Felszólalás adatai

DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Mindenekelőtt engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Jó kezdeményezésnek tartom a maihoz hasonló politikai vitanapokat, az iskolában azonban azt tanultuk, hogy két dologról nem érdemes vitázni: tényekről és egyértelmű dolgokról. Tényekről azért nem igazán éri meg, mert a vitapartnerek egyike előbb-utóbb lelepleződik, hiszen a valóságtól eltérő dolgot állít, egyértelmű dolgok megvitatására pedig kár az időt vesztegetni.

Amikor elolvastam a mai vitanap címét, bevallom, csalódtam egy kicsit, és nemcsak a rossz szóvicc miatt, elvégre az ehhez hasonló poénok a jelenlegi ellenzéki politikai folklór szerves részévé váltak, hanem amiatt, hogy az elnevezés eléggé semmitmondó. Üres abban a tekintetben, hogy a “többö egy nem megfogható szám, márpedig pénz esetében összegekről, megfogható számokról illik beszélni; és abból a szempontból is semmitmondó, hogy az ilyen alkalmazása felér egy “semmi nem elégö-gel, márpedig a költségvetésnél tudni kell, hogy mindig vannak korlátok, legalábbis a GDP-nél többet nem lehet a költségvetésből elkölteni.

Ezért megpróbálok a mai napon konkrét lenni, számokról beszélni, és számokkal bizonyítani, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány nem az üres zseb politikáját folytatja tavaly május óta, mióta hivatalba lépett. Ezért szeretnék néhány részletet az idei, illetve a tavalyi költségvetés kapcsán elmondani, amely világossá teszi azt, hogy a kormányprogram mit céloz, és milyen intézkedéseket fogalmazott meg.

Néhány szót a személyi jövedelemadóról: az adótábla 2004-re 0-800 ezer forintig 18 százalék lesz, 800 ezertől 1 millió 500 ezer forintig 26 százalék, 1,5 millió forinttól pedig 38 százalék lesz az adókulcs. Ez az intézkedés 150 milliárd forinttal csökkenti a lakosság adóterheit.

A kormányprogramban vállalt társadalmi, gazdaságpolitikai célok megvalósulása érdekében további új kedvezmények is életbe lépnek, amelyek szintén csökkentik a lakosság adóterheit. Gondolok például az egészségcélú megtakarítások ösztönzésére, gondolok például az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztári befizetések adókedvezményénél a felső határ kedvező irányba való változására. Külön adókedvezmény preferálja az önkéntes kölcsönös egészségpénztár esetében megvalósuló egészségcélú megtakarítást, illetve a prevenciós célú egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételét, amelynek mértéke 10 százalék, alapja pedig a legalább két évig lekötött egészségpénztári megtakarítás, illetve az igénybe vett prevenciós szolgáltatás értéke.

A magán-nyugdíjpénztárak által teljesített nyugdíjszolgáltatás 2004-től nyugdíjnak minősül, ezáltal ez is adómentessé válik. A hallgatói munkadíj adómentes értékhatára a minimálbér összegével lesz megegyező, de lehet tovább folytatni az adókedvezményeknél a kedvező lépéseket.

Szintén jelennek meg jelentős változások a foglalkoztatást ösztönző kedvezményeknél is, és erre például a fejlesztésiadó-kedvezmény feltételeinek könnyítése az egyik jó példa, vagy például az 50 százalékban csökkent munkaképességűek foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredmény csökkentési lehetősége a duplájára emelkedik, havonta a kifizetett bérrel, legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető az adóalap.

Fontos módosítás lesz az egészségügyi hozzájárulásban megjelenő kedvezményváltozás is, amely az 50 év feletti tartósan munkanélkülieknél segíti a foglalkoztatást, illetve a gyesen és gyeten lévőknél csökkenti az egészségügyi hozzájárulás mértékét. De az áfa rendszerében is van jó néhány olyan változás, ami kedvezményt jelent a lakosság számára. Külön kiemelendő, hogy a kultúra szempontjából a könyvek áfája 12 százalékról 5 százalékra csökken, ami 3 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a könyvkiadók számára, amit ők ígéreteik szerint jelentős részben a szerzőknek, a könyvkiadásban közreműködő kulturális dolgozóknak fognak visszaadni.

De ugyanígy a fogtechnikusok értékesítése tárgyi adómentes lesz, ami szintén 2 milliárd forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Megszűnik jövő évtől a kávé fogyasztási adója, ami szintén 2,6 milliárd forint megtakarítást jelenthet a lakosságnak.

De nézzük a legnagyobb társadalmi csoportok közül a nyugdíjasokat, akiknél talán a legnagyobb lépések történtek az elmúlt másfél évben, és jövőre folytatni szeretnénk ezt a politikát. Az első lépések között jelent meg 2002-ben a 19 ezer forintos egyszeri nyugdíjjuttatás, amivel a nyugdíjasok '98-ban csökkentett nyugdíját szerettük volna kompenzálni. 2002-ben a kormány visszaállította a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét is, ez is több milliárd forintos többletkifizetést jelentett a nyugdíjasok számára.

(9.10)

A 2003. évi nyugdíjemelés 8,4 százalék volt januárban, novemberben ehhez jön a kiegészítő 2,2 százalékos emelés, és ehhez jön még hozzá a 13. havi nyugdíj első heti része, ami idén megjelenik. Ez több mint 150 milliárd forinttal növeli a nyugdíjasok számára adott összeget. A 2004. évben is folytatódik ez a politika. A 2004. évi januári nyugdíjemelés 6,3 százalékos lesz a tervek szerint, és további egy héttel bővül a 13. havi nyugdíjra fordított összeg, ezért a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre is nőni fog. Az özvegyi nyugdíjaknál is lényeges lépések történtek már. Idén novemberben a 20 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak 25 százalékos szintre emelkednek, a tervek szerint pedig jövő év novemberében a 25 százalékos szintű özvegyi nyugdíj további 5 százalékponttal, 30 százalékos szintre emelkedik. Azt gondolom, ez is egy jelentős lépésnek tekinthető, ennek is az éves kihatása 18 milliárd forint.

A családi támogatásokról is érdemes talán néhány szót említeni. A családi pótlék 2002. szeptember 1-jétől 20 százalékkal emelkedett. Sor került a 13. havi családi pótlék bevezetésére már tavaly augusztusban, és idén augusztusban is megkapták a családok a 13. havi családi pótlékot az iskolakezdés előtt. A közoktatási intézményben tanulók vonatkozásában - összhangban a fiatalok munkába állásának kitolódásával - a családi pótlékra jogosító korhatár 2003-tól kezdődően fokozatosan emelkedik évente egy évvel, amely 2004. szeptember 1-jétől immár 23 év lesz a korábbi 20 év helyett. Korábban a minimális nyugdíj 150 százalékának megfelelő anyasági támogatás 2003. január 1-jétől emelkedett a mindenkori minimális nyugdíj 225 százalékára, ikerszülés esetén annak 300 százalékára. A gyes esetében is történtek kedvező változások. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2003. január 1-jétől 4600 forintra változott a korábbi 4200 forint helyett. A fogyatékossági támogatásra jogosultak köre jelentősen bővült 2003. március 1-jei hatállyal.

Néhány szót természetesen ismét kell a jövő évi tervekről is beszélni. A családi pótlék a várható áremelkedésnek megfelelően 5,5-6 százalékkal nőhet, ami kategóriánként 300-400 forintos növekedést jelent gyermekenként havonta, ami 11,5 milliárd forint többletkiadást jelent. A nyugdíjminimumhoz kötött, illetve az azzal azonos vagy arányos ellátások, az anyasági támogatás, a gyes, a fogyatékossági támogatás, a korábban abszolút összegben meghatározott rendszeres gyermekvédelmi támogatás a nyugdíjminimum emelkedésével egyezően változik, ami a mindenkori januári nyugdíjemelés mértékének felel meg. Ennek mértéke 2004-ben várhatóan 6,3 százalék lesz. A nyugdíjszerű szociális ellátásoknál is 6,3 százalékos növekedésre lehet számítani. A keresetarányos ellátások, a gyed, a kisgyermekes apák szabadságára járó távolléti díj növekedését az ellátásuk bázisául szolgáló keresetek növekedése biztosítja külön intézkedés nélkül, ami várhatóan több mint 12 százalék lesz.

Az oktatás, a kutatás és a társadalmi élet egyéb területén is megjelennek további többletek. Gondolok például a kollégiumi, illetve a lakhatási támogatásra - több mint 2,5 milliárd forint -, a hallgatói létszám miatt a normatív támogatás növekedése több mint 4 milliárd forint. A hallgatói juttatások, oktatói ösztöndíjak összege változatlan, kivétel a kollégiumi lakhatási támogatás éves hallgatónkénti normatívája, ami 33 ezer forintról 50 ezer forintra fog nőni fejenként. A Bolyai János kutatói ösztöndíj havi összege szintén nőni fog 106 800 forintra. A nemzeti civil alapprogram 2004. évi előirányzata 6,1 milliárd forint, ez szinte teljesen új forrás, amely a civilek számára a jövő évtől rendelkezésre fog állni. Azt gondolom, ez szintén olyan lépés, amelynek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Néhány szót mindenképpen kell szólni a helyi önkormányzatokról, amely 3200 települést jelent ma Magyarországon, ahol az állampolgárok élnek: a keresetek felzárkóztatása - különös tekintettel a 2002. évi közalkalmazotti béremelésre, amelyet a költségvetés megfinanszírozott -, a szociális ellátásban a korábbi eredmények megőrzése mellett új megoldások bevezetése, a közoktatás területén elsősorban az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok úgynevezett központi költségvetési kapcsolatai a 2002. évhez képest 2003-ra 254 milliárd forinttal bővültek, ez mintegy 30 százalékot jelent. Ennek részeként a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó 5 százalékról 10 százalékra emelkedett, amely a változatlanul maradt személyi jövedelemadó-átengedés 40 százalékos szintjén belül növeli azoknak az önkormányzatoknak a mozgásterét, ahol ez a személyi jövedelemadó valóban keletkezik. Megszűnt a központi költségvetés belföldi gépjárműadóból való részesedése. E bevétel immár 100 százalékban a beszedő települési önkormányzatoknál marad. Ez is több mint 12 milliárd forint többletet jelent. Az illetékbevételi szabályok változásából adódóan további 15 milliárd forint többletbevételhez jutottak a megyei és a fővárosi önkormányzatok.

A 2004. évet illetően is el lehet mondani, hogy jelentős forrásbővülés következik be az önkormányzatoknál. A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó bevételei mintegy 8 százalékkal nőnek jövőre, ez közel 90 milliárd forintot jelent. Ha ehhez hozzávesszük még az Európai Unióból származó forrásokat, akkor még további 20 milliárd forint bővüléssel lehet számolni az önkormányzatoknál. A legfőbb prioritást - mint ahogy a költségvetés egészénél - az önkormányzatoknál is a fejlesztések jelentették, és itt 57 százalékos lesz a növekedés. Jövőre a költségvetés mintegy négyötödös arányban fogja finanszírozni a meginduló metrófejlesztést, amire a budapestiek olyan régóta várnak. De ugyanígy, más egyéb önkormányzati forrásokhoz is jelentős többletforrásokat fog tudni a költségvetés nyújtani. Az államháztartás egészéhez hasonlóan a helyi önkormányzati szférában is cél az átlagkeresetek reálértékének megőrzése, a vásárlóerő biztosítása. Ehhez kell az önkormányzatoknak a megfelelő intézkedéseket majd megtenni.

A közoktatási törvény új intézkedéseihez és a kedvezményes étkeztetés és tankönyvellátás további folytatására 16 milliárd forint épül be többletként a jövő évi önkormányzati forrásokba. A szociális ellátások vásárlóértékének megőrzése is, valamint a szociális és gyermekvédelmi törvények új rendelkezése alapján belépő egyes ellátások is több mint 15 milliárd forinttal fognak hozzájárulni az önkormányzatok forrásbővüléséhez.

Nem akarom a tisztelt képviselőket a költségvetésnek szinte minden egyes tételével untatni, de nagyon sok olyan tétel van még, ahol szintén jövőre nem az üres zseb politikája fog megvalósulni, hanem az a jóléti rendszerváltás, amelyet a kormányprogramban a kormány tavaly májusban meghirdetett. Ezen az úton szeretnénk 2004-ben is továbbmenni, és ehhez fogjuk minden képviselő, az ellenzéki képviselők segítségét is kérni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)