Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy önök ennek a törvénynek az indokolásában csúsztatnak, túloznak és  hogy fogalmazzak szépen?  torzítják a valóságot. Azzal vádolnak minket, ellenzéki képviselőket például, hogy nem járunk be dolgozni. Én arra gondoltam, hogy nézzük meg, hogy csak ebben az egy évben, amiben most vagyunk, kifejezetten a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt hány ülése maradt el a Költségvetési bizottságnak. 2018. november 21. Tájékoztató az adósságszabály teljesüléséről és az inflációs folyamatok alakulásáról. Meghívott: Varga Mihály pénzügyminiszter. A kormánytöbbség nem jött el erre az ülésre. Ugyanez történt 2019. január 22-én. Miért nem érkeztek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól a törvényben előírt határidőre? Meghívottak: Varga Mihály pénzügyminiszter, prof. dr. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke. A következő ilyen ülés 2019. február 13. Tájékoztató a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, annak költségvetési hatásairól. Meghívott: Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Erre sem jött el a Fidesz-többség. Bocsánat, már március 18-án tartunk ebben az évben. Tájékoztató kormányhatározatok végrehajtásával összefüggő egyes kérdésekről. Erre az ülésre sem jött el a fideszes többség, majd a következő ülésre sem, amit 2019. május 8-ára szerettünk volna összehívni. Tájékoztató a 2020. évre tervezett nyugdíjkorrekció számításáról. Meghívott: Varga Mihály pénzügyminiszter. De 2019. június 11-én az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/6351. szám, döntés részletes vita lefolytatásáról a HHSZ 32. § (2) bekezdése alapján, erre sem jött el a kormánypárti többség. Igaz, hogy ezt a Gazdasági bizottság később tárgyalta.

Még itt van nyolc darab olyan költségvetési bizottsági ülés, amire önök, kedves képviselőtársaim  és most bejött Boldog képviselőtársam, aki tagja a Költségvetési bizottságnak. (Potocskáné Kőrösi Anita: Alelnöke!) De nem, bocsánatot kérek, kiment a teremből, most visszajött a terembe. (Boldog István: Itt voltam végig!) Azt gondolom, hogy önnek mint a Költségvetési bizottság alelnökének ezt pontosan tudnia kell, hogy ez így volt. És ezek után önök azt mondják, hogy az ellenzéki képviselők nem dolgoznak. Én azt látom, hogy a kormánypárti képviselők nem dolgoznak.

Én egy pillanatra megnéztem a statisztikákat. Mátrai Márta háznagy asszony ebben a ciklusban  nem ebben az évben, ebben a ciklusban  három felszólalást tudhat magáénak, és négy indítványt adott be a Háznak. Én azt gondolom, hogy erre lehet azt mondani, hogy sok vagy kevés. Nézzük meg, hogy ehhez képest Korózs képviselőtársam milyen teljesítményt nyújtott! (Korózs Lajos: A szomszédasszony is!  Derültség.) Így-így! Tehát 263 önálló indítványt nyújtott be ebben a ciklusban, és 26 nem önálló indítványt, ezenkívül 129 alkalommal szólt hozzá az Országgyűlés különböző vitáihoz. Nem tudom, mennyire érzékelték képviselőtársaim a különbséget.

Érdemes megnézni, hogy például Boldog István képviselőtársam ugyanebben az összevetésben hogyan teljesített. Szorgos Boldog István ebben a ciklusban két önálló indítványnak jogos tulajdonosa, és 18 alkalommal  a mai teljesítménye nincs beleszámolva  szólt hozzá különböző vitákhoz. Ehhez képest egy szabadon kiválasztott ellenzéki képviselő, ez én vagyok, úgyhogy ezt nem mondom, bocsánat, Varju képviselőtársam oldalát nyitottam meg véletlenül: tehát 110 önálló indítvány  érzi a különbséget, Boldog képviselőtársam? , 13 nem önálló indítvány és 130 felszólalás. Hol van ez ahhoz a teljesítményhez képest, amit Boldog képviselőtársam elvégzett?! (Arató Gergely közbeszól.  Derültség.) Azt gondolom, hogy ebben van igazság jobbról, balról, mindenfelől. De itt van például Csenger-Zalán képviselőtársam, aki ebben a ciklusban egy önálló és egy nem önálló indítványt nyújtott be (Korózs Lajos: Tévedés lehet.), és mintegy nyolc alkalommal szólt hozzá parlamenti vitákhoz.

Persze, ehhez képest mondhatják önök azt a túloldalról, hogy mi nem dolgozunk. Akkor ehhez képest, hogy ne mondják azt, hogy én túlontúl elfogult vagyok saját magammal szemben, én 113 önálló indítványnak, 392 nem önálló indítványnak vagyok a kezdeményezője, valamint 120 alkalommal kértem és kaptam szót a tisztelt Házban.

Ehhez képest, amikor az önök vezérszónoka, a frakcióvezetőjük azt mondja, hogy az ellenzéki pártok képviselői nem dolgoznak, minek nevezzem? Hazugságnak? Az igazság részleges eltorzításának? Nem bontja ki a kormánypárt az igazság minden részletét.

(4.20)

Azt hiszem, ezért nem lesz megállapodás, és ezért nem lesz konszenzus ebben a törvényben, mert az indoklásuk hazug, az indoklásuk csúsztatáson alapul, és az indoklásuk túlzó érveléseket és túlzó megállapításokat tett. Ennek a törvényjavaslatnak itt előttünk nem az a célja, hogy mi megállapodjunk itt. Kétharmad van, és az önök hatalmi arroganciája minimálisan se igényli azt a konszenzusközeli állapotot, amiről egyetlen képviselőtársunk beszélt.

De ha már itt tartunk, amikor elkezdődött a délutáni részletes vita, tehát nem a vezérszónoki felszólalások, a kormánypárti oldalról 12-en voltak itt a vitán. A 133 fős kormánypárti frakciónak ez mintegy 9 százaléka. Na, én azt persze természetesen jóhiszeműen és illő tisztelettel tökéletesen elhiszem, hogy a többiek, a 91 százalék halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt nincs itt, csak valaki mondja meg nekem, hogy hajnali 4 óra 20 perckor milyen halaszthatatlan közfeladatot lehet ellátni (Derültség.), mert engem ez kifejezetten érdekel. Ilyen halaszthatatlan közfeladatot én is szeretnék ellátni, és azt gondolom, igazságtalan, hogy a kormánypárt ilyen tudásnak a birtokában van, és azt nem osztja meg velünk.

Legyünk őszinték, képviselőtársaim, ez nem azt mutatja, hogy az ellenzéki pártok és az ott politizáló képviselők a lusták. Nekem úgy tűnik (Kunhalmi Ágnes: Mi vagyunk túl szorgalmasak.), hogy önök lusták. Lusták vitatkozni, lusták képviselni a saját választóikat, lusták szembenézni az egyéb véleményekkel meg minden olyan véleménnyel, ami különbözik az önökétől. Ez szégyen, és ez a demokrácia halála! Azért vagyunk felháborodva, és azért mondjuk el újra és újra ugyanazokat a mondatokat, mert ezzel a gyakorlattal találkoztunk napról napra, én a magam részéről 2018 óta. Szerencsém volt, mert nem voltam ott, amikor Hende képviselőtársam kórusban próbálta meg hazaárulózásra bírni a hallgatóközönségét, szerintem az sem méltányos.

Mint ahogy az sem méltányos és az sem dicsőséges, hogy ebben a vitában önök 12 fővel képviseltették magukat. Ez persze picit megfogyatkozott azóta, megértem, későre jár (Kunhalmi Ágnes: Korán!), meg ilyenkor lassan… Bocsánat, korán van, ilyenkor már érzi az ember a belső késztetést halaszthatatlan közfeladat ellátására, és azt gondolom, ez így van rendjén, hogy van halaszthatatlan közfeladat, énnekem is szokott lenni. Én a Belvárosnak vagyok az egyénileg megválasztott országgyűlési képviselője, tehát nem csak a Házban és nem csak a törvényalkotással összefüggésben van dolgom.

Mégis, ha kérhetem, kedves kormánypárti képviselőtársaim, mondják el nekem, hogy milyen halaszthatatlan közfeladatot lehet ellátni éjfél után. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki sorokban.)