Készült: 2020.02.24.22:53:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 36. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 12:10


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nagyban hozzájárul a bürokrácia csökkentéséhez és a jogalkalmazó közönség érdekeinek széles körű kiszolgálásához. A módosításra kerülő törvények sorrendjét betartva a törvényjavaslattal az egyes törvények módosítása útján elérni kívánt célt a következők szerint igyekszem összefoglalni önöknek.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításával kapcsolatban a törvényjavaslat egyrészt a végrehajtás megszüntetése, illetve kor­látozása iránt megindított perekkel kapcsolatos jogalkalmazói problémákra kínál megoldást. A hatályos rendelkezések értelmében ugyanis a szerződés adósa a szerződés érvénytelenségére hivatkozással egymástól függetlenül két külön pert is indíthat akkor, ha a szerződésből eredő követelés tárgyában a bírósági végrehajtást végrehajtási záradékkal ellátott okirattal rendelték el. Egyfelől végrehajtási perben kérheti a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását, más­felől a szerződés érvénytelensége tárgyában az általános szabályok szerinti perben is érvényesítheti az igényét. A két perben a bíróságok lényegében egymással párhuzamosan ugyanazon ténybeli alapokon ugyanazon jog fennállását vizsgálják. Ez a megkettőzött perlés azon túl, hogy felesleges költséggel és idővel terheli a feleket, számos olyan eljárásjogi és anyagi jogi problémát okoz, amelyeket a bíróságok gyakorta eltérően ítélnek meg, ez pedig jogbizonytalanságot okozott.

A problémát az új polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú törvényjavaslat megfelelően megoldja. Előbbi törvényjavaslat elfogadása esetén azonban az új szabályok csak 2018. január 1-jétől lépnek hatályba, az anomáliákat azonban addig is szükséges kezelni, méghozzá a Pp. hatályos rendszerébe beilleszthető módon.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezért két eljárásjogi eszközzel akadályozza meg azt, hogy lényegében ugyanazon tárgyban egymással párhuzamosan két per is lefolytatásra kerüljön, és mindezt úgy, hogy a hatályos jogszabályokhoz képest semmilyen jogot nem von el a felektől.

Egyrészt létrehoz egy speciális pertípust. Ha a fél a törvényjavaslat hatálybalépését követően a szer­ződés érvénytelenségére hivatkozással indít végre­hajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert, akkor külön érvénytelenségi pert már nem indíthat, és a végrehajtási perben elő kell terjesztenie az érvénytelenség tárgyában is a keresetét, méghozzá va­la­mennyi olyan érintettel szemben, aki ellen egyébként az általános szabályok szerint a pert meg kellene indítania. A bíróság tehát a végrehajtási per keretében dönt a szerződés érvénytelenségének megállapításáról, arra irányuló kérelem esetén pedig az ér­vénytelenség jogkövetkezményeinek a levonásáról is.

A másik eljárásjogi eszközként a törvényjavaslat sajátos felfüggesztési szabályokkal egészíti ki a Pp.-t. Így ha a fél a végrehajtási pert megelőzően indítja meg az érvénytelenségi pert, úgy a később megindított, érvénytelenségre alapított végrehajtási pert fel kell függeszteni az érvénytelenségi per jogerős elbírálásáig. Ugyanez érvényes akkor is, ha az érvénytelenségi pert nem a végrehajtási per felperese indítja meg, továbbá akkor is, ha a törvényjavaslat szerinti szabályok hatálybalépésekor mindkét per már folyamatban van.

(11.20)

A törvényjavaslat a fentieken kívül a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében egy, a bíróságok által nagy számban követett gyakorlatot ültet át jogszabályba. A végrehajtás megszüntetése arra való hivatkozással kérhető, hogy a végrehajtási jog a követelés teljes egészére megszűnt, míg a végrehajtás korlátozása arra való hivatkozással, hogy csak a követelés egy részére. A végrehajtási perekben gyakran előfordul, hogy a fél kizárólag végrehajtás megszüntetését kéri, de a per adatai alapján ennek nem lenne helye, ugyanakkor korlátozásnak igen. Azért, hogy a félnek a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresete esetleges elutasítását követően ne kelljen újabb pert indítania a korlátozás iránt, a törvényjavaslat előírja a bíróság számára azt, hogy a korlátozás lehetőségére a feleket figyelmeztesse, és lehetőséget biztosítson a felperesnek a kérelme megváltoztatására és az alperesnek az azzal szembeni védekezésre. A bíróság figyelmeztetése természetesen a felek vonatkozásában nem bír kötelező erővel.

A törvényjavaslat a Pp.-nek az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályait is kiegészíti. Az elektronikus okiratok esetében is fontos ugyanis a megőrzés módja és az, hogy a megőrzött elektronikus okiratok esetében milyen módon biztosítható, hogy az idő múlása ellenére az elektronikus okiratba foglalt adatok esetében is felállítható legyen a hamisítatlanság vélelme. Ennek érdekében a törvényjavaslat rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az archivált elektronikus okirat aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatai az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak tekintendők. A rendelkezés nem egyetlen konkrét archiválási módot szabályoz, hanem egy keretszabályt ad a részletes követelményeknek kormányrendeleti szinten való meghatározásához.

Végül a törvényjavaslat a Pp. módosításával egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartást is. A jogalkalmazói visszajelzések alapján ugyanis nincs igény az elektronikus igazolásoknak és tértivevények másolatainak folyamatos megküldésére. A törvényjavaslat tehát a módosítással az érintettek igényeinek való megfelelést kívánja biztosítani, a szabályozás így nagyobb rugalmasságot enged, és kevesebb terhet jelent a felhasználók számára.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása kapcsán fontos kiemelni, hogy az egyrészt jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz az európai számlazárolási végzéssel kapcsolatban, másrészt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékével kapcsolatos visszaélések lehetőségét igyekszik csökkenteni.

Az előbbi, jogharmonizációs rendelkezés a jogalkalmazók helyzetét igyekszik megkönnyíteni azáltal, hogy külön felhívja a figyelmet arra a körülményre, miszerint az európai számlazárolási végzéssel kapcsolatos eljárásokban a módosítás eredményeképpen megjelenítésre kerülő, az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló 2016/1823. bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatványokat kell alkalmazni.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékével kapcsolatban annak érdekében módosul, hogy biztosítsa a jogorvoslat lehetőségét az említett földek esetében a Nemzeti Földalap számára a megállapításra került, illetve kerülő becsértékek kapcsán. Ezzel is elkerülve az esetleges visszaélések lehetőségét, azaz a végrehajtási eljárás során a földek becsértékének nem valós, irreálisan magas forgalmi értéken történő megállapítását.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása több célt kíván elérni. Egyrészt szintén tartalmaz jogharmonizációs rendelkezéseket, amelyek célja a jogalkalmazók segítése a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, továbbá az e területen folytatott együttműködésről szóló 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendeletre történő kifejezett utalással.

Emellett további jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25‑ei 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatban. Ugyanis a büntetőeljárási törvénnyel összhangban megjeleníti a büntetőeljárások valamennyi lehetséges kimenetelét azzal, hogy az eddigi felsorolásokat kiegészíti a nyomozás részbeni mellőzésére, valamint a vádemelés elhalasztására utalással.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvényt érintő módosítások emellett egyértelműsítik a törvény szö­vegét a tekintetben, hogy a jogi segítői névjegyzékbe a jogi segítők a jogi segítségnyújtó szolgálattal kötött szolgáltatási szerződéssel és nem hatósági aktussal kerülnek. Ténylegesen eddig is szolgáltatási szerződések kötésével lehetett a jogi segítői névjegyzékbe kerülni, ugyanakkor a törvény szövegezése félreérthető módon hatósági aktusra, illetőleg hatósági eljárásra is utalt. A módosítás ezt a félreérthető fogalmazást hivatott kiküszöbölni.

További, a jogi segítségnyújtás rendszerének működtetése szempontjából fontos módosítás, hogy a törvény módosítása lehetővé kívánja tenni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék osztott nyilvántartását a tekintetben, hogy az adott jogi segítő pártfogó ügyvédként eljárva képes‑e a polgári peres eljárásokban 2016. július 1. napja óta hatályos szabályok szerinti elektronikus kapcsolattartásra. A jogi segítők viszonylag alacsony számából kiindulva, illetőleg arra tekintettel, hogy jelenleg a jogi segítői névjegyzéket vezető hatóságnak nincsen módja annak kiszűrésére, hogy jelenleg mennyi jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvéd rendelkezik a fent említett szolgáltatáshoz szükséges háttérrel, fontos egyfajta átmeneti időszakot teremteni mind a kormányzatnak, mind a jogi segítőknek ahhoz, hogy felmérhető legyen, hogy az eljárások teljes elek­tro­nizálását követően hány fő lesz képes a peres jogi se­gít­ségnyújtási szolgáltatások nyújtására. A jogi se­gí­tői névjegyzék differenciálása e célt kívánja elérni.

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és ille­tékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2018. január 1-jei hatállyal az Érdi Járásbíróság felállításáról rendelkezik. Az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezése alapján, tekintettel a bíróság elhelyezését szolgáló tervezési, kivitelezési folyamatokra, az illetékességi törvény és az ezt mó­do­sító 2015. évi LX. törvény módosítása vált szük­sé­gessé. A módosítás az Érdi Járásbíróság felállí­tá­sá­hoz szükséges infrastrukturális beruházás bizton­sá­gos megvalósíthatóságát szolgálja azáltal, hogy az Érdi Járásbíróság felállításának határidejét egy évvel, 2019. január 1-jére meghosszabbítja.

Az Érdi Járásbíróság illetékességi területe a ha­tály­balépést követően hét településre terjed majd ki, amelyek jelenleg a Budaörsi Járásbíróság illeté­kes­sé­gi területéhez tartoznak. Ezek Diósd, Érd, Puszta­zá­mor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint. Az Érdi Járásbíróság felállításával egyidejűleg a Buda­örsi, a Budakörnyéki és a Szentendrei Járás­bí­ró­ság illetékességi területét is módosítja a javaslat annak érdekében, hogy e járásbíróságok illetékességi területe a megfelelő járások településeire terjedjen ki. A módosítás eredményeként a Budaörsi Járás­bíróság illetékességi területe megfelel a Budakeszi járás településeinek, a Budakörnyéki Járásbíróság illetékességi területe pedig a Pilisvörösvári járás valamennyi települését foglalja magában.

A fentiek miatt ajánlom a törvényjavaslatot a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat.

Köszönöm megtisztelő figyel­müket. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai