztelt Ház! A magyar gazdaságban hosszú ideig szigorú szabályok rögzítették a megszerzett deviza, valuta birtokban tartását, felhasználását. A rendszerváltás után a piacgazdaság fokozatosan kiépült, majd megerősödött, és mára stabil gazdasági környezet alakult ki. Ez a stabilitás, valamint a kormány aktív pénzügypolitikája együttesen tette lehetővé, hogy a szigorú devizagazdálkodási rendszert teljes mértékben megszüntessük és a tőke szabad áramlását elősegítsük. Az ország devizaháztartását immár a piac szabályozza, és makrogazdasági mechanizmusok irányítják. A liberalizációról szóló döntés egy hetvenéves periódust zár le, így bátran merem állítani, hogy történelmi jelentőségű lépést tettünk meg, és minél több új ablakot nyitunk a világra, annál otthonosabban mozgunk benne, annál több lehetőséggel irányítjuk a nemzetközi gazdasági befektetők, üzletemberek figyelmét Magyarországra.

A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 3-án a kormány egyetértésével döntött a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről, így az plusz-mínusz 15 százalékra növekedett. A sávszélesítésből adódóan megnőtt a pénz- és tőkepiaci kockázat. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői csökkenteni tudják árfolyamkockázatukat, elengedhetetlen a jól működő, likvid, határidős piac mind a hazai, mind pedig a külföldi szereplők jelenlétével. Egy jól működő és sok szereplős határidős piac lehetőséget teremt arra, hogy az exportőrök a szélesebb árfolyamsáv mellett is biztonsággal tervezhessék kiadásaikat, bevételeiket.

A forint teljes konvertibilitásának megteremtéséről a kormány 2001. június elején döntött. Ez egyaránt érintette a belföldi és külföldi gazdasági és pénzügyi szereplőket, szervezeteket, természetes személyeket. A teljes körű liberalizáció folytán többek között megszűnt a devizahatósági engedélyeztetési és bejelentési, a deviza-valuta hazahozatali kötelezettség, külföldön szabaddá vált a bankszámlatartás, a külföldi és a belföldi fizetőeszköz kivitele. Ilyen tartalmú liberalizációs intézkedések megtételére a felhatalmazást a kormány számára a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 89. § (2) bekezdése biztosította. A kormányrendelet szabályozása által biztosított új devizális környezetben szükségessé vált a devizáról szóló törvény által használt fogalom- és szabályozórendszer felülvizsgálata, az egész magyar jogrendszert átható korábbi devizális szabályozás átformálása és a gyors és teljes liberalizáció által kialakult helyzethez történő átalakítása. E törvény a fenti cél megvalósítására törekedve tartalmazza a szükséges törvénymódosításokat.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvény néhány előnyére hívjam fel figyelmüket. A döntés következtében megnő a vállalkozó szabadsága pénzügyi gazdálkodásában, egyszerűsödik a mindennapi működés és a tevékenység. Gondoljunk csak az idegenforgalmi vállalkozásokra, de említhetném azt is, hogy a hatóságok számára is jelentős feladatcsökkenést jelent, hiszen nem létezik többé a deviza-bűncselekmény, illetve deviza-szabálysértés fogalma. Csak a tavalyi évben másfél ezer ilyen jellegű szabálysértés, bűncselekmény történt; az ezekre fordított munkát, költséget és energiát egyéb területre összpontosíthatjuk.

A devizaliberalizációt követően kialakuló gazdasági környezet nemcsak a vállalkozói kezdeményezés és tevékenység számára biztosít nagyobb teret, hanem a lakosság deviza-, valutavásárlásai szinte minden adminisztratív kötöttségektől mentessé válik, és végül, de nem utolsósorban a liberalizációs lépések azt eredményezték, hogy Magyarország nagymértékben felkészült a tőkeműveletek területén az Európai Unióhoz történő csatlakozásra.

Az előttünk lévő törvényjavaslatnak az a célja, hogy az új környezetben szükségessé vált szabályozórendszert felülvizsgálja, és megelőzze, hogy a jogalkalmazásban ellentmondásos helyzet alakuljon ki, továbbá tartalmazza a szükséges jogszabályi módosításokat, és egyben megerősít néhány jogszabályt, például azt, amely kimondja, hogy hazánkban továbbra is a forint a törvényes fizetőeszköz.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és azt támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 197 2001.10.19. 0:50  172-198

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid mondattal szeretnék reagálni.

Szeretném megköszönni a frakciók támogatását a törvényjavaslat kapcsán, és arra kérem a tisztelt képviselőket, a frakciókat, annak érdekében, hogy az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot mielőbb elfogadja, a módosító javaslatoktól tekintsenek el; így a következő ülésen az Országgyűlés erről tud szavazni. Még egyszer nagyon köszönöm a kormány nevében azt a támogatást, ami a gazdasági törvények kapcsán nagyon ritka dolog; úgy érzem, az Országgyűlés együttesen tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, ami az ország életében nagyon-nagyon fontos dolog.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 86 2001.11.05. 2:15  41-123

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Engedjék meg, hogy két percben kifejtsem gyorsan a véleményemet. Veres képviselő úr véleményem szerint nagyon rossz irányba viszi a dolgokat. Mi azt gondoljuk, hogy annál jobb hatpárti találkozó, mint mondjuk a költségvetési bizottság ülése, talán nem is létezik. Ráadásul a költségvetési bizottság még azért is van, hogy szakmai kérdésekről tárgyaljon, ott ki lehet fejteni politikai véleményeket is. Önök, amikor a költségvetési bizottságban e törvény tárgyalása volt, elvonultak a költségvetési bizottság üléséről. Érdekes módon a parlamentben ma úgy hangzott el a költségvetési bizottság véleménye, hogy nem volt kisebbségi vélemény. Ön, képviselő úr, a költségvetési bizottságban alelnök, elmondhatta volna a véleményét a törvényjavaslatról.

Egyébként ez a törvényjavaslat október 5-e óta ott van ön előtt, tehát nem igaz, hogy önnek nem volt ideje ezt megismerni. (Dr. Veres János: Ki mondta ezt?!) Hiába bólogat most! Azonkívül azon a fórumon, a költségvetési bizottságban, amelyet az Országgyűlés teremt önök számára, hogy elmondhassák, kifejthessék a véleményüket, dönthessenek, szavazhassanak róla, ön nem élt ezzel a lehetőséggel; nemcsak ön, hanem a frakció egyetlen tagja sem, sőt az ellenzéki frakciócsoportoknak egyetlenegy tagja sem. Így aztán ön nem szerezhetett tudomást arról, hogy a költségvetési bizottság ugyanezen ülésén módosító javaslatokat fogalmazott meg. Ez október 30-án, kedden történt, ennek ma pontosan hat napja. Úgyhogy lett volna ideje a frakciónak megismerni, hogy a költségvetési bizottság - egyébként az Európai Parlament bizottságának irányelvével teljesen azonosan - hogyan módosította a benyújtott törvényjavaslatot, persze annak reményében, hogy önök ott lesznek és erről majd tudnak véleményt mondani.

Önök, úgy gondolom, azzal, hogy a költségvetési bizottság ülésén nem voltak hajlandók ezt megtárgyalni, kinyilvánították a véleményüket, a valóságos akaratukat. Ez teljesen egybecseng azzal, hogy egyet kell tenni: a kormánynak jót tenni, az országnak jót tenni úgy, hogy esetleg a terrorizmus elleni törvényjavaslattal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) vagy a pénzmosás elleni törvényjavaslattal egységes képet mutasson az Országgyűlés, ezt nem lehet felvállalni. Ez sajnos ma az önök véleménye. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 92 2001.11.05. 2:03  41-123

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselő Úr! 29-e hétfő volt. 29-én, hétfőn Szekeres Imre házszabályellenesen az ülést berekesztette, és a képviselőket hazaküldte a költségvetési bizottsági ülésről. 30-a - csak úgy jelzem, hogy tárgyi tévedései vannak a képviselő úrnak - kedd, munkanap volt, és 31-e, szerda is munkanap volt. (Keller László: Jó, ezt elnéztem.) Tehát onnantól kezdve, mikor azt állítja, hogy 30-a nem volt munkanap, önöknek legfeljebb nem volt munkanap; azért nem volt munkanap, mert nem voltak hajlandók dolgozni a költségvetési bizottságban. Ha oda elfáradtak volna, akkor lett volna idő ezt megtárgyalni, kitárgyalni.

A hatpárti egyeztetés egy politikai kezdeményezés, a parlamenti működésnek nem a Házszabályban rögzített eleme, lehetősége. Tehát nyilvánvaló, mi ezt azért kezdeményeztük, hogy önök, miután a bizottsági véleményt nem tudták elmondani - helyesebben: abban a bizottságban, ahol a képviselőik ott voltak, egyetértettek, mert a gazdasági bizottságban ez a törvény ellenszavazat nélkül ment át, és abban ott ültek az önök képviselői. Tehát arra hivatkozni, hogy nem volt elég idő vagy nem volt lehetőség megismerni, és a kormánynak azt a szándékát, hogy azonnal jelezze, támogatja a bizottság módosító javaslatát, kétségbe vonni és azt rosszindulatnak, kapkodásnak minősíteni, és nem pontosan annak, ami önök előtt ott van, hiszen Vastagh képviselőtársam ma délután megmutatta, hogy ott van náluk is az, amit az Európai Parlament Bizottsága irányelvként október 18-án elfogadott, ennek szellemében van benyújtva a módosító javaslat, ennek szellemében van teljes egészében összeállítva az új törvényjavaslat, a bizottsági módosító javaslatokkal szemben, minden szava le van egyeztetve az Európai Bizottsággal - erre azt mondani, hogy nincs idő ezt megtárgyalni, nincs idő ezt értelmezni?! Úgy nem is lehet, ha a parlament bizottságainak a munkájában önök nem vesznek részt! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 271 2001.11.06. 2:16  268-271

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Pontosítással kell kezdenem, mert az ön állításával szemben a kormány semmilyen garanciát nem vállalt a millenniumi városközpont kulturális tömb megvalósításához. (Bauer Tamás: Az újságban mi van?) A zárszámadási törvényhez benyújtott módosító javaslatok tartalmaznak egy ilyen kezdeményezést, amiről nemsokára szavazni fog az Országgyűlés, hogy elfogadja ezt a kezdeményezést vagy nem fogadja el. (Bauer Tamás: A kormány támogatja, nem?)

A második dolog, hogy nem tartom szerencsés dolognak környezetvédelmi beruházásokat és kulturális beruházásokat összehasonlítani. (Bauer Tamás: Azt elhiszem, hogy nem tartja szerencsésnek! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne szólj már közbe!) Különösen ilyen tekintetben nem. Azért nem tartom szerencsésnek, mert míg például ennél a kulturális beruházásnál jelentős magántőkék kerülnek bevonásra a beruházáshoz, s ennek a megfizetése több mint tíz évig, tizenhárom évig fog majd tartani, emellett három év múlva már az ország lakossága, Budapest lakossága ezt a kulturális tömböt használatba veszi, és tudja majd élvezni annak előnyeit. Ehelyett, mondjuk, a környezetvédelmi beruházások tekintetében jelentős források vehetők igénybe az ISPA-ból vagy a csatlakozás után a strukturális és kohéziós alapokból.

Egyébként más tekintetben sem valós az állítása, hiszen a kormány a fővárosnak erre a beruházásra a Világbanktól felvett kölcsöneihez már adott állami garanciát. (Bauer Tamás: Nem adott.) Azontúl a fővárosi hulladékhasznosító mű esetében az Európai Beruházási Bank eleve kedvező feltételekkel nyújtott a fővárosnak hitelt, és ehhez nem volt szükséges kormánygarancia sem. (Bauer Tamás közbeszól.) Szeretném elmondani továbbra is azt, hogy a kormányzat az érintett beruházást a környezetvédelmi alap célelőirányzatból 2,7 milliárd vissza nem térítendő és 1,8 milliárd kamatmentes kölcsönben kívánja részesíteni.

Végül egy megjegyzés: szeretném elmondani képviselő asszonynak, hogy ez a beruházás úgy fog megvalósulni, hogy a parlament szavaz róla, nem úgy, mint az önök idejében: az akkori pénzügyminiszter, ma már az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje 160 milliárdos beruházást úgy írt alá a főváros javára, hogy az - mint utólag kiderült - törvénytelen volt. Ezt az embert úgy hívják, hogy Medgyessy Péter. (Sic!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 279 2001.11.06. 1:24  276-279

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ritka pillanatok ezek a parlamentben, hiszen olyan eset fordult elő, amikor a kérdés feltevője, amely kérdés egyébként 1999. szeptember 27-én született, maga sem tudta, hogy mit tett fel kérdésként.

Itt van előttem a képviselőnő kérdése - teljesen mást tartalmaz az írásbeli kérdés (Derültség a Fidesz padsoraiból.), mint amit szóban elmondott. Egyébként a kérdése nem aktuális, hiszen a parlament a jövedéki törvényt az ön kérdése megszületése után egy évvel elfogadta, és ezt a kérdést szabályozta. Tehát én azt gondolom, helyesebb lett volna, ha most eltekint attól, hogy rögtönöz az írásbeli kérdése kapcsán, mert ha ezt most felolvasom, akkor ön is rádöbben, hogy a szóban feltett kérdése nem azt tartalmazza, amit ön elmondott. (Közbeszólások a kormánypárti oldalon: Egy kicsit belőle, államtitkár úr! - Szemelvényeket! - Mondjuk meg neki, mi volt a kérdése!)

Még egyszer mondom, egyébként az a véleményem erről, szeretném megköszönni a pénzügyi tárca nevében, hogy önök nem tudnak a Pénzügyminisztériumnak aktuális kérdést feltenni, és két évvel ezelőtti, teljesen aktualizálatlan, ma már nem aktuális kérdéseket tudnak feltenni a Pénzügyminisztériumnak.

Úgyhogy javaslom a képviselő asszonynak, tekintse át a kérdését, fogalmazza újra, és a következő ülésen térjünk erre vissza.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 108 2001.11.07. 9:30  85-112

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, azért néhány kérdésre a kormány nevében illő, hogy reagáljak, hiszen a részletes vita során is olyan vádak érték újra a kormányt, elsősorban MSZP-s padsorokból, amire feltétlenül reagálnom kell.

A törvényjavaslat benyújtása: az első dátum június 22-e, amikor ez a bizonyos pénzügyi akciócsoport megtette a jelentését. Való igaz, hogy az FATF olyan levelet küldött Magyarországra, amelyre nem voltunk felkészülve, de nem volt erre felkészülve az országban senki. Nem tudtuk azt, hogy ennek a bizottságnak az lesz a véleménye, hogy csak a hatályos törvényeket fogadja el e tekintetben, például az anonim betétek megszüntetése tárgyában, csak azt veszi figyelembe, amikor már a törvény hatályba lépett. Erről egyébként nemzetközi pénzügyi szakemberek többször tárgyaltak ezzel a bizottsággal, egyetlenegyszer nem jelezték szóban sem ezt a problémát, hogy ez probléma és gond lesz.

Június 22-ét írunk. Általában a világon mindenhol a parlamentek júliusban és augusztusban szünetelnek, így Magyarországon is. Tessék megnézni, hogy az első törvényben, ami a parlament elé került, a pénzügyi tárgyú törvényben benne volt-e ez. Benne volt. (Keller László: Csak kivettétek.) Ez a terrorcselekmények előtt történt. Benne volt, a többi része pedig a tőkepiaci törvényben és a hitelintézeti törvényben volt benne. Ez a helyzet, tehát itt volt a parlament előtt.

Szeptember 11-én megtörténik az a bizonyos esemény, az Európai Unió összeül, és azt mondja, hogy egy irányelvet fog kiadni arra vonatkozóan, hogy a terrorcselekmények milyen következményekkel, hatással vannak a pénzügyi világra. Ezt az irányelvet az Európai Unió egyik bizottsága október 17-én fogadta el - október 17-én, hangsúlyozom. Ugyanakkor a magyar kormány október 5-én benyújtotta az Országgyűlés elé a terrorizmus és a pénzmosás elleni törvénycsomagot.

Itt valóban történt, uraim, egy hiba, az történt, hogy a magyar kormány azt feltételezte, hogy a magyar ellenzékkel a terrorizmus ellen és a pénzmosás ellen lehet együtt dolgozni. Most már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem lehet együtt dolgozni, azért nem lehet együtt dolgozni, mert mi úgy gondoltuk, hogy ez nemzeti ügy, úgy gondoltuk, hogy a nemzetközi megítélésünk minden pártnak közös érdeke Magyarországon, az utóbbi napokban most már kiderült, hogy sajnos ez nem így van. (Keller László: Miből derült ki?) Sajnos, önök a terrorizmus elleni törvénycsomagból és a pénzmosás elleni törvénycsomagból újabb ügyet csináltak, mégpedig választási, kampányügyet csináltak, azzal a jelszóval, hogy minél rosszabb, annál jobb.

Amikor önök e tekintetben a kormányt bírálják, akkor valójában nem a kormányt bírálják, hanem Magyarország lakosságát bírálják, és legfőképpen önöket. Úgy gondolom, hogy nem érheti a kormányt semmilyen vád a tekintetben, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy gyorsan, az ország érdekeit figyelembe véve hozza meg a döntéseit és a lépéseit. (Göndör István: Négy hétig ültek a törvényen, államtitkár úr!)

Így történt ez, amikor október 30-án a költségvetési bizottság ülésén a módosító javaslatok már az október 17-ei európai bizottsági álláspontot figyelembe véve elkészültek, és teljesen annak szellemében kerültek benyújtásra. Az eredeti október 5-i, amikor még nem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság milyen irányelvet fog meghatározni. Sajnos, azonban ezen az ülésen sem, és a tegnapelőtti költségvetési bizottsági ülésen sem volt hajlandó az ellenzék részt venni. (Keller László: Ezzel államtitkárként ne foglalkozzál!)

Én azt mondom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy térjenek vissza abba a mederbe, az Országgyűlés munkájához térjenek vissza, ahhoz, hogy a bizottságban kell megvitatni dolgokat. (Keller László: Egyperces vitában nem lehet.) A bizottsági ülések nem azért vannak, hogy konfliktusokat teremtsünk, és nem azért vannak, hogy a problémák elől kimeneküljünk a teremből, és utána visszahivatkozzunk arra, hogy ez történt vagy az történt.

 

(14.20)

 

A költségvetési bizottsági ülésen lett volna lehetőség arra, hogy ezeket a kérdésköröket megtárgyaljuk; természetesen itt is van, meg is tárgyaljuk. Azt azért még hozzáteszem, hogy példátlan a Magyar Országgyűlésben az, hogy szándékosan és tudatosan este 10 és 11 órára, vagy éjfélre hívnak össze bizottsági ülést, amikor annak a határideje másnap késő estig, 24 órában van meghatározva. Ez tudatos, szándékos (Bauer Tamás: Plenáris ülés van!), és az a célja, hogy zavart keltsen (Göndör István: Ez nem igaz! Másnap tíz óráig sem volt állásfoglalás!), és hogy ezen törvény elfogadását ilyen tekintetben megakadályozza. Ezt nagyon-nagyon sajnáljuk, hogy így történt.

Ami pedig a módosításokat illeti, azt gondolom, hogy mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormány több, az ellenzéki padsorokból érkezett módosító javaslatokat is támogat, így MSZP által benyújtott módosító javaslatot és az SZDSZ által benyújtott módosító javaslatot is támogat a kormányzat.

Néhány olyan szakmai kérdésre szeretnék rátérni, amit legfőképpen Keller képviselő úr kifogásolt. Az 5. számú módosító javaslat szerint azt mondja ön, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete is kerüljön a törvény hatálya alá. Itt azt kell tudni, hogy a képviselet önmaga gazdasági tevékenységet nem végez.

A képviseletnek egyetlenegy lehetősége van, az, hogy az itt meglévő költségeit elszámolja a magyar szabályok szerint. Tehát ezeket a képviseleteket az off-shore cégekkel összefüggésbe hozni, azt hiszem, szakmailag teljesen rossz irány és alaptalan.

Egyébként is az off-shore cégek problémája valóban nagy probléma, de nem alapvetően a pénzmosásnál jelenik meg, hiszen ami példát ön elmondott az off-shore cégre, hogy egy magyar cég kiutal egy kinti off-shore cégnek, könyörgöm, a magyar cégnél az a pénz már hivatalossá válik, a pénzmosás nem erről a pénzről szól. Arról a pénzről szól, ami még nem vált hivatalossá. Nem tudjuk róla, hogy kié - lásd az anonim betéteket. Az egy elszámolási probléma. Azt ma is fel lehet tárni, ma is fel lehet deríteni a mai gazdasági és adótörvények alapján. Tehát én azt gondolom, hogy az, hogy beírjuk oda a képviseleteket, ez ellen a jogos felvetés ellen egyébként nem ad megoldást.

A 2 millió forint megszüntetése a következő módosító javaslat. Ezt semmiképpen nem lehet támogatni, az összeghatár megszüntetését. Ez egyrészt teljesen összhangban van az Európai Unió elvárásaival, ott is lehetővé teszik az irányelvek, hogy egy bizonyos összeghatár fölött legyen jelentési kötelezettség, tehát ezt a javaslatot semmiképpen nem tudjuk elfogadni, mert egyrészt jelentős adminisztrációt okozna, másrészt pedig - ahogy mondom - teljesen összhangban van az irányelvekkel.

Még egy módosító javaslat, amely szerint ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kerül a törvény hatálya alá, akkor ott a képviseletre jogosultaknál nemcsak a nevet és a beosztást, hanem az összes azonosítót be kell jelenteni. Azt gondolom, hogy erre nem feltétlenül van szükség, hiszen ha a jogi személy az alanya egy pénzmosás elleni dolognak, akkor az a fontos, hogy azt a jogi személyt vagy azt a szervezetet lehessen beazonosítani, és nyilvánvaló, hogy a cégbíróságnál mindenféle adat megvan arra, hogy annak a cégnek ki a képviselője. Tehát ha a cég maga beazonosításra kerül, nem szükséges valóban a törvénynek ilyen jellegű részletezése, nem úgy, mint, mondjuk, magánszemélynél. A magánszemélynél ezek a tételek teljesen indokoltak.

Azt gondolom, hogy Braun Márton képviselőtársam ezekre a módosítókra már reagált. A költségvetési bizottság és a kormánypárti képviselők által benyújtott módosító javaslatok még teljesebbé teszik a törvényt, még alaposabbá teszik, és mind szakmailag, mind az Európai Unió irányelveivel összhangba kerül így a törvényjavaslat.

Ami pedig a kihirdetést illeti, semmiféle politikai szándékról nincsen szó. Arról van szó, hogy a törvényben megfogalmazottakra az adott szervezeteknek fel kell készülniük, és ez a felkészülés a kihirdetést követően minimum 15 napot kell hogy igénybe vegyen. Úgy gondolom, hogy itt a törvény elfogadásának a napja a lényeg.

Egyébként a törvényt az Országgyűlés el fogja fogadni, feles törvénnyel fogja elfogadni. Úgy gondolom, hogy azt a politikai helyzetet, amelyet kínáltunk önöknek a törvény tárgyalása kapcsán - hogy kivételes eljárással vagy a Házszabálytól való eltéréssel tárgyalja meg a parlament, ami óriási dolog, hiszen onnantól kezdve minden egyes módosító javaslatban minden felvetett kérdésre mi felajánlottuk a konszenzust, hogy egyezzünk meg, hogy konszenzussal fogadja el a parlament -, ezt a lehetőséget önök elmulasztották; az Országgyűlés meg fogja tárgyalni, és november 27-én a törvényt el fogja fogadni. (Keller László: Már 20-án el lehetne fogadni!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 52 2001.11.26. 0:15  49-67

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én sem akarom rabolni az idejüket. Szeretném bejelenteni, hogy a kormány támogatja az előterjesztő által támogatott módosítási javaslatokat.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 4 2001.11.27. 1:24  1-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalás egy olyan műfaj, ahol a válaszadó csak a címét ismeri, a tartalmát pedig nem annak, amit el fog mondani a képviselő. (Bauer Tamás: Most megtudtuk!) Most én is ebben a helyzetben vagyok. Számomra az elhangzottak teljesen új információk, én erre érdemben reagálni jelenleg nem tudok.

Azt azonban megerősítem, hogy 1995-96-ban a Dunabank valóban felszámolásra került, válságkezelés történt a bankkal, konszolidálás történt, majd a felszámolás után nem volt az államnak tulajdonosi részesedése. Ez más bankok esetében is ebben az időszakban, ekkor történt.

Én ez évtől dolgozom a Pénzügyminisztériumban, én erre az időszakra nem emlékezhetem, nincsenek információim, én azt javaslom a képviselő úrnak, hogy erre a dologra belső tájékozódás után vissza kell térni (Dr. Takács Imre: Schlecht Csaba ügyére sem árt!), és azok az információk, amelyek jogszabályt, törvényt nem sértenek, az önök, az ön birtokába kerülhetnek; azonban ha ön úgy gondolja, hogy ebben az ügyben más teendője is van, akkor azt tegye meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 216 2001.11.27. 4:07  213-219

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Több állítást fogalmazott meg, engedje meg, hogy pontonként reagáljak rá.

1. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ön állításával szemben igenis volt szabályos közbeszerzési eljárás, amelyet az ONYF a közbeszerzési törvény 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján folytatott le. Az eljárás módját a Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság nem kifogásolta. A közbeszerzési eljárás kiírására azután került sor, hogy 1997 őszén az új nyilvántartási rendszer megvalósítására kiírt pályázatot az IDOM Rt. által képviselt Deloitte &  Touche cégből kialakított konzorcium nyerte meg, a szállító azonban - hangsúlyozom, az 1997-ben kiválasztott szállító - nem volt képes megvalósítani a rendszert, ezért az ONYF a szerződést felmondta.

Az IDOM Rt. korábbi alvállalkozói ezt követően jelezték, hogy az IT-COM Kft. hajlandó a szerződés egészéért felelősséget vállalni, és a világbanki szabályoknak megfelelően 250 ezer dollár feltétel nélküli, azonnal igénybe vehető bankgaranciát letenni. Az alvállalkozók egyben nyilatkoztak arról is, hogy a korábban elkészített félkész szoftvertermékek forráskódját és az ezekhez fűződő kizárólagos jogaikat az IT-COM Kft.-re ruházzák át. Ez biztosítékot jelentett arra, hogy az eddig kifizetett pénzek nem vesznek kárba, és a fejlesztés is megvalósul. Így a forráskódok hiányában más vállalkozónak nem kellett elölről kezdenie a többéves fejlesztést.

2. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, mely szerint az ONYF a korábbi alvállalkozói teljesítmények miatt mondta fel a korábbi szállítóval a szerződést. Az ONYF a konzorcium belső hiányosságait nem vizsgálta, nem vizsgálhatta, hiszen azok egyetemlegesen felelősek.

3. Csak a Deloitte &  Touche, a korábbi szállító fogalmazott meg olyan véleményt, hogy a munka befejezéséhez a szerződés szerintinél kisebb összeg is elég lett volna. Ők egyébként ezt a projektet 1998-ban még a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzattól nyerték több mint bruttó 20 millió dolláros összegért, azt követően a szerződés alkalmazásfejlesztési feladatainak egyáltalán nem tudtak megfelelni.

4. Egy napilapban megjelent állítás szerint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara visszaéléseket vizsgáló irodája homályos pénzügyi műveletekkel hozta összefüggésbe az IT-COM közvetett tulajdonosait. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a pályázat során a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek megfelelően vizsgálták az IT-COM Kft.-t és annak nevesített alvállalkozóit. Az IT-COM-ról megállapították, hogy egy belföldi természetes és egy belföldi jogi személy, a Dominvest Kft. a tulajdonosa; velük kapcsolatban semmilyen probléma nem merült fel. A Dominvest kisebbségi tulajdonosának állítólagos tulajdonáról jelent meg az az információ, hogy homályos pénzügyi műveleteket bonyolított le más, meg nem nevezett cégekkel. Az információt közlő lap 2001. november 21-i számában helyreigazításként közölte ennek az ellenkezőjét, és elmondta, miszerint mégsem tulajdonosai a Trayfordnak a homályos ügyletekkel vádolt cégek.

5. Az IT-COM - ellentétben a korábbi fővállalkozó Deloitte &  Touche-sal - nem kapott hozzáférést biztosítotti vagy ellátotti, tehát nyugdíjasadatokhoz. A hátramaradt okmányok és az adatok nem kerülhettek ki a nyugdíjbiztosítótól a feldolgozási munka során, mert a korábbi gyakorlattal ellentétben saját számítógépének felhasználásával az ONYF és igazgatási szerveinek telephelyén végezték azokat a feladatokat.

Köszönöm, hogy meghallgatta a képviselő úr a válaszomat. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 88 2001.11.29. 6:31  1-118

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Olyan dolgokról szeretnék néhány szót váltani, amiről a mai napon még igen keveset hallhattunk: a pénzügyi kormányzatot érintő fejezeti tárgyalásokról, azok eredményeiről és legfőképpen feladatairól.

Azt gondolom, nem véletlen, hogy mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon kevés szó esett ezekről a dolgokról, hiszen alapvetően eredményes munkát kell, kellett elvégeznünk, amit az országjelentés teljes egészében visszaigazol.

A gazdasági és költségvetési helyzetértékelés egyébként szinte teljesen megegyezik a magyar kormány véleményével. A gazdasági helyzetet mind az elmúlt időszakban bekövetkezett előrehaladás, a stabilitás, mind a gazdasági-pénzügyi környezet előrejelezhetősége szempontjából pozitívan értékeli a jelentés. Egyértelműen pozitívan értékeli a legutóbbi időszak monetáris politikai lépéseit is, ezek a sávszélesítés, a devizaliberalizáció és a csúszó leértékelés megszüntetése.

Az infláció magas voltának megállapítása mellett a jelentés kitér annak kedvező fejleményeire is; például arra, hogy az elmúlt négy hónapban Magyarországon az infláció majdnem 3 százalékkal csökkent. Azt gondolom, ez teljes egészében igazolja a magyar kormány gazdaságpolitikáját, és nem igazak azok az ellenvélemények, amelyek szerint az átmeneti stagnálást a kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések idézték elő.

Pozitív értékelést kap a kétéves költségvetés, amelyet kiszámíthatónak ítélnek meg, és az előrejelezhetőséget elősegítő tényezőről szól a jelentés. Fontos eleme a jelentésnek az, hogy az államadósság bruttó nemzeti termékhez viszonyított állományának csökkentését kiemeli, és azt pozitívan értékeli.

 

(14.00)

 

Én azt gondolom azonban, arról is szólni kell, ami a jelentésben nincs benne. Mi nagyon fontos tényezőnek értékeljük azt, hogy nem kap bírálatot Magyarországon az adóteher és a járulékteher mértéke. Mi úgy véljük, hogy az Európai Uniónak teljes egészében megfelelnek ezek a mértékek és ezek a nagyságok, amelyekben szintén pozitív változások tapasztalhatók.

Természetes dolog, hogy a jelentés feladatokat is tartalmaz. Ezek közül, ha megengedik, néhányat említenék, ami feltétlenül közös feladatunk, és a pénzügyi kormányzatot érinti. A szolgáltatások szabad áramlása fejezetben megemlíti, hogy a PSZÁF esetében problémás, hogy nem rendelkezik saját szabályozási jogkörrel, illetve a felügyeleti ellenőrzést is erősíteni szükséges. Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a tőkepiacról szóló törvényjavaslat a parlament előtt van - éppen tegnap folyt a részletes vitája -, és annak része ez a javaslat, amely kétharmados törvény, már többször volt az Országgyűlés előtt, eddig nem sikerült az Országgyűléssel elfogadtatni.

Én azt kérem a képviselőktől, elsősorban az ellenzéki képviselőktől, hogy támogassák ezt a javaslatot és a tőkepiaci törvénynek ezt a részét, illetve magát a tőkepiaci törvényt is, amely teljes egészében az Európai Unió elvárásainak felel meg. Kérem tehát, hogy ezt támogassák, és szavazatukkal biztosítsák a kétharmados többséget.

Ne tegyenek úgy, mint tették azt a tőke szabad áramlása fejezethez kapcsolódóan éppen a pénzmosás, illetve az anonim betétek megszüntetése tárgyában, hiszen ezt éppen most kedden fogadta el a parlament, meg kell jegyeznem, hogy váratlanul nagy többséggel, 290 szavazattal. Azonban az azt megelőző viták során szintén nem tudta támogatni az ellenzék ezt a javaslatunkat. Ha előbb tudta volna támogatni, akkor már az országjelentésnek ez nem lett volna része. Azt gondolom, hogy átgondolták ezt a helyzetet, és úgy ítélték meg, hogy a szavazáskor már nem tehetik meg azt az országgal szemben, hogy nem támogatják ezt a törvényjavaslatot. Ezt a magatartást javasolnám az ország érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó törvényjavaslat megszavazásánál.

Szeretnék még néhány gondolatot szólni az adózási fejezetről. Ez feltétlenül egy sikertörténet, hiszen a csatlakozásra váró országok tekintetében Magyarországnak sikerült ezt a fejezetet elsőként lezárni. Itt néhány átmeneti kedvezményt sikerült elérni. Ezt teljes egészében társadalompolitikai és szociálpolitikai célok indokolták, és ez elsősorban az általános forgalmi adó rendszerében érvényesül. Szeretném kiemelni, hogy a háztartási tüzelőanyagok, a távfűtés, illetve a felszolgált élelmiszerek, a közétkeztetés tekintetében 2007-ig szóló átmeneti kedvezményt kaptunk, ami azt jelenti, hogy a kedvezményes kulcsba sorolandók ezek a termékek. Azzal, hogy nem emelkedik az áfa kulcsa, több millió család részesül így támogatásban, hiszen ez mintegy 62 milliárd forint többletterhet jelentene egy adott évben a magyar családok számára. Mi ezt feltétlen eredménynek tekintjük, ami a társadalom javát szolgálja.

Még egy dolgot szeretnék említeni, ami a napokban, az elmúlt hetekben is nagy vitát váltott ki, ez a társasági és osztalékadózás kérdése. Itt a magyar kormányzat teljes egészében a Magyarországon befektetők, a magyar gazdaság érdekeit képviseli, és azt vallja, hogy a fent meglévő kedvezmények, illetve kedvezménynyújtási lehetőségek a csatlakozásig feltétlenül álljanak fenn. Azonban az is tény, hogy ezen kedvezmények nyújtása nem veszélyeztetheti a csatlakozásunkat, ezért a magyar kormányzat ebben a kérdésben is felelősen gondolkodik, és mindenképpen az Unió elvárása szerint fog ilyen tekintetben cselekedni, hangsúlyozva a magyar érdekeket.

Összességében: számunkra az országjelentés egy feladatok halmaza, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy gondolkodjunk ebben közösen, és az előttünk lévő feladatokat - különösen ami az Országgyűlésre vonatkozik - oldjuk meg közös felelősséggel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 200 2001.12.11. 4:09  197-203

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy válaszomban kicsit más megközelítést alkalmazzak. Nem az SZDSZ mint párt szempontjából fogom ezt a kérdést megközelíteni, hogy milyen javaslatokat nyújtottak be, és nem az állami költségvetés szempontjából, hanem a magyar családok szempontjából. Szeretném önnek végigvezetni, hogy egy családon belül az unokától a nagyszülőig, a nagyapáig-nagymamáig ki milyen kedvezményben, ha úgy tetszik, tehercsökkenésben, adóteher-csökkenésben részesül.

Kezdjük a meg nem született gyermeknél. Most már tudjuk, hogy a meg nem született gyermeknél a fogantatás 91. napjától jár az adókedvezmény. (Bauer Tamás: Másról beszélsz!) Azt is tudjuk, hogy a szülő nő, illetve az eltartó a szülést követően gyedre, illetve gyesre jogosult. Ez is teljesen új eleme a rendszernek. A harmadik pedig, hogy most már az újszülött gyermek után, mindegy, hogy milyen családba születik, ha mondjuk, egy pedagógus házaspár családjába születik, akkor is újra alanyi jogon jár a családi pótlék. (Gyürk András: Így van!) És jár a kiegészítő családi pótlék is, ha egy bizonyos jövedelemszintet nem ér el.

De lépjünk tovább, nézzük tovább, hogy mit kap egy iskolás korú gyermek! Az első, amit kap, hogy a tankönyvek után a szülőknek most már nem kell megfizetni az áfát. Ezzel, ha igaz, csökken a tankönyvek ára. 2002-től adómentes iskolakezdési támogatást fog kapni minden iskolás korú gyermek, ennek mértéke tízezer forint/hó, ez 550 ezer családot érint.

Lépjünk tovább: a gyermek most már felsőoktatási intézményben tanul. Először is nem kell neki megfizetni a tandíjat, ami havonta 4-5 ezer forint megtakarítást jelent (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Kettőt! - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Most már tízezer fölött!), ha úgy tetszik, most már tízezer forintot. Azonkívül most már 60 ezer diák élt a diákhitel nyújtotta kedvezménnyel, ami számára havonta 10-21 ezer forint kedvezményt jelent.

Lépjünk tovább! Mit jelent egy családon belül az eltartónak az új adórendszer? Először is jelenti a családi adókedvezményt, amely két gyermek esetében már havi nyolcezer forintot, három gyermek esetében már havi harmincezer forintot jelenthet. Ugyanez 2002-ben, ha csak az adótábla sávváltozását nézzük meg, a sáv 480-ról 600 ezerre változik, ami azt jelenti egy minimálbért kapó dolgozónak, hogy havonta csak azért, mert az adósáv határa változik, ezer forinttal többet kap a borítékjába. De ha mondjuk, az átlagbérrel egyenlő a jövedelme, akkor ez az arány egymillió forint fölött már több mint havi kétezer forint többletet jelent a zsebébe.

De lépjünk tovább: ennek az eltartónak otthont kell teremteni, lakást kell biztosítani a családjának. Ez mit jelent? Először is azt jelenti - és ez is 1998-tól van -, hogy visszakap 400 ezer forint áfát. Azt jelenti ettől az évtől, hogy az új lakások után a lakáshitel-törlesztésekre 40 százalék adókedvezményt tud igénybe venni, a következő évtől pedig a használt lakás vásárlása esetén is a hitel törlesztésére 40 százalék adókedvezményt tud igénybe venni. Ez egy adott családon belül néhány ezer forinttól egészen húszezer forintig is terjedhet, attól függően, hogy a családnak mennyi a jövedelme.

Végül, de nem utolsósorban beszéljünk természetesen a nagyszülőkről, a nagyapákról, akik a jövő évtől, ha jövedelemhez jutnak, nem a nyugdíjukkal együtt adóznak, hanem az első kulcstól, tehát a 20 százalékos kulcstól kell hogy adózzanak. Ez egyébként 345 ezer nyugdíjast fog érinteni, 345 ezer nyugdíjasnak fog többet jelenteni a zsebében, ha a nyugdíja mellett jövedelemhez jut.

 

(14.40)

 

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát az a javaslatom, hogy adjuk össze ezeket a számokat, ne százalékosan, hanem családonként. Ezt a családok meg is teszik, és az én kérdésemre a választ ők minden bizonnyal el fogják fogadni. Nincsenek illúzióim a tekintetben, hogy a válaszomat ön hogyan fogja majd lereagálni, hiszen ebben a félévben ezt a kérdést az SZDSZ körülbelül tizedjére teszi föl a Fidesznek. Én azt gondolom, erre a társadalomnak kell válaszolni, és nem önnek.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 282 2001.12.11. 4:02  279-285

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, egyetértünk, a pénzügyi tárca normatív módon biztosít forrásokat a helyi önkormányzatok feladatellátásához. Teszi mindezt a mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében leírt jogcímek és feltételrendszer szerint. Ennek keretében a gyámhivatali, építésügyi hatósági és okmányirodai tevékenységek elvégzéséhez is hozzájárul a tárca.

A képviselő asszony kérdése természetesen ezen túlmutat, hiszen az iparűzési adóerő-képesség alapján működő jövedelemkiegészítési rendszer létjogosultságát kérdőjelezi meg. Meggyőződésem, hogy a mindenkori önkormányzati szabályozásnak kettős célja van. Egyrészt a hozzájárulásoknak feladatorientáltan kell eljutni a településekhez, ezt oldja meg az előbb említett támogatási rendszer, másrészt az egyes önkormányzatok általános jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell venni a feladatellátás esélyegyenlősége közelítése érdekében. Ez utóbbit az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítési rendszere kívánja megvalósítani.

Az önkormányzati törvény arra ad garanciát, hogy az önkormányzat rendelkezzen a feladat ellátásához szükséges bevételekkel. Egyetértek képviselő asszonnyal abban, hogy a felvetett kérdése nem pusztán egy városhoz kötődik, hanem a költségvetési törvényben elfogadott jövedelemkiegyenlítésben érintett valamennyi településhez.

Nem tudok viszont egyetérteni azzal a közelítéssel, amely valamilyen feladatcsoport elvégzéséhez szükséges feltételek meglétét megkérdőjelezi egy adott szabályozási megoldásban.

A különböző szakmai törvények minden önkormányzat számára azonos kötelezettséget írnak elő, ezért a törvényalkotó kötelessége, hogy a költségvetési törvényben olyan szabályozási konstrukciót valósítson meg, ami az önkormányzati szféra egészében méltányos forráselosztást eredményez.

Az Alkotmánybíróság határozata e tekintetben egyértelműen fogalmaz: "Annak, hogy mely önkormányzatoknál eredményezik a szabályok a központi támogatások kiegészítését és melyeknél annak csökkentését, nem a jogi szabályozásban, hanem a települések eltérő objektív adottságaiban és ezzel összefüggésben az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételi lehetőségeiben vannak."

Tisztelt Ház! A szabályozás középpontjában a helyi önkormányzatoknak a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétele és iparűzési adóerő-képessége együttesen számított, egy lakosra jutó összege áll. Amelyik településnél ez az összeg a törvényben rögzített küszöböt nem éri el, ott a költségvetés ezt kiegészíti, ahol viszont a jelzett érték ezt a bizonyos küszöböt 25 százalékkal meghaladja, ott az önkormányzatot megillető normatív hozzájárulások összegébe a többletet egy bizonyos algoritmus szerint számítják be.

Megjegyzem, hogy az iparűzési adóerő-képesség, ami minden bizonnyal képviselő asszony által jól ismert: a maximálisan alkalmazható 2 százalékos adókulcs helyett 1,2 százalékos szorzóval számítják, azaz a realizálható adóbevételek mintegy 60 százalékát jelenti. Budaörs esetében a települést megillető normatív állami hozzájárulások 908 millió forint összegébe 806 millió forint helyi adóerő-képességet számítanak be 2002-re. Látható, hogy e településnél a beszámítás után még maradt adóerő-képesség, így is a rá jellemző településkategória országos átlagának több mint 2,5-szerese. Ez a mutató kifejezi a város körzetközponti szerepét azáltal, hogy a vonzáskörzet lakói helyben adóznak vásárlásaik során.

Tisztelettel kérem képviselő asszonyt válaszom elfogadására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 18 2001.12.18. 4:00  15-18

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Karácsony ünnepe a család, a béke, a megbékélés csendes ünnepe. Csak karácsonykor egy polgári gondolkodású ember nem politizál. (Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Számvetést, leltárt minden bizonnyal készít - kell készítenie -, át kell gondolnia, mi az, amit tett az elmúlt évben vagy az elmúlt években, és meg kell határoznia, melyek azok a feladatok és célok, amelyek előtte állnak. Ezt minden politikusnak meg kell tennie, kormányzóknak és ellenzékieknek is. Engedjék meg, hogy ehhez mondjak néhány gondolatot!

Át kell gondolni, mi az, amit tettünk, mi az, amit mondtunk, és mi az, amit döntöttünk. Szembesíteni, azonosítani kell magunkat ezekkel a gondolatokkal.

Mit tettünk? Én azt gondolom, amikor az ellenzéki képviselőtársaim döntési pozícióban és helyzetben voltak, akkor nem tettek jót a nyugdíjasokkal; nem tettek jót, mert lerontották a nyugdíjak értékét. Mit tettünk mi? Mi azt tettük, hogy ebben a négyéves ciklusban 16 százalékkal emeltük a nyugdíjak reálértékét; amit önök elvettek, azt mi a nyugdíjasoknak visszaadtuk. Önök egyetlen alkalommal nem tették azt, hogy eszükbe jutott volna, hogy karácsonykor anyagi javakat juttatnak a nyugdíjasoknak.

Nagy kérdés az, hogy miért éppen most jut az ellenzéki képviselőcsoport eszébe, hogy ilyen javaslatot tegyen. (Zaj, moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Mit tettek önök? Adtak egy törvényt a nyugdíjasoknak, amelyben felelőtlen ígéretet tettek arra, hogy majdan az elmaradt nyugdíjaikat majd egyszer rendezzük. Ez egy felelőtlen ígéret volt, s nem vette figyelembe az ország gazdasági helyzetét sem. (Zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Mit teszünk mi? Egyet ígérhetek önöknek: mi olyan döntést nem hoztunk, és nem is fogunk hozni már, amely a következő évek költségvetését kiszámíthatatlan összegekkel és felelőtlen gazdaságpolitikai döntésekkel fogja terhelni.

Mit mondtak tisztelt képviselőtársaim az elmúlt három évben? Az elmúlt években nem jutott önöknek eszükbe, hogy karácsonyra külön juttatásban részesítsék a nyugdíjasokat vagy a családokat. Azt gondolom, nem következetes az álláspont. Most, 2001 decemberében mindenki tudja, hogy ez a javaslat miért született meg. (Zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Azt gondolom, át kell gondolni azt is, mi az, amit önök nem támogattak, és a kormánykoalíció döntött kérdésekben. Önök nem támogatták a családi adókedvezmény bevezetését, amely ma már több mint 1 millió családnak jelent többletjuttatást; nem támogatták a 2001-2002. évi költségvetésnél az inflációt meghaladó nyugdíjemeléseket; ez év novemberében nem támogatták a zárszámadási törvény elfogadásával a júniusi 3,5 százalékos nyugdíjemelést és az 1,7 százalékos nyugdíjemelést. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat nem szól másról, mint a politikáról. A Magyar Szocialista Párt szeretné a karácsonyi ünnepekbe bevinni a politikát. Mi, polgárian gondolkodó emberek azt gondoljuk, hogy a kampány és a karácsony nem összeegyeztethető fogalmak, azok taszítják egymást.

Engedjék meg, hogy kívánjak önöknek politikamentes, békés karácsonyi ünnepeket, ellenzékieknek, kormánypártiaknak egyaránt!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 247 2002.02.05. 2:04  244-249

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése kétirányú. Az egyik arra vonatkozik, hogy vizsgálja-e a kormány egy-egy állami garanciavállalás szükségességét és annak hatékonyságát.

A kormány általában is és egy-egy kérelem kapcsán is vizsgálja a megvalósítandó beruházások célját. Mind a címzett és céltámogatások, mind a kormánygaranciák esetén birtokába kerülnek költség-eredmény adatok, amelyek alapján összehasonlíthatóak az adott beruházások. Csak és kifejezetten a lakosság széles körét érintő, elsősorban is az infrastrukturális beruházásokat kedvezményezi. Ezért vállalt a jelenlegi kormány a fővárosi szennyvíztisztítás javítása érdekében garanciát a Világbankkal szemben 27,6 millió euró erejéig.

Az 1-es villamos pályájának meghosszabbítása kapcsán viszont nemleges kormánydöntés született a garanciavállalásról. A Környezetvédelmi Minisztérium előzetesen vizsgálta a projekt jellemző adatait és azok ismeretében került sor e döntésre.

A beruházások célján túlmenően a kormány elemzi a kérelmező önkormányzat sajátforrás-szükségletének meglétét is, valamint azt, hogy képes-e viszontgaranciát nyújtani.

A kérdés másik oldala az így támogatott beruházás hatékony voltára utal. A kormánynak sem általában az önkormányzatok gazdálkodása, sem a kormánygaranciával támogatott beruházások megvalósulása során nincs módja hatékonysági vizsgálatot tartani. Erre kizárólagosan és utólag az Állami Számvevőszék hivatott. Így ennek az Országgyűlésnek alárendelt szervezetnek van törvényes lehetősége a fővárosi beruházások célszerűségét, szabályszerűségét, hatékonyságát ellenőrizni.

Tisztelettel kérem képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 265 2002.02.05. 2:14  262-265

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem egészen azt mondta el, amit írásban megjelölt a kérdésében, és azokat a kérdéseket, amelyeket írásban föltett, lényegében elfelejtette föltenni, így engedje meg, hogy én mégis arra válaszoljak, amit ön írásban föltett, és azt gondolom, a kérdés lényege éppen abban van.

(16.40)

 

Ön sokat beszélt arról, hogy letette a voksot a számlás kifizetés mellett, és bebizonyította példán, úgy adta elő, mintha a számlával kifizetett összeg egy nettó összeg lenne, és még arra külön terhek nehezednének. Aki számlát nyújt be, az tudja, hogy nem így van.

Egyébként a kérdésében föltett megállapítások sem valósak. Arról van szó, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet a költségvetési szerv alapfeladatainak az ellátására - hangsúlyozom, az alapfeladatainak az ellátására - valóban megtiltja ezt, illetve két feltételhez köti. Ahhoz a feltételhez köti, hogy csak jogszabályban meghatározott esetekben lehetséges ez, illetve ahhoz a feltételhez köti, hogy egy felügyeleti szerv által elfogadott szabályzat alapján legyen ez működőképes. Ezt a szabályzatot kell elkészíteni április 30-áig. Tehát az, hogy megszűnt ez a lehetőség, így nem igaz - ez az egyik.

A másik: azt gondolom, abban közösen kell gondolkodnunk, hogy egy olyan egységes rendszert kell kialakítani az országban, amikor az adott intézmények, állami költségvetési szervek költségei, személyi juttatásai egyértelműen mérhetők: ugyanazt a feladatot mennyiért látja el az egyik költségvetési intézmény, és mennyiért látja el a másik költségvetési intézmény. A jelenleg működő rendszerben, amely nagyon keszekusza és követhetetlen, szükség volt egy olyan szabályozásra, amelyben egyértelműen meghatározható, hogy melyek a személyi költségek egy adott intézménynél. Többek között erre az intézkedésre ezért volt szükség. Az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetéssel kapcsolatban pedig azért nem jogos a kérdés fölvetése, mert itt alapvetően külső és éppen vállalkozói szerződéssel működő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) magánszemélyekről van szó, azt pedig a munka törvénykönyve írja elő, hogy mikor szükséges ez az egyeztetés.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 277 2002.02.05. 2:22  274-278

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni azt, hogy az árvízkárosultak tekintetében a kormány, úgy gondolom, nagy körültekintéssel és együttérzéssel intézte és intézi a mai napig is a helyreállítással és a kártérítéssel kapcsolatos ügyeket. Tehát szeretném azt jelezni, hogy az adott kérdés megítélése sem pénzkérdés, sem adóbevétel kérdése nem lehet. Bizonyítja ezt az, hogy a kormányzat mintegy 25 milliárd forintot költött az árvízkárok helyreállítására. Tehát hangsúlyozom, nem pénz és nem adóbevétel kérdése.

Sajnos ezt a kérdést a hatályban lévő törvények és jogszabályok szerint kell megvizsgálni. A vizsgálat eredménye az, hogy ma Magyarországon senkinek nincs joga az áfatörvény alapján méltányosságot gyakorolnia. Még ebben az esetben sincs, amikor az esetleges áfaellenértéket a károsultak javára lehetne visszaadni. A jelenlegi formában, amelyet önök választottak, nem igényelhető vissza az áfa, méltányossági gyakorlata nincs.

Azonban két esetben az áfát meg lehetne takarítani. Abban az esetben, ha jótékony szervezet adná a károsultaknak ezeket a bútorokat egyrészt, másrészt pedig, hogyha adóalany adja, tehát maga az, aki kereskedik vele vagy gyártja, az pedig jogosult az áfalevonásra, viszont neki természetben kell juttatnia a károsultak részére ezt az értéket. Ebben a két esetben megtakarítható az áfa rendszere. Nem tudom, hogy ez az ügy jelenleg milyen szakaszban van, hogy ebbe az irányba terelhető-e.

Azonban mindenképpen érdekes a képviselő úr azon kérdése és azon el lehet közösen gondolkodni, hogy az áfatörvénynek ilyen irányú módosítása szükséges-e, hiszen azt gondolom, hogy az ön által felvetett kérdés teljesen jogos, hiszen a meglévő adományt mindenképpen szükséges lenne visszaadni a károsultak javára.

Még egy mondat: ha a károsultak megkapták volna ezt készpénzben, sajnos akkor nekik is meg kellett volna fizetniük az áfát. Tehát ebben a rendszerben ez nem valósítható meg.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 107 2002.02.26. 2:09  104-107

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amint azt ön jól tudja, a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló rendelet előírja, hogy a belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kötelesek pénzeszközeiket bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani. Kivételt jelentenek a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök.

A jelenlegi szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói szándék nyilvánvaló. A pénzeszközök bankszámlán való nyilvántartása elsősorban az ügyleti biztonságot, a követelések kiegyenlítésének biztonságát hivatott segíteni. Emellett így biztosítható, hogy a gazdasági társaság tranzakciói nyomon követhetők, illetve ha kell, visszakereshetők, ellenőrizhetők legyenek. A bankszámlanyitási kötelezettséget előíró jogszabályhely módosítására ezen okok miatt a közeljövőben nem látunk módot, mivel az a gazdasági élet átláthatóságát veszélyeztetné. Az átláthatóság pedig különös jelentőséget kap napjainkban, hiszen a terrorizmus pénzügyi támogatása, illetve a pénzmosás elleni küzdelem előtérbe került.

Különös figyelmet és óvatosságot kell tanúsítanunk a gazdasági élet egyéb, de a pénzmosással esetleg összefüggő területeivel kapcsolatban is. Ez azt jelenti, hogy törekednünk kell a minél szélesebb körre kiterjedő transzparencia megteremtésére. Emellett a bankszámlákon keresztül lebonyolított készpénzkímélő forgalom, bár valóban költséggel jár, megkíméli a vállalkozókat a készpénztartással együtt járó, korántsem csekély biztonsági és pénzkezelési kiadásoktól is. Jelenleg 34 kereskedelmi bank és közel 180 takarékszövetkezet kínál számlavezetési szolgáltatást a vállalkozóknak.

Tisztelt Képviselő Úr! A díjtételek meghatározása adminisztratív beavatkozás lenne az állam részéről, ezért a jogállamiság keretei között ez sajnos nem lehetséges.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórvány taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 152 2002.02.26. 4:32  149-152

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a 2001. évi folyó fizetési mérleg a várthoz és a tervezetthez képest is kedvezően alakult, de még ahhoz viszonyítottan is, hogy a Magyar Nemzeti Bank utólag valóban korrekciót hajtott végre a mérleg egyenlegében.

 

 

(16.00)

 

A másik fontos kérdés pedig: az a folyamat tovább folytatódott, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent 1998-tól, folyamatosan. A jelenlegi összeg a bruttó nemzeti termék mintegy 2,2 százalékát éri el. A nemzetközi és hazai szakértők egyaránt vallják azt, hogy feszültség akkor keletkezne, ha ennek a mértéke 5-7 százalék körüli lenne, tehát ettől jóval messzebb van a magyarországi folyó fizetési mérleg.

Való igaz, képviselő úr, a Magyar Nemzeti Bank a 2001 decemberi fizetésimérleg-adat közzétételével egy időben visszamenőleg módosította a 2000. és 2001. évre vonatkozó havi fizetési mérlegeket, valamint a külfölddel kapcsolatos követelés- és tartozásállományok egyes adatait. Az egyik módosításra az utólag jelentett közvetlen vállalati hitelfelvét/hitelnyújtás- adatoknak az éves záráshoz kapcsolódó, megfelelő időszakra történő beillesztése miatt került sor. A fizetésimérleg-jelentő rendszerben ugyanis 2000-től havi rendszerességgel azokról a hitelekről kötelesek az adatszolgáltatók állományi és forgalmi jelentést adni, amelyeknek állománya eléri vagy meghaladja az 500 ezer dollár összeget. Az ennél alacsonyabb összegű hitelekről évente egyszer, év végén kötelesek jelentést tenni. Így az év végi korrekció természetes nagyságrendje pedig mindenkor annak függvénye, hogy az alacsonyabb összegű hitelfelvételek gyakorisága mekkora az adott évben.

A másik módosításra, az adatok felülvizsgálatára azért került sor, mert egy vállalat hibás adatszolgáltatása miatt utólag kellett változtatni a 2000. évben és a 2001. évben is a folyó fizetési mérlegben a külkereskedelmi adatokat, növelni kellett mind az exportot, mind az importot: 2000-ben az exportot 428 millió euróval, az importot 48 millió euróval; 2001-ben az exportot 182 millió euróval, az importot 686 millió euróval. A nagyságrend kétségtelenül jelentős, de célszerű emlékeztetni arra, hogy egy-egy multinacionális vállalat teljesítménye éves szinten akár ennél nagyobb mértékben is képes a ma már 65 milliárd eurós nagyságrendű külkereskedelmi forgalom módosítására. A jelenlegi korrekció mértéke az éves forgalomra vetítve mintegy 0,8-1,3 százalék.

A megváltozott, a liberalizált piacgazdasági és az európai integrációs feltételekhez jobban alkalmazkodó külkereskedelmi statisztika létrehozása, a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése folyamatban van. A vámstatisztikai adatok beemelése a fizetésimérleg-statisztikába ennek a munkának a részét képezi. Mint ahogy ezt a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank statisztikai együttműködéséről kiadott közlemény tartalmazza, erre az ez évi munka keretében sor kerül, a bevezetésére pedig várhatóan 2003-ban. Reményeink szerint ezt követően a hiba lehetősége tovább csökkenhet, mivel a pontosabban nyomon követhető vállalati, vámstatisztikai adatokon alapuló statisztikai adatgyűjtés feltétlenül pontosabb és alaposabb lesz.

Ami pedig a viszonzatlan átutalásoknál bekövetkezett korrekciót illeti, ez nem érinti a folyó fizetési mérleg hiányát, mert ezt egy vállalat folyó transzferként jelentett tételeivel korrigálták vissza, ami miatt ugyanakkor az importoldalon egyidejűleg végre kellett hajtani a csökkentést. A két ellenirányú változtatás semlegesítette egymást.

Tisztelettel kérem a képviselő urat válaszom elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)