Készült: 2021.07.30.21:08:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

154. ülésnap (2016.05.18.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Trócsányi László
Beosztás igazságügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:59


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Vezérszónokok! Tisztelt Ház! Nagyon érdekes észrevételeket hallgattunk az általános vita alatt. Néhányra szeretnék reagálni, hisz úgy gondolom, hogy az expozéban egyébként már reagáltam ténylegesen a vezérszónoki felszólalásokra, hiszen érintettem ezeket a kérdéseket, és az Igazságügyi Minisztérium álláspontját is elmondtam.

Talán kezdeném azzal, hogy teljesen egyetértek Schiffer képviselő úrnak azzal az álláspontjával, hogy minden egyes jogszabály módosításakor rendkívül nagy óvatossággal kell eljárni, és ez különösen igaz akkor, amikor egy kódexről beszélünk. Magam is így gondolom jogászember lévén, hogy az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő részlegének megfelelő odafigyeléssel és gondossággal kell eljárnia, amikor arról dönt, hogy szükség van-e egy jogszabálynak, egy kódexnek a módosítására vagy nincs.

Amikor hivatalba léptem 2014. június 6-án, akkor én azt gondoltam, hogy az is feladatom, hogy az egyes kódexeknek a hatályosulását vizsgáljuk. Ezért is született döntés arról 2015 januárjában ‑ és most 2016 májusát írjuk ‑, tehát 2015 januárjától egy munkabizottság keretén belül vizsgáljuk a nagy kódexeknek a hatályosulását, működési tapasztalatait. Azt is hozzá kell tenni, hogy nem titokban készítettük és dolgoztunk, a munkabizottságban rendkívül kiváló jogászok vettek részt, azt hiszem, őket a képviselő urak is jól ismerik, tehát nem banki szakemberek ültek ott, hanem jogászprofesszorok ültek ott, bírák ültek ott, ügyvédek, olyanok, akik a jogot szeretik, és adnak magukra, arra, hogy amit mondanak, arról valamifajta módon már kifelé is tudjanak nyilatkozni.

Vitathatatlan, hogy a szakmában különböző nézetek vannak. Természetes, ez így is van rendjén, és azt gondolom, hogy ez a demokrácia. Tehát van olyan, aki úgy gondolja, hogy ennek van igaza, a másik meg azt gondolja, hogy annak van igaza. De én azt gondolom, hogy ez így van rendjén. Azt is hozzá kell tennem, hogy amikor ezeket a szakmai egyeztetéseket folytatjuk, akkor azt nem egy zárt körben csináljuk, hanem konferenciákat szervezünk, ezekről a konferenciákról mindenki tudomással rendelkezik, hogy vannak, mert a Magyar Jogász Egylet szervezi ezeket. Tehát azt nem tudom elfogadni, hogy mi ezt a munkát úgy csináltuk, hogy a képviselők előtt vagy a politikai pártok előtt ez nem volt ismert. A Magyar Jogász Egyletnek rá kell menni a honlapjára, tessék a Sárközy Tamással mint elnökkel beszélni. Arra is ügyel Sárközy Tamás ‑ hozzá kell tennem ‑, hogy különböző nézetű emberek jelenjenek meg, és vita alakuljon ki arról, hogy szükséges-e a jogszabályhoz hozzányúlni vagy nem.

Tehát azt kénytelen vagyok ‑ nem szeretem ezt a szót használni, de ‑ visszautasítani, hogy ezt a munkát mi úgy csináltuk, hogy ez nem volt transzparens. Erre mint igazságügyi miniszter különösen adok, és ezért is tartom fontosnak, hogy ötpárti egyeztetéseket tartsak akkor is, amikor ez ‑ idézőjelben téve ‑ nem lenne jogi kötelezettsége a tárcának, csak kétharmadosnál érdemes, a magam részéről azonban úgy gondolom, hogy a nyilvánosság a jogalkotásnál rendkívül fontos. Tehát Bárándy Gergelynek is csak azt tudom mondani, tisztelt képviselő úr, mi ezt a munkát nagy nyilvánosság mellett folytattuk hónapokon keresztül, több mint egy éven keresztül. Tehát az, hogy a normaszöveget valóban nem küldtük ki az egyeztetésre, kiküldtük azt a koncepciót, ami alapján van a vita.

És ezen kívül azt is el kell mondanom, hogy Vékás Lajostól kezdve az összes nagy professzornak kiküldtük az anyagot véleményezésre. Tehát ők is tisztában vannak ezzel, sőt nagyon tisztelem Vékás Lajost magam is, az ő munkásságát is nagyon elismerem, mert való igaz, hogy a Ptk. megszületése atyjának is nevezhető, mindazonáltal mi ezt a munkát oly módon végeztük, hogy Vékás Lajos és mások is folyamatosan képben voltak a munkánkról, arról is, hogy mit csinálunk. Ezért is írta meg az ő nyílt levelét, ami egyébként természetesen egy szakmai vélemény, de ő másképpen látja ezt a dolgot.

De mégis nézzük tulajdonképpen a főbb kérdéseket! Ja, és előbb befejezésképpen annyit még, hogy ezért is döntöttünk úgy, hogy a novelláris módosításra nincsen szükség. Az első, amikor az önálló zálogjogról beszélünk. Az önálló zálogjognál azt is kénytelen vagyok visszautasítani, hogy lobbiérdekek alapján dolgozott volna a tárca. Azok az emberek, akik ugye, ebben a munkában részt vettek, bírák voltak, ügyvédek, ügyészek, ezenkívül a tudományos élet képviselői voltak, de vitathatatlan, hogy a kormánynak vannak olyan szervei, akik a gazdaságélénkítésért felelnek. Ilyen a Nemzetgazdasági Minisztérium, Varga Mihály miniszter úr vezetésével, és nyilvánvalóan, amikor az Igazságügyi Minisztérium erről egy koncepciót készít, akkor várja azokat az észrevételeket, amik a kormányzat más részéről érkeznek hozzánk.

(10.40)

S ebben, hozzá kell tennem, Varga Mihállyal teljes egyetértésben voltunk, amikor azt mondtuk, hogy az önálló zálogjog visszaállítását szorgalmazzuk. Sőt, azt kell mondanom, az NGM, a gazdasági tárca valóban szerepet játszott abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal szorosan együttműködött.

Természetesen megkérdeztük a Bankszövetséget is, ezt sem fogom titkolni, mert az, hogy Magyarországnak jó bankrendszere legyen, egy természetes érdek. De szeretném hangsúlyozni, hogy amikor a devizahitelesek ügyét rendeztük, akkor pont a bankokkal szemben lépett fel az igazságügyi kormányzat, és körülbelül ezermilliárdot hoztunk vissza az adósoknak. Ebben az esetben azt hallottuk, hogy mi a bankok oldalán állunk. Én nem így látom ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy ez egy álvita, mert nem a bankok érdekei mellett áll a kormányzat ‑ amikor a devizahitelesek ügyét rendeztük, akkor ezt bizonyítottuk ‑, hanem arról van szó, hogy gazdaságélénkítési feladata van a kormánynak. Mi azt gondoljuk, ahhoz, hogy a gazdaság jobban működjön, szükség van arra, hogy ezt az intézményt bevezessük. Ezenkívül, mint már az expozémban is említettem, egy európai uniós norma is előírja ennek a bevezetését, mint egy kedvező és pozitív feltételrendszert.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ne keltsünk rémhíreket, mert a zálogkötelezettek helyzete nem válik terhesebbé. Az ténylegesen a zálogjogosult ügye, hogy közte és az általa létrehozott jelzálogbank között van jogviszony, és ha a zálogkötelezett kifizeti a kereskedelmi banknak az adósságát, akkor neki gyakorlatilag, illetve nem gyakorlatilag, hanem ténylegesen törlik a zálogkötelezettségét. Tehát semmiféle terhet nem rovunk a zálogkötelezettre pluszban. Nem is jön létre jogviszony a jelzálogbank és a zálogkötelezett között. Csak azért mondtam, hogy ezt pontosítsuk, nehogy az a félreértés legyen, hogy mi a zálogkötelezetteket akarjuk ténylegesen valamilyen hátrányosabb helyzetbe hozni, mert erről nincs szó.

Ami pedig a továbbiakat illeti, még két témáról beszélnék nagyon röviden. Az egyik téma a szülőtartás kérdése. Erről nagyon sok hozzászólás volt, ezt szinte mindenki nagyobb mértékben érintette, mint a zálogjogot, mert a zálogjognak valóban vannak olyan hívei, akik azt mondják, hogy nem ezt a zálogjogot akarják. Mi viszont demokráciában élünk, és a kormánynak volt egy álláspontja arra nézve, hogy az önálló zálogjog gazdaságélénkítő szerepe jelentős, és emellett tette le a voksát. Természetesen lehetne másfajta zálogjog is, Németország példája azonban azt mutatja, hogy ez egy működő rendszer. Az természetesen a mi felelősségünk, hogy olyan szabályozást alakítsunk ki, amelyik a visszaéléseket meg tudja akadályozni.

A következő kérdés a szülőtartás. Itt megint azt kell mondanom, hogy a szülőtartásnál az állam nem vonul ki. Amikor azt mondják, hogy az állam kivonul a szociális ellátásból, nos, az állam nem vonul ki, ez a jogszabály ezt nem tartalmazza. Ez a jogszabály azt tartalmazza, hogy egy bizonyos, Alaptörvényben megfogalmazott követelménynek ‑ amit egyébként gyakorlatilag alacsonyabb rendű jogszabály is tartalmaz ‑ az anyagi jogi alapjait teremti meg. Pusztán tehát, ha szabad így mondanom, egy anyagi jogi alapot teremt meg egy olyan rendelkezésnek, amelyik létezik a magyar jogrendszerben.

Én azt gondolom, hogy a nagy átlagban alapvetően nem fognak perek megindulni. Ne gondoljuk tehát azt, hogy nagy perek indulnak meg tömegesen, és ne próbáljunk olyan képet alkotni, hogy ez tömeges perindítást fog maga után vonni. A leszármazók, a gyermekek 70 százaléka gyakorlatilag ma is hozzájárul a szülők tartásához. De én azt gondolom, az erkölcsi követelmény is, hogy a gyermek a szülő tartásáról öregkorában gondoskodjon. Ahogy a szülőnek kötelessége a gyermekéről gondoskodni, amikor kicsi, ugyanígy elvárható az, hogy a gyermek a szülőről gondoskodjon. Ez egy fontos szempont. Ez most is része a jogrendszernek. Azt pedig, hogy milyen esetben mentesül ezen kötelezettség alól, egyrészt mi is rögzítettük, másrészt pedig a bírói gyakorlat is fogja rögzíteni. Azt nehezen tudom elképzelni, ami néha előfordul ‑ de nem is néha, hanem elég gyakran ‑, hogy bevágják a szülőket egy öregotthonba, és elfeledkeznek arról, hogy kötelezettségük van a szülők irányába. Amikor a Ptk. módosításakor ezt bevettük, az vezetett bennünket, hogy az erkölcsi szempontoknak érvényesülniük kell, tehát a jogszabályoknak erkölcsösöknek kell lenniük, az erkölcsnek érvényesülnie kell a jogszabályban. Amikor az erkölcs és a jogszabály között konfliktus van, akkor nem jogszolgáltatásról és nem igazságról beszélünk. Minket Igazságügyi Minisztériumnak hívnak, és az Igazságügyi Minisztérium cselekedeteinek az igazságot is tartalmaznia kell, ezt pedig az Alaptörvény implementációja teszi szükségessé.

Mindazonáltal nyitottak vagyunk, és a módosító indítványokat természetesen meg fogjuk vizsgálni, alaposan fogjuk elemezni, és ez alapján fogjuk a döntést meghozni a tekintetben, hogy mi az, amit ebből el tudunk fogadni, mert koherens. Például a vezető tisztségviselőnél felmerült a gondatlanság. A gondatlanság nem egy polgári jogi fogalom, hanem büntetőjogi fogalom, ezért annak beépítése a polgári törvénykönyvbe nem megfelelő. Azt hoztuk vissza ténylegesen a polgári törvénykönyv módosításával, amit a régi társasági törvény tartalmazott.

Álláspontom szerint a Ptk.-nak ez a minimális módosítása egy rendkívül nagy, széles körű egyeztetést követően kerül előterjesztésre. Novelláris módosításról nem beszélünk, de ez nem jelenti azt, hogy az Igazságügyi Minisztérium ne vizsgálná folyamatosan egy jogszabály hatályosulását. Ha ezt elmulasztanánk, akkor joggal lehetne számon kérni rajtunk, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem reagál megfelelően. De bízzunk abban, hogy a Kúria nagyon sok dolgot meg fog oldani. Egyetértek Schiffer képviselő úrral, hogy a Kúriának fontos szerepe van abban, hogy jogegységi határozatokat hozzon.

Mindazonáltal szeretném jelezni, hogy sem a gyakorló ügyvédek, sem a világ számára nem az a legjobb megoldás, hogy öt-hat év múlva jön egy jogegységi határozat, hanem a jogszabályoknak kiszámíthatónak, normavilágosnak kell lenni, hogy az ügyvéd, aki eljár az ügyfél ügyében, azt tudja mondani, hogy ezt mondja a jog. Amikor a jogszabály nem világos, akkor azt mondjuk, hogy nem tudjuk, majd meglátjuk, hogy a jogegység mikor jön. Persze, legyen jogegység, én ezzel teljesen egyetértek, legyen jogegységi határozat, de a jogszabályokat igyekezzünk úgy megfogalmazni, hogy ez a kérdés ne tíz év múlva kerüljön majd megvilágításra, hogy tulajdonképpen mi is az a felelősség, hanem ezek a jogszabályok lehetőség szerint korrektek, azonnal értelmezhetők és mindenki számára világosak legyenek.

Bízzunk abban, hogy a Ptk.-nak ezeket a szabályait a bíróság fogja kidolgozni. De ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges fellépni, mert a jogbiztonság ezt követeli meg, akkor az igazságügyi kormányzattal szemben az az elvárás, hogy lépjen, és a módosítási javaslatait terjessze elő. Ma is vannak korrekciós javaslatok, s úgy vettem észre, hogy azokhoz nem is érkezett észrevétel, mert azokban egyetértünk. Amiben nem értünk egyet, az az önálló zálogjog vagy nem önálló zálogjog, valamint a szülőtartás. Úgy gondolom, hogy a többi kérdésben csak minimális differencia van az ellenzéki pártok és a kormánypártok között. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai