Készült: 2020.02.25.01:14:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 124. felszólalás
Felszólaló Novák Katalin
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 9:38


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Egy törvénymódosító javaslatról van szó, amely több törvény módosításáról is szól. Ennek az apropója, oka az, hogy 2017. január 1-jétől megváltozik a bölcsődei ellátás rendszere, egy teljesen új típusú bölcsődei ellátást vezetünk be Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a korábbinál, a mostaninál is lényegesen rugalmasabb, többszereplős és nagyobb hozzáférést biztosító bölcsődei ellátás lesz Magyarországon.

Ez a törvény, amit tavaly decemberben fogadtunk itt el az Országgyűlésben, január 1-jétől lép hatályba, és ennek a törvénynek a hatálybalépéséhez kapcsolódóan kell módosítanunk, illetve néhány technikai módosítást is átvezetnünk, és ehhez kapcsolódóan még van néhány olyan pont, amihez javasoltunk hozzányúlni, ezeket fogom röviden ismertetni önökkel.

Az új bölcsődei rendszerben négy típusú bölcsőde fog működni a jelenlegi bölcsődékhez képest. Lesznek a hagyományos bölcsődék, amelyek olyanok, mint a mostani településeken működtetett, na­gyobb csoportos, nagyobb fizikai és személyi állományt igénylő bölcsődék; lesznek a minibölcsődék, lesznek a családi bölcsődék és a munkahelyi bölcsődék. Ez a négy bölcsődetípus fog működni január 1‑jé­től.

Komoly változás lesz, hogy míg most a 10 ezer fő feletti településeken kell csak biztosítani a bölcsődei ellátást, ’17. január 1-jétől minden olyan településen, ahol legalább 40 három év alatti gyermek él, vagy ahol 5 olyan három év alatti gyermek van, akinek a szülei igénylik a bölcsődei ellátást, ott az önkormányzat kötelező feladata lesz ennek a bölcsődei ellátásnak a megvalósítása.

A vonatkozó jogszabályt hosszan egyeztettük, a vo­natkozó kormányrendeletet úgyszintén. Ezt már ta­valy elfogadta az Országgyűlés, mármint a törvényi lábát.

Ehhez kapcsolódóan bevezettük a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek. A közelmúltban döntött a kormány arról, hogy a középfokú bölcsődei gondozóknak, bölcsődei kisgyermeknevelőknek hogyan fogja emelni a bérét másfél milliárd forintból az elkövetkező évben. Ebben a mostani törvénymódosításban rendelkezünk arról, hogy a bölcsődék mellett az új típusú minibölcsődei intézményekben is a kisgyermeknevelők számára megteremtjük a közalkalmazotti törvényben szereplő 25 napnyi pótszabadságra való jogosultságot, ami tehát most a bölcsődében dolgozókat illeti meg; és arról is rendelkezünk ebben a törvénymódosításban, hogy a pedagógus-mun­ka­kör­ben foglalkoztatottaknak szintén hasonló időtartamú, tehát 25 napnyi pótszabadságot ad a törvény, erről rendelkezik.

Ezenkívül a bölcsődei felvételi eljáráshoz kapcsolódóan bővítjük a kedvezményezettek körét, ugyanis a jelenlegi rendszerhez képest, a jelenlegi gyakorlathoz képest mostantól azt is lehetővé tesszük, hogy előnyt élvezzenek a bölcsődei felvételi eljárás során a nagycsaládos szülők gyermekei, illetve azok a gyermekek is, akik védelembe vett gyermeknek minősülnek.

Ezenkívül a védelembe vett gyermekek esetén még egy további kedvezményt vagy további lehetőséget vezetünk be azáltal, hogy a bölcsődei ellátás után fizethető vagy kérhető térítési díjat, amit az önkormányzatok megállapíthatnak, mostantól vagy ennek a törvénynek a szellemében, ha ezt a törvényt elfogadja az Országgyűlés, akkor mostantól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, a nagycsaládos, az átmeneti gondozásban élő és az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett és nevelésbe vett gyermekek mellett majd a védelembe vett gyermekek számára is ingyenesen kell biztosítani a bölcsődei ellátást, tehát nem lehet tőlük bölcsődei térítési díjat kérni.

Ezenkívül az örökbefogadást is érinti ez a törvénymódosítási javaslat. Itt is megnéztük azt, hogy az örökbefogadásnál milyen gyakorlatok vannak, és a szakmából érkező észrevételeket, illetve az örökbefogadó családok részéről is érkező észrevételeket figyelembe véve teszünk javaslatot a törvény módosítására. Ez azért történik meg, mert már bevezettük az örökbefogadások utánkövetését, ugyanakkor az a gyakorlat, vagy azt tapasztaltuk és a szakmából is ezek az észrevételek érkeztek, hogy ha az örökbefogadás utánkövetése nem rögtön vagy nem röviddel az örökbefogadást követően zajlik le, hanem kicsit később, ez hasznosabb mind az örökbefogadó család, mind az örökbefogadott gyermek, mind az örökbefogadási szakemberek számára. Tehát ez azt jelenti, hogy az első ilyen utánkövetési gyakorlat mostantól nem két hónapon belül zajlik, hanem később, hat hónap múlva történik meg, illetve a második időpontra egy év felett, másfél év múlva kerül majd sor. Ez azt jelenti, hogy az a figyelem, amit az örökbefogadott gyermek sorsának követése tekintetében folytatnak az örökbefogadási szakemberek, meghosszabbodik, és ezáltal is több segítséget tudunk nyújtani az érintett családoknak. Az is fontos, hogy akik később igénylik azt, hogy ez az utánkövetés folytatódjon, önkéntes alapon ezt a továbbiakban is igényelni tudják. Ez is egy új lehetőség, amit a jelenlegi törvénymódosítás teremt majd meg.

Ami szintén az örökbefogadáshoz kapcsolódó további módosítás, hogy abban az esetben, ha a gyermek örökbefogadását felbontják ‑ tehát ez azt jelenti, hogy egy örökbefogadott gyermek esetén ezt a gyermeket kvázi visszaadják az örökbefogadó szülők, mert meggondolták magukat, vagy ilyen gyakorlat valósul meg, a bíróság vagy a gyámhatóság által felbontják ezt az örökbefogadást ‑, ebben az esetben azonnal kerüljön sor ennek a gyermeknek az örökbefogadhatóságának a megállapítására, éppen azért, hogy a lehető legkorábbi időpontban tudjon ez a gyermek örökbefogadó családhoz kerülni. Évente 10-20 gyermeket érinthet ez a változtatás. Szeretnénk, ha ezzel tudnánk segíteni azt, hogy ezek a gyermekek minél előbb szerető örökbefogadó családba kerülhessenek.

Van néhány olyan módosítási javaslat a törvényjavaslatban, ami az ügyfélbarát ügyintézést szolgálja, illetve az adminisztratív terheket enyhíti a nyugdíjbiztosítási szabályoknál. Innen is jön a törvényjavaslat címe. Ez tulajdonképpen arról szól, hogy a nyugdíjnövelésre jogosultak adminisztrációs terheit úgy csökkentjük, hogy a saját jogú nyugellátás mellett dolgozók számára a nyugdíjnövelést a következő évtől ne kérelemre, hanem hivatalból állapítsák meg. Ez az egyik ilyen adminisztratívteher-könnyítés.

A másik az, hogy ha elhunyt a jogosult úgy, hogy nem kapta még meg az esedékes nyugdíjemelést vagy ezt a nyugdíjnövekedést, akkor amikor az özvegyi nyugdíjat megállapítják, akkor lehessen kérni még ezt a nyugdíjnövelés-megállapítást, és ennek megfelelően az özvegyi nyugdíjat már ennek az emelt összegnek az alapján lehessen megállapítani.

Szintén egy ilyen könnyítés, ami adminisztratív könnyítésnek tűnik, ugyanakkor pénzbeli többletet jelenthet az érintetteknek, hogy az árvaellátásnál a jelenlegi szabályozás úgy néz ki, hogy amikor már megállapítják az árvaellátásra való jogosultságot, akkor ott csak 6 hónapra visszamenőleg lehet ezt az árvaellátást igényelni. Mi most ezt a módosító javaslatban úgy javasoljuk módosítani, hogy amennyiben benyújtotta az árvaellátást az érintett, akkor, ha később megállapítják ezt a jogosultságot, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el a két időpont között, a benyújtás időpontjától kapja meg az árvaellátást az érintett.

Szintén egy ilyen adminisztratív módosítás az, hogy a jogellenesen felvett nyugdíjat csak akkor kelljen visszafizetni, hogyha annak megállapítása, annak a folyósítása vagy felvétele az érintettnek felróható okból történt meg. A pontos nyilvántartás, a nyugdíjrendszerhez szükséges pontos nyilvántartás érdekében megtörtént az adategyeztetés az érintettekkel, ez folyamatosan zajlott, és úgy gondolom, hogy zökkenőmentesen is zajlott, de azért, hogy ez az adategyeztetés folyamatos adatbiztonságot garantáljon, az ügyfelek kétévente ismét értesítést fognak kapni az időközben elért további jogosultságokról, tehát folytatódik ilyen értelemben a velük való egyeztetés.

(17.30)

Nem fogok minden egyes részleten végigmenni, én azt hiszem, hogy mindenkinek lehetőségében állt megismerni a törvénymódosítási javaslat tartalmát. Talán még egyetlen pontot emelnék ki, amely a családi pótlék megosztásának a könnyítését szolgálja, ez a pont pedig arról szól, hogy ne a bíróságnak a döntése legyen kizárólagosan az irányadó akkor, amikor elvált szülőknek a családipótlék-megosztásáról van szó, hanem ebben az esetben, amennyiben a szülők megállapodnak abban, hogy ők hogyan szeretnék megosztani a családi pótléknak a felvételét, akár hogyha csak az édesanya vagy csak az édesapa, vagy csak a gyermeket elvált szülőként, egyedülállóként nevelő szülő szeretné, vagy úgy döntenek, hogy egy összegben ő kapja meg a teljes családi pótlékot, akkor a bíróság ez irányú döntése ne írhassa ezt felül, tehát a szülők együttes akarata legyen alapvetően ebben a tekintetben a meghatározó.

Én ezeket a pontokat tartom a legfontosabbaknak a törvénymódosítási javaslat kapcsán, és kérem a képviselőtársaktól is a törvénymódosító javaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai