Készült: 2020.12.04.18:09:28 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 355 2014.10.20. 4:59  352-383

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény kapcsán igen, valóban úgy van, ahogy az előterjesztő is fogalmazott: jól tagolt törvényről van szó. Négy, illetve néha három költségvetési végrehajtásról számol be, attól függ, hogy a Médiatanács beszámolóját milyennek tekintjük. De a lényeg az, hogy most is elmondható, ami az előző években, hogy az egységes költségvetési törvényjavaslat ? mert ez az ? a hírközlési és a médiapiacon annak idején, 2010 augusztusában bekövetkezett változásokat képezi le, és a ma már kormányhivatalként gazdálkodó Nemzeti Hírközlési Hatóság jogutódja a konvergens, a megalakulásakor autonóm, ma önálló szabályozó szervként működő NMHH, amely a hírközlési piacról származó saját bevételből és a Médiatanács hivatali szervezetének kiadásait fedező alaptól utalt hozzájárulásból fedezi a kiadásait.

A hatóság költségvetését tartalmazó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésről szóló 2012. évi CXCIV. törvényt az Országgyűlés még 2012 végén, december 3-i ülésén fogadta el. A tervezett 35 milliárd forinttal szemben a tényleges pénzforgalmi bevétel 32,8 milliárd forint, ami 6,5 százalékos különbséget jelent. Az NMHH pénzforgalom nélküli bevételként vett igénybe az előző években keletkezett maradványokból és tartalékokból ? ahogy hallottuk az idén is ? közel 14,6 milliárd forintot. Ezek nyújtottak fedezetet a digitális átállási programra, az MTVA részére történő működési célú pénzeszközátadásra.

A hatóság költségvetésének bevételi főösszege mindösszesen közel 47,4 milliárd forint volt. A takarékos gazdálkodás eredményeként a kiadások 33,1 milliárd forintban teljesültek, ez az érték a módosított előirányzat kétharmada. A kiadások között jelentős tétel az MTVA részére átadott 7 milliárd forint működési célú támogatás és az említett digitális átállás állami feladataira fordított 7,5 milliárd forint.

A dologi kiadások, annak áfája és a pénzeszközátadás törvény szerinti összegének túlteljesítése mellett jelentősek a megtakarítások a többi fő előirányzat esetében, például a személyi juttatások és járulék esetében 1,2 milliárd, a bruttó felhalmozási kiadásnál pedig 1 milliárd forint. A takarékos gazdálkodás eredményeként 14,3 milliárd forintos bevételi többlet keletkezett, amelynek felhasználását a törvényjavaslat szabályozza.

A második részben az NMHH Médiatanácsa, amely a költségvetési szervekre jellemző gazdálkodást folytat, bevételét az alap forrásai biztosítják, ezt találhatjuk ebben a részben. A vonatkozó médiatanácsi határozat alapján a transzparens működés elvét figyelembe véve ez a költségvetés csak a tagok tiszteletdíjait és a szakértői kiadások fedezetét, valamint a társszabályozók működési támogatására fordított összeget tartalmazza. A 7,5 millió forintos megtakarítás a kötelezettségvállalások fedezetére fordítható. A médiapiacról befolyt bevételeket és az alaphoz történő utalásokat a Médiatanács kezelésű költségvetésen kívüli előirányzatok tartalmazzák.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló, már említett 2012. évi CXCIV. törvény 3. melléklete tartalmazta, amelyben a közszolgálati hozzájárulás összegét az NMHH a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján tervezte inflációkövetés alapján 68,6 milliárd forintban.

A benyújtott zárszámadási törvényjavaslat alapdokumentációjának számító intézmény éves elemi költségvetési beszámolóit a gazdálkodás megnyugtató ellenőrzésének elvét szem előtt tartva a hatóság és a Médiatanács által felkért független könyvvizsgálók véleményezték, mely szerint a költségvetések teljesítéséről, valamint a 2013. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről a beszámoló megbízható és valós képet ad.

Hasonló könyvvizsgálati jelentés és vélemény készült az alap költségvetésének és gazdálkodásának vizsgálatáról, így megállapítható, hogy az érintett intézmények a számviteli és államháztartási előírások betartásával átlátható módon hajtották végre a törvényekben meghatározott feladataikat. Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 369 2014.10.20. 1:36  352-383

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lukács Zoltán képviselő úr az előző hosszabb hozzászólásában is ? már ne haragudjon, képviselő úr ? sok sületlenséget mondott, most is sikerült neki, de a képviselő úr ráadásul cinikus is. Három vesztes választás után ilyen mélységes cinizmussal beszélni a közmédiáról, szerintem nagy tévedés az ön és az önök részéről.

De tudja, 2010-ben volt egy választás, akkor kétharmados többséggel bizalmat szavaztak az emberek a Fidesznek és a KDNP-nek, nyilván önök ellenében is; tudjuk, mit tettek a kormányzatuk nyolc évében. Elindultak rendszer-átalakítások, köztük a közmédia szabályzása is. Erről lehetett mondani sok mindent abban a négy évben, önök akkor is elmondták a most is hangoztatott sületlenségeiket. Még lehet, hogy igazuk is lehetett volna, de volt egy választás 2014-ben is, amikor az emberek véleményt mondtak arról az új közmédia-szabályozásról is, amiről igen sokat hallhattak, például a közmédiában önöktől, amikor nagyon sokszor ott szerepeltek. És az emberek megint azt mondták, hogy kétharmaddal támogatják ugyanazt a közösséget, aki addig is ezt a szabályozást is megalkotta, mert azt mondja Magyarország nagy közvéleménye ? az országgyűlési választáson mondták ezt most, 2014 áprilisában ?, hogy ez így jó, maradjon így.

Képviselő úr, legalább ezt vegye figyelembe, amikor ezt a sok sületlenséget hangoztatja! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 387 2014.10.20. 3:05  384-393

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi költségvetéséről tárgyalunk, és ahogy erről a médiatörvény is szól, ez egy egységes szerkezetben az illetékes országgyűlési bizottság által elénk terjesztett törvényjavaslat, merthogy a médiatörvény így írja ezt elő.

Az anyag, hasonlóan az előző évekhez, ugyan­olyan tagolásban van előttünk. Láthatjuk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetésénél a közhatalmi bevételek, az igazgatási szolgáltatási díjak, a frekvencia használatáért érkezett díjak, az azonosítók lekötéséért és a használatért fizetett díjak szerepelnek, bírságok, felügyeleti díj és különböző eljárási díjak. Ahogy hallottuk, a 32 milliárd forintot némileg meg­haladó bevételi előirányzat szerepel a javaslatban, és ezzel össz­hangban szerepel a kiadási főösszeg is.

A Médiatanács működési költségvetése esetén pedig az alap forrásai terhére a működési költségek fedezetére fordítható a tervezett összeg, 173,9 millió forint, ami az öttagú Médiatanács személyi juttatásait, a járulékokat és a szakmai működésüket támogató szakértői kereteket és a társhatósági támogatások tervezett összegeit tartalmazzák.

A Médiatanács-kezelésű előirányzatoknál pedig a tanács által kiszámlázandó, de véglegesen az alapot illető médiaszolgáltatási és pályázati díjakat az NMHH mint a Médiatanács hivatali szerve kezeli. Itt a médiaszolgáltatási díjak tervezett összege valamivel több mint 1 milliárd forint, és az összeg az országos kereskedelmi televíziós és rádiós jogosultságok szerződéseiben foglaltak alapján kerül megállapításra.

Az MTVA, a Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetésénél pedig közel 80,5 milliárd forint a bevételek tervezett összege. Ezzel összhangban tervezték a kiadásokat is. A médiaszolgáltatási díjak, a pályázati díjak, és ahogy hallottuk, a legnagyobb összeg a közszolgálati hozzájárulás a bevételi odalon.

A kiadási oldalon engedjék meg, hogy megemlítsem azt a támogatási rendszert, amit nagyon fontos tartalmilag is, amit ez az alap működtet, amely a magyar filmgyártás új finanszírozási rendszerének az egyik pillére. Nagy eredményeket értek már el ezzel eddig is, és örömmel üdvözlöm, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben is megtalálhatjuk ezt az összeget.

Javaslom, hogy mivel ez egy részletesen kidolgozott és a hatóság takarékos, költséghatékony hozzáállását is bizonyító költségvetés-tervezet, kérem, hogy az Országgyűlés, illetve a képviselők ezt a javaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 20 2014.11.25. 7:01  17-62

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2001-es év LXIV. törvényét módosítjuk, ez volt az úgynevezett örökségvédelmi törvény, amiről tudjuk, hogy akkor, 2001-ben, amikor itt a parlamentben elfogadtuk, egy nagy léptékű és fontos változást hozott a magyar műemlékek és örökségvédelmi ügyek tekintetében, és a szakmában új szemléletet is honosított meg. De ez már majd’ 15 éve volt.

Ezt a törvényt azóta nagyon sokszor nem csak technikai okok miatt módosították, módosította a parlament; 2002 és 2010 között, tudjuk, hogy ezek a módosítások inkább gyengítették és az időszak végére már-már szétzilálták azt a felépített rendszert, ami nagyon jól működött, nagyon jól indult. Ezért hozzá kellett kezdenünk ennek a rendszernek a rendbetételéhez is, és ezt 2010-ben elindítottuk, több lépcsőn keresztül sok olyan változás történt a törvényben, ami mára oda vezetett, hogy léphetünk egy nagyot, és rendbe tehetjük véglegesen ezt a területet.

Ez a mostani javaslat egy nagyívű, összefogott és átgondolt javaslat, amely a korábbi, általam az imént említett szemlélet formálásával, átalakításával is a mai kor igényeihez igazítja ezt az egész szervezetrendszert. Én ezt üdvözlöm, és köszönöm szépen ezt a nagy munkát, és nagyon nagyszerű az, hogy ezt a munkát a szervezetekkel együtt fogadták el.

Ahogy hallottuk államtitkár úrtól is, igaziból a technikai módosítások mellett két jelentős iránya van a törvény módosításának, a régészeti örökség védelmével kapcsolatosan, illetve a műemléki előírások módosításával kapcsolatosan. A javaslat megváltoztatja a régészeti örökség védelmével kapcsolatos, elsősorban a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályait. A feltáró tevékenység meggyorsítására átalakítja a szervezetrendszert.

A kormány statútumrendelete alapján már tudjuk, hogy a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi feladat- és hatáskörök. Ez egy fontos, megalapozó lépés volt ehhez az ügyhöz, amit ma tárgyalunk, és így és most a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz kerülnek ? ezt a törvény is most rendezi ? az örökségvédelmi nyilvántartási és tudományos szakértői feladatok, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum részét képező Nemzeti Örökségvédelmi Központ által ellátott egyes feladatok is. Ez is egy korábban elindított, átgondolt és most a törvény által is megalapozott változás lesz. A módosítás ezen integráció törvényi alapjait tudja most megteremteni.

A beruházó alapvetően a Forster Központtal állt és áll majd kapcsolatban, így az egyablakos, ügyfélbarát ügyintézés is megvalósítható. A Forster Központ készíti el az előzetes régészeti dokumentációt, végzi a próbafeltárást, javaslatot tesz a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás elvégzésére jogosult akkreditált intézményre, és a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatokat a feltárásra jogosult akkreditált intézmények végezhetik csak el. Ahogy államtitkár úr is mondta, ez egy új elem a dologban, egy olyan elem, ami erősíti mindezt a folyamatot. Ezt is üdvözöljük és támogatjuk.

A műemlékvédelmi előírások módosításával is foglalkozik a törvény, erről is engedjenek meg néhány gondolatot. A műemlékvédelmi előírások módosítása a műemléki értékek megalapozottabb és differenciáltabb védelmére, a tulajdonosok és az értékvédelem érdekeinek jobb összehangolására terjed ki, míg a nemzeti emlékhelyre vonatkozó módosítás elsősorban technikai és pontosító jellegű, és a törvény mellékletét érinti csak.

A cél az, hogy dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodás jöjjön létre; megalapozottabb értékfeltáráson alapuló, a funkcionális és gazdasági fenntarthatóságot is mérlegelő, a helyi közösség vagy a tulajdonos véleményét figyelembe vevő védelem és védetté nyilvánítás valósul meg a műemlékké nyilvánítás szabályainak ezen átalakításával, ezért is üdvözöljük, és a kétlépcsős védetté nyilvánítás bevezetésével szintén ezt segítjük, és megtörténik így a régészeti örökség védelmével történő harmonizáció is.

A törvény 45. §-ában foglalkozunk a műemlékké nyilvánítás szabályozásának átalakításával, ezzel az úgynevezett kétlépcsős rendszerrel. A nyilvántartott műemléki érték ? mint általános védelem - beve­zetésével fokozatossá tehető a védetté nyilvánítás, általános értékvizsgálathoz kötött nyilvántartásba vétel, majd részletes és tudományos értékvizsgálat után történhet csak műemlékké nyilvánítás ezután. Az értékek pontosabb meghatározása, részletes értékleltár elkészítése a jogbiztonságot is növeli, és az ideiglenes műemléki védelem meghosszabbíthatóságát a javaslat eltörli, ez is nagyon fontos, egyszerűsödik, átláthatóbb lesz így az eljárás.

Az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriába sorolás mellett az osztályba sorolással, a műemléki érték fennállásának és országos jelentőségének révén az értékközpontúságon túl a funkcionális és gazdasági fenntarthatóság mérlegelését is lehetővé teszi ez a javaslat.

Az állam szakértői szolgáltatási révén segíti a műemlékek fenntartóit, a tulajdonosokat. További cél a javaslatban, hogy a szakértők és szakértő szervezetek minősítésének megkönnyítése létrejöhessen, és cél a műemlékvédelem szempontjából speciális területek ? ahogy ezt államtitkár úr is kihangsúlyozta -, a kihaló, hagyományos kézműves technológiák támogatóvá tételének elősegítése, ez is egy fontos cél, ezt is üdvözöljük.

Ezen javaslat alapján megtörténik a műemlékek monitoringrendszerének szervezeti kialakítása, összehangolása a régészeti örökség védelmének hatáskörével, és az elsőfokú hatóságok létszámának megerősítése, kapacitásnövelése, a műemlékek monito­ring­rendszerének, az örökségvédelmi felügyelet feladatai ellátásának megerősítése is elérhető ezzel a javaslattal.

Végül: a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a műemléki érték megőrzése veszélyeztetetté válik, az állam rendelkezzen a kellő mértékű és célszerű beavatkozási lehetőséggel. Nagyon fontos javaslatok ezek, és ahogy az imént is említettem, az is egy erősítője ennek a javaslatnak, hogy a szakmai szervezetek lehető legszélesebb körével megtörtént az egyeztetés, és ezáltal egy olyan szemléletváltás történhet, amely egyúttal egy egységes és minden elemében a közjót szolgáló örökségvédelmi rendszert alakít ki és működtet ezután Magyarországon.

Kérem tisztelettel a parlament képviselőit, hogy támogassák szavazatukkal ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 156 2014.12.02. 7:07  153-170

HALÁSZ JÁNOS, a Kulturális bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kulturális bizottság november 10-én tárgyalta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és a bizottság megállapította, hogy ez egy átfogó és alapos anyag, egy részletes beszámoló. Egy olyan beszámoló, amiből lehet látni, hogy a Médiatanács a munkájával segítette azt, hogy minden magyar ember számára biztosított legyen az információs és kulturális javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés.

(17.10)

Az anyag terjedelmes, de ugyanakkor tartalmas is, 11 fejezetben tárgyalja a Médiatanács munkáját, olyan témák vannak benne, mint a Médiatanács működéséről szóló fejezet. De szól az anyag a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának a helyzetéről, vagy a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulásáról, az elnök asszony által is az imént említett rádiós pályázatok, a különböző jogosultságok 2013-as alakulásáról, vagy a médiaszolgáltatási piac gazdasági helyzetéről, pénzügyi feltételeinek alakulásáról, vagy a Tanács konkrét egész éves tevékenységéről, de a külkapcsolatok alakulásáról, a különböző támogatási területekről, a médiamecenatúra-prog­ram­­ról is szól az anyag, és találunk benne egy nagyon alapos rádiós és televíziós médiatartalom-elemzést is a 2013-as évre vonatkozóan.

Engedjék meg, hogy az anyaggal kapcsolatban négy témát röviden kiemeljek, amelyek a Kulturális bizottságban is szóba kerültek. Az egyik ilyen a rádiófrekvenciák értékesítése volt. Ahogy hallottuk is elnök asszonytól, egy nagyon alapos munka folyik, amikor egymást követő évekre is épül a dolog, hisz az az 54 jogosultság, amelyről döntöttek, amely rádiófrekvenciákat értékesítettek, csak részben voltak 2013-as kiírásúak. De ami nagyon érdekes és fontos, hogy ebből az 54 értékesítésből 24-en, azaz nagyon jelentős arányban közösségi rádiók kapták meg a frekvenciát, ami, azt gondolom, mint belső arány is nagyon megnyugtató a döntések tekintetében.

A televíziós területről a digitális átállásról hallhattunk elnök asszonytól itt is alaposan, ahogy az anyagban is szerepel ez. Fontos kiemelni ‑ és ezt szeretném képviselőként is és bizottsági előadóként is jelezni ‑, hogy erre a munkára is büszke lehet a Médiatanács, hisz ez egy nagyon komoly átállás. Bármely országot nagyon komoly feladat elé állítja, állította ez a munka. És ezt itt Magyarországon a Médiatanács közreműködésével, vezényletével nagyon nagyszerűen sikerült megoldani. Ehhez nyilván kellettek a partnerek, kellettek a műsorszolgáltatók is partnerként, de leginkább a Médiatanács átgondoltsága és az a segítő hozzáállása kellett, amikor a munka során elsősorban a nézők, a közönség érdekeit figyelték, és a helyi közösség érdekeit is. Ahogy hallhattuk, például a helyi televíziók digitális átállása kapcsán nagyon fontos volt a több mint 300 millió forintos támogatás és pályázati lehetőség, és így nemcsak az országos adók, de a helyiek is szinte teljes mértékben át tudtak állni a digitális műsorszórásra.

A harmadik terület, amit szeretnék kiemelni, az a magyar zene aránya, amit elnök asszony is említett. Talán érdemes is ezt kicsit továbbgondolnunk. A törvény jelenleg az országos kereskedelmi rádiók esetén írja elő a 35 százalékos kötelezettséget, a helyieknél pedig az nagyon helyes, hogy a médiahatóság ösztönzőleg az új pályázatoknál, ha a 35 százalékot vállalják azok, akikre nem kötelező, a helyi kereskedelmi rádiókra, az előnyt jelent a pályázati elbírálásnál. De én úgy is, mint jogalkotó, szeretném mindnyájunk figyelmébe ajánlani, hogy persze jó az ilyen ösztönző, de a legjobb az lenne, ha a törvényt e tekintetben, amikor sor kerül rá, esetleg módosítanánk, és szeretném föltenni az asztalra, gondolkodjunk el azon, hogy ez a 35 százalék első lépésben az országos kereskedelmi adóknál, de adott esetben második lépésben a helyieknél is nyugodtan emelkedhetne 50 százalékra, hiszen ezzel a lépéssel a magyar zenét, a magyar zene ügyét szolgálnánk. A mostani példa azt mutatja, hogy mivel nagyon sokan betartják, szívesen vállalják, talán egy ilyen óvatos 15 százalékos előrelépés is mindenképpen segítség lehetne. Nagyon jó, hogy ez a téma itt most előkerült, nyilván majd alkalomadtán, amikor az ehhez szükséges törvényt módosítjuk, akkor ez az ügy is előkerülhet. Remélem, nem fogjuk elfelejteni.

Szeretnék még beszélni a médiamecenatúra-programról, amiről elnök asszony is említést tett. Ez a 2,5 milliárd forintos támogatási rendszerével egy nagyon fontos pillére a magyar filmtámogatási rendszernek is. Igazából három pillérből áll az a rendszer, ami az elmúlt években kialakult. A Nemzeti Filmalap az egyik, döntően a játékfilm-finanszírozással, ‑tá­mo­gatással, a másik a kormány, illetve azon belül is az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol a különböző tudományos és konferenciatámogatások szerepelnek, a harmadik, de sorrendben nem is, hanem egy nagyon erős és sok műfajt döntően megmentő, tehát igazán fontos pillér a média­mecenatúra-program, a médiahatóságnak, a Médiatanácsnak ez a pályázati rendszere, amikor is az animációs, az ismeretterjesztő vagy a dokumentumfilm, a kisjátékfilm, kísérleti film területén gyakorlatilag innen tudnak csak támogatást kapni a filmkészítők. Éppen ezért nagy felelősség is ennek a rendszernek a működtetése. Nagy örömmel látom, hogy itt egy kiegyensúlyozott pályázati kiírási rendszer működik, és azt is, hogy egy jó, hozzáértő és felelős bírálati rendszert működtetnek. Bízom benne, hogy ez a következő években is így marad. Ez nagyon fontos a magyar kultúra, a magyar film ügyének is. Ezt is köszönjük önöknek a munkájuk során.

Tisztelt Ház! A bizottság megtárgyalta a javaslatot, és egy határozati javaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak. Ebben a határozati javaslatban a Kulturális bizottság azt javasolja képviselőtársaimnak, hogy fogadjuk el a médiahatóság 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Remélem, hogy a szavazásnál ez majd így is lesz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 170 2014.12.02. 1:25  153-170

HALÁSZ JÁNOS, a Kulturális bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim véleményét nyugalommal és türelemmel végighallgattam, véleményüket tiszteletben tartom, de egyikőjük véleményét sem osztom az ellenzéki padsorokból.

A bizottsági ülésen is folytattunk egy vitát hasonló szerkezetben, melynek végén a bizottság beterjesztette azt a javaslatot, amelyről most itt tárgyalunk, amely szerint javasoljuk, hogy fogadjuk el ezt a beszámolót. Mindezt tettük azért is, és szavaztunk a javaslatunk mellett, mert ott a bizottsági vitában is elnök asszony a fölmerült kérdésekre, a beszámoló kiegészítése után a felmerült kérdésekre is értően és alaposan válaszolt. Most itt a Házban is ugyanez történt. Egy kicsit hosszabb volt, talán még alaposabb volt a vita, olyan képviselőknek is, akik nem tagjai a bizottságnak, volt alkalmuk hozzászólni. Én úgy érzem, elnök asszony most is válaszolt a kérdésekre, azokra a fölmerült aggályokra, amelyeket megfogalmaztak képviselőtársaim. Véleményem szerint ezek kielégítő, megnyugtató válaszok voltak, és továbbra is azt tudom mondani, amit a vita elején, hogy kérem a tisztelt Házat a javaslat, a beszámoló elfogadására.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 153 2015.04.14. 5:06  148-171

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam a javaslat ismertetése kapcsán, illetve államtitkár úr a kormányzati álláspont ismertetése kapcsán beszélt már az előzményekről, én is szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel e témakörben, hiszen ez a javaslat valóban egy korábbi átalakításnak a folytatása, én úgy mondanám, hogy finomhangolása. Miről is van szó? Arról a magyar közgyűjteményi világot érintő nagy horderejű törvénymódosításról, amelyet a tisztelt Ház 2012 őszén fogadott el, és amely javaslat következményeként 2013. január 1-jétől elindult az az átalakulás, amely következményeként nem egy egyszerű szerkezeti struktúraváltás történt, nemcsak arról volt szó, hogy a megyei hatókörű múzeumok, a megyei könyvtárak más fenntartóhoz kerültek, a korábbi megyei fenntartási konstrukcióból, mondjuk így, a települési önkormányzatokhoz, hanem ez tartalmi változást is hozott, hiszen ne felejtsük el, hogy 2013 elejétől a közgyűjteményi rendszer ‑ úgy is, mint a magyar múzeumi világ és a magyar könyvtári világ ‑ több milliárddal magasabb költségvetést kapott, és ezen támogatásemelés, ezen költségvetési előrelépés, a feladat ezen megbecsülése nagyon sokat segített abban, hogy ez az átalakulás, amely sokszor bizonytalanságot is hoz a szereplők életében, ez sikertörténet legyen. És az lett. Az lett, hiszen Magyarországon a múzeumi látogatók száma emelkedett, a könyvtári olvasók száma emelkedett, tudjuk, hogy megújultak állandó kiállítások, nagyon sok olyan új időszaki kiállítás nyílt a múzeumokban, amely mindezt segítette, és tudjuk, hogy a könyvtári rendszer is korszerűbb lett, az ellátás színvonala is emelkedett. Ez mind nagyon fontos dolog volt.

Mint ahogy ez a mostani javaslat is nagyon fontos, és ahogy képviselőtársaim, Simon Róbert képviselő úr, Hoppál Péter államtitkár úr említette, itt most egy olyan lépés történik, amely még könnyebbé teheti az intézmények életét. De nézzük meg egy kicsit konkrétan, hogy mely intézményekről van szó, mert lehet, hogy ez egy finomhangolás, lehet, hogy ez most az előző szerkezeti átalakuláshoz képest nem akkora lépés, de ha megnézzük konkrétan, hogy mely intézményekről van szó, akkor mindjárt látni fogjuk, hogy valóban egy nagyon komoly dologról van szó. Mert amikor 154 ingatlant, 154 ingatlantételt sorolunk föl, értelemszerűen, ahogy ez szokott lenni az ilyen törvényekben, a helyrajzi számokat látjuk, a városokat, a településeket látjuk még, de ha megnézzük, hogy ez mely intézményeket érinti igazán ‑ én néhányat felsorolnék ‑, akkor lehet érezni, hogy ez egy fontos javaslat, és így talán még nagyobb értékű az az összefogás, illetve az a közös támogatás, ami a Kulturális bizottságban is megjelent a törvényjavaslatunk mellett. Hiszen a 154 ingatlan között találhatjuk a kecskeméti Cifrapalotát vagy a Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelyeit Pécsett vagy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot. De a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Pannon-tenger Múzeum is szerepel ebben a listában. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum épületei és a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár épületei is ott vannak ezen a listán. Az egri Vármúzeum, ami egyébként történelmi emlékhely, de Szolnok is érintett a Damjanich János Múzeum épületével és a Verseghy Ferenc Könyvtár épületével. A nyíregyházi Jósa András Múzeum is szerepel az önkormányzati tulajdonba majd adandó ingatlanok között. Vagy a veszprémi Eötvös Károly Könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum épületei is ott vannak az érintett ingatlanegyüttesben. És a debreceni Déri Múzeum épületei is szerepelnek, mint ahogy a kaposvári megyei és városi könyvtár épülete is. Szeged sem marad ki természetesen, a Móra Ferenc Múzeumhoz tartozó Fekete ház vagy a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is, ahogy az önkormányzat kérte egyébként minden esetben. És a zalaegerszegi Göcseji Múzeum épülete is itt szerepel, ahol egyébként az előbb említett szintén új kiállítások nagy sikert hoztak az ottani múzeumi életben az előző évben. Szóval ezek az ingatlanok nagyon jelentős műhelyei a magyar könyvtári és múzeumi világnak, ezért is nagyon fontos ez a javaslat.

A Fidesz-frakció elnöksége is tárgyalta a javaslatot, látják a benyújtók személyét. A Fidesz-frakció támogatja a javaslatot, és arra kéri a tisztelt Házat, hogy nem megterhelve más típusú vitákkal, ezt a javaslatot támogassák, tisztelt képviselőtársaim.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 18 2015.12.15. 5:09  17-20

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hétvégén tartottuk a Fidesz-kongresszust. A kongresszusunkon szó volt a polgári berendezkedésről, a migrációról, a családok támogatásáról, a munkahelyteremtésről. De amikor az ellenzéket kérdezték erről a kongresszusról, nem ezekről a témákról beszéltek. Pedig azon múlik Magyarország jövője, hogy meg tudjuk‑e védeni az országot az illegális bevándorlóktól, és hiszünk‑e abban, hogy erős és sikeres családok nélkül nincs erős és sikeres országunk.

Ezek után az ellenzék nem ezekről az égetően fontos kérdésekről akar beszélni, hanem, mint mindig, ahogy itt ma is, a korrupcióról. Erre én azt tudom mondani, hogy az kiabál, akinek a háza ég. Azok vádolják a kormányt, akikről még a saját barátaik is lesújtó véleményt közöltek, ugyanis a Transparency International 2008-ban publikált jelentése szerint a korrupció akkor Magyarországon széles körben elterjedt, s különösen veszélyes az üzleti és az állami szféra találkozási pontjain, ahogy akkor írták.

A korrupció latin eredetű szó, amelynek a jelentése: romlás, rontás.

(8.40)

Azok kiabálnak korrupciót, akik rontást és romlást hoztak Magyarországra mind gazdasági, mind erkölcsi értelemben. A baloldal tönkretette Magyarországot, és évekig nem szóltak másról a hírek, mint a börtönbe és bíróságra vonuló MSZP-s politikusokról. Tehát a korrupció fogalma pontosan kifejezi a baloldal kormányzásának a minőségét: romlás, rontás, rombolás.

A 2002 és 2010 közötti időszak tele volt korrupciós ügyekkel, és ma azok vádolnak bennünket korrupcióval, akik elherdálták az ország vagyonát. Sok mindent elárul a baloldal nyolcéves kormányzásáról, hogy a legemlékezetesebb jelképük a nokiás doboz volt. Dombok közé építettek völgyhidat, a pusztába pedig alagutakat, vagy olyan uniós projektek épültek, mint a 40 centiméteres bodrogkeresztúri kilátó vagy a drégelypalánki kutyafitneszcentrum.

Ezzel szemben a jelenlegi kormány hivatalba lépése után azonnal zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, de közben az ellenzék hemzseg a korrupciós ügyektől. Nézzünk néhányat! Juhász Ferenc közreműködése Fapál Ferenc lakásvásárlásában: hűtlen kezelés miatt bűnösnek mondta ki a törvényszék Juhász Ferencet. Feketekassza a józsefvárosi MSZP-nél. Elrendelték a nyomozást a józsefvárosi MSZP-s feketekassza ügyében. Az eljárást a NAV illetékes igazgatósága folytatja le ismeretlen tettes ellen, számvitel rendjének megsértése és más bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt.

Több száz millió forint Simon Gábor számláján. Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről 2014. február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak. A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamis magánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja az MSZP volt elnökhelyettesét.

Hiszékeny Dezsőt hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják. Hűtlen kezelés Sukorón: emlékeznek erre az ügyre biztosan, 2015 októberében első fokon befejeződött a Sukoró-per. Tátrai Miklós, a telekcsere-szerződést megkötő volt vagyonkezelő-vezér 4, értékesítési igazgatója 3,5 év börtönt kapott. Gyurcsány Ferenc bizonyára nem véletlenül kiállt mindkettőjük mellett.

A korrupció azonban a Jobbiktól sem áll távol, a párt ugyanis mind a mai napig nem tisztázta minden idők legsúlyosabb korrupciós botrányát, a Kovács Béla-ügyet. A Jobbik képviselőjét orosz kémkedéssel vádolják. Vona Gábornak választ kell adnia arra, hogy hogyan és miből kaphatott a Jobbik Kovács Bélától sokmilliós támogatást, ahogy arra is, hogy miért nem vizsgálta ki a mai napig képviselője ügyét, és mit ért az alatt, hogy a KáGéBéla-üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, „Sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat is, amikre választ várok.” Hát mi is választ várunk, kedves jobbikos képviselők, mint ahogy választ várunk arra is, hogy a Jobbik miért nem tudott elszámolni a közpénzekkel. Ugyanis a Jobbik törvénysértő módon éveken át elmulasztotta közzétenni pénzügyi beszámolóját a Magyar Közlönyben, emiatt a párt ellen a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatot indított.

De az ellenzék korrupciós ügyeinek nincs vége. Ahol még szocialista polgármester irányít egy települést, ott újból és újból felbukkannak a gyanús ügyek. Ilyen például Szeged. Szegeden a helyi közlekedési kft. számlázott ki több mint 300 ingyenes parkolásra jogosító bérletet. Azt írják, hogy a piaci ár töredékéről állították ki a számlát az önkormányzatnak, de még azt sem fizették ki. Az ügyben hűtlen kezelés miatt nyomoznak.

Tisztelt Ház! Látjuk tehát, hogy az kiabál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akinek a háza ég, az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 73 2015.12.15. 3:02  72-77

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára ön is emlékszik még arra, hogy mennyi akadállyal, ellenségeskedéssel, rosszindulattal kellett megküzdenünk Debrecenben ahhoz, hogy újból megnyithassa kapuit a repülőtér. Az első Orbán-kormány idején, 2001-ben végre nemzetközi repülőtérré válhatott. Aztán megint olyan idők jöttek, amelyek nem kedveztek sem az embereknek, sem a gazdasági fejlődésnek. Debrecen városa azonban felismerte a repülőtérben rejlő gazdasági lehetőségeket, ezért folyamatosan fejlesztette azt. Majd a polgári kormány újabb győzelme után új lendületet kapott a repülőtér fejlődése. Míg 2011-ben mindösszesen 19 ezren vették igénybe a repülőtér szolgáltatását, 2014-ben már 145 ezer volt az utasforgalom, az idei évben pedig várhatóan a 180 ezret is el fogja érni, azaz csaknem megtízszereződött az utasfor­galom.

A debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú légi kikötőjévé vált, a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után a második legforgalmasabb. A további növekedésre jó lehetőséget ad, hogy 2016 áprilisától a világ egyik legnagyobb légitársasága, a Lufthansa hetente három alkalommal közvetlen járatot fog indítani Debrecen és München között, ami remélhetőleg segíteni fogja a régió fejlődését. Debrecen városa az elmúlt években a stratégiai partnerével együtt összesen 7 milliárd forintot fordított a repülőtér fejlesztésére, és úgy látszik, a befektetett munka egyre inkább megtérül.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az is mutatja, érdemes volt küzdeni, hogy a debreceni légikikötő a Wizz Air bázisrepülőterévé vált. A forgalom- és utasszám-növekedés mellett a repülőtér gazdaságra, munkahelyteremtésre gyakorolt hatása is kiemelkedő, s mindemellett a repülőtér jelentős mértékben növeli térségünk gazdasági és turisztikai vonzerejét. A nemzetközi repülőtér ittlétének köszönhetően az elmúlt 15 évben Debrecenben és régiójában sok olyan cég telepedett meg, amelyek több száz vagy ezer főt alkalmaznak. A város tudatos gazdaságfejlesztési politikájának eredményeképpen további cégek választják Debrecent befektetésük helyszínéül.

(12.40)

Azaz új munkahelyek létesülnek, a befizetett helyi adók révén a város gazdasági stabilitása növekszik, a megvalósuló városi életminőséget javító beruházások révén nő a városunkban élők életminősége és életszínvonala, amiknek hatására további befektetők telepedhetnek meg Debrecenben. Ezt nevezhetjük példás fejlesztésnek, ahol az igazi győztesek a debreceniek, a magyar adófizető polgárok.

A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár urat, mit jelent az új járat Hajdú-Bihar megye és Kelet-Magyarország számára. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 77 2015.12.15. 0:52  72-77

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszát elfogadom, és egyúttal szeretnék is kérni öntől valamit. Bizonyára emlékszik, múlt héten nagy köd volt Debrecenben, és az egyik londoni járat nem tudott ott hol leszállni, Budapesten kellett landolnia ennek a járatnak. Ilyen előfordul, minden repülőtéren vannak extrém időjárási helyzetek. De azt is tudjuk, hogy Debrecenben egy olyan automatikus leszállító egység van, ami 800 méter magasságra hozza le a gépeket, onnan nagy ködben sokkal nehezebb biztonságosan leszállni. Létezik olyan leszállító egység is, ami már 250 méter magasságra szállítja le automatikusan a gépeket. Ha egy ilyen lenne Debrecenben, a repülésbiztonság is sokat javulna, sokat segítenénk ezzel a repülőtérnek, ezért kezdeményezek egy egyeztetést önnel, hogy hogyan tudunk ilyen fejlesztés felé elmozdulni.

Köszönöm, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 219 2016.04.26. 4:41  218-229

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításával kapcsolatosan nyújtottam be módosító javaslatot a tisztelt Házhoz.

Miről is van szó ebben a javaslatban? A személyszállító lassújárművekkel olyan piaci alapon végzett szolgáltatást nyújtanak egyes vállalkozások, amit ugyan közúton személyek szállításával valósítanak meg, de a szolgáltatást igénybe vevők célja nem valahonnan valahová eljutni, hanem egyes látnivalókat szeretnének megtekinteni. A szolgáltatás tartalma valójában idegenforgalmi szolgáltatás, amely az utasok kis sebességgel, jellemzően a kiindulási pontra történő visszaszállításával valósul meg. E szolgáltatás nyújtása a tartalma alapján nem közúti közlekedési szolgáltatás, hanem személyszállítási szolgáltatás, idegenforgalmi szolgáltatás, mert nem a helyváltoztatás a cél, hanem a látnivalók bemutatása és sok esetben kulturális ismeretek nyújtása.

E járművek közlekedésének speciális személyszállítási szolgáltatásként történő szabályozását az általános keretszabályok megállapításával a személyszállítási szolgáltatásokról szóló imént idézett törvényben láttam indokoltnak kialakítani. Egyúttal érdemes megadni ebben a módosításban a települési önkormányzatok számára a szabályozási felhatalmazást is a helyi további szabályok kialakítására. Az általános törvényi keretszabályok megalkotása, illetve a települési önkormányzat számára biztosított szabályozási felhatalmazás Magyarország valamennyi településének érdekeit szolgálja.

Nézzük, milyen is a jelenlegi hatályos szabályozás! A jelenleg hatályos szabályozás szerint a lassújárművel történő személyszállítás végzését kizárólag a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988-as minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ez egy igen régi rendelet. A rendelet 2. §-a szerint ha egy gazdálkodó szervezet személyszállítási szolgáltatást lassújárművel kíván végezni, elegendő csupán bejelentéssel élnie az illetékes közlekedési hatóságnál, és már meg is kezdheti a közúti közlekedési szolgáltató tevékenységét. Vagyis ilyen esetben egy helyi önkormányzat nem kap lehetőséget arra, hogy a nyilvánvalóan szükséges helyi keretszabályokat is megalkothassa.

Az új szabályozás erre tesz kísérletet, és én ezt a javaslatot hoztam a Ház elé. A személyszállítási törvény tervezett rendelkezései majd annyiban jelentenek új elemet, hogy ezen lassújárművek szabályozására annak turisztikai jellegére tekintettel fogalmaz meg többletszabályokat. Javaslatom a „különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű” fogalmát hozza létre. Tehát a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművét, és ebbe beletartoznának a lassújárművek. Ezek döntően az ismert kisvonatok a városon belül, amelyek gurulnak, és városnéző kisvonatok bent a településen belül; az emberi meghajtású eszközök, mert ma már van olyan, hogy biciklivel, triciklivel szállítanak turisztikai céllal utasokat; de ugyanez a helyzet motorkerékpár és segéd-motorkerékpár esetén, ha ezen járművekkel turisztikai jellegű szolgáltatást valósítanak meg. Beletartoznak továbbá ebbe a kategóriába azok a buszok, amelyek szintén ilyen céllal közlekednek, viszonylag szintén elég lassan a településeken, de javaslatom ebből a kategóriából értelemszerűen kizárja a személygépjárműveket.

Tehát a törvény az alapvető szabályokat tartalmazza, és felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, hogy a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő szabályokat rendeletben állapítsák meg erre az új kategóriára a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű fogalma esetén.

A javaslatot a Fidesz-frakció is megtárgyalta és azt támogatja. Tisztelettel kérem kedves képviselőtársaimat, hogy a most benyújtott törvényjavaslatot a vita után majdan a szavazáskor támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 229 2016.04.26. 3:05  218-229

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, elnök úr. Megvallom őszintén, nem számítottam arra, hogy egy ilyen javaslat esetében is ennyi minden eszébe jut ellenzéki képviselőtársaimnak, főleg a szocialistáknak. De van, aki ezt viccesebben adta elő, van, aki pedig halál komolyan veszi magát, de hát marhaságokat beszél, mint Gúr Nándor. Hát itt vagyunk, semmi baj, végül is az a fontos, hogy az ember ne tántorodjon el attól az elhatározásától, hogy konstruktívan áll ehhez a helyzethez, és várja előterjesztőként a módosító javaslatokat. Engem még Gúr Nándor sem tudott eltántorítani ettől az alapállásomtól, ezért szeretnék néhány dologban reflektálni, ami remélem, előre viszi az ügyet majd.

Először is köszönöm szépen jobbikos kollégám hozzászólását. Említette az önkormányzatokat, hogy élnek vagy visszaélnek majd vele. Nyilván mindnyájan abban bízunk, hogy élnek ezzel a lehetőséggel, és természetesen ezt lehet majd látni, lehet tudni, és a helyi lakosok, ha az önkormányzat visszaél egy ilyen lehetőséggel, akkor nyilván levonják belőle a megfelelő következtetéseket a következő választáson. Tehát ebben bízom, hogy élni fog vele.

Szocialista képviselőtársaim még meghatónak is nevezték ezt a javaslatot, persze kellő és szokásos szocialista hozzáállással. De nem akartam ezzel én meghatni senkit, én segíteni szerettem volna az önkormányzatoknak ezzel az üggyel. És ezzel segíteni is fogunk véleményem szerint. Azt is mondták, hogy fontoljuk még meg, dolgozzunk még ezen a javaslaton. Önök is tudják, hogy amikor egy törvényjavaslat a Ház elé kerül, annak elindul a vitája, az általános vita zajlik itt is, az például ennek a munkának egy része. Mert önök mondanak itt véleményt, azt az előterjesztő meghallgatja, megfontolja, és ha dolgozunk rajta, akkor biztatom önöket, hogy adjanak be módosító javaslatot. Nagyon nyitottan állunk előterjesztőként a benyújtott módosító javaslatokhoz. Várom azokat, és ha azok olyan módosító javaslatok, amelyek valóban ezt az alapcélt, amit ez a módosítás szolgál, támogatják, akkor nagy örömmel fogjuk befogadni őket.

Tehát dolgozzunk rajta. Mi már dolgoztunk, itt a javaslat. Ha azt gondolják, hogy nem csak beszélnek, hanem önök is tényleg dolgozni akarnak ezen, akkor, még egyszer mondom, tényleg nagy tisztelettel várjuk a módosító javaslatokat, és bízom benne, hogy a következő vitaszakaszokban a parlament egyéb műhelyeiben halad előre ez a törvény, és amikor szavazni kell itt a Házban róla, akkor majd önök is fogják ezt támogatni. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 222 2016.05.09. 1:19  221-232

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) , a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak elöljáróban mondanám el: az előző alkalommal, amikor az általános vitáját folytattuk le ennek a törvényjavaslatnak, akkor két frakció jelen volt és véleményt is mondott. A Jobbik-frakció a véleménye után támogatásáról biztosította a javaslatot, az MSZP-frakcióból, bár nem azok, akik most jelen vannak, hanem teljesen mások voltak itt, és sok kritikát megfogalmaztak, ezért mi előterjesztőként vártuk a módosító javaslatokat. Ezt itt a zárszavamban akkor el is mondtam, de módosító javaslat nem érkezett.

Egy frakció volt, az LMP, amelyik itt sem volt, ők küldtek be egy módosító javaslatot, de annak megvitatására nem volt alkalom, mert itt sem voltak, meg a bizottsági ülésre sem jött el az előterjesztője, és most sincs itt senki a frakcióból. De ezt megszoktuk már. Éppen ezért arra kérem a tisztelt Házat, hogy természetesen a mai vitaszakasz lezárása után is, majd a holnapi napon, úgy, ahogy a törvényt eredetileg is beterjesztettük, fogadjuk el. Remélem, ezzel a napirendet nagyon röviden le is tudjuk zárni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 232 2016.05.09. 0:48  221-232

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden, a rend kedvéért. Józsa István jellemzően nem tudta, hogy mit beszél, mert a kormányt nevezte előterjesztőnek. Képviselő úr, nyugodtan tegye le a telefont, megvárom, mert önnek szerettem volna szólni mint előterjesztő. (Dr. Józsa István: Figyelek!) Köszönöm szépen; bocsánatot kérek, ha már ön nem.

A helyzet az, hogy itt az előterjesztő két képvi­selő, és a kormány támogatja ezt a javaslatot, csak erre az apróságra hívnám fel a figyelmét, mert amikor bejött, láthatóan nem tudta, hogy hol van és mit beszél, és ez azért furcsa dolog volt az ön szájából, nem szokott ennyire felkészületlen lenni, de a statisztikája biztosan javult. Én pedig, hogy ne javítsam az enyémet tovább, most be is fejezem, és kérem még egyszer a tisztelt Házat a javaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból. ‑ Dr. Józsa István: Ezért kár volt szót kérni.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 10 2016.08.22. 5:02  9-12

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma hajnalban Rióban véget ért az olimpia. A Fidesz és a Fidesz-frakció nevében gratulálok sportolóinknak, edzőinknek, a segítőknek. Nagyra becsüljük a magyar olimpiai csapat áldozatos munkáját. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(9.20)

Ez a mai ülés leginkább arra jó, hogy ezen falak közt elmondhatunk ilyen mondatokat. De persze nem ezért jöttünk. Van egy javaslat, amit szeretnének megtárgyalni az ellenzéki képviselőtársaink; nézzük meg, hogy hogy is kerülünk ide.

Először is rendkívüli ülést úgy lehet tartani, ha több mint 40 képviselő azt kezdeményezi; ez az ellenzéki oldalról csak és csakis akkor állhat elő, ha a Jobbik és az MSZP összeáll. Ez most megtörtént. (Novák Előd közbeszól.) Persze a dolog nem így kezdődött. Szávay képviselő úr beterjesztett egy javaslatot valamikor augusztus elején, tartottunk egy ötpárti egyeztetést. És az ötpárti egyeztetésen mi történt? Az MSZP el se jött, és azt mondta, hogy a Jobbik egyébként a Fidesz kezdeményezésére hozza ezt a javaslatot, meg még azt is nyilatkozta az MSZP központja, hogy számító és hiteltelen Szávay képviselő úr javaslata. Majd eltelik tíz nap, és mi történik? A szocialista képviselők saját kezükkel szépen mind aláírják Szávay képviselő úr javaslatát, kezdeményezését. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szörnyű!) Na, hát ennyit a szocialisták igazmondásáról!

De egy javaslat áll előttünk, nézzük meg, hogy miről is van szó, és miért nem támogatjuk. Azért nem támogatjuk, mert eleve lehet látni róla, hogy az október 2-ai népszavazást szeretnék ellehetetleníteni, de tartalmilag és eljárásjogilag is problémánk van a javaslattal. Tartalmilag először is azért, mert egy olyan törvényt akarnak módosítani, amely már kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság próbáját is kiállta (Közbeszólás az MSZP soraiból: Akkor már nem is lehet módosítani! Belevéstük a gránitba!), amely törvény tartalmazza a Velencei Bizottság ajánlásait, és ezért a Velencei Bizottság is jónak tartja ezt a törvényt, sőt, ezen választási törvény alapján volt 2014-ben országgyűlési választás Magyarországon, ez alapján szereztük mindnyájan a mandátumunkat. Szóval, egy olyan törvényről van szó, amelyet ha változtatunk, akkor csak azt kockáztathatjuk, hogy zavar kerül a rendszerbe, erre pedig nincs szükség.

És eljárásjogilag különösen aggályos az, amit szeretnének, mert van egy kitűzött népszavazás október 2-ára, amikor szavazhatunk a migránsok kötelező betelepítése ellen, de amikor már egy kitűzött időpontja van egy népszavazásnak, olyankor eljárásjogi törvényt módosítani nem szabad - az a demokratikus hagyományok figyelmen kívül hagyása. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Már zajlik a kampány, a választók értesítése már elkezdődött, önök pedig új értesítéseket akarnak küldeni, de erre nincs idő. Ha elfogadnánk ezt a törvényt, és aszerint járnánk el, az önök módosított törvénye szerint, nem lehetne lebonyolítani az október 2-ai népszavazást, az pedig egy alkotmányellenes helyzetet hozna, hiszen a köztársasági elnök úr kitűzte ezt a törvényt. Éppen ezért mondjuk, és így is van, hogy ez a lehetőség, amit önök kérnek, ellehetetlenítené az október 2-ai népszavazás megtartását.

Persze értem én, hogy vannak itt olyanok, akik ezt szeretnék. Az MSZP-s képviselők, tisztelt szocialista képviselőtársaim, nyilván ezt szeretnék, hiszen korábban, amikor a migráció ellen kellett küzdeni, törvényeket kellett hoznunk itt a parlamentben, akkor sem támogatták azt az ügyet, nem támogatták a műszaki határzár, a kerítés megépítését, a honvédség bevethetőségét. Önök most is csak ügyeskednek, hogy nehogy sorra kerülhessen ez a népszavazás, folyamatosan migránspárti álláspontot foglalnak el, pedig egyszerű lenne: ahogy az államtitkár úr is mondta, válaszolniuk kéne már végre arra, hogy támogatják-e a migránsok kötelező betelepítését vagy sem, igen vagy nem. Erre kellene válaszolniuk, de ma sem tették ezt meg. Reméljük, hogy előbb-utóbb erre sor kerül.

A Jobbik álláspontja az MSZP mellett különösen érdekes, és én úgy látom, hogy egyre homályosabb. Nagyon fontos az, hogy önök azt mondják: el kell menni a népszavazásra, és nemmel kell szavazni. Ez nagyon helyes. De hát kérem, vegyék már észre, hogy a mostani javaslatuk így a szocialistákkal együtt ezt a népszavazást ellehetetleníti! Magukat már a szocialisták is meg tudják téveszteni, kedves jobbikos képviselőtársaim? (Közbeszólás az MSZP soraiból: De gyenge! Ebben teammunka van, mi?) Ne legyen ez így, figyeljenek erre!

Az LMP álláspontja pedig felemás: tisztáznivalójuk van, hiszen korábban azt mondták, hogy nincs szükség népszavazásra, majd volt olyan, amikor Szél Bernadett azt mondta, hogy el kell menni, és nemmel kell szavazni. (Dr. Szél Bernadett: Mutassa meg ezt a nyilatkozatomat!) Tisztázzák ezt az álláspontot; most, hogy hamarosan 20 százalékban megújul a frakciójuk, hátha sikerülni fog ez.

Tehát nem támogatjuk az önök javaslatát, mert az ellehetetlenítené a népszavazást, márpedig az október 2-ai népszavazás fontos, mert megüzenhetjük Brüsszelnek, hogy nem kérünk az esztelen migrációs politikájukból, a kötelező betelepítésből, és mindenkit arra kérünk, hogy ezen a népszavazáson vegyen részt, és utasítsuk el közösen a kötelező betelepítési kvótát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 132 2016.11.22. 5:04  131-148

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása, a röviden kulturális törvénynek is nevezett törvény módosítása többször szerepelt már a Ház előtt a tekintetben is, hogy a múzeumokban őrzött javak minél rugalmasabb bemutatásának lehetőségét biztosítsuk.

Az elmúlt években sokat foglalkoztunk ezzel, és többször is módosítottuk ezt a törvényt. 2013-ban volt egy módosítás, amely rendeletalkotási jogot is adott a kormánynak, módosítottuk is a rendeletet, és akkor vezettünk be olyan új fogalmakat ebben a törvényben, mint a kölcsönzés, a kijelölési eljárás vagy a vagyonkezelés, ami lehetővé tette, hogy olyan múzeumok, amelyek kincseiket nem tudják bemutatni, de máshol szükség lehet rájuk, azok a kincsek eljuthassanak oda, és láthassák azt az emberek. Ennek az eljárásnak a során sok olyan helyszínt tudtunk berendezni, az Esterházy-kastélyra gondolhatunk például vagy a keszthelyi Festetics-kastélyra, ahová vissza tudtak kerülni azok a műtárgyak, amelyek korábban ott voltak, de egyébként már más mú­zeum vagyonkezelésében szerepeltek. Meg tudtuk moz­dítani a rendszert. A dolog egyúttal lehetővé tette azt is, hogy a második világháborúban, illetve az azt követő diktatúrában a különböző elkobzott mű­kincsek is visszakerülhessenek jogos tulajdonosaikhoz egy átlátható, államilag rendezett eljárás során.

A mostani módosításunk egyrészt be szeretne vezetni egy olyan hasznosítási lehetőséget, amely méltányossági alapon még ezt az imént említett elemet tudja bővíteni. Erre azért van szükség, mert vannak olyan esetek, amikor az állam tulajdonosa egy adott műkincsnek, de nyilvánvaló és igazolható, hogy ez a műkincsegyüttes valakié, valamely családé volt korábban, akiktől elkobozták. Ha ők ezt tudják igazolni, az itt lefektetett méltányossági eljárás keretében visszakaphatják ezeket a kincseket. Csak erről szól a módosítás ilyen típusú visszaszolgáltatási része.

Ráadásul ez egy nagyon szűk keretet érint, mert az esetek többségében az történt, hogy az elkobzott műkincsek valamilyen módon bekerültek a közgyűjteményekbe, és ezek a momentumok mind igazolhatóak, ezt a részt kezelte is egyébként a törvény eddig is, és egy visszaszolgáltatási eljárásban többen vissza tudták kapni ezeket a műkincseket.

(16.30)

De vannak olyan speciális esetek, amikor az állam valóban megvásárolt műkincseket, erről szerződések vannak, és minden érintett sajnos már nincsen közöttünk, tehát nem felgöngyölíthető a dolog, de igazolható, hogy az adott családé az a műkincs. Erről beszélgettünk már kulturális bizottsági ülésen is, valóban történtek olyan esetek, amikor például kastélyokból elvittek tárgyakat, azok valahol, bizonyos padlásokon voltak évtizedekig, és egyszer csak egy vidéki múzeumban eladták. Tudunk ilyen konkrét esetet, de azt, mivel ott érvényes adásvételi szerződés van, az állam a jelenlegi törvények keretében nem szolgáltathatja vissza, bármilyen igazolási eljárással bármennyire is tudja bizonyítani a korábbi tulajdonos, hogy az övé volt. Ez a méltányossági lehetőség, amely ebben a törvényben, a mostani módosításban szerepel, mindezt a lehetőséget tudja majd biztosítani. Erről szól ez a módosító indítvány.

Egyébként a hasznosítási szerződés alkalmazásának feltételeit kell még módosítanunk a törvényben, a birtokba adás rendjét, a hasznosításra vonatkozó szerződésnek a tartalmi elemeit, a felelősségi és a helytállási kötelmeket, erről szól még akkor, amikor azt mondja ki, hogy a kormánynak rendeletalkotási jogot ad. Az indoklás részben ezeket a részleteket mind lehet látni.

Kérem szépen, hogy tekintsék át ezt a törvényt, vitassuk meg, és majd fogadjuk el, hisz ezzel be tudjuk fejezni azt a visszaszolgáltatási eljárást, a törvényi kereteket ezzel úgy tudjuk teljessé tenni, hogy az igazságosságot tudjuk szolgálni, és nagyon remélem, hogy itt a vitában ide nem tartozó elemek nem kerülnek elő, mert az nagy butaságra vallana. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 148 2016.11.22. 3:02  131-148

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a véleményeket, Szabó képviselőúr gondolatébresztő és visszafogott megközelítését. Kérdezte képviselőúr, hogy miért képviselőként nyújtotta be Lázár János és miért most. Államtitkár úr erre már válaszolt. Egyébként szögezzük le, nyilvánvalóan, ha valaki államtitkár, miniszter, de képviselő is, ugyanúgy joga van benyújtani indítványokat, mint önnek vagy nekem. Ráadásul azt a tényt nyilván felfedeztük mindnyájan, hogy közösen nyújtottuk be Lázár Jánossal ezt az indítványt, hisz a korábbi években is közösen foglalkoztunk ezekkel az ügyekkel. Tehát ez egyáltalán nem véletlen. Ráadásul van egy praktikus oka is, mert ez egy nem nagy horderejű módosítás, ugyanakkor nyilvánvalóan szakszerű, de így (Bányai Gábor tüsszent.) ‑ egészségére, bizonyára igazat mon­dunk most is (Derültség. ‑ Közbeszólások a Job­bik soraiból, köztük: Biztos? ‑ Derültség.) ‑ a Ház előtt praktikusan és gyorsan végig tud menni ez is.

Hogy miért most? Azért, mert van egy aktuális ügy, amit szeretnénk megoldani, és a képviselőúrral szívesen megosztom itt az ülés után. Arra nincs felhatalmazásom, hogy az érintetteket itt a parlamentben megnevezzem, de tényleg konkrét ügyet tudok, ami húzódik régóta, és végre szeretnénk már megoldani. Ezzel az üggyel általánosan is megoldjuk, de azt az egyedi esetet is kezeljük. De a módosítás nyilván nem az egyedi esetre jön létre, hanem ezt a rendszert, ahogy mondtam, szépen végigvezetve kiteljesíti és befejezi, amire államtitkár úr is utalt. Remélem, sikerül elnyerni majd az önök támogatását is ezek után.

A jobbikos véleményeket hallva, képviselő asszony az ellenzéki kommunikációs fordulatokat most is használta. Értem, ez nyilván önöknél ilyenkor kötelező, de azok nem tartoznak ide. Értem én az Apró-villa helyzetét is. Nem tartozik ide. Most a kulturális törvényről beszélünk. Ott sok mindenben egyet is tudnánk érteni, de beszéljünk arról, ami most van.

A második felszólalásában, amit mondott képviselő asszony, köszönöm szépen, szerintem az egy olyan megközelítés, amely mindenképpen beépíthető ebbe a módosításba. Köszönöm szépen Szabó Szabolcs véleményét is. Mi a Kulturális bizottságban is tudtunk eszmét cserélni ebben az ügyben. Én az önök módosító indítványát még nem láttam, de nyilván lesz idő megnézni, és érdemben fogjuk azt megvizsgálni. Azzal, ha ez a fajta módosítási irány, amit önök említettek, amit képviselő asszony is említett, ha ez az önök számára is garancia, szerintem is garancia lehet, akkor könnyen lehet, hogy ezt beépítjük a javaslatunkba. Azért nem tudok erre most egyből igent mondani, mert mondom, szövegszerűen még nem láttam, de teljesen nyitottak vagyunk rá, hiszen pont ugyanazt a célt szolgálja, ami az elképzelésünk volt a törvény benyújtásakor és ezek szerint pontosan azt, amit önök is mondtak. Remélem, hogy majd efelé tudunk továbbmenni.

Nagyon szépen köszönöm a vitában elhangzottakat, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 112 2017.02.20. 2:50  111-116

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2010-ben olyan fontos gazdaságpolitikai célokat tűzött maga elé, mint a bővülő foglalkoztatás, a növekvő gazdaság, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése. Elmondhatjuk, hogy mára nagyon kevés olyan makrogazdasági mutató van, ami ne mutatna pozitív képet a gazdaság állapotáról, és szerencsére ma már adócsökkentésekről tudunk beszélni.

Tisztelt Ház! Szerintem mindannyian emlékszünk arra, amikor a korábbi szocialista kormányok egy választás előtt még adót csökkentettek, eltitkolták a Statisztikai Hivatal friss adatait, aztán a választási győzelem után elmagyarázták az embereknek, miért kell a lecsökkentett adót visszaemelni, azaz hazudtak, átvertek mindenkit. A szocialisták valójában csak emelték az adókat. Arra is jól emlékszem, hogy 2010-2011-ben hányan megjósolták az egykulcsos személyi jövedelemadó kudarcát, és hogy a költségvetés ekkora terhet nem tud majd elviselni. Azóta eltelt hat év, és a költségvetés a rendszerváltás óta nem volt olyan kedvező pozícióban, mint most.

Jó látni, hogy a mostani polgári kormány mindent megtesz azért, hogy az ország teherbíró képességének megfelelően, fenntartható módon, de folya­matosan csökkentse az adófizetők terheit. A tavalyi esz­tendőben a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökkent, de 5 százalékra csökkent a sertés tőkehúsok áfája is. Az idén tovább folytatódtak az adócsökkentések, hiszen januártól számos termék, mint a friss tej, a tojás, a baromfihús áfája 5 százalékra csökkent, továbbá az inter­net­szolgáltatás áfája is mérséklődött 18 százalékra.

A gazdaság fejlődését jól mutatja, hogy ma már a gazdaság szereplőinek munkaerőhiánnyal kell szem­benézni, ezért elengedhetetlenek a bérfejlesztések. Ebben segíteni kell a vállalkozásokat, ezért is csök­kentettük a munkáltatói adót 5 százalékponttal, valamint a társaságiadó-kulcs mértékét is 9 százalékra.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években igen sokat javult, és ez lehetőséget ad arra, hogy a gazdaság többletbevételeiből olyan intézkedéseket valósítsunk meg, amelyek az emberek, a vállalkozások számára közvetlenül érzékelhetők. Ezek az intézkedések reálbér-növekedést, nagyobb fogyasztást jelentenek. Nyilván nem véletlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom is folyamatos nő, egyre több pénzt tudnak költeni az emberek. (Gőgös Zoltán: Ez mitől interpelláció, elnök úr? Valami műfaji tévedés van?)

Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiekre tekintettel kérdezem, hogy az adócsökkentéseknek milyen hatásai lesznek 2017-ben. Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Hű, de izgalmas!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 116 2017.02.20. 0:41  111-116

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, államtitkár úr, a megnyugtató válaszát az adócsökkentésekkel kapcsolatosan, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt is támadás érheti, az Unióban egyre többször jelenik meg az adópolitika közösségi szintre emelése. Ha ez bekövetkezik, akkor elveszítjük a jogot az adópolitikánk önálló alakítására. Arra kérem a kormányt, tegyen meg mindent, hogy Brüsszeltől meg tudjuk védeni az adócsökkentés eredményeit. Az adózásnak nemzeti hatáskörben kell maradnia, meg kell védenünk a családi adózás kedvezményeit és a munkáltatói adók csökkentését is, hiszen ezzel a béremelést is segítjük.

Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 100 2017.03.06. 2:40  99-104

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A jó idő beköszöntével egyre több migráns érkezik a magyar-szerb határhoz. Sokan már többször is próbálkoztak illegális határátlépéssel, a sikertelenség azonban nem állítja meg őket.

Közben az utánpótlás folyamatos, a balkáni út­vo­nalon közel százezer ember tart az Európai Unió felé. Fontos, hogy ezt a típusú fenyegetést a magyar kormány nagyon komolyan vegye.

A tömeges illegális migráció elleni hatékony fel­lépés biztosítása és az államhatár védelme érdekében új kategóriaként korábban bevezetésre került a tö­me­ges bevándorlás okozta válsághelyzet. Ennek elrendelése a jogrendszer általános szabályaitól való eltérést vonja maga után. Az elmúlt két évben Euró­pában végrehajtott merényletek és rendbontások a magyar kormányra nézve is folyamatos intézkedési kötelezettséget igényelnek. Már rég nem lehet vita abban a kérdésben, hogy Európa veszélyben van, és az illegális migráció és a terrorizmus fenyegetést jelentenek az emberek mindennapi életére.

Az illegális bevándorlók hihetetlen elszántsággal próbálnak továbbra is eljutni Európába, nem rettenti őket vissza tulajdonképpen semmi. A szerb főváros­ban több ezren várakoznak. A Nyugat-Európából visszatoloncoltak pedig gyakran csatlakoznak az embercsempész-hálózathoz, akik szervezett keretek között mozgatják őket: instrukciókat adnak nekik arra vonatkozóan, hogyan ne működjenek együtt a hatóságokkal, mit mondjanak, illetve hogyan hasz­nálják fel akár a médiát.

A magyar kerítés felállítása és a kormány in­téz­kedései enyhítették ugyan a migrációs nyomást, de még így is számos kihívásra kell számítanunk, mivel a tömeges népvándorlás mögöttes okai egyelőre nem változnak. Ezért a mostani hullám fokozódására kell felkészülni idén is, sőt a tavaszi időjárás bekö­szön­tével a következő hónapokban élénkülhet a folyamat a balkáni útvonalakon, ezért kulcsfontosságú, hogy a határzár hatékonysága fennmaradjon.

(15.30)

A szigorítások miatt több helyen megrekedtek ugyan a migránsok, de sokan a határok közelében illegális táborokban várakoznak, remélve, hogy hamarosan megnyílnak előttük a határok, vagy az embercsempészek újabb útvonalak felé terelik őket.

Tisztelt Államtitkár úr! Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a növekvő migrációs nyomás továbbra se veszélyeztesse a magyar emberek biztonságát? Indokolt még a válsághelyzet fenntartása? Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 104 2017.03.06. 0:37  99-104

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Hallhattuk, hogy a kormány mindent megtesz a magyar emberek biztonságáért. Szükség is van erre, hiszen az adatok is igazolják, hogy a migrációs nyomás nem csökken, ahogy ön is mondta, hiszen idén is már eddig több mint 5 ezer illegális határátlépési kísérlet történt. Valóban ez is indokolja, hogy holnap támogassuk a jogi határzár megerősítéséről szóló törvényt, mert ez az a törvény, ami a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, esetén erősebb védelmet ad Magyarországnak, és erősebb védelmet biztosítunk így Európának is.

Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 16 2017.03.27. 4:05  15-18

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban újabb jelek mutattak arra, hogy a bevándorlás mellett a Magyarországot fenyegető veszélyek közül az egyik legnagyobb a Soros-támogatásokból működő migránspárti szervezetek aknamunkája.

(11.40)

Ezek a szervezetek támadják Magyarországot. Ha kell, lejáratnak bennünket, akár a pénzünket is elveszik. A strasbourgi bíróság Magyarország megbüntetéséről szóló ítélete ezt jól példázza. Ez az ítélet nemcsak szembemegy a józan ésszel és az uniós joggal, de azt is leleplezi, hogy a Soros-szervezetek tíz­milliárdokat kereshetnek a migránsbizniszen. Ebben a perben a két, az idegenrendészeti eljárás után visszautasított bangladesi migránst a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság képviselte. A nyilatkozataikból azt is tudjuk, hogy még csak nem is a migránsok fordultak hozzájuk, hanem a Soros-szervezet kereste meg a migránsokat, hogy fel­használja őket a Magyarország ellen indított perben.

A strasbourgi bíróság azt az ítéletet hozta, hogy Magyarországnak kártérítésként a migránsoknak fejenként több mint 3 millió forintot, az őket képviselő Helsinki Bizottságnak pedig perköltségként 2,7 millió forintot kellene kifizetni. Ez azt jelenti, hogy csak ezen az egy peren a migránsokat képviselő Helsinki Bizottság 2,7 millió forintot keresne, ha Magyarország kifizetné ezt a büntetést. Ha minden egyes visszautasított vagy idegenrendészeti eljárás alá vont migráns miatt beperlik Magyarországot, akkor az érintett 15 ezer migránssal és ezzel a 2,7 milliós összeggel számolva azt kapjuk, hogy a Soros-szervezet, a Soros-szervezetek több mint 40 milliárd forintot kereshetnének a migránsbizniszen. Egyértelmű tehát, hogy a Soros-szervezetek kihasználják a migránsokat és a migrációt, visszaélnek a migránsok helyzetével, és tízmilliárdokat keresnének rajtuk. Így még érthetőbb, hogy a Soros-szervezetek miért támadják oly hevesen Magyarország bevándor­lás­politikáját.

Emlékezhetünk, amikor a jogi határzárral, a jogi határzár megszigorításával kapcsolatos törvények tárgyalásához kezdtünk hozzá itt a Házban, akkor azonnal támadták ezek a szervezetek ezt a javaslatot. Amikor elfogadtuk itt a Házban egy keddi napon ezt a javaslatot, aznap azonnal nyilatkozatban tiltakoztak ellene. Amikor az illetékes EU-biztos jelezte, hogy e témában Magyarországra jönne kérdéseket feltenni, akkor azonnal üdvözölték, tapsoltak ehhez a látogatáshoz. Ilyenek ezek a szervezetek: igazságtalanok, és sokkal inkább a migránsok érdekeit képviselik, és nem a magyar emberekét. Ilyen ez a strasbourgi bírósági ítélet is: igazságtalan és elfogadhatatlan. Ezért azt kérjük, hogy a kormány támadja meg ezt az ítéletet, és nemcsak a bevándorlás megállítására kell szigorúbb intézkedéseket hoznunk, hanem fel kell lépnünk a Soros-támogatásokból működő külföldi ügynökszervezetek ellen is, amelyek amellett, hogy befolyásolni akarják a magyar közéletet, még tízmilliárdokat is keresnének a migránsbizniszen. Ezért fontos a külföldről támogatott ügynökszervezetek esetén az átláthatóság biztosítása.

Készülünk egy törvénytervezetet benyújtani, amely ezt szolgálja, az átláthatóságot. Szeretnénk tartani erről ötpárti egyeztetést. Nagyon várjuk a többi párt támogatását, hiszen közös érdekünk, hogy ez az átláthatóság megvalósulhasson. A magyar emberek joggal várják, hogy közösen lépjünk fel az ilyen ügyek ellen és a migránsáradat ellen is. Meg kell védenünk Magyarországot, meg kell védenünk a magyar embereket, meg kell védenünk a magyar érdeket. Kérjük a kormánytól, hogy a kormány is ezt tegye. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 44 2017.05.04. 11:33  41-58

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat egy életszerű és aránytartó javaslat. Régóta beszélünk már arról ‑ főleg a közösségi művelődési szakmában ‑, hogy szükség lenne a törvény módosítására, egy nagyobb lélegzetű módosítást lenne érdemes megtennünk, és most itt van előttünk ez a javaslat.

Azért mondom, hogy életszerű, mert követi azokat az elmúlt években történt változásokat a törvény, és jól követi, amelyekre törvényi szinten is választ kell adnunk. Azért mondom, hogy aránytartó, mert természetesen más területeket, a közösségi művelődésen kívüli más területeket is érint, ahogy nagyon jól bemutatta ezt államtitkár úr, és ott is volt néhány lépés, van néhány olyan lépés, amelyre szükség van.

Ezekkel kapcsolatosan szeretném elmondani néhány elemről a frakciónk véleményét, és azt, hogy milyen alapon, milyen hozzáállással támogatjuk, milyen gondolatokkal támogatjuk ezeket a módosításokat.

Először is az egyik alapelem a kulturális alapellátás kiterjesztése. Tudjuk, hogy az államtitkárság munkájának fókuszában az utóbbi időben ott van a kulturális alapellátás erősítése. Üdvözöljük és nagyon helyesnek tartjuk, hogy most új elemként a törvénybe is bekerül ez a fogalom, és nemcsak a döntően közösségi művelődési területen, hanem mindegyik területen, amelyet érinteni tud. Hozzá kell tennem, itt nemcsak egy egyszerű törvényi követésről van szó, vagy nemcsak arról van szó, hogy hangsúlyozzuk, hogy miért fontos ez, hanem nyugodtan megnézhetjük az előző évek költségvetési törvényeit vagy majd a most beterjesztettet, mert a költségvetés is mindig követte ezt a fajta szemléletet.

Az elmúlt években a kulturális normatíva hangsúlyainak áthelyezésével és emelésével tudtuk és tudta a kormány segíteni a kulturális alapellátás kiterjesztését. Ezt üdvözöljük, és a jövőben is, most már így törvényi szintre is emelve, nyilván folytatni kell.

(12.20)

A módosítás a muzeális intézmények területén kisebb lélegzetű. Nyilván ez azért is van, mert a korábbi években, az elmúlt öt-hat évben itt voltak a legnagyobb törvényi változások, és olyan átalakulás történt, olyan fejlesztések történtek a magyar múzeumi világban, amelyek igazolták azt, hogy szükség volt erre, igazolja a látogatószám, igazolja az, ahogy a többi intézménnyel, oktatási intézményekkel ma már együttműködnek, ahogy fejlődik ez az ágazat szakmai értelemben is. De vannak valóban olyan elemek, amelyeket érdemes most módosítanunk. Alapvetően a struktúra pontosan az marad, ami volt, de azok az adminisztratív változások, amiket a Megyei Jogú Városok Szövetsége is kért, nagyon fontos, amikor az alapító okiratra vonatkozó vagy a költségvetésre vonatkozó miniszteri véleményezés adminisztrációs terhét levesszük a fenntartók, az önkormányzatok válláról.

Ugyanakkor az nagyon fontos, hogy a vezetőválasztás kapcsán megmarad az a fajta együttműködés a tárca és a fenntartó között, ami nagyon fontos. Nem szabad elfelejtenünk azt ‑ és ez igaz a könyvtáraknál, a városi könyvtáraknál, a megyei hatókörű városi könyvtáraknál, de erről majd később beszélek, és itt a múzeumoknál is ‑, hogy a múzeumok támogatásához az állam jelentős mértékben hozzájárul. Vannak olyan helyzetek, városok, ahol az állam nagyobb támogatást ad, mint a fenntartó önkormányzat. Ez azért egy fontos dolog, ezt látnunk kell, és így kell kialakítani a partnerséget az önkormányzatokkal. Az, hogy most ez az adminisztratív csökkenés van, helyes. Csak azért hozom szóba a vezető­ki­vá­lasztást, hogy az egy másik káposzta, egy másik történet.

Fontos szakmai lépés az is, hogy a szakmai munkát megalapozó dokumentumok most már kibővülnek a gyűjteménygyarapítási vagy az állományvédelmi tervvel. Ezek olyan szakmai előírások lesznek, amelyek, azt hiszem, az egységes országos működést is segítik. Ezt is üdvözöljük és támogatjuk.

A könyvtári területen egy kicsit jelentősebb talán a törvénymódosítás, vagy nagyobb lélegzetű, vagy több elem került bele a törvénymódosításba, de ez is a szükségszerűségből ered véleményem szerint, és mindegyik elemet támogatjuk. Nagyon fontos az, hogy a könyvtári intézet feladatai koherensebbek lesznek, az Országos Széchényi Könyvtár berkein belül működik ez az intézmény, és a minősített könyvtár és a könyvtári minőségi díj egy nagyon fontos szakmai díj ezen a területen. S annak az alapos előkészítése, hogy itt folyik majd, szerintem egy nagyon helyes lépés, nyilván a fenntartó kormányzat, illetve a kormányzat felelős szerve, az államtitkárság odafigyelésével, de hát ez a fenntartói viszonyban természetes is. A könyvtárak területén a nonprofit szervezeti forma bevezetése vagy beemelése a törvénybe tulajdonképpen az életszerűség, amire utaltam, követi azt a gyakorlatot, ami jelen van a könyvtár világában. Magyarországon több mint 2 ezer közkönyvtár működik, a nyilvános könyvtári jegyzéken láthatunk, ahogy hallhattuk is, nonprofit szervezeteket is, de a törvényben ez eddig nem volt benne. Tehát ez is egy helyes, fontos lépés, mert éppen azon a településen, ahol ilyen formában látják el a könyvtári feladatokat, ott ez különösen fontos jelzéssel bír.

Az igazán fontos változás véleményem szerint a könyvtári területen a megyei hatókörű városi könyvtár elnevezés meghonosítása. Eddig megyei könyvtár volt az elnevezése a könyvtáraknak, de hát nem a megyék a fenntartói a könyvtáraknak. Nagyon helyes, hogy az elnevezést is változtatjuk, de ez nem elég. Nem elég csak az elnevezést változtatni, a szemléletet is változtatni és formálni kell. Tudom, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy ennek az elnevezésnek a módosítása megváltoztatja majd a feladatellátás prioritásait. Hát, a frakciónk éppen ezt szeretné. Szeretnénk, ha nagyon világos megyei ellátórendszer működne, nagyon nagy értéke a könyvtári világnak, és szeretnénk, hogy azok az intézmények, amelyek ezt teszik városi könyvtárként egyébként, ezek a megyei jogú városok által fenntartott könyvtárak megyei feladatellátó rendszerrel.

Nagyon fontos, hogy ez így legyen, és ne egy, még a korábbi rendszerben, még valamikor az ötvenes-hatvanas években létrehozott csak megyei szemléletű és a városra, a városokra, sokszor így az adott települések helyi közösségeire sem figyelő szemlélettel közelítsünk a dologhoz. A könyvtárak ugyanazok maradnak, a kollégák ugyanazok a felkészült, hozzáértő kollégák, de azok a folyamatok, amelyek a kulturális alapellátást is nagyban segítik, a kulturális alapellátás egyik pillére a könyvtári megyei munka, amit a városi könyvtáraink, most már a megyei hatókörű városi könyvtáraink látnak el; tehát üdvözöljük a névváltoztatást, és a szemléletváltást is nagyon fontosnak tartjuk. Ezzel a hozzáállással tudjuk támogatni a törvénymódosítást. Nagyon jó látni, hogy pontosan ezzel a szemlélettel terjesztette be a kormány is ezt a javaslatot.

Az igazán nagy lélegzetű változás a közösségi művelődés területén érhető tetten itt a törvényben. Nem kis lépés ez, merthogy eddig az úgynevezett kulturális törvényben a közművelődés területén működő intézmények nem voltak ilyen pontosan definiálva. Most a törvénymódosítással nagyon alapos szervezetleírás történik. Tulajdonképpen itt most a közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító intézményhálózatot írjuk körül, amikor több intézménytípust is fölsorolunk, definiálunk.

Itt szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ez persze magában hordozza azt a lehetőséget, hogy felmerül e kapcsán az a kérdés, hogy de rugalmas lesz-e így a rendszer vagy sem. Mi van, hogy ha néhány év alatt, mert ez a terület is változik, olyan új intézménytípusok alakulnak, jönnek létre, amelyek a törvényben még nem szerepelnek? Fontos lesz erre figyelnünk a következő években, és nyilvánvalóan követni ezeket a változásokat, ha a szakmában ezek a változások történnek, márpedig tudjuk, hogy ez egy ilyen szakma. De én úgy látom, hogy kellően átgondolt ez a szerkezeti-szervezeti leírás, ez a definíciórendszer, amit a törvény ad a lehetséges létező intézménytípusokra. Éppen ezért ebben a formájában támogatjuk, de könnyen lehet, hogy néhány elemében pontosítani fogja a frakciónk, és reméljük, hogy a kormánynál is majd a javaslataink elfogadásra lelnek.

A közművelődési tanácsok és a közművelődési kerekasztal elnevezése kapcsán is fölmerül egy kérdés. Üdvözöljük, hogy közművelődési kerekasztalnak fogják hívni ezután a közművelődési tanácsokat, de látjuk, hogy egy nagyon apró módosítás mellett a törvény csak egy elnevezést változtat, pedig itt is a szemléletváltozás a fontos, utalok vissza az iménti könyvtári gondolatmenetre. Jelenleg a törvény, látom, nem nyitja meg igazán a közművelődési tanácsokkal kapcsolatos ügyeket. Nem baj ez most, de úgy látom, hogy az elmúlt években ott, ahol ez jól működött, sokkal inkább valóban kerekasztalként működött, mint tanácsként, és sokkal jobb lenne, ha ez a szemlélet honosodna meg. Tehát ezt az utat kell követnünk.

Ezekkel a megjegyzésekkel és ezekkel a szakmai megfontolásokkal támogatja frakciónk a javaslatot, és a következő napra ki fog derülni, hogy még milyen módosító indítványokkal élünk, de ezek annyira minimálisak, hiszen az egész törvény szemlélete, azt hiszem, hogy valóban életszerű, szükség volt rá, és remélem, hogy a parlament is meg fogja majd szavazni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 62 2017.05.04. 3:15  59-78

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen, egy kis léptékű, az előadó-művészeti törvényt módosító javaslat van előttünk, ismertette államtitkár úr a részleteket. Én egy nagyobb léptékű módosítást is el tudnék képzelni, szerintem több ponton szükség lenne rá. De ezek a pontok, amiket most ez a módosítás tartalmaz, átláthatóbbá teszik ezt a rendszert, és ez az új, kétszintű szabályozás pedig rugalmasabbá is teszi, éppen ezért támogatjuk.

Az az apróság, ami a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételével, ezt nagyon fontosnak tartjuk, ez a nyilvántartásba vétel az egyik alappillérre, alapeleme az előadó-művészeti szervezeti létnek, és azzal, hogy az elmulasztott nyilvántartásba vétellel kapcsolatosan törvényi szinten szabályozzuk ezt a kérdést, ez nagyon helyes, egy tisztázó lépés tulajdonképpen.

Az intézményvezetői kinevezésekkel kapcsolatosan nagyon örültem, hogy államtitkár úr nagyon világosan elmondta a helyzetet. Ezt hangsúlyoznunk kell, azért, mert ismerve az ellenzéki hozzáállásokat, nem mindig azt mondják el, ami a törvényben van. Tehát nézzük meg először azt, hogy mi nincs benne.

Először is, a vezetőválasztás módja egyáltalán nem változik, az úgy marad, ahogy eddig volt, a vezetőválasztás módja tehát ezután is nyilvános pályázatokon fog eldőlni, és ez megnyugtathat mindenkit.

Ami változik még, az a szervezetek minősítésével kapcsolatos szabályozás, de az is egy kis léptékű dolog. Ugye, a „kiemelt” és a „nemzeti” minősítés szerepel, létezik az előadó-művészeti szervezetek világában, és az ilyen minősítéssel rendelkező szervezeteknek a törvényben előírt módon és menetrend szerint kell a vezetőiket megválasztani; ha ez nem így van, akkor éri őket olyan szankció, hogy elveszik tőlük a címet. Ez nagyon helyes, ez egy garanciális elem. Ennek egy ilyen időbeli pontosítása, ami itt történik, ez is egy kis léptékű változás.

Az államtitkári expozéban pedig, amit hallottunk arról, hogy a kormányrendelet majd mit tartalmaz, az nagyon fontos dolog volt véleményem szerint, és nagyon köszönöm államtitkár úrnak. Ugye, kétszintű szabályozásról beszélünk, az átláthatóbb, a rugalmasabb helyzetről, és a második szintet is, nemcsak a törvényit, hanem a kormányrendeleti szintet is ismertette államtitkár úr részletesen, nagyon részletesen, és mindez mutatja azt, hogy nem változik a rendszerben lényegében semmi.

Ezt a változást, ami most történik, természetesen támogatjuk, és nyitottak vagyunk arra, hogy a későbbiekben, évek múlva, ha szükséges, akkor legyenek újabb változások, de most ennek semmilyen jele nincs, és nem is mutatja semmi azt, hogy erre szükség lenne.

Köszönöm szépen a figyelmüket. A frakciónk támogatja a módosítást.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 108 2017.05.30. 13:38  107-122

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Behelyezi kártyáját a gépbe.) Elnézést, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Idestova hat évvel ezelőtt e falak között vette kezdetét egy páratlanul sikeres beruházás, amelyről akkor még nem tudtuk, hogy valójában beruházássorozat lesz. A 61/2011. számú országgyűlési határozat alapján indult el a később Steindl Imréről elnevezett program, nem kisebb ambícióval, mint a magyar történelem elmúlt évszázadának kétségkívül legfontosabb helyszíne, a Kossuth tér helyreállításának igényével. Ma, ha kimegyünk a térre, pezsgő élettel találkozunk. A Kossuth tér a város talán legnépszerűbb látványossága, az idelátogató turisták milliói mellett a budapestiek is belakták, szeretik.

A jót könnyű megszokni, ezért szinte felidézni is nehéz, hogy milyen állapotban volt az Országház környéke 2011 őszén. A tér nagy részét, jóval több mint felét a gépjármű-közlekedés foglalta el. Itt haladt keresztül a Lipótvároson átmenő autóforgalom jelentős része, ehhez jött még részben az Országház, részben a környező magánházak és közintézmények igényeit kiszolgáló, több mint 400 férőhelyes parkoló. A burkolat repedezett, számos felbontás és visszajavítás nyomát viselő aszfaltréteg volt. Lepukkant oszlopok és kábelek sűrű pókhálója tette tönkre az Országház látványát.

Díszként csupán az aljas szándékból lerombolt vagy alattomosan pusztulásra ítélt szobrok helyén emelt alkotások koncepciótlan halmaza és az egyetlen meghagyott, de ideológiai okból, okokból meghamisított feliratú Rákóczi-szobor szolgált. A tér növényzetét igénytelenül, jórészt esetlegesen összeválogatott fajták, közöttük sok táj- és környezetidegen növény, valamint spontán felmagzott aljnövényzet jellemezték. Bár a környéken élők megszerették, a Kossuth-szobor előtti betegeskedő hársfasor is az évtizedes pangás, a gazdátlanság és a koncepciótlanság szimbóluma volt. Ezeket a fákat valamikor a hetvenes évek elején ültették át ide, mert egy budai közúti rekonstrukció során feleslegessé váltak.

Az akkori döntéshozók valószínűleg fel sem mérték, milyen bűn az Országház előtti tér szerkezetébe durva kézzel beavatkozni, ezáltal ellehetetleníteni a Steindl Imre által megjelölt térépítészeti prioritást, az Országház zavartalan láthatóságának fenntartását. A tér és az Országház sorsát évtizedekig meghatározó hozzáállást néhány jellemző példával szeretném illusztrálni.

Az egyik a minden szempontból méltatlan országzászló, amelyet az ország főterén a nemzeti ünnepeken katonák díszsorfala között húztak fel, gyakran a televízió kamerái előtt. Az országzászló gyenge minőségű, a környezetéhez sem anyagválasztásában, sem szerkezeti megoldásaiban nem illeszkedő kialakítású volt, elhelyezése sem az Országház tengelyéhez, sem a nyomokban még felismerhető régi térépítészeti rendszerhez nem igazodott, amit nyilvánvalóan egyetlen szempont indokolt, hogy minél kevesebb parkolóhelyet kelljen majd feladni.

A másik a téren átmenő villamospálya, amelynek nyomvonalát évtizedekkel ezelőtt a műszaki célszerűség jegyében rajzolták meg, ezzel átlósan kettévágták, gyakorlatilag megcsonkították a tér déli részét. Szigorúan véve műszaki szempontból így volt a legegyszerűbb, a többi meg nem számított. Nyilván fel sem vetődött, hogy egyéb szempontokat is mérlegelni illene. Jól mutatja a tulajdonosi szemlélet hiányát az is, hogy a Kossuth téren az idők során itt-ott ipari jellegű trafóházak létesültek, de az összevissza burkolatfelbontásokat, majd a pótlásokat is a műszaki problémamegoldás egydimenziós igénytelensége jellemezte.

De a szemlélet demonstrálására az Országházon belül is találunk példákat. Ilyenek az Országházon belüli elfalazások. Javaslom képviselőtársaimnak, hogy amikor legközelebb innen az ülésteremből gyalog indulnak a Képviselői Irodaház felé, menjenek le a földszintre, és a XVII. kapu felé közeledve majd ne fordítsák el a fejüket, amikor az Országgyűlési Őrség irodáihoz érkeznek. A korabeli tüzéptelep-építészet legborzalmasabb hagyományait tanulmányozhatják Steindl neogótikus palotájának kellős közepén. Nézzenek fel majd ott a mennyezetre, és megdöbbenve láthatják, hogyan falazták el a gyönyörű gipszstukkós mennyezetet, hogy csonkították meg ezáltal ezt a teret ott.

A Kossuth térnek évtizedeken át nem volt igazi, gondos gazdája. A napi politikai szempontok dominanciája, a rövid távú gondolkodás mellett igény sem mutatkozott, és persze pénz sem jutott a teret megillető gondozásra, pláne egységes, nagyvonalú térépítészeti rendszer végiggondolására és megvalósítására.

Ennek a pangásnak vetett véget a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló, már idézett országgyűlési határozat, amely mögött régen látott egységben sorakozott fel a kerület, a főváros, az Országgyűlés és a kormány.

(13.30)

Így a munka hamarosan elkezdődhetett, és rekordgyorsasággal be is fejeződött. 2014 tavaszán már a teljesen megújult téren sétálhattunk.

Nagyvonalú, egységes kialakítású tér jött létre, amely a XXI. század térépítészeti eszközeivel Steindl Imre eredeti elgondolását jeleníti meg: kiemeli, méltó keretbe foglalja a sok évtizedes homlokzatfelújítás befejeztével végre régi fényében tündöklő Országház épületét.

Ma megállapíthatjuk, hogy egyetlen kivétellel az országgyűlési határozat minden pontja teljesült. A mélygarázs autómentesítette a teret. Növekedett a tér parkfelülete. A biztonsági okokból lezárt rész pedig minimálisra csökkent. Az 1945 után szétvert Országgyűlési Múzeum újjászületett. Több kiállítótér ‑ köztük az ’56-os tragikus sortűz áldozatai előtt tisztelgő emlékhely ‑ és korszerű látogatóközpont várja most már a turistákat.

A tér képzőművészeti arculata is visszanyerte régi szép állapotát. A téren azok és csak azok a szobrok állnak, amelyek a kommunista szoborrombolások előtt is álltak; egyetlen kivétellel: a fanyalgókat elnémítva a lehető legjobb helyre került a József Attila szobor.

Az évszázad árvize sem akadályozhatta meg a rakpart megújítását, ezzel létrejött egy erőteljes, új turisztikai kapcsolat a Duna mentén déli irányban. Ennek folytatásaként a Fővárosi Önkormányzat is tervezi a Lánchídig terjedő szakasz rekonstrukcióját.

Csupán a határozat 3. pontjában foglaltakról, a végrehajtó hatalom szerveinek a törvényhozás épületén kívüli elhelyezéséről nem sikerült még gondoskodni, de a Nemzeti Hauszmann-terv keretében ha­ma­rosan ez is teljesülni fog, és az Országház teljes egészében az Országgyűlésé lesz.

A sikeres kezdet után a Steindl Imre-program második üteme, a térfalak rekonstrukciója is elindult. A déli térfal helyreállítása a Kossuth téri metrómegálló fölötti egykori MTESZ-székház bontásával kezdődött el. Ez a ház, ha máshol épül, talán szolgálhatott volna egy építészeti korszak megőrzendő emlékeként, itt, a Kossuth téren azonban nem tekinthettük másnak, mint egy lezárult korszak kihívó vi­zu­ális provokációjának. Helyén az Országgyűlés Hivatala új irodaházának építésével folytatódik a program, amely az első szabadon választott országgyűlés elnökének emléket állítva Szabad György nevét viseli majd.

A Kossuth tér arculatába illeszkedő, az eredeti Hültl-féle terveknek megfelelő homlokzati kialakítású, de minden más szempontból korszerű, új irodaház várhatóan 2018 végén készül el.

Az irodaházzal építészetileg egységet alkotó szomszédos bérházak homlokzatmegújítását sem lehet elodázni. Bántóan elhanyagolt az állapotuk, és nem lenne elfogadható, hogy az egységes kialakítású épülettömb két felének megjelenését évtizedek válasszák el egymástól. Meg fogjuk találni a módját, hogy hamarosan ezeket az épületeket is eredeti szépségükben láthassuk.

A második ütem részeként még két épület rekonstrukcióját tűzte ki célul a kormány. Az egyik a Vécsey utca torkolatában az MFB-székházként szolgáló társasház, amelynek elegáns tetőidomát tarolták le annak idején indokolatlanul. A másik a tér túlsó sarkán a Steindl Imre által tervezett Balassi Bálint utcai régi országgyűlési bérház, amelyről az Országházat idéző építészeti motívumok többségét barbár kezek elbontották, sőt a hetvenes években még a szobrokat is eltávolították, és valószínűleg szemétre dobták. A program eredményeképpen hamarosan mindkét épület eredeti fényében fog tündökölni.

A Steindl Imre-program harmadik üteme a tér keleti térfalát alkotó két nagy középület rekonstrukcióját foglalja magában. A két szóban forgó épület a Néprajzi Múzeum, az egykori Igazságügyi Palota sanyarú állapotban lévő tömbje, valamint a Földművelésügyi Minisztérium épülete. A kormány döntése alapján ebben a kormányzati ciklusban mindkét épületrekonstrukció tervezése megkezdődik.

A program negyedik üteme a Vértanúk terének rekonstrukcióját célozza majd. A Kossuth térrel szerves egységet alkotó terület a főváros egyik legfontosabb turisztikai útvonalán fekszik, rendezése ezért is szükséges. A teret övező épületek is mind megújulnak, több mint furcsa lenne, ha a térrel nem törődnénk.

A program ötödik ütemének pedig az Országházon belül történt barbár átalakítások, elfalazások, csonkítások helyreállítását tekinthetjük. Ezekről már tettem említést az imént. Ez a munka is megkezdődött már, de igazi lendületet csak a Szabad György-irodaház felépülése után kaphat majd.

A Steindl Imre-program eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a siker alapfeltétele a Fővárosi Önkormányzat, a kormány és az Országgyűlés részéről megnyilvánuló egységes akarat, a megfelelő jogszabályi környezet és az is, hogy csak a tulajdonviszonyok rendezése után kezdődjön el a beruházás.

A Kossuth tér állami tulajdonba és az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerülése kulcsfontosságú lépés volt, ami nagyban megkönnyítette a bonyolult beruházás engedélyezési feladatainak végrehajtását. Az előttünk fekvő törvényjavaslat hasonló céllal a Vértanúk tere felújítása érdekében tartalmazza a tér állami tulajdonba és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe adását.

Az építés befejeztével a folyamatos fenntartás aprómunkája a következő feladat, ami sok esetben legalább akkora kihívás, mint a beruházás megvalósítása. Mindenki meggyőződhet arról, hogy az Országgyűlés Hivatala jó gazdaként gondozza, óvja a Kossuth teret, napi szinten felügyeli a takarítást, a karbantartást. Ez a tulajdonosi szemlélet garantálja, hogy a saját kezelésben álló területen mindenkor az Országházhoz, a hely szimbolikus jelentőségéhez és az idelátogatók elvárásaihoz méltó állapotok uralkodjanak.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben rögzített eszközökkel felruházott Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság arra hivatott, hogy a tér közvetlen környezetében se történhessen semmi, ami a tér, a történelmi díszletek méltóságát sérti.

A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagjaként három éve gyűjtöm a tapasztalatokat, az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat alapját jórészt ezek képezik. Mit tartalmaz a javaslat? Mindenekelőtt a Steindl Imre-program első ütemének lezárásához és a következő ütemek előkészítéséhez szükséges szabályokat.

Az elkészült beruházás teljes lezárásához mindenképpen szükség van néhány technikai jellegű módosításra, ilyen az önkormányzatoknak történő vagyonátadás. A villamospálya, a trolivezetékek, né­mely közúti burkolat, a közvilágítás bizonyos elemei az állami beruházás részeként jöttek létre, de logikus, természetes helyük az önkormányzat vagyonában lenne. Elég furcsa lenne, ha például az Országgyűlés Hivatala könyveiben maradna a villamospálya téren áthaladó szakasza.

A Kossuth tér rekonstrukciójának előkészítésekor három Kossuth téri szobor a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradt: a Földművelési Minisztérium jobb szárnya előtt álló Nagyatádi Szabó István-szobor, valamint két díszítőszobor jellegű zsánerszobor: az Agronómus lány és a Kaszás legény. Állami tulajdonba való átvételük után nyilván ezek is megkapják azt a figyelmet, mint a tér többi szobra.

A törvényjavaslat tartalmaz továbbá néhány, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság működésével kapcsolatos apró technikai módosítást is.

Láthatjuk, tudjuk, hogy az elmúlt évben a települési önkormányzatok erős jogosítványokat kaptak a településkép megőrzése érdekében. A javaslatunk ‑ a Kossuth tér, a kiemelt nemzeti emlékhely spe­ciális, egyszeri mivolta okán, a területre már most is vonatkozó speciális szabályozási környezet következetes továbbviteleként ‑ létrehozza a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezete kategóriát, és e területen a kormányra bízza a településképi szabályok létrehozását.

A településkép-védelmi környezet határait kormányrendelet szabja majd meg, de a szándék az, hogy e körbe a kiemelt nemzeti emlékhely látványát közvetlenül befolyásoló ingatlanok tartozzanak. Ezek gyakorlatilag a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező két közterület, tehát a Kossuth Lajos tér és a Vér­tanúk tere közvetlen szomszédságát jelentő ingatlanok, a terektől nagyjából egysaroknyi távolságig.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a Kossuth téri rekonstrukció sikerén hozzánk hasonlóan fellelkesülve támogassák javaslatunkat, a már elért eredmények megőrzése és a továbblépés jogi megalapozása érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 122 2017.05.30. 4:41  107-122

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak óvatos leszek, nehogy az én fejem is esetleg lerepüljön Szi­lágyi György verbális közlése által.

A helyzet a következő az ötpárti egyeztetéssel. Ez egy olyan törvényjavaslat, amit mi egyéni képviselőként nyújtottunk be, és a Kulturális bizottság tárgyalta a tárgysorozatba vételét tegnap. A Kulturális bizottság elnöke Dúró Dóra, a Jobbik képviselője. Történetesen a bizottsági ülésen már egy következő napirendi pont kapcsán Hegedűsné képviselő asszony is ott ült tegnap, amikor én előterjesztő voltam a bizottság ülésén. (Hegedűs Lorántné: Ki is ment utána!)

A bizottsági ülésen voltak ott képviselőtársaim, a jegyzőkönyvben is benne van, elmondtam, hogy szerdán 10-kor tartunk egyeztetést. Azokban a percekben küldték ki a meghívót minden frakcióvezetőnek a kollégáim, és holnap, szerdán ötpárti egyeztetést tartunk. És milyen szerencsés volt, hogy a bizottsági ülés volt hamarabb, és nem az ötpárti egyeztetés, mert a bizottsági ülésen érdemi hozzászóló összesen egy ember volt, senki nem szólt hozzá se a jobbikosok, se a szocialisták közül. Szabó Szabolcs független képviselő, aki egyébként az Együtt mint párt képviselője, tehát mindjárt már hatpártivá is tudtuk bővíteni az egyeztetést, már ott ő elmondta a véleményét, ami egyáltalán nem volt ilyen siránkozóan, arrogánsan támadó, néha megértő, mint az önöké ‑ bocsánat, hogy minősítettem (Hegedűs Lorántné: Elég baj, hogy ennyire minősítette.) ‑, hanem nagyon-nagyon is megértő volt a dologban. Ennyit az ötpárti egyeztetésről. (Szilágyi György közbeszól.)

Tehát egyáltalán nem szerencsétlen dolog az, hogy ezt az ötpárti egyeztetést majd holnap tartjuk, de látom a hőzöngésükből, képviselő úr, hogy önök csak keresik az alkalmat, hogy ne támogassák ezt a javaslatot. (Dr. Apáti István: Hol tanultad az arroganciát, az SZDSZ-ben?) Ez a probléma.

Meg a következő még a probléma. Képviselő asszony beszélt itt 750 millió forintos döntés-előkészítésről. Nem a döntés-előkészítés volt annyi, hanem a bontás egész költsége volt annyi, képviselő asszony. (Hegedűs Lorántné: Nem, nem így volt!) Ráadásul nyilvánvalóan tudnia kell önnek azt is, hogy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság nem rendelkezik már csak a törvény erejénél fogva is olyan lehetőséggel, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá eső ügyekben eljárjon. Tehát az a probléma, a gondolatkör, amit fölvetett, nem tud megvalósulni, mert a törvényeink ilyenek.

Szóval a helyzet az, hogy remélem, majd az ötpárti egyeztetésen még több kérdést tisztázni tudunk, mert teljesen egyetértek a képviselő asszonnyal abban, hogy sok olyan részletkérdés van, amit ott érdemes tisztázni. De mivel az ügy folyamata olyan, hogy módosító indítvánnyal lehet kezelni még a TAB-szakaszban is, a törvényalkotási bizottsági szakaszban is, ezért nagyon nyitottak vagyunk arra, hogy az ötpártin elhangzottak után mire tudunk jutni.

Egyébként a Forradalom lángja emlékműről pedig annyit, hogy új elhelyezésre került, és az érdekeltek, az ’56-os szervezetek és a művész jogainak örököse is egyetért ezzel az új hellyel. Én ezt a vitát ezért nem nyitnám ki, és a mostani helyzetet pedig nagyon is helyénvalónak tartom, hogy ilyen méltó megemlékezés és emlékezés van erre a nagyon fontos nemzeti ügyre is.

Az MSZP képviselője pedig az ötpártiról beszélt. Láthatóan hozzájuk sem jutott el a hír, pedig ott ült a párt választmányának elnöke a kulturális bizottsági ülésen, Hiller István, amikor jeleztem, hogy ötpárti egyeztetés lesz, ott ült az alelnök asszonyuk, Kunhalmi Ágnes a bizottsági ülésen, mikor jeleztem, hogy szerdán 10-kor ötpárti lesz. Beszélni kell egymással, képviselő urak, hölgyek, meg az e-maileket, amelyeket elküldünk, érdemes elolvasni. De várunk mindenkit az ötpártira.

S még akkor még egyszer annyit, hogy miért nem a kormány nyújtotta be. Ez valóban olyan javaslat, amely több ponton a kormány hatáskörén is túl van.

(14.20)

Ez nem kormányügy, ez az Országgyűlés ügye. Igenis helyesnek és jónak tartom azt, ahogy képvi­selőtársam, L. Simon László is mondta, hogy azok, akik korábban benyújtották a határozati javaslatot, a mostani előterjesztők között képviselve vannak, és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, ahol én képviselőként tag vagyok, szintén képviselve van. Az ottani tapasztalatokból gyűjtöttük össze mindazt, ami ebben a törvénymódosításban benne van.

Remélem, hogy a kezdeti izgalmak, az elmondottak után felül tudunk emelkedni a szokásos vitáinkon, próbáljuk meg, mert valóban egy olyan javaslat van előttünk, amely ennek a térnek, ennek a helynek a további méltóságát segíti megőrizni, amit közösen tudunk megtenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 52 2017.06.23. 3:09  21-54

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. (Közbeszólások az ellenzéki képviselők soraiból.) Tisztelt… (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor ezt a törvényjavaslatot benyújtottuk, világossá tettük, hogy a pártok átlátható finanszírozását szeretnénk megteremteni. (Közbeszólások és derültség az MSZP soraiban.) Eltelt a benyújtás óta most már közel két hónap, ez alatt a két hónap alatt nagyon sok mindent hallottunk a törvényről és arról az eseményről, ami egyébként a törvény benyújtását kiváltotta. Világos volt, Magyarországon mindenki láthatta, hiszen ‑ ahogy bevallották ‑ több mint 2 ezer helyen kampányoltak, plakátoltak a jobbikosok (Mirkóczki Ádám: Milyen szörnyű, hogy egy párt kampányol! Szörnyű, nem?!) Simicska plakáthelyein. Világos volt az, hogy egy ilyen… (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) ‑ egy ilyen lépés nem történhet egyik napról a másikra csak úgy.

Amikor kérdeztük, hogy hogy, mint történt, mit mondtak? Felvettek 150 millió forintos hitelt. Mikor… (Közbeszólások, zaj.) Mikor beszéltünk arról, hogy kitől, hogy, kiderült, hogy hiteltelenek, még hitelt sem kapnak. Teltek a hetek, nem tudtuk, és nem tudták önök, kedves jobbikosok, megmagyarázni, hogy mi ez az egész (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), mostanra pedig kialakult ez a helyzet (Sneider Tamás közbeszól.), mikor már nem tehették meg, nem tehették meg, merthogy bűnügybe keveredtek, és a pártjukat is bűnügybe keverték, el kellett mondaniuk a valós árakat, és ez egy égbekiáltó, égbekiáltó dolog: hazudtak előtte, hazudtak, aprópénzért kapták meg ezeket a plakáthelyeket (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), Simicska Lajos plakáthelyeit ezerszámra, ezerszámra. Korrumpálták az egész pártjukat (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van! ‑ Mirkóczki Ádám: Nyugi! Nyugi!), kiderült, kiderült az, hogy a Jobbik eladta a lelkét, eladta egy milliárdosnak. A Jobbik megvehető párttá vált, és ezt most már önök nem is titkolják, elmondták, hogy milyen olcsón adták magukat. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ezt nem szabad hagyni, nem szabad hagyni, mert ha a magyar demokráciában ez a lehetőség fennmarad (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), akkor sorra kerülhet minden párt, aki ilyen, mint önök. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Éppen ezért ez a törvény az a törvény, amely megmutatja majd a szavazáskor azt, hogy ki az és melyik párt az, amely a korrupció ellen van. Aki ezt a törvényt megszavazza, a korrupció ellen van, aki ezt a törvényt nem szavazza meg, kiállítja magáról azt a bizonyítványt, hogy a saját pártját is szívesen eladná milliárdosoknak. Erről szól ez a javaslat. Most fogunk szavazni… (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Most fogunk szavazni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Kérem, hogy gondolják ezt meg, minden pártot arra kérünk (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), az LMP-t is, amely a múltkor adott be javaslatokat, és mégsem szavazta meg, mert lehet, hogy Simicska keze már odáig is elért. Lehet, hogy a Jobbikot kérni sem kell, mert emlékszünk, a múltkor is, amikor nem ment át a törvény, mennyire megkönnyebbültek, most is azért óbégatnak, hogy nehogy ebből véletlenül törvény legyen. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Márpedig az lesz belőle, és meg fogjuk teremteni Magyarországon azt a helyzetet, hogy a pártokat ne lehessen megvenni kilóra, mint ahogy Simicska megvette önöket, jobbikosokat. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van! ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból.) Kérem, hogy támogassák a javaslatunkat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 158 2017.11.28. 5:00  157-178

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítására irányuló benyújtott törvénymódosítási javaslatunk a jelenleg is működő helyi televíziók számára javasol egy egyszerűbb, rugalmasabb, piacra lépési, kvázi piacon maradási hatósági eljárást. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindezt csakis abban az esetben, ha az adott vételkörzet tekintetében digitális műsorszóró adóüzemeltetési lehetősége pályáztatására nem érkezik újabb igénybejelentés.

Abban az esetben, ha az adott digitális műsorszóró adóüzemeltetési lehetősége vonatkozásában további, az ideiglenes digitális műsorszórási jogosultsággal rendelkező szolgáltatón kívüli igénybejelentés érkezik, akkor az általános szabályok szerint versenyeztetési eljárás keretében kerülhet sor a műsorszóró adóüzemeltetési jogosultságának pályáztatására.

Az esetleges félreértések elkerülése végett mindenekelőtt szükséges tisztázni, hogy Magyarországon a 2013 végére befejeződött digitális átállás az országos digitális földfelszíni műsorterjesztési platformot érintette. A most benyújtott előterjesztés nem keverendő össze ezzel, hiszen ez a javaslat, ahogy már említettem, a helyi televíziók számára javasol könnyítést.

Szándékunk megértéséhez ismerni kell a hazai helyi televíziós piac jelenlegi helyzetét. A földfelszíni digitális televíziós műsorszórásra Magyarországon és Európában is egyaránt a 470-790 megahertzes frekvenciasávot használják. Így Magyarországon is a jelenleg működő helyi televíziók is ebben a frekvenciasávban végzik műsorterjesztési tevékenységüket. Egyébként 37 helyi televízió által működtetett 38 darab ingyenes hozzáférésű digitális műsorszóró adóról beszélhetünk itt.

Ezek a helyi televíziók tényleges tevékenységüket tekintve speciális szereplői a hazai médiapiacnak. Egyrészt az analóg műsorszórás nyújtását lehetővé tévő kizárólagos frekvenciahasználatot a digitális átállás után az ideiglenes hatósági szerződésekben megállapított időtartam alatt továbbra is gyakorolhatják. Másrészt a televíziós médiaszolgáltatások közül a helyi televíziók rendelkeznek a legrégebb óta folyamatos médiaszolgáltatási jogosultsággal.

A helyi televíziók mindegyike jelenleg műsorszóró adóüzemeltető is egyben. Így legtöbbjüknek a médiaszolgáltatási jogosultsággal azonos idejű üzemeltetési tapasztalata is van. A módosítási javaslathoz vezető okokat, hatásokat vizsgálva a helyi televíziók tevékenysége ugyancsak sajátos és társadalmi szempontból kiemelt és nagyon fontos szerepet tölt be a helyi közösségek életében. Piaci szempontból megállapítható, hogy egy adott vételkörzetben a digitális átállás 2020. szeptember 5-i céldátumához közeledve sem érzékelhető olyan jelentős befektetői tevékenység, amely az adott vételkörzetben a verseny élénkülését mutatná az egyes digitális üzemeltetési lehetőségek elnyerése tekintetében.

Vagyis nem érzékelhető az, nem valószínűsíthető, hogy lenne másik pályázó, az esetek döntő többségében ez így igaz. Éppen ezért érdemes ezen a könnyítésen gondolkodni. Frekvenciagazdálkodási szempontból még beszélnünk kell arról, hogy az Európai Unió döntésének megfelelően a 700 megahertzes frekvenciasáv mobilcélú felhasználásra kerül majd, és éppen ezért a frekvenciakészlet, ami most rendelkezésre állt ezen televízióknál, radikálisan csök­kenni fog. Ebben a szűkebb erőforrás-kör­nye­zet­ben pedig nem garantálható a jelenlegi helyi televíziós frekvenciaigények teljes mértékben történő, maradéktalan kielégítése.

Mindezekre tekintettel világos, hogy a jelenleg működő ideiglenes digitális műsorszórási jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatók, a helyi televíziók számára célszerű biztosítani a jelenleg meglehetősen időigényes és bonyolult pályázati mechanizmus helyett egy egyszerűbb, rugalmasabb, költséghatékonyabb és egyben a valódi piaci viszonyokat, frekvenciagazdálkodási lehetőségeket tükröző hatósági eljárás. Ez egy piacra lépési, kvázi piacon maradási eljárás lehet. Természetesen kizárólag abban az esetben, ha az adott vételkörzetben nem érkezik újabb pályázat.

Javaslatunk tehát ezt célozza. Kérem a tisztelt Házat, tárgyalja meg az anyagot, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a javaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 178 2017.11.28. 2:44  157-178

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekeztem szerényen és nem arrogánsan felállni, igyekeztem nem arrogánsan ülni csendben a helyemen, de mégiscsak beszéljünk már a valóságról! (Heringes Anita: Végig röhögött, képviselőtársam!) A helyzet az, hogy itt egy helyi televíziókról szóló javaslatról beszélünk. Egy valóságos problémát fogalmazunk meg, a helyi televíziók pályáztatását könnyítjük ezzel a javaslattal, ez a szándékunk. Az ellenzéki képviselők pedig nem a valóságról beszélnek, hanem összevissza minden másról.

Nem véletlenül hangsúlyoztam az első felszólalásomban, az expozéban, hogy a helyi televíziókról van szó, de itt az ellenzéki képviselők beszéltek mindenről, helyi rádióról sokkal többet, mint helyi tévékről, a napilapokról sokkal többet, mint a helyi tévékről. Mesterházy képviselő úr pedig azt mondta, hogy ne nézzük már hülyének őket. Szeretném megnyugtatni őt, meg mindenkit, hogy nem nézzük hülyének őket; én is kérek egyet: ne beszéljenek hülyeséget, kérem szépen. (Heringes Anita: Maga mutogatta az előbb, képviselőtársam, hogy hülyének néz minket!) Ugyanis miről van szó? Képviselő asszony, feltettem a szemüvegemet, ne értsen már félre mindent! (Heringes Anita: Képviselőtársam, legalább ne hazudjon! ‑ Az elnök csenget.) A helyzet a következő.

(16.10)

Itt a helyi tévékről beszélünk. A helyi televíziók közül (Heringes Anita frakciótársához fordulva: Még egy ekkora bunkó!) 38 frekvenciáról, 37 darab tévé 38 helyéről. De hát nem ennyi helyi tévé van Magyarországon, hanem sok száz! A döntő többségük kábelen működik, képviselő asszony. Most nem a rádiókról beszélek; a tévékről, a helyi tévékről, és a javaslatunk itt is csak azt a 37-et, összesen 38 helyszínt célozza, ahol a földfelszíni digitális sugárzással érintettek. A többiek kábelen működnek, tehát minden, amit önök elmondtak, még ha föl is háborodnak, szerintem sokkal inkább tartozik a sületlenség kategóriájába, mint a valóságéba.

A helyzet az, hogy a javaslatunk erről szól, azaz a helyi televíziók digitális földfelszíni sugárzásos pályázatának az egyszerűsítéséről, és én most is igyekszem nagyon szerényen ehhez kérni az önök tiszteletteljes támogatását. Ha a mozdulatom pedig félreérthető volt, akkor megkövetem a képviselő asszonyt, mert egyáltalán nem volt semmi szándékom semmi rosszat mutatni; kétségtelen, amit most elmondtam, azt pedig tartom most is, mert szerintem nem kell hülyeségeket beszélni, képviselő asszony. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)