Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ország szívében lévő kunszentmiklósi térség tejtermelő gazdáinak kilátástalan helyzetére szeretném felhívni Gráf József miniszter úr figyelmét.

1999. december 31-ig a tejtermelők által teljesített és a tulajdonukat képező tejkvótát a tejfeldolgozók kezelték úgy, ahogy azt a gazdasági érdekeik szerint a legjobbnak vélték, függetlenül attól, hogy a tejtermelők soha nem vállalkoztak a termékeiket megvásárló feldolgozók kezeseinek lenni. A Tej Terméktanács elvette a tejtermelőtől a tulajdonát képező tej kvótáját, mivel azt 1999. december 31. előtt egyes termelők sohasem kapták kézhez. A névre szóló kvóta kiadása csak 2000. január 1-je után lett bevezetve, addig csupán összesített listán szereplő teljesítések és kvótamennyiségek léteztek.

A Tej Terméktanács figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a tej termelője egészséges, hatósági szerv által bevizsgált állománnyal, azonosító számmal ellátott tehenekkel, adóazonosítóval, őstermelői igazolvánnyal, egyesek regisztrációs számmal rendelkeztek, nyilvántartást vezettek, adóztak. A Tej Terméktanácsnak ehhez kellett volna kötnie a tejkvóta birtoklását. Minden, 1997-ben tejtermeléssel foglalkozó gazdát megilletett volna a tejkvóta az általa teljesített tejtermeléshez igazítva, azonban - értesülésem szerint - nem minden termelőnek került az kiosztásra. A feldolgozóktól és a tejbegyűjtőktől függő termelők így az illegális piacra kerültek, ahol legalább 25 forinttal kevesebbet fizetnek a tejük literéért. Minthogy ez a függőség a mai napig meghatározó, így kiszolgáltatottságuk százszázalékosnak mondható.

További függőséget jelent az egyéni gazdálkodással foglalkozó tejtermelők sorsát, jövőjét illetően, hogy az FVM a tejtermelő helyzetét meghatározó nyilvántartást sajnos egy nyereségérdekeltségű vállalkozásra bízta, tőle tette függővé az egyéni gazdálkodással foglalkozó tejtermelők sorsát, jövőjét. Annak a feldolgozónak, aki az élelmiszerek kezeléséről szóló HACCP-rendszer bevezetését követően megjelent a piacon a reggeli italával, amely köszönő viszonyban sincs a tejjel, csupán a már állati takarmányozásra sem használható melléktermékét csomagolta és értékesíti a hatóságok hozzájárulásával, kiszorítva a valódi tejet a piacról… - és ezután beszélünk tejtúltermelésről akkor, amikor az ország tejelő szarvasmarha-állománya 1998-hoz viszonyítva 420 ezerrel csökkent.

A helyzet enyhítésére az FVM úgy rendelkezett, hogy visszavásárolja a kvótákat literenkénti 25 forintos áron. Mivel azonban nagyon kevesen tudtak élni a lehetőséggel, 2003 júniusában elrendelte a kvótás tejtermelők 5 százalékos kvótakorlátozását, ennek hatására pedig a kvótával rendelkező termelő is év végére a feketepiacra került. Egy későbbi rendeletben pedig az került kihirdetésre, hogy ha illegális tejfelvásárláson vagy tejfeldolgozáson érik a feldolgozót, akkor kizárhatják a Tej Terméktanácsból. Azonban e rendelet is inkább nehezíti a termelők helyzetét, hiszen akkor viszi magával az összes beszállító tejtermelőt is.

Tisztelt Miniszter Úr! Hát hogyan tűrhetik önök el, hogy egyes emberek valamilyen módon hozzájuthatnak a tejkvótához, holott egyetlen tehenük sincs? Ezek kihasználják a kvótától megfosztott termelők helyzetét, bérbe adják azt, és óriási hasznot zsebelnek be, miközben a termelő megélhetési gondokkal küzd, mialatt neki a kifizetett tejár az önköltséget sem fedezi. Szanyi Tibor, az FVM akkori politikai államtitkára személyesen ígérte meg a Kunszentmiklós környéki tejtermelő gazdák képviselőinek, hogy részükre elegendő tejkvótát biztosít. Az ígéretből azóta sem lett semmi, sőt az ígérgető Szanyi Tibor sincs már a helyén. Minek kell még történnie ahhoz, hogy önök észbe kapjanak? Hol van a szakértő kormány? Ugyanis az említett rendelkezésekkel sajnos korántsem született megoldás a tejtermelők kilátástalan helyzetére.

Arra kérem a tisztelt miniszter urat, hogy mihamarabb intézkedjen a kunszentmiklósi tejtermelő gazdák megélhetésének érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(21.10)