Készült: 2020.09.27.13:20:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2001.11.30.), 335. felszólalás
Felszólaló Bauer Tamás (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  335  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök úr, aki 1993-ban, a Horthy-temetés idején még azt mondta, hogy a Fidesznek nincs álláspontja, hiszen történelmi kérdésekkel nem foglalkozik, 2000. január 1-jén már fontosnak tartotta, hogy a "koronázás" alkalmával mondott beszédében fölsorolja azokat a történelmi személyiségeket, akik fontosak számára: Istvántól kezdve Lászlón, Mátyáson, Zrínyi Ilonán, Dobó Istvánon, Rákóczi Ferencen és Széchenyi Istvánon keresztül Batthyány Lajosig, és csak egyetlen huszadik századi politikust, Bethlen Istvánt nevezte meg ebben a sorban. Amikor látogatókat fogad szobájában, a huszadik századi miniszterelnökök közül Tisza Istvánt, Bethlen Istvánt, Teleki Pált nevezi meg.

Nem csoda, hogy néhány nappal ezelőtt Bethlen István síremlékének avatásán tartotta fontosnak beszédet mondani. Bethlen Istvánt mint harmadik honalapítót nevezte meg, akinek az első világháború utáni konszolidáció köszönhető. Nem vitás, hogy Bethlen István ennek a kornak a legkiemelkedőbb politikusa volt. Azt a rendszert azonban, amit konszolidált, ő is és a korszak vezető politikusai öntudatosan neveztek ellenforradalmi rendszernek - ez akkor nem pejoratívan hangzott számukra. Ő Orbán Viktor példaképe, akit Orbán Viktor példaképként tisztel.

Nos, tisztelt Országgyűlés, gondoljuk csak végig, hogy melyek voltak ennek a bethleni politikának, a húszas évek bethleni politikájának a fő sajátosságai. Én az idő hiányában csak három fontos vonását emelném ki.

Az első vonása ennek a politikának az volt, hogy ha konszolidált, akkor azt az új Magyarországot konszolidálta, azt a tekintélyelvű Magyarországot, amely a huszadik században sem fogadta el a népképviseleti demokráciának nemcsak a francia forradalomra, de az 1848-49-es magyar forradalomra is jellemző alapelvét. Az a választási törvény, amelyet éppen Bethlen István fogadtatott el az akkori magyar parlamenttel, csak Budapesten és néhány nagyvárosban fogadta el a titkos választást, a falvakban és a vidéki városok nagy részében a nyílt szavazást konzerválta a huszadik században, és visszahozta Magyarországon a felsőház intézményét.

Másodszor: Európában elsőként ez a kurzus vezette be, tette hivatalossá az antiszemitizmust.

Harmadszor - és ezt tartom talán a legfontosabbnak -: Bethlen mint az egykori, úgy hívták, revíziós liga létrehozója, fő kezdeményezője volt annak a revíziós politikának, ami a két világháborúban Magyarország külpolitikáját, de nemcsak külpolitikáját, hanem egész politikáját meghatározta. Ugyan a németorientáció az ő bukása után, Gömbös és követői időszakában lett egyértelmű a magyar politikában, de az kétségtelen, hogy a németorientációhoz és a második világháborús katasztrófához az a bethleni politika vezetett, amelyik a területi revíziót állította a magyar politika középpontjába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a Bethlen István az, aki Orbán Viktor számára példaképül szolgált - és ez az, ami figyelemre méltó. Figyelemre méltó, tisztelt képviselőtársaim, mert bizony a Fidesz politikájában is a demokratikus intézményrendszer megbénítása és meggyengítése szerepel, és figyelemre méltó azért is, mert az a szomszédsági politika, amit a Fidesz-kormány (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) folytat, ugyanúgy, mint a bethleni politika, a szomszéd országokkal, a szomszéd népekkel való szembenállást építi. A különbség csak az, hogy a két világháború közötti magyar politika valódi háborúba, a jelenlegi orbáni politika csak hidegháborúba viszi Magyarországot a szomszédaival. Ez az a jövő, ami Orbán Viktor alatt elkezdődött. (Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  335  Következő    Ülésnap adatai