Készült: 2020.12.03.01:44:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 52. felszólalás
Felszólaló Dr. Orbán Balázs
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 14:07


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a tájékoztatást és a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a terveinknek megfelelően 15 törvény módosítására tesz javaslatot. Áttekinthető módon, röviden teszi meg ezt. Mindez egyébként a törvényszerkesztés, a törvénymódosítás észszerűségi szempontjai miatt fontos. Azt gondoljuk, hogy a törvényjavaslat célját pedig maga a törvényjavaslat címe is mutatja: igazgatási és gazdaságélénkítési célú, illetőleg a vagyongazdálkodással összefüggő törvénymódosításokról van szó. Ez egy olyan gyűjtés, amely azt szolgálja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes igazgatási, bizonyos gazdasági szektorokban, illetőleg egyes vagyongazdálkodási kérdésekben lazítsunk, és ezzel is segítsük a munkahelyek megtartását, új munkahelyek teremtését és a gazdaságélénkítés feladatát. Azt hiszem, hogy ebben mindannyian egyet tudunk érteni.

Adódik a kérdés, hogy miért tettünk javaslatot a kivételes eljárásban történő tárgyalásra. Azért, mert az elmúlt időszakban érkeztek ezek a jelzések hozzánk.

(10.20)

Ezek olyan típusú módosítási szándékok, amelyek az adott szektoroknak tudnának segíteni. A kivételes eljárás feltételei rendelkezésre állnak, és azt gondoljuk, hogy a járvány elleni védekezésben nem tehetjük azt meg, hogy várunk az őszi ülésszakig, mert ezzel olyan időt veszítünk, ami jelen pillanatban a járvány elleni védekezéssel összefüggésben kifejezetten értékes idő, és mi arra teszünk javaslatot, hogy ne vesztegessük ezt az időt, hanem még most, a meghosszabbított tavaszi ülésszak lezárása előtt döntsön az Országgyűlés erről a törvénymódosításról.

Ahogy említettem, több konkrét javaslatunk van. Ha megengedik, pár javaslatot röviden említenék. Az első a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. Ez azt a célt szolgálja, hogy megjelenítse a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, és ezeket elválassza a gyakorlatban az általános sporteseményektől mind fogalomhasználatban, mind eljárási szempontból. Ezen kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események fő állami aktora a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter lesz. A többi esemény, tehát általánosságban a sportesemények pedig maradnak a sportpolitikáért felelős miniszter hatáskörében. Ezt a hatásköri szétválasztást javasolja a törvényjavaslat.

Mi azt gondoljuk, kulcsfontosságú  nyilván amennyiben a járvány elleni védekezés ezt megengedi , hogy a kiemelt nemzetközi sportesemények közül minél többet el tudjunk hozni hazánkba, Budapestre és a vidéki városokba is, mert ezek mind a turizmus, mind az ország sportdiplomáciai értékét, mind pedig a gazdaság teljesítményét növelik, hogy a nemzeti büszkeség dimenzióját ne is hozzam most ide, bár ez is kulcsfontosságú szempont a mi megítélésünk szerint.

Van egy másik javaslatunk, és ez a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény módosítása, ez egy technikai jellegű módosítás. Az egységes kormányzati üzemeltetés megvalósítása érdekében szeretnénk törvényi szinten is rögzíteni, hogy a cégnyilvántartás mint a nemzeti adatvagyon szempontjából kiemelt nyilvántartás szintén az egységes kormányzati felhőben kerül üzemeltetésre. Nagyon komoly technológiai változások zajlanak a világban. Ezekre a technológiai változásokra a magyar államnak is fel kell készülnie, és egy olyan informatikafejlesztési rendszert vagy stratégiát kell végrehajtani, amelyben a kor technológiai vívmányainak megfelelően a kulcsfontosságú, stratégiai jelentőségű állami adatbázisok is XXI. századi körülményeknek megfelelően kerülnek tárolásra, illetőleg az adatok védelme is  a nemzeti szuverenitás szempontjait is figyelembe véve  biztosítható. Ezért fontos az, hogy a cégnyilvántartás mint kulcsfontosságú alapnyilvántartás adatait is a kormányzati felhőben tudjuk üzemeltetni.

További javaslatunk a büntető törvénykönyv módosítása, ez is ehhez az előző témához kapcsolódik. A törvényjavaslat kiegészíti a nemzeti adatvagyon védelmét a Btk.-ban szabályozott nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény tényállásának módosításával. A hatályos tényállás csak azokat a cselekményeket rendeli büntetni, amelyek magával a nemzeti adatvagyonhoz tartozó adattal kapcsolatosak, és azt hozzáférhetetlenné teszik az adatkezelő előtt. A hozzáférhetőség azonban ugyanilyen sérelmet szenved akkor is, ha a nyers adatok hozzáférhetősége adott, de az adat feldolgozásáért felelős nyilvántartás nem üzemel, ezért a nyilvántartás működőképességére is szeretnénk ezt a Btk.-s tényállást kiterjeszteni.

A további módosítási szándékunk a településkép védelméről szóló törvénnyel függ össze. Ez a része a törvényjavaslatnak a tegnapi törvényalkotási bizottsági ülésén is felmerült. Itt most szeretném egyértelművé tenni, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy 2016-ban került sor a településkép védelméről szóló törvény módosítására, amely tulajdonképpen a vizuális reklámhordozókra vonatkozóan fogadott el egy szigorúbb szabályozást, nyilván a tisztább városkép és a vizuális környezetszennyezés, illetőleg az úgynevezett reklámzaj csökkentése érdekében. Ez akkor, én pontosan tudom, hogy komoly vitát váltott ki politikai hovatartozástól függően. Ezt a vitát természetesen  ha a képviselő hölgyek és urak erre igényt tartanak  én szívesen kinyitom újra, de az expozéban ezt nem tenném meg.

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy ezt a módosítást elfogadja. Ez a módosítás, pontosabban a módosítással összefüggő legtöbb elem ez év, tehát 2020. december 31. után állt volna fel, tehát eddig kaptak egy átmeneti felkészülési időszakot az érintettek. Mi arra teszünk javaslatot, hogy ezt toljuk ki 2023. december 31-éig. Itt ez megint szektorspecifikus, és a koronavírus-helyzettel összefüggő dolog miatt fontos.

A reklámszektor, a reklámpiac a koronavírus-járvány egyik nagy kárvallottja, ezért azt gondoljuk, hogy a korábbi szabályoknak a fenntartása segíteni tud ennek a gazdasági szektornak, amely több ezer embernek ad munkahelyet és magyar vállalkozások működnek benne. Tehát tudunk segíteni abban, hogy az eddigi szabályokat  amellett, hogy az eredeti jogalkotási célt nem engedjük el  egy meghosszabbított átmeneti időben fenntartjuk.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt is szeretnénk módosítani; ez egy rövid, de a gyakorlat szempontjából nagyon fontos módosítás. Eddig a hatóság eljárást csak akkor függeszthetett fel bizonyos előkérdések megvizsgálása ügyében, ha ez az előkérdés-megvizsgálás a bíróság hatáskörébe tartozik, vagy külföldi szervet kell megkeresni. Mi arra teszünk javaslatot, hogy akkor is sor kerülhessen az eljárás felfüggesztésére, ha az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezetekkel szükséges egyeztetni.

A következő módosításunk a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása. Egy új intézményről van szó; elsősorban angolszász mintára honosította meg a magyar Országgyűlés a vagyonkezelő alapítványok intézményét a magyar jogrendszerben. Ez az alapítványok sajátos típusa, amit a polgári törvénykönyv szabályozott. Ilyen az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítására, valamint a kedvezményezettként megjelölt személyek, illetőleg személyi kör javára történő vagyonjuttatás céljából alapítható. Tehát speciális célból és speciális vagyonkezelői feladatokra hozható létre ilyen alapítvány.

Jelen pillanatban ezeknek két fajtája van, nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány és közérdekű vagyonkezelő alapítvány, nyilván attól függően, hogy mi az a cél, amely az alapítvány alapító okiratában meg van jelölve. Eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma az, ami az egyetemek átalakításával kapcsolatban az elmúlt hónapokban is többször felmerült. Ez egy olyan jogintézmény, ahogy említettem, amely nemrég került bele a magyar jogba. Most épülnek ki ezek az alapítványok, mind a magánalapítványi, mind a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma, és a szabályozás hatálybalépését követő első gyakorlati tapasztalatok diktálták ezt a módosítási szándékot.

Bizonyos területeken szeretnénk az alapítói magánautonómia kiszélesítésére lehetőséget biztosítani, például hogy az alapítói jogok gyakorlására nemcsak a kuratórium jelölhető ki, hanem adott esetben az alapítói szándékoknak megfelelően a vagyonellenőr is. Csak azért hoztam példának ezt a rendelkezést, mert ebből is látszik, hogy a módosítás iránya az alapítói mozgástér növelése a számára leginkább kedvező struktúra meghatározásában.

Végezetül: javaslatot tesz a törvény a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról szóló törvény módosítására, illetőleg a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának módosítására és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására is.

(10.30)

Ezt az indokolja, hogy a korábban bizalmi vagyonkezelésben lévő részvényvagyont a Corvinus Alapítványt működtető közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonába kapta, illetőleg ilyen konstrukció valósult meg a Mathias Corvinus Collegiummal összefüggésben is, és ezzel kiszélesedett a vagyonkezelési tevékenység is, természetesen a meglévő, törvényi szinten rögzített garanciák mellett, de ezzel összefüggésben bizonyos pontosítások váltak szükségessé. Jogalkalmazói oldalról merültek fel ezek a kérdések. A magyar jogrendbe való beillesztése ennek a konstrukciónak például az adózási, illetékfizetési, beszerzési szempontból kulcsfontosságú, a törvényjavaslat ezekkel összefüggésben helyezi el a magyar jogrendben egyértelműen az alapítványoknak a helyét.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben foglalt ágazati szabályok, továbbá a vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényben foglaltak összhangját szolgálják a felsőoktatási törvény kiegészítései, amely a fenntartói irányítást és a vagyonkezelési összhangot, a vagyonkezelési tevékenység összhangját teremti meg, kiemelve, hogy a vagyonkezelő alapítvány célja a vagyon megtartása és gyarapítása. Ennek érdekében biztosítható a közérdekű cél, és természetesen kijelöli emellett a vagyonnal való gazdálkodás kereteit is.

Nagyjából ezek azok a módosítási szándékok, amelyeket egy expozéban kiemelni fontosnak gondoltam. Azt gondolom, hogy egy jelentős törvénymódosításról van szó. Kérem megértésüket, hogy 15 törvény módosítására egyetlenegy javaslatban teszünk javaslatot, de teljesen egyértelmű, hogy ezen javaslatok mindegyike az adott szektoron belül egyrészt a bürokráciacsökkentés, az igazgatásegyszerűsítés, másrészt az adott szektoron belül a gazdaságélénkítés célját szolgálja. Így azt gondolom, hogy minden pont támogatható, jó szívvel támogatható, és azt szeretném kérni önöktől, hogy az országgyűlési vitában és majd később a szavazáskor is tegyenek így: támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai