Készült: 2020.08.10.21:59:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

171. ülésnap (2000.11.08.), 72. felszólalás
Felszólaló Herényi Károly (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:22


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Előttem megszólaló egyik képviselőtársam azt a kérdést tette fel, hogy miért éppen most akarjuk ezt a törvényt módosítani. Vissza kell tekintenünk az elmúlt évtizedre. Ez a törvényhozás szempontjából a versenyfutás évtizede volt, hiszen a törvényhozás igyekezett olyan törvényeket alkotni, amelyek az új helyzet kihívásaira megfelelő választ adtak. Úgy gondolom, hogy négy esztendővel a törvény hatálybalépése után illő és elvárható dolog, hogy a törvényalkotó, a törvényhozók áttekintsék a törvény működésének eredményeit, hiányosságait.

Azt hiszem, mindannyian elismertük, elismerték, akik idáig megszólaltak, hogy a '96. évi törvény, amit most módosítani akarunk, alapvetően jó, azonban az élet tud olyan helyzeteket produkálni, amelyekre ez a törvény nem tud adekvát válaszokat adni. A módosítás lényege az, hogy a verseny még átláthatóbb legyen, a verseny feltételei még szabályozottabbak legyenek. Különösen fontos ez azért, mert egy kialakuló piacgazdaságban, ahol az állami monopólium lebontása után a gazdasági élet szereplői igen eltérő méretűek, kapacitásúak, meg kell teremtenünk annak a törvényi lehetőségeit és feltételeit, hogy ne csak az erősök erősödjenek, és ne a kicsik elpusztuljanak, hanem lehetőleg élettérhez, lehetőséghez jusson a gazdasági élet minden szereplője, ha a törvényeket betartja.

A magyar versenyjog tulajdonképpen nemzetközi tapasztalatokat használt fel, amikor megalkotásra került, a német modell egyes elemei, de a francia elemei is felfedezhetők. Egyébként jellemző az egész Európai Unióra, hogy nem egységesen határozza meg az egyes országok versenyjogát, hanem csak az egymás közötti kapcsolatokat próbálja szabályozni, és a mi törvényünk is csak ezt teszi. A mostani törvénymódosítás egyik lényege, alapvető szándéka, hogy a Gazdasági Versenyhivatal lehetőségeit erősítse a verseny átláthatóvá tétele érdekében.

A javaslat bővíti a hivatal eljárásjogi eszközrendszerét és pontosítja az eljárási szabályokat. A javasolt módosítások következtében a szankciórendszer hatásfoka javul, és változnak majd a hivatal munkatársaira vonatkozó szabályok is. Az 50 paragrafust érintő módosítás jelentős része fogalmi pontosítás, amely azt célozza, hogy a gazdasági szereplők érdekei még árnyaltabban legyenek megjeleníthetők és megítélhetők.

Miután ma az általános vitát kezdjük, engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül számunkra néhány fontos elemet ragadjak ki a módosító javaslatból. Nagyon fontos kérdés a versenyjogban az érintett árupiac konkrét meghatározása, melynek célja a versenykorlátozás piaci hatásainak megítélése az egymással versengő vállalkozások azonosítása révén. Az érintett árupiacot keresleti és kínálati helyettesíthetőség szempontjából szokták definiálni. A keresleti oldalú helyettesíthetőség a vevő oldaláról közelíti meg ezt a nagyon fontos kérdést, hogy két áru, illetve szolgáltatás bizonyos szempontok alapján egymással kellő mértékben helyettesíthető-e vagy pedig nem. A kínálati oldali helyettesíthetőség pedig azt jelenti, a versenyhatóság azt veszi górcső alá, hogy van-e olyan vállalkozás, amely egy adott, szóban forgó árut vagy szolgáltatást éppen nem nyújt, de különösebben jelentős anyagi, időbeli kockázatok vállalása nélkül erre képes lenne, ezzel olyan versenynyomást jelentve a vizsgált vállalkozásnak, mint az adott árut, szolgáltatást aktuálisan nyújtó vállalkozás.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az elmélet a kínálati helyettesíthetőségtől megkülönbözteti a potenciális versenyt. Ezt nem a piac meghatározásakor veszi figyelembe, hanem a megállapodás, magatartás, összefonódás piaci hatásainak vizsgálatakor. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló '96. évi LVII. törvény jelenleg csak a keresleti helyettesíthetőségről tesz említést. Ez utóbbit a gyakorlatban valóban gyakrabban használják, de a teljesség azt kívánja, hogy a törvényben utaljunk a kínálati helyettesíthetőség intézményére is.

 

(12.10)

 

Jelentős módosítás az, hogy a versenykorlátozó megállapodást megengedő egyedi mentesítő határozatot ezután a Versenyhivatal határozott időre is kiadhatná. Igen fontos módosítás ez, mert a cél az, hogy ne mosódjék el a kivétel és az egyedi mentesítés jogintézményei közötti különbség.

A másik törekvés az, hogy a versenykorlátozás ne kapjon örök időkre szóló engedélyt, hanem csak a hatóság által meghatározott időpontig kapjon átmeneti felmentést a tilalom alól; természetesen adott esetben ezt a lehetőséget kötelezettségekhez és szigorú feltételekhez kell kötni.

Jónak tartjuk a törvényalkotó elképzelését arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok ezután ne legyenek kötelesek a Gazdasági Versenyhivatallal egyeztetni minden olyan általuk kibocsátani tervezett jogszabályt, amely a versenyre hatással lehet. Úgy módosulna a törvény, hogy ugyan az egyeztetés intézményét továbbra is biztosítja a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulók számára, de már nem kötelező erővel. A jogosultság alanya a jegyző lesz, mivel a törvényesség feletti őrködés az ő feladata.

Indokoltnak tartjuk bevezetni Magyarországon is az úgynevezett ágazati vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. A tanács 17/62. számú rendelete szerint az Európai Közösség versenyhatósága ágazati vizsgálatot kezdeményezhet, ha egyes piacok működéséből arra következtet, hogy azon a területen a vállalatok feltehetően nem a törvényeknek megfelelő vagy versenyellenes tevékenységet folytatnak. Ha a vizsgálatok során a bizottság gyanúja bebizonyosodik és a piaci jelenségek mögött vállalati versenykorlátozások állnak, egyedi jogsértési eljárásokat indíthat. Uniós csatlakozásunk miatt fontos ennek az intézménynek a magyarországi gyakorlatba való átültetése.

A javaslat alapján, ha a Versenyhivatal a piac működését illetően nem megfelelő mozgásokat, működést tapasztal, kérhessen az ott működő vállalatoktól, vállalkozásoktól információkat az adott vállalkozás piaci működésével kapcsolatban. Ezzel a módszerrel a piacfigyelői munkáját könnyíti meg a hivatal, mert megfelelő adatokhoz jut a piaci működést illetően. Fontos az is, hogy a határozatban előírt adatszolgáltatás megtagadása pénzbírságot von maga után, valamint hogy a valótlan vagy megtévesztő adatszolgáltatás is bírsággal szankcionálható.

A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, feladatai, országgyűlési kapcsolatai nagyon sokban különböznek a közigazgatás más szerveitől. A tisztségviselők, munkatársak, vizsgálók és egyebek kötöttségei sokkal szigorúbbak, ezért különösen fontos, hogy az összeférhetetlenséget teljes mértékben kizárja a törvény az ő esetükben. A törvényalkotó ez irányú törekvése pontosan ezt célozza, és határozott lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy ezt a problémát is zökkenőmentesen áthidalja.

Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy időben történik meg e törvény módosítása, időben történik meg a piaci kihívásokhoz való hozzáigazítása, és az időben való megtörténés mellett az előkészítettség minőségében is megfelel minden elvárásnak. A módosítások elfogadása meg fogja könnyíteni a magyar vállalkozók helyzetét, hiszen az európai uniós csatlakozást követően nem találják számukra teljesen idegen környezetben magukat.

Ezen gondolatok alapján a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai