Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Először is hadd kezdjem azzal, hogy nagyon sajnálom, hogy ebben a vitában több tárca sem képviselteti magát, amelyek egyébként igen komoly forrásokért felelnének, igen komoly operatív programok jelentős összegekkel, amelyekről nekik számot kéne tudni adni. Vagy nem voltak benn a vitában egyáltalán, így például az EMMI sem volt itt jelentős részben (Schanda Tamás János: Itt vagyok végig…), ja, akkor üdvözlöm, jó; bocsásson meg, csak nem a helyén ül. Viszont az NFM biztos, hogy egy olyan tárca, aminek az egyik államtitkára ugyan bejött egy rövid időre, elmondta a hurrápropaganda szöveget, majd távozott, pedig milyen jó lenne, ha itt lenne, már csak azért is, mert a mondanivalóm nagy részében ehhez a tárcához szerettem volna fordulni.

Két olyan operatív programról szeretnék tehát beszélni, amely az NFM irányító hatósági vezetése alatt áll. Az egyik ilyen a korábban KEOP-, most KEHOP-forrásoknak nevezett pályázatok kérdése. Éppen a mai nap volt szerencsém föltenni egy szóbeli kérdést miniszter úrnak, és rendkívül érdekes választ kaptam. Röviden összefoglalnám a problémát. Nevezetesen az a helyzet, hogy a 2007-2013-as finanszírozási ciklusban ‑ de úgy, hogy annak egy része már a 2014-2020-as időszakra átnyúlott, hiszen a ’15. december 31-ig kellett sok tekintetben elszámolni ezen beruházási összegekkel ‑, tehát ezen beruházásokban azt tapasztaltuk, hogy a beruházások nettó összköltsége és az állami támogatások különbözete gyakorlatilag a zérushoz konvergál, azaz magyarul az állam teljes egészében megfinanszírozta ezen beruházásokat településenként, ennek ellenére a lakosságtól beszedett pénz sok száz millió forint adott esetben helyhatóságonként. S ezekkel a pénzekkel sem a helyhatóságok, tehát sem az önkormányzatok, de még a társberuházói szerepben lévő víziközmű-társulatok sem akarnak tisztességesen elszámolni.

Azért is tettem föl ezt a kérdést, mert gyakorlatilag egész Magyarország területe tekintetében nagyon sok ilyen problémával találkozunk, és mindenhol ugyanazzal a típusproblémával, hogy azt ne mondjam Lázár Jánost idézve, rendszerszintű problémával találkozhatunk, s ennek ellenére az irányító hatóság képviselői semmit nem óhajtanak tenni ennek a kérdésnek a feltárása és rendbetétele érdekében. Sőt, a mai nap a miniszter azt közölte, ő, aki az irányító hatóság vezetője, hogy nem tudnak mit tenni. Nem tudnak mit tenni akkor, amikor nyilvánvalóan egyébként európai uniós pénzekkel zsonglőrködnek, nem hajlandóak tisztességesen elszámolni, és egyébként azon önerőszerződésekben, amit az NFM külön köt még a támogatási szerződések mellett az egyes településekkel, az is szerepel, hogy ha esetleg máshonnan érkezne a beruházás finanszírozásába még összeg, akkor bizony az önerőt vissza kell fizetni. Ennek ellenére az irányító hatóság vezetője, aki aláírja ezeket az önerőszerződéseket, azt állítja itt a tisztelt Házban az ország népének, hogy nem tud semmit sem tenni.

(18.30)

Nem tudom, hogy hallja-e, amit én mondok, Csepreghy államtitkár úr, már csak azért is, mert az ön tisztelt főnöke, Lázár János maga nem egyszer, hanem már sokszor kinyilatkozta azt, hogy bizony a lakosság megérdemli azt, hogy tisztességes elszámolás legyen, és hogy nyilvánvalóan, egyértelműen mutassák be számukra a beruházás alapadatait, számadatait, és ha igen, visszajár pénz, akkor kapják vissza a lakosok településenként, ingatlanonként, amennyit befizettek, és amennyivel túlfizették ezt a beruházást.

De miért nincsenek meg ezek a pénzek? Miért nem tudnak elszámolni vele az önkormányzatok? Azért, mert elköltötték, bizony, törvénytelenül, mondjuk ki, tehát nem jogszabálynak megfelelően, más, egyéb célokra. Már csak azt lehet remélni, hogy közcélra költötték el. De talán nem túlzás azt mondani, hogy sok esetben, víziközmű-társulatoknak a működését vizsgálva azt kell hogy lássuk, hogy bizony, törvénytelenül költötték el.

Kellene tehát, hogy legyen egy olyan hatóság ma Magyarországon, hogyha már az irányító hatóság, ha már az NFM erre képtelen, ami ezt a kérdést érdemben tudja vizsgálni és helyre tudja tenni. Mert önök mondják azt felháborodva, hogy hogy lehet, hogy az OLAF annyit vizsgálódik Magyarországgal szemben, Magyarország ellen kvázi, és hogy mennyi feljelentés érkezik Magyarországról egyes magánszemélyektől. De hát, kérem tisztelettel, meg lehet valahol érteni azt a lakost is, aki ha sem a vízügyi igazgatóságnál, sem a cégbíróságnál, sem az irányító hatóságnál és egyetlen minisztériumnál nem találja meg az igazát, akkor kénytelen egy ilyen külföldi hatósághoz fordulni. Valójában biztosan nem teszi ezt meg senki jó szájízzel, mindenesetre e tekintetben tiszta vizet kellene önteni a pohárba.

A másik, szintén az NFM-hez kötődő operatív program, ez az IKOP kérdése. E tekintetben is, mondhatjuk, hogy leszerepelt az NFM vezető minisztere, hiszen a múltkori Költségvetési bizottság előtti éves meghallgatásánál azt volt képes mondani mindannyiunknak, akik hallgattuk őt, hogy az M3-as metró kapcsán többet kérdést ne tegyünk fel hozzá, mert ő ‑ idézem ‑ „csak a finanszírozásáért felelős”. A kérdésemet azért tettem fel, mert tudjuk, hogy a 137 milliárd forint, amit az állam erre a beruházásra szán, messze nem elegendő, közel 25 százalékkal több költségre volna szükség, ennek ellenére ezt nem hajlandók megadni, ezért a műszaki tartalmat próbálják egyre inkább zsugorítani. És megkérdezem a miniszter urat, hogy ugyan, árulja már el, mi az a műszakitartalom-csökkenés, ami a beruházásnál meg fog jelenni, és ő azt mondta, hogy csak a finanszírozásért felel. De akkor, kérem tisztelettel, mire adja a pénzt a miniszter, honnan tudja, hogy milyen szerződést ír alá, ha ő csak egy számadatot lát, de magát a szerződésnek a tartalmát és annak a közvetlen mellékletét képező műszaki tartalmat nem vizsgálja át? Én azt gondolom, hogy e tekintetben is nagyon komoly felülvizsgálatra szorul a rendszer. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)