Készült: 2020.02.25.17:43:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 80. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:10


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): A parlamenti házszabály egy rövid pihenésre késztetett, azonban mindenképpen ott folytatnám; és higgyék el, nem a saját hangomat szeretem hallgatni, nem olyan jó visszahallani egyébként, nem vagyok megelégedve a saját hangommal, de ezt csak zárójelben jegyzem meg, ez a jelen törvényjavaslatnak se nem tárgya, se nem része, és remélem, sose lesz részre.

Mindenesetre a kérdéseken továbbhaladva: fontos ‑ és ezt érdemes akkor tisztázni, hogy jól értem‑e ‑, ami a kollektív szerződésekre vonatkozó kiterjesztést jelenti. Ha jól értem, az államtitkárság ezzel kívánja megoldani azokat a bérfeszültségben kicsúcsosodó különbségeket, amelyek azt eredményezték, illetve a béremelésnél abban mutatkoztak meg, hogy voltak területek és voltak dolgozók, akiket a béremelés nem ért el, akiknek nem jutott béremelés. Ha igen, akkor ezen el kell gondolkozni, hogy például ez egy jó szabály‑e vagy helyes szabály‑e. Őszintém megmondom, hogy itt a vitában szembesültem ezzel a ténnyel. Elsőnek úgy tűnik, hogy jó, természetesen úgy, hogy megnézzük, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek a reprezentativitásuk folytán az egyes munkahelyeken például ezeknek a kollektív szerződéseknek a megkötésére egyáltalán objektív lehetőségük van, vagy van‑e egyáltalán ilyen szervezet. Tehát ez lenne inkább az elsődleges kérdés, hogy az egészségügyi intézmények vonatkozásában ‑ és akkor beszéljünk a teljes egészségügyről és valamennyi egészségügyi ágazati alapellátás, szakellátás vonatkozásában ‑ vannak‑e olyan szervezetek, amelyek tudnak ezzel a jogszabállyal élni úgy, hogy az egészben a kollektív szerződés hatálya alá belépő, illetve tartozó munkavállalók tényleg részesülni fognak ebből a béremelésből.

Ha már a béremelésnél vagyunk, akkor egy nagyon fontos kérdésre szintén választ szeretnék várni, és bocsánat, hogy itt ilyen azonnali kérdések órájává változtatom át a törvényjavaslat vitáját, viszont a tematizálás lehetőségét maga államtitkár úr adta meg nekünk, és dobta fel ezt a magas labdát, amit mi most készségesen le is ütünk. Tehát, ami a béremeléssel kapcsolatos: még mindig az az érzésem, hogy vannak olyan kis területek ‑ és a megérzésem talán jó is, hiszen erre bizonyíték is van ‑, például az alapellátásban dolgozók, illetve nem is tudjuk, hogy ez alapellátás vagy nem alapellátás ebben az esetben; a körzeti gyermekfogászatok, illetve a körzeti gyer­mek­fogorvosok problémája.

Én úgy gondolom, hogy államtitkár úr szembesült ezzel a problémával, ha jól emlékszem, talán 3-4 héttel ezelőtt egy fogászati expón, amikor egy hölgy megközelítette önt, és ő mondta el, hogy valójában van Magyarországon közel 180-200 olyan dolgozó, akik körzeti gyermekfogorvosi, -fogászati munkát végeznek, fogorvosok, illetve azoknak az asszisztensei, akiknek egyébként nagyon vegyes lehet a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk, tehát nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen feltételek között dolgoznak, viszont egy teljesen biztos: rájuk teljes egészében nem vonatkozik a béremelés. Az ő követelésük az volt, és ők azt szeretnék eljuttatni minden csatornán önökhöz, illetve önhöz, hogy ők szeretnék, hogy a béremelésből részesüljenek, ők szeretnének ebből úgy részesülni, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, ami, ha jól emlékszem, például a XVI. kerületben előfordul, hogy két ajtóval odébb közel 400 ezer forintot keres fogorvoskollégájuk, ők pedig, akik egyébként nagyon fontos feladatot, gyer­mek­fog­orvosi, gyermekfogászati feladatot látnak, ők viszont 180 ezret keresnek ugyanazzal a tapasztalattal. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan probléma, amivel foglalkozni kell. Talán nem is ismeretlen már államtitkár úr előtt ez a probléma. Ha esetleg erre tud választ adni, azt megköszönöm.

A másik nagy probléma, hogy mi van a minimumrendelettel. Tudom, hogy az rendelet, tudom, hogy nem a törvényhozás feladata és nem a mi feladatunk, viszont én Szentes Tamást is megkerestem ezzel kapcsolatosan, hogy hogyan áll a minimumrendelet előkészítése, hiszen, ha jól emlékszem, akkor pont Balatonfüreden mondta ő el ‑ illetve lehet, hogy államtitkár úr mondta el ‑, hogy ő kapott megbízást ennek az előkészítésére. Szentes Tamás ‑ önnel ellentétben ‑ kevésbé volt készséges az információk megadására, úgyhogy ily módon próbálom kérdezni, hogy hogyan is áll végre a minimumrendelet. Van‑e valami előrelépés? Egyáltalán mikor ismerhetjük már meg? Mert én értem, hogy döntés‑előkészítő dokumentum, de azért jó lenne legalább a tervezetét látni, ha nem is én, legalább a szakma hadd lássa, illetve valami szakmai egyeztetésen hadd vegyen részt, mert ha jól emlékszem, illetve jól tudom, akkor talán ezen még nem vett részt.

A másik neuralgikus pont: az elmúlt időszakban forrong, lázong a mentőszolgálat körül szinte minden. Itt az a helyzet, hogy egy olyan kényelmetlen dologra kell most rákérdeznem, ami talán az elmúlt napoknak, talán óráknak is az eseménye, hogy tudtommal volt egy mentőszolgálat-vezetői pályázat, amely pályázatnak talán van egy eredménye is. Ezt szeretnénk megismerni itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt, hogy mi lett az eredménye, illetve mi folyik egyébként a mentőszolgálatnál, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok torzsalkodás hallatszódott a szolgálat háza tájáról, ami nyilván nem tesz jót az ő teljesítményüknek. Mindig, amikor egy szervnek saját magával vagy a saját problémáival kell foglalkoznia, akkor fennáll annak a veszélye, hogy nem a tényleges munkáját látja el, hanem a saját szervezeti problémáival foglalkozik. Tehát ebben is az államtitkár úrtól szeretném kérdezni, hogy miként állunk.

Lényegében körülbelül ennyivel készültem. Még talán egy tucat olyan dolog van felírva, amit érdemes lenne elmondani, azonban úgy gondolom, amit az elején elmondtam nagy általánosságban, illetve ami kérdések elhangzottak a törvényjavaslattal kapcsolatosan, bőséges lehetőséget biztosítanak arra az államtitkár úrnak, hogy ha módjában áll és kíván, akkor itt válaszoljon. Ígérjük, hogy a vitában önmérsékletet tanúsítva fogunk eljárni, és nem élünk vissza képviselőtársaink türelmével. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai