Készült: 2021.07.30.08:37:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

154. ülésnap (2016.05.18.), 38. felszólalás
Felszólaló Csepreghy Nándor
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:49


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Köszönöm szépen a szót. A területrendezés célja, hogy Magyarországon, a kiemelkedő természeti és kulturális örökségeink megóvása mellett, mégis a gazdasági érdekekkel összhangban, a fejlődést szem előtt tartva, meghatározva az ország és egyes térségei hosszú távú fejlesztéseit, harmonikus térszerkezet jöjjön létre.

Mint bizonyára önök is tudják, a területrendezés magyarországi intézményrendszere a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 1996. évi elfogadásával alakult ki. Az ezt követő időszakban törvénnyel elfogadták az országos, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségek területrendezési tervét, miniszteri rendelettel a balatoni vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket, majd később minden megyei önkormányzat elkészítette saját megyei területrendezési tervét.

Az elmúlt közel húsz év területrendezési tapasztalatait kiértékelve, figyelembe véve az időközben megszületett új önkormányzati törvényt, valamint tekintettel a térinformatikában bekövetkezett hatalmas fejlődésre, a kormány 2015-ben azt a döntést hozta, hogy a területrendezésiterv-rendszert és a területrendezési terveket meg kell újítani.

A kormány döntését két lépcsőben kívánjuk végrehajtani. Az első ütemben, amelyhez kapcsolódik a jelen törvényjavaslat is, változtatni kívánunk a tervek készítésének menetén, a megyei tervek kompetenciáját ki kívánjuk bővíteni, valamint előkészítjük a balatoni tervrendszer egyszerűsítését. E törvényjavaslat a bürokráciacsökkentés, valamint a jogbiztonság jegyében alapozza meg a területrendezési tervek új tervezési rendszerben történő felülvizsgálatát, ami már a második ütemben, 2017-ben válik esedékessé.

A törvényjavaslat négy törvény módosítását tartalmazza, nevezetesen az alábbiakat: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényét, az országos területrendezési tervről, valamint a két kiemelt térség, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetről és a Budapesti Agglomeráció területrendezéséről szóló törvényét.

A törvények módosítására vonatkozó javaslatokat szakmai munkacsoport keretében dolgoztuk ki, amiben részt vettek neves tervezők és a megyei önkormányzatok főépítészei, a kidolgozott javaslatokat továbbá egyeztettük a magyar önkormányzatok országos szövetségével, a Magyar Építész Kamarával, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a megyei kormányhivatalokkal is.

A törvényjavaslat részletesen az alábbiakat tartalmazza. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása során egységesíteni kívánjuk az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv felülvizsgálatának idejét úgy, hogy azokat egy időben, hétévente, az európai uniós fejlesztési-tervezési ciklusokhoz igazodóan szükséges elkészíteni.

Ennek az az indoka, hogy a különböző szintű területrendezési tervek időben távol készülnek el, összhangjuk csak csekély időintervallumban biztosított. A tervek egy időben történő készítése tehát a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot szolgálja.

E törvény módosítása még további két kisebb módosítást tartalmaz. Ezek közül az egyik az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határidejét csökkenti, a másik a területrendezési tervek egyeztetésére szánt határidőt is rövidíti. Ez utóbbi az informatika fejlődésének köszönhetően valósulhat meg, és a digitális úton történő egyeztetéssel megspórolható a postázásra szánt költség és idő egyaránt. Az egyeztetések részletes szabályai kormányrendeletekben lesznek szabályozva.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének módosítása során a kormány számára kiemelten fontos szempont a parti sáv beépítetlenségének megőrzése. A módosítási javaslat e célt szem előtt tartva két nagyon lényeges elemet tartalmaz. Az első a balatoni tervrendszer egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét és alkalmazhatóságának javítását célozza. A Balaton-törvény és a parti települések rendezési tervei közé beékelődtek a vízparti rehabilitációs tanulmánytervek, amelyek a part menti területek területfelhasználását szabályozzák, szinte túlzóan részletesen.

(12.40)

Ezek a tanulmánytervek miniszteri rendelettel kerültek elfogadásra 2004-2006 között. Elhatározásai vagy beépültek a már települési tervekbe, vagy olyan, az akkori kor szellemének megfelelő döntéseket tartalmaznak, amelyek már idejét múltak, az önkormányzatok nem tudnak azokkal azonosulni.

A változó önkormányzati elképzelés megvalósításához szükséges e tanulmánytervek módosítása, amely nehézkes, időben elhúzódó, és sok esetben növeli a bürokráciát, tehát terheli a közigazgatást. A kormány ezért úgy döntött, hogy a vízparti rehabilitációs tanulmányterveket ki kell vezetni a tervrendszerből úgy, hogy azok természeti és épített környezeti, védelmi elképzelései ne szűnjenek meg. A tanulmánytervek kivezetésének előkészítését e törvényjavaslat tartalmazza, de végleges kivezetésük csak a Balaton-törvény felülvizsgálatával párhuzamosan történhet úgy, hogy a tanulmánytervek legfőbb védelmi jellegű elhatározásai beépülnek a törvénybe, tehát a védelmi szint nem csökkenhet.

Egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében viszont már most lehetővé tesszük, hogy amennyiben azok egyéb jogszabályi előírásokba nem ütköznek, a vízparti rehabilitációs tanulmánytervek elhatározásait azok ne hátráltassák. Természetesen ez az engedmény csak az érintett települési tervekre nézve jelent mentességet, a beruházás engedélyezése alól azonban nem. A parti sáv beépítetlenségére vonatkozó követelményeket, valamint a Balaton-törvényben meghatározott zöldterület védelmét még ezen beruházások esetében is biztosítani szükséges.

Az országos területrendezési terv módosításának legjelentősebb eleme a megyei önkormányzatok szabályozási önállóságának a kiterjesztése. A megyei területrendezési tervek eddig nem hozhattak önálló kötelező területhasználati döntést a településekre nézve, csak az országos területrendezési terv elhatározásait közvetíthették a települések felé. A megváltozott önkormányzati rendszer viszont most lehetővé teszi, hogy ezen a szigorú tervezési szabályon oldjunk. Ennek megfelelően felhatalmazást javaslunk adni a megyei önkormányzatoknak, hogy a speciális területi adottságaiknak és fejlesztési lehetőségeiknek megfelelő önálló, egyedileg meghatározott övezeteket alkothassanak. Természetesen ezen övezetek és szabályai csak a területfelhasználás meghatározására vonatkozhatnak, és indokolatlanul nem hozhatják hátrányos helyzetbe egyik települést sem.

A területrendezésért felelős miniszterrel való többkörös egyeztetést ezért rögzítjük a törvényben. Az országos területrendezési terv továbbá kisebb módosítást tartalmaz az erdőterületek telepítési tervében való kijelölésre vonatkozóan. Ennek indoka, hogy egyes települések a szigorú szabályok miatt olyan területeket is kénytelenek erdőként jelölni, amelyek jelenleg nem erdők, és még hosszú távon sem reális, hogy erdőtelepítés ott történjen. Természetesen ezzel nem veszélyeztetjük a Magyarország 27 százalékos erdősültségére vonatkozó cél elérését.

A budapesti agglomeráció területrendezési tervére vonatkozó módosítás a terv felülvizsgálatának határidejére vonatkozik. Mivel ez egységesen került rögzítésre a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényben, itt már felesleges rögzíteni.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány döntésének megfelelően a területrendezési, -ter­ve­zé­si rendszerre vonatkozó bürokráciacsökkentést, az egyszerűsítést, a jogbizonytalanságok felszámolását e törvényjavaslat teljesíti, és kellően megalapozza a területrendezési tervek 2017-ben történő korszerű felülvizsgálatát. A kormány nevében kérem a képviselőket a javaslat támogatására. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai