Készült: 2024.03.29.15:41:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2011.06.15.), 297. felszólalás
Felszólaló László Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:04


Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2011. május 27-én látott napvilágot a kormány elhatározása a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács megalakításáról, és a tárgyalását ma, június 15-én kezdi a parlament, alig 18 nap telt el. Ehhez képest a Google-n 0,3 másodperc alatt 1 millió 550 ezer találat éri a témát. Hihetetlen hangzavar, vádaskodás, rosszindulat, meg nem értés és az olvasás hiánya kíséri már az első híradásokat is. Ez valami nagyon-nagyon fontosat jelez, azt, hogy ezzel a nemzeti együttműködés kormánya privilégiumokat kíván megszüntetni, valódi és érdemi intézkedéseket kíván hozni a gazdasági és társadalmi párbeszéd egymással szorosan összefüggő, egymás nélkül nem létező, nem működő témájában. A két dolog összekapcsolása rendkívül fontos, Józsa István képviselő úr.

Tisztelt Ház! Véleményem szerint rendszerváltó törvény fekszik előttünk, olyan, amit 1990 után már az első ciklusban meg kellett volna alkotni, de nem volt merszünk, erőnk, nem volt elég szövetségesünk. Meg kellett volna alkotni 1996-ban a Magyar Katolikus Püspöki Kar "Igazságosabb és testvériesebb világot" című körlevele után, de azonnal, tudniillik ez a rendszerváltozás utáni első hat évről szólt; de akkor még Horn-kormány volt, gőzerővel folyt a visszarendeződés, a régi rend restaurálása, a spontán, rabló- és egyéb privatizációk, ami ellen senki nem szólalt fel. Meg kellett volna alkotni 1998 és 2002 között, de az első Orbán-kormány felmentése az, hogy a koalíciós feszültségekkel terhelt világban szintén nem volt erre elég erő, ráadásul talán emlékszünk arra a hatalmas médiahadjáratra, ami a kormányzás minden mozdulatát kísérte.

A 2002 és 2010 közötti nyolc év viszont megérlelte azt az elhatározást, hogy ez a törvény megszülessen, létrehozzák a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsot a három érdekérvényesítő szervezet, az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum helyett; nem azok helyébe, mert ez egy teljesen új szemléletű, új mandátumú, véleményem szerint valóban rendszerváltó intézmény lesz.

Tisztelt Ház! A minisztérium szerint az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, a Gazdasági és Szociális Tanács és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum pedig tágabb kérdéskörökben, ám kellően széles felhatalmazás nélkül működik. A jelenlegi elavult érdekegyeztetést - a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács létrejöttével - a kormány szerint hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új rendszer váltja fel; egy rendkívül udvarias és tárgyilagos, minisztériumhoz illő megfogalmazás.

(19.10)

Én viszont egy nehéz helyet képviselek, a XV. kerületet, amely szociális válságtól sújtott, és a sarki kocsmában sarkosabban fogalmaznak az emberek. Mit látnak ők az OÉT munkájában? Azt, hogy előbb-utóbb, inkább előbb néhány vagdalkozó, csak a médiának szóló kijelentés után rajtaütésszerűen megegyeztek egymással a felek. Azt látták, hallották, hogy hatalmas fizetésű szakszervezeti vezetők egyezkednek alacsony tagságú szakszervezetek nevében.

Megjegyzés: másutt a szakszervezetek önellátóak. A tagdíjbefizetésekből tartják el magukat és a vezetőiket, sztrájkalapot képeznek, vagyis igazi szakszervezetként viselkednek. Itt mondjuk, a MÁV fizeti a szakszervezeti vezetőt, vagyis a függetlenség, a képviselet, az érdekképviselet azonnal megkérdőjelezhető. Az OÉT munkáját egy játszmának látom, amelyben a szerepek determináltak, ahol olyan násztánc folyik, aminek minden részlete kimódolt, és a felek mindezt pontosan tudják. Ehhez képest egy nagy hatalmú szakszervezeti vezető a minisztérium állítását rosszindulatú, szakmaiatlan, hazug állításnak nevezte.

Tisztelt Ház! Az Országos Érdekegyeztető Tanács jelenlegi formájában 2002 óta működik, 2009-től önálló törvényi szabályozással, de már 1988 óta jelen volt különböző felhatalmazásokkal. Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti központi konzultációk országos érdekegyeztető fóruma. A testület megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, a járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket.

Az OÉT-nak jelenleg 10 bizottsága és 3 szakfóruma van. E fórumok legfontosabb feladata, hogy teret adjanak a szakmai konzultációra, véleménycserére annak érdekében, hogy a plenáris üléseken már kiforrott álláspontok találkozzanak. Mindez az Amerikai Népszavában olvasható. Ezzel szemben ha ez a fórum valóban ilyen kiválóan működött, hogyhogy nem vette észre azt, hogy az államadósság 8000 milliárdról több mint 20 000 milliárdra nőtt, a GDP 82 százalékára kúszott fel, hogy olyan korrupciós gazdasági tranzakciók bonyolódnak, mint mondjuk a MÁV-Cargo eladása - vagy a sort hosszan folytathatjuk.

Tisztelt Ház! Hogy áll a minisztérium által említett költséghatékonyság ügye? Néhány tény: az OÉT-tagszervezetek 2001-től kapnak közvetlen állami támogatást egyre növekvő mértékben, 2001-ben 110, 2002-ben 441, 2003-ben 575, 2004-ben 900 millió forint támogatásban részesült, 2005-től az 1,22 milliárd forint 2010-re végül felemelkedett 1 milliárd 748 millió forintra. A munkáltatói, illetve munkaadói oldal egyenlő mértékben, fele-fele arányban osztozott a forráson, az oldalakon belül pedig saját megállapodásuk szerint. Idén a támogatási előirányzat 900 millió forintra, vagyis 1 milliárd forintra csökkent. Kérdezem én, mit szólnak Újpalotán a sarki kocsmában ehhez?

Ehhez képest a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács tagjai tevékenységüket ingyenesen végzik majd. Érdekes további vádak hangzanak el az 1 millió 550 ezer találat közötti írásokban, megszólalásokban. Ez visszalépés, megszüntetés, gittegylet lesz az új szervezet, kiakadtak a szakszervezetek, totális támadás ez az érdekképviseletek ellen, s a többi.

Mi ezzel szemben az igazság? Talán el kellene olvasni a törvényt. Milyen jogai és mandátumai lesznek ennek az új intézménynek? A tanács konzultációs. Eddig is az volt, kérem. A kormány döntött arról, hogy mi történjen. A kormány felelőssége volt eddig is mindaz, ami az OÉT-ben végül döntésképpen született. Nem a munkaadók és a munkáltatók világa döntötte el ezeket az ügyeket, vagyis a tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi, gazdasági fejlődését. Javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megvitatására, megoldására. Megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket.

Ha ezt csinálta volna az OÉT, akkor nem került volna ebben a 8 évben ilyen helyzetbe az ország. Véleményt nyilvánít továbbá a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről. Részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a kormányt. Konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a tanács napirendjére tűz. Ez egy autonóm szervezet, amely a saját feladatkörét ilyen módon határozza meg. Továbbá az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, a kormány vagy a kormány tagjai a tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérhetik fel, amelynek a tanács köteles 30 napon belül eleget tenni.

A legizgalmasabb dolog az, hogy a tanács által tett javaslatokat, véleményt annak címzettjének mérlegelnie kell, a mérlegelése eredményéről a tanácsot tájékoztatni köteles a nyilvánosság teljes biztosítása mellett. Úgy gondolom, ez a felsorolás egészen más, mint amiről a híradások szólnak. A vád például az a kormány ellen, hogy a vélemények nem kötelezőek a kormányra nézve. Le kell szögeznem, hogy a választók általi felhatalmazása, ebből fakadóan felelőssége a kormánynak van. Eddig is így volt ez.

Nézzék meg, hogy kik a szereplői a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsnak, mert a baloldal szerint a lepkefogók vitatják majd meg a gazdasági kérdéseket. A tanácsban jelen lesznek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a nemzetpolitika területén működő civil szervezetek. Kérem szépen, nemzetpolitikában kell gondolkodni, ha a gazdasági és társadalmi kérdésekről beszélünk, és nem pusztán gazdasági érdekérvényesítésről kell beszélnünk. A civil szervezetek között lesznek a nagycsaládosok civil szervezetei, a környezetvédők, az oktatási és ahhoz kapcsolódó feladatokat ellátó civil szervezetek, az ifjúság, a sport, a kultúra témakörével foglalkozó civilek, az egészségügyi, szociális feladatokat ellátó civil szervezetek, valamint a nyugdíjasok civil szervezetei, továbbá a tudományos élet, valamint az egyházak képviselői, a kormányzati szervek, a Gazdasági Versenyhivatal, a KSH képviselői, a kormányzati szereplők, vagyis miniszterek. Az új rendszerben a kormányzat szerepe nem lehet erősebb a közvetítői szerepkörnél. Miért baj ez? Ez inkább erénye ennek a tervezetnek.

Mindez azért nagyon fontos, mert ebben a konstrukcióban az érdekképviselet mellett meg tudnak jelenni fajsúlyos nemzetpolitikai kérdések asztalra tételével azok, akik inkább az értékeket képviselik, és erre már régóta nagyon nagy szükség lett volna. Érdekképviselet mellett vagy akár helyett értékképviseletre van szükség.

Miért mondom ezt? Mert a még mindig a világban dúló gazdasági, társadalmi válság elsősorban értékválság, antropológiai válság, erkölcsi válság. Ezekre nem lehet ma már érdek-képviseleti alkukkal, titkos táncrenddel válaszolni. A válságra az értékek hangsúlyozásával, az ember méltóságának újrafogalmazásával, erkölcsi természetű válaszokkal felelhetünk. Erre a civil világ és különösen az egyházak alkalmasak. Nem véletlenül emlegettem 1996-ot, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar "Igazságosabb és testvériesebb világot" című körlevele megjelent. Néhány fejezetcímet mondok a körlevélből, és gondoljunk a mai életünkre, 15 évvel ezelőtt, 16 évvel ezelőtt jelent meg ez a körlevél, minden fejezete érvényes ma is:

Szociális feszültségek, elszegényedés; a lakosság létszáma és egészségi állapota; a közbiztonság romlása, elköteleződés a szegények mellett; az egyház társadalmi tanításának három alappillére, az emberi méltóság, a szolidaritás, a szubszidiaritás; felelősségvállalás és kezdeményezés; a múlt öröksége és a világgazdasági helyzet; a jelenlegi gazdasági helyzet; a magánosítás, vagyis a privatizáció értékelése. A fekete- és a szürkegazdaság; a mezőgazdaság helyzete; a gazdaság helye a társadalomban. Tehát nem a társadalom helye a gazdaságban, hanem a gazdaság helye a társadalomban. Precízebb ez a megfogalmazás.

(19.20)

Az állam feladata a gazdaságban; a tulajdon és a munka világa; a politikai rendszerváltozás és következményei - ismétlem, 6 évvel vagyunk a rendszerváltozás után. A társadalom elmaradt átalakulása - ma is elmaradt átalakulásról beszélünk. A személyes felelősségünk - ezzel küzdünk mindennap; a civil társadalom felelőssége és feladatai. Egyéni életvitelünk; a kultúra a közéletben, a családi életben, a kulturális életben; a média és a kommunikáció helyzete; az oktatás és a nevelés; intézményes reformok - ezen folyik a küzdelem; és végül: összefogás a jövőért. Hitem szerint ez az előterjesztés éppen erről szól: minden ízében a jövőért való összefogásról.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai