Készült: 2020.08.07.12:27:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

208. ülésnap (2001.05.11.), 60. felszólalás
Felszólaló Herényi Károly (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:48


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Ott folytatnám, ahol Lezsák Sándor befejezte vagy abbahagyta. Ő a hazai helyzetről adott egy áttekintést, én ezt folytatom, és megpróbáljuk ezt a kérdéskört nemzetközi vonatkozásban is egy kicsit megvilágítani és körüljárni.

A jövedelmi szakadék nem csupán a szociális ellátások megvonása vagy megkurtítása miatt növekedett meg, hanem azért is, mert megszűnt az adómentes létminimum lehetősége, ezzel együtt viszont látványosan mérséklődtek a sokmilliós jövedelmek felső adókulcsai.

 

(13.20)

 

Itt nyilván az előző időszakról, ciklusról, az ezt megelőző évekről van szó. Azaz: amíg a legszegényebbektől elvettek, addig mindent, ennek az elvont jövedelemnek egy jelentős részét megszűnő adóteher formájában a szocialista-szabad demokrata kormány átcsoportosította a leggazdagabbakhoz, ami értelemszerűen tovább növelte a jövedelmi szakadékot.

1998-ban és '99-ben az új polgári kormány egyre több, korábban megvont szociális vívmányt állított vissza. Ennek ellenére 1999-ben tovább nőttek a jövedelmi különbségek. Ebben az évben a legmagasabb jövedelmű népességtized a jövedelmek 29,4 százalékát szerezte meg, míg a legalsó népességdecilis csak 3 százalékot, azaz 9,8-szoros jövedelmi különbséget mértek. Szaknyelven szólva, 1999-ben ellátási vákuum keletkezett a családtámogatások rendszerében.

A Bokros-csomag által megszüntetett ellátások időben elhúzódó negatív hatása ebben az évben vált legerősebbé, ugyanakkor az új kormány által elkezdett családpolitika pozitív hatása még nem érvényesült. Akkor a legtöbb társadalompolitikus úgy vélekedett, hogy a jövedelmi folyamatok tehetetlenségi hatása hamarosan a lélektani határ, a tízszeres jövedelmi különbség fölé növeli a hazai jövedelemdifferenciáltságot.

Nem ez történt. A foglalkoztatottság növekedése, a családosok adóterheinek mérséklése és a korábban megvont szociális ellátások helyreállítása 2000-ben már látványosan éreztette hatását. A tavalyi évben, 2000-ben hét és félszeresre csökkent a jövedelmi különbség a legszegényebb és a leggazdagabb népességtized között. Ez óriási eredmény, jelzi azt, hogy helyes a polgári kormány kiemelkedésre, munkára és tanulásra ösztönző szociálpolitikája.

Magyarország eredményeinek értékelése érdekében szólnom kell nemzetközi tapasztalatokról is. Csak olyan országokkal korrekt az összehasonlítás, amely országok szintén rendszerváltó országok. Ezen országoknak három csoportja rajzolódott ki. A szegények és gazdagok közötti szakadék Magyarországon jobban nőtt, mint Németország keleti felében, Csehországban és Észtországban. Ez utóbbi három ország közös vonása az, hogy a '90-es évek végéig folyamatosan polgári pártok voltak kormányon. Ismétlem, az elszegényedést a rendszerváltó országokban leginkább a folyamatos polgári kormányzás akadályozta meg!

Külön figyelemre méltó Észtország példája, ahol a régi Szovjetunió területén belül a legnagyobb jövedelmi differenciáltságot mérték 1990 előtt. (Dr. Wiener György: Ott volt a legmagasabb az életszínvonal!) Ezt a polgári értékrend még meglévő hatásával magyarázták. Nos, 1990 után a volt szovjet tagállamok között ma is itt tapasztalhatók a legkisebb jövedelmi különbségek, és paradox, de igaz, hogy ismét a polgári értékrend erős volta miatt, ami megakadályozta a más tagállamokban felülkerekedő, gátlástalan jövedelem- és vagyonfelhalmozást.

Magyarországhoz hasonló jövedelmi különbségek alakultak ki Lengyelországban, Litvániában és Szlovákiában. Ez utóbbi három ország közös vonása az, hogy a '90-es évek végéig váltógazdálkodásban kormányoztak a polgári és az 1990 előtti hatalmi garnitúra pártjai. Nem sikerült olyan mértékben megállítani az elszegényedést, mint a folyamatosan polgári kormányok alatt működő országokban, de jobban sikerült megállítani az elszegényedést, mint a folyamatosan baloldali kormányzás alatti államokban. (Szabó Sándorné: Hol élsz?)

Látványosan növekedtek a jövedelmi különbségek Oroszországban, Bulgáriában, Szerbiában és Lettországban. Mindezen országok közös vonása az, hogy a '90-es évek végéig folyamatosan az 1990 előtt hatalmi garnitúra pártjai, az úgymond baloldali értékeket megvalósító pártok voltak hatalmon. Ezekben az országokban már az elmúlt évtized közepe körül több mint tízszeres jövedelmi különbséget mértek a legszegényebb és a leggazdagabb népességtized között, és ez a szakadék azóta nyilván tovább növekedett. Ezekben az országokban a volt pártapparátus úgy teszi önmagát milliárdos réteggé, hogy eközben folyamatosan működteti a baloldali értékeknek a sokakat még megtévesztő frazeológiáját.

Mi a tanulság a nemzetközi adatokból? Nem tett különösebbet a magyar polgári kormányzat, mert a német, észtországi és cseh társai hasonló eredménnyel fel tudták venni az elszegényedés elleni küzdelmet. A hazai baloldali pártok sem mások, mint az orosz, lett vagy szerbiai társaik, akik szintén hasonlóan képesek voltak megnövelni a lakosságon belüli jövedelmi szakadékot. Mi mindnyájan, a hozzánk tartozó polgári, illetve hozzánk tartozó baloldali kormánycsapatokban azonos teljesítményt nyújtottunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai