Készült: 2020.02.26.18:06:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 60. felszólalás
Felszólaló Szávay István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:22


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vezérszónoki felszólalásomban csak a javaslat civil szférát érintő részére kívánok reagálni, a cégjogot érintő kérdéssel kapcsolatban Staudt Gábor képviselőtársam egy külön felszólalás keretében fogja a Jobbik álláspontját ismertetni.

Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi években számos alkalommal foglalkoztunk már a Ház falai között a civil szervezeteket érintő kérdésekkel. A beadott jogszabálytervezetek azonban egytől egyig egyéni, fideszes politikai érdekeket szolgáltak. Gondolhatunk például Németh Szilárd tavalyi javaslatára, amely a volt rezsibiztos egyéni bosszújáról és a Csepeli Munkásotthont működtető alapítvány fideszes lenyúlásáról szólt.

Idén a már említett Habsburg Ottó Közalapítvány létrehozásával kapcsolatban módosítottuk a civiltörvényt, csak azért, mert önök belátták, hogy a csigalassúságú adminisztráció, a túlburjánzó bürokrácia és a többszörösen túlterhelt bírósági rendszer Bermuda-háromszögében egyszerűen működésképtelen és élhetetlen a jelenlegi magyarországi civil keretrendszer. Ezért a kormány menekülőutat nyitott saját maga számára, hogy ne süljenek fel a Habsburg Ottó emlékét egyébként nagyon helyesen ápoló leendő alapítvány tervével, és azt sürgősséggel tudják létrehozni. A kormányra készülő, felelős civil szektor iránt messzemenőkig elkötelezett nemzeti pártként mi mindkét alkalommal azt javasoltuk, hogy ne toldozgassuk-foldozgassuk a működésképtelen rendszert, hanem közösen, az érintettek bevonásával tekintsük át a szabályozást, és alkossunk jobb, élhetőbb magyarországi civil keretrendszert.

Örömömre szolgál, hogy legalább részben megfogadták rendszeres kritikáinkat, és most egy több területet is érintő javaslat fekszik az asztalon. Mindenképpen pozitív tehát, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet jó néhány, általunk is többször tapasztalt, hozzánk eljutott és e Ház falai között is elmondott problémára próbál jól-rosszul, de választ találni, megoldani. Sajnáljuk ugyanakkor, hogy a kormány ez esetben is csak részletkérdésekkel foglalkozik, a szektort érintő jogszabályok alapos és átfogó felülvizsgálatára sajnos továbbra is várnunk kell; mint ahogyan arra is, hogy a kormány hasonló tervezet benyújtását megelőzően alapos konzultációt folytasson az érintettek legszélesebb körével. Mondanom sem kell, hogy erre ez esetben sem került sor.

(13.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás részletezése előtt röviden tekintsük át, hogy milyen problémákkal küzd ma egy átlagos, nem a haverok, a norvég alap által vagy például Soros-támogatásokkal több mint 10 millió forinttal kistafírozott civil szervezet.

Csak az éves kötelező adminisztráció több tízezer forintra rúg, ami számos szervezet számára megfizethetetlen; például a könyvelő fizetése az idén márciusban módosított Ptk. szerint 2017. március 15-ig kötelező alapítóokirat-módosításának ügyvédi előkészítése, banki költségek s a többi. Arról nem is beszélve, hogy sokszor egy egyszerű változásbejegyzés is hónapokig, nemegyszer fél évig tart, mivel a jelenlegi rendelkezések szerint ez is alapszabály-módosításnak minősül, és azt botrányosan lassan dolgozzák fel, illetve hatályosítják a bíróságok. Ezt elfedendő a hatálybalépés dátumát nemegyszer több hónappal korábbra írják.

Ha a nonprofit civil szervezetek működésük és programjaik biztosítása érdekében pályázni szeretnének vagy esetleg bankot váltanának, a szükséges igazolások kiállításának módja, határideje és ára nagyon változatos képet mutat.

Érdekes módon az ugyanabból a nyilvántartási rendszerből kinyomtatott, formailag ugyanúgy kinéző, a szervezet adatait hitelesítve tartalmazó kivonat a Fővárosi Törvényszéken 200 forintba kerül, míg Székesfehérváron ingyenes, Kecskeméten és Egerben pedig 100 forint. Persze, nem az összegek tűnnek nagynak, csupán az elképesztő kuszaságra és következetlenségre szeretném felhívni a figyelmüket.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanúgy elég furcsa, hogy a nyilvánosan elérhető adatok kiadásához szintén az előbb említett törvényszékek egymástól gyökeresen eltérő gyakorlatot alkalmaznak. Székesfehérváron elég egy meghatalmazást felmutatni, és sehol nem rögzítik az adatkérő személyét, míg Kecskeméten megszerkesztett formanyomtatványt kell az igénylőnek kitöltenie.

A Fővárosi Törvényszék viszont csak a törvényes képviselő felhatalmazása alapján hajlandó hitelesített igazolást kiadni azokról az adatokról, amelyek egyébként a birosag.hu oldalon elérhetőek. Bár a birosag.hu-n olvasható adatok és a kivonatok adatai ugyanabból a rendszerből származnak, jelen pillanatban a birosag.hu-t csak elméletben lehet használni közhiteles forrásként. Például egy‑egy bankszámlajogot érintő átvezetéshez egy adott törvényszék által hitelesített kivonat kell, amihez a megyeszékhelyre kell elmenni.

Hiába működik egy szervezet például Cegléden, kivonatot nem a hozzá sokkal közelebb fekvő Szolnoki Törvényszéken, hanem csak a Budapest Környéki Törvényszéken kérhet, pedig ugyanabból a rendszerből nyomtatják ki az igazolást, amit ez alapján akár egy kormányablaknál is lehetne egyébként igényelni. Ez az értelmetlen ragaszkodás a bürokratikus előírásokhoz a XXI. században teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan. Ezekre a gyakorlati kérdésekre a most tárgyalt módosítás sajnos nem ad választ. Nem teremt egyenlő feltételeket a civil szervezetek számára, ennek a javaslatnak pedig számos más problémája mellett ennek a kérdésnek az észszerű rendezésére is ki kellett volna térnie.

Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban tekintsük át a Ptk.-ra vonatkozó módosításokat! A 2013-ban elfogadott polgári törvénykönyv a korábbiaktól eltérően szinte mintaszerűen határozza meg az egyesületek alapszabályainak pontjait, ugyanakkor számos részlet még mindig kérdéses és nyitott volt, ezekre tartalmaz ez az előterjesztés javarészt támogatható előírásokat. Ezek megkönnyítik a szervezetek dolgát, hiszen csak mintát kell alkalmazniuk, és az egyszerűsített bejegyzéseknek hála, ezek a mintaalapszabályban is szerepelnek. Ezt tehát mindenképpen üdvözöljük.

Ha már az egyszerűsített bejegyzésről esik szó ‑ bár a javaslat célja a bejegyzési eljárás megkönnyítése ‑, azonban két, szintén gyakran felmerülő problémára nem ad választ. Az egyik részben jogi kérdés. Hogy lehetséges az, hogy a mintadokumentumokat egyes bíróságok elutasítják, mert nincs alá­írva azok minden oldala, más bíróságoknak azonban ez nem okoz gondot? Ráadásul mindezt úgy, hogy az aláírási kötelezettség az űrlapon nincs jelezve.

A másik problémánk nem jogi, hanem anyagi természetű. A bíróságoknak ugyanis ‑ mint ahogyan arra már számos alkalommal felhívtam a figyelmet ‑ nincs kellő erőforrása arra, hogy e beadványokat kezeljék. A jogszabály tehát előírhatja a gyorsabb ügyintézési tempót, erre ebben az előterjesztésben is látunk példákat, többek között ilyen az, hogy az egyes elektronikus beadványok beérkezésétől és annak tudomásulvételétől, azaz a lajstromozástól kezdve számítják az elintézési határidőt.

De ha nincs elég bíró, bírósági titkár ‑ márpedig a legtöbb esetben egyébként nincsen ‑, aki ezekkel az ügyekkel foglalkozzon, akkor úgy járunk, mint a Győri Törvényszéken például, ahol csak kedden és csütörtökön lehet a civil szervezetekre vonatkozó döntésekkel kapcsolatban telefonos felvilágosítást kérni, mert a bíró más részlegre is be van osztva. Egyértelmű tehát, hogy e problémák megoldása érdekében önmagában a törvényi szabályozás nem elegendő, ha nem áll rendelkezésre elégséges személyi állomány és megfelelő, rendszeresen fejlesztett informatikai háttér.

Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve ismét a konkrét javaslathoz, alapvető problémának tartom, hogy a jelenleg kormányzó pártok a szocialistákhoz hasonlóan ‑ bár eltérő nézőpontból ‑ megrekedtek egy‑egy téves civil felfogásnál, bármit is mondott ezzel kapcsolatban, szép és nagyszerű szavakat Vas Imre képviselőtársam. Eszerint az úgynevezett rendszerváltásnál a kerekasztal-tárgyalások harmadik oldala a pártállami álcivilekből állt, és azóta sem bíznak az erős állam mellett vagy sok esetben helyette önként hasznos társadalmi munkát végző egyesületekben, alapítványokban, civil szervezetekben. Pedig a civil kezdeményezéseknek és szerveződéseknek pont ez lenne az értéke. Önkéntes munkájuk, anyagi és időbeli áldozatvállalásuk árán átvesznek olyan feladatokat, amelyeket az államnak vagy az önkormányzatoknak kellene megvalósítaniuk, de arra vagy nincs akaratuk, vagy nincs módjuk, vagy nincs pénzük.

A civilek azt várják önöktől, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, akik magukat polgári és nemzeti pártként definiálják, hogy segíteni, támogatni és erősíteni fogják a civil szférát. Ez volt az elvárás 2010-ben az önök irányába.

Ehelyett elnyomják, gleichschaltolják a területet, az önöknek nem tetszőket megfojtják, és a többieket is meglehetősen rövid pórázon tartják, többek között azzal is, hogy polgári, nemzeti kormányként a szocialista kormányokhoz képest még feleannyi támogatást sem biztosítanak a civil szervezetek számára.

A civilek tevékenységét az állam és az önkormányzatok különböző pályázatokkal és pénzeszközökkel tudják támogatni, vagy annak lehetővé tételével, hogy az adózók dönthessenek adójuk 1 százalékának vagy társasági adójuknak ilyen célokra való felajánlásáról. Ezeket tudják kiegészíteni a különböző uniós vagy unión kívüli források.

Mivel azonban a hazai források nagysága a civil szférában tevékenykedők egybehangzó véleménye szerint elégtelen, a magyarországi szervezetek jelentős része függ a Soros-féle támogatásoktól vagy akár a norvég alap pénzétől. Ezen szervezetek többsége saját mikroközössége érdekében cselekedve fordul ezekért a forrásokért, de közben ‑ és ez nagyon fontos ‑ természetesen fennáll annak veszélye is, hogy kiszolgáltatja magát, közösségét és ezáltal hazánkat is e forrásokat nyújtóknak.

Erre azonban nem lehet az a kormányzati válasz, amelyet az elmúlt évek során több alkalommal is láttunk, hogy a hatalom erőszakot alkalmaz a neki nem tetsző szervezetek ellen, és megpróbál ellehetetleníteni, de legalábbis lejáratni egyeseket. A magyarországi civil szféra kielégítő működésének biztosítása érdekében ugyanis szakértőink felmérése és arra alapuló számítása szerint a jelenlegi NEA-források négy-ötszörösét kellene biztosítania a kormánynak. Ma már ott tartunk, hogy a civil szervezetek jelentős része visszasírja a Nemzeti Civil Alapprogramot, pedig az sem volt mintaszerű rendszer, jól tudjuk.

A másik kudarca a mostani kormánypártoknak, hogy a civil szervezetek bejegyzésével és nyilvántartásával kapcsolatos olyan szabályokat hozott, amelyek végrehajtását nem tudja számon kérni a bíróságokon, és amelyekre ez a hatalmi ág sem szervezetileg, sem szakmailag, sem informatikailag nem volt és a mai napig sincs felkészülve; ezt a problémát pedig jelen törvényjavaslat sem oldja meg. E kérdéskört ugyanakkor nem lehet csupán jogi eszközökkel tehát megoldani, csupán az erőforrások átgondolt növelésével és az érintettek bevonásával lehet a problémát orvosolni.

Tisztelt Ház! A benyújtott javaslatot ugyanakkor mégiscsak olyan lépésnek látjuk, amely megkönnyíti a civil szervezetek életét. A legfontosabb változás az ügyészség szerepének átalakítása, azaz a törvényességi ellenőrzést bár nem e szervezet fogja ellátni, ugyanakkor a javaslat nem pontosan nevesíti, hogy végül is kiknek a dolga lesz ez a későbbiekben.

A határidők be nem tartása pedig bírságolást fog maga után vonni. Ennek kapcsán aggodalmunkat kell kifejeznünk. Jelen pillanatban is több ezer nem működő, de még számviteli beszámolót az Országos Bírósági Hivatalhoz be nem nyújtó szervezet létezik, amelyeket az ügyészség folyamatosan felszólít ezek pótlására. Mit történik akkor, ha ez nem lesz? A tárgyalt javaslat helyesen kimondja, hogy egyszerre több változtatásbejelentési eljárás nem lehet folyamatban. Azonban e körben, úgy vélem, kivételt kell tenni három adattípus esetében, amelyeket jelenleg szintén alapszabály-módosításként kezelnek, ez pedig a székhely és a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelőbizottsági tagok bejelentése.

Ezen változtatásokkal kapcsolatban ‑ amen­nyi­ben a tisztségviselők érvényes nyilatkozatot tesznek az összeférhetetlenség és az eltiltás tekintetében ‑ a bíróságoknak nem lehet érdemi mérlegelési lehetőségük.

(13.10)

Mindhárom esetben formai ellenőrzés szükséges csupán. Az elsőben az, hogy a székhely használatának engedélyezésére volt‑e jogosultsága az engedélyt adónak, a másodikban és a harmadikban pedig, hogy a tisztviselők kitöltötték‑e a szükséges, formailag rendben lévő nyilatkozatokat. Mégis ezek bejegyzésére is hónapokat kell várni, így előfordulhat, hogy egy beadvány már folyamatban van, így addig nem lehet beadni az említett változtatásokat, amelyek miatt a javaslat szerint akár büntethetőek is lennének a szervezetek vagy azok alapítói. Ennek okán javasoljuk e pont kiegészítését azzal, hogy a székhelyhasználati és személyi kérdéskörökre az egyidejű változásbejelentési eljárás tilalma ne vonatkozzék.

A törvényjavaslat további rendelkezése szerint, ha nem jelentik be időben a szervezetben bekövetkező változásokat, akkor az bírsággal sújtható. Kérdés persze: mi alapján fognak egy szervezetet vagy alapítót 10 ezer forintra, más esetben 900 ezer forintra büntetni, főleg úgy, hogy a szervezetek többségének éves költségvetése el sem éri ezt az összeget. A helyzet azért is furcsa, mert eddig inkább a bíróságokon múlt a változtatásbejegyzés hossza és nem a benyújtókon, mégis most a kormányzat őket akarja büntetni. Mivel egy szervezet naprakészsége a szervezetnek is érdeke, ezért értelmetlennek látjuk a büntetési tétel kilátásba helyezését, ezen pont törlésére teszek javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés!Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát helyesnek tartjuk a törvényjavaslatban megfogalmazott változásokat, amelyek pozitív hatással lesznek a civil szervezetek működésére, és egyszerűsítik azok adminisztratív terheit. Azonban ezzel együtt sem tartjuk a javaslatot kellően átfogónak, számos területre ugyanis az nem tér ki. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor, hogy a kormány nem konzultált érdemben és kellően széles alapon a civil szféra képviselőivel; róluk hoz döntést, de nélkülük. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a független, sokszínű civil szféra elkötelezett támogatója, kormányra kerülve a területet kiemelt jelentőséggel fogjuk kezelni, a szférát érintő jogszabályokat pedig csakis az érintettek széles köre véleményének kikérésével fogjuk meghozni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai