Készült: 2020.02.18.04:45:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 102. felszólalás
Felszólaló Kucsák László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:36


Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat fekszik előttünk, és ebben a javaslatban a köznevelési ágazatot érintően három törvényjavaslat érintett: egyrészt a nemzeti köznevelésről szóló, másrészt a közszolgálati tisztviselőkről szóló, harmadrészt pedig az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény. Elhangzott már az expozéban és a vezérszónokiban is, hogy mi az a két ok, amire visszavezethetően sort kell keríteni ezekre a módosításokra: az egyik a tankerületi központok létrehozásával kapcsolatos ok, a másik pedig a gyakorlati tapasztalatok, a jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján szövegpontosítások szükségessége, joghézagot jelentő rendelkezések pótlása, időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal történő koherencia megteremtése.

Annak érdekében, hogy a KLIK, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakulását, 58 tankerületi központra történő szétválását meg lehessen valósítani, az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézmények tekintetében meg lehessen valósítani, továbbá hogy a települési önkormányzati működtetési feladatok megszűnésével együtt járó, az ebbe a körbe tartozó feladatok, a feladatokat ellátó személyek és tárgyi eszközök átvételét biztonsággal végre lehessen hajtani, mindezek indokolták, hogy a tankerületi központokat mint központi költségvetési szerveket már 2017. január 1‑je előtt, egészen pontosan 2016. november 30-ával létre lehessen hozni. Mint ahogy mondtam, erre már történt utalás.

Engedtessék meg, hogy röviden reagáljak arra, amit ezzel is összefüggésben Hiller István képviselő úr megfogalmazott! Tett néhány pozitív tartalmú kijelentést, ami azt jelenti, hogy mégiscsak vannak találkozási pontok is, és természetesen vannak olyan elemek, amelyeket még mindig másként látunk, de ez a dolog természetéből fakad. Hiller képviselő úr azt mondta, hogy az expozé korrekt volt, hogy nem kicsinyelhető a szándék, ami vezérelte az előterjesztőket, hogy nincs kivetnivaló abban, hogy időnként jogszabályokat módosítani kell, ez is a dolog természetéből fakad, és az 58 tankerületi központtal kapcsolatban pedig az hangzott el, ha jól idézem vissza, hogy ahhoz képest a képviselő úr szerint is mindenképpen előrelépés ez (Dr. Hiller István közbeszól.), hogy egy nagy szervezet volt, némiképp van még most is a KLIK megjelenésével, és hogy ehhez képest az az 58 területi egység olyan (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), amire még nem volt eddig példa; sok ilyen van a világtörténelemben, de éppen önnek ezt nem kell magyaráznom. Ön is utalt rá, hogy ez lehet előny és lehet hátrány. Bízzunk benne, és legyünk azon, hogy ennek az előnyös elemeit tudjuk majd kibontani!

Szerintem mindenképpen egy komoly előrelépés, már ha csak arra gondolunk is, hogy ez az 58 tankerületi központ mind-mind önálló költségvetési szervként fog működni, tehát önálló költségvetéssel bírnak, és akkora területeket foglalnak magukba, amelyek megítélésem szerint még jól behatárolhatóak és jól láthatóak. Tudjuk nagyon jól, hiszen a képviselő úr szomszéd vármegyéjében tevékenykedem egyéni országgyűlési képviselőként, ott három kerület oktatási intézményeit fogja össze az ott létrejött tankerületi központ; legyünk azon, hogy minél jobban, minél hatékonyabban tudja kifejteni a tevékenységét a továbbiakban!

Visszakanyarodva a javaslathoz: elhangzott már utalás arra, hogy mik a fontosabb elemei, néhányat én is hadd vázoljak fel röviden a köznevelés területével összefüggésben! Az imént hallhattuk szószóló asszonyt, és éppen ezért is elsőként hadd említsem meg jómagam is a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás mint alapfeladat és az ilyen tevékenységet végző iskola megjelenítését a törvényben! Ez hiánypótló rendelkezés, létező feladatról és intézménytípusról van szó, amelyet a nemzetiségek jogairól szóló törvény ismer és szabályoz, de a nemzeti köznevelés rendszerében is meg kell jeleníteni. A szószóló asszony is utalt rá, hogy több más tervezett intézkedés mellett ezt önök is támogatják, mi nagyon bízunk benne, hogy a parlamenti többség is meg fogja ezt szavazni.

A javaslat előírja, hogy új érettségi vizsgatantárgyat vagy az érettségi vizsgatantárgy új vizsgaszintjének vizsgakövetelményeit felmenő rendszerben kell bevezetni, az érettségi vizsgatárgy vizsgakövetelményeinek érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni. A javaslat fő indoka az, hogy a szakmai érettségi vizsgatantárgyakkal kapcsolatos idei helyzet: az életbelépés előtt pár hónappal sincs még kihirdetve a részletes követelmény, ne állhasson többé elő. A módosítást az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség kezdeményezte.

A Honvédelmi Minisztérium által kezdeményezett módosítás, hogy a honvédelemért és rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott iskolák számára további felmentéseket és kivételi szabályokat, ezek alkalmazási lehetőségét adja meg a törvény. Ilyen például, hogy ezen intézményekben ne kelljen létrehozni intézményi tanácsot.

Része a javaslatnak az, hogy az iskolai körzethatárok megállapításának az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalása indokolt abban az esetben, ha a kormányhivatal és a tankerületi központ nem jut egyetértésre, erre szintén utalt az államtitkár úr az expozéjában; csakúgy, mint arra, hogy a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályok pontosítása a tanköteles tanulók jogainak érvényre juttatását, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az iskolából való kizárás alkalmazása esetén az új intézményben történő mielőbbi elhelyezést szolgálja. Az új szabályok gyakorlati problémákra reagálnak.

Az alapvető jogok biztosának korábbi ajánlása szerint az intézményi tanácsban nemzetiségi önkormányzati delegált részvételét is biztosítani kell ‑ erről is hallhattunk az imént a szószóló asszonytól is ‑, tehát hogy biztosítani kell ezt a részvételt, amely módosítást egyébként a biztos maga is üdvözölte, és ahogy hallhattuk, a nemzetiségi szószóló asszony is és a többi szószóló is egyetért ezzel a módosítási szándékkal.

A tankötelezettség teljesítése érdekében annak egyértelműsítését is magában foglalja a javaslat, hogy a Magyarországon élő magyar állampolgár gyermekek vagy egy hazai iskolában, vagy egy Magyarországon engedélyezett, Magyarországon működő külföldi vagy nemzetközi iskolában teljesíthetik a tankötelezettségüket, és nem lehetséges az, hogy Magyarországon el nem ismert, külföldön működő iskolával vagy adott esetben iskolának nem is minősülő szervezettel magántanulói jogviszonyban, távoktatásban tanuljon, illetve végezzen nem ellenőrizhető tevékenységet egy tanköteles gyermek. Ennek megakadályozása szolgálja a gyermek mindenekfelett álló érdekét, erről is esett már szó. A javaslat egy olyan, terjedőben lévő gyakorlatra reagál egyébként, hogy külföldi, jellemzően amerikai, iskolának nem is minősülő szervezettel létesítenek jogviszonyt magyar állampolgárok, Magyarországon élő kiskorú, tanköteles gyermekek, így az intézményi nevelés-oktatás alól kivonják magukat.

Itt megint csak hadd utaljak vissza arra, amire szintén Hiller István tett utalást a felszólalásában, ez pedig a gyerek mindenekfelett álló vagy mindenekfelett való érdeke és az ezzel kapcsolatos álláspontok. Én nem szeretném újra megnyitni ezt a polémiát, csak emlékeztetnék arra, hogy az a megállapítás szerintem takarékosan bánik az igazsággal ‑ hogy finoman fogalmazzak én is, hiszen ön is higgadtan érvelt ‑, hogy ezt a kifejezést mi fél évtizede egyáltalán nem is szerepeltettük volna.

Emlékeztetnék arra, hogy korábban is egy parlamenti bizottságban tevékenykedtünk, és ott a parlamenti bizottságban éppen a nemzeti köznevelési törvény vitája kapcsán igen sokszor előkerült ez a témakör, mi magunk többször használtuk ezt a kifejezést, és többször megfogalmaztuk azt is ‑ ezt a jegyzőkönyvek is alá tudják támasztani ‑, hogy annak ellenére, hogy ilyen megfogalmazással konkrétan szövegszerűen a törvényben nem szerepelt ez a megfogalmazás, de hogy a törvény célja, a törvény fókuszában, középpontjában, mint ahogy a pedagógia tevékenység fókuszában is, nyilván a gyermeknek, a gyermekeknek kell lenniük; mint ahogy azt is hozzátettük mindig, jómagam is, hogy a pedagógiai tevékenység kulcsa pedig a pedagógus.

(16.10)

Tehát csak azt szerettem volna jelezni, hogy az véleményem szerint nem állja meg a helyét, hogy ezt a kifejezést, ezt a fogalmat, ennek a fontosságát mi a magunk részéről kidobtuk volna, ahogy képviselő úr fogalmazott.

Része továbbá a köznevelés területén a javaslatnak, hogy megteremtse az összhangot a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel oly módon, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó kiskorúak nemcsak a Magyarországon hatályos tankötelezettségi korhatárig, 16 éves korig, hanem 18 éves korig vehessenek részt ‑ a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett ‑ ingyenesen a köznevelésben. Továbbá a pedagógus munkakörben történő alkalmazás képesítési feltételeinek bővítése, illetve módosítása, egyrészt a hiányzó munkaerők pótlása, másrészt a felsőoktatási rendszerben bekövetkezett változásokhoz történő igazodás miatt szükséges, ezért is szerepel a javaslatban.

Végül annak biztosítása is része ennek az előterjesztésnek, hogy az alapfokú művészeti iskolában mindenképpen elengedje az általános iskola igazgatója, intézményvezetője az igazoltan tanulói jogviszonyban álló tanulót a 16 óráig tartó foglalkozásokról. Ez utóbbi módosítás a szövegcserés módosítások között található.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az általam elmondottakat, illetve a korábban elhangzottakat is mérlegeljék, és a mérlegelés után, ha lehetőségük engedi, akkor támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai