A felszólalás szövege:
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása egy minden kórházat érintő egyeztetéssorozatot követően született meg. Minden esetben célul tűztük ki, hogy a helyi érdekeket összehangoljuk az egészségpolitikai célokkal.
Mindez Körmenden is így történt. A változásokat az elmúlt hónapokban több, a körmendi kórház vezetésével és a fenntartó önkormányzattal folytatott szakmai egyeztetés előzte meg. Külön köszönöm a képviselő úrnak, hogy polgármesterként mindvégig konstruktív tárgyalópartnerként, a helyiek érdekét szem előtt tartva segítette és segíti most is közös munkánkat.
Kiemelkedőnek tartom, és meg tudom erősíteni a képviselő urat abban, hogy a korábbi időszakkal ellentétben sehol nem szűnik meg ellátó intézmény. Intézmények alakulnak át, kórházak bővülnek új funkciókkal vagy váltanak funkciót, ellátóhelyek és szolgáltatópontok kezdik meg működésüket országszerte. A tervezési lépések után most válik majd először igazán láthatóvá a rendszerű működés.
Emellett az elmúlt ötven évben nem látott mennyiségű kórházi infrastruktúra-fejlesztés és beruházás zajlik, amelyre az Új Széchenyi-terv biztosít alapot. A kapacitásváltozással érintett szolgáltatók, a kis kórházak lehetőséget kaptak a korábban ellátott betegek más ellátási formában történő ellátására. Az ehhez szükséges egynapos járóbeteg-, illetve nappali finanszírozási volumen kerül biztosításra számukra.
Tisztelt Képviselő Úr! A változásoknál a fenntarthatóság és a betegbiztonság érdekében hoztuk meg intézkedéseinket, és nagyon örülök annak, hogy ezt ön is - mint ahogy nagyon sokan az országban - így látják.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása számtalan, hónapok óta tartó egyeztetési folyamatot jelentett. Az egyeztetések minden egészségügyi szolgáltatóra kiterjedtek, és minden esetben célul tűztük ki, hogy a helyi érdekeket összehangoljuk az egészségpolitikai célokkal. Kazincbarcika és Ózd esetében sem volt ez másként. A kórházak szakmai struktúrájának kialakítását több, az érdekelt kórházak vezetőivel és az intézmények fenntartóival folytatott szakmai egyeztetés előzte meg. Meggyőződésem, hogy a betegellátás színvonalának emelkedése, az ellátás biztonságának növekedése rövidesen tükröződik majd a betegek elégedettségében. Természetesen minden döntéshozónak felelőssége van abban, hogy a körültekintő előkészítés mellett meghozott döntések hatásait, következményeit feltárja, és intézkedéseket tegyen az esetleges negatívumok megszüntetésére.
Képviselő úr információi nem egészen helytállóak, hiszen például Kazincbarcikán továbbra is lesz szülészeti osztály, és nem szűnik meg a sebészet sem, ugyanis a megyei kórház állományából 15 ágyas sebészeti osztály fog működni, amely képes lesz az egyes sürgősségi esetek ellátására. Amennyiben komolyabb sürgősségi beavatkozás válik szükségessé, a mentőszolgálat a felmerülő igényeket ki tudja elégíteni, különös tekintettel arra, hogy a terület a megye mentőállomásokkal legsűrűbben ellátott területe, és a 15 perces kiérkezés ezen a területen is biztosított. Ezenkívül partnerek leszünk azoknak a forrásoknak a biztosításában, amelyek a szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez, a térség járóbeteg-szakellátásának fejlesztéséhez kapcsolódnak.
Köszönöm szépen a figyelmet.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni önnek úgy is mint Csepel polgármesterének a felszólalást, hiszen Csepelről eddig az ország házában kevés szó esett. Sokszor csak úgy szoktuk emlegetni, hogy a XXI. kerület, pedig Csepel valójában jóval több, mint egy kerület, komoly történelme van. Az első feljegyzést a szigetről Anonymusnál találjuk, akinek adatai szerint a honfoglaló magyarok e szigetet korán felkeresték és előnyeit felismerték. Csepel nevét először a dömösi prépostság 1138-as alapítólevelében említették jobbágyközségként. Buda meghódítása után Csepel is török kézre került, a megszállók valószínűleg kikötőt tartottak itt fenn, a szigeten található falvak fokozatosan hanyatlásnak indultak, majd a 15 éves háború alatt Csepel elpusztult, és helye több mint száz évig lakatlan maradt. Az újratelepítésre 300 éve, 1712-ben tettek először kísérletet.
Miután a falut az 1838-as tavaszi jeges ár is lerombolta, az újjáépítéskor magasabb fekvésű területet jelöltek ki. Életére ekkortól már nagy hatással volt a közeli Buda és Pest, majd az egyesült főváros. Fejlődésében, ahogy képviselő úr is említette, döntő szerepet töltött be a Weiss-testvérek által 1892-től beindított töltényfelújító és töltényszétszerelő műhely, amely alapja lett a későbbi Csepel Műveknek. További fellendülést hozott 1912-ben a HÉV-közlekedés kezdete, a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő 1928-as átadását követően a kerület a dunai hajózás központja lett. A települést 1950-ben Budapesthez csatolták, ami robbanásszerű bevándorlást, nagyszabású építkezéseket és a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítést eredményezett.
(9.00)
Mára azonban a XXI. kerület sokat veszített a korábbi kiemelt ipari, munkáskerületi státusából, lakói manapság a modern polgári gondolkodást, magatartást és munkakultúrát igyekszenek elterjeszteni.
Szükséges megemlítenem, amikor Csepelről beszélünk, a Csepeli Munkásotthont és a Csepeli Munkásotthon Alapítványt, amelyet az egykori Csepel Művek vállalatai hoztak létre 1991-ben, és ma nemcsak a kerület, hanem a főváros és az agglomeráció kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni. Mindennek jegyében könyvtárat, befogadó színházat, művészeti együtteseket, klubokat, szakköröket, tanfolyamokat működtet. Igazi közösségi élet zajlik Csepelen. És persze még számos más intézményt, a galériát és helytörténeti gyűjteményt, a Szent Imre téren lévő szökőkutat vagy Nepomuki Szent János szobrát is említhetném Csepel kapcsán. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm még egyszer a képviselő úrnak, hogy megosztotta velünk szűkebb pátriájának ünnepét. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Felszólalásában többször is említette a család szerepének erősítését és a család fontosságát. Engedje meg, hogy válaszomban a családok megerősítése érdekében tett intézkedések közül soroljak fel néhányat, alátámasztva mindazon elveket és azok fontosságát, annak a gyakorlatban való megvalósulását, amire ön is fontos irányként utalt.
Tudjuk, hogy a Gyurcsány-korszakban a szocialisták eltörölték a szociálpolitikai támogatást. A nemzeti ügyek kormánya a gyermekvállalást azzal is támogatja, hogy visszaállította a vissza nem térítendő szocpoltámogatást. Azt is tudjuk, hogy a szocialista kormányok három évről két évre csökkentették a gyermekgondozási segélyt, a gyes időszakát; a nemzeti ügyek kormánya viszont újra megadta annak lehetőségét, hogy az anyák a gyermek hároméves koráig kapjanak gyest, és ehhez kapcsolódóan a kormány heti 30 órában maximálta a gyes mellett végezhető munka időtartamát is. Ezenkívül - immár új intézkedésként - az örökbe fogadó szülők is igénybe vehetik a harmadik életévet betöltött gyermek után legfeljebb hat hónapra a gyest. A három- vagy többgyermekes szülők részére járó gyermeknevelési támogatás újra a gyermek hároméves korának betöltésétől folyósítható.
Az egyik legfontosabb intézkedésünk a családi adókedvezmény. A devizahitelesek megsegítése mellett ez volt egy olyan intézkedés, amely elengedhetetlen volt, hiszen kiterjesztettük újra az egy- és kétgyermekes családokra, valamint a három- és többgyermekes családok esetén is megemelte a kormány az őket korábban megillető kedvezményeket. Egy és két gyermek esetében 62 500 forinttal, három vagy több gyermek esetében pedig mintegy 200 ezer forinttal csökkenthető az adóalap gyermekenként, amelynek révén az egygyermekes szülők havi nettó 10 ezer, a kétgyermekesek 20 ezer, a háromgyermekesek pedig 99 ezer forint kedvezményben részesülhetnek.
A Gyurcsány-korszakban egymást követték a megszorító csomagok, melyek minden terhet az emberekre tettek; többkulcsos bonyolult adórendszer büntette a munkát és a gyermekvállalást. Abban az időben megérte kijátszani ezt és adót csalni, de nem érte meg többet dolgozni. A nemzeti ügyek kormánya ezzel szemben bevezette az arányos adórendszert, amely támogatja a munkát, hiszen aki többet dolgozik (Dr. Józsa István: Tízszer.), az több pénzt tud keresni.
2012-től - szintén a családi szemléletet is erősítendően - az örökbe fogadó szülőknek is jár a szülési szabadság. Bevezetésre került a gyermekgondozás után a munkahelyükre visszatérő kismamák félállásban történő foglalkoztatása utáni járulékkedvezmény is, amellett további egy évvel, 2012 végéig - ezt az intézkedést is most hoztuk - meghosszabbításra került a gyermekgondozási ellátás után újonnan elhelyezkedni kívánó kismamák számára korábban is létező Start-járulékkedvezmény igénylési lehetősége, ráadásul még kedvezőbb formában, egy évig teljes járulékmentességet biztosítva. Módosult a bölcsődei gyermekétkeztetés térítési díjára vonatkozó szabályozás is: a három vagy több gyermeket, a tartósan beteg vagy fogyatékos és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult gyermeket nevelő családoknak 50 százalékos térítésidíj-kedvezmény jár a gyermekek után. Megújult formában és újragondolt tartalommal folytatódik tovább a "családbarát munkahely" pályázat is.
(9.10)
2012-től a gyermek után járó, gyermekenkénti kétnapi pótszabadságot nemcsak az egyik, hanem akár mind a két szülő egyidejűleg is igénybe veheti. A gyermekgondozási díj, a gyed maximális összege a minimálbér emelésének köszönhetően 2012-től 130 200 forintra emelkedett, ez is egy idei intézkedésünk volt. És az új egykulcsos adórendszer bevezetése kapcsán azok a gyedben vagy terhességi gyermekágyi segélyben részesülő szülők, akiknek az adójóváírás kivezetése miatt 2012-től csökkent volna az ellátásuk, kompenzációban részesülnek, ami biztosítja számukra az ellátás változatlan összegű folyósítását.
Ezek voltak röviden és nem is teljeskörűen azok az intézkedések, amelyek zömét még ebben a félévben hozta a kormány, a törvényalkotói munka után a különböző rendeletek megalkotásával is. És a családok megerősítését szolgáló intézkedésekre ezután is odafigyelünk, és kérjük képviselő urat, frakcióvezető urat a további együttműködésre, segítségre, arra a segítségre, amelyre eddig is mindig bizton számíthattunk. Közösek a céljaink, a magyar családok megsegítése; dolgozzunk ezért tovább együtt.
Köszönjük szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Minden sikerrel kapcsolatban feltehető a kérdés, hogy miért nem nagyobb. Feltehető a kérdés, miért nem oldanak meg még több létező problémát. Miért nem fog a Nemzeti alaptanterv bevezetésétől másnap minden gyermek könyvet a kezébe, miért nem jelenik meg azonnal a tisztességes viselkedés az iskolákban az erkölcstanórák indulásakor? Mert évtizedek pusztítását, pontosabban: csöndes és néha alig megfogható erózióját kell megállítanunk és visszafordítanunk. Valóban, ma Magyarország egyik legnagyobb gondja a szegénységben élők, köztük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása.
Tisztelt Képviselő Asszony! A rendszerváltás óta most jött létre olyan összehangoltan és kifejezetten az emberi erőforrásokra koncentráló minisztérium, amelynek célja egységesen a szegénységellenes szakpolitikák stratégiai és programszintű működtetése. A megújult Emberi Erőforrások Minisztériumának kiemelt feladata a gyermekszegénység elleni küzdelem, a szegénység átörökítésével járó folyamatok megtörése. A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű gyermekek számára a kormány növelni fogja a továbbtanulási esélyeket, és megalapozza a munkaerő-piaci integrációjukat. Már csecsemőkorban "biztos kezdet gyermekházak" segítik a hátrányokkal induló kisgyermekeket és szüleiket.
A részt vevő kistérségek szakmai módszertani támogatásáról kiemelt program gondoskodik. A minél korábbi óvodáztatást segíti elő az integrált pedagógiai program, amely ösztönző támogatást nyújt a fenntartónak és a pedagógusnak. A hátrányos helyzetű tanulókat ebben ösztöndíj segíti. Megtörtént az Útravaló-ösztöndíjprogram felülvizsgálata, és a kizárólag szociális alapú támogatás helyett egy új, két pilléren álló programot indítottunk Útravaló-MACIKA-ösztöndíjprogram néven. A tavalyi évben indult iskolaháló-program olyan eredményes programokat, módszereket támogat, amelyeket azokban az iskolákban működtetnek sikerrel, ahol a leghátrányosabb csoportok aránya felülreprezentált. A roma fiatalok esélyeinek növelése érdekében a felsőoktatásban roma szakkollégiumi program indul, amelynek első lépése volt 2011-ben a négy helyszínen működését megkezdő keresztény-roma szakkollégiumok támogatása.
A nemzeti együttműködés kormánya a családok támogatásáról szóló törvényt valóban úgy módosította, hogy a 16. életévét betöltött, legalább 50 órát hiányzó tanulónál az iskoláztatási támogatás folyósítását a Kincstár nem felfüggeszti, hanem ténylegesen szünetelteti. Ha a 18. életévét be nem töltött, tanköteles gyermek legalább 10 kötelező tanórai foglalkozást mulaszt igazolatlanul, akkor a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság figyelmezteti a családot arra, hogy 50 kötelező tanórai foglalkozás elmulasztása esetén a gyermek védelembevételére és az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére kerül sor. Köszönöm elismerő szavait, ezekkel az intézkedésekkel valóban sikerült az igazolatlan hiányzásokat visszaszorítani.
Tisztelt Képviselő Asszony! A gyermekek intézetbe zárása nem oldaná meg a problémát, hanem azt láthatatlanná tenné a kívülállók számára. Ez az érintett társadalmi csoportnak nem szolgálná a fejlődését. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy az édesanyjuk által gondozott gyermekek egyenletesen fejlődnek, még akkor is, ha az anya egyébként feszült és kedvezőtlen élethelyzetben van. Az anya nélkül felnőtt gyerekek viszont fejlődésükben elakadnak, súlyosan visszaesnek. Ráadásul az egymás mellett, együtt élő populációk az iskolában tanulják meg ennek az együttélésnek a szabályait, lehetőségeit. Az iskola kétségtelenül az egyik legfontosabb felzárkóztatási terep, eszköz, lehetőség, és ezeknek az intézkedéseknek a hatása a vártnál is nagyobb és megkérdőjelezhetetlen.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt kérdezi az azonnali kérdésében, hogy miért ennyire megbízhatatlan szerződéses partner az állam. Szeretném közölni önnel, hogy az állam nem megbízhatatlan, hanem megbízható szerződéses partner.
Azt is kérdezi, hogy mikor cselekszünk végre. Hát mást sem teszünk, csak egyfolytában tesszük a dolgunkat: a kormány cselekszik, segít és támogat, és ahogy hallgatom önt, úgy látom, megfeledkezett azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány hivatalba lépése után tettünk számos területen, így a fogyatékos emberek életének javítása érdekében is. Az e téren tett intézkedések jelzik, hogy a kormány nemcsak a fogyatékossággal élő emberek, hanem az ő gondjaikon enyhíteni kívánó és az őket segíteni hivatott szervezetek iránt is elkötelezett, és ez így lesz a jövőben is. Ám azt látni kell, hogy a szervezetek adófizetői forintokból gazdálkodnak, elengedhetetlen a támogatásokkal való pontos és szabályszerű elszámolás a korábbi támogatások tekintetében is. Az ön által említett késlekedés 645 millió forint költségvetési támogatást érint, ami jelentős összegnek tekinthető, így indokolt a gondos ügyintézés.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szervezetekkel történő szerződéskötés jellemzően - valóban igaz - sajnos csak ebben az időszakban szokott megtörténni. A szerződések elkészítését időben, az idén is időben megkezdte a tárca, így azokkal a szervezetekkel, amelyeknél már lezárult az egyeztetési és hiánypótlási folyamat, a szerződés megkötése előreláthatólag hamarosan megtörténik. Az EMMI kapcsolatban áll a szervezetekkel, és azon vagyunk, hogy minél előbb sikerüljön megkötni ezeket a szerződéseket.
A megváltozott munkaképességűek kapcsán pedig a következő egy percben szeretnék válaszolni önnek. Köszönöm szépen.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy ígértem önnek - a megváltozott munkaképességűek kapcsán is kérdezett -, szeretném mondani önnek, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjának segítése érdekében jövőre egy teljesen új foglalkozási rehabilitációs rendszer kerül kialakításra (Dr. Józsa István: Szégyen!), és 2012 második félévében (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) átmeneti szabályok vannak érvényben - nyugodjanak meg a szocialista képviselők -, amelyeket felváltanak az egyszerű, igazságos, és az elhelyezkedést segítő intézkedések. (Lukács Zoltán: Mi nyugodtak vagyunk. Ti vagytok idegesek.)
Erre az átmeneti időre azért van szükség, hogy a jelenleg munkában álló emberek munkalehetőségét megtartva (Lukács Zoltán: Az igazat!) ma még nem dolgozó, megváltozott munkaképességű emberek is dolgozhassanak (Lukács Zoltán: Az igazat!), még akkor is, ha a szocialisták itt is hőbörögnek. (Lukács Zoltán: Szégyen!)
Egyébként a képviselő asszony említette azt a problémát, ami a látássérültek segítő szervezeteinek gondja volt az év elején. Bizonyára emlékszik is arra, hogy az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium azonnal intézkedett, és azt a problémát akkor megoldottuk, mint ahogy ezeket is meg fogjuk majd. (Lukács Zoltán: Szégyen, gyalázat! Beteg emberekkel szórakoznak.)
Köszönöm szépen.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy említette azokat a kulcsszavakat, amelyek a jelenlegi egészségügyi átalakítást kísérik: biztonságos betegellátás, helyi érdekek szem előtt tartása. A Semmelweis-terv alapján számos egyeztetést követően folytattuk le az ellátórendszer átalakítását. Fontosnak tartom hangsúlyozni, sehol nem szűnik meg ellátó intézmény. Intézmények alakulnak át, kórházak bővülnek új funkciókkal vagy váltanak funkciót, ellátó helyek és szolgáltató pontok kezdik meg működésüket országszerte. Mindemellett soha nem látott mennyiségű kórházi infrastruktúra-fejlesztés és beruházás zajlik, amelyre az új Széchenyi-terv biztosít alapot.
Képviselő Úr! A celldömölki kórházban 2012. július 1-jétől szülészet-nőgyógyászat működik, és változatlanul marad a krónikus ellátási kapacitás. A mentőszolgálat Celldömölkön jelenleg egy 24 órás és egy 12 órás mentőgépkocsit működtet, és ahol kimutatható növekedés észlelhető a betegszállításoknál, ott szándékunkban áll fejleszteni. A körmendi kórházban 2012. július 1-jétől sebészet működik, és továbbra is ellát krónikus tevékenységet.
Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az elmúlt évben az ön által példaként említett Felsőszölnök községből 61 beteg a szombathelyi kórházat kereste fel, a körmendi intézménybe pedig 35 feküdt be aktív ellátásra, azaz a betegek nagyobb része eddig is Szombathelyen kapott kezelést. Mind Celldömölk, mind Körmend esetében az esetek jelentős része egynapos beavatkozások keretén belül is elvégezhető, amennyiben az ellátó intézményekben korábban voltak egynapos kúraszerű, illetve nappali ellátások, azok folytatódnak a jövőben is. Sőt, mindkét intézmény tervezi egynapos ellátásainak bővítését, Körmenden a szemészet, urológia, ortopédia, Celldömölkön az ortopédia, urológia, fül-orr-gégészet szakmákban.
Köszönöm szépen.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Képviselő úr, ha ön volt olyan elegáns, hogy két perc helyett majdnem két és fél percig beszélt, én igyekszem a két percet kihasználni, és csak azt. (Simon Gábor közbeszólására:) Képviselő úr, ha kíván, kiabálhat, de én válaszolnék önnek. Megengedi?
A szociális nyári gyermekétkeztetés fontos újdonsága idén, hogy támogatást csak olyan önkormányzatok kaphattak, amelyek vállalták, hogy a gyermekek számára egészségesebb ételt adnak, mint a korábbi években. Ezt a kistermelő, őstermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó által helyben vagy az érintett önkormányzat közelében előállított, megtermelt alapanyag kötelező felhasználásával érhetjük el. A támogatás elnyerése érdekében minden önkormányzatnak vállalnia kellett, hogy 30 százalékban helyi termelő által megtermelt vagy előállított alapanyagból biztosít ebédet. És ezt vállalták is sokan. Így az idei évtől 110 ezer gyermeket sokkal egészségesebben és hatékonyabban sikerül meleg ételhez juttatni. A kormány azt az étkezést támogatja, amely a gyermekek megfelelő tápértékű étellel való ellátását biztosítja. Nem tartjuk helyesnek, hogy gyermekeink a tartósítószeres, áruházláncokban megvásárolt, külföldi országokban előállított, hosszan utaztatott konzerv ételeket fogyasszák. Biztos vagyok benne, hogy képviselő úr is így gondolja.
További jelentős előrelépés a korábbi évekhez viszonyítva, hogy a támogatás egy rászoruló gyermekre jutó napi összegét a 2009 óta változatlan 370 forintról 440 forintra emeltük; ez 19 százalékos növekedés. Így a tápértékre vonatkozó kérdésére válaszolva teljes nyugalommal kijelenthetem, hogy a gyermekek egészségesebb, tápanyagdúsabb ételt fogyaszthatnak, mint korábban. És felhívom tisztelt képviselő úr figyelmét arra, hogy a nyári gyermekétkeztetés terén a tavalyi programhoz hasonlóan az önkormányzatok az idén is a teljesítőképességükhöz igazodva, igazítva igényelhettek támogatást.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Jelenleg még nem létezik egységes országos nyilvántartás a szociális és gyermekvédelmi, pénzbeli és természetbeni ellátásokról, ám a kormány számára fontos, hogy hosszú távon megbízható, személyre lebontott nyilvántartási rendszer épüljön fel.
Miután a szocialista kormányok nyolc év alatt nem foglalkoztak személyre szóló, rövid távon friss információt biztosító adatbázis felépítésével, a mostani gyakorlat szerint az érintett intézmények külön-külön nyilvántartást vezetnek még.
Tájékoztatom a képviselő urat, hogy több olyan informatikai fejlesztés indult már el és van folyamatban, amely a jelenlegi helyzetet orvosolja, és lehetővé teszi, hogy személyre lebontva tartsuk nyilván a támogatásokat. Az első fontos lépést már megtettük, hiszen július 1-jétől a normatívamegvonás terhe mellett kötelező "a központi elektronikus nyilvántartási szolgáltatást igénybe vevőkről" néven működő rendszer napi szintű használata. E nyilvántartási rendszer biztosítja, hogy napi szinten egy-egy szociális szolgáltatási elemre lebontva legyenek adataink.
Kérdése számszaki részére a következőket tudom mondani. Jövedelempótló ellátásokban a tavalyi év során havi átlagban közel 260 ezer fő részesült; a kifizetések összege éves szinten elérte a 85,5 milliárd forintot. Ez az ellátás a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatáshelyettesítő támogatás és az időskorúak járadéka.
Jövedelemkiegészítő és egyéb pénzbeli támogatásokban több mint 1,3 millió személy részesült. E célra az állam mintegy 68,1 milliárd forintot fordított. E támogatás körébe tartozik: a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás, a különböző gyermekvédelmi kedvezmények, az ápolási díj.
Harmadsorban pedig mindezeken túlmenően az egyes, önkormányzati képviselő-testületi hatáskörben megállapítható segélyek finanszírozására 8,4 millió forintot adott az állam, segítette az állam az önkormányzatokat ezzel.
Az említett adatokat összesítve a szociális ellátórendszer kiadásaira 2011-ben 162 milliárd forintot fordított az állam.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
HALÁSZ JÁNOS emberi erőforrások minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr a hozzászólásának azt a címet adja, hogy "Egyre mélyül a szociális válság". Többé-kevésbé erről is beszélt a képviselő úr.
De szeretném mondani, hogy önnek nincs igaza. 2010 óta a kormány intézkedések sorát hozta annak érdekében, hogy megakadályozza a szociális válság elmélyülését. Európában számos olyan intézkedést vezetnek be, melyeket mi, magyarok hoztunk meg először. Magyarország példát mutat egész Európának a válságkezelésben.
Most csak három fontos dolgot említenék, képviselő úr, amely minden szociális típusú válság megakadályozásának alapját képezi. Az első a család szerepének megbecsülése, a születendő gyermekek számának növelése. Új családi adókedvezmény-rendszert építettünk ki. Ennek köszönhetően ezeket a kedvezményeket is figyelembe véve 2011-ben a nettó átlagkeresetek 9,9 százalékkal, míg a reálkeresetek 5,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a sokgyermekes családoknál következett be.
A második ilyen fontos dolog, ami a szociális válság kezelésének egyik fontos alapját képezi, az adósságcsapda elkerülése. Magyarország példát mutatott ebben is Európának. A kormány elkötelezett a nemzeti adósság csökkentésében, ahogy a magyar polgárok devizaalapú hiteleinek törlesztéséért is részben felelősséget vállal. A magyar lakosság lakáshitel-állományának mértéke, azon belül is a devizaadósság drámai mértéke és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi és társadalmi problémája volt. Ez a szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége. Örülök, hogy képviselő úr is rámutatott, vagy erre is rámutatott.
A kormány megalakulása óta éppen ezért folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri és sorra hozza a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket (Zaj. - Az elnök csenget.), a kormányzat elkötelezett a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése iránt. Ilyen eszköz, ezt az ügyet segíti az árfolyamrögzítés, amit képviselő úr is ismer, és szerencsére az emberek többsége is ismeri, és egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.
A harmadik fontos dolog, amely minden szociális típusú válság megakadályozásának alapja lehet, a munkahelyteremtés, képviselő úr. A munkahelyteremtés a kormány azon célkitűzése, amellyel megelőzhető a szociális válság elmélyülése.
A kormány az imént említett mindhárom területen eredményes lépéseket tett eddig is, és ezután is folytatjuk ezt a munkát. Ennek a munkának a folytatása a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása. Nézzünk néhány részletet ebből!
A kormány a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében két új, szabadon választható adónem bevezetését javasolta. A javaslatot a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adókról szóló T/7954. számú törvényjavaslat tartalmazza.
E javaslat mellett a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében jelentős mértékű szociális hozzájárulásiadó-kedvezményt is tervez biztosítani. Az adókedvezményekre vonatkozó részletes javaslatokat a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/7955. számú törvényjavaslat már tartalmazza.
Új szociális hozzájárulásiadó-kedvezményeket is javasol a kormány. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és egyes esetekben a szakképzési hozzájárulásból is igénybe vehető kedvezmények az alábbiak. A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény, a tartósan állást kereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény, és a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.
Tisztelt Képviselő Úr! Ebből is láthatja, a kormány eredményes lépéseket tett és tesz az egész Európában tapasztalható válság hatásainak kivédésére. Kérem szépen, hogy támogassa ezeket a lépéseinket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm kérdését, és örülök, hogy beszámolhatok arról a munkáról, amit a kormány idén tett az egészségügyben dolgozókért, valamint a betegek jobb egészségügyi ellátásáért, és külön öröm számomra, hogy a változásokat a képviselő asszony kórházigazgatóként is észlelte és pozitívan értékeli.
Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a szocialista kormányok intézkedései miatt az összeomlás szélére sodródott egészségügyi ágazatot úgy szervezzük át, hogy az fenntartható és kiszámítható legyen. (Lukács Zoltán: Hogy végképp megszűnjön!) Magyarországnak olyan egészségügyre van szüksége, ahol a minőségi szolgáltatásokhoz egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi polgára, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül. (Lukács Zoltán: Miért nem csináltok ilyet?)
Tisztelt Képviselő Asszony! A problémák megelőzését szolgálta az a számos egyeztetés, fórum és szakmai beszélgetés, amelynek keretében tájékoztatást adtunk a változások céljairól, módjáról. A kórházak vezetőinek aktív közreműködését ezúton is szeretném megköszönni, és itt szeretném jelezni, hogy nincs bebetonozott rendszer. A kialakított struktúra természetesen finomodhat. Készek vagyunk azoknak az esetleges korrekcióknak a végrehajtására, amelyek az egészségügyi dolgozók és a betegek részéről jogosnak tekinthetőek.
Tisztelt Képviselő Asszony! A betegek jobb egészségügyi ellátása mellett természetesen a legfontosabb feladatunk, hogy az egészségügyben dolgozóknak kiszámítható életpályát, biztos egzisztenciát nyújtsunk. (Lukács Zoltán: Ebben benne van az is, aki kiköltözött Angliába?) Emlékeztetnék, hogy idén a kabinet már végrehajtott egy 30,5 milliárd forintos béremelést az egészségügyben, ami közel 90 ezer orvost, ápolót, egészségügyben dolgozót érintett, ráadásul januárig visszamenőleg.
És itt nem fogunk megállni. Az állami, önkormányzati és az egyházi fenntartású fekvő- vagy járóbeteg-ellátó intézményekben a betegellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi dolgozóknak nyújtott béremelés csak az első lépés volt. Most a korábbi bérfejlesztésből kimaradt dolgozók is jelentős pluszpénzhez jutnak, ugyanis a kormány úgy döntött, hogy 14 százalékkal növeli az alapellátási praxisok kártyapénzét már idén novembertől. Ez a felnőtt- és gyermek-háziorvosok mellett érinti a védőnői szolgálatokat és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokat is, tehát legalább 27 ezer embert. Egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása így 70-80 ezer forinttal, a védőnői szolgálatoké pedig 25 ezer forinttal nő. Az emelés tehát az idei év utolsó két hónapjára vonatkozik, és beépül a jövő évi finanszírozásba is.
Tisztelt Képviselő Asszony! Arra is büszkék vagyunk, hogy összesen 1269 intézmény és egyéb szervezet egészségügyi célú fejlesztési programja valósul meg az Új Széchenyi-terv keretében. A betegellátás színvonalát és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit javító fejlesztésekhoz nyújtott támogatások összege megközelíti a 60 milliárd forintot.
A fejlesztések érintették az alap-, a járó- és fekvőbeteg-ellátást, az Országos Mentőszolgálatot, az egészségügyben működő vállalkozásokat. Ami még mindenképpen említésre méltó, hogy nyáron 23 új mentőautót tudtunk szolgálatba állítani, terveink szerint idén újabb gépjárműveket vásárolunk a betegek biztonságos ellátásáért.
Nagy sikerként értékeljük a praxisváltási programot is, ezzel a fiatal háziorvosok pályakezdését, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását kívánjuk segíteni. A rendelkezésre álló 300 millió forintos keret mintegy kétharmadát már el is nyerték a pályázók, ezért kibővítettük azt, a most rendelkezésre álló keret 115 millió forint, amelyre szeptember 30-áig lehet pályázni.
Látható tehát, hogy a nyári szünet alatt sem állt meg a munka, elkötelezettek vagyunk az egészségügyi dolgozók iránt, és ígérem, hogy mindent megteszünk a betegek jobb ellátása érdekében; és kérem továbbra is képviselő asszony és a többiek segítő támogatását ehhez.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Kezdem a kérdésének a lényegével: a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a kormány 238/2012. (VIII.30.) rendeletében az év végéig az ön által kérdezett finanszírozási szerződések meghosszabbításáról döntött. Így a költségtámogatásban és költségkompenzációs támogatásban részesülő cégek az első félévi támogatással közel azonos támogatásban részesülnek. Tehát a megváltozott munkaképességű emberek nem az utcára kerülnek, ahogy az ön kérdésének a címe sugallta, hanem tovább dolgoznak.
Ha megengedi, akkor elmondom újra, amit legutóbb is, amikor erről a kérdésről beszélgettünk, említettem, amikor a megváltozott munkaképességű emberek helyzetéről van szó, akkor látnunk kell, hogy mi az alapvető helyzet. A korábbi gazdaság- és szociálpolitika helytelen irányt jelölt ki a megváltozott munkaképességű emberek számára, nem segítette az aktivitásukat, hanem inkább sajnos lemondott róluk. Ráadásul a foglalkoztatási támogatások elosztása a szocialisták kormányzása idején közismerten sok anomáliát tartalmazott, ezért volt szükséges az, hogy a kormány a meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszert átalakítsa. Ez az átalakítás a törvény elfogadásával meg is történt, és az az elsődleges célunk, hogy mindenki aktív életet tudjon élni, lehetősége legyen képességeinek és adottságainak megfelelő munkavégzésre. Ezért az átalakítás a rehabilitálhatóság és a foglalkoztathatóság, valamint a szociális szempontok figyelembevételével, komplex módon zajlik.
A kormány nagyon sok intézkedést is hozott. Ha megengedi, a következő egy percben felsorolom azokat, amelyek az első félévben közvetlen támogatásokat is juttattak ezen ügy segítésére a munkáltatókhoz.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Képviselő asszony, ön mint fő kérdést megkérdezte, hogy mi van az említett szervezetek támogatásával, mert nem látta még az általam korábban megígért rendeletmódosítást. Én megválaszoltam önnek, hogy az általam korábban megígért rendeletmódosítást megtette a kormány, augusztus 30-ával ki is hirdette.
De mondok még önnek néhány más dolgot is, azért, hogy lássa azt is, ami történik, ne csak kérdezzen olyan dolgokról, amelyek nem. Közel 20 ezer fő megváltozott munkaképességű személy után költségtámogatásként több mint 12 milliárd forint került kifizetésre 2012 első félévében; mintegy 4200 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását költségkompenzációs támogatással 1 milliárd forinttal segítette a kormány; több mint 15 ezer fő után 3,9 milliárd forint bértámogatásban részesültek a munkáltatók; és az első félévben összességében közel 40 ezer megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását több mint 16 milliárd forinttal segítette a kormány. Ezt fogjuk folytatni, kérem, támogasson bennünket ebben is.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Jelentős sporthagyományainkra épülő versenysportunk sikerei támaszt nyújtanak nemzeti önbecsülésünkhöz, az ország ismertségének, vonzerejének növekedéséhez. Ugyanakkor a kiemelkedő eredmények a hétköznapi emberek figyelmét is a sportra irányítják, támogatják a rendszeres testmozgás kultúrájának elterjesztését, és növelik a sportolni vágyó fiatalok számát. Bízom abban is, hogy az elmúlt két év sportkormányzati döntéseivel, a sportirányítási rendszer és a sportfinanszírozás átalakításával, a sport támogatásának jelentős mértékű növelésével hozzá tudtunk járulni ehhez a sikerhez.
Persze, van még teendőnk bőven, úgy gondoljuk. Ezek közé tartozik az ön által is ismertetett, említett sportinfrastruktúra állapotának javítása, kiemelve itt, amit ön is kiemelt, a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését, amelyre az Új Széchenyi-terv keretén belül is szánunk forrásokat. A társasági adó kedvezményrendszerén keresztül biztosított állami támogatás is reményre ad okot, a 2011-2012-es pályázati időszakban mintegy 36,5 milliárd forintos állami támogatást használtak, használhattak fel a pályázó sportszervezetek. Ez áttörést eredményezhet a sportlétesítmény-fejlesztések, valamint az utánpótlás-nevelés területén, és a program jövőre folytatódik.
Kiemelt feladatunknak tekintem továbbá a hazai testnevelőtanár-képzés színvonalának emelését, a testkultúra-oktatás presztízsének, tekintélyének helyreállítását. Ebben is segített ez a nyár. Ezen a területen is szemléletváltozást kell elérnünk, ha azt akarjuk, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése elérje valódi célját, azaz egy életre szólóan megszerettesse fiataljainkkal a mozgást, és a sport a mindennapok részévé váljon életünkben. Kérem képviselő urat, hogy dolgozzunk ezen továbbra is közösen.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy felméréssel kezdte. Engedje meg, hogy egy felmérést én is a figyelmébe ajánljak.
Amikor megvizsgálták azt, hogy a külföldön majdan munkát vállalni akaró fiataloknak milyen a politikai hovatartozása, a legnagyobb arányban, talán mondható, hogy döntő arányban ők lehetséges Jobbik-szavazók. Szóval, képviselő úr, az lenne jó, hogyha segítenének önök is abban, hogy ez a folyamat megváltozzon, mint ahogy a kormány is segít ebben az ügyben. Ön most az egészségügyi elvándorlásról beszélt. Engedje meg, hogy elmondjam, mit tesz a kormány azért, hogy ez a folyamat megforduljon.
Előbb nézzük meg, hogy miről is van szó. Az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása évek óta tapasztalható jelenség, ahogy ön is mondta. Ezt a folyamatot az Unióhoz való csatlakozás, a határok nyitottabbá válása egyébként gyorsította. Nyugat-Európában mindenütt orvoshiány van, ezért Németország, Anglia és más országok is szívesen csábítják magukhoz az egyébként kiválóan képzett kelet-európai, jelentős részben magyar orvosokat és szakápolókat. Tudjuk, hogy ez a helyzet.
A kormány igyekszik mindent megtenni, mindent el is kell követnünk, és mindent el is követünk annak érdekében, hogy olyan körülményeket és munkafeltételeket biztosítsunk itthon, hogy a jól képzett és lelkiismeretesen dolgozó magyar orvosok és egészségügyi dolgozók itthon maradhassanak, és a magyar emberek egészségéért dolgozzanak.
Képviselő Úr! Néhány intézkedést elmondanék önnek, amelyek mutatják, hogy mi az, amit tettünk. A fiatal orvosaink jelentik az egészségügyi ellátórendszer jövőjének motorját, ezért folyamatosan és kiemelten kezeljük az ügyüket. Tudjuk, hogy ők a migrációval leginkább érintett réteg, ezért egyik első lépésként a rezidensek számára vezettünk be olyan támogatási formákat, amelyekkel anyagi helyzetük javítását és tartós hazai munkavállalásukat tudjuk elősegíteni. Már van eredmény: 2010-hez képest 2011-ben több mint 250 fővel többen kezdték meg a szakorvosképzésüket, mint az azt megelőző évben. Mindez hozzájárul, hozzájárulhat a migrációs tendencia mérsékléséhez. A rendelkezésre álló lehetőségeink mellett a legteljesebb mértékben törekszünk arra, hogy ne csak a rezidensek, hanem valamennyi egészségügyben dolgozó anyagi terhei csökkenjenek, jövedelmük növekedjen, munkakörülményeik jobbá váljanak.
A kormány 2010 óta számos intézkedéssel javította az orvosok és szakdolgozók anyagi megbecsülését. 2011 végén több tízezer egészségügyi dolgozó kapott a pótlékalap háromhavi összegének megfelelő egyszeri többletpénzt. A háziorvosok és házi gyermekorvosok 5,6 milliárd forint plusztámogatásban részesültek; idén jelentős, több mint 30 milliárd forintos fizetésemelés valósult meg az egészségügyben.
A kormány döntése révén 2012. július 1-jétől közel 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. Az orvosoknak a béremelés havonta bruttó 10 ezer és 65 820 forint közötti összeget jelent, szakdolgozók esetén havi maximum 25 ezer forintot.
Az orvosok és egészségügyi dolgozók augusztusban egy összegben, januárig visszamenőleg kapták kézhez ezt a béremelést. A kormány augusztusi döntése értelmében 14 százalékkal emelkedik majd az alapellátási praxisok kártyapénze is, ami a felnőtt- és gyermek-háziorvosok mellett érinti a védőnői szolgálatot és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokat. A fizetésemelés legalább 27 ezer embert érint.
A döntés nyomán novembertől 70-80 ezer forinttal emelkedik egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása, a védőnői szolgálatok havonta 25 ezer forinttal több bevételre számíthatnak.
A 2012-es béremelések az első lépések az egészségügyben dolgozók kiszámítható életpályája felé vezető úton. Jövőre az ideinél legalább 55 milliárd forinttal több pénz jut az ágazatra. Ennek jó részét az elképzelések szerint újabb béremelésre szeretnénk fordítani.
A bérek rendezése mellett zajlik a struktúra hatékonyabbá tétele, amelyet követően el lehet indulni egy emelkedő pályán, és meg lehet teremteni a szakmában dolgozók előmenetelének, életpályájának kiszámíthatóságát és tervezhetőségét.
Bízom benne tehát, hogy a bérrendezés megkezdése üzenetértékű az egészségügyi dolgozók részére. Remélem, hogy intézkedéseink hatása egyértelműen jelzi nekik, hogy a kormány megbecsüli és elismeri az orvosok és ápolók munkáját, és a továbbiakban is számítunk áldozatkész tevékenységükre. Köszönjük nekik az elkötelezettségüket, és biztatjuk őket az itthoni munkára. Mindent megteszünk, segítünk, és kérjük a képviselő urat is, hogy hozzászólásaival és szavazataival támogassa ezt a munkánkat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A most hatályba lépett köznevelési törvény alapelvei között ezt olvashatjuk: "A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak." Ezt az egységet kérdése szempontjából megvizsgálva azt mondhatjuk, hogy a szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, ugyanakkor az állam kötelessége, hogy ehhez a lehetőségeket biztosítsa.
Az első akadály, probléma, amivel a szülők e feladatuk teljesítése közben találkozhatnak, a megfelelő intézményrendszer hiánya. A jelenlegi feladatellátási rendben nehezen vagy egyáltalán nem biztosítható az, hogy az ország minden részén mindenki számára egyforma színvonalú nevelési-oktatási intézmények álljanak rendelkezésre. Mint ismeretes, 2013. január 1-jétől az óvodák kivételével az állam lesz a köznevelési intézmények fenntartója. A fenntartói feladatok ellátására létrehoztuk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amely országos hálózattal rendelkező intézmény lesz. Jelenleg szervezzük a járásokban működő tankerület szintjeit, ezáltal egyrészt pontos képet alkothatunk az ország közoktatási helyzetéről, másrészt lehetőségünk lesz egy olyan intézménystruktúra kialakítására, amely az egyes vidékek, tankerületek igényeit, szükségleteit is figyelembe tudja venni. Meg kell említenem óvodafejlesztési pályázatunkat is, amelynek keretében 15,5 milliárd forintnyi uniós forrásból - korszerűsítések és felújítások mellett - négyezer új óvodai férőhely kialakítására kerül sor 2014-ig.
Az egységesen meghatározott tanterv bőven hagy lehetőséget arra, hogy ezek az intézmények egyéni arculatot alakíthassanak ki, ugyanakkor az egységes tantervi szabályozás és fenntartói struktúra azt is lehetővé teszi majd, hogy az ország minden területén megfelelő körülményeket és szakmai színvonalat biztosítsunk.
Természetesen működhetnek majd olyan magánintézmények, amelyek az államinál nagyobb ráfordítással vagy a szülők hozzájárulása révén még magasabb szintű ellátást tudnak biztosítani. Azt azonban mindenképpen el tudjuk majd érni, hogy ne egy-egy önkormányzat anyagi helyzetétől függjenek a lehetőségek; egy gyermek tanulási, érvényesülési esélyei ne azon múljanak, hogy az ország mely részén vagy mely településén született.
Ezt az esélyegyenlőséget középpontba helyező szemléletet erősíti az a szabály is, amely szerint 2013-tól nyolc fő igénye esetén óvodát, illetve alsó tagozatot kell létrehozni az adott településen. Ez nemcsak a nevelés-oktatás lakosságmegtartó és helyi kultúrát erősítő szerepe miatt fontos, hanem közvetlen anyagi könnyebbséget is jelent, hiszen a gyermekeket nem kell utaztatni.
Az iskoláztatással kapcsolatban a legjelentősebb anyagi terhet a tankönyvek és egyéb taneszközök beszerzése jelenti. Az egységes fenntartói irányítás lehetőséget adhat arra is, hogy az esetleg előforduló túlzott intézményi igényeknek gátat szabjunk, továbbá valóban egységes és a jogszabályoknak megfelelő metódust alakítsunk ki a szülői hozzájárulások kezelésére is, mindezt úgy, hogy szem előtt tartjuk az intézmények jogos szakmai igényeit is.
A tankönyvek maximális árát minden évben az oktatásért felelős miniszter határozza meg. Ezt az egyre erősödő külső nyomás ellenére ismét sikerült a tavalyi szinten tartanunk. A köznevelési törvény elfogadása annak lehetőségét is megnyitotta, hogy 2013-tól fokozatosan bevezessük az ingyenes tankönyvellátást, a bevezetés folyamán természetesen fokozatosan kivezetve a jelenlegi szociális alapú tankönyvtámogatásokat is.
Célunk tehát az, hogy az ország bármely részén élő szülő egyenlő esélyekkel indíthassa el gyermekét az intézményesített nevelés, oktatás felé. Ehhez kérjük tisztelt képviselő úr további támogatását is.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr, megnyugtatom, a kormányban mindenki igazat mond. (Moraj az MSZP soraiból. - Közbeszólás ugyanott: Csüccs! Elég volt!) Az özvegyi nyugdíjakat nem kívánjuk csökkenteni, és attól a 2567 főtől, aki az elmúlt hetekben az özvegyi nyugdíj csökkentéséről szóló levelet kapott, ezúton is elnézést kérek az okozott izgalmakért. Ez az érintett kör pedig már a csökkentés visszavonásáról szóló határozatot is megkapta, ami azt jelenti, hogy mindenki olyan összegű járandóságot kap, mint korábban.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tavalyi átalakításának egyik lényeges eleme volt a rokkantsági rendszer új alapokra helyezése. Az új rendszer valamennyi megváltozott munkaképességű személy ellátását átfogja, a jogosultak társadalombiztosítási ellátást kapnak. Emlékeztetem a képviselő urat arra, hogy korábban az önök kormányzása alatt az enyhébb mértékben megváltozott munkaképességű személyek nem kaptak megfelelő támogatást az elhelyezkedéshez. Azok, akik a legnagyobb eséllyel lettek volna rehabilitálhatóak, nem voltak részesei a rehabilitációnak, nem kaptak célzott segítséget a munkavállalási esélyük javításához.
Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy már mondtam, a rokkantsági rendszer átalakításával a megváltozott munkaképességűek társadalombiztosítási ellátást kapnak, a végrehajtás során vált láthatóvá, hogy az egységes szabályozás következtében többek ellátásának együttes összege csökkenne. Mi azonban nem kívánjuk csökkenteni a nyugdíjakat, ezért azonnali intézkedés történt egyrészt a törvény módosításának kezdeményezése, másrészt valamennyi határozat visszavonására. Olyan tartalmú törvénymódosításra teszünk majd javaslatot, amelynek révén az érintettek közül senki nem fog rosszabbul járni.
Tisztelt Képviselő Úr! A nemzeti ügyek kormánya betartotta a korábban a nyugdíjasokkal kötött megállapodását. A nyugdíjak reálértékét évről évre megőrizzük. Emellett elrendeltük, hogy a rezsiköltségek nem emelkedhetnek az infláció feletti mértékben. Lehetővé tettük mindenki számára a szabad választást, hogy visszatérjenek a biztonságot adó állami nyugdíjrendszerbe (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hú, de nagy biztonság!), és a korábbi ígéretünknek megfelelően azok a nők, akik 40 évet dolgoztak, nyugdíjba mentek. Segítettük a nyugdíjasokat. Ezzel szemben a Gyurcsány-korszakban jelentősen csökkent a nyugdíjak reálértéke, ráadásul a nagy közműcégek szabadjára engedett profithajhászása miatt a rezsiköltségek évről évre jelentősen emelkedtek (Derültség és moraj az MSZP soraiból.), ami már-már elviselhetetlen terhet jelentett az idős emberek számára. Ráadásul a szocialisták, önök, arra kényszerítették az embereket, hogy az időskorra szánt megtakarításaik egy részét adják oda a nyugdíjtőzsdén spekuláló milliárdosoknak. (Moraj az MSZP soraiban.) Ezzel önök körülbelül 200 ezer forintot vettek ki minden magán-nyugdíjpénztári tag zsebéből. (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólás ugyanott: Drága barátom, nevén nevezted a dolgokat!)
Képviselő Úr! A kormány nem csökkenti a nyugdíjakat, még akkor sem, ha az IMF vagy az EU vagy esetleg önök akarják.
(15.00)
Mi nem kötünk olyan rossz megállapodást az IMF-fel, mint amilyet önök, szocialisták kötöttek 2008-ban. (Simon Gábor: Semmilyet nem köttök, ugye?) A 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem 7 százalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.), és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak. Önök, szocialisták így bántak a nyugdíjasokkal.
A mi kormányunk nem engedi, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, a megszorítások helyett az érdemi növekedést támogatjuk. Kérem ezért is, fogadja el válaszomat. (Lukács Zoltán: Gyönyörű volt! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Zseniális! - Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2010-es hivatalba lépése után számtalan pozitív lépést tett a kapcsolaton belüli erőszak megakadályozására. Így a 2005 óta tartó gyakorlattól eltérően, amely egy-egy évre biztosított költségvetési forrást a krízisközpontok működéséhez, 2012-től hároméves keretszerződések aláírására került sor, ezzel az eddiginél stabilabb és kiszámíthatóbb működési feltételeket teremtettünk.
2011-ben az áldozatok számára védett elhelyezést és komplex szolgáltatásokat biztosító, már meglévő krízisközpontok működtetése mellett két új krízisközpontot hoztunk létre, így növekedett az áldozatok számára elérhető férőhelyek száma. A 2011-ben a krízisközpontok és a hozzájuk kapcsolódó félutas kiléptető házak működése a gyermekek védelméről szóló törvény módosításával jogszabályi hátteret és működéséhez biztonságot kapott. Egy korábbi szakminisztériumi rendelet 2011-es módosításába bekerültek a hozzátartozók közötti erőszak áldozatainak szolgáltatást nyújtó krízisközpontokra vonatkozó rendelkezések.
Tisztelt Képviselő Úr! Még az idén benyújtjuk azt a javaslatot, amelynek értelmében az együttélési vagy kapcsolati erőszak önálló tényállás lehet a büntető törvénykönyvben. Ez a tervünk.
Emellett a kormány kezdeményezi egy munkacsoport felállítását - a hét végi híradásokból ön is tájékozódhatott erről -, amelyben az igazságügy-miniszter, a belügyminiszter, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az ombudsmani hivatal, illetve civil szervezetek közösen dolgozzák majd ki az önálló büntetőjogi tényállás részleteit is.
Kérem szépen, hogy vegye ezt figyelembe, és adott esetben majd a parlamenti vitában segítse ezt a munkát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, mert újabb alkalom arra, hogy megköszönjük az Országgyűlés nyilvánossága előtt a magyar sport és parasport legjobbjainak, az őket felkészítő és segítő szakembereknek a Londonban elért eredményeket. Köszönet érte mindenkinek.
Tisztelt Képviselő Úr! Már az első Orbán-kormány idején jelentős lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők sportja az őt megillető helyre kerüljön. Önálló helyettes államtitkárságot hoztunk akkor létre, és a korábbiakhoz képest számottevő mértékben növeltük az ágazat támogatását. 2010-től az új kormányzati struktúrában sem kevésbé fontos szerepet tölt be ez az ügy számunkra. Megítélésem szerint üzenetértéke van mindenki számára annak is, hogy a sportért felelős helyettes államtitkári posztot paralimpiai bajnokunk, Szekeres Pál tölti be. Hozzá kell tennünk, hogy a költségvetés ismert helyzetében is prioritásnak tekintettük és kifizettük a 2009-es siketolimpia eredményességi jutalmát, mintegy 495 millió forintot, amit a szocialista kormány peres úton próbált elhárítani magától. 2012-ben 230 millió forint szakmai, 50 millió forint működési és 66 millió forint olimpiai felkészülési támogatást biztosítottunk a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül a fogyatékkal élők sportjának. Mindezek mellett egyik kiemelt törekvésünk, hogy az általunk fenntartott és működtetett olimpiai központok megfeleljenek a parasport igényeinek.
Köszönöm a kérdését, és kérem, hogy a válaszom figyelembevételével továbbra is segítse ezt az ügyet, ahogy eddig is tette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szerhasználatban történt negatív irányú elmozdulás, valamint az úgynevezett dizájnerdrogok megjelenése egyértelművé tette, hogy a korábbi drogpolitika nem tekinthető eredményesnek. Az új nemzeti drogstratégia előkészítése jelenleg folyik, annak Országgyűlés elé terjesztése megtörtént. Felhívom a figyelmét arra is, hogy a kormány számára a megelőzésen belül is kiemelten fontos az iskolákban folyó megelőző tevékenység. Ehhez jelent forrást az Új Széchenyi-terv keretében megjelent pályázat, amelynek keretösszege több mint 15 milliárd forint, további kiemelt programok is biztosítanak forrást a kábítószerek, ezen belül a dizájnerdrogok megelőzésére, valamint az ellátásba kerülő honfitársaink kezelésére, majd integrálására a társadalomba.
(16.30)
Az Új Széchenyi-terv részeként biztosítunk forrásokat e probléma kezelésére. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhányat, amely kapcsolódik ehhez a témához. A rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére összesen a hat konvergenciarégióban több mint 18 milliárd forint áll rendelkezésre, az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramokra összesen 3,5 milliárd forint, a kistérségek egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramjaira összesen 5 milliárd forintot, a teljes körű iskolai egészségfejlesztésre összesen 5 milliárd forintot különítettünk el.
Ami a szabályozási oldalt illeti: a kormány az elmúlt időszakban több fontos lépést is tett, így elkészült az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos törvényi szabályozás. A listára vétellel kapcsolatos legfontosabb szigorításokat a hatályos jogszabályok már tartalmazzák. Felhívom képviselő úr figyelmét arra, hogy e szigorítások eredményeképpen jelenleg van lehetőség arra, hogy az újonnan a piacra kerülő szerek sürgősségi eljárással felkerüljenek az úgynevezett C listára. Ez egy átmeneti lista, amelynek bevezetésével már csökkentek a pszichoaktív szerekkel történő visszaélések.
Köszönöm szépen.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialisták moraja is mutatja, hogy milyen fontos az, amit mi csinálunk, és ők mennyire nem értik azt, hogy mire jó a családpolitika. (Zaj az MSZP soraiban.)
Nagyon szépen köszönöm képviselő úrnak, hogy szóba hozta a családpolitika néhány fontos kérdését. Mint ön is tudja, a kormány megalakulása óta kiemelten kezeli a családok helyzetének javítását, a gyermekvállalás ösztönzését. E téren számos intézkedést meghoztunk, és a jövőben is folytatjuk ezt. A legtöbb intézkedés a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében született, annak érdekében, hogy az ő jövedelmük, megélhetésük lehetőség szerint ne kerülhessen veszélybe. Tudjuk, hogy az eljövendő generációk sorsa forog kockán. Az előző kormányok megszorító intézkedései pedig éppen a gyermekes szülőket érintették a legérzékenyebben, még akkor is, ha a szocialista képviselők a téma hallatán most itt óbégatnak. Talán éppen ezért teszik ezt.
Kormányunk első fontos lépése ezért a magyar családok megerősítése terén a gyermekgondozási segély időtartamának két évéről három évre való visszaállítása volt 2010-ben. Ez a döntés több mint 300 ezer forint pluszbevételt jelent a jogosult szülőknek, évente mintegy 170 ezer fő számára. Ezt követően 2011-ben jelentős mértékben kibővítettük a családi adókedvezményt, elérhetővé tettük az egy- és kétgyermekes szülők számára is gyermekenként maximum havi 10 ezer forint összegben, a három- vagy többgyermekesek részére pedig több mint nyolcszorosára, havi 4 ezer forintról 33 ezer forintra emeltük ennek a maximális összegét. Ezzel párhuzamosan eltöröltük a korábban létező jövedelemhatárt, így a kedvezmény jövedelemtől függetlenül valamennyi dolgozó gyermekes szülő számára igénybe vehető lett.
Az új családi adókedvezménynek köszönhetően 2011-ben az előző évi 13 milliárd forint helyett már 159 milliárd forintban részesülhettek a családok. Ezt a kedvezményt összesen 810 ezer szülő vehette igénybe, és ezáltal átlagosan csaknem 200 ezer forinttal nőtt a jogosult szülők jövedelme évente. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a gyermekeket nevelő munkavállalók nettó átlagkeresete 2011-ben mintegy 14 százalékkal, reálkeresetük pedig 10 százalékkal emelkedett. Az eltartott gyermekekkel nem rendelkezők esetében az emelkedés csak 5,3, illetve reálértékben 1,3 százalék volt, de ez is emelkedés volt az előző nyolc évhez képest.
De a fentiek mellett más jelentős intézkedésekre is sor került a családok védelme és a gyermekvállalás ösztönzése érdekében. Így például a kismamák munkába való visszatérésének járulékkedvezménnyel való támogatására, amit előreláthatólag a jövő évtől még tovább bővítünk az új munkahelyvédelmi akcióterv keretében. Az otthonteremtéshez nyújtott szocpol kedvezmény újbóli bevezetése, hogy a bölcsődei és családi napközi férőhelyek számának uniós forrásokból történő bővítése, illetve a devizahiteleseknek nyújtott széles körű kormányzati segítség is a kiemelt lépések közé sorolható.
Itt hívnám fel mindenki figyelmét arra is, hogy az Országgyűlés már 2011 végén elfogadta a családok védelméről szóló sarkalatos törvényt, amely 2012 januárjától hatályos. Ez a törvény kiemelt védelemben részesíti a családot, a házasságot és a gyermekvállalást. Ehhez kapcsolódóan hadd említsem meg, hogy az elmúlt időszakban a házasságkötések száma tavaly már növekedett, és a gyermekvállalási hajlandóság is javult. 2012 január-július között 3,7 százalékkal született több gyermek, mint a megelőző év azonos időszakában.
Ezek a tények is jelzik, hogy a kormány elkötelezett a családok védelme, támogatása, a gyermekvállalás ösztönzése mellett, és hogy családpolitikánk első eredményei már látszanak. Köszönöm képviselő úr és a KDNP-frakció segítségét, számítunk továbbra is az együttmunkálkodásra ezen a területen is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A közoktatás rendszere igen nagyszabású átalakuláson megy keresztül, ami a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek szeptemberi hatálybalépésével vette kezdetét.
Az előzetes félelmek és riogatások ellenére a tanév zökkenőmentesen és rendben megkezdődött. Január 1-jén az óvodák kivételével az összes eddigi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény állami fenntartásba kerül, az önkormányzatok pedig működtetői szerepet kapnak. Ez lesz az első olyan esemény a hatálybalépés folyamatában, amely már komoly változásokat jelent.
Szándékunk az, ahogy erre a képviselő úr is utalt, hogy az intézményekben dolgozók és különösképpen az intézményekben tanulók ebből minél kevesebbet vegyenek észre. Biztosítjuk a pedagógusokat, hogy aggodalomra nincs ok. A tisztánlátás és a téveszmék, rémhírek eloszlatása miatt azonban indokolt az a kérés, hogy pontos tájékoztatást kapjanak, ezért igyekszem az ön tárgyilagos 11 kérdésére világos választ adni.
A pedagógusok foglalkoztatása az önkormányzati és megyei intézményfenntartó központok által fenntartott intézményektől átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, tehát a munkáltató személyében jogutódlás következik be. Egy állami intézményfenntartó központ jött létre, amelynek területi szervei lesznek a tankerületek. A megyeközponti tankerület a fenntartói jogokat a fenntartásába került köznevelési intézmények vonatkozásában a Klebelsberg Központon keresztül gyakorolja.
Az intézményvezetők hatáskörében különösen az intézmény szakmai vezetése, a pedagógiai munka megszervezése, a szülőkkel, a működtetővel, a fenntartóval való kapcsolattartás, az intézmény napi életének szervezése, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntéshozatalok lesznek. Ha a pedagógus adott esetben rendkívüli szabadságra, táppénzre akar menni, akkor előzetesen szólnia kell az intézmény vezetőjének, ahogy ezt eddig is tette.
Kérdezett a képviselő úr a helyettesítésről is. A helyettesítés megszervezése az igazgató, illetve tartós helyettesítés esetén - helyettesítési rendszer kidolgozása révén - a tankerület feladata, amely az utóbbi esetben is az igazgató közreműködésével történik. Az átvételre kerülő intézményekben a pedagógus és pedagógusi munkát segítő munkakörökben foglalkoztatottak esetében 2013. január 1-jétől a munkáltató személyében várható változás, amit a jogutódlás meghatározásával fogunk új jogszabályok útján rendezni, még ebben a félévben.
A bérfizetésről is kérdezett a képviselő úr. A pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérét az állam fogja fizetni, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján készített besorolások szerint. A pedagógusok bérezésében az új előmeneteli rendszer, az életpályamodell bevezetése hozhat jelentős változást, de erre csak a 2011-ben elfogadott nemzeti köznevelési törvénynek a 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő rendelkezései alapján kerülhet majd sor.
Az intézményvezetőkhöz fordulhatnak a pedagógusok minden szakmai eszközigényükkel, vagyis ahogy eddig sem a fenntartóval kellett közvetlen kapcsolatot tartaniuk, ezután is az intézményvezető lesz a napi munkájuk irányítója. Az eszközök beszerzése a működtető, a taneszközök biztosítása a fenntartó feladata.
És végül az utolsó kérdésére: a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak bérét, munkaköri leírását a munkáltató határozza meg a hatályos jogszabályok alapján; munkáltatójuk az intézmény működtetője lesz 2013. január 1-jétől kezdődően.
Tisztelt Képviselő Úr! A legfontosabb változásokat, azok irányát már a korábban elfogadott törvények kijelölték, tehát nagy részben már rendezettek a kérdések. Már csak néhány részletkérdést kell jogszabályban megoldani. Ezt meg is tesszük, és ehhez kérjük az ön segítségét is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
(14.40)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha már egészségügy, akkor kezdjük az alapoknál! A nemzeti együttműködés kormánya önökkel, szocialistákkal ellentétben nem zárt be kórházakat. A nemzeti együttműködés kormánya felemelte közel 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét, önök, szocialisták, 2003 óta egyszer sem emeltek bért az egészségügyben, ellenben elvették a 13. havi béreket. A nemzeti együttműködés kormánya számtalan módon próbálja itthon tartani az egészségügyben dolgozókat, önök, szocialisták egyetlen intézkedést sem tettek az elvándorlás megakadályozásáért.
(15.10)
Ez a helyzet, képviselő úr. Ezek után ön azt kérdezi, hogy rombolás vagy építkezés. Szerintem a válasz egyszerű: önök, szocialisták romboltak, mi pedig építkezünk. (Zaj az MSZP soraiban.) Olyan egészségügyet vettünk át önöktől, ami már az összeomlás szélén állt: pazarlás, átláthatatlanság, hosszú várólisták, több száz milliárdos forráskivonás, a betegterhek növelése, orvosok és ápolók elvándorlása. Ezt az örökséget hagyták nekünk. (Zaj az MSZP soraiban.) Ebből kellett nekünk működő egészségügyi rendszer létrehozni. Bár még nem vagyunk a végén, de az átalakítást megkezdtük, a kijelölt irányt pedig tartjuk. (Zaj az MSZP soraiban.) Célunk, hogy a rendszer fenntartható, kiszámítható és hatékony legyen. Olyan egészségügyre van szüksége Magyarországnak, amelyhez minden polgára egyenlő eséllyel fér hozzá. Ezért is kezdeményeztük a szociális népszavazáson, hogy az önök, szocialisták által bevezetett vizitdíjat és kórházi napidíjat megszüntessük. (Zaj az MSZP soraiban.) Tisztelt Képviselő Úr! Sokszor elmondtuk már, hogy egyetlen kórházat sem zárunk be, épp ellenkezőleg, fejlesztjük az ellátórendszert.
Ami pedig a másik sarkalatos pontja az egészségügynek, az az emberi erőforrás kérdése. Egész Európa szakemberhiánnyal küzd, ez nem magyar sajátosság. Ahol pedig hiány van, ott nem lehet létszámleépítés, legfeljebb átcsoportosítás. Az is tény azonban, hogy a külföldre távozó magyar orvosok és ápolók többsége az alacsony bérek miatt dönt úgy, hogy a nagyságrendekkel magasabb nyugat-európai fizetést és az ottani életet választja. Ezért mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy javítsunk az orvosok és az egészségügyi dolgozók helyzetén. A célunk, hogy biztosítsuk erkölcsi és anyagi megbecsülésüket. Tudjuk, hogy az elvándorlásban leginkább a fiatal orvosok érintettek, ezért egyik első lépésként számukra vezettünk be olyan támogatási formákat, amelyekkel anyagi helyzetük javítását és tartós hazai munkavállalásukat kívánjuk elősegíteni.
Rezidenstámogatási program indult, emellett a rezidensképzésbe belépők 127 ezer forint költségtérítésre is jogosultak, a hiányszakmákban munkát vállalók pedig a diplomás-minimálbér 50 százalékának megfelelő állami támogatást kapnak.
Ennek köszönhető, hogy 2010-hez képest 2011-ben több mint 250 fővel többen kezdték meg a szakorvosképzésüket, mint az azt megelőző évben. Természetesen a rezidensek támogatásánál nem állunk meg, 2011 végén több tízezer egészségügyi kapott a pótlékalap háromhavi összegének megfelelő egyszeri többletpénzt. A háziorvosok és házi gyermekorvosok pedig 3,5 milliárd forint plusztámogatásban részesültek akkor. (Zaj az MSZP soraiban.)
Tisztelt Képviselő Úr! Az idén egy jelentős, több mint 30 milliárd forintos béremelés valósult meg, közel 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült fizetésemelésben. 14 százalékkal emelkedett a felnőtt- és gyermek-háziorvosok, védőnők, területi ellátási kötelezettséggel dolgozók, fogorvosok kártyapénze is.
ELNÖK: Bocsánat, államtitkár úr, ne haragudjon, azért szakítom félbe - majd hozzáadom az idejéhez -,s mert egyre kevésbé lehet hallani az államtitkári választ, hiszen olyan a háttérzaj. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Mert az MSZP-sek folyton közbekiabálnak!) Ha körbenéznek, akkor álló képviselőket és megbeszélést tartó képviselőket csak a kormánypárti sorokban látnak, az ellenzék ott ül a helyén. (Zaj és taps az MSZP soraiban.) Ha vitatkozni kívánnak velem, akkor szívesen kikérdezem önöket arról, hogy eddig Halász államtitkár úr mit válaszolt, mert hogy semmit nem értettek belőle, az biztos, ugyanis nem hallatszik. (Zaj a kormánypárti padsorokban. - Soltész Miklós: Mert folyamatosan óbégatnak a haverjaid!) Megvárom, amíg elcsendesednek. Megnyugodtak? Ebben az esetben szeretnék hozzáadni mintegy 35 másodpercet az államtitkári válaszhoz, és szeretném kérni, hogy csendben hallgassák meg. Ismét közbe fogok szakítani, ha nem bírnak elhallgatni. Öné a szó.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nagyra értékelem osztályfőnöki magatartását. Tudja, valóban nagyon nehéz úgy válaszolni, amikor a kérdező is ordibál meg az összes körülötte ülő ember is, de folytatom fegyelmezetten, és ígérem, hogy be is fejezem.
Az egészségügyi területen, képviselő úr, láthatta és hallhatta, korábban is többször elmondtam a béremeléssel kapcsolatos intézkedéseket. Ezt nyilván nehezen értik meg, mert önök nem tettek ilyet, de a kormány lépésről lépésre halad azon az úton, amely stabil, kiszámítható, megbecsült életpályát fog eredményezni a magyar egészségügyi dolgozók számára. Ennek szellemében jövőre az ideinél legalább 55 milliárd forinttal több jut az egészségügyi ágazatra.
Kérem képviselő urat, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a segítséget is, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A nemzeti együttműködés kormánya a sport területén is új intézkedésekbe kezdett, és bizonyára látja vagy láthatta ön is, akkor is, amikor még nem ült itt képviselőként, hogy az elmúlt két év sportkormányzati döntései milyen alapon nyugodtak.
Először is, a sportirányítási rendszert és a sportfinanszírozást alakítottuk át úgy, és ez a hozzáállásunk alapja, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül, velük együttműködve, velük együtt gondolkodva, az ő javaslataikat meghallgatva döntünk ezekről a dolgokról. A sportra szánt állami források java része is a Magyar Olimpiai Bizottsághoz kerül, vagy a velük való együttműködésben kerül el a sportszövetségekhez, szakszövetségekhez, és így használják fel ők a sportolók felkészülésére, a különböző közösségek, közösségi sportrendezvények működtetésére egyébként a társasági adókedvezményt is, amely több mint 30 milliárd forintos új sporttámogatási összeg volt a magyar sportban, és szintén a szakszövetségeken keresztül, döntően a szakszövetségeken keresztül juttattuk el az érintettekhez.
(16.10)
Ezt az elvet, az érintettek véleményének figyelembevételét, ami úgy gondolom, önöknek, LMP-s képviselőknek is - ismerve sok tekintetben az ilyen ügyekhez való hozzáállásukat - fontos, mi az érintetteket vonjuk be a döntéseink előkészítésébe. Itt is ez történt, mind az olimpiai, mind a paralimpiai jutalmazás kapcsán megkérdeztük az érintett bizottságot, azaz a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Paralimpiai Bizottságot. Ők egyöntetű szakmai álláspontot képviselve nyújtották be a javaslatukat a kormány elé. Az a javaslat, ami hozzánk érkezett, azt a kormány elfogadta, és így alakult ki az a jutalmazás, amit a sportolóink - úgy gondolom, méltán - nagyon is megérdemeltek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mi előreléptünk. Valahogy rosszul látja az irányokat. (Moraj az LMP, az MSZP és a függetlenek soraiban.) Amerre mi léptünk, az mutat előre, hiszen a sporttámogatás kapcsán azok az új rendszerek, a társaságiadó-kedvezmény, a megemelt sportfinanszírozás, mind-mind az az összeg, amiről ön is beszélt, hogy a felkészülés milyen fontos, és hogy ezt igenis az olimpiai felkészülésre is tudtuk fordítani. És bízunk benne, hogy ez elmúlt kétéves politika talán valamelyest hozzájárult - legalábbis a környezet javításával - azokhoz a szép és nagyszerű eredményekhez, amelyeket Londonban elértek a sportolóink, akár az épek, akár a paralimpiai versenyzőink.
Képviselő asszony, azt tudom mondani önnek, hogy az informátorait válogassa meg, nézze meg, mi a helyzet. A helyzet a következő: az a javaslat, ami a kormányhoz érkezett a Paralimpiai Bizottságtól a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül, az a javaslat az, amit elfogadott a kormány. Ez a helyzet, képviselő asszony.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozókról történő gondoskodás az érintett családoktól fokozott erőfeszítést, áldozatvállalást igényel, különösen nagy lemondást jelent a beteg családtagról való gondoskodás azoktól, akik az ápolás miatt felhagynak keresőtevékenységükkel. Mindezzel a kormány is tisztában van.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön azonban téved - sajnálom, hogy az elmúlt két és fél évben ön nem figyelt kellőképpen -,s a kormány megalakulása óta ugyanis számtalan pozitív intézkedést hozott. Így például - és nézzünk szociális intézkedéseket - a gyermek hároméves koráig jár a gyes; január 1-jétől, '11. január 1-jétől szélesebb körben és nagyobb összegben vehető igénybe az adókedvezmény a gyermekek után; ugyanekkortól a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt vezettünk be; január 1-jétől, 2011. január 1-jétől azok a nők, akik legalább 40 év szolgálati időt szereztek, életkortól függetlenül teljes összegű öregségi nyugdíjra jogosultak; elindult az otthonteremtési program; bővítettük az autista-lakóotthonok finanszírozását és így tovább.
Képviselő úr, a kormány 2011-ben mintegy 58 ezer ember számára biztosított ápolási díjat, szóval, a szociális intézkedéseink átfogóak, összetettek. 58 ezer embernek biztosítottuk ezt az ellátást, közülük 17 ezer jogosult kapott emelt, 38 350 forintos összegű ápolási díjat, amely a legsúlyosabb helyzetben lévő, fokozott ápolásra szoruló családtagot ápolónak jár. A kormány az ápolási díjban részesülők számára biztosítja az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételét, valamint a nyugdíjjogosultságot.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány tehát kiemelt figyelmet fordít az ápolási díjban részesülők helyzetére, és ez így lesz ez után is.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön téved. A sajtóhírekben megjelentekkel ellentétben nem igaz, hogy egyetlen intézmény sem felel meg az egészségügyi ellátórendszer működtetésének személyi és tárgyi feltételeit meghatározó szakmai minimumfeltételeknek. Ám önök, LMP-sek, leggyakrabban a tévedéseikből csinálnak ügyet, képviselő úr. Önnek nem kell aggódnia. Ha az egészségügyi szolgáltató nem teljesíti a rendeletben előírt feltételeket, az ÁNTSZ először a szolgáltató figyelmét hívja fel a jogszabálysértésre. Ha a szolgáltató ezután sem tesz eleget a jogszabályban előírtaknak, akkor határozattal kötelezhetik a hiányosságok megszüntetésére.
Másik intézkedési lehetőségként az ÁNTSZ dönthet úgy is, hogy visszaminősíti a szolgáltató adott szakmára meghatározott úgynevezett progresszivitási szintjét. Működési engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a szolgáltató a határozatban előírt hiányosságait a megadott határidőre nem pótolta. Az ÁNTSZ a minimumfeltételek teljesítését a fekvőbeteg-ellátásban 2013. március 31-ig, a járóbeteg-ellátásban 2013. május 1-jéig ellenőrzi, így tehát nem lehet azt állítani, hogy ma Magyarországon egyetlen intézmény sem felel meg a hatályos személyi és tárgyi minimumfeltételeknek.
Képviselő úr, a béremelés kérdését is másként látjuk. Ön azt mondja, hogy jelképes, pedig ez jelentős lépés volt. Idén közel 90 ezer orvos és ápoló részesült béremelésben 30 milliárd forintnyi értékben, novembertől megemeljük az alapellátásban dolgozók kártyapénzét 14 százalékkal, ez 27 ezer dolgozót érint, védőnőket, háziorvosokat, fogászokat, gyermekorvosokat. Ön akkor támadja a kormányt, amikor végre 2003 után először béremelést tudunk adni az egészségügyben dolgozóknak. Látja, képviselő úr, tényleg igaz, önök, LMP-sek, leggyakrabban a tévedéseikből csinálnak ügyet. Ne tegyék ezt! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. A kormány a javaslatot messzemenően támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tudja, mi ellen tiltakoztunk keményen az elmúlt években? A fizetős egészségügy ellen, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése ellen. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) És tiltakoztunk a jellemtelenség ellen, és ugyanúgy tiltakoztunk a hazugság ellen is, képviselő úr. És ön most nem mond igazat. Van forrás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi ellátásra és a munkahelyek fenntartására.
Amikor átvettük a szocialistáktól a kormányzást, olyan csőd közeli állapotokat hagytak, amelyeket egyből orvosolni kellett. A rendszer ilyen mértékű újraszervezése példa nélküli. Az intézkedések közös célja pedig, hogy minden beteg megkapja a számára szükséges ellátást. Ezek a változások azonban nem végezhetők el egyik napról a másikra.
Tisztelt Képviselő Úr! A változások alapját tehát minden esetben a betegek érdeke jelenti, nem íróasztal mellett, helyi lobbik érdekei alapján adtunk ellátási területeket az intézményeknek, mint ahogy az a Gyurcsány-korszakban sajnos megtörtént. Azt is sokszor elmondtuk már, hogy az átalakítás következtében egyetlen kórház sem szűnik meg, legfeljebb más funkciót kap.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem látja pontosan az átalakítás eredményét, mert az ön által elmondottakkal ellentétben az az igazság, hogy Fehérgyarmaton a fül-orr-gégészet nem szűnik meg, hanem egynaposként működik tovább, a sürgősségi ellátás 16 ággyal biztosított, ráadásul több mint 500 millió forint értékben sürgősségi beruházás van folyamatban. Az sem igaz, hogy a sebészetük megszűnik, mert 35 ággyal működik tovább. Vásárosnaményban - ahogy az interpellációjában írta, nem igaz, amit írt - a sürgősségi ellátás nem szűnik meg, a jövőben folyamatos járóbeteg-ellátással biztosítható.
Nézzük tovább az ön leírt tévedéseinek sorát! Mátészalkán a szemészet egynaposként működik tovább. A szülészet-nőgyógyászat sem szűnik meg, a szülészet 10 ággyal, a nőgyógyászat 5 ággyal folytatja a működését. A gyermekek gyógyítását pedig nappali ellátásban oldják meg.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding Zrt. új vezetése a gyors és hatékony rendbetételhez először a jogi és gazdasági kérdéseket, ellentmondásokat kezelte. Erről sem beszélt ön, pedig mindezek komoly megtakarítást hoznak.
Emellett átalakították az ügyeleti rendszert, azért, hogy a dolgozók a korábbinál több pénzt vihessenek haza. Ugye érti, képviselő úr? Ez azért történik, hogy az egészségügyben dolgozók jövedelme emelkedjen.
Ami pedig a múltbeli gazdálkodással kapcsolatos büntetőeljárást illeti, az a nyomozó hatóságok feladata.
Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjában ön akkor is pontatlanul fogalmaz, amikor a négy kórházban sok ember munkahelyét érintő átalakításról beszél, hiszen az új vezetés olyanokat küldött el, akik nem a betegek gyógyításával, ápolásával foglalkoznak. Azaz egyetlen orvos vagy ápoló sincs az elbocsátottak között. Természetesen a kormány mindent megtesz azért, hogy közülük minél kevesebben maradjanak munka nélkül, segíti átképzésüket vagy a másutt történő elhelyezkedésüket.
Tudja, mit jelent az átalakítás, képviselő úr? Azt jelenti, hogy 4200 munkahelyet őrzünk meg; azt jelenti, hogy stabil marad a megyei egészségügyi ellátás. És tudja, mi a jó hír? Az, hogy az új vezetés számos, korábban pénzügyi okok miatt be nem töltött, a valódi betegellátáshoz nélkülözhetetlen egészségügyi pozícióra vett fel rezidenseket, szakápolókat, szakorvosokat.
Tisztelt Képviselő Úr! Befejezésül elmondom önnek, hogy 2014-re Nyíregyházán mintegy 13 milliárd forint értékű tömbkórházprogram valósul meg. Ez még egy példa arra, hogy nem hagyjuk magukra a kórházakat.
Ráadásul azt a jó hírt is közölhetem önnel, hogy a múlt héten utaltunk át a szabolcsi egészségügyi holdingnak 250 millió forintot a kórház konszolidációjára.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A köznevelés rendszerében az állami fenntartás az államháztartás rendszerén belül jó ideje a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között osztotta meg szakmai és költségvetési kereteit, feladatait. 2013. január 1-jétől ennek az osztott struktúrának más formája alakul ki. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dekoncentrált módon, nem fővárosi hivatali vízfejjel, hanem járási szintű bontásban fogja ellátni feladatait. A szervezet kialakítása adófizetőinknek nem kerül többletkiadásba.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt kérdezi, mennyibe kerül ez az átalakítás. Erre hamarosan megkapjuk a választ, azt ellenben már most biztosan tudjuk, hogy ezzel az átalakítással nyerni fognak az adófizetők, nem úgy, mint a szocialisták 2006 és 2010 közötti kormányzásával. Azaz nem az elmúlt nyolcéves, hanem csak mindössze négyéves időszakról beszélek. Ekkor 8200 milliárd forinttal növelték a szocialisták a magyar államadósságot. Az ÁSZ elnöke szerint ehhez 6600 milliárd forintnyi kamat- és járulékteher társul. Azaz nem az oktatás átalakítása kerül az adófizetőknek sok milliárd forintjába, hanem az önök szocialista kormányzása.
Tekintettel arra, hogy mind az intézmény vezetésére, mind a járási vezetők álláshelyeire nyílt szakmai pályázatot hirdetett, illetve hirdet a minisztériumunk, minden eddiginél szakmaibb hálózat jön létre, ellentétben a szocialisták gyakorlatával. Elég, ha csak a legfrissebb botrányt említem, most derült ki ugyanis, hogy Braun Róbert, a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadója (Mandur László: Ez hogy jön ide? - Közbeszólások az MSZP soraiból.) már egy éve MSZP-s párttagkönyvvel rendelkezik. A függetlenséget nem a Fidesztől, hanem a szocialistáktól kell félteni, képviselő úr. (Mandur László: Jaj, de vicces!)
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból. - Lukács Zoltán: Nyilván megnyugodtak a pedagógusok.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön is tudja, a kormány megalakulásától kezdve folyamatosan figyel a nehéz helyzetben élő családokra, emberekre, fokozottan figyel a szegénységben élő gyermekekre.
Képviselő úr, ön azt kérdezi, hogy mit üzen a kormány lakhatási témában a szegény családoknak. A kormány a következőket üzeni:
2011. szeptember 1-jei hatállyal a szociális ellátórendszer részét képező lakásfenntartási támogatást kibővítettük, ezzel több mint 420 ezer háztartást támogatunk, azaz ennyi családnak adunk segítséget a lakásfenntartási támogatással, vagyis azt üzenjük, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Fontos kiemelnem önnek, hogy ez az adat azt mutatja, hogy a lakásfenntartási támogatás eléri a leginkább rászoruló rétegeket, így mindazok számára, akiknek jövedelmi, vagyoni helyzete ezt nélkülözhetetlenné teszi, biztosított az állami segítség.
Ezenkívül a kormány több módon is segíti a rászorulókat. Létezik az úgynevezett védendő fogyasztó intézménye: ez megoldást jelenthet mind a fennálló tartozás kiegyenlítésében, mind pedig a későbbi hátralékok felhalmozásának elkerülésében. Bár már valóban nincs hatályban a helyi lakásfenntartási támogatás elnevezésű törvényi szabályozás, a támogatás e formájában részesülő normatív lakásfenntartási támogatást a 2011-ben átalakított rendszerben az érintettek a jövőben is megkaphatják. A közüzemi díjhátralékkal jelenleg már rendelkező háztartások számára az adósságkezelési szolgáltatás nyújt segítséget azon településeken, ahol a törvény ezt előírja vagy az önkormányzat szabadon vállalt feladatként biztosítja ezt az ellátást. Az adósságkezelési szolgáltatás során a család a meglévő tartozás kiegyenlítéséhez adósságcsökkentési támogatást, a folyó havi kiadások viseléséhez pedig alanyi jogon lakásfenntartási támogatást kap, továbbá a jövőbeni hátralékok felhalmozását elkerülendő adósságkezelési tanácsadásban részesül.
Kérem, fogadja el válaszom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tudomásom szerint ön nem orvos, ezért nem értem, hogy miért nem fogadja el a cukorbetegek kezelését végző orvosszakmai szervezetek véleményét, amely igazolja az együttműködésükkel idén tavasszal kialakított rendelési szabályok jogosságát. Én például elfogadom ezt a szakmai véleményt.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön téved vagy szándékosan próbál megtéveszteni másokat. A jelenlegi szabályozás ugyanis egy korábbi rendelet pontosítására irányult. Ebben részt vettek az egészségügyi szakmai kollégium illetékes tagozatainak képviselői és a Magyar Diabetes Társaság is. Ön megkérdőjelezi a Magyar Diabetes Társaság álláspontját? Milyen alapon nyilatkozik ön a cukorbetegek érdekében, ha egyáltalán nem ért hozzá? Áprilisban a cukorbetegek érdekvédelmi szervezeteivel és a szakmával folytatott egyeztetések eredményeként a betegellátás érdekében került sor a rendelet módosítására, amely jelentősen enyhített a korábbi szabályozáson.
Az új szabályok, az ön állításával ellentétben, nem az étrendi előírások, a diéta betartására anyagi vagy egyéb okok miatt képtelen cukorbetegek korszerű inzulinkezelésének megvonására születtek. A jogszabály kizárólag a szakmai feltételek mellett kezeli a finanszírozás kérdését. Vissza kell tehát utasítanom képviselő úr tévedésen vagy szándékos hazugságon alapuló szavait.
Tisztelt Képviselő Úr! Szakmai vélemények szerint a cukorbetegeket akkor tudjuk igazán megóvni a cukorbetegség szövődményeitől, ha ez a rendeletben előírt célérték 7 százalék alatti. A szabályozás kialakítása során figyelembe vettük azt is, hogy az anyagcsere átmenetileg rosszabbá válhat. Ezért kell egy féléves időszakra vonatkozóan két vizsgálati értéket figyelembe venni. Ön is felsorolt a cukorbetegséggel összefüggő néhány szövődményes megbetegedést, amelyek között sajnos súlyos betegségek is szerepelnek. Célunk ezen betegségek kialakulásának megelőzése.
Tisztelt Képviselő Úr! Önmagában a legkorszerűbb kezelési forma sem hatásos a beteg aktív és tudatos együttműködése nélkül. Fontos, hogy a betegek maguk is sokat tehetnek a kezelési cél elérése érdekében. Azt is tudni kell, hogy mind a humán inzulinok, mind az úgynevezett inzulinanalógok ugyanolyan hatékonyak. Tehát ön ezzel kapcsolatban sem mond igazat, és ezzel veszélybe sodorja a betegek kezelését. Nem mond igazat az inzulinkezelésre szoruló betegek részére biztosított gyógyászati segédeszközökhöz tb-támogatással történő hozzájutásról sem. A vércukorszintmérők árához a támogatás összege több mint 4 ezer forint, a tesztcsíkok pedig jelenleg is a kedvező 5 százalékos áfakulcs alá tartoznak. És mind az inzulinkészítmények, mind a gyógyászati segédeszközök tekintetében elmondható, hogy a leginkább rászorultak számára közgyógyellátási jogcímen rendelhetők. Ez esetben az állam fedezi a betegtérítési díjat.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön is említette, hogy milyen magas a cukorbetegek száma. Ebből következően a gyógyszeres kezelésükre fordított tb-támogatások összege is magas, amely évről évre növekszik. Az elmúlt év során a cukorbetegek gyógyszeres terápiájára fordított kiadás több mint 33 milliárd forint volt, amelyhez több mint 27 milliárd forintot biztosított az egészségbiztosító. Ezen túlmenően a cukorbetegséghez tartozó szövődményes betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket is támogatja az egészségbiztosító, továbbá a gyógyászati segédeszközök tekintetében a cukorbetegség ellátására 2011-ben 5,1 milliárd forint bruttó támogatás került kifizetésre.
Fontosak tehát számunkra a cukorbetegek, mindannyiunk érdeke az, hogy a betegek hazai gyógyszerellátása mind szakmai, mind finanszírozási szempontból biztosított legyen. Erre törekszünk valamennyi területen a szabályozás kialakítása során. Kérem, fogadja el válaszomat. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
(14.30)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Önnek igaza van, a szegénységből való kiemelkedés elsődleges eszköze a munka. A kormány számára az utóbbi két évben a segélyezési rendszerben bevezetett változások fő mozgatórugója ezért az volt, hogy mindenki, aki foglalkoztatható, segély helyett munkából szerezze meg a megélhetéshez szükséges jövedelmet. Ezért 2012 januárjától a foglalkoztatható személyeknek nyújtott foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a nem foglalkoztatható aktív korúaknak biztosított rendszeres szociális segély összege a nettó minimálbér helyett a közfoglalkoztatásban szerezhető bérhez igazítva kerül meghatározásra. Azokban a családokban, ahol rendszeres szociális segélyre és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a két ellátás együttes összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százaléka, azaz 42 326 forint. Amennyiben a családban csak rendszeres szociális segélyre jogosult személy él, a rendszeres szociális segély összege nem lehet magasabb az említett maximum 42 326 forintnál.
Tisztelt Képviselő Asszony! A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a szociális törvény 2011-től hatályos módosítása értelmében csak annak a személynek folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább harminc nap időtartamban keresőtevékenységet folytatott, munkaerő-piaci programban, képzésben vett részt, vagy közérdekű önkéntes tevékenységet végzett. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ösztönözze, hogy a segélyben részesülők is hozzájáruljanak saját körülményeik javításához.
A krízishelyzetek esetén adható támogatások kamatmentes kölcsön formában történő biztosításával kapcsolatos kérdésére a válaszom az, hogy e tekintetben nem kívánunk eltérni a szociális törvény 1993-as hatálybalépése óta biztosított lehetőségtől.
A rendkívüli élethelyzetek esetén adható támogatások egységesítése egy újabb lépés az átlátható segélyezési rendszer megvalósítása érdekében. Az azonos célt szolgáló ellátások összevonása csak akként történhet, hogy az új szabályok magukba olvasztják az érintett támogatások sajátosságait. A tervezett módosítás ezért tartalmazza azt a közel húsz éve meglévő lehetőséget, hogy az önkormányzat a krízishelyzet esetén adható átmeneti segélyt kamatmentes kölcsön formájában is biztosíthatja. Mint ahogy ma is, a későbbiekben is a képviselő-testület döntésétől függ, hogy él-e a kamatmentes kölcsön biztosításának a lehetőségével.
Az eddig megtett és folyamatban lévő lépéseken túl azonban további intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrások elosztása hatékonyan történjen. Célunk, hogy a szociális ellátórendszer egyszerre úgy szolgálja a szociális biztonságot, hogy eközben ne gátolja a munkába állást. Javítani szükséges a segélyezési rendszer átláthatóságát, meg kell szüntetni a felesleges párhuzamosságokat. A szociális és gyermekvédelmi törvény szerinti támogatások együttesen folyósítható összegére vonatkozó segélyplafon kialakítása is ezt a célt szolgálná.
A pénzbeli ellátások hatékonyságának biztosítása érdekében a személyeket és az egyes ellátásokat nem külön-külön, hanem összességükben kell vizsgálni. A célunk egy új szemléletű segélyezési rendszer alapjainak megteremtése, amelyben a család egyes tagjainak folyósított ellátásokat a hatóság összességében vizsgálja. Ezért az Új Széchenyi-terv keretében megkezdődött a szociális törvény szerinti ellátások országosan egységes nyilvántartásának kialakítása.
Tisztelt Képviselő Asszony! Remélem, egyetértünk abban, hogy a segély nem ösztönözhet senkit arra, hogy munka nélkül éljen. Kérem, fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön szerint normális állapot, ha valaki szociális segélyből él éveken és évtizedeken át? Ön szerint normális állapot, hogy szociális segélyből jobban élhet valaki, mint az a dolgozó ember, aki nap mint nap dolgozik? Ön tényleg azt szeretné, ha több pénzhez lehetne hozzájutni segélyből, mint munkából? Ne haragudjon, képviselő asszony, ezzel mi nem tudunk egyetérteni. Ha tetszik önöknek, ha nem, a kormány visszaállítja a munka becsületét. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ajjaj!)
Képviselő asszony, emlékszik ön arra, amikor Pusztaottlakán volt? Sokat szóltak a hírek erről. Akkor több száz helyi lakos állt ki ott, a polgármesterünk mellett, demonstrációt tartottak, és petíciót is megfogalmaztak önnek. Ebben megkérték a vidékiek életéről semmit sem tudó LMPS-s politikusokat és az MSZP-hez közeli baloldali médiát, hogy hagyják békén az ő munkahelyüket és a pusztaottlakai önkormányzatot. Arra is megkérték önöket, hogy ha munkát nem tudnak hozni, akkor az ellenségeskedést se hozzák Békés megyébe.
Tisztelt Képviselő Asszony! Önök, LMP-sek már megint a tévedéseikből csinálnak ügyet. (Babák Mihály: Hazudnak!) A nemzeti konzultáció igazolta, hogy ma Magyarországon az emberek 90 százaléka nem ért egyet az ön és az LMP álláspontjával. A kormány azért dolgozik, hogy Magyarországon mindenki becsületes munkából tudjon élni, és a társadalom hasznos tagjának érezhesse magát. A kormány önökkel ellentétben a munkára ösztönző politikában hisz. Az egész ország érdeke, hogy lehetőleg minden gyermek olyan családban nőjön fel, ahol a szülők dolgoznak. A kormány célja a szociális ellátórendszerben rendelkezésre álló források legracionálisabb és leghatékonyabb elosztása. (Babák Mihály: Érti?!) A kormány olyan ellátórendszer létrehozásán dolgozik, amelyben a juttatások valóban az arra rászorulókhoz jutnak el. Ön azt is tudja, hogy Magyarországon a szociális védelem valamennyi korosztály számára biztosított. Az egészségügyi, szociális, családtámogatási ellátórendszeren keresztül nyújtható támogatások, a nyugdíj-biztosítási ellátások egymást kiegészítve teremtik meg a sérülékeny csoportok számára a szociális biztonságot. (Babák Mihály: Érti?!)
Ezek a fontos eszközök azt a célt szolgálják, hogy mindaddig, amíg a rászoruló magáról gondoskodni nem tud, a segélyek biztosítsák számára a megélhetéshez szükséges minimális feltételeket. Ám a cél mindenki számára a munkából biztosított megélhetés elérése. Azon személyek esetében, akiknek egészségi állapota, személyes körülménye lehetővé teszi a munkavégzést, a szegénységből való kiemelkedés elsődleges eszköze a munka kell hogy legyen; hangsúlyozom: a munka és nem a segélyezés.
Tisztelt Képviselő Asszony! A megújuló, átalakuló közfoglalkoztatási támogatási rendszer egyik alapvető célja, hogy növelje a munkaerőpiacon hátrányban lévők, köztük az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatását. A közfoglalkoztatásba bevont személyek száma, illetve az általuk közfoglalkoztatásban eltöltött időszak folyamatosan emelkedik. A tervek szerint 2013-ban 300 ezer álláskeresőt fogunk bevonni a közfoglalkoztatásba. Nagyon fontos, hogy a tavalyi adatokhoz viszonyítva jelentős javulás tapasztalható a közfoglalkoztatást követően elhelyezkedett emberek számát tekintve is. Az arány 5 százalékról 13 százalékra emelkedett.
Képviselő asszony, nagyon hangsúlyozottan kérem, hogy figyeljen a dolgozó, adót fizető magyar emberekre, és kérem, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt három fontos tényt rögzítenék, ami az egészségügyi dolgozók bérhelyzetére vonatkozik. Az idén megtörtént a béremelés első fontos lépése az ágazatban, közel 90 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést, ráadásul visszamenőlegesen. Mindezen felül még az idén 27 ezer alapellátásban dolgozónak emeljük a kártyapénzét 14 százalékkal. És ne felejtsük, az egészségügyben keletkező források zömét bérfejlesztésre fordítjuk, és ezt fogjuk tenni a jövőben is.
Tisztelt Képviselő Úr! Önök 2003 óta egyszer sem emeltek bért az egészségügyben. (Zaj az MSZP soraiban.) Akkor ez nem volt fontos önöknek. Sőt, csökkentették a bért, hiszen elvették az összes egészségügyben dolgozó 13. havi bérét. Nemcsak az orvosoktól, nemcsak az ápolóktól, hanem mindenkitől, aki az emberek egészségéért a közösség szolgálatában dolgozott. Ön mint megyei elnök még a szavazatával is támogatta a kórházak bezárását, privatizációját, megszavazta a fizetős egészségügyet, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésére is igennel szavazott, emellett egyszer sem tiltakozott, képviselő úr, a több száz milliárdos egészségügyi forráskivonás ellen.
Tisztelt Képviselő Úr! Az önök rendszere átláthatatlan és pazarló volt. Ha 2010-ben nem vettük volna át a kormányzást, rövid időn belül összeomlott volna az egészségügy. Ez volt tehát az örökség, amit nekünk hagytak. Az ön megyéjében pedig különösen nagy volt a baj, sokan emlékeznek még a hospinvestes időkre, amikor például a szocialista vezetés által támogatott átgondolatlan privatizációs kísérlet miatt az egri kórház is nagyon nehéz helyzetbe került. Önökkel, szocialistákkal ellentétben mi nem hagyjuk magukra a betegeket, sem az egészségügyi dolgozókat. Az a célunk, hogy olyan egészségügye legyen Magyarországnak, amely kiszámítható és fenntartható, és amihez minden polgár egyenlő eséllyel fér hozzá.
Tisztelt Képviselő Úr! A béremelésről szóló törvény alapján most az állami, önkormányzati, egyházi, valamint felsőoktatási intézményi tulajdonban vagy fenntartásban álló fekvő- és járóbeteg-szolgáltatást nyújtó intézmények dolgozóit illeti meg a béremelés. Természetesen az egyéb működési formában működő szolgáltatónál dolgozó szakemberek munkája ugyanolyan fontos és elengedhetetlen. Mindezzel együtt az említett béremelés csak az első lépése volt az egészségügyi dolgozók méltó bérezését szolgáló kormányzati célkitűzésnek. A kormány megalakulása óta elkötelezett a rossz, fenntarthatatlan és államadósságot generáló rendszerek átalakítása mellett. Az egészségügy területén a törekvés az, hogy az orvosokat és a dolgozókat partnerként kezelve egy hatékonyabb ellátás jöjjön létre. A béremeléssel tehát olyan adósság törlesztését kezdtük meg, amivel mind az ágazatban dolgozóknak, mind a társadalomnak tartozott a politika.
Tisztelt Képviselő Úr! Folyamatosan azt nézzük, hogy az egészségügyi béremelés tekintetében milyen lehetőség van a kör bővítésére. Ez vonatkozik a gazdasági társasági formában működő intézmények dolgozóira is. Ennek jogszabályi és anyagi feltételeit vizsgáljuk jelenleg, és legyen nyugodt, lesz jó válaszunk. A kormány emellett megfelelő infrastruktúrát és képzési rendszert is kíván biztosítani az egészségügyi dolgozóknak. Ehhez az első lépéseket tettük meg, amikor végrehajtottuk az említett béremelést. Jövőre az ideinél több pénz jut a gyógyító ágazatra, a többletforrásokból az elképzelések szerint pedig újabb béremelésekre is sor kerülhet.
Köszönöm a figyelmét, és kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését és azt, hogy foglalkozik a lisztérzékenyek problémájával.
Tisztelt Képviselő Asszony! Mivel a gluténmentes élelmiszerek, például a gluténmentes liszt nem tekinthető sem gyógyszernek, sem gyógyszeranyagnak, nincs lehetőség e termék Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő befogadására, a keményítő azonban például támogatással elérhető a lisztérzékeny betegek számára, részben kiemelt indikációhoz kötött kategóriában, részben 50 százalékos támogatással. Amennyiben a beteg közgyógyellátásra jogosult, a térítési díjként fizetendő 50 százalékot a központi költségvetés átvállalja, így a betegnek nem is kell fizetnie a készítményért.
Tisztelt Képviselő Asszony! A lisztérzékenységnél a szociális rendszerben is vannak támogatási lehetőségek. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után jelenleg a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek az időtartama alatt a sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult gyermek a 23. életévét betölti. Ez a rendelkezés valamennyi tartósan beteg, így a lisztérzékeny emberek számára is megkülönböztetés nélkül biztosítja a lehetőséget az ellátás igénybevételére. A lisztérzékenyek egészségkárosodott állapotából eredő többletköltségeinek csökkentését szolgálja a hosszabb ideig járó gyermekgondozási segély is.
Tisztelt Képviselő Asszony! A rászorulók különböző társadalmi helyzetéből adódóan nem a betegséghez kapcsolt egységes támogatás, hanem az alacsony jövedelemmel rendelkezők szociális biztonságának erősítése az elsődleges célunk.
Köszönöm szépen, hogy foglalkozott ezzel a kérdéssel. Azt a címet adta a kérdésének, hogy "Miért nem foglalkozik senki sem a lisztérzékenyekkel?". Hát, képviselő asszony, ön is foglalkozott vele, és láthatja, hogy a kormány is foglalkozik ezzel a fontos üggyel.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Ülésnap | Felszólalás | Felszólalás dátuma | Felsz./videó idő | Napirendi pont |
---|---|---|---|---|
229 | 164 | 2012.10.15. | 1:54 | 161-164 |
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz, hogy az Újpest FC a társaságiadó-kedvezmény rendszerének igénybevételével beruházást kíván végrehajtani a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében lévő Szusza Ferenc Stadionban. Az az értesülése is helytálló képviselő úrnak, hogy mindehhez a vonatkozó jogszabályok értelmében megkérte az előzetes tulajdonosi hozzájárulást a Nemzeti Sportközpontoktól. Azt az állítását azonban, hogy a Nemzeti Sportközpontok több mint egy éve nem hajlandó aláírni a beruházásra vonatkozó végleges szerződést, vissza kell hogy utasítsam. Arra kérem tisztelt képviselő urat, hogy bátran kérjen információt akár a Nemzeti Sportközpontok vezetőitől, akár az államtitkárságtól, Simicskó államtitkár úrtól vagy tőlem, mielőtt a parlament és a széles közvélemény előtt megfogalmazza téves állításait.
Hangsúlyozom önnek, hogy a Nemzeti Sportközpontok mint a Szusza Ferenc Stadion vagyonkezelője részéről a hozzájárulás kiadásának, a szerződés aláírásának nincs akadálya, sőt a beruházás elvégzésének feltételeit rögzítő szerződéstervezet megküldésre került az Újpest FC Kft. részére 2012 augusztusában. Sportnyelven szólva: a labda jelenleg az Újpest térfelén pattog. Tehát az NSK az ön állításával ellentétben nem akadályozza a beruházás megvalósítását, hanem várja az Újpest FC-től az aláírt szerződést.
A stadionvilágosításra, mint a szurkolókat fenyegető potenciális veszélyforrásra vonatkozó megjegyzését szintén határozottan visszautasítom. Arra kérem önt, hogy rémhírkeltéssel ne próbálja a szurkolókat megtéveszteni, még akkor sem, ha köztudott az ön tiszteletre méltó ferencvárosi kötődése. (Zaj.) A stadion működtetésére vonatkozó összes szakhatósági engedély a rendelkezésünkre áll, és örömmel várunk minden sportszerető szurkolót a Szusza Ferenc Stadionba.
Köszönöm szépen, hogy kérdezett, remélem, a válaszom megnyugtatta önt. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Azt hittem már, képviselő asszony be sem akarja fejezni, de látom, hogy a Házszabályt azért előbb-utóbb csak sikerül megismerniük.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az önkormányzatok eltérő anyagi-szakmai feltételeit a jövőben állami felelősségvállalás váltja fel, így biztosítani tudjuk az anyagi és szakmai egyenlőséget. Ez lesz az oktatásban is. Ha ezt a lépést az esélyegyenlőség szempontjából igazságtalannak tartja az LMP, akkor ez olyan elemi értelmezési zavarra utal, amelyről vitázni talán nem is érdemes.
Az ön kérdéséből is egyértelmű, hogy a káosz az önök fejében van. Kérem, az önökben lévő zűrzavart ne vetítsék ki az oktatáspolitikára. Ebből is látszik, hogy önök, LMP-sek leggyakrabban a tévedéseikből csinálnak ügyet.
Az alapítványi és magániskolák nagy része valóban kiemelten foglalkozik hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, csakúgy, mint az önkormányzati intézmények. A mindenkori államtól az elmúlt 24 év alatt soha olyan ígéretet nem kaptak - mert nem kaphattak - az alapítványi iskolák, hogy anyagi terheiket a központi költségvetés teljes egészében vállalja.
2006-ban, sok évvel az alternatív iskolák megjelenése után nyílt meg a költségvetési rendszerben az a lehetőség, hogy az országosan kiemelkedő és speciális feladatokat ellátó iskolákkal a minisztérium szerződést kössön a továbbiak támogatására. A rendszer tanulószámot határozott meg, és nem iskolák számát.
Az első pályázat után - 2006 után vagyunk nem sokkal - az akkori kormány emberei újabb szerződéseket kötöttek, a hírek szerint immár nem feltétlenül az eredeti cél megvalósításáért, hanem haveri kötődések alapján, akár 10-20 évre, a kitűzött keretösszeg többszörösére. Ezt az átláthatatlan és szakmailag, erkölcsileg is nehezen vállalható folyamatot kívántuk megfelelő mederbe terelni az új pályázattal.
A minisztérium tehát a rendelkezésre álló pályázati összegből teljes egészében nem állami fenntartókat, intézményeket támogat, ez az összeg pedig a korábbiakhoz képest nem csökkent. A különbség, hogy most a forrást nyilvános pályázaton ítéljük oda, nem úgy, mint az önök liberális elődei, akik szép csöndben osztogatták a hozzájárulást a szerintük arra érdemesnek. (Taps a kormánypárti sorokból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés 2010. június 4-én fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyben kijelentette, hogy létre kívánja hozni a Magyarság Házát, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek kulturális és oktatási központját.
Összhangban az országgyűlési határozatban foglaltakkal, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel, illetve Magyarország Alaptörvényének D) cikkével a kormány szeptember 5-ei ülésén tárgyalta a Magyarság Háza, illetve a Magyarság Háza pedagógus- és diákközpont forrásigényét, és a program megvalósítását támogatta.
A kormány már döntést hozott a Magyar Kultúra Alapítvány megszüntetéséről, korábban egyúttal rendelkezett arról, hogy a megszűnt alapítvány feladatait a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lássa el. A Magyarság Háza létrehozására a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kapott felkérést.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány szándékai szerint a Magyarság Háza 2014-re Budapest egyik meghatározó kulturális, turisztikai látványossága lesz. A Magyarság Házában látogatóközpont, a magyar nemzeti identitást bemutató állandó kiállítás nyílik, ez a magyarság szellemének, kultúrájának, történelmének legkiemelkedőbb értékeit tárja a látogatók, elsősorban a fiatalok elé, különös figyelmet fordít a külhoni magyarság életére, értékeire és teljesítményeire.
A Magyarság Háza és a hozzá tartozó ifjúsági szálláshelyként üzemelő Magyarság Háza pedagógus- és diákközpont jól illeszkedik a kormány nemzetpolitikai stratégiájához.
Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném jelezni, hogy éppen a mai napon 16 órától Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr egy ezzel kapcsolatos egyeztetést hívott össze, melyen tárcánkat L. Simon László államtitkár úr képviseli. A megbeszélés ezekben a percekben is zajlik.
A polgármester úr megnyugtatására jelzem tehát, hogy az elhanyagolt állapotában is gyönyörű kastély 2014-re a határon túli magyarság kulturális központjává válhat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az elmúlt időszakban több olyan intézkedést is meghozott, amely segíti a látássérült emberek társadalmi integrációját. Ebből is látható, hogy felelősséget érzünk a látássérült emberek iránt, nem csak a fehér bot napján.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét 2012-ben 150 millió forinttal támogatta a kormány. A korábban kizárólag a mozgáskorlátozottak által igénybe vehető gépjárműszerzési és -átalakítási támogatást 2012 szeptemberétől a látássérült személyekre is kiterjesztettük. A minisztérium évente több millió forinttal támogatja a segítő kutyák képzését, 2012-ben több mint 18 millió forinttal.
A felnőtt korban megvakult emberek komplex rehabilitációját korábban kizárólag a Vakok Állami Intézete látta el, ma már hét regionális rehabilitációs központ is segíti ezt a munkát. 2011-ben a látássérültek elemi rehabilitációjára összesen 132 millió forint keretösszeggel írtunk ki pályázatot, ez 2012-ben több mint 142 millió forintra emelkedik.
Ötödik pontként: az Új Széchenyi-terv részeként nyílik lehetőség a szolgáltatások továbbfejlesztésére. A 2012. szeptember 30-tól 2015. március 31-éig tervezett programban 1,2 milliárd forint használható fel. Az Új Széchenyi-terv részeként egy másik pályázattal egy új, bentlakásos rehabilitációs intézmény létrehozására lesz lehetőség, erre 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedését segíti a 2012. január 1-jétől bevezetett rehabilitációs kártya. Ez teljes munkáltatói járulékmentességet biztosít a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig.
És végül: 2012 első fél évében összességében közel 40 ezer megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását több mint 16 milliárd forinttal támogatta a kormány.
Mindez mutatja, képviselő úr, hogy amit ön kérdésében sugall, az hamis.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! "Valóban ingyenes-e az ingyentankönyv?" című kérdésére a válaszomat költői kérdéssel kezdem: mire vár választ, képviselő asszony? Hogy egyetért-e az Emberi Erőforrások Minisztériuma a vázolt helyzettel? Nem ért egyet. Hogy szerintünk megengedhető-e az intézményvezetők és -fenntartók eljárása? Nem engedhető meg.
Hadd tételezzem azonban fel, hogy a kérdés nem kérdés, hanem felszólítás cselekvésre. A probléma felvetésével ön a parlament elmúlt két és fél éves működése során számtalanszor felmerülő kérdés egyik speciális szindrómáját tárja elénk. Az általános kórkép a következő: a köznevelésben való részvétel az állam által meghatározott állampolgári jog és kötelezettség. Az oktatásnak, nevelésnek sok egyéb szabályát, így a tankönyvellátás rendjét, az ingyenesség feltételeit és körülményeit is az állam határozza meg jogszabályokban. Ám - abszurd módon - a rendszer tényleges működésébe ugyanennek az államnak - még ebben a pillanatban - semmiféle beleszólása nincs. Az állam előír, meghatároz, szabályoz, de a végrehajtással nincs működő vagy akár csak elvi kapcsolata. Tisztelt Képviselő Asszony! A hiba a rendszer működésében van, illetve volt, és erre kínálja válaszul a nemzeti köznevelési törvény az állami feladatvállalás alternatíváját. Ezt teremtettük meg, mert az államnak felelősséget kell vállalnia az általa hozott szabályok betartásáért.
Elvi kérdésére az elvi választ természetesen ismét megerősíthetem: a térítésmentes tankönyvellátásra jogosult családok valóban térítésmentesen jogosultak a tankönyvellátásra, mindenféle kibúvó és magyarázat nélkül.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Csodálkozom, hogy ön az interpellációja címében mutyizásról beszél. Tudjuk, az egész Gyurcsány-korszak egy hatalmas mutyi- és hazugságözön volt, ahogyan Gyurcsány Ferenc mondta, önök hazudtak reggel, éjjel meg este. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti meg most!)
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön rágalmaival ellentétben a kormány a nemzeti együttműködés keretében megalkotta Magyarország első civiltörvényét. E törvény hatalmazza fel a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős minisztert a civil információs centrumok megyei hálózatának működtetésére. A szocialista kormányok idején ez is jogalap nélkül, szabályozatlanul volt kezelve az önök részéről. Éppen a törvényesség alapját megteremtő civiltörvény rendelkezése alapján került kiírásra a "civil információs centrum" cím viselésére jogosító nyílt címpályázat. A beérkezett címpályázatok szakmai értékelését a civil szektorban jelentős tapasztalattal rendelkező stratégiai partnerekből és a minisztérium munkatársaiból álló döntés-előkészítő bizottság végezte. A döntés tartalmazta az elutasítás indokait, továbbá a döntés elleni kifogás benyújtásának lehetőségét, módját. A pályázók a döntési javaslat pályázatukra vonatkozó részét megtekinthették. A pályázók a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli panaszt nyújthattak be. A pályázaton nem nyert civil szervezetek közül tíz élt a döntési javaslattal kapcsolatos betekintés jogával, de az írásbeli panasz lehetőségével senki nem élt. Érti, képviselő úr? Egyetlen civil panasz sem érkezett, azaz olyan probléma, amelyről ön beszél, így nem létezik, nincs, csak az ön fejében. Ezért az egész civil társadalom és a kormány nevében is visszautasítom azon állítását, hogy a szervezetek nem szakmai alapon kerültek kiválasztásra.
Ha már a képviselő úr nem tájékozódott kellő alapossággal, kötelességemnek érzem felhívni a figyelmét arra, hogy a civil információs centrum címpályázat elnyerése nem járt egyidejűleg pénzügyi támogatással, mindösszesen a megtisztelő cím birtoklásának jogát nyerték el a sikeresen pályázók. A címpályázat lebonyolítását követően a címet viselő szervezetek lehetőséget kaptak arra, hogy a civil információs centrum szolgáltatásnyújtásainak ellenértékét fedező kiemelt pályázaton vegyenek részt. E pályázati eljárás, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bonyolít, még csak a napokban fejeződik be, így a címbirtokosok csak ezt követően köthetnek majd szerződést arról, hogy a második sikeres pályázatukkal forráshoz jutnak szakmai programjaik végrehajtásához, azaz a civil információs centrumot működtető szervezetek mind ez idáig ilyen támogatásban nem részesültek, képviselő úr. 2012. július 1-je óta saját forrásból látják el a címmel járó feladataikat, ahogyan az ebben az esetben lehetséges. Meggyőződésem, hogy a civil szektor és közvetve az egész társadalom számára kizárólag előnnyel és haszonnal jár a civil információs centrumok munkája. Sajnálatos, hogy mindezt ön nem tudja értékelni.
Tisztelt Képviselő Úr! Amint látja, mi megszüntettük a szocialisták Gyurcsány-korszakbeli Zuschlag-féle pályáztatási gyakorlatát. A minisztérium folyamatosan beszámoltatja a civil szervezeteket. Amennyiben hiányosságokat tár fel, felszólítással él, ha a hiánypótlási felhívásnak a szervezet 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a cím az adott szervezet esetében visszavonásra kerülhet. A cím megvonása egyúttal természetesen maga után vonja a finanszírozást biztosító pályázati rendszerből való kizárást is.
Bízom benne, hogy válaszomban sikerült számos, valószínűleg a rosszindulatú újságcikkekből való felületes tájékozódásnak köszönhető elferdített tényt kiigazítanom. Remélem, a jövőben nagyobb megbecsüléssel tekint majd a szektorban tevékenykedő több tízezer civil szervezetre és a civil szervezetekben önként dolgozó több százezer emberre.
Kérem, fogadja el a válaszomat, képviselő úr. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön ezek szerint egyetért a kormánnyal abban, hogy az egészségügyben rendet kell tenni. (Zaj, közbeszólások az LMP soraiból.) Tudja, az egészségügynek nemcsak az ön által elmondott területe volt szabályozatlan, rendezetlen és átláthatatlan, amikor átvettük a kormányzást. A szocialisták többek között ezzel sem foglalkoztak 8 éves kormányzásuk idején, mert elfoglalta őket a betegek megsarcolása, a kórházak bezárása és az adósság növelése.
A kormányváltás után ezer meg egy területen kellett beavatkoznunk, hogy a betegek biztonságban legyenek, az egészségügy pedig képes legyen ellátni őket. Ez nagy munka. Ugyan még nem vagyunk a végén, de jó úton járunk. Minden lépésünket az vezérli, hogy a betegek ellátása jobb, kiszámíthatóbb legyen.
Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel jelenthetem, hogy az egészségügyről szóló törvény módosítása értelmében 2012. július 1-je óta lehetősége van a miniszternek, hogy a felügyelet mellett végzett egészségügyi tevékenység részletes szabályait, ideértve a felügyelet módjára és szintjére vonatkozó szabályokat is, rendeletben határozza meg. Már elkezdtük kialakítani azokat az általános alapelveket, amelyek a felügyelet rendszerét átláthatóbbá és egységesebbé teszik. A tárca a Magyar Rezidens Szövetséggel, a négy orvosképzést folytató egyetemmel és az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanáccsal együtt törekszik a konszenzus kialakítására, a kompetenciák meghatározására.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ügyeleti ellátásban a felügyelet a jelenlegi gyakorlatban különböző módon valósul meg: személyes háttér biztosításával, illetve telefonos készenléttel. Ennek kapcsán a szakorvos szükség esetén berendelhető. A vezetők felelősek azért, hogy a szakorvosjelöltek mellett megfelelő szintű felügyelet legyen biztosítva. A legfontosabb természetesen az, hogy a betegbiztonság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy a betegellátás folyamatosan és gördülékenyen valósuljon meg.
Tisztelt Képviselő Úr! A betegek számára is jól láthatóan arra törekszünk, hogy az egészségügyi dolgozók helyzetén javítsunk, és minél több dolgozót ösztönözzünk a hazai egészségügyi rendszerben maradásra; akik pedig külföldön szeretnének tapasztalatot szerezni, őket is hazavárjuk.
(14.30)
Az orvosok és ápolók bérével kapcsolatban pedig néhány fontos tényt rögzítenék. A rezidensek részére több olyan támogatási formát - köztük az ösztöndíjprogramot - vezettünk be, amelyek jövedelmi helyzetük javulását és reményeink szerint itthon maradásukat is segítik. Tavaly decemberben háromhavi pótléknak megfelelő egyszeri keresetkiegészítést kapott 68 ezer egészségügyi dolgozó, idén - 2003 óta először - megtörtént a béremelés első fontos lépése az ágazatban: közel 90 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést, ráadásul január 1-jéig visszamenőleg. Mindezen felül még az idén 27 ezer alapellátásban dolgozónak emeljük a kártyapénzét 14 százalékkal, így a háziorvosok havonta közel 70-80 ezer forinttal, a védőnők pedig közel 25 ezer forinttal vihetnek haza többet. És ne felejtsük: az egészségügyben keletkező források nagy részét bérfejlesztésre fordítjuk, és ezt fogjuk tenni a jövőben is.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormánnyal szemben önök, LMP-sek a nyilvánosságra került programjuk szerint nem akarják az adókat csökkenteni, épp ellenkezőleg: az LMP adót akar emelni, és ezt büszkén vállalják is. Figyelmeztetem, képviselő úr, hogy amit ön és az LMP akar, az biztos nem fogja segíteni az orvosok itthon maradását sem, hiszen önök ezzel az orvosok személyi jövedelemadójának az emelését is javasolják, és ez az ő fizetésük csökkenését eredményezné.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nem támogat semmi olyan javaslatot, ami az emberektől vesz el pénzt. (Közbeszólások az LMP soraiból.) Kérem önöket, ne emeljék az adókat, ne mondjanak ilyet se az orvosokra, se másokra vonatkozóan!
Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A bentlakásos szociális intézmények és a gyermekvédelmi szakellátás szolgáltató tevékenységei közül az állam azt az intézményi kört veszi át, ahol a szolgáltatás stabilitása, az ellátási színvonal alapvető garanciája kiemelten fontos. Az állami intézmény működése garancia a csődhelyzetek elkerülésére. A legjobb megoldás, ha állami fenntartásba vesszük a szocialista kormányzás miatt súlyos csődhelyzetbe került intézményeket, a kormány pedig jobb körülmények között működteti tovább ezeket.
Tisztelt Képviselő Úr! Az önök, szocialisták meggondolatlan politikájának eredményeképpen az önkormányzatok, a korábbi fenntartók pénzügyileg ellehetetlenültek. Most eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját is. Kormányunk csökkentette az állam adósságát, amit önök, szocialisták hagytak ránk. Ne feledjük, az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását. Önök 8 év alatt több mint 12 ezer milliárd forinttal növelték az államadósságot, ami azt jelenti, hogy a csecsemőktől kezdve a nyugdíjasokig minden magyar állampolgárra 1 millió 200 ezer forint adósságot terheltek rá.
Önök, szocialisták, sunyi módon azt szeretnék elhitetni, hogy nem az adósság a legfontosabb dolog. De tisztelt szocialista képviselőtársaim, kérdezzék meg azokat az embereket, akik azért kerültek kilátástalan helyzetbe, mert önök, szocialisták felelőtlenül rájuk szabadították a bankokat. Ők, akik minden pillanatban a hiteleik törlesztésére tudnak csak gondolni, pontosan tudják, hogy az adósság - szolgaság. A kormány elkötelezett, hogy a magyar embereket, a magyar államot és a magyar önkormányzatokat segítse az adósrabszolgaságból való kijutásban. Miniszterelnök úr bejelentette, hogy az önkormányzatok függetlenségének helyreállítása érdekében kiszabadítjuk a településeket az adósságcsapdából, összesen 612 milliárd forint adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.
Tisztelt Képviselő Úr! Így önök, szocialisták azzal, hogy adósrabszolgaságba kergették az önkormányzatokat, egyúttal veszélybe sodorták az érintett ellátások, így a gyermekvédelmi szakellátás biztosítását. Ez vezetett oda, hogy a kormányváltás idején oly mértékben üres volt a kassza, hogy 2010 második felében a magyar élelmiszerbankon keresztül kellett megoldani több ezer gyermek napi étkeztetését. Ezért az elmúlt időszakban, különösen 2010-ben épp az államnak kellett helytállnia és átvállalnia a feladatokat a csődbe hajszolt önkormányzati és civil intézményektől.
Tisztelt Képviselő Úr! Az állami fenntartó mögött álló finanszírozási stabilitás lényegesen magasabb, mint egy magas adósságállománnyal küzdő önkormányzati fenntartó esetében. Az intézményrendszer egységes hálózatban történő működtetése lehetőséget ad hatékony megoldások kialakítására, módszertani egyesítésre mind a bentlakásos szociális intézmények, mind pedig a gyermekotthonok, nevelőszülői hálózatok esetében. A szociális, szakosított és gyermekvédelmi szakellátások esetében továbbra is számítunk azon civil és egyházi szereplőkre, akik magas színvonalon gondoskodnak a rászorulókról.
Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom, az intézményi fenntartóváltás következtében nem fog utcára kerülni egyetlen ellátott sem.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az elmúlt héten is hasonló kaotikus és félrevezető megjegyzéseket fogalmazott meg. Csodálkozom, hogy ezt most megismétli. De tudja, attól még, hogy nem ért valamit, az nem jelenti azt, hogy az a dolog, például itt az egészségügyi ügyek átszervezése rossz lenne. A hiba inkább az ön készülékében van és nem az egészségügyben, képviselő úr.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön beszél problémákról, káoszról, várólista-problémákról, adósságról, kórházadósságokról - de mit csinált ön akkor, amikor a kórházak adósságállománya a szocialisták idején az egekbe szökött? Mit csinált ön akkor, amikor 250 milliárd forintot vontak ki önök az egészségügyből? (Dr. Garai István Levente: Maguk meg 399 milliárdot a gyógyszerkasszából.) Mit csinált ön akkor, amikor a betegek felesleges megsarcolására bevezették a fizetős egészségügyet, a vizitdíjat, a kórházi napidíjat? (Dr. Garai István Levente közbeszólása.) Az ön előtt kiabáló képviselő is, ön is ugyanúgy megszavazta ezt az intézkedést...
ELNÖK: Képviselő úr! Elnézést kérek, államtitkár úr. Képviselő úr, megadom a szót, amennyiben szót kér, természetesen, de most államtitkár úrnál van a szó.
Öné a szó, folytassa, beszámítom az időt.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Látják, erről van szó. A szocialisták kiabálnak. Hogy ne tévedjek, nem mondom azt, hogy ordibálnak, csak azt mondom, hogy kiabálnak, mindenféle álságos magyarázatokat keresnek, kérdezni sem tudnak rendesen. Persze tönkretették az egészségügyet, és van képük fölállni, és most számon kérni dolgokat, miközben mi az egészségügyet rendbe tesszük.
Önök a gyógyszerárakat 20 százalékkal emelték, képviselő úr - akkor nem állt föl, nem kérdezgetett! Higgye el, nem bólogatni kell és megszavazni a rossz intézkedéseket, hanem azt az átalakítási politikát, amit mi elkezdtünk, azt végig kell vinni, és javaslom önnek, hogy ehhez ön is nyújtsa a támogatását, mert ez nem olyan lesz, mint az önöké, nem tönkremegy az egészségügy, hanem megmentjük az egészségügyet.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, de tudja, nem az a probléma, hogy mi volt 8-10 évvel ezelőtt, mikor önök elkezdték a kormányzást, hanem az a probléma, hogy az alatt a 8 év alatt, míg önök kormányoztak, honnan hová jutott az egészségügy. Ez a probléma, hogy önök tönkretették, képviselő úr. Az a probléma, hogy 2010-ben hogyan állt az egészségügy, ezt kellene figyelembe venni, s kicsit nagyobb szerénységgel kérdeznie önnek.
De ha megengedi, az adósságállomány kapcsán akkor elmondok önnek néhány dolgot, ami számokból és tényekből áll, hátha sikerül megértenie, és ezután nem az ön készülékében lesz a hiba. A minisztériumunk korábban a fekvőbeteg-szakellátók, csak a fekvőbeteg-szakellátók, valamint a heti 200 szakorvosi és nem szakorvosi óraszámnál nagyobb kapacitással rendelkező járóbeteg-ellátók pénzügyi helyzetét vizsgálta. Pontosan azért, hogy sokkal alaposabbak legyünk, az idén már az adatfelmérésünk kiterjedt a korábbi 238 szolgáltató helyett 457 egészségügyi szolgáltatóra, és az adatot szolgáltató összes intézmény adatait figyelembe véve az összes kötelezettség 116,4 milliárd forintról 99,5 milliárd forintra csökkent. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Érti, képviselő úr? 2010-ben átvettük ezzel a horribilis adóssággal az egészségügyet, és már itt tartunk, ennyit sikerült javítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Folytatjuk a munkát, nem fog nyolc évig tartani, sokkal hamarabb helyrehozzuk ezt a hibát.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az új szabályozás egyik legfőbb célja éppen az, hogy az ország számos településén állandó jelleggel fellépő önkormányzati finanszírozási problémákat hatékonyan orvosolja az állam. Az állami fenntartásba kerülő intézményekhez és az általa 2013 januárjától ellátandó feladatokhoz kapcsolódva, a köznevelési feladatokat ellátó munkavállalók, közalkalmazottak és közszolgálati tisztviselők meg fogják kapni azt a bért, illetményt, ami a munkájuk jogos ellenértéke.
Való igaz, az eddig kihirdetett jogszabályok még nem adnak teljes mértékben választ minden kérdésre. Ezeket a jogutódlásokkal, foglalkoztatással, jogviszonyokkal kapcsolatos szabályokat külön törvénynek kell szabályoznia, amelyet az ügy fontosságára tekintettel a kormány most szombaton terjesztett be az Országgyűlés elé, ahogy ön is említette; nyilván tanulmányozza ön is ezt a törvényt, és megteszi adott esetben a javaslatait hozzá. A törvényben meghatározott besorolás szerinti garantált illetmény összegét a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó garantált minimumként határozza meg. Mivel az érintett önkormányzati köznevelési intézmények 2013. évi januári, az állami intézményfenntartó állományába történő beolvadása során az érintett közalkalmazottak besorolása, kinevezése várhatóan nem fog változni, így illetményük sem változik meg.
Azok a munkavállalóknak biztosított juttatások, amelyek a fenntartó döntéséből és adott költségvetési évre jellemző finanszírozási szándékából következtek, természetesen az új fenntartó lehetőségeitől is függenek majd. Az állami intézményfenntartóhoz kerülő köznevelési intézmények esetén az oktatásért felelős miniszter adja, illetve vonja vissza az érintett intézmények esetében a magasabb vezetői megbízásokat.
Tisztelt Képviselő Úr! Bízom abban, hogy válaszaimmal segíthettem a felmerülő kérdéseire választ adni, és bízom benne, hogy polgármesterként ön is egyetért majd ezekkel a folyamatokkal.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány által a tavalyi esztendőben egyhangúlag elfogadott nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiában első beavatkozási területként nevezi meg a gyermeki jóllétet. Ebben rögzítjük, hogy a korai képességgondozásra, a kora gyermekkori gondozásra, nevelésre és a szülők bevonására kiemelt figyelmet kell fordítani. Amint arra ön is rámutat, kutatások által bizonyított tény, hogy a korai életkorban tett befektetések megtérülnek és sokkal hatékonyabbak, mint a későbbi életkorban nyújtott különféle beavatkozások.
A "Biztos kezdet" gyerekház-szolgáltatás célja az, hogy a mélyszegénységben, rossz szociális és lakáskörülmények között élő, többségében roma származású, súlyos szocializációs hiányokkal küzdő kisgyermekek és családjaik segítséget kapjanak készségeik és képességeik kibontakoztatásához. Ez a későbbi iskolai sikerességükhöz, intézményi szocializációjukhoz elengedhetetlenül szükséges.
Ez a kormány az első, amely központi költségvetésből támogatja a kora gyermekkori esélyteremtésben kulcsfontosságú "Biztos kezdet" gyermekházakat. A "Biztos kezdet" gyermekházak hálózata a kormányváltást követő szakmai átalakítást és továbbfejlesztést követően modellértékű programmá vált. Jelenleg 48 "Biztos kezdet" gyermekház működik az országban. A gyermekházakban eddig 4237 gyerek számára biztosított a kormány segítséget. A kormány tervei szerint a "Biztos kezdet" gyermekház a törvényben a gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódó prevenciós szolgáltatásként fog megjelenni. A szakmai felügyelet és segítség tekintetében a gyermekházak továbbra is igénybe vehetik a szakmai támogatást. Hamarosan elindul 59 új gyermekház is. Ezek a gyerekházak a leghátrányosabb helyzetű térségekben fognak elindulni, így szinte valamennyi érintett térségben lesz legalább kettő, de inkább három gyermekház.
A kormány komolyan gondolja a "Biztos kezdet" gyerekházprogram folytatását, hiszen elkötelezett a társadalmi felzárkózás és esélyteremtés ügye iránt.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A bentlakásos szociális intézmények közül az állam azt az intézményi kört veszi át, ahol a szolgáltatás stabilitása, az ellátási színvonal alapvető garanciája kiemelten fontos. A pszichiátriai betegek esetén a nagy létszámú intézmények kiváltását elősegítő program megvalósítása megkezdődött. E célra az Új Széchenyi-terv keretében 7 milliárd forint áll rendelkezésre. Az átalakítás célja a nagy intézményekben élő ellátottak társadalomba integrálása.
Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom, az állami fenntartásba vétel következtében az ellátottak gondozása és az őket támogató szakemberek munkavégzése garantált. A Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthona magas szintű szakmai ellátást biztosít. Célunk, hogy minden állami intézmény egyforma magas szintű ellátást nyújtson. A fenntartóváltás a szakmai és pénzügyi garanciák érdekében került előtérbe azért, hogy a speciális ellátást igénylő állampolgárok számára, mint a pszichiátriai betegek, egyenlő hozzáférést és megfelelő szociális szolgáltatásokat kínáljunk.
A Főváros Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthona kiemelkedő munkát végez, amely a többi intézmény számára irányadó. Ismétlem, az ott élő ellátottak gondozása garantált, mivel határozatlan idejű megállapodásuk alapján kapják a szolgáltatást. Hasonlóképpen garantált a dolgozók munkahelye is.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
(16.40)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, tudjuk, önök, szocialisták éveken át hazudtak reggel, éjjel meg este. Ezt az önök miniszterelnöke is elismerte, és ő láthatólag erről nem tud leszokni. Önök, szocialisták hétről hétre felállnak, és rágalmak özönét zúdítják a kormányra. Úgy látom, önök vagy elfelejtettek mindent, vagy azt szeretnék, hogy mi felejtsük el mindazokat a súlyos károkat, amelyeket önök, szocialisták okoztak Magyarországnak 8 év alatt. Ha önök, szocialisták nem emlékeznek, akkor az orvosi eset; ha önök, szocialisták pontosan emlékeznek arra, hogy mit tettek vagy mit nem tettek 2010 és 2010 között (Sic! - Derültség az MSZP-képviselők között.), akkor önök politikai szélhámosok.
Amiket ön mond, az köszönő viszonyban sincs a valósággal. Tételesen tudom cáfolni az összes állítását, amit interpellációjában megfogalmazott a várólistákról, de hogy teljes legyen a kép, emlékeztetném arra is, hogy az egészségügyben mit tettek, illetve mit nem tettek meg önök.
Tisztelt Képviselő Úr! Önök az elhibázott gazdaságpolitikájukkal feláldozták az egészségügyet, amely GDP-arányosan a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. A közvetlen betegellátásból mintegy 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig szintén több százmilliárd forintot vettek el. Ennek eredménye lett, képviselő úr, a betegek terheinek növekedése, az orvosok és szakdolgozók elvándorlása, a teljes infrastruktúra lepusztulása, valamint a nagyon hosszú várólisták kialakulása. És még arról nem is beszéltem, hogy önök a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetésével, a gyógyszerárak folyamatos emelésével, tehát a betegek megsarcolásával akarták megújítani az egészségügyet. Önökkel ellentétben a betegterhek növelésére az emberek a szociális népszavazáson egyszer már nemet mondtak.
Tisztelt Képviselő Úr! Mindezt tetézi, hogy önök, szocialisták 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását. Önök 8 év alatt több mint 12 ezer milliárd forinttal növelték az államadósságot, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárra 1 millió 200 ezer forint adósságot terheltek rá. És ezek után még fel mer állni, és a jelenlegi kormányon akarja számon kérni az önök bűneit? Képviselő úr, rosszul teszi, ha baloldali újságok cikkeiből készül fel az interpellációira, mert azokban pont annyi igazság szerepel, mint az ön állításaiban - parányi, szinte láthatatlan.
Egyszerűen az sem igaz, amit kérdez, és tudja, miért? Mert az önök várólistája mindössze összesített esetszámokat tartalmazott, tehát csak azt lehetett belőlük látni, hogy 2002-2010 között megsokszorozódott azoknak a száma, akik műtétre várnak. Azaz önök 8 év alatt pontosan ugyanannyival nyújtották meg a várólistákat, mint amennyivel Magyarország államadósságát növelték. Képviselő úr, akkor sem mond igazat, amikor a különböző várakozási időkről beszélt. Az ön állításával ellentétben, a rendszer szerdai állása alapján a gerincstabilizációs műtétekre egyharmadannyi napot kell csak várakozni, de a csípőprotézis-beültetések esetében is csak fele a várakozási idő. Érti, képviselő úr? Javaslom, hogy önök, szocialisták a hiteles nyilvántartó rendszerből tájékozódjanak. Azt úgyis hiába javasolnám, hogy önök, szocialisták legyenek hitelesebbek.
Emlékeztetném arra is, hogy 2010-ben több mint 27 milliárd forint támogatást nyújtottunk a kórházaknak, akik a támogatásért vállalták a várólisták csökkentését. Az új országos várólista-nyilvántartó rendszert, amely az intézményi várólistákat egységes online rendszerben kezeli, 2012. július 1-jétől kezdődően működteti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ennek első eredményeként már számos beteg élt azzal a lehetőséggel, hogy a várólisták ismeretében olyan intézményt választott a számára szükséges beavatkozás elvégzésére, ahol rövidebb volt a lista, mint ahová egyébként ment volna, vagy ahová beutalták.
Tisztelt Képviselő Úr! Ha önök, szocialisták feleannyi eredményt tudtak volna felmutatni 8 év alatt (Az elnök csenget.), mint a mi kormányunk 2 év alatt, akkor nyugodtan igazat is mondhatna. Sajnálom, hogy ez nem így volt.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, mindannyiunk előtt ismert, hogy hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedés mellett vezető ok a rákos megbetegedések miatti halálozás. A nagy dózisú C-vitamin-kezeléssel kapcsolatosan néhány helyen pontosítanám a képviselő úr által elmondottakat.
Időről időre röppennek fel a médiában a hírek, hogy megvan a rák gyógyszere, egyes új terápiák megoldást jelenthetnek a betegség kezelésére. Sajnos azonban eddig ezen hírek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így minden esetben szükséges, hogy a gyógyszerészeti hatóság megvizsgálja, hogy rendelkeznek-e tudományos bizonyítékkal ezen kezelések. Ha ezt megalapozottnak látják, akkor engedélyezzük az adott készítmény használatát. Ez a folyamat védi a beteget és az egészségügyi személyzetet is. Ennek az engedélynek a birtokában lehet aztán második lépésben egyedi méltányossági támogatást igényelni.
Tisztelt Képviselő Úr! Így történik ez a nagy dózisú C-vitamin esetében is. Kiemelendő, hogy a GYEMSZI-OGYI egyes esetekben egyedileg engedélyezte a nagy dózisú C-vitamin használatát, és sajnos nem olyan kedvezőek az eredmények, mint ahogy azt a képviselő úr interpellációjában jelezte. Természetesen, ha ezen vagy bármilyen más kezeléssel kapcsolatban bebizonyosodik, hogy a jelenleginél hatékonyabb, költséghatékonyabb terápia biztosítható a rákos betegek részére, akkor ennek finanszírozása mindannyiunk érdeke.
Tisztelt Képviselő Úr! Vegyük végig tényszerűen azt is, hogy mit tett a nemzeti együttműködés kormánya a daganatos betegek jobb életkilátásainak biztosítása érdekében. Minden egészségpolitikus egyetért abban, hogy ezen krónikus megbetegedések esetében a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, azaz népegészségügyi eszközökkel kell megakadályozni a betegségek kialakulását. Nagyon komoly lépéseket tettünk a nemdohányzók védelmében. Ugyanezen elvhez kapcsolódva indítottuk el a népegészségügyi termékadó koncepcióját, és nem feledkezhetünk meg a szűrési aktivitások fokozásáról sem. Mindezek alapján megállapítható, hogy a megelőzés területén jelentős előrelépések történtek.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a bizonyítottan eredményes gyógyszeres terápiák elérhetőségének területén is segítette a rákos betegeket. Kibővítettük az úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerek körét, így idén már olyan daganatos megbetegedésben használt kezelések is elérhetővé váltak, melyek korábban csak egyedi engedélyezési eljárás keretében voltak biztosítottak, például az emlődaganatos nők vagy a tüdődaganatban szenvedők részére. A tételes elszámolásban a kórházakon keresztül biztosított terápiákban a betegek dobozdíj megfizetése nélkül jutnak hozzá a kezelésekhez, ráadásul a kezelések központi finanszírozása miatt a hozzáférés nem függ az egyes kórházak gazdálkodási helyzetétől.
Tisztelt Képviselő Úr! A tavalyi ősz folyamán eddig ismeretlen probléma jelentkezett nemzetközi szinten: egyes alapvető onkológiai gyógyszerekből hiányhelyzet alakult ki, az Egyesült Államokban és egyes európai országokban a folyamatos kezelés nem volt biztosított. Magyarország ezen helyzetre gyorsan reagálva egy hármas védelmi rendszert dolgozott ki. Mindennek köszönhetően hazánkban - ellentétben más országokkal - nem maradtak el a kezelések. Nem szoktunk erről beszélni, hiszen a feladatok teljesítése és jól teljesítése kötelesség, de ezt is vegyük figyelembe, ha az onkológiai ellátások elérhetőségéről beszélünk.
Figyelembe véve az általam elmondottak tényszerűségét, tisztelettel kérem a képviselő urat, hogy vizsgálja felül az álláspontját.
Kérem, ismerje el, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtett, megtesz a rákos betegek gyógyítása érdekében.
Köszönöm figyelmét, és kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypárti oldalon.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amit önök, szocialisták az államkasszában hagytak, abból biztosan nem telik béremelésre, sem adósságcsökkentésre, de még téli gumira sem, képviselő úr. Arról ugyanakkor elfeledkezik, hogy a korábbi években, az önök kormányzása idején valóban súlyos mértékű zárolásokra került sor az egészségügyben. Nem emlékszem, hogy azokban az években akár egyetlenegyszer is felszólalt volna ez ellen. Mint ahogy akkor sem mert ellentmondani a kormányának, amikor megszavazta a fizetős egészségügyet, az emberek megsarcolását, a vizitdíjat meg a kórházi napidíjat.
Tisztelt Képviselő Úr! Párttársának már mondtam ma, most mondom önnek is, hogy ne a baloldali sajtóból készüljön föl egy parlamenti felszólalásra, mert higgye el, árt vele mindenkinek. Szeretném hangsúlyozni, hogy az említett cikkben szereplő zárolással kapcsolatos információk pontatlanok, illetve egyes esetekben helytelenek.
(16.40)
Az Országos Mentőszolgálat költségvetési kereteit az ön által említett módon semmiféle zárolás nem érinti. Az Országos Mentőszolgálat flottáját egyébként mintegy 900 gépkocsi alkotja, melyekből egyszerre 743 van szolgálatban, mind téli közlekedésre alkalmas gumiabroncsokkal felszerelve. Valamennyi jármű műszaki állapota, így a gumiabroncsok állapota is folyamatosan ellenőrzésre kerül, így egyetlen olyan baleset sem történt, amelynek oka az abroncsok alkalmatlansága vagy elhasználódása lett volna. Ellenben beszéljünk arról, hogy 2007. december 31. óta a kormányváltásig nem történt mentőgépjármű-beszerzés, önök, szocialisták három éven keresztül egy fillért sem biztosítottak erre a célra a költségvetésben.
Ellenben a jelenlegi kormány, azaz mi csak eddig már 60 különböző felszereltségű mentőautó beszerzését támogattuk, idén december végéig további 60 db "B" típusú mentőautó kerül leszállításra, várhatóan novemberben pedig egy 11,5 milliárdos támogatási szerződés kerül aláírásra (Az elnök csenget.), újabb 200 mentőautó megvásárlására nyílik lehetőség, és azt is biztosan mondhatom önnek (Az elnök csenget.), hogy az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére elkülönített keretet a zárolás szintén nem érinti.
Köszönöm szépen. Elnézést, elnök úr. (Lukács Zoltán: Gyenge volt! Nincs taps? Régebben jobb voltál!)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felhívta újra a figyelmet erre a fontos problémára, mert így el tudom mondani, hogy a kormány rendezte a kérdést, az OBDK, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ a közeli napokban megkezdi működését. Elkötelezettek vagyunk a betegjogok érvényesítésének elősegítésében és az ehhez szükséges garanciák, valamint a jogérvényesítés intézményrendszerének megteremtésében.
Tisztelt Képviselő Úr! A jogvédelmi képviselettel kapcsolatos feladatokat a betegek, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátottak és a gyermekek vonatkozásában is egységes intézményrendszer látja el. E feladatuk ellátását jelenleg még a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi, a betegjogi képviselők országos hálózatát is e hivatal működteti, a betegjogi képviselők e hivatal alkalmazásában állnak, nincsenek létbizonytalanságban. A hivatal a feladatot a képviselő úr által említett Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványtól jogutódként vette át, ezzel biztosítva a jogvédelmi feladatellátás jogfolytonosságát.
Képviselő úr téved, a betegek nem voltak magukra hagyva, a feladatellátással kapcsolatos funkciók nem vesztek el. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ létrehozataláról, a jogvédelmi képviselők feladatairól, a feladatellátás módjáról, mint említettem, a kormány rendeletben döntött. Örömmel tudom továbbá tájékoztatni a kedves képviselő urat arról a friss hírről is, hogy 2012. október 31-én a Magyar Államkincstár az OBDK-t 2012. november 1-jei alapítási dátummal bejegyezte, a szervezet tehát elkezdi működését.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
(16.50)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Legyünk becsületesek önmagunkhoz is, és lássuk úgy a magyar kultúra helyzetét, ahogy van, ezért szeretnék önnek néhányat említeni a jelentősebb kulturális események sorából:
A Műcsarnokban a "Mi a magyar?" kiállításnak óriási sikere volt, a Szépművészeti Múzeumban megrendezésre kerülő Cézanne-kiállítás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő; a kormány 300 millió forintot adott erre a célra. De említhetném azt is, hogy 200 millió forintos kerettel folytatódik a Márai-program, valamint 100 millió forintos pályázati keret áll rendelkezésre jövőre tudományos és szakkönyvkiadásra.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nem ellehetetleníti, hanem megmutatja az igazi kulturális értékeket. Ön akkor is téved, amikor azt állítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak nincs pénze a kultúra támogatására. Ne beszéljen zöldségeket! Itt is csak néhány példát említek: a könyvkiadásra több mint egymilliárd, ezermillió forint került szétosztásra a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül idén október 29-ig. Érti, képviselő úr? (Farkas Gergely: Értem, csak nem ezt kérdeztem!) A közgyűjteményekért felelős kollégium több mint 700 millió forintos keretből gazdálkodhatott. A kulturális fesztiválokra az állam több mint 800 millió forint támogatást, vizuális művészetekre pedig közel egymilliárd forintot biztosít - mindet az idén. (Farkas Gergely: Nem ez volt a kérdésem!) Az állam a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül tehát október 29-ig több mint hatmilliárd forintot osztott szét.
Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Kulturális Alap célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. Az állami kulturális finanszírozás bizonyítottan bevált intézményét, a Nemzeti Kulturális Alapot tovább erősítjük, ha kell, finanszírozási, és ha kell, szerkezeti lehetőségeit a kulturális szféra valós igényeinek megfelelően akár rugalmasabbá is tesszük a jövőben.
Köszönöm szépen. (Farkas Gergely: És a válasz?)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az idei esztendőben két lépésben állami fenntartásba kerültek a korábban önkormányzati fenntartású fekvőbeteg-intézmények. Január 1-jén a fővárosi és megyei intézményeknél, május 1-jén pedig a városi kórházaknál került sor a változásra. A fenntartási felelősség és a vagyon is az államhoz került. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy mindazon járóbeteg-szakellátók, amelyek a fekvőbeteg-intézményekkel integráltan működtek, értelemszerűen szintén tulajdonost váltottak, és kórházaikkal együtt az önkormányzatoktól az államhoz kerültek. Így sok szakrendelő, a járóbeteg-kapacitás egy jelentős része már most is állami fenntartásban működik.
Tisztelt Képviselő Úr! Ami a továbbiakat illeti: a jogszabály szerint az egészségügyi szakellátást a magyar állam egyrészt a települési önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által végzett járóbeteg-szakellátások vonatkozásában veszi át 2013. január 1-jétől. A települési önkormányzat tulajdonában lévő járóbeteg-szakellátási feladatok ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó járóbeteg-szakellátások ugyancsak állami tulajdonba kerülnek.
Tisztelt Képviselő Úr! Néhány héttel ezelőtt itt a parlamentben egy képviselőtársa az önéhez hasonló kérdést tett fel. A járóbeteg-szakrendelőkkel kapcsolatban akkor is elmondtuk, most is elmondom: jelenleg dolgozunk azon, hogy a járóbeteg-szakellátás állami fenntartásba vételének feltételrendszerét pontosítsuk. Ön is, tisztelt képviselő úr, és mindenki más is időben értesülni fog e munka eredményéről. És tekintettel arra, hogy a képviselő úr a hatályos jogszabályokat is említi, az sem kérdéses, hogy a jogszabályi keretek összhangban lesznek a változásokkal.
Köszönöm kérdését, remélem, tudtam válaszolni önnek.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialisták számára láthatóan állandó problémát jelent az emlékek megőrzése és a múlttal való szembesülés. Sajnálattal látom, hogy ön sem kivétel. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ön mint intézményfenntartó önkormányzati vezető pontosan tudhatja, hogy az iskolai taneszközök fogalma nem került meghatározásra az elmúlt húsz évben, a kormányzatok munkája során sem a fogalom pontos definiálása, sem a taneszközök állami engedélyezése nem történt meg. A polgári kormány az általa kidolgozott és 2001-ben bevezetett kerettantervekhez elkészítette az első ajánlást az iskolai taneszközök alkalmazásához. Önök, szocialisták eltörölték a kerettantervi szabályozást, és az elkezdett taneszközjegyzék és annak fejlesztése is az enyészeté lett. Ennek ellenére egyes tantárgyak esetében ma is a 2002-ben megjelent Szakmai ajánlás taneszközök kiválasztásához címet viselő rendszerezés segíthet meghatározni, hogy mely tantárgyhoz milyen taneszközök használhatók. Ezeket használhatják az érintettek, így az önkormányzatok is. Tisztelt Képviselő Úr! Csak azon csodálkozom, hogy önnek ez nem jelentett problémát 1994 óta, csak most, amikor végre hosszú évek, évtizedek után választ kap erre a problémára.
2013-tól a működtető által beszerzett taneszközöket az állam finanszírozza majd az erre a célra tervezett keret, az intézményvezető javaslata és az állami intézményfenntartó központ jóváhagyása alapján.
A 2013. évi állami költségvetés megalkotása során az e célokra szánt állami források átirányításra kerülnek az állami intézményfenntartó központhoz, így az érintett iskolák taneszközeinek beszerzése, pótlása megoldhatóvá válik.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozatot a Ház szeptember 26-án fogadta el, és a magyar nyelv napjának első megünneplésére alig egy hónappal később, november 13-án országszerte és határainkon túl, a magyar lakta területeken sor is került.
Minisztériumunk ugyanabban a hónapban megkezdte az egyeztetéseket a legfontosabb nyelvhasználati területeken hatás- és feladatkörrel rendelkező államigazgatási szervekkel, intézményekkel és szervezetekkel. Az ő ajánlásaikat figyelembe véve az anyanyelvű tudományosság, a köznevelés, a felsőoktatás területétől kezdve a külhoni magyarság, a közigazgatás, a média, a nyelvtechnológia, a művészetek, a hátrányos helyzetű csoportok nyelvhasználatán át a nyelvművelés kérdéséig tizenegy részterület elemzésére került sor. Örömmel vehetjük tudomásul, hogy a határozat által megkívánt széles körű szakmai egyeztetés során - képviselő úr információi szerint is - több komoly munka született, ahogy olvastam, és hozzátehetjük, ez természetes, hiszen a résztanulmányok kidolgozására és az összesített helyzetkép szerkesztésére a Magyar Tudományos Akadémia és vezető egyetemeink képviselőit kértük fel.
Korántsem arról van tehát szó, hogy a helyzetkép megalkotásához és az intézkedési terv előkészítéséhez szükséges határozott és tudós szerkesztőbizottság hiányozna, hanem arról, hogy a nyelvhasználat kérdései életünk egészét átfogják, és bonyolult összefüggéseibe beavatkozni csak igen körültekintően érdemes. A kormány éppen erre törekszik, ezért jelenleg az elkészült szakmai anyag konzultációin dolgozunk.
Tisztelt Képviselő Úr! Ne feledje, hogy alaptörvényünk 2012. január 1-jén lépett hatályba, a magyar nyelv védelmének ilyen erejű törvényi kötelezettsége tehát azóta áll fenn, hosszú évtizedek mulasztását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az ebből fakadó károkat pedig még a legjobb szándékkal sem lehet elsietett (Az elnök ismét csenget.), kellően végig nem gondolt intézkedésekkel pótolni és helyrehozni.
Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Figyelemre méltó, hogy ön már nemcsak a kormányt, hanem önmagát is meghazudtolja. Ön a kérdésében - abban különösen, amit leírt, de azért itt is - elmondta, hogy kinek mennyi béremelést adott a kormány az egészségügyben, sőt azt is említette, hogy mindezt január 1-jéig visszamenőleg. Így van, képviselő úr, köszönjük a béremeléssel kapcsolat elismerését. Valóban 90 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést, de azt se feledjük, hogy 27 ezer alapellátásban dolgozónak is növeltük a kártyapénzét, így ők is többet vihetnek haza.
(16.40)
A kör pedig folyamatosan bővül. Ezek után ön komolyan gondolja, hogy azzal vertük át a rezidenseket, hogy 2003 óta először, több lépésben megemeltük az egészségügyi dolgozók bérét? Önök, szocialisták ezzel szemben valóban nem emelték az egészségügyi dolgozók bérét hét éven keresztül, és valóban elvették a 13. havi fizetésüket. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból. - Dr. Józsa István: Mi adtunk.) Tisztelt képviselő úr, nyugodjon meg, hallgasson végig! Nekem sem volt egyszerű önt végighallgatni, higgye el.
Tisztelt képviselő úr, önnek hiába van belgyógyász, háziorvosi, sportorvosi végzettsége, sőt egészségügyi menedzseri és egészségbiztosítási szakértői oklevele, ennek ellenére nem szavazta meg itt a Házban legutóbb az orvoskollégáinak a béremelést. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások: Szégyen!) És ezután még a képviselő úr feláll, és bírálja a kormányt, mindezt úgy, hogy önök, szocialisták eladósították a kórházakat, emelték a gyógyszerárakat, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is. Önök nemhogy emelték a béreket, hanem csökkentették azokat. Akkor nem jutott eszébe felállni, képviselő úr. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)
Emlékeztetném arra is, hogy a kormány újabb ösztöndíjprogramot indít a szakorvos- és szakgyógyszerész-jelöltek mellett a gyermekorvos-jelöltek számára is. Papp Magor rezidens elnök szerint is motiváló a program, és ha az emelés folytatódik, annak már komoly hatása lehet az orvoselvándorlás visszaszorításában. (Dr. Józsa István: Ez kevés. A hazugság sok, a pénz kevés. - Az elnök csenget.) Az ön által elmondottakkal szemben ez az igazság. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Holnap a cigányság felzárkózásának esélyeiről szóló parlamenti vitanapon, melyet a kormánypártok kezdeményezésére tartunk, bizonyára meg tudunk beszélni minden fontos problémát ezzel kapcsolatban. Ön azt állítja, hogy a cigányság problémájának megoldásához első lépésként a diagnózis felállítására van szükség. A Jobbik erre még nem volt képes. Eddig csak a Gárda-menetelést és a kerítés ötletét hallhattuk önöktől. Ön azt állítja, hogy a cigányság problémáinak megoldásához szükséges diagnózis eddig elmaradt. Ezzel szemben az az igazság, hogy nemcsak a diagnózist állítottuk fel, de már elkezdtük a problémákat is kezelni.
2011 márciusában átalakítottuk a regionális képző központok rendszerét, majd júliusban felállítottuk a Türr István Képző és Kutató Intézetet. Ugyancsak ebben az évben a magyarországi történelmi egyházak képviselői és Balog Zoltán miniszter úr szándéknyilatkozatot írt alá a keresztény roma szakkollégiumi hálózat állami támogatásáról. 2011 szeptemberében megalakult a Roma Koordinációs Tanács. 2011-ben szociális földprogramot, valamint iskolaháló-pályázatot indítottunk több mint 500 millió forintos forrásból. Roma szakkollégiumokat indítottunk 110 millió forintos forrásból. 2012-ben megjelent a komplex telepprogram, a pályázaton elnyerhető összeg több mint 4,5 milliárd forint. Éppen az ön és pártjának elképzelései teszik elemi fontosságúvá Balog Zoltán miniszter úr ön által idézett szavait: amíg önök nem akarják emberhez méltó módon kezelni a cigányság problémáit, addig nehéz lesz segíteni nekik a felzárkózásban.
Tisztelt Képviselő Úr! A romák társadalmi és gazdasági integrációja kétirányú folyamat, amely megköveteli úgy a többség, mint a roma közösség tagjai gondolkodásának megváltozását.
(14.20)
A társadalmi felzárkózás ügye, beleértve a cigányság körülményeinek javítását, a szegénységben élők számának csökkentését, a kormány törekvésének köszönhetően egyszerre nemzeti és európai ügy. Ön azt állítja, hogy a tényleges munka helyett csupán különféle nyilatkozatok hangzanak el a kormány részéről. Ez az állítás finoman szólva nem állja meg a helyét. Gondoljon csak bele: a 2011. évi magyar uniós elnökségi tevékenység kiemelkedő eredménye volt, hogy az Európai Bizottság elfogadta a nemzeti roma integrációs stratégiák 2020-ig tartó uniós keretrendszerét, felhívva egész Európa és a világ figyelmét az égető problémára. Ezt követően a kormány itt egyhangúlag elfogadta a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát, valamint annak a 2012-2014. évre szóló kormányzati intézkedési tervét. Ennek megvalósítása már folyamatban van.
A probléma gyökerének valódi megismerése, felfedése az igazi feladat. Ez az, amelyről sem önök, sem a szocialisták és liberális kollégáik nem voltak és ma sem hajlandók tudomást venni. A megértés, az egymás iránti türelem olyan folyamat, mely kiteljesedése kölcsönös erőfeszítést kíván mindannyiunktól. Az eredményesség záloga ugyanis, hogy az egész társadalommal a maga teljes mélységében sikerüljön megértetni: a felzárkózás közös ügy.
Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálnám, hogyha ebben nem kívánnának részt venni. Magyarországnak szüksége van a szembenézésre, az emberséges vitákra a múltról, jelenről. Kívánom önnek és a tisztelt Ház minden képviselőjének, hogy legyünk képesek különbséget tenni és méltányosnak lenni a felzárkózás ügyében. Holnap, bízom benne, hogy nem az ön kérdésének, hanem az én válaszomnak a szellemében folytatjuk a vitát a cigányság felzárkózásáról.
Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A szociális ellátórendszerben megvalósított változások egy átfogó, strukturális megújulást eredményező reform részei. A kormány célja az ellátórendszerben rendelkezésre álló források lehető legracionálisabb és leghatékonyabb elosztása, olyan ellátórendszer létrehozása, amelyben a juttatások valóban az arra rászorulókhoz jutnak el.
A segélyezési rendszer hatékonyságának javítása a szegénység elleni küzdelemnek egyik eszköze. El kell érni azt, hogy mindazok, akik ténylegesen rászorulók, hozzájuthassanak a segítséghez, és a visszaélések kiszűrhetők legyenek. Sajnos a szociális támogatások egy része ma nem a szegényekhez, hanem az uzsorásokhoz jut el.
Az egy évvel ezelőtt tartott szociális konzultáción a válaszadók 89 százaléka támogatta, hogy aki szociális segélyben részesül, az részben pénzben, részben más formában kapja meg azt. Ennek célja, hogy az állami támogatás valóban a gyermekek életkörülményeit könnyítse meg.
Az egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli ellátások célzottabb felhasználásának szavatolása - és egyben az uzsorajelenség visszaszorításának egyik eszköze - a készpénzes segélyezés arányának csökkentése és a természetben nyújtott segélyek arányának növelése. Tisztelt Képviselő Asszony! E cél érdekében a kormány az elmúlt időszakban több intézkedést is tett. Így például a 2012. évi módosítások eredményeként már lehetőség van a szociális törvény alapján nyújtott rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a lakásfenntartási támogatás egy részének természetben történő biztosítására is.
Ezen intézkedések sorába tartozik a gyermekvédelmi törvény módosítása is. Ennek eredményeként 2012 novemberétől a szociálisan rászoruló családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást már természetbeni ellátásként, Erzsébet-utalványban kapják. A rászoruló gyerekeknek és családjuknak biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó természetbeni ellátás az iskolakezdéshez és a gyermekneveléssel összefüggő egyéb kiadásokhoz nyújt segítséget. A kormány kitűzött céljának elérése érdekében a támogatás keretében nyújtott gyermekvédelmi Erzsébet-utalványt élelmiszer mellett ruházat és tanszer vásárlására is fel lehet használni. A természetbeni ellátás keretében évi két alkalommal gyermekenként 5800 forintnak megfelelő mértékű támogatás jár. A támogatás közel 600 ezer hátrányos helyzetű gyermek ellátásához nyújt segítséget a felhasználás célzottságának garanciájával.
Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik számára nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék. A kormány által az elmúlt két és fél év során e területen megtett intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a nélkülöző gyermekek és családjaik helyzetének, életminőségének javításához.
Kérem képviselő asszonyt, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy végre önök, szocialisták is aggódnak a szegények és hajléktalanok sorsáért. 2002-2010 között nem aggódtak, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, a 13. havi fizetést (Dr. Józsa István: Visszaadtátok?), akkor nem kérte számon a kormányon azt sem, hogy mennyien haltak meg, fagytak meg. Képviselő asszonynak volt nyolc éve, amikor aggódhatott volna a rászoruló, nehéz helyzetben élő emberekért.
Tisztelt Képviselő Asszony! A nagy hidegek közelednek - mondja ön. Már az év elején is voltak nagy hidegek, mégis kevesebb kihűléses haláleset történt idén, mint az önök kormányzásának utolsó telén. Akkor miért nem kért számon senkit? Akkor nem aggódott, ezért szavai ma hiteltelenül csengenek. Annál is inkább, mert az ön által kérdezett témában az ügyfeleket semmilyen hátrány nem érheti az új nyilvántartás bevezetésével.
Az új igénybevevői nyilvántartás kialakításának célja a szociális szolgáltatások finanszírozásának követhető ellenőrzése, a szolgáltatások párhuzamos finanszírozásának kiszűrése. Az új nyilvántartás csak annyi változást hozott, hogy a normatív állami hozzájárulás a napi jelentés megtételén alapul. Ennek elmulasztása pedig a hozzájárulás visszavonásával járhat. Sem a finanszírozási rendszer alapelveiben, sem a támogatások lehívásában nem történt változás.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az elmúlt években folyamatos adminisztrációcsökkentést hajtott végre tárcánk, az új nyilvántartási rendszer csak az eddig is meglévő, papír alapú adminisztráció egy részének digitalizálását jelenti. A rendszer megismeréséhez és alkalmazásának elsajátításához féléves felkészülési idő állt rendelkezésre, az intézményekben ellátottak adatainak feltöltésére három hónap állt rendelkezésre. A jelentést ekkortól kellett mindennap teljesíteni, ugyanakkor a rendszer használatának elsajátítása érdekében június 30-áig a jelentésnek a normatív támogatásra vonatkozó hatása nem volt.
Természetesen azzal számolni kell, hogy a jogszerűtlenül működő, illetve a követelményeknek megfelelni nem tudó vagy nem akaró szolgáltatók elesnek a finanszírozástól. Véleményem szerint az új rendszer bevezetése csak felszínre hozta az eddigi működés hiányosságait és diszfunkcióit. Egy nyilvántartási rendszert felelősségteljesen kell vezetni, azon nem lehet nem számon kérni azt, hogy egy szolgáltató olyan igénybevevőket is rögzít, akik az adott napon az adott szolgáltatást nem vették igénybe. Ugyanakkor a nappali melegedők kötelesek az összes jogszabályban felsorolt szolgáltatást biztosítani és nyújtani.
Tisztelt Képviselő Asszony! Megnyugtatom, a kormány - hasonlóan az elmúlt évhez - idén is gondolt a hajléktalanokra. (Lukács Zoltán: Az kevés, valamit tenni is kellene.) Ezt jelzi, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is - melyet egyébként ön, az ön pártja és kormánya hagyott ránk - némileg meg tudta emelni a hajléktalanellátásra szánt pályázati támogatást. Így a kormány 2012-ben több mint 8,5 milliárd forintot fordít a hajléktalan emberek ellátására, mely összeg nagyságát évek óta, a gazdasági válság okozta rendkívüli nehézség ellenére is tartjuk. 2011-12 telén ez a kormány közel 1,3 milliárd forintot biztosított arra, hogy az ellátás fejlődhessen. Ilyen összegű többletforrás még soha nem állt rendelkezésre. Ennek keretében közel 700 éjjelimenedékhely- és 300 nappalimelegedő-férőhellyel bővült a főváros kapacitása. Szerte az országban a szolgáltatók pályázaton nyerhettek pluszforrásokat arra, hogy a téli ellátás zökkenőmentes lehessen. Erre idén is rendelkezésre áll a forrás, a kiírt pályázaton közel 350 millió forintra lehet pályázatot benyújtani.
Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy ön is utalt rá, kérdése okafogyottá vált, és ha kinyitja a Magyar Közlöny - ha ezt megtette volna - 2012. évi 152. számát, akkor tényleg meg sem kellett volna írnia ezt a kérdést. (Bertha Szilvia: Erről beszéltem, hogy összecsapottak.) Ugyanis a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjáról, ellenőrzéséről, támogatásának szabályairól szóló 327/2012. számú kormányrendelet már megjelent a Közlönyben, el kell olvasni, képviselő asszony. E rendelet alapján az egészségkárosodott személyek munkaerőpiacra történő visszavezetése érdekében teljes mértékben átalakul a foglalkoztatás támogatási rendszere.
És, kérem, engedje meg, ha már kérdezett, úgy illik, hogy segítsek a válaszommal, és akkor hátha befejezzük ezt a polémiát, amit már hosszú idő óta folytatunk, hiszen nagyon kitartóan, nagyon helyesen, nagyon felkészülten foglalkozik ezzel az üggyel; most nyilván elkerülte a figyelmét ez az alapvetően fontos rendelkezésünk. Az új támogatási rendszerben a mérhetőség, az eredményesség és a hatékonyság szempontjai, valamint az ellenőrzés kapnak kiemelt szerepet. Az állami szerepvállalás, az állam érdekeinek érvényesítése erősödik, a foglalkoztatókkal szembeni elvárások átalakulnak, szigorodnak. A magasabb szintű és egységes akkreditációs követelmények mellett új, átfogó ellenőrzési rendszer biztosítja a szakmai követelmények folyamatos teljesítését. Megváltozik a foglalkoztatási támogatások célja; a védett körülmények közötti tartós foglalkoztatás megtartása mellett fontos lesz, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását segítsük elő, a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeit biztosítsuk, adaptációs készségüket fejlesszék. Az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése és a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük is fontossá válik. Ez az elérendő cél, céljaink megvalósítása tervszerűen halad.
Köszönöm a kérdését, bízom benne, hogy elismeri, hogy alaposan dolgozunk, és több ilyen kérdése nem lesz.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nézzük végig tételesen az ön téves állításait!
Ön nem mond igazat, mert a kormánynak úgy sikerült a hatékonyabb gyógyszerellátást megvalósítani, hogy közben a betegek gyógyszerterhei nem nőttek, éppen ellenkezőleg: nagyon sok esetben csökkentek. Az ön véleményével szemben arról sincs szó, hogy a szegények ne jutnának hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátáshoz. A vonatkozó törvény értelmében a beutalt biztosított utazási költségeihez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utazásiköltség-térítést ad.
A közgyógyellátásra jogosult betegek az utazási támogatás révén térítésmentesen juthatnak el a szakrendelőbe, kórházba, és számtalan gyógyszer kiváltására jogosultak. A lakossági terhek enyhítésében jelentős szerepe volt a 2011 során bevezetett úgynevezett vakliciteljárásnak, amelynek eredményeképpen a betegek által kifizetett összes térítési díj mintegy 8-9 százalékkal csökkent 2012-ben. A cukorbetegek kezelése kapcsán pedig a nemzetközi gyakorlat szerint és kizárólag a szakmával egyetértésben történt a szabályozás módosítása.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt is szomorúan állapítom meg, hogy az LMP programja a Bajnai-programot másolja. Az LMP programja brutális adóemeléseket tartalmaz, nézzünk is egypár intézkedést, amellyel önök az ön által kérdezett szegények és elesettek védelmét szolgálnák.
Az LMP már jóval az átlagbér alatt keresőket is 9 százalékos személyi jövedelemadó-emeléssel sújtaná, ezzel több mint havi nettó 11 ezer forintot vennének ki a 125 ezer forintot keresők zsebéből, nyilván mindezt a szegények és elesettek LMP-s védelmében.
Az LMP megszüntetné a gázártámogatást és a távhő kedvezményes áfakulcsát, továbbá megszüntetné a rezsistopot, ahogy írják a programjukban, nyilván mindezt a szegények és elesettek LMP-s védelmében. Az LMP adóval növelné az üzemanyagok árát, újfajta gépjárműadót is kivetnének, és megszüntetnék a fuvarozók személyi jövedelemadó-kedvezményét is, nyilván ezt is a szegények és az elesettek védelmében tennék.
Ennyit az önök szegénybarát politikájáról, amiről itt kérdezett. A kormány éppen az önökével ellentétes úton jár.
Tisztelt Képviselő Úr! Tehát amire ön azt mondja, hogy betegellenes, az éppen a betegek érdekében történik. Ön tehát most vagy szándékosan nem mond igazat, vagy fogalma sincs a témáról. Az egyik rosszabb, mint a másik. Önök, LMP-sek már megint a saját tévedéseikből csinálnak ügyet. Az önök programja is azt mutatja, hogy fogalmuk sincs, hogy mit kellene tenni, ugyanis önök brutális adóemelésekkel akarják az embereket támogatni.
Tisztelt Képviselő Úr! A tények kedvéért szeretném tisztázni, ezért újra elmondom, hogyha legközelebb megint egészségügyi kérdést tesz fel, az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása és az elvándorlás mérséklése érdekében közel 90 ezer egészségügyi dolgozónak emeltük meg a bérét (Lukács Zoltán: Milyen boldogok!), 27 ezer alapellátásban dolgozónak emeltük a kártyapénzét. A rezidensek részére többféle támogatási formát vezettünk be, legutóbb a Méhes Károly-ösztöndíjat, amelynek keretében havi 200 ezer forint támogatást kapnak azok, akik tartósan betöltetlen házi-gyermekorvosi körzetben vállalnak munkát.
Láthatja, hogy a kormány mindent megtesz az egészségügyben dolgozók és a betegek érdekében is, ahogy a válaszom elején említettem a gyógyszerárakkal kapcsolatos témát, ellentétben önnel, aki szocialista és LMP-s társaival együtt nemmel szavazott az orvosok és az ápolók béremelésére is.
Kérem, ezzel együtt lássa be, hogy tévedett, és fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.50)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Szomorúsággal tölt el az ön megközelítése; ha nem bánja, én más szempontból tekintek a problémára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hozzunk egy zsebkendőt?)
Az ön és a Jobbik megközelítése káros és terméketlen, meglehetősen demagóg. A problémák rendezéseként eddig csak a gárdamenetelést és a kerítés ötletét hallhattuk önöktől. Ezzel szemben a Fidesz-kormány az első olyan kormány, amely nemcsak ciklusokat átölelő, hanem az országhatárokon is átívelő romastratégiát alkotott. Teszi mindezt azért, tesszük mindezt azért, mert fontos feladat az ellentétek kiélezése és a gyűlöletkeltés helyett a romák és a többségi társadalom megerősítése, a közös jövő építése. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!)
Az utóbbi években számos jelentős állásfoglalás és szakmai javaslat született az etnikai adatok kezelésére, használatára. Ezek több esetben konkrét javaslatot is tartalmaztak a hosszú évek óta vitatott problémák kezelésére. A statisztikai és társadalomtudományi szakemberek számára széles körben elfogadott, ha tetszik, konszenzusos vélemény, hogy a népszámlálási adatok - számos okból kifolyólag - a valóságosnál lényegesen kisebbnek mutatják a cigányság létszámát, erre tehát nem alapozhatunk elosztási arányokat. Arról nem is beszélve, hogy elvileg is lehetetlen igazságos arányokat meghatározni, hiszen e gondolat jegyében a fejlesztéspolitika egészét tekintve kellene tudnunk, hogy hány százalék jut a roma népességnek és mennyi a nem roma népességnek.
Tisztelt Képviselő Asszony! Minden fejlesztés a társadalom egészét szolgálja, a társadalom valamennyi tagjának értéket jelent, ha csökkennek a társadalmi különbségek, nő a versenyképesség. Ez a versenyképesség nem csupán gazdasági, hanem társadalmi vonatkozásokat is érint. Nem véletlen, hogy a kormány a nemzeti együttműködés kormányaként egyik alapvető céljává tette a társadalmi kohézió, a felzárkózás ügyét.
A kormány az önálló, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság felállításával politikája egyik prioritásává tette a mélyszegénységben élők, ezen belül a romák megsegítését. Munkáját jellemzi az átfogó megközelítésmód, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját.
Magyarország kormánya az elfogadott vonatkozó jogszabályok, a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia és a hozzá tartozó intézkedési terv segítségével foglalkozik a hátrányos helyzetűek és ezen belül a romák speciális helyzetével, és próbál javítani gazdasági, szociális pozíciójukon, miközben elhivatott felszámolni az őket érintő diszkriminációt is. Számtalan támogatást adunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeknek, és ezek többsége minden mélyszegénységben élő számára elérhető. Az oktatás területén bevezetésre kerültek különböző oktatási, esélyegyenlőségi intézkedések; ez az integrációs program mára már több mint 1800 intézményt érint, és évente körülbelül hétmilliárd forint költségvetési támogatásból zajlik. Fontos megemlíteni, hogy a hazai és uniós forrásokból támogatott, összehangolt programok az élethosszig tartó támogatási rendszerek alapján valósulnak meg kora gyermekkortól, például ilyen a "Biztos kezdet" gyermekházak program, egészen a felnőttképzésig, ilyen például az "Újra tanulok" program.
Az oktatási esélyegyenlőség kiterjesztésének céljából további programok is indultak, így a körülbelül évi kétmilliárd forintból gazdálkodó Útravaló-ösztöndíjprogram. Ezzel közvetlenül és folyamatosan több mint húszezer tanuló és tízezer pedagógus a kedvezményezett. A pályázatot benyújtó tanulók 54 százaléka, 12 132 diák jelölte magát roma származásúnak az adatrögzítési felületen. Programok indultak a szegregáció csökkentésére, az óvodáztatás kiterjesztésére, a magas fogyatékossá minősítési arány csökkentésére, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítására, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) oktatási helyzetének javítására. Mindezen programok (Az elnök ismét csenget.) összhangban vannak a köznevelési törvénnyel.
Kérem, fogadja el válaszomat.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialistákra egyre inkább igaz az a mondás, hogy már az sem igaz, amit önök kérdeznek. Ugyanis az lenne a tisztességes és igaz kérdés, amit ön feltehetne, hogy mihez kezd az ország azzal az adósságtömeggel, amit önök, szocialisták az emberekre, az önkormányzatokra és az országra hagytak. Azt is kérdezhetné, hogyan lehetséges az, hogy önök, szocialisták csődbe vitték Magyarországot, ám a kormány most az adósság csökkentése mellett még arra is képes, hogy a nappali ellátások esetében az egy ellátottra jutó költségvetési támogatás összegét jelentős mértékben emelje.
Képviselő úr, az elmúlt években jelentős kapacitásnövekedés volt a házi segítségnyújtás területén, tehát nem beszélhetünk a szolgáltatás feltételeinek megnehezítéséről. Míg 2008-ban a szocialisták kormányzása alatt 48 ezer fő részesült szolgáltatásban, 2011-ben már 88 ezer fő, majdnem a duplájára nőtt a szolgáltatásokban ellátottak száma az elmúlt években.
Képviselő úr, megismétlem: a nappali ellátások esetében az egy ellátottra jutó költségvetési támogatás összege jelentős mértékben emelkedik. Az idősek nappali ellátása, köznapi nevén az idősek klubja szerves része a lakókörnyezetben nyújtott idősellátásnak, amely a finanszírozás következtében megerősödik. A nappali ellátás kiterjed azokra a személyekre is, akiknek ellátása súlyos terhet jelenthet a hozzátartozók számára. Ön megfeledkezik az ő ellátásukat szolgáló költségvetési forrás összegének nagymértékű tervezett emeléséről is.
Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom önt, a finanszírozás változásaival, az ön állításával szemben, a lakókörnyezetben végzett idősgondozás megerősítése történik.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy a szocialisták mit akartak tizenöt évvel ezelőtt, azt az akkori kormánytagok közül most is az MSZP-frakcióban ülő képviselők biztosan pontosan tudják. A hisztériakeltéssel kapcsolatosan pedig csak annyit tudok mondani, a szocialisták bevált és gyakorta használt eszköze. Általában azzal vádaskodnak, amit ők tettek a múltban és terveznek tenni a jövőben.
1997-ben a szocialista kormányzás alatt a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésekor került a nyugdíjtörvénybe az a szabály, hogy 2013. január 1-jétől bruttó keresetből bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat. (Szűcs Erika közbeszólása.) Az a hisztéria oka, hogy a szocialisták a saját árnyékuktól rettegnek, most is kiabálnak, óbégatnak. (Közbeszólások az MSZP és a függetlenek soraiból. - Szűcs Erika: Nem pontos az idézet!)
Tisztelt Képviselő Úr! Kérem önt is, hogy segítsen megnyugtatni szocialista képviselőtársainkat, ne féljenek, a kormány már eltörölte a szocialisták ezen rendelkezéseit. (Szűcs Erika: Szégyelljék magukat!) A nyugdíjasoknak és nyugdíjba vonulóknak nincs mitől tartaniuk, nem Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon kormányoz. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Sajnos!) A kormány nem fogja megadóztatni a nyugdíjakat...
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A független képviselőknek sem adatik meg, hogy válaszoljanak az államtitkár helyett.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány nem fogja megadóztatni a nyugdíjakat, ellentétben a szocialistákkal, nem fogjuk megadóztatni a nyugdíjakat, amíg kormányzunk, és amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Már nem sokáig!) 15 évvel ezelőtt a szocialisták (Közbeszólás az MSZP soraiból: 27 százalékos áfával...) célja volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer felépítése, ennek következtében a nyugdíjjárulék egy részének kivonásával növekedett a Nyugdíj-biztosítási Alap hiánya. Júliusban fogadtuk el azt a törvényjavaslatot, amely előírja, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet továbbra is a nettósított keresetekből kell kiszámítani, és a szolgálati idő szerinti mértékskála sem változik.
Sok nyugdíjba készülő aggodalmát szeretném eloszlatni, amikor megismétlem: jövőre is úgy kell a nyugdíjat kiszámítani, mint az idén. Kérek mindenkit, hogy a szocialisták riogatását ne higgyék el, hazudnak!
Köszönöm szépen. (Novák Előd: Biszku Bélával mi lesz? - Taps a kormánypártok soraiban.)
Ülésnap | Felszólalás | Felszólalás dátuma | Felsz./videó idő | Napirendi pont |
---|---|---|---|---|
241 | 184 | 2012.11.26. | 2:01 | 177,179-184 |
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az irányelvtervezettel kapcsolatosan a végleges magyar álláspont kialakítása jelenleg folyamatban van. Zavar leginkább az ön pártjában, frakciójában lehet, nem a kormány álláspontjában. Hiszen ahogy az az ön által említett levélben szerepel, Magyarország alapvetően egyetértett azzal a törekvéssel, hogy a nők jobb reprezentáltsága a vállalkozások vezető testületeiben fontos, arányukat növelni kell.
Ugyanakkor a helyzet megváltoztatása érdekében - az Európai Unió több tagállamához hasonlóan és a korábban ismertetett álláspontunk szerint - nem támogatjuk azt, hogy a nők vezető testületi jelenlétének növelését európai uniós szintű kötelező eszközökkel, általánosságban kvótamódszerrel próbáljuk elérni. Inkább más szabályozási mechanizmusokat, többek között a kampányokat, a közvélemény érzékenyítését, a figyelemfelhívást és a vállalatok önkéntes alapú vállalását tartjuk célravezetőnek.
Tisztelt Képviselő Asszony! Lényegesnek tartom hangsúlyozni, hogy a kvótarendszer bevezetésénél fontosabbnak tartjuk a gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási körülményeinek és arányának javítását - ez is európai célkitűzés 2020-ra -, és a kormány mindent megtesz a munka és a családi élet összeegyeztethetősége érdekében. A családbarát munkahelyek megteremtésének össztársadalmi feladatnak kell lennie, és azt nem lehet egyszerűen a munkaadókra áthárítani.
Tekintettel arra, hogy a kvóták ügyében a tagállamok hozzáállása is jelentős mértékben megosztott, Magyarország arra törekszik, hogy a végleges álláspont kialakítása érdekében széles körű konzultációt folytasson az érintettekkel, így a tőzsdén jegyzett vállalatokkal is; erre a közeljövőben sor is kerülhet. Az irányelvtervezet a vállalatok egy igen szűk körét érintené. Jelenleg folyik annak vizsgálata, hogy ez az irányelv pontosan milyen hatással bírna.
Remélem, válaszom megnyugtatta önt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A szocialisták már kérdezni is csak simlisen tudnak (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.), de nézzük, mi az, amit elmondott. Azt mondta, képviselő úr: a szocialisták kormányzása alatt az óvodák és az iskolák közétkeztetése katasztrofális volt - utalt itt egy kutatásra.
(17.00)
Hát, igen, önök a 8 évük alatt nem tettek semmit a menzák egészségesebbé tétele érdekében.
Képviselő Úr! A kormány ezzel szemben az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy számos megoldandó kérdésre választ ad. A problémák rendezése alapvetően szükséges ahhoz, hogy a gyermekek és valamennyi, a szervezett élelmezés keretében ellátott személy számára az élettani állapotnak, életkornak megfelelő mennyiségű és minőségű ételt biztosíthassunk. Megoldást kínálunk többek között az egészséges táplálkozás alapelveit szem előtt tartó szolgáltatók működésének támogatására, a közétkeztetést végző cégek beszerzéseinek egyszerűsítésére, a friss, helyben termelt alapanyagok közétkeztetésbe jutásának elősegítésére.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány úgy döntött, hogy olyan jogszabályt készít, amely biztosítja a már gyermekkorban jelentkező táplálkozási kockázatok kiküszöbölését. Ez hozzájárul... (Zaj az MSZP soraiban. - Simon Gábor közbeszól.) Képviselő úr, nyugodtan kiabálhat, de akkor nem hallja a válaszomat; szóval, az hozzájárul a táplálkozással összefüggő betegségek későbbi életkorban való kialakulásának megelőzéséhez. (Folyamatos moraj az MSZP soraiban.) Láthatóan önt nem zavarja, hogy válaszolok, de azért folytatom. A jogszabálytervezet előkészítése folyamatban van, a széles körű szakmai érdek-képviseleti és civil szervezeteket érintő egyeztetése megtörtént, képviselő úr, vagyis a kormány döntött: egészségesebbé tesszük a közétkeztetést, amit önök 8 év alatt elmulasztottak, azt mi most helyrehozzuk.
Önökkel, szocialistákkal szemben mi támogatunk minden olyan népegészségügyi kezdeményezést, amelynek célja a közétkeztetés egészségesebbé tétele. Ha ön most kiabál, és nem is kíváncsi a válaszomra, akkor is így teszünk, mert az embereknek ez az érdeke. (Az elnök csenget.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A válság kedvezőtlen hatásainak tompítása érdekében a kormány minden tőle telhetőt megtett és a jövőben is megtesz. A legtöbb intézkedés természetesen a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében született, amely ügyről a képviselő úr is szólt. Fontos az, hogy az ő jövedelmük, megélhetésük lehetőség szerint ne kerüljön veszélybe. Tudjuk - és e gondolat vezérli a tetteinket is -, hogy itt az eljövendő generációk sorsa forog kockán, és tudnunk, látnunk kell, hogy a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedései éppen a gyermekes családokat érintették a legérzékenyebben.
Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön is tudja, az első fontos lépés a kormányzati munkánkban, éppen a korábbi évek öröksége okán, a magyar családok megerősítése terén a gyermekgondozási segély időtartamának két évről három évre történő visszaállítása volt 2010-ben. Ezt követően, 2011-ben jelentős mértékben kibővítettük a családi adókedvezményt, így az egy- és kétgyermekes szülők számára maximum havi 10 ezer forint összegben gyermekenként, a három- vagy többgyermekesek részére pedig több mint nyolcszorosára, havi 4 ezer forintról 33 ezer forintra növeltük e kedvezmény maximális összegét. Eltöröltük a korábban létező jövedelemhatárt, így e kedvezmény jövedelemtől függetlenül valamennyi legálisan dolgozó gyermekes szülő számára igénybe vehető.
Az új családi adókedvezménynek köszönhetően 2011-ben az előző évi 13 milliárd forint helyett már 180 milliárd forint maradt a gyermekes családoknál. Összesen egymillió szülő és 600 ezer család vette igénybe a kedvezményt, és ezáltal átlagosan csaknem 300 ezer forinttal nőtt a jogosult szülők jövedelme évente. A gyermeket nevelő munkavállalók nettó átlagkeresete ennek köszönhetően 2011-ben nagymértékben, mintegy 15 százalékkal, a reálkeresetük pedig mintegy 10 százalékkal emelkedett. De a fentiek mellett más jelentős intézkedésekre is sor került a családok védelmében, ilyen például a kismamák munkába való visszatérésének járulékkedvezménnyel való támogatása, amelyet előreláthatóan a jövő évtől még tovább bővítünk a munkahelyvédelmi akcióterv keretében.
(9.50)
Az otthonteremtéshez nyújtott szocpolkedvezmény újbóli bevezetése vagy a bölcsődei és családi napközis férőhelyek számának az Új Széchenyi-terv forrásaiból történő bővítése, illetve a devizahiteleseknek nyújtott széles körű kormányzati segítség szintén jó példái a kormányzati prioritásoknak. Ezek az intézkedések tehát jelentős segítséget jelentenek a magyar családok számára, és segítenek abban, hogy átvészeljék a válsággal járó nehezebb időszakot. Mindezeken túl a kormány kiemelt figyelmet szentel minden, a népesség alakulását befolyásoló hazai megmozdulásnak. A gyermek születése áldás és öröm nemcsak a családnak, de az egész társadalomnak, a teljes nemzetnek is. A megszületett gyermekek mellett azok az életek is fontosak, akikről még nem tudnak, vagy akik megszületéséről még nem döntöttek, ezért támogatunk minden olyan kampányt, amely az élet védelméről szól. Így például az idén, szeptember 28-án megrendezett, "Az élet ajándék" című nemzetközi konferenciával és a hozzákapcsolódó plakátkampánnyal kívántuk felhívni a figyelmet arra, amit az alaptörvény is megfogalmaz, miszerint a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet illeti meg.
Fontosnak tartjuk, hogy a szüléshez vezető úton a várandós édesanyák mellett olyan szakmai és lelki segítség álljon, hogy a nehéz helyzetbe került kismamáknak is támogatást tudjanak nyújtani, ezért a jövőben további magzatvédő programokat is tervezünk. Kérem képviselő urat, hogy továbbra is támogassa a kormányt ezen intézkedéseinkben is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Csodálkozom, hogy önök, LMP-sek beszélnek a vidéki települések helyzetéről (Derültség az LMP soraiból.). Tudja, kitől félnek a vidéki települések? Önöktől, liberális és nem liberális LMP-sektől. (Derültség és taps az LMP és az MSZP soraiból.) A mai kényszereket ugyanis nem a jelenlegi kormány, hanem a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 2002 és 2010 között hozott döntései határozták meg. Sajnálatos az a demográfiai folyamat, amelynek részesei vagyunk, hiszen a felvételire jelentkezők csökkenő száma mögött alapvetően a drámai népességfogyás állt. Szerencsére 2010 óta a kormány intézkedéseinek következtében is javult a demográfiai helyzet, de ez a felsőoktatásban csak később jelenik meg értelemszerűen.
A felsőoktatás forrásbázisát adó, a népességfogyással nem számoló kapacitásbővítés az előző kormányok hibája. Nagyobb hallgatói létszámra tervezték meg az elmúlt években a PPP-beruházásokat, ezzel elsősorban a vidéki intézményeket, főiskolákat és karokat hozták lehetetlen helyzetbe. Például a Dunaújvárosi Főiskolát is 2007 óta csökkenő hallgatói létszám jellemzi, ahogy a Nyíregyházi Főiskola hallgatói létszámát is.
Tisztelt Képviselő Asszony! Egyébként a tanároknak, így a főiskolákon tanítóknak sem lehet illúziója az LMP-vel szemben: önök az adóemelés pártja lettek, az LMP programja brutális adóemeléseket tartalmaz, az LMP már jóval az átlagbér alatt keresőket, köztük a vidéki főiskolai pedagógusokat is sújtja, 9 százalékos személyi jövedelemadó-emeléssel számolnak önök. Ezzel több mint havi nettó 11 ezer forintot vennének ki az ő zsebükből is. Ráadásul önök megszüntették a gázártámogatást és a távhő kedvezményes áfakulcsát is. Illúziója senkinek nem lehet önökkel kapcsolatosan.
Képviselő Asszony! Talán csak ennyit mondanék a megszorításokról, amiket ön említett: a kormány éppen az önökével ellentétes úton jár. Önök, LMP-s képviselők már megint a tévedéseikből csinálnak ügyet. A kormányzati munkában minket az vezérel, hogy megoldjuk a megörökölt problémákat. A valós kihívásokra keresünk működőképes megoldásokat. Érthető módon, ahol a képzés minősége jobb, oda megy a hallgató is. Egyértelmű mindenki számára, hogy ahová nem megy hallgató, ott az oktatás színvonalával vagy valami mással baj van. Merem remélni, hogy a képviselő asszony is érzékeli, hogy a vidéki főiskolák körül sűrűsödő gondok nem az elmúlt két év felsőoktatás-politikájának következményei. Például a bajai és Szolnoki Főiskola tartozásainak több mint 80 százalékát jelentik a PPP-beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségek, nagyjából ugyanez a helyzet Nyíregyházán és Dunaújvárosban is.
A kormány abban a helyzetben van, hogy el kell takarítania a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által itt hagyott romokat. A mi kötelezettségünk a megoldások keresése és megtalálása. Céljaink egyértelműek: a vidéki Magyarország gazdasági fejlesztése, szellemi kulturális megtartóerejének növelése. Ezért az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig minden szinten megőriztük a vidéki oktatási intézményeket, a kormány számtalan intézkedést hozott a vidéken élők támogatása érdekében. Az államadósságot csökkentettük a válság ellenére, az önkormányzatok adósságát átvállaltuk.
Ennek fényében is megerősíthetem: nincs szándékunkban a főiskolák felülről, adminisztratív eszközökkel történő megszüntetésére. A talpon maradás érdekében az együttműködés változatos formáit tudjuk felajánlani, továbbá a képzési profilok, a képzési kínálat ésszerű, a régió szükségletéhez igazodó átalakításával orvosolhatjuk a jelentkező bajokat.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a Fidesz soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! E falak között számos alkalommal elhangzott, hogy a 2007-2010-es időszakban közel 15 milliárd forint akadálymentesítési forrás elköltésére került sor. Ennek ellenére az akadálymentesség messze nem éri el azt a szintet, amit a törvényi határidők leteltével mindannyian várhattunk.
A fogyatékos emberek érdekeit szem előtt tartva ezért úgy döntöttünk, hogy folytatjuk az akadálymentesítés támogatását, egyúttal rendbe tesszük a támogatások hosszabb távú tervezési mechanizmusát is, mert a szocialista kormányok időszakából nem áll rendelkezésünkre hitelt érdemlő adat. Mivel a szocialisták hanyagsága miatt nem tudtuk, hogy a kormányváltásig erre a célra elköltött pénzből pontosan hol és milyen intézmények váltak egyenlő eséllyel hozzáférhetővé, elindítottunk egy országos kormányzati és önkormányzati akadálymentesítési felmérést. Az így létrejövő naprakész adatbázis alapján a jövőben a valós hazai állapotokra alapozva, célzottan, ezáltal költséghatékonyan tudjuk folytatni az akadálymentesítési források hasznosítását. A fenti feladatot az új országos fogyatékosügyi program végrehajtásának 2012-2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről szóló kormányhatározat tartalmazza.
Tisztelt Képviselő Úr! Ez év végéig az Új Széchenyi-terv keretében több mint ötmilliárd forint keretösszegű pályázati kiírást jelentetünk meg valamennyi kormányablak, illetve a fogyatékossággal élő ügyfelek által leglátogatottabb kormányhivatalok egyenlő esélyű hozzáférésének támogatására. Ami pedig a jövőbeli tervezést illeti: korábbi ígéretünkhöz híven az Emberi Erőforrások Minisztériuma november 29-én elindította három munkacsoport működését. Ezek a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok átfogó revízióját végzik annak érdekében, hogy azokat az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének rendelkezéseihez igazítsák. A munka része lesz többek között az akadálymentesítési szabályozás, illetve az országos fogyatékosügyi program kötelező tartalmi elemeinek áttekintése is, ami a hosszabb távú szakpolitikai tervezés alapját képezi. A munkacsoportok 33 tagja közül 24 nem kormányzati szakértő, akiket 11 fogyatékosügyi civil és szakmai szervezet delegált.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön is láthatja, hogy a kormány komolyan veszi a "semmit rólunk nélkülünk" elv alkalmazását. Az új országos fogyatékosügyi program megjelöli azokat a területeket, ahol előrelépésre van szükség a fogyatékossággal élő személyek életvitelének, rehabilitációjának elősegítése érdekében. A programban összefonódnak a szociális és egészségügyi kérdések, így például az életvitelt segítő eszközök kölcsönzése és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatási rendszere terén.
A már említett 2012-13. évekre vonatkozó intézkedési terv feladatként tartalmazza a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási rendszerének felülvizsgálatát, a rendelkezésre álló források ésszerűsítése érdekében. A rendszer felülvizsgálata jelenleg is zajlik abban a szellemben, ahogyan tárcánk a szakmai szervezetekkel, betegszervezetekkel és gyártói, forgalmazói szervezetekkel együttműködve eddig is tette.
(15.00)
Természetesen mindannyiunk célja egy olyan rendszer kiépítése, amely az érintettek számára tényleges segítséget jelent önálló életvitelük megteremtése érdekében. Ennek kialakítása azonban igen összetett feladat, amely szoros és hosszú távú együttműködést igényel. Addig, amíg az országban nem lesz minden akadálymentesítve, fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a segítőkészség soha nem lesz teljesen kiváltható. Ezért azon is dolgozunk, hogy a kölcsönös segítségnyújtás, egymás támogatása mindenki számára fontos értéket jelentsen. Remélem, ön is így gondolja ezt. Kérem, fogadja el válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy ön nem olvasta el a köznevelési törvényt, hiszen ellentétben azzal, amit ön sugallni próbál, a törvényből egyértelműen kiderül, hogy a nem állami intézmények esetében a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait a központi költségvetés biztosítja. Kérem képviselő urat, hogy olvassa el a törvényt.
Tisztelt Képviselő Úr! A köznevelési szerződés megkötése által pedig további finanszírozást is kaphat az intézmény. Utóbbival éppen az olyan intézmények tevékenységét kívánjuk elismerni, amelyek valamilyen állami feladatot vállalnak magukra. Az ilyen szerződés nem feltétele a megyei fejlesztési tervbe való bekerülésnek. A magánintézmények pedagógusai és más alkalmazottai természetesen nem lesznek állami alkalmazottak, így nem közvetlen bérfinanszírozásban, hanem egy számított pedagóguslétszám alapján történő finanszírozásban kell gondolkodnunk, beépítve a megfelelő kompenzációs elemeket is. Az új rendszer elindulásáig a jelenlegi normatív finanszírozást fogjuk fenntartani.
Az alapítványi vagy egyéb magánintézményekben dolgozó pedagógusok esélyegyenlőségét a jogszabályok biztosítják, hiszen ahogy korábban is, a pedagógusok jogaira és bérezésére, előmenetelére vonatkozó szabályok fenntartóra való tekintet nélkül érvényesek. A művészeti iskolák támogatására kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk. Januártól állami fenntartásba kerülnek a korábban önkormányzati fenntartású művészeti iskolák is. Ez számukra a jelenleginél lényegesebb biztonságosabb és kiszámíthatóbb finanszírozást biztosít majd.
Köszönöm a kérdéseit, örülök, hogy megnyugtathattam. (Taps a Fidesz soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja, hogy csökkenjen a szegénységben élők aránya, a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi leszakadása, enyhüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, mérséklődjenek a társadalmi különbségek. Ezért a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia komplex intézkedéseket fogalmaz meg több területen, az oktatás területén is, amelyre ön utalt.
Az oktatás területéhez kapcsolódó 11 intézkedés garanciát jelent arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is minőségi óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban részesülhessenek. A korai óvodáztatásnak, a családok bevonásával kifejlesztett minőségi együttnevelésnek, a befogadó iskolai környezet kialakításának az érintett gyermekek iskolai kudarcainak mérséklésében jelentős szerepe van. Az ön által vázolt elképzelés ezzel szemben hospitalizációhoz, a továbbtanulás esélyének csökkentéséhez vezet. A gyermekvédelemben nevelkedettek csupán körülbelül 6 százaléka jut el a felsőoktatásba. Épp a nagy bentlakásos intézmények felszámolása a cél, hogy elkerüljük a hospitalizációt.
A felzárkózási stratégia megalapozott kutatásokra támaszkodva éppen az indokolatlan szegregációt azonosítja a közoktatás egyik alapvető problémájaként, amely általában alacsony színvonallal párosul, és meghatározó szerepet játszik a leszakadás átörökítésében, a társadalmi különbségek konzerválásában. Az ilyen módszertannal szervezett intézmények létrehozásánál kérdésként merül fel, hogy a tanulók hogyan integrálódnak majd a többségi társadalomba, a többség hogyan viszonyul majd hozzájuk, továbbá hogyan tud egy ilyen intézmény felkészíteni az együttélésre, az önálló életvitel kialakítására.
Vannak azonban helyzetek a későbbi életkorokban a keresztény roma szakkollégium-hálózat egyes intézményeinél, amelyek ilyen módon szervezik bentlakásos közösségeiket, de ezzel együtt állítjuk, hogy elfogadhatatlan az a megközelítés egy demokratikus jogállamban, hogy gyermekkorában bárkit is származása alapján kiszakítsunk a családjából.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz megérteni önt. Ahelyett, hogy bármit is tettek volna önök a hajléktalanokért kormányzásuk alatt, ön most feláll, és abba a méltatlan vitába akarja belevinni a kormányt, hogy hányan haltak meg a hideg miatt.
(13.20)
Sajnos, nem nagyon bízom abban, hogy ön nem pusztán politikai céljaira akarja felhasználni ezt a témát, ezért visszautasítom ezt a vitát.
Tisztelt Képviselő Úr! A kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre, és ezért ma több fűtött szálláshely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan él Magyarországon. Tehát senki, egyetlenegy honfitársunk sem kényszerül arra, hogy a szabad ég alatt vészelje át a telet. A kormány gondoskodott arról, hogy mindenki megfelelő körülmények között, fedél alatt tölthesse el ezeket a nehéz heteket, esetleg hónapokat. A kormány nemcsak a hideg hónapokban, de egész évben gondol és tesz is a nehéz helyzetben élőkért, így a hajléktalanokért. Egész évben működik ugyanis egy komplex ellátórendszer, amely ellátást és védelmet nyújt több ezer hajléktalan embernek. A rendszer működtetését az állam finanszírozza. Idén összesen mintegy 8,2 milliárd forintot fordít a kormány erre a célra. Ezek alapján igencsak arcátlanság, hogy ön felkészületlenségről beszél.
Tisztelt Képviselő Úr! Az említett szolgáltatásokat közel 360 millió forintos kiegészítő pályázat segíti. Itt is szükséges tévedését helyesbítenem, ugyanis nem a kiírás történik meg december közepén, hanem azok elbírálása. Az idén átadott új hajléktalan-férőhelyeket a kormány 500 millió forintos támogatásából valósította meg a Fővárosi Önkormányzat. Ilyen mértékű fejlesztés nem történt az elmúlt tíz évben.
A közeljövőben jelenik meg az Új Széchenyi-terv keretében az a pályázat, mely 900 millió forintot biztosít az utcán élő emberek integrációjára. Ezek az intézkedések hozzájárultak sok száz ember életének megmentéséhez, véleményem szerint pedig ez a legfontosabb. Mint azt többször hangsúlyoztuk, tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, de ha emberek életét menthetjük meg, készen kell lennünk akár az alaptörvény módosítására is. A tél veszélyeinek ugyanakkor csupán egyik oldala a hajléktalanság. A szegénységben, elszigeteltségben élők, az idős emberek legalább ilyen nagy veszélyben vannak. Az ő védelmük érdekében szerveznek összehangolt megelőző programokat az önkormányzatok, nyújtanak segítséget az egyházak, a civil szervezetek számtalan formában, a ruha-, tüzelő- és ételosztástól a fokozott odafigyelésig.
A téli hideg által teremtett vészhelyzetek csupán összehangolt, azonnali cselekvéssel kerülhetők el. Ennek érdekében jelölte ki a kormány Bakondi György altábornagy urat a téli problémák kezelését célzó kormányzati intézkedések koordinálására. A kormányzat számos intézkedése támogatja a téli időjárásnak kitett emberek megsegítését, megakadályozva ezzel a szükségtelen tragédiák bekövetkeztét.
Tisztelt Képviselő Úr! Talán a kormány egyik legfontosabb intézkedése a téli vészhelyzetek megelőzésének érdekében, hogy a villany- és a gázárakat 10 százalékkal csökkenti. 4 millió magyar családi otthonban 2013. január 1-jével csökkenni fog a gáz és a villamos áram ára. Ugye, emlékszik arra, amikor az ön frakciótársa, Lendvai Ildikó azt ígérte, hogy nem lesz gázáremelés, aztán lett brutális gázáremelés, a szocialista kormány 8 éve alatt 15 alkalommal emelte a gáz árát, aminek eredményeképpen háromszorosára emelkedtek a gázárak; nem csökkentek, hanem háromszorosára emelkedtek. Az áram ára is két és félszeresére emelkedett. Ezt is önök, szocialisták tették, a szegényeket és a téli hidegben szükséget szenvedőket sújtva.
Ezzel szemben mi csökkentjük az árakat. Érthetően mondom: 2013. január 1-jétől csökkenni fog (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a gáz és a villamos áram ára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt írja az interpellációjában, amit meglehetősen szabad előadásban közölt itt mindnyájunkkal, hogy "milyen módon beszélhetünk valós ágazati bérfejlesztésről, és eme rendelkezés által megint pénzt vesznek ki az egészségügyi dolgozók zsebéből?", ez az utolsó hangsúlyos mondata a leírt anyagban, ami bekerül a Ház dokumentációjába.
Ezért engedje meg, képviselő úr, hogy először is elmondjam, hogy mi nem veszünk ki pénzt az egészségügyi dolgozók zsebéből, pénzt önök, szocialisták vettek ki az emberek, köztük az orvosok, ápolók zsebéből, amikor elvették a 13. havi bérüket és nyugdíjukat. (Dr. Józsa István közbeszólása.) Pénzt önök, szocialisták vettek ki az emberek, köztük az egészségügyi dolgozók zsebéből is, amikor például a bérek helyett a gyógyszerek árát emelték, sőt önök még a betegek zsebéből is pénzt vettek ki (Közbeszólás az MSZP soraiból: Visszaadtátok?), amikor bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
Tisztelt Képviselő Úr! Mindezek ellenére mindig nagy öröm számomra, ha egy szocialista képviselő elismeri - ahogy ön itt szóban is utalt rá és le is írta -, hogy a kormány végre több lépésben emelte az egészségügyi dolgozók bérét; tettük ezt azok után, hogy önök, szocialisták hét éven keresztül egy fillérrel sem emelték azt. Úgy látom azonban, hogy megzavarta önt az, hogy kénytelen elismerni az idei béremelést, ezért fordulhatott elő, hogy zavarában olyan logikai útvesztőbe tévedt, aminek a vége az, amire utaltam, hogy megint pénzt veszünk ki az egészségügyi dolgozók zsebéből. Sőt, ez már nem is útvesztő, tisztelt képviselő úr, ez maga a szocialista zsákutca, amibe már sokszor próbálták belevezetni ezt az országot, de kérem, nyugodjon meg - ha a kormány emeli az egészségügyi dolgozók bérét, az emelés. Ehelyett ön csökkentésről beszél, és mondja ezt akkor, amikor 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét emeltük visszamenőlegesen. Lehet, hogy abból ered a zavara, hogy sem ön, sem a szocialista elvtársai nem szavazták meg az orvosok és ápolók mostani béremelését.
Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálattal látom azt is, hogy zavara kiterjed az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat műszakpótlékokat érintő szabályozására is, ugyanis az semmilyen új szabályozási elemet nem tartalmaz a jelenlegi, 2012. július 1-jétől hatályos szöveghez képest, a módosítás kizárólag jogtechnikai pontosításra irányul.
Tisztelt Képviselő Úr! Az új jogszabály ezzel a módosítással lehetőséget biztosít a kedvezőbb szabályozás fenntartására.
Azt is szeretném önnek elmondani, nehogy tévedésben maradjon, hogy az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szabályozás 2001 óta van hatályban. Hangsúlyozom, hogy az egészségügyi dolgozók érdekében a benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy többműszakos munkaidő-beosztást lehessen megállapítani akkor is, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Ebből adódóan olyan egészségügyi dolgozók is jogosulttá válnak a pótlékra, akiket az új munka törvénykönyve alapján ez egyébként nem illetett volna meg.
Tisztelt Képviselő Úr! Láthatja, hogy a kormány mindent megtesz az egészségügyi dolgozók érdekében, és minden lehetséges eszközt fel kíván használni azért, hogy az egészségügyi dolgozók semmilyen tekintetben se kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe, és a közalkalmazotti szférában a jogszabályok alapján biztosított kedvezmények a részükre is a továbbiakban is fennmaradhassanak.
Végül emlékeztetném önöket, szocialistákat arra ismét, mert tudom, hogy szelektív a memóriájuk, hogy a kormány emelte a béreket, míg önök 2003 óta nem; a kormány adott pénzt az egészségügyi dolgozóknak, míg önök, szocialisták pénzt vettek el tőlük.
Ez az igazság, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy azt mondta az interpellációja végén, hogy várja a válaszomat, mert az interpellációjában sikerült azt leírnia, hogy mondhatok én bármit; mintha ön kíváncsi se lenne arra, hogy mit szeretnék mondani, pedig nyilván ön is egyetért velem abban, hogy önt nem ezért küldték ide a választói. Jó, ha a kérdéseit komolyan veszi - és örülök, hogy így fejezte be -, én is komolyan veszem a kérdéseit, képviselő úr.
Ön azt is állítja interpellációjában, idézem, hogy "le sem fektették, hogy mit akarnak csinálni", majd egy mondattal később elismeri, hogy elkészült egy tervezet, amihez a Jobbik is tett javaslatokat. Azaz, ha ön igazat állítana akkor, amikor azt mondja, hogy nincs semmi, akkor mihez adtak önök javaslatokat? Azaz mégiscsak van egy stratégiához kapcsolódó cselekvési terv. (Farkas Gergely: Tervezet!)
Tisztelt Képviselő Úr! A nemzeti ifjúsági stratégia cselekvési terve elkészült, azt elfogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a közigazgatási egyeztetési folyamat után, a társtárcák egyetértésével kerül a kormány elé. Gondolom, ön is egyetért azzal, hogy minden stratégia, koncepció, program annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Láttunk az elmúlt évtizedben számos stratégiát, tervet, ami papíron maradt, a megvalósítására nem került sor; a nemzeti ifjúsági stratégia nem ilyen. A 2010-2011. évről szóló jelentés számos intézkedést tartalmaz, amelyekből jól kiolvasható az a munka, amelyet a fiatalok érdekében végeztek a különböző tárcák, szakterületek. Azoknak az intézkedéseknek a megvalósítása, amelyek a 2012-2013. év cselekvési tervében szerepelnek, már elindultak, némelyek már eredménnyel is bírnak. Bár a kormány még valóban nem szentesítette a cselekvési tervet, az abban foglalt intézkedések megvalósítása, a terv elfogadása nem marad el, és a munka folyik.
Tisztelt Képviselő Úr! A munka folytatódik tehát. Engedje meg, hogy csak néhány példát kiemelve, konkrétan is felhívjam a figyelmét néhány intézkedésre, amelyekből többeknek egyébként ön is személyesen részese lehetett, most mégis úgy tesz, mintha nem is hallott volna semmit az egészről. Így például a világon működő magyar ifjúsági szervezetek munkáját összehangoltuk a közös nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, és működtetjük a Magyar Ifjúsági Konferenciát. Nemrég ért véget a felvidéki Paláston a határon túli ifjúsági szervezetek vezetőinek képzése. Az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának elősegítése érdekében - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal karöltve - támogattuk a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulását, amelyre december 1-jén került sor.
Az ifjúsági korosztály számára öngyilkosság-megelőzést és mentálhigiénés segítséget nyújtó telefonos lelkisegély-szolgálatok működését támogattuk, és támogatjuk a jövőben is, ahogy a cselekvési terv 3. pontja tartalmazza. Hagyománnyá vált az üzleti szféra erőforrásainak az ifjúsági munkába történő bevonása. Ennek alapján a stratégia időtartamára szóló programot készítünk elő a hazai vállalati szféra jelenlegi támogatáspolitikájáról a cselekvési terv 2. pontja szerint. Az ifjúságsegítő felsőfokú szakképzést felsőoktatási szakképzéssé alakítottuk át, és a Ba alapszintű ifjúságszakmai képzés elindításán egy munkacsoport dolgozik a cselekvési terv 4. pontja szerint.
Tisztelt Képviselő Úr! A fiatalok, az ön állításával ellentétben, igenis látják, értékelik az elvégzett munkát, és ami ennél fontosabb, tevékenyen részt vesznek benne, alakítói akarnak lenni a saját életüknek.
Kérem, fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését mindnyájunk nevében. Nagyon örülök és nagyon fontos, hogy az írásban benyújtott kérdések alaposak és tükrözik azt a szemléletet, amit - megnyugtatom önt - a kormány is támogat.
A fiatalok szórakozóhelyeken való tartózkodásának szabályozásáról a West-Balkán tragédia után felálló munkacsoport javaslatot tett, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter úr és az emberi erőforrások minisztere jóváhagyott. Ez a javaslat életkor és napszak szerint korlátozná a 18 év alatti fiatalok éjszakai szórakozóhelyeken szülői felügyelet nélküli megjelenését. A zenés-táncos rendezvények biztonságosabbá tétele érdekében végrehajtandó feladatokról szóló kormányhatározat végrehajtásáról című tervezet közigazgatási egyeztetési fázisban van. Mivel a javaslatok kiegészülnek a KIM, valamint az NGM hatáskörébe tartozó intézkedésével, a tervezet koordinálását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium végzi.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetése elkötelezett abban, hogy megvédjük gyermekeinket és fiataljainkat a rájuk leselkedő veszélyektől, különös tekintettel a sajnálatos módon terjedő úgynevezett rohamivás szokására, valamint a dizájnerdrogokra. Ez utóbbi téren jelentős eredményeket ért el az április 3-tól hatályos - kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló - kormányrendelet. Ez az úgynevezett C-lista, amely ezeknek a szereknek a forgalmazását és terjesztését büntetni rendeli.
Örömmel mondhatom, hogy a C-lista megjelenése óta mintegy 10 százalékra esett vissza az ilyen problémával a toxikológiára kerülő fiatalok száma. Ez az eredmény annak ismeretében igen fontos, hogy egy közelmúltban készült felmérés szerint a drogérintettség a fiatalok körében a fővárosban több mint 37 százalékos, ami a legmagasabb érték az országban. Ugyanez a megyeszékhelyeken valamivel több mint 30 százalék, illetve kisebb településeken közel 29 százalékos. A felmérésből az is tudható, hogy valamennyi vizsgált kábítószert jóval gyakrabban próbálják ki és magasabb arányban fogyasztják szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók, mint érettségit adó intézmények diákjai.
Teljesen egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a problémákat komplexen kell kezelni. Ezért tesz meg mindent a kormány, hogy a családokat és a közösségeket megerősítse, ezzel is értékalapú alternatívát kínálva a fiataloknak a szabadidő értelmes, értékes és legális vagy illegális drogoktól mentes eltöltéséhez. Emellett természetesen hangsúlyozni kell a szülők felelősségét is. A nemzeti ifjúsági stratégia cselekvési terve, valamint az "új nemzedék jövő" program intézkedései is alternatívát kínálnak a fiataloknak, olyan alternatívákat szeretnénk a fiatalok elé tárni, ami a szabadidő értelmes eltöltéséhez, az értékalapú közösségek megszervezéséhez segítheti őket.
A fiatalok jelentik nemzetünk jövőjét, ezért a kormánynak és a társadalomnak közösen kell fellépni a rájuk leselkedő veszélyek ellen, de nemcsak a társadalomnak vagy a kormánynak, hanem maguknak a fiataloknak is részt kell venni ebben a munkában. A fiatalokért csak a fiatalokkal együtt lehet tenni. Ezért is fontosak az ezen a területen tett kormányzati erőfeszítések is, a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulása, amely december 1-jén alakult meg. Itt egyébként száz ifjúsági szervezet csatlakozott ehhez a szervezethez és kezdték meg a működést. Folytatni fogjuk ezt a munkát, és tisztelettel kérjük a képviselő úr további javaslatait és a támogatását is ehhez a munkához. Eddig is jó partnerként dolgoztunk együtt. Reméljük, ezután is így lesz.
Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Jó hírekről tudok beszámolni önnek a béremelésre vonatkozó kérdésekben. Egy kormányrendelet módosítása megteremtette a technikai feltételeit annak, hogy az idei ágazati bérfejlesztésből azok az intézmények is részesülhessenek, amelyek technikai okokból az előző körből kimaradtak. Örömmel tájékoztatom a képviselő asszonyt, hogy a módosítást tartalmazó jogszabály a Magyar Közlöny december 4-ei számában megjelent. A módosítással bekerülnek a jogosulti körbe a Magyar Légimentő Nonprofit Kft., az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet járóbeteg-ellátásban foglalkoztatott dolgozói, valamint több járóbeteg-szakellátást, fogászati szakellátást, illetve addiktológiai és drogrehabilitációs ellátást végző intézmény dolgozói.
Bővültek a béremelésre jogosult munkakörök, és így bérfejlesztésre jogosulttá válnak többek között az egészségügyi intézményekben szociális munkás, szociális szervező, szociális ügyintéző, szociális gondozó munkakörben, illetve a kórházhigiénés feladatokat ellátó közegészségügyi és járványügyi felügyelői, okleveles népegészségügyi szakember, közegészségügyi-járványügyi ellenőr és közegészségügyi felügyelői munkakörben foglalkoztatottak. A dolgozók a 2012. decemberi bér kifizetésével egyidejűleg, 2013 januárjában, 2012-re visszamenőlegesen és egy összegben kapják meg a különbözetet.
Tisztelt Képviselő Asszony! Döntés született arról is, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakellátásban dolgozó szakemberek részére is biztosított legyen a béremelés lehetősége. Arról is döntöttünk, hogy bérfejlesztésben részesülhessenek az Országos Sportegészségügyi Intézet által foglalkoztatott, az Országos Sportegészségügyi Hálózat keretében dolgozó egészségügyi dolgozók, valamint a Heim Pál Gyermekkórház Gyermekotthoni Osztályán foglalkoztatottak. A kormányrendelet módosításával egyidejűleg rendezésre kerül az iskolaorvosi ellátás finanszírozásának 14 százalékkal történő megemelése is.
Tájékoztatom továbbá a képviselő asszonyt arról is, hogy a kórházi védőnők a béremelésre jelenleg is jogosultak, a védőnő a rendeletben felsorolt munkakörök között nevesítésre is került.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A 2012-ben elkezdett béremelés az előbb említett kiegészítéseken túlmenően is folytatódik. A béremelés további folytatását jelenti a mostani, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is, amely az egészségügyi szakdolgozók bértáblájának változásával a diplomával rendelkező szakdolgozók illetményének további növelését teszi lehetővé; a bérfejlesztés során egyéb meghatározott szakmákban dolgozó diplomások szintén a diplomás egészségügyi szakdolgozóknál magasabb összegű bérnövelésben részesültek.
A módosításban javasolt illetmény- és bértábla 2013. január 1-jétől a diplomával rendelkező egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben foglalkoztatottak számára egységesen havi 5 ezer forintos többletbér-, illetve illetménynövekedést biztosít. Mindezeken túlmenően 2013-ban további lépéseket fogunk tenni az egészségügyben dolgozók méltó bérezése érdekében. Kérjük ehhez az ön támogatását is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által többször is feltett kérdésre, mely szerint milyen megtakarítást vár a kormány a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításából, mindannyiszor azt a választ kapta, hogy a rendszer átalakításának célja nem a megtakarítások elérése, hanem az ellátórendszer átláthatóvá tétele, foglalkoztatási-rehabilitációs szerepének a növelése. Így újra csak arról tudom tájékoztatni a képviselő urat, hogy a kormány nem tervezi a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak további átalakítását.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ellátórendszer átalakítása több különböző típusú ellátás két biztosítási elvű ellátássá alakítását jelentette. Eszerint rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapnak a korábban 27 ezer forint összegű ellátásban részesülő rendszeres szociális járadékosok és a 65-70 ezer forintos átlagos ellátási összeget kapó korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok. E két csoport ellátásaiból számítjuk az átlagösszeget. De ez nem jelenti azt, hogy az ellátás elnevezésének megváltoztatásával közel 20 ezer forinttal csökkent volna a korábbi rokkantsági nyugdíjasok ellátása. Tehát amikor ilyet állít, akkor vagy tudatosan a gyurcsányi hazugságok útján jár, vagy nincs tisztában a szabályozással.
Tisztelt Képviselő Úr! A felülvizsgálatokkal kapcsolatosan arról tájékoztatom, hogy azok ütemezetten folynak. Mint az a vonatkozó jogszabályokból következik, a felülvizsgálatra nem kerülhet később sor, mint a korábban előírt soros felülvizsgálat időpontja, így ezt mind az érintett, mind pedig a szakigazgatási szerv figyelemmel tudja kísérni.
Tisztelt Képviselő Úr! A rehabilitációs kártyára vonatkozó aggodalmait, kétségeit is szükséges eloszlatni, ugyanis rehabilitációs kártyát nemcsak az kérhet, aki nem folytat keresőtevékenységet, hanem az is, aki már dolgozik. De igaz az is, hogy nem minden megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához veszi még igénybe a munkáltató a rehabilitációs kártya nyújtotta kedvezményeket. Így az ön által mondott adatokból semmiképp nem következik az, hogy a rehabilitációs kártyával rendelkezőknek csupán 10 százaléka dolgozik. Ön tudatosan ferdít, ahogy önök, szocialisták ezt tenni szokták.
Tisztelt Képviselő Úr! Akkor sem bontja ki ön az igazság minden részletét, amikor ismét felveti a minősítési rendszer hatékonyságát. Az ön állításaival szemben az az igazság, hogy a rokkantsági kérelmek elbírálásának komplex minősítési rendszerét nem most, hanem 2008-ban vezették be. Kérem, jól figyeljen, ne kelljen esetleg minden héten elmagyarázni önnek, mert mindig újra meg újra megkérdezi: a rokkantsági kérelmek elbírálásának komplex minősítési rendszerét nem most, hanem 2008-ban vezették be. Vagyis az ön által bírált rendszert önök, szocialisták vezették be. Az előző rendszer legfőbb jellemzője az objektív, számon kérhető elbírálási szempontrendszer hiánya volt. Ezen változtattunk, hogy mindenki számára hozzáférhető és ellenőrizhető legyen a rehabilitáció. (Zaj az MSZP soraiban.)
Remélem, képviselő úr, hogy szocialista képviselőtársai hangos bekiabálásai ellenére hallotta a válaszomat. Valóban több kérdése volt, mindegyikre válaszoltam, ezért kérem, fogadja el azokat. (Bekiabálások a szocialisták padsoraiból: Szégyelld magad! - Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön hozzászólása után, a lendületes, határozott hozzászólása után nincs az ember könnyű helyzetben, mert még ezután valaki azt hiheti, hogy önnek teljesen igaza van, pedig nincs igaza. Ráadásul, amikor önök kormányoztak, ez a probléma nem is foglalkoztatta önöket.
Ahelyett, hogy akkor önök bármit is tettek volna ezért a problémáért, akár a hajléktalanokért is, ön most föláll, és méltatlan vitába akarja belekeverni a kormányt ráadásul (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban.), és arról értekezik, hogy majd a hidegben télen hányan fagynak meg. Sajnos nem nagyon bízom abban, képviselő úr, hogy ön nem pusztán politikai céljaira akarja fölhasználni ezt a témát. Szerintem el kellene ezt a vitát kerülni.
A kormány ugyanis meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre. A hajléktalanügyben is számtalan támogatást nyújtunk, több fűtött szálláshely áll rendelkezésre az idén, mint tavaly. Senki, egyetlen honfitársunk sem kényszerül arra, hogy a szabad ég alatt kelljen átvészelnie a telet, és gondoskodtunk arról is, hogy mindenki megfelelő körülmények között, fedél alatt tölthesse el ezeket a nehéz heteket, hónapokat.
Ráadásul nyilván ön is hallotta, amiről nem beszélt a hozzászólásában, hogy január 1-jétől a rezsiköltségek 10 százalékkal csökkennek. (Gőgös Zoltán: Ott nincs gáz. - Nyakó István: A fa is 10 százalékkal megy le?) Úgy hiszem, ez a nagyon fontos lépés, amely minden magyar családnak segít, a gáz és a villanyáram ára ennyivel alacsonyabb lesz, ez segít az igazán nehéz helyzetben élőknek is.
Kérem, képviselő úr, hogy méltányolja ezt, és ne látványjavaslatokkal próbálja elfedni azt, amit önök annak idején, a kormányzásuk alatt nem tettek meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy hiszem, hogy az eddigi szerepléseket látva jogosan féltem attól, hogy egy méltatlan politikai vitába akar keverni bennünket ez ügyben, de elhiszem önnek, és köszönöm is, hogy nem így van. (Lukács Zoltán: Az első két percből nem derült ki?) Köszönöm a második egy percét, nagyon fontos hozzászólás volt ez, és higgye el, ugyanazt akarjuk - önök is, mi is - e tekintetben. Nem szeretnénk, nem öröm senkinek, ha bárki megfagy télen, meghal az utcán, az otthonában.
Számtalan olyan lépést és intézkedést tettünk, ami ez ellen hat. Megtettük, nem beszélek arról, hogy korábban mi volt a helyzet. De azt is látni kell, képviselő úr, hogy most, ha napirendre tűztük a javaslatukat, ha nem, mivel a tél most következik, nem javaslatra van szükség, hanem cselekvésre, és a kormány részéről azt, amit meg kell tenni, amit ebben a helyzetben ésszerűen, épeszűen, minden elkötelezettséggel és a kiszolgáltatottakra odafigyelve, megtettük, és ezután is megtesszük.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdéseit. Nagyon fontos kérdések, és jó alkalom ez arra, hogy tisztázzunk a témával kapcsolatosan bizonyos ügyeket.
Először is, úgy gondolom, tisztáznunk kell az alapkérdést. Ebben szeretnék segíteni önnek, önöknek. A felsőoktatásban véleményem szerint az egyik legfontosabb alapkérdés az, hogy tandíj nincs, nem lehet, nem lesz. (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Mindaz, amit a felsőoktatásban tettünk és tenni fogunk, ezt támasztja alá, és ebbe az irányba visz.
Az is nagyon fontos, tisztelt képviselő asszony, hogy legyenek a felsőoktatás fejlesztése ügyében olyan közös céljaink, olyan közös alapgondolatok és elvek, amelyeket mindnyájan el tudunk fogadni. Én bízom benne, hogy ön is el tudja fogadni azt, hogy ez a rendszer ne használhatatlan diplomákat bocsásson ki, illetve olyan végzett hallgatókat, akiknek a diplomája alig használható valamire. Nagyon fontos, hogy használható, érvényes tudással kerüljenek ki a hallgatók az egyetemi, főiskolai padsorokból. Ez az egyik fontos alapelv véleményem szerint. Úgy látom, nem tiltakozik.
A másik az, hogy a lemorzsolódás ne legyen ilyen nagy arányú. Ma a lemorzsolódás talán több is, mint 30 százalékos a felsőoktatásban; akik elkezdik, 30 százaléknyian nem végzik el az egyetemeket, főiskolákat. Ez nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas arány. Ezt csökkentenünk kell legalább 5 százalék alá.
És van egy harmadik fontos dolog, hogy azok, akiket képzünk, itthon, Magyarországon dolgozzanak. Ez nem jelenti azt, hogy nem mehetnek külföldre, de nagyon fontos az, hogy hosszú távon Magyarországon is hasznosuljon a tudásuk, hisz az adófizetők pénzéből vesznek részt ezen a képzésen.
Mi meghallgattuk a diákok véleményét, figyelembe vesszük a véleményüket, egyeztettünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) velük, és ezekről az alapelvekről ezután is egyeztetni fogunk (Az elnök újból csenget.),és így folytatjuk a munkát, remélem, közösen.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Persze, hát ön ugyan nem mondta az első két percében, hogy miből idéz, de ezt itt mindnyájan tudjuk, hisz az elmúlt napokban sokat hallhattunk ezekről a hangokról, ezekről a véleményekről, amelyeket mi meg is hallottunk, képviselő asszony.
Számunkra mindenki, minden diák véleménye, aki véleményt mond ezekről a kérdésekről, nagyon fontos. Szeretnénk azt, hogy mindnyájan megértsük, közös célok érdekében tudjunk haladni előre, és a felsőoktatás átalakítása olyan legyen, amely mindenki által elfogadható és jó irány.
Az előbb az általam elmondott alapelvek... - nagyon örülök és köszönöm, hogy ön nem kérdőjelezte meg ezeket, és ezekről egyeztetünk a hallgatókkal, egyeztetünk a hallgatói szervezetekkel, mindenkivel, és szeretném azt, hogy ahogy mi meghallottuk az ő hangjukat, ugyanúgy majd ők is hallják meg a miénket. És azt is szeretném, ha önök nem állnának oda közénk, hanem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) így (Zaj az ellenzéki pártok padsoraiból. - Osztolykán Ágnes: Nem, nem!), ahogy most is itt beszéltünk, mondom így, ahogy most is itt beszéltünk róla, így folytathatnánk az általam elmondott (Az elnök újból csenget.) alapelvek mentén az egyeztetéseket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Osztolykán Ágnes és Vágó Gábor tapsol.- Vágó Gábor: Bravó!)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is tisztázzunk egy fontos dolgot: mi nem akarunk bezárni kórházakat. Önök, szocialisták ezt tették. Zártak be nagyhírű intézményeket, 16 ezer aktív ágyat leépítettek, emelték a gyógyszerárakat, mi nem emeltük, bevezették a fizetős egészségügyet, mi nem (Derültség és moraj az MSZP soraiból. - Tukacs István: János, János, János! - Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez nem igaz! Nem igaz!) Soroljam még, képviselő úr?
Ami pedig a kérdését illeti, akkor folytatom ezzel. A képviselő úr (Zaj. - Az elnök csenget.) nyilván tudja, bár külön az ön kérésére már írásban is megküldtem a válaszomat, ahogy múlt héten erről beszéltünk, most el is mondom, amit kérdez újra, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, a térségi egészségszervező központ vezetője és az Orosházi Városi Kórház főigazgatója állapodott meg abban, hogy a kórház kezdeményezésére költséghatékonysági szempontból 2013. január 1-jétől a véradással kapcsolatos szervezési, technikai feladatokat átadják az Országos Vérellátó Szolgálatnak. A kórház jelenlegi vezetője volt kezdeményező ebben, talán mondhatjuk ezt is a dolgok ismeretében. Nincs tehát szó egyébként semmilyen bezárásról, csak egy átadásról, és főleg nem a kórház egészének bezárásáról nincsen szó.
Tisztelt Képviselő Úr! Hangsúlyozom, hogy nem lesznek Orosházán emiatt elbocsátások e miatt az átszervezés miatt, az érintett munkatársak 2013. január 1-jét követően a tevékenységüket a kórház laboratóriumában, valamint a vérdepójában folytathatják. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kórház betegellátása is zavartalanul folytatódik. Nem kell önnek kórházbezárást vizionálnia, nem lesz ilyen. Orosházán is minden folytatódik tovább, ahogy a képviselő úrral és a polgármester úrral is beszéltünk róla. Nyugodjon meg, sem Orosházán, sem másutt nem zárunk be kórházakat.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A megyei múzeumi intézményrendszer átalakítása egy fenntartható, stabil, korszerű struktúra felépítésére irányul. Az új fenntartói modell alapelve, hogy a muzeális intézmények döntő többsége, körülbelül 200 intézmény a helyi önkormányzatok fenntartásába kerül. Egyes vidéki muzeális intézmények esetében azonban az intézmény speciális gyűjtőköre, kiemelkedő, sokszor egyedülálló gyűjteményi anyaga indokolttá teszi az állami szerepvállalás fennmaradását.
A megyei múzeumi szervezetek állami fenntartásban maradó tagintézményeiről kormányhatározat rendelkezik. Ebben meghatározzuk, hogy melyek azok az intézmények, amelyek valamely országos intézmény tagintézményeként működnek tovább.
Tisztelt Képviselő Úr! A Palóc Múzeum esetében a kormányhatározat kimondja, hogy a balassagyarmati intézmény 2012. december végétől a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében működik tovább. A döntést számos szakmai szempont indokolja: többek között a gazdag, erős identitástudattal rendelkező népcsoport tárgyi kultúráját bemutató gyűjteményi anyag, ezenkívül a Palóc Múzeumban folyó, 2001-ben újraindított palóckutatás. E kiváló munka fenntartásának, sőt fejlődésének lehetőségét a Nemzeti Múzeumon belüli működésben láttuk biztosítottnak. Ez a megoldás nem sérti az intézmény szakmai szuverenitását, ugyanakkor lehetőséget teremt a kiegyensúlyozott működés feltételeinek biztosítására. Reméljük, hogy a nagy múltú intézmény a Nemzeti Múzeum részeként kiteljesíti mindazt a szakmai lehetőséget, amit a palóc kultúra bemutatása jelenthet mindannyiunk számára. Az ennek megfelelő alapító okirat módosítása folyamatban van, a költségvetési javaslat elkészült, megítélésünk szerint az állami fenntartással biztosítható a múzeum megújulása.
Köszönöm szépen az ebben nyújtott segítségét. Tudom, hogy Simon László kultúráért felelős államtitkár úrral többször tárgyalt, ennek ez lett az eredménye, gratulálok hozzá, és remélem, hogy valóban a helyi kultúra egyik bástyájaként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) működik tovább az intézmény.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Tekintettel arra, hogy állításait - vagy ahogy ön nevezi, csacsiságait - hosszú sorban szerepelteti, engedje meg, hogy ezeknek igazságtartalmára ugyanilyen rendet tartva válaszoljak.
Az ön állításaival szemben az az igazság, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok időszakában zártak be kisiskolákat önök. Ellenben mi kormányra kerülésünk után 300 millió forint értékben hirdettünk meg pályázatokat a kisiskolák újranyitásának támogatására.
A szocialisták kormányzásának idején, 2002 és 2010 között - az összeolvadásokat nem tekintve - mintegy ezer óvodai és iskolai feladatellátási hely szűnt meg ténylegesen Magyarországon. Most a kormány valóban az állam központi szakmai irányításával alakítja át a közoktatás rendszerét, és nem zár be intézményeket. Sőt - a korábbiakkal ellentétben - minimális igény megjelenése kötelezi az államot, hogy az oktatást, nevelést helyben megszervezze. És ezt meg is tesszük, képviselő asszony.
Nézzük tovább! Az ön állításaival szemben az az igazság, hogy a kormány ebben az évben másfél milliárd forinttal több pénzt utal erre a területre. Teszi ezt annak ellenére, hogy ön és szocialista elvtársai a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején brutális mértékben eladósították az országot: a Gyurcsány- és Bajnai-korszakban felvett hitelek törlesztőrészlete 2013-ban 4,8 milliárd euró, azaz közel 1370 milliárd forint. Ennyit kell a mi kormányunknak kifizetni az önök által felhalmozott adósságokra.
Az ön állításaival szemben az az igazság, hogy a kormány nem emeli a tanárok kötelező óraszámát. Az óraszámokat költségvetési okokból csak a Gyurcsány-, Bajnai-korszak alatt emelték. Jelenleg nem beszélhetünk óraszám-emelkedésről.
A nemzeti köznevelési törvény a korábbi közoktatási törvény szerint adható 22-28 kötelező óra helyett 22-26 órában maximálja ezt a keretet.
A gyerekek népegészségügyi állapotának megfogalmazása a hivatalos szakmai felmérések alapján nem lehet elég drámai. (Sic!) Épp ennek a megfordítására vezettük be a mindennapos testnevelést.
Az ön állításaival szemben az az igazság, hogy szeptemberben a pedagógus-életpályamodell bevezetésre kerül. Amennyiben nem, úgy a szeptemberi iskolakezdéskor aktuális interpellációs témája lehet önnek vagy párttársainak. Amennyiben azonban az életpálya elindul, három év alatt - nem kevés további eredmény mellett - olyan pedagóguspolitikai reform születik meg, amelyre nem nyolc éve, hanem évtizedek óta vár a pedagógustársadalom.
A második Gyurcsány-kormány idején dolgozó, egyébként szakmai kiválóságáról ismert kutatócsoport abban, hogy a tehetséges fiatalokat kell pedagóguspályára vonzani - mint ezt nyilván ők maguk is megerősítenék -, nem találta fel a spanyolviaszt, ezzel a tanulsággal a magyar neveléstörténet, a kortárs nemzetközi gyakorlat éppúgy szolgál, mint ahogy a témában járatos valamennyi szakember is mindig egyetértett. A kérdés, hogy mivel vonzzuk oda őket. A mi elképzeléseink szerint egyetemi ösztöndíjakkal, amit be is fogunk vezetni, és azzal az egész életre szóló emelkedő életpályamodellel, amely hosszú távon biztosítja szakmai és anyagi előrehaladásukat.
Tisztelt Képviselő Asszony! Ön csacsiságoknak nevezi a saját állításait. Most, hogy egyenként végigvettük ezeket, egészen világossá vált, hogy ezek nem az ön csacsiságai, hanem - ahogy sokan mondanák - hatalmas szamárságok.
Tisztelt Képviselő Asszony! Ami összességében az ülés- és álláspontok kérdését illeti: a Gyurcsány- és Bajnai-korszak nem egy kormányzati és szocialista szereplője hosszú ideig ült vagy ül valamelyik 2002 és 2010 között elkövetett bűne miatt. Ez az üléspont pontosan árulkodik az önök álláspontjának igazságtartalmáról.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt tételesen cáfolnám az ön hamis állításait, először is a beteg embereket szeretném megnyugtatni: Móron és az egész országban biztosított a magas szintű egészségügyi ellátásuk. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hogyan?)
Másodszor az egészségügyi dolgozókat szeretném megnyugtatni: Móron és az egész országban szükség van a munkájukra a jövőben is. (Dr. Józsa István: Nem hisznek önnek!)
(15.50)
Harmadszor pedig: kérem, ne erősítse azt az általánossá vált véleményt, hogy a szocialisták hazudnak reggel, éjjel meg este, ne mondja azt, hogy korábban nem kapott választ a kérdéseire. Az idén január 10-én feltett kérdésére január 25-én választ kapott.
Tisztelt Képviselő Úr! Amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, az egészségügy az összeomlás szélén állt, köszönhetően önöknek, szocialistáknak. Eladósodott kórházak, hosszú várólisták, magas gyógyszerárak. (Dr. Józsa István: Azóta összeomlott.) Önök ahelyett, hogy megszüntették volna a felesleges pazarlást, inkább a betegeket sarcolták meg a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal. Önök ahelyett, hogy pályára állították volna az egészségügyet, inkább több száz milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Önök ahelyett, hogy megmentettek volna több kórházat (Zaj az MSZP soraiból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Cseréld le a beszédíródat!), inkább sorra zárták be az egészségügyi intézményeket. Mi ezeknek gátat szabtunk. Azért szerveztük át az egészségügyet, mert önök működésképtelenné tették. Tavaly már ön is tagja volt a szocialista frakciónak. Talán arra is emlékszik, hogyan szavazott év végén az egészségügyi dolgozók, az orvosok, ápolók béremelésére, az elmúlt tíz év legnagyobb béremelésére. Segítek: nem szavazta meg! Ön akkor arcul csapta az egész szocialista frakcióval együtt (Dr. Józsa István: Nem igaz!), akik csak is csak bekiabálnak, az egészségügyi dolgozókat. (Moraj az MSZP soraiban.)
Tisztelt Képviselő Úr! Az állami átvétel után az azonos térségben lévő intézményeknél átfedéseket, felesleges párhuzamosságokat tapasztaltunk az ellátási területek között. Így volt ez részben Mór és Székesfehérvár esetében is, ezért kellett az erőforrásokat koncentrálni, mindezt úgy, hogy a változásokból a betegek ne érezzenek semmit, az ellátásuk színvonala ne romoljon. A móri és a fehérvári kórház integrációjával hatékonyabb lesz a betegellátás. Az egynapos sebészeti beavatkozások, a sebészet, a szemészet, nőgyógyászat jobb kihasználása érdekében a megyei kórház a saját teljesítményvolumenének egy részét Móron használja fel, kiaknázva ezzel a móri kórház kiváló infrastrukturális adottságait is. Ez a móri és környékbeli lakosságnak is nyilvánvaló előnyt jelent, és hozzájárul az elnyert uniós pályázat fenntarthatóságához is. A móri járóbeteg-ellátás csak nyer azzal, hogy megyei kórházi háttérrel működik. Az emberi erőforrások koncentrációja hatékonyan működik, és szakmai és gazdasági előnyöket hoz.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett pályázat kapcsán el tudom mondani, hogy az állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények átadás-átvételének részét képezte az intézményekben megvalósuló projektek, programok átvétele is. Természetesen figyelemmel vagyunk a korábbi programokban vállaltakra. Az intézményi integráció lebonyolítása ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bevonásával történik. A két kórház képviselői és a GYEMSZI között is egyeztetések zajlanak többek közt a korábbi, valamint az új pályázatban tervezett informatikai fejlesztések összehangolása érdekében. Az állam nevében a GYEMSZI mint fenntartó egyébként egyetértett a projekt szakmai tartalmával, annak a megvalósításáért kötelezettséget vállalt. Erről már nyilatkozatot is kiállított és vállalta, hogy az ön által is említett 5 éves fenntartási kötelezettségeinek eleget tesz és gondoskodik arról, hogy a fejlesztés eredményei fennmaradjanak. Az ön által elmondottakkal szemben az az igazság, hogy a két intézmény integrációja nem zárja ki, hogy további informatikai fejlesztés történjen a Móri Kórházban, akár uniós forrásból is.
Ami pedig a dolgozókat illeti, a munkáltatónak egyedileg kell megvizsgálnia minden egészségügyi dolgozó esetében a munkavállalás feltételeit, a kinevezés módosításával például orvosolni lehet a problémát.
Köszönöm a figyelmét, és kérem, hogy fogadja el válaszomat, ha már az egészségügyi dolgozók béremelését nem szavazta meg. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A rektori pályáztatás folyamata a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint egyértelmű: a törvény a 37. § (4)-(5) bekezdésében a magasabb vezetői megbízások odaítélésénél foglalkozik ezzel a kérdéssel. A folyamat a következő:
A pályázatot a fenntartó, jelen esetben az emberi erőforrások minisztere írja ki. A beérkezett pályázatokat és pályázókat a minisztérium alkalmasság szempontjából megvizsgálja. A fenntartó által alkalmasnak tartott pályázók érvényes pályázatait a minisztérium megküldi az intézménynek véleményezés céljából. Az intézmény szenátusa az intézményi autonómia keretében véleményezi a pályázatokat. Mivel a véleményezésre megküldött valamennyi érvényes pályázat benyújtóját a fenntartó alkalmasnak ítélte a feladat ellátására, a szenátusnak a véleményezésből senkit sincs joga kizárni, azaz valamennyi pályázatot véleményezni szükséges. Tehát az eljárás során minden szavazásnál minden pályázatnak szerepelnie kell, külön-külön értékelve azokat.
A véleményezés eredményét a szavazás levezetője megküldi a miniszternek, aki dönt a rektorjelölt személyéről. A fenntartó a döntése előtt egyéb eszközöket is igénybe vehet, akár személyes meghallgatással is élhet, amennyiben szükségét látja, és tudománypolitikai szempontokon túl egyéb fenntartói szempontokat is szem előtt tarthat. A fenntartó döntését főiskolai rektor esetében a miniszterelnöknek, egyetemi rektor esetében a köztársasági elnöknek terjeszti fel.
A felsőoktatási kerekasztal egyeztetései, amelyek most zajlanak, értelemszerűen egy jövőbeli állapot kialakulását segíthetik elő, de a jelenleg folyamatban lévő hivatalos eljárások a jelenleg hatályos törvény szerint zajlanak le, így, ahogy most elmondtam.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésére az imént válaszoltam egyértelműen, és a törvényből ez következik, amit mondtam, tehát ez a feladat a szenátus esetében és a mostani eljárásnál. Azt hiszem, az a helyes, ha az intézmények a mostani törvénynek megfelelően így követik ezt az eljárást.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy Ajka város önkormányzata 2012. május 31-én képviselő-testületi határozatával döntött az intézmény fenntartói jogának átadásáról, ezen döntés megfelelt az akkor hatályos közoktatási törvénynek. Vagyis az önkormányzat az előírt határidő betartásával adta át a fenntartói jogot. Az átadás alapját képező határozat nem tanév közben született meg, hanem az előző tanév május 31. napjáig, amely határnap volt.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívás miatt a felügyeleti eljárás lezárásáig felfüggesztette az intézmény nyilvántartásba vételének, illetve a működési engedély kiadásának eljárását. A Veszprémi Törvényszék 2012. augusztus 30. napján kihirdetett jogerős döntése Ajka város önkormányzatának képviselő-testületi határozatait hatályon kívül helyezte, ugyanakkor felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria a Veszprémi Törvényszék ítéletét 2012. november 27-én hozott döntésével hatályon kívül helyezte. A Kúria ítéletének jogerőre emelkedését követően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása lezárult, így a kormányhivatal az eljárás felfüggesztését 2012. december 1-jén jogerőre emelkedett végzésével megszüntette. A kormányhivatal a Kúria döntése alapján folytatta az intézmény új fenntartójával történő engedélyezési eljárását, és megállapította, hogy a tárgyban érintett nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a működés megkezdéséhez szükséges feltételekkel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nevelési-oktatási intézmény átadására vonatkozó és a működését engedélyező eljárás csak felfüggesztésre került, de nem szűnt meg. A Kúria döntésével a jogszabály által előírt határidőben (Hegedűs Lorántné: A saját miniszterének mondja el!) a meghatározott önkormányzati döntés végrehajthatóvá vált. Az intézmény állami fenntartásba vételére a folyamatban lévő engedélyezési eljárásra tekintettel nem került sor, így az intézmény már nem szerepelt (Hegedűs Lorántné: Éljen a Hit Gyülekezete!) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Ajka város önkormányzata között megkötött átadás-átvételi megállapodásban sem.
Itt tartunk most. (Közbekiáltás a Jobbik padsoraiból: Szomorú! - Hegedűs Lorántné: Éljen az SZDSZ és a Hit Gyülekezete!)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Fel kell hívnom az ön figyelmét arra, hogy az emberi erőforrások minisztere nem nyilatkozhat önkormányzati belügyekről. Ha ezt tennénk, önök lennének az elsők, akik alkotmányellenességet hangoztatnának. Hosszú évek, évtizedek után most végre világos az állam és az önkormányzatok szerepe a közösségi feladatellátásban (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Elképesztő!) az eddigi rendhez vagy rendetlenséghez képest, amikor a közoktatás megszervezésében az állam általános felelősségét az önkormányzatok gyakorolták, most a nemzeti köznevelési törvény folyamatos hatálybalépésével egyértelmű lett, mire kell a miniszternek s mire egy-egy önkormányzatnak választ adnia. A miniszteré a szakmai irányítás, az önkormányzatoké az ön által is említett területek, terület.
Valóban, ez utóbbi esetről beszélünk most. Minden remény megvan rá, hogy az önkormányzatok és az iskolák több évtizedes együttműködése a megváltozott rendszerben a korábbiaknál is sikeresebben folytatódik. Az ön által leleplezni vélt önkormányzati eljárás számos más terület közt az oktatás területén is a rendszerváltozás első évtizedétől fokozatosan és általánosan meghonosodott Magyarországon.
A képviselő asszony a kormány intézkedései miatt megszűnt munkahelyek tízezreiről is írt a kérdésében, ehhez pedig azt szeretném hozzáfűzni, hogy a 2010 májusa és 2012 decembere közötti időszakban a KSH adatai szerint több mint 150 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami pedig a foglalkoztatás alakulásának trendjét illeti, 28 hónapja folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest. Szóval ne tessék ilyeneket se írni vagy mondani!
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A felsőoktatás 2010-ben volt igazán válságos időszakban, és a válsághoz ön járult hozzá az előző kormány idején leginkább, hiszen ön volt a miniszter. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!)
Tisztelt Képviselő Úr! Ön miniszter korában nem nézett szembe semmi problémával, és nem adott rá megoldást a felsőoktatásban sem. Például nem nézett szembe azzal a problémával, hogy az egyetemisták és főiskolások közel fele nem szerzi meg a diplomáját. Ön figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy jelentős számban voltak az egyetemeken, főiskolákon úgynevezett túlfutók, akik akár egy évtizedet is eltöltöttek a felsőoktatásban. Számos hasonló kérdésben, a felsőoktatás súlyos gondjai esetében juthatnánk, képviselő úr, ugyanerre a válaszra. Hogy csak egyet említsek: az egyetemekre és főiskolákra olyan, úgynevezett PPP-beruházásokat kényszerített rá ön, amelyek anyagi csődbe juttatták nem egy felsőoktatási intézményünket. Rendkívül súlyos az az örökség ezen a területen is, amit itt hagytak 2010-ben ránk.
Képviselő Úr! Beszélt ön a finanszírozásról is. Nagyon sokszor állítják önök azt, hogy micsoda csökkenés van az egyetemek, főiskolák támogatásában. Legyen kedves, figyeljen, elmondom a számokat, elmondom az idei számokat is; biztos vagyok benne, hogy mint volt miniszter érteni fogja. De mielőtt ezt elmondom, arra is szeretném emlékeztetni önt, hogy ha erről az időtávról beszél ön támogatásban és finanszírozásban, azt se felejtsék el elmondani, hogy míg 2005-2006 fordulóján 424 ezer hallgató tanult a felsőoktatásban, addig mára ez a szám 330 ezerre változott - ez 25 százalékos különbség, képviselő úr. A felsőoktatás finanszírozása arányos, olyannyira, hogy a tavalyi évhez képest az idén 23 milliárd forinttal több támogatás jut a felsőoktatásnak, és még ezen kívül is tudok mondani összegeket, amelyek ehhez az ágazathoz kerülnek.
Miről van szó, képviselő úr? A 2013-as költségvetési törvényt kell önnek megnéznie, és ha megnézi, akkor nem csak azt a számot látja, amit mindig mondanak önök. Önök azt mondják, hogy 24 milliárd forinttal kevesebb pénz jut a felsőoktatásra (Dr. Józsa István: 60-nal!), csak nem beszélnek arról, képviselő úr, hogy ugyanitt a költségvetésben szerepel egy 43 milliárd forintos többlettámogatás. Kérem, figyeljen, ez a többlettámogatás 27 milliárd forint összegben a tervezett PPP-beruházások kiváltására szerepel a költségvetésben (Dr. Józsa István: Feleslegesen!), éppen azon beruházásoknak a rendbetételére, amit súlyos örökségként ön hagyott ránk, hagyott az országra. Egyébként még a 27 milliárd forinton felül 10 milliárd forint jut különböző fejlesztési programoknak az önrészére, 10 milliárd forint pedig a felsőoktatási adósságkonszolidációra.
Számoljunk, képviselő úr: 27 milliárd plusz 10 milliárd plusz 10 milliárd, ez 47. Amikor ön arról beszél, hogy 24 milliárddal kevesebb a támogatás, akkor téved, mert, tudja, ezt úgy kellene számolni, hogy 47 mínusz 24, és akkor mit látunk? 23 milliárd forinttal igenis több a felsőoktatási támogatás. És akkor még nem beszéltem például arról az 1 milliárdról (Közbeszólás az MSZP soraiból), ami a művészeti egyetemek támogatására érkezik, hiszen az egy olyan speciális világ, ahol ez igenis fontos. Felmerült a probléma, találkozott a miniszter úr az egyetemek vezetőivel, megegyeztek, és megkapják ezt a támogatást. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miért van ennyi diák az utcán?)
Egyébként pedig amikor ön azt mondja, hogy milyen problémák vannak a felsőoktatásban, a szervezeti válságról beszél, hadd szögezzem le, képviselő úr: szervezeti válság nincs, olyannyira nincs, hogy a szereplőkkel folyik a párbeszéd. Azt mindig elhallgatják, szinte észre sem veszik, hogy mi történik. Az történik, hogy megalakult a Felsőoktatási Kerekasztal, az a Nemzeti Felsőoktatási Kerekasztal, amiben a Rektori Konferencia, a hallgatói önkormányzatok és a piaci szereplők az iparkamara képviseletében ott vannak, tárgyalunk velük több munkacsoportban, ahol szó van az egyetemek, főiskolák finanszírozásáról, egy másik munkacsoportban épp a jogszabályi környezetről, a szerkezeti, szervezeti keretekről, és, képviselő úr, nyugodt lehet, folytatjuk a párbeszédet nyitottan, és az ott elhangzottak alapján, azokat is figyelembe véve elkészülnek majd olyan módosítások, hogy ha az törvénymódosításként idekerül a parlamentbe, újra lesz alkalmunk, képviselő úr, erről beszélni, és ön is elmondhatja a véleményét, amire itt nagyon kíváncsiak leszünk majd akkor. De ne várja, hogy azt a felsőoktatási irányt folytassuk, amivel önök a magyar felsőoktatást tönkretették.
Egyébként várom majd az interpellációját, biztos folytathatjuk ezt a polémiát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
(13.20)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy ön tette fel ezeket a kérdéseket, hiszen 2006-2010 között miniszter volt, így beszélhetünk arról, hogy milyen örökséget hagyott maga mögött.
Tisztelt Képviselő Úr! Szembenézett ön azzal a problémával, hogy az egyetemisták, főiskolások közel fele nem szerzi meg a diplomáját? A válasz: nem, egyetlenegy intézkedése sem irányult ennek a problémának az orvoslására. Szembenézett azzal a problémával, hogy diplomás pályakezdők tízezrei hagyják el az országot a jobb fizetés reményében? A válasz: nem, egyetlenegy intézkedése sem irányult e probléma orvoslására. Számos hasonló kérdésben juthatnánk ugyanerre a válaszra.
Az ön hibái miatt is rendkívül súlyos örökséget vett át a kormányunk 2010-ben, ebből a súlyos örökségből építünk most egy fenntartható és igazságos felsőoktatási rendszert. Ennek egyik eleme, hogy a hallgatókkal szerződést kötünk a felsőoktatási tanulmányaik elvégzéséről és annak finanszírozásáról. A hallgatói szerződés lehetővé teszi, hogy aki diplomát akar és képes szerezni, azok számára a képzési költségek kifizetése ne okozzon problémát. Az állam a hallgatói szerződésben vállalja, hogy a szerződéskötő fiatal teljes képzési költségét állja, a magyar adófizetők forintjait adja ezzel oda a pályakezdő fiatalnak; míg a diáknak csupán annyit kell vállalnia, hogy megszerzi a diplomáját és Magyarországon is fog dolgozni. A magyar munkavállalás a diploma megszerzését követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresét elérő ideig kell hogy tartson, azaz az első 20 évből körülbelül 8-10 évet.
A hallgatói szerződés itthoni munkavállalásra ösztönzi a fiatalokat. Itt ösztönzésről van szó, emellett önköltséges képzésre is van lehetőség, és ehhez kapcsolódva a kormány bevezette a Diákhitel2-t, amely a teljes képzési költséget fedezi, és csupán 2 százalékos kamat mellett kell visszafizetnie a fiatalnak, ha már munkába állt. Ma a legszegényebb tehetséges magyar fiatal is nyugodt szívvel tervezheti a jövőjét itthon, hiszen a hallgatói szerződéssel és a diákhitellel biztosítva lesz számára tanulmányainak finanszírozása, valamint a mindennapi megélhetése.
(14.00)
Ezt az egyedülálló lehetőséget biztosítjuk ma minden magyar fiatalnak.
Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy a magyar emberek többsége, úgy a kormány is kitart amellett, hogy egy fiatal, aki a teljes állami ösztöndíjas felsőfokú oktatásban vesz részt, ő befektetés az országnak. Képviselő úr, ön mégis ezzel szemben röghöz kötésről beszél. Tudja, ami önnek rög, az nekünk a hazánk. (Moraj az MSZP soraiban. - Lukács Zoltán: És ezt olvasni kell?) Nem, nem lehetünk érdekeltek abban, hogy egy közpénzből képzett fiatal hátat fordítson Magyarországnak, és akár egy egész életre más ország javára fordítsa mindazt, amit itthon tanult. A hallgatói szerződés garancia arra, hogy a magyar emberek kemény munkájából képzett fiatalok tanulmányaik után egy bizonyos ideig tudásukat annak a közösségnek a javára fordítsák, amelyik fizette a tanulmányaikat. Hasonló szabályozásra számos nyugat-európai országban van példa.
Tisztelt Képviselő Úr! Az alkotmányról, illetve az alaptörvényről engedjen meg még néhány szót. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség arra tett javaslatot, hogy az alaptörvény rögzítse: a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyar jog által szabályozott munkavállalás. Az alaptörvény sem mondja ki a kötelező jelleget, csupán a szabályozás lehetőségét helyezi kilátásba. Azt, hogy pontosan milyen tartalommal fog a nemzeti felsőoktatási törvényben megjelenni ez a jövőben, a mai hallgatói szerződés majd hogyan változik, az a felsőoktatási kerekasztal ülésein is kerülhet végleges kialakításra.
Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön többek között azt kérdezi tőlem, hogy a kormány milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a születendő gyermekek száma növekedjen.
Örömömre szolgál, hogy itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elmondhatom, hogy a kormány számtalan intézkedéssel támogatta a gyermekvállalást. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a gyermekes családok lehetőségeit bővítettük, terheiket csökkentettük. Bevezettük a családi adókedvezményt, ennek eredményeként az egy és két gyermek esetében 62 500 forinttal, a három és több gyermek esetében 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap gyermekenként. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem erről van szó!) Az egygyermekes szülők havi nettó 10 ezer forint, a kétgyermekesek 20 ezer forint, a háromgyermekesek 99 ezer forint kedvezményben részesülhetnek. A családi adókedvezményt 2011-ben több mint egymillió szülő vehette igénybe.
Tisztelt Képviselő Úr! Folytatom azoknak az intézkedéseknek a felsorolását, amelyek a népességfogyás megakadályozása érdekében is fontosak. Visszaállítottuk a szocialisták által eltörölt vissza nem térítendő szocpoltámogatást; 2011-től ismét a gyermek hároméves koráig jár a gyermekgondozási segély, a gyes. Ez több mint 300 ezer forint pluszbevételt jelent évente mintegy 170 ezer jogosultnak. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ez hogyan kapcsolódik a lombikbébiprogramhoz?) Bevezettük az örökbefogadói gyes intézményét is. 2011-től bevezettük a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt.
Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az egyre csökkenő népesedési mutatók és a gyermeket vállaló nők életkorának folyamatos emelkedése a mesterséges megtermékenyítések gyakoribbá tételét indokolja. Egyúttal szükségessé teszi a meddő párok hatékonyabb kezelését is. Néhány adatot hadd mondjak ezzel kapcsolatban.
A tavalyi év során, 2012-ben 5030 fő részesülhetett összesen 6436 esetben mesterséges megtermékenyítési eljárásban, amely során nyolc intézmény több mint 2 milliárd, több mint 2000 millió forint közfinanszírozásban részesült. Azaz a meddőségi kezelés több milliárd forint támogatást kap évente.
Az ön interpellációjában említett beavatkozással kapcsolatosan pedig azt tudom elmondani, hogy egy korábbi megkeresés alkalmával az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága szakvéleményt adott. Eszerint az ön által említett genetikai szűrés nem felel meg az egészségügyről szóló törvényben foglaltaknak, mely szerint az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, illetve az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet. A törvényi előírás mellett a bizottság megállapította, hogy a beavatkozás rutinszerűen nem végezhető olyan esetekben, amikor a születendő gyermek esetleges genetikai betegsége szempontjából nem áll fenn magas kockázat veszélye.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett intézet több esetben fordult társadalombiztosítási támogatási kérelemmel tárcánkhoz a fenti ügyben.
(14.10)
A kérelem elbírálásához minden esetben a jogszabályban meghatározottak szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács humán reprodukciós bizottságának véleményét kérte ki a tárca. A bizottság részletekbe menő elemzés, valamint nemzetközi állásfoglalások figyelembevétele után a módszer alkalmazását a megnevezett célokra szakmai, etikai indokok alapján nem tartotta elfogadhatónak.
Mindettől függetlenül természetesen kiemelt egészségpolitikai célnak tekintjük, hogy minden meddő pár egyenlő eséllyel és hozzáféréssel juthasson a számára szükséges és megfelelő kezeléshez, azonban az ön által említett beavatkozást nem tekinthetjük a nemzet népességfogyása elleni küzdelem követendő egyetlen módszerének. Ezzel szemben a kormány az általam felsorolt intézkedéseken túl is mindent megtesz a születendő gyermekek számának növelése érdekében.
Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök annak, hogy feltette ezt a kérdést, mert el tudom mondani önnek, hogy mi a valós helyzet Tapolcán.
Rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy a tapolcai kórházat érintő változás közel másfél éves folyamatos szakmai konzultációt követően jutott el a végső döntésig. Az összes lépésünket az vezérli, hogy segítsünk az embereken, ezen belül különösen a beteg és rászoruló embereken. A rendszer, amit mi kidolgoztunk, egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb, minden a betegek gyógyulása, egészségének megőrzése érdekében történik.
Tisztelt Képviselő Úr! Hogy mi is történt Tapolcán: szakemberek megállapították, hogy a műtétek az esetek jelentős részében egynapos beavatkozások keretén belül is elvégezhetők. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy az egynapos sebészeti ellátásban az idei finanszírozási évben háromszorosára nőtt a havi egynapos-teljesítményfinanszírozása. Ez az egész felállás és új helyzet az intézmény véleménye szerint is megfelelő. Hangsúlyozom, hogy a nyugat-dunántúli térség négy funkcióváltó intézménye közül a tapolcai intézmény részesül a legmagasabb havi egynapos-, illetve járóbeteg-finanszírozásban.
Ami pedig a belgyógyászati eseteket illeti: túlnyomó többségük krónikus fekvőbeteg-ellátás vagy járóbetegként nappali kórházi ellátás keretén belül is ellátható. Az aktív ellátás megszűnését az elindított 24 órás sürgősségi sebészeti ügyelet a várt módon helyettesítette, a betegeket a sebészeti ambulancia folyamatosan fogadja, röntgennel, ultrahanggal, labordiagnosztikai háttérrel. Az intézmény a folyamatos ügyeleti ellátás biztosításáért kétmillió forint havi plusz fix összegű díjazásban részesül.
Tisztelt Képviselő Úr! Minderről és más helyi segítségről is Lasztovicza Jenő képviselő úr többször is tárgyalt a minisztériumunkkal, ezután a tapolcai kórház járóbeteg-ellátása 36 szakorvosi és 12 nem szakorvosi heti óraszámmal bővült. A felnőtt háziorvosi és gyermekorvosi ügyelet a kórház területére integráltan működik, ennek számos előnye közül az egyik, hogy a háziorvosi ügyelet számára folyamatos belgyógyászati konzílium áll fenn az intézmény krónikus belgyógyászati osztályán dolgozó szakorvosok által. Ez is továbberősíti az ellátás biztonságát. Látható, hogy a kórház megtalálta a helyét az új struktúrában.
Fontos az is, hogy a tapolcai kórház 2012-ben összesen több mint 68 millió forint támogatásban részesült, aminek következtében a gazdálkodásuk stabil, a szállítói kötelezettségeket jelentős részben teljesíteni tudták. A kórház területén lévő barlang jobb kihasználása érdekében az intézmény tervezi a nyári, iskolaszüneti időszakban gyermekek részére történő, két-három hetes pulmonológiai rehabilitációs ellátás megszervezését.
Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel jelenthetem önnek azt is, hogy az Új Széchenyi-terv keretén belül 2013. február 1-jén aláírták a támogatási szerződést, így az idén megkezdődhet az a 640 millió forintos fejlesztés, amellyel egy új, 2000 négyzetméteres, kétszintes, modern infrastruktúrájú épületszárny épülhet a közeljövőben a tapolcai kórház területén. Ami pedig a mentőállomást illeti: a környék mentőkapacitás-bővítése megtörtént, nevezetesen mind a tapolcai, mind pedig a sümegi mentőállomás vonatkozásában a kapacitások megemelésre kerültek.
Tájékoztatom arról is, hogy az Országos Mentőszolgálat 2013-as költségvetésében a struktúraváltásban érintett mentőállomások kapacitásfejlesztésére 167 millió forintos pluszforrás került biztosításra, amely lehetővé teszi mindkét mentőállomás kapacitásfejlesztésének a véglegesítését. Kérdezte, hogy hol az a pénz: itt, a 2013-as költségvetésben.
Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, ne vegye el a választóktól azt a lehetőséget, hogy majd ők eldöntik, hogy mi a helyzet. Kérem azt is, hogy nézzen a táblára, és lássa a valóságot. Kíváncsi voltam, mi lesz a kérdése, amikor azt a címet adta neki, hogy "Halálos csapás az egyetemekre?", még az a szerencse, hogy odatette a kérdőjelet, mert el tudom mondani, hogy semmi ilyen csapásról nincs szó.
Nagyon jól tudja, hogy mi a helyzet a felsőoktatásban, csak az önök politikai szándéka az, hogy ne a valóságról beszéljenek, ne arról, hogy milyen örökséget hagytak maguk után, hanem mindenféle számmal dobálóznak, miközben egészen mást mutat a költségvetés és az idén elfogadott költségvetési lehetőségek felsőoktatási támogatási ügyben. Ha megengedi, elmondom még egyszer. Nem tudom, itt volt-e a napirend előtti felszólalásnál, amikor Hiller képviselő úrnak válaszoltam, de úgy látom, szükség van az ismétlésre. (Többen az MSZP soraiból, köztük dr. Józsa István: Hol a pénz?) Önök azt mondják, hogy a felsőoktatási támogatás csökken.
Bekiabálnak nagyon hangosan szocialista borgőzös hangokkal (Derültség és szórványos taps a kormánypárti padsorokban.), hogy hol a pénz. Tudja, sokak szerint maguk tüntették el. Azt az állapotot nézve, amit itt hagytak ránk, igaziból a kérdés jogossága bennünket illet: hol a pénz, kedves szocialisták? (Közbeszólások az MSZP soraiból.) A helyzet a következő: az idei költségvetésben 47 milliárd forinttal több támogatást biztosítunk a felsőoktatásnak úgy, hogy az alaptámogatásban van egy támogatási érték.
Ez a 47 milliárd forint pedig olyan pluszfeladatokat segít, hogy 27 milliárd forinttal az úgynevezett PPP-beruházások kiváltását segítjük minden olyan intézmény esetében, amely az önök hibás döntése alapján roskadozik ezen terhek alatt. Az idén 27 milliárd forint áll rendelkezésre, ami mindezt segíti. 10 milliárd forint európai projektek önerejére és további 10 milliárd pedig adósságkonszolidációra is rendelkezésre áll.
Remélem, hogy a következő egy percben még tudjuk tisztázni azt, hogy mik is a valós számok, mert ezek, amiket én mondok.
Köszönöm szépen.
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ami a felsőoktatásban történik, az jó, előremutat. Mi sem mutatja ennek igazát jobban annál, hogy a szereplőkkel egyeztetve lépjük meg azokat a lépéseket, amelyekre szükség van. Azért van szükség, mert önök a felsőoktatást is tönkretették, kedves képviselő úr. Most szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy zajlik a Nemzeti Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalássorozata, egészen április végéig. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)
Lehet, hogy önöknek fáj az, hogy az önök tanácsaira nem volt kíváncsi Magyarország, hiszen az előző választásokon ezt világosan kinyilvánították. Most, akiknek feladata ezt az ügyet is rendbe tenni, és azok, akik szereplői ennek a világnak, a Rektori Konferencia, a hallgatói önkormányzatok, a majdani szereplők az iparkamara oldaláról tárgyalunk, tárgyalnak, hogy milyen új felsőoktatási rendszer működjön Magyarországon. Ennek elemeit világosan elmondtuk önöknek. Önök ezt politikai támadássorozat alá veszik. Tegyék! Itt lesz a parlamentben majd a törvénymódosítás, lesz idejük ugyanezt elmondani. De higgye el, a felsőoktatás sokkal jobb kezekben van, mint volt, és sokkal jobb állapotban lesz, mint volt.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A köznevelési intézmények fejlesztését szolgáló fejlesztési források döntő részét az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztési programok biztosították az elmúlt években is. Ennek keretében a 2007-2013-as időszakban összesen több mint 150 milliárd forint támogatással, 626 program keretében tudtuk támogatni a köznevelési intézmények átfogó infrastrukturális fejlesztéseit.
Az európai uniós forrásból legközelebb a 2014-20-as tervezési időszakban áll majd rendelkezésre újabb jelentősebb fejlesztési forrás erre a célra. Örömmel tájékoztatom önt arról is, hogy Magyarország a tekintélyes második helyet érte el Európában az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy míg az előző hét esztendőben minden magyar emberre 660 ezer forint uniós fejlesztés jutott, addig ez az összeg a következő hét évben fejenként 712 ezer forint lesz. Még soha ennyi uniós támogatás nem jutott egy főre Magyarországon. A következő hét évben tehát több pénz marad ily módon Magyarországon a magyar embereknél, mint az előző hét évben. Bízom benne, hogy ezekből a támogatásokból a XIII. kerület iskolái is megújulhatnak a következő időszakban. Ebből a keretből tervezi a kormány ugyanis a köznevelési intézmények fejlesztésére a pályázatokat meghirdetni. Ezen kiírások várható támogatási keretét a '14-20-as tervezési időszak költségvetésének és az operatív programok kormány, illetve az Európai Bizottság általi jóváhagyását követően tudjuk véglegesíteni. Kiemelt cél azonban, hogy mind a hagyományos infrastrukturális fejlesztés, mind az elsősorban energetikai korszerűsítés, mind az óvodai férőhelyek, sportlétesítmények kialakítását jelentősen tudjuk majd támogatni.
Remélem, el tudja fogadni a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)