Készült: 2024.04.25.09:27:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2011.06.15.), 471. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:00


Felszólalások:  Előző  471  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kisebbségi vélemény megfogalmazásakor ígértem, hogy konkrét problémákat hozok önök elé, amelyek valóban orvoslásra várnak.

Itt van legelőször is a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal törvényességi észrevétele, amely két, az esztergomi önkormányzat által meghozott rendelet törvényességét vitatja. (Felmutat egy iratot.) Továbbmegyek: itt van szintén ugyanennek a kormányhivatalnak egy további törvényességi felhívása, ami három, az esztergomi önkormányzat által meghozott határozat törvényességét vitatja. (Felmutatja.)

De még egy konkrétumot engedjenek meg nekem: itt van a szintén a kormányhivatal által benyújtott bírósági kereset, idézem: törvénysértő a képviselő-testület határozata, amellyel elvonta a polgármester jogszabályban biztosított jogkörét, ugyanis a megbízási szerződés aláírójának, így a kötelezettségvállaló személynek a kijelölésére nincs hatásköre. Tehát magyarul, olyan ember írt alá ügyvédi szerződést, akinek erre nem lett volna hatásköre. Ez a pénzügyi bizottság ottani elnöke egyébként, egy fideszes képviselőtárs. Ez konkrétan probléma, ez valóban orvoslást várna. Valóban egy adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatról beszélünk, ahol bizony ez az eljárás számtalan sebből vérzik.

De ez még nem ok arra, amit egyébként Kósa képviselőtársam mondott, hogy - idézem - primitív politikai bosszúhadjáratot folytassunk bárki ellen. Kérem, hogy a kormányhivatal se tegye ezt. Az esztergomi jelenlegi polgármester ellen, illetve a jelenlegi esztergomi kisebbség - úgy értem, hogy ellenzék - ellen, tehát nem a Fidesz-frakció ellen szól ez a dolog, hanem az ottani ellenzék ellen, ez nyilvánvaló.

(1.30)

Ugyanakkor azt kell hogy lássuk, annak ellenére, hogy mi itt az Országgyűlésben több alkalommal kértük a Belügyminisztériumot, illetve a KIM-et, hogy most már tegyenek érdemi lépéseket abban az értelemben, hogy ezt az áldatlan állapotot próbálják megoldani ott, Esztergomban, semmi nem történt; illetve történt, nagyon kapkodva benyújtották ezt a törvényjavaslatot. Azért is mondom, hogy kapkodva, mert benyújtásra került először is a 3409-es számú törvényjavaslat, majd kisvártatva vissza lett vonva, illetve most, kicsit később be lett nyújtva ez a 3495. számú törvényjavaslat. A kettőben számtalan fedés van, bizonyos dolgok az előzőleg benyújtott törvényjavaslatban vannak szabályozva, így például a pályázatok kérdése, így például az adósságrendezésbe bevonható, illetve nem bevonható vagyontárgyak kérdése, ami ebből már kimaradt, vagy félig van csak beletéve.

Ugyanakkor számtalan hiba is keletkezett emiatt - ezt egyébként különösen az előterjesztőnek mondanám -, több olyan hiba is maradt benne, ami ellentmondást szül. Bizonyos jogszabályi helyeket az előzőleg benyújtottban két helyen is szabályoznak, itt most már csak az egyik helyen szabályozzák, de ez az eredeti törvénnyel aztán ellentmondást szül. De volt olyan is, amit másodjára úgy módosítottak, hogy gyakorlatilag ugyanaz a jogszabály lett, mint ami az eredeti törvényi passzusban benne van. Ez kettő alkalommal is előfordul a törvényben, ezt kérem, hogy majd javítsuk ki, mert ez így egy kicsit komolytalanná teszi a törvénykezést.

Tehát mi konkrét megoldásokat kértünk volna, konkrét megoldásokat kértünk volna az esztergomi helyzetre, komoly, felelősségteljes döntést, ami adott esetben azt is jelentené, hogy az Országgyűlés oszlassa fel az esztergomi képviselő-testületet, hogyha arra magától nem hajlandó. De ezzel szemben ez a kissé hevenyészve összedobott és sok szempontból alkotmányos aggályokat is felvető törvényjavaslat került elénk. Megmondom őszintén, hogy én nem értem; nem értem - Meggyes Tamás tényleg ennyit ér a Fidesz-frakciónak? Tényleg ennyire meg kell védenünk? Őszintén szólva én azt nem értem, hogy miért nem Meggyes Tamás írta alá ezt a törvényjavaslatot, és nagyon sajnálom, hogy pont itt, ezen a vitán nincs itt, miért nem tud ő válaszolni ezekre a kérdésekre, amiket én most itt az előbb elmondtam önöknek.

De ha már ilyen szépen, az ő kedvéért törvénykezünk, akkor menjünk egy kicsit tovább! A büntető törvénykönyvet miért nem módosítjuk? Adjunk neki pallosjogot! Adjunk Meggyes Tamásnak, Esztergom városának pallosjogot! Nem igaz? Ha ennyire személyre szabottan, esetre szabottan lehet törvénykezni, visszamenőleges hatállyal, akkor itt az idő, kétharmaddal talán még ezt is meg lehet tenni, nem igaz? No, én azt gondolom, nagyon remélem, hogy azért ennyit nem ér valójában Meggyes Tamás, és az, amit mi nem elegánsnak, hanem mondjuk, a kormányzati arrogancia részének tudunk tekinteni, ez a törvényjavaslat vagy alapjaiban megreformálásra kerül, vagy pedig visszavonásra az előterjesztők részéről.

Most pedig Kósa képviselőtársam néhány megjegyzésére szeretnék reagálni. Itt beszélt arról, és nagyon sajnálom egyébként, hogy előterjesztőként nem tudta végigvárni - igaz, késői órában beszélünk erről a témáról, de legalább végigvárhatta volna az őáltala is aláírt törvényjavaslat vitáját -, tehát Kósa képviselőtársam beszélt a tudatosan csődbe vitt önkormányzatokról. Való igaz, hogy gyakorlatilag 1992 óta folyamatosan csökken az önkormányzatok finanszírozása, ez az elmúlt jó pár évben drasztikusan csökkent. Mindannyian azt reméltük, hogy a Bajnai-kormány éve volt a mélypont ebben a kérdésben, de nem, tudjuk, hogy azóta az Orbán-kormány által megszavaztatott 2011-es költségvetés az, ami valójában az önkormányzati finanszírozás mélypontja, azért ezt tegyük hozzá, azért ezt nem szabad elfelejtenünk.

Tehát valóban, komoly kormányzati segítség kellett ahhoz, hogy ez az adósságállomány fölhalmozódjon az önkormányzatoknál, ugyanakkor, ha a tudatosságról beszélünk, akkor talán itt kell kezdeni a felsorolást. Ugyanakkor az, hogy egy polgármester úgymond tudatosan csődbe viszi az önkormányzatát úgy, hogy akkor is adósságrendezési eljárást kezdeményez, amikor arra úgymond nem volna szükség, erre azért hadd mondjam, hogy az eredeti, tehát a jelenleg hatályos törvényi előírások szerint, bizonyos feltételek fennállásánál azt írja a törvény, hogy 8 napon belül köteles a polgármester az adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Tehát tisztelettel, pont az esztergomi példára ha visszatérünk, igen, ott akkor követett volna el törvénytelenséget a polgármester asszony, hogyha nem kezdeményezi ezt a bizonyos adósságrendezési eljárást. Ez is az az egyik ellentmondás egyébként, ami benne maradt a törvényben. Önök azt mondják, hogy érdemi elbírálás nélkül a bíróságnak vissza kell utasítania az adósságrendezési eljárás elindítását akkor, hogyha nincs képviselő-testületi felhatalmazása a polgármesternek ehhez, ugyanakkor ez a törvényi passzus, amit most felolvastam, benne marad a törvényben. Akkor most köteles megtenni a polgármester adott esetben az adósságrendezési eljárás elindítását, ugyanakkor, ha megteszi, meg is kapja a magáét, hiszen majd a bíróság érdemi döntés nélkül, érdemi vizsgálat el kell hogy utasítsa? Tehát ez egy olyan ellentmondás, amit szerintem nagyon érdemes lenne tisztázni majd a részletes vita folyamán.

Milyen vagyontárgyakat érint az adósságrendezés? Az imént elmondtam az éppen most távozó L. Simon László képviselőtársunknak, és csak újólag meg tudom önöknek ezt erősíteni, hogy hiába próbáljuk mi megvédeni úgy az önkormányzati intézményrendszert, hogyha a törvény mellékletében felsoroljuk, hogy melyek azok a feladatok, amelyekre finanszírozást lehet biztosítani a csődeljárás vagy az adósságrendezési eljárás során is, hogyha ugyanakkor engedjük azonnali hatállyal megszüntetni ezeket az intézményeket egyrészről, illetve miután megszüntettük őket, utána azonnali hatállyal el is lehet már adni ezeket, tehát bevonhatóak igenis az adósságrendezésbe ezek az intézmények.

Annak idején mi próbáltunk kezdeményezni egy olyan törvényjavaslat-módosítást, ami arról szólt volna, éppen az iskolabezárási hullám miatt, hogy törzsvagyonból nem kivonható, forgalomképtelen vagyontárgyak legyenek - úgy általában minden önkormányzatnál, tehát nemcsak azoknál, amelyek éppen adósságrendezés alatt vannak, hanem minden önkormányzatnál - azok a vagyontárgyak, amelyek kötelező önkormányzati feladatellátást biztosítanak. Ez egyébként nagyon komolyan megelőzné szerintünk az olyan ingatlanmutyikat, amelyek a kiszolgáltatott önkormányzataink helyzetében sajnos sokszor virágoznak, mondjuk ki a tételt. Nagyon sajnáljuk, hogy annak idején ezt leszavazta a Fidesz-frakció, illetve a kormányzati oldal. Nagyon kérjük önöket, hogy az ezzel kapcsolatban itt most benyújtott módosító indítványainkat, tehát egyrészt, hogy mi az, ami bevonható az adósságrendezésbe, illetve mi az, ami nem vonható be az adósságrendezésbe, másrészt pedig, hogy ne hagyjuk már ilyen rövid úton, egy kardcsapással megszüntetni az intézményeinket, oktatásit, kulturálist egyaránt, hanem legalább lélegzetvételnyi időt hagyjunk nekik, legalább a jelenlegi törvényi előírásoknak megfelelően járjunk el, hogyha elbocsátásokról, megszüntetésről van szó.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Összegzésképpen annyit szeretnék mondani, hogy számtalan - pontosabban 13 - módosítót adtunk be ehhez a törvényjavaslathoz, és kérem, hogy támogassák az elmondottak szerint; a részletes vitában még ki fogom fejteni a további álláspontunkat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  471  Következő    Ülésnap adatai