Készült: 2020.07.12.18:47:22 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 323 2010.07.12. 2:21  318-342

FARKAS ZOLTÁN, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság a ma délelőtti ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és mint ahogyan azt ma már hallhattuk itt a parlamentben, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Mindazok, akik tárgyalási joggal vettek részt, egyetértettek azzal, hogy a bizottság a törvényjavaslatot benyújtók akaratával azonosulni tud, és a katasztrófahelyzetek kezelésére történő gyors mozgósítás lehetőségének az egyik eszköze ez a törvényjavaslat.

(22.20)

Azt gondolom, hogy az elmúlt időszak katasztrófahelyzetei bizonyították azt, hogy mennyire szükség van ennek a törvényjavaslatnak a megvitatására, és mennyire szükség van azért, hogy olyan személyek kerüljenek a katasztrófahelyzet, egy árvíz sújtotta terület közelébe, akik megfelelő felkészültséggel és megfelelő hatékonysággal tudják az első pillanattól kezdve a védekezési feladatot kiteljesíteni, illetve mindazok számára lehetőségük van szakmai utasítások adására, akik ennek a tudásnak nincsenek a birtokában.

De azzal is egyetértett a bizottság, hogy maga a probléma lényegesen komplexebb attól, hogy csak és kizárólag ezen a törvényjavaslaton belül kellene a kérdést kezelni, ezért a bizottságban is arra az álláspontra jutottunk, hogy nem elég ennek az egy törvényjavaslatnak a módosítása, hanem tovább kell gondolni a katasztrófavédelmi helyzetek megelőzését, illetve a kialakult helyzetek védekezési feladatait. Különösen indokolt ez azért, mert mint azt tudjuk, alvízi ország vagyunk, sajnos szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy nekünk kell kivédekeznünk az összes ránk háruló terhet, és ez a jövőben is komoly feladatot fog ránk róni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 325 2010.07.12. 3:04  318-342

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem most már rövid lenni, hiszen jelen mondandóm egy részét már elmondtam a bizottsági véleményben. Azért egy dolgot nagyon fontosnak tartok megjegyezni mindjárt itt, az elején, okulva azokból a tapasztalatokból, amelyeket az elmúlt időszakban át kellett hogy éljen Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl egy része, de én egy olyan területről jöttem, olyan területet képviselek, ahol azért tízévenként nagyon komoly katasztrófahelyzetek szoktak kialakulni, hiszen a Körösök és a Berettyó vidéke, Békés megye folyamatosan küzd az árvízi nehézségekkel.

Tapasztalhattuk azt, hogy sajnálatos módon az elmúlt időszakban azok a védekezési feladatok, amelyek az emberekre hárultak, nem olyan mértékben realizálódtak, mint amilyen mértékben a saját értékeinket védeni kellene. Ezért is fontos az, hogy törvényjavaslat formájában is megfelelő módon kezelésre kerüljön a probléma, és azok, akik a védekezésben megfelelő feladatban részt tudnak venni, hatékonyak legyenek. Sokkal hatékonyabbak legyenek, mint azok, akik esetenként ebben az egyetlenegy lehetőséget látják: kevés munkával jövedelemhez jutni, és nem biztos, hogy azt a védekezési feladatot, amelynek a veszélyessége és fontossága az ott élő emberek számára kiemelten fontos, csak úgy tessék-lássék módon elvégezni.

A törvény vonatkozásában a legfontosabb kérdés számunkra az, hogy megfelelő és felkészült, egyszerre mozgósítható csoportokat, alakulatokat, felsőoktatásban részt vevő vagy nemcsak felsőoktatásban részt vevő személyeket tudjunk vezényelni, hanem természetesen - mint ahogy mondtam is - a törvényjavaslat módosításával azonosulni és abban megfelelően részt venni kívánó embereket. Ezért én mindenféleképpen azt javasolnám ismételten, hogy tárgyaljuk meg ezt a törvényjavaslatot, ezt követően pedig részletesen dolgozzuk ki a katasztrófavédelmi helyzetek megelőzését és elsősorban azt, hogy a határon túlról érkező vízmennyiség ne érjen bennünket váratlanul. Nyilván ebben nemcsak ez az egy feladat van, hanem lényegesen összetettebb és komplexebb a probléma is, illetve az erre irányuló megoldás is, de azt gondolom, első lépésként mindenféleképpen fontos az, hogy ezt a törvényjavaslatot a parlament fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 96 2011.03.25. 4:51  1-139

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar közigazgatás alapvető egységének I. István király óta a második világháború végéig a hivatalos elnevezése szigorúan véve vármegye volt. De ennek szinonimájaként széles körben használták a megye szót is, sőt ez törvények és egyéb jogszabályok szövegében is előfordult. 1949-ben az alkotmány hivatalossá tette a megye megnevezést, ettől kezdve csak történeti megjelölésként fordulhatott elő a vármegye szó.

Békés vármegye egyike volt a legrégebbi vármegyéknek. A XI. század körül alapították, a vármegye neve megegyezett egykori székhelyével, a mai Békés városéval, amelyet az itteni földvárat birtokló Békés ispánról neveztek el. Békés megye mai határait a trianoni békediktátum és az '50-es megyerendezés során nyerte el, magába fogadva az egykori Arad, Csanád, valamint Bihar és Szolnok vagy Külső-Heves megye településeit. A magyar királyi vármegye a maga korában az egyik legszervezettebb közigazgatási intézmény volt. Tisztán közjogi jellegű, országos kiterjedésű és egyetemleges, azaz a közigazgatási ügyek minden ágára kiterjedő hatáskörű, kizárólagos középhatóság volt. A vármegye kormányhatósági jellege nálunk századokon át annyira előtérben állt, hogy idegen központi hatóságokkal szemben ez volt az egyetlen magyar állami szervezet. A királyi vármegye helyén úgy a XIII. század második felében mindenütt létrejönnek bizonyos önkormányzatra törekvő, önvédelmi szervezetek, a nemesi vármegyék. Ez 750 éves múltra tekint vissza. A vármegyék fontos szerepet játszottak a magyar államiság fennmaradásában, hiszen a török uralom alatt a megyei szervezetrendszer akkor is élt, amikor az ország nagy része elveszett.

2006-ban a szocialista-liberális kormány az említett hagyományokkal rendelkező megye, vagy ahogy az alaptörvény fogalmaz, vármegyerendszer felszámolását tűzte ki célul. A hagyományok, a megye mint közigazgatási egység fennmaradásáért emeltük fel szavunkat Békés megyében, és fogalmaztuk meg akkor gondolatainkat, hogyan is gondoljuk, képzeljük a megye vagy a vármegye jövőjét, hogyan képzeljük el azokat a célokat, amelyeket az ott élő emberek érdekében megvalósítani kívánunk. Ez így hangzik: érdekeket képviselni és védeni, értékeket őrizni és fejleszteni, a megye egészében gondolkodni és közszolgáltatni - a megye lakosságának érdekei mindenekelőtt.

Ha közszolgáltatásról beszélünk, akkor ez azt jelenti, hogy a feladatot közpénzből, a köz érdekében kell végezni. A megyei önkormányzatok mindezt törvényi kötelességből fakadóan teszik, és így a feladatra szánt forrásból nem képeznek nyereséget, nem finanszíroznak egyéb tevékenységet - kötelességből, alázattal, az emberek érdekében. A megyei önkormányzatok a lokális felelősségvállalókat összefogva, koordinálva, egész megyére kiterjedő felelősségvállalással végzik feladataikat a lakosság érdekében. A településeken megvalósuló lokális gondoskodás mögött és mellett egy stabil vármegyerendszer szolgálhat és jelenthet biztonságot, Békés megyében szociális ellátás keretében több mint 2500 főnek, gyermekvédelemben sajnos közel 700-nak. Oktat-nevel 5600 diákot, egészségügyi rendszerében a fekvőbeteg-ellátásban 45 ezer beteget/év és közel 1 millió főt/év a járóbeteg-ellátásban lát el, biztosítja mindazokat a kultúrához jutási lehetőségeket, ami a kötelező feladatban elő van írva. Abban bízunk, és azt szeretnénk, ha az alaptörvény ugyanezeket a jogokat biztosítaná a megyének, a települési rendszereknek és az önkormányzatiságnak, amelynek komoly hagyományai vannak, és a hagyományokat őrizni kell.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Az elnöklő Balczó Zoltánnak szeretném átadni a Békés megye krónikája című könyvet abból azért, hogy megismerje Békés megye ezeréves történetét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 14 2011.10.04. 5:15  13-14

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszú-hosszú évek óta, vagy talán már két évtizede kérdés Békés megyében az arzén kérdése. Talán előzményként annyit, hogy az ivóvízminőség-javítás beavatkozásának a szükségességét a 98/83. európai közösségi határozat hozta meg 1998. december 25-én, és a Magyar Köztársaság 1994. évi I. törvényével összhangban került sor e kormányrendelet vonatkozásában és szabályozására a rendelet megalkotására. Utoljára 2009-ben módosította a kormány ezt a kormányrendeletet.

Békés megyében szinte a teljes lakosságot érintő problémáról van szó. Az Európai Unió kohéziós alapjából lehetőség van arra, hogy Békés megye arzénmentesítése, illetve egészséges, jó vízzel történő ellátása megvalósulhasson. Hosszú-hosszú évek óta történik ennek az előkészítése, és folyamatosan azon dolgoztak a szakemberek, hogy hogyan lehet arzénmentesítő rendszereket telepíteni a meglévő ivóvízkutakra.

Szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy a Sárréten élő emberek ma is arzénmentesítő berendezés által tisztított vizet isznak. Meg tudom nyugtatni mindazokat, akik még nem kóstolták, érdemes megkóstolni, hogy az a technológia nem biztosítja a megfelelő ivóvizet az emberek számára. Valószínűleg arzéntól mentes, de másokkal annál inkább dúsított. Mégis engedjék meg, hogy felvázoljam azt, hogy ezzel kapcsolatosan Békés megyében hogyan gondolkodnak a települések vezetői és a szakemberek.

Békés megye 67 települése teljes egyetértésben arra keres megoldást, hogy hogyan lehet az ivóvízjavító programot arzénmentesítés nélkül megoldani, olyan programot megalkotni, amely biztosítja az egészséges ivóvizet, és nem hoz létre vegyi gyárakat. Két verzió ismert: egyrészt az, amelyről most beszéltem, az arzénmentesítés lehetősége, másrészt pedig az ivóvíz Körös-Maros-hordalékkúp határon túli kútjainak az átvezetése. Talán tisztázzunk néhány alaphelyzetet ezzel kapcsolatosan.

Békés megyében arzénos az ivóvíz, míg a határon túl, a határtól mintegy 20 kilométerre óriási kapacitású ivóvízbázis, kiépített kutakkal, a határ túloldalától, mint mondtam, 20 kilométerre rendelkezésre áll. A megyében van kiépített regionális ivóvízhálózat, amely 50 település 350 ezer lakosának biztosítja az ivóvizet, és köti össze a rendszert. Ez a hálózat további 25 kilométer Magyarországon történő megépítésével, illetve a 25 kilométeres összekötő vezeték megépítésével biztosíthatja Békés megye teljes lakosságának az ivóvíz megfelelő színvonalát, és ami az egyik legfontosabb kérdés: nem kell 14 vízgyárat, vegyi gyárat megépíteni. Nagyon fontos kérdés az is, hogy az arzénmentesítőknek az energiaigénye megsokszorozná a jelenlegi ivóvíz árát.

Nagyon fontos kérdés tisztázni, hogy mi történt a megoldások érdekében. 2011. március 23-án a miniszterelnök határozatában megbízta a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a Külügyminisztériumot a tervezett kooperációs vízvezeték országhatáron történő átvezetéséhez szükséges kormányegyezmény előkészítésével. A román politika, a román kormány, az aradi fél támogatja a vízátvezetés kérdését, ezzel kapcsolatosan kész koncessziós szerződést aláírni az ivóvíz biztosítására, és a Békés megyei vízmű és az Arad megyei vízmű ezzel kapcsolatosan minden szakmai előkészítést meg tudott tenni. Nagyon fontos azonban tisztázni, hogy komoly aggodalmak fogalmazódtak meg azzal kapcsolatosan, hogy ezt hogyan tudjuk teljesíteni.

Szeretném megnyugtatni az aggódókat, és egyben megköszönni a Külügyminisztérium erőfeszítését azért, hogy eljuthatunk lassan oda, hogy meg tud állapodni a két kormány a vízátvezetéssel kapcsolatosan. Természetesen Békés megye települései saját költségükön vállalták az ivóvíz-átvezetés tervezésének és az európai uniós pályázat benyújtásának a feltételét. Én abban bízom, hogy azok, akik eddig aggódtak az ivóvíz-átvezetés kérdésével kapcsolatosan, rövidesen (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.) megnyugtató válaszokat fognak kapni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 210 2011.11.18. 9:56  197-287

FARKAS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabálysértésekről szóló törvény rendkívül széles körét szabályozza mindennapjainknak. Ezek közül a szabálysértésekről szóló törvény a törvényalkotó által legfontosabbnak tartott és legmagasabb szinten védendő viszonyokat igyekszik összefoglalni. A jogalkotó senkire át nem hárítható felelőssége eldönteni, hogy mi tartozzék a közösség mindennapjait, a rend iránti igényét szolgáló szabályozás körébe. Természetesen ezek a határok állandó mozgásban vannak, ezért a hatékonyságra törekvő rendvédelmi szabályozás sem maradhat változatlan. Ki kell tapintania azokat a mozgásokat, és szükség szerint hozzá kell nyúlnia a közrendvédelmi szabályokhoz is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az önök számára is ismert, a büntetőjog és a szabálysértési jog között egyfajta sajátos munkamegosztásról beszélhetünk, hiszen mindkettő ugyanannak az életviszonynak a védelmét látja el aszerint, hogy a jogalkotó az életviszony elleni támadást milyen súlyúnak ítéli. A jog a kisebb súlyú támadásokat sorolja a szabálysértések körébe. A szabálysértési jog általános részét lényegében a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási jog kicsinyített másának is szokták nevezni.

Az önök előtt fekvő új szabálysértési törvényjavaslat kapcsán először engedjék meg, hogy néhány gondolatot mondjak a magyar szabálysértési jog előzményeiről, fejlődéstörténetéről. A magyar szabálysértési jog gyökerei a kihágásba nyúlnak vissza. A kihágás az első magyarországi modern értelemben vett büntető törvénykönyv. Az 1878. évi V. törvénycikk hármas felosztása szerint a büntetés és a vétség mellett enyhébb alakja a bűncselekményeknek. Ennek megfelelően, mint ahogy arra államtitkár is utalt, az 1879. évi XL. törvénycikk külön szabályozta a kihágásokat. A Csemegi-kódex szerint a bűntettek és a vétségek törvényi tényállásait kizárólag törvény határozhatta meg, és a cselekményeket csak bíróságok bírálhatták el. A kihágások létrehozására viszont a közigazgatási hatóságok is jogosultak voltak, és a kihágások egy részét közigazgatási hatóságok bírálhatták el.

Komoly változás 1955-ben állt be a magyar büntetőjog rendszerében, a szabálysértés jogintézményét az 1955. évi 17. törvényerejű rendelet vezette be Magyarországon oly módon, hogy a korábbi kihágások egy részét a büntetőjogban hagyta bűntetti alakzatban. Egy jelentősebb hányadát pedig szabálysértésként az államigazgatási szervek hatáskörébe utalta. Ez a változás a bírói kontroll nélküli állami beavatkozás jogszabályi szinten történő szabályozását jelentette.

A szabálysértési jog reformja először 1988-90 között szerepelt az akkori kormány elképzelési között. A kérdésben ezen időszakban igen élénk tudományos és elméleti értekezés zajlott. A megváltozott életkörülmények és a rendszerváltozás eredményezte változtatási igény folytán sor került a szabálysértési törvény bizonyos elemeinek változására. Egy teljes átfogó felülvizsgálatra azonban nem futotta az akkori politikai elit erejéből.

Jelentősnek mondható változtatási szándék az 1990. évi XXII. törvényben nyilvánult meg, amely törvény hatályon kívül helyezte az önálló elzárás büntetést, valamint a szabálysértési őrizetbe vételt. Nyilvánvaló, hogy a rendszerváltozás folyamatában ezek a garanciális jellegű változások a rossz emlékezetű évtizedre visszanyúló állami túlkapás ismeretében akkor indokoltnak tűntek.

A fejlődéstörténet következő állomása az 1993. évi XXXI. törvény, amely az emberi jogok európai egyezményéhez történő csatlakozás kihirdetését jelentette. E nemzetközi egyezmény 6. cikkelye írja elő a fair és korrekt eljárás igényét, valamint határozza meg Magyarország számára a bírósági út biztosításának kötelezettségét. Ennek megfelelően 1995-től a kormány intenzíven foglalkozott a szabálysértési jog átfogó reformjával, a kodifikáció számára a végső lökést az 1997. évi 63/1997-es alkotmánybírósági határozat adta meg. Az akkori kormány alapvető feladatának tekintette, hogy az Alkotmánybíróság által kifogásolt visszás helyzeteket megszüntesse. Ennek érdekében gyors és hatékony lépéseket tett, amely végső formájában az 1999. évi LXIX. törvényben testesült meg. Az így megszülető jogszabály maradéktalanul eleget tett az akkori követelményeknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1999 óta eltelt mintegy 12 év, azóta sok minden megváltozott. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a demokratikus átalakulás nem tette az emberek és közösségeik életét biztonságosabbá. A bűnözés növekedése nemcsak hogy nem állt meg, hanem egyre drámaibb és fenyegetőbb formákat öltött. Az elmúlt időszakban olyan kifejezések jelentek meg védekezések formájában, ami az elkövetés indokaként a megélhetési bűnözésre próbálta terelni az enyhítést. Azonban nyugodtan figyelembe vehetjük azt a tényt, amikor valaki azért vesz el mástól, mert erre hivatkozik, elítélendő, és semmiképpen nem használható kifejezés.

Ezért is fontos az, hogy jogállamiságunk alapvető feltétele ez a törvény, és szükséges rendelkezéseit igen erős revízió alá kell vennünk. Az alapvető jogi anomáliákat meg kell szüntetnünk, valamint az európai elvárásoknak mindenben megfelelő precíz szabályozással kell eleget tennünk. Ezen előterjesztés filozófiája tehát arra épül, hogy mivel társadalmi és gazdasági viszonyaink jelentősen változtak, mindehhez szükséges a szabálysértési törvény rendelkezéseit is hozzáigazítani.

Más megközelítésben azt is mondhatjuk: érdekeltek vagyunk abban, hogy a jogkövető magatartás erősödjön az országban. Mert mit vár a szabálysértési törvénytől a lakosság?

(16.50)

A polgárok az anyagi jólét mellett legalább olyan fontosnak tartják a közrendet és a köznyugalmat. A választópolgárok a törvényalkotásban és a jogalkalmazásban is elvárják a megfelelő visszatartó erejű és mértékű szigorítást. Azt gondolom, hogy a választópolgárok által a büntetési tételek kapcsán joggal elvárt szigorítás mellett fontos, hogy a szabálysértések terén is rend legyen.

Tisztelt Ház! Egy adott település lakosságának szubjektív biztonságérzetét elsősorban a nagy számban előforduló, gyakran csekély súlyú szabálysértések határozzák meg. 2010-ben a rendőrségen 513 ezer szabálysértést, önkormányzati körben pedig 201 ezer szabálysértési esetet regisztráltak. Nem lehet tehát kétséges, hogy ezt vissza kell szorítani. Éppen ezért fontos célja a jelenlegi törvényalkotásnak a szabálysértési eljárás hatékonyságának növelése. Az eredményesebb eljárás iránti igény a szabálysértési jog területére is kihat. A törvényjavaslat, összhangban a büntető jogszabályok módosításával, a jelenleginél szigorúbb, és kibővült szankciórendszert vezet be a jogsértések megelőzése és büntetése érdekében. A hatékony és gyors eljárás mellett a tervezet célja egy költséghatékony eljárás felépítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények elhúzódásához. A tervezet előtérbe helyezi a helyszíni bírság jogintézményét, amelyre többen is utaltak, amelynek révén az ügyek jelentős számát ezen módon lehetne majd lezárni.

A végrehajtási rendszer átalakítása során pedig cél egy olyan rendszer kiépítése, amelyben nem kizárólag a szabálysértési elzárás, hanem a közérdekű munkára történő átváltoztatás dominál.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a törvényjavaslat kellő módon és szükséges mértékben tükrözi az elmúlt években végbement társadalmi, politikai és gazdasági változásokat. Hosszú távra szóló joganyagot kívánunk tehát útjára bocsátani, eleget téve a hazai és a nemzetközi jogi és alkotmányos követelményeknek. Meggyőződésem szerint a szabályozás a jelenleginél hatékonyabb eljárást biztosít az életünket leginkább befolyásoló, kisebb súlyú jogsértésekkel szemben.

Az előzőekben elmondottak alapján a benyújtott törvényjavaslatot elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 32 2012.03.27. 3:00  21-77

FARKAS ZOLTÁN, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi ülésén megvitatta az Országgyűlésről szóló T/6391. számú törvényjavaslatot, illetve a Házszabályról szóló H/6392. számú határozati javaslatot, és azt 14 igen szavazattal, 6 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.

Mint ahogy az az alkotmányügyi bizottság ismertetésében is elhangzott, itt is különböző vélemények fogalmazódtak meg. Elsősorban a bizottság az országgyűlési őrség jogosítványait, illetve a házelnök rendészeti jogkörét vitatta meg részletesen. A kormánytöbbség és az ellenzék bizonyos kérdésekben egyetértő, bizonyos kérdésekben pedig különböző véleményeket fogalmazott meg.

Véleményünk szerint a javaslat pótolja az elmúlt húsz év közjogi szabályozásának hiányosságát, amely nem állt rendelkezésre, az Országgyűlést megzavaró országgyűlési képviselőkkel szemben történő hatékony fellépés jogi eszköztárát biztosítja. Ennek érdekében részletesen szabályozásra kerülnek azok az esetek, amikor az Országgyűlés valamely bizottsága vagy az elnök jogi eszközök alkalmazásával felléphet az ülésezés rendje ellen vétő képviselőkkel szemben. A cél ezzel az, hogy visszaszoruljanak az Országgyűlés tekintélyét romboló, illetve a rendeltetéscélú működését szabályozó, azt akadályozó magatartások.

A tervezet létrehozza az alaptörvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési őrséget is. Ezzel feléleszti a magyar közjogi hagyományokba illeszkedő azon megoldást is, miszerint a legfőbb népképviseleti szerv biztonságáról és védelméről önállóan működő testület gondoskodik. Az őrség megalakulásával a törvényhozás belső és külső működésének megzavarása esetén a rend helyreállítását és fenntartását egy, a végrehajtó hatalomtól szervezetileg és irányításában is elkülönülő, független végrehajtó szerv végzi majd. Az őrség feladatai közé tartozik az Országház védelme, az épületekkel összefüggő létesítménybiztosítási feladatok, az Országgyűlés elnökével kapcsolatos személyi védelmi feladatok, valamint az elsődleges tűzbiztonsági feladatok ellátása is, illetve az Országgyűlés fegyelmi jogköre és az elnök rendészeti jogköre keretében hozott intézkedések érvényre juttatása.

Mindezekre figyelemmel tartotta a bizottság az előterjesztést általános vitára alkalmasnak, és javasolja a Háznak elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 82 2012.03.27. 2:43  77-95

FARKAS ZOLTÁN, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök út. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága március 21-én megvitatta a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló T/6352. számú törvényjavaslatot, és a bizottság egyhangúlag, 14 igen szavazattal azt általános vitára alkalmasnak nyilvánította.

A bizottsági ülésen a Honvédelmi Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium együttesen képviseltette magát és ismertette a törvényjavaslat honvédelemre vonatkozó részeit.

A javaslat teljes mértékben megfelel azon védelmi és biztonsági szempontoknak, amelyek a törvény 16 éves létezése óta keletkeztek. A Honvédelmi Minisztérium szakemberei végig részt vettek a törvényjavaslat kidolgozásában, így megvalósultak a katonai irányelvek, amelyek a NATO elvárásainak is eleget tesznek.

A bizottság egyhangú szavazásával alátámasztotta, hogy a törvényjavaslat biztosítja a vele szemben támasztott szakmai, gazdasági és társadalmi igényeket. A törvényjavaslat meghatározza a földmérési és térképészeti szakterületekkel kapcsolatos állami alapfeladatokat, valamint az állami alapmunkák körét. Ezen belül a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörét határozza meg a javaslat, melyek közé tartozik a honvédelmi célú térképészeti tevékenység tervezéséért, irányításáért, valamint végzéséért felelős szerv rendeletben történő kijelölése. Szintén a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik a honvédelmi célú térképi adatbázisok tartalmának, pontossági követelményeinek, vonatkoztatási és vetületi rendszerének, valamint a térképellátás szabályainak rendeletben történő meghatározása.

Fontos kiemelni, hogy a honvédelmi célú térképi adatbázisok nem nyilvánosak, azokból adatszolgáltatás nem történik, hiszen alapból, eredetükből adódóan honvédelmi feladatot látnak el. Ez alatt a békefeladatok, a válságreagáló műveletek, a háborús műveletek tervezéséhez és végrehajtásához szükséges katonai topográfiai, tematikus térképi és katonaföldrajzi adatbázisokat kell érteni. A honvédelmi célú térképi adatbázisok által lefedett terület pedig nem korlátozódik Magyarország területére, mivel Magyarország tagja a NATO-nak.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően a honvédelmi és rendészeti bizottság javasolja a törvényt általános vitára, és javasolja azt az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 226 2012.10.09. 1:44  223-237

FARKAS ZOLTÁN, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatni kívánom önöket, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. október 1-jei ülésén megvitatta a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló T/8481. számú törvényjavaslatot, és azt 15 igennel, 4 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.

Túlzottan nagy vita nem alakult ki, azonban röviden összegezném. A honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslat célja, hogy szem előtt tartva az Európai Unió által kijelölt irányt, a létfontosságú rendszerekkel kapcsolatosan megteremtse a nemzeti létfontosságú rendszerek védelmét, ezzel is magasabb szintre emelve az infrastruktúrák biztonságát. A cél az, hogy az infrastruktúra-elemek üzemeltetőit is arra ösztönözzük, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a biztonságos működésre és a külső veszélyekre. A bizottság egyetértett abban is, hogy a szabályozás keretjellegére tekintettel a végrehajtási rendeletek tartalma hangsúlyos szerepet kap e kérdéskört illetően.

Azt gondolom, mindenképpen fontos kérdés, fontos, hogy erről az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és természetesen az államtitkár úr gondolataival azonosulva én is az Országgyűlésnek az általános vita lefolytatását és a törvényjavaslat elfogadását javasolom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 228 2012.10.09. 5:33  223-237

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány megtárgyalta a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslatot, és 2012. szeptember 21-én benyújtotta azt az Országgyűlésnek. Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam az előterjesztésben foglalt módosítások lényegét, és szóljak azok szükségességének okairól.

Elfogadása esetén a törvény megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy Magyarország komoly lépéseket tegyen az infrastruktúra védelme érdekében. Megvédi azokat az infrastruktúra-elemeket, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, a gazdasági és szociális jóléthez. Ennek a védelemnek a biztosítása az infrastruktúra-elemeket működtető vállalkozások számára is fontos és megtérülő befektetés. Magyarországon is számos olyan infrastruktúra-elem létezik, amely megzavarása vagy megsemmisítése hátrányosan befolyásolná az ország mindennapi életkörülményeit, az állam és a gazdaság működését, illetve határon átnyúló hatása is lehet. Amikor pedig a veszélyekre gondolunk, nem szabad csupán a nemzetközi terrorfenyegetettséget figyelembe venni, szem előtt kell tartani számos olyan eseményt, természeti veszélyforrást, szándékos vagy gondatlan emberi magatartást, amely láncreakciókat beindítva komoly károkat képes és tud okozni.

Magyarországon a kritikus infrastruktúra-védelem nemzeti programjáról szóló kormányhatározatban a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról szóló Zöld könyv alapozta meg a kritikus infrastruktúrákról való gondolkodást. 2008. december 8-án, tehát a Zöld könyv megjelenése után nem sokkal hatályba lépett a 2008/114/EK irányelv az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről.

(16.40)

Magyarországon ugyanúgy, mint az EU többi tagállamában ezután ez az irányelv határozta meg a létfontosságú rendszerek védelméről szóló szabályozás irányvonalát. Ahhoz, hogy a védelem érdekében lépéseket tudjunk tenni, először is föl kell mérni, hogy melyek azok az infrastruktúra-elemek, amelyek egyrészt kiemelkedő fontosságúak a mindennapi élet zavartalan fenntarthatósága szempontjából, másrészt viszont sebezhetőek, és nem áll rendelkezésre olyan helyettesítő eszköz, amely az elem kiesése esetén pótolhatja annak tevékenységét. Figyelembe kell venni a rendszerelemek közötti kölcsönhatást is, ugyanis az egyik meghibásodása magával ránthatja a másikat is, így dominóhatásként magával rántja egymás után a különböző szektorokat.

A törvényjavaslatban javasolt új szabályozás célja így egyrészt a létfontosságú rendszerelemek azonosítása, másrészt a kijelölés megtörténte után a védelem biztosítása. A védelem anyagi terhei a tulajdonost terhelik, nem az állami költségvetést. Az előterjesztés, bár a tervezet keretjellegű szabályozást tartalmaz, az energetikai szektor vonatkozásában speciális szabályokat is rögzít. Ebben a szektorban az üzemeltetőknek meghatározott időközönkénti azonosítási eljárást kell majd végezniük, és annak eredményeként azonosítási jelentést kell benyújtaniuk a kijelölésről döntő ágazati hatóságnak.

A fokozatosság érdekében a tervezet az érintett ágazatokat három csoportja bontja, és a három csoporthoz különböző hatálybalépési időpontokat ír elő, mint ahogy azt államtitkár úr is elmondta.

Az első csoportba tartozik az energetika és a közlekedési szektor. Erre a két ágazatra jelenleg is van hatályos európai uniós szabályozás, de az csak az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölésére vonatkozik, a nemzetiekre nem. A második és a harmadik csoportba tartozó szektorokra nézve a szabályozás bevezetése nemzetközi és hazai előzmények hiányában hosszabb előkészítést igényel.

Meg kell említeni ugyanakkor azt is, hogy mivel nem tudhatjuk előre, hogy melyek lesznek a kijelölt elemek, az sem ismert, hogy ezek milyen védelemmel rendelkeznek jelenleg, és milyenre lenne szükség a biztonságos szint eléréséhez. A javaslat szerint az egyes elemek kijelöléséről nem egy hatóság, hanem a mellékletben felsorolt ágazatok szerint egy-egy ágazati hatóság döntene a törvény felhatalmazása alapján elkészülő kormányrendeletben meghatározottak szerint, a szakhatóságok bevonásával. Tehát az elkészülő kormányrendeleteknek fontos részletszabályozásokkal kell majd megtölteni ezt a szabályozást.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a javaslat elfogadásával fokozható a lakosság életének és vagyonának biztonsága, hatékonyabban garantálható a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élők védelme is, ezért a törvény elfogadását az Országgyűlésnek javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Kontrát Károly tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 261 2012.11.06. 5:41  252-298

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amióta az első önkormányzati törvény megszületett, nagyon sokszor módosításra került. Engedjék meg, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatosan a helyi önkormányzatokról szóló törvény részeivel kapcsolatosan érintsem egy néhány gondolattal, illetve a kéményseprő-ipari szolgáltatások vonatkozását hozzam ide a Ház elé.

A települési önkormányzatok vonatkozásában már a megalakuláskor is nagyon nehéz helyzetben voltak azok a települések, amelyeknek a lélekszáma ez alatt a kritikus 2 ezer fő körüli létszám alatt volt. Egyrészt több szempontból is, azért, mert voltak olyan önkormányzatok, amelyek az ország keleti részén soha nem dúskáltak ipari üzemekben, nem érkeztek oda azóta sem befektetők, ezért az adóerő-bevételeik vonatkozásában a feladatellátásuk mára egyre nehezebb lett, vagy sok esetben teljesen ellehetetlenült.

Így van ez Békés megyében is, nyugodtan mondhatom, hogy a 75 település vonatkozásában fele körüli települést érint vagy olyan formában, hogy csatlakoznia kell a törvény szellemében egy másik településhez, vagy egy másik településnek be kell fogadnia a kisebb település hivatalát.

Azonban, ahogy államtitkár úr az expozéjában is említette, nagyon sok település föl van erre már készülve, és több olyan település meghozta a testületi határozatát, amelyben hajlandó és kész csatlakozni, és a közös hivatal működésében együttműködni. Ebből a szempontból is azt gondolom, nagyon fontos, hogy mindazok tekintetében, akik erre fel vannak készülve, és december 31-ig a csatlakozást minden szempontjából meg tudják egymás közt beszélni, és a testületi határozataikat meg tudják hozni, ott a működés vonatkozásában ez nem is fog gondot jelenteni.

A rendelkezés vonatkozásában egy nagyon fontos kérdés az, hogy ott, ahol ez nem történik meg, és tudjuk azt, hogy van az országnak olyan része, ahol a térség nagyon aprófalvas, és elég nehéz és körülményes ennek a kialakítása, a módosítással azok az átmeneti időszakban megvalósíthatók a települések közös hivatalainak kialakítása. Természetesen az önkormányzatok föl vannak készülve erre, és várják is, hogy hogyan fog alakulni a jövőjük, de természetesen ezt, mint tudjuk mindannyian, vérmérséklettől függően másként ítéljük meg.

(21.40)

Én azért bízom abban, hogy ehhez a törvénymódosításhoz ebben a formában érkeznek még módosító javaslatok, azokhoz a részeihez, amelyekkel sokan nem értenek egyet, és ezt jobbá lehet tenni, de azt gondolom, mindenképpen fontos, hogy az önkormányzatok feladatukat a jövőben is el tudják látni, és azokra a feladatokra, amelyek a településeken maradnak, föl tudjanak készülni közös hivatali feladatellátás keretében is.

Engedjenek meg néhány gondolatot a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatosan. Elég gyakran hallunk különböző tragédiákról, amelyeknek sajnos vannak olyan hatásai is, amelyek a szabályozatlanság, illetve a nem kellő törvényi szabályozás miatt olyan helyzetbe került Magyarországon, amilyenről gyakran olvashatunk, jellemzően negatív hírek vonatkozásában.

Nagyon fontos, hogy a tűzvédelmi hatóság hatáskörébe kerülnek olyan kérdések, amelyeknek a szabályozása, ellenőrzése lényegesen javíthatja ennek a helyzetnek az alakulását, és azokat az intézkedéseket meg tudja tenni, amelyeket a helyi önkormányzatok sok esetben semmilyen módon nem tudtak végrehajtani. Hiszen bekövetkezett a tragédia, de semmilyen kéményseprő-ipari szolgáltatást a szolgáltató a területen nem tudott elvégezni, mert a szankciók nem álltak rendelkezésre vagy nem érték el azokat az eredményeket, hogy beengedjék a szolgáltatót az ingatlanba, a lakásba, és ott elvégezhesse a közszolgáltatást, aminek sok esetben szén-monoxid-mérgezésből adódó tragédiák lettek a következményei.

Azt gondolom, nagyon fontos kérdés az is, hogy azok a kérdései a módosításnak, amelyeket nem szükséges törvénymódosítással megalkotni, arra a kormányrendelet megfelelő válaszokat fog adni. Természetesen az előttünk fekvő törvényjavaslatnak további részei is vannak, azt gondolom, hogy Békés megyei emberként a fővárossal kapcsolatos kérdéseket a fővárosiaknak kell rendezni. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 231 2012.11.12. 0:47  230-234

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A záróvitában benyújtott módosító javaslattal kapcsolatosan: azért van rá szükség, mert a törvényjavaslat 2. §-a vonatkozásban módosításra került a törvényjavaslat, és a 3. § vonatkozásában logikai összefüggés van a törvényjavaslat vonatkozásában, ezért a koherencia megtartása, megőrzése érdekében indokolt a 3. § eszerinti módosítása is, amely a zárószavazás előtti módosító indítványban szerepel.

Kérem, a módosító javaslatot, illetve a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 332 2013.05.23. 14:41  311-341

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1975 óta vagyok horgász, 1978-ban tettem horgászvizsgát először, de nem merném fölvállalni azt, hogy én legyek ma 340 ezer horgász lobbistája. Talán, aki ezt fölvállalhatná, az, aki már nincs közöttünk: Hermann Ottó, aki 1887-ben - ha nem haragszanak ebben a késői órában, nem szeretném untatni önöket, de azt gondolom, hogy fontosak az ő gondolatai ma itt is.

1887-ben írta ezt. "Mi legyen már most az igazi horgász kátéja? Igazi horgász csak az lehet, aki valóban szereti a természetet. Ki arra törekszik, hogy megértse életének tüneményeit. Ki teste, lelke erejét a természettel való benső viszonyból meríti. Miben gyökerezik ez a benső viszony? Legelőbb is a szabad természet tüneményeinek komoly méltatásában. Ismernie kell a víz tulajdonságát, ennek a hal életéhez való viszonyát; nemcsak általánosságban, hanem fajról fajra. Ismernie kell a víz sodrát, forgóit, örvényeit, göbéit, sugáit és lengjeit, ezeknek a hal életéhez való viszonyát; a partoknak ezekre való befolyását. Meg kell barátkoznia a part növényzetével, a rajta élő rovarok életével, kifejlődésével, mert a hal sokszorosan ezekkel táplálkozik. Föl kell ismernie magának a víznek rovaréletét, úgy azt a szakát is, amelyet a vízen kívül, valamint azt is, amelyet a vízben tölt el. Amidőn ezekkel alaposan megismerkedett, megszűnt előtte a természet némasága: minden kavics, minden fűszál, a rajta ülő kis rovar, ennek álcája, mint jó ismerősét szólítja meg s ő mint jó ismerős köszön vissza."

Azt gondolom, hogy nagyon kevesen vannak a mai magyar társadalomból olyanok, akik ennek a káténak minden gondolatát magukénak tudják. De természetesen azt gondolom, hogy mint ahogy ma a magyar civil élet egyik legmeghatározóbb része, a horgászat különböző egyesületekbe tömörülve, kimondhatnánk: ilyen ideális állapotot teremteni nem lehet. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1888-ban, amikor az első törvényt éppen egy évvel Hermann Ottó gondolatai után papírra vetették, akkor is az 1888. évi XIX. törvénycikk a halászatról olyan gondolatokat fogalmazott meg szabályozás keretében, amely nem más dolgokat említ, mint amelyet ma is, azt gondolom, nyugodtan elmondhatunk, és megfontolásra alkalmas.

Az akkori átfogó szabályozás szigorúan megszabta a bizonyos halfajokra vonatkozó tilalmi időket, méretkorlátozásokat, meghatározta a tiltott eszközöket, és rendelkezett a halászati őrzésről. 1888-ban. Emellett kötelezővé tette az ivadékgondozást és a halutánpótlás biztosítását is. A kihágásokat pedig szigorúan büntette, pénzbírságot írt elő. Természetesen azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet, amely a halgazdálkodásról és a halvédelemről szól, a XXI. század változásaihoz, kihívásaihoz mindenképpen úgy ítélem meg, hogy illeszkedik nevében és tartalmában egyaránt.

Teljesen új helyzetet teremt, és egyben elgondolkozásra is késztet bennünket, különösen azokat, akik Magyarország vízi élővilágáért, a természet megőrzéséért tenni akarnak. A törvény szemléletében teljesen megváltozik a halászati hasznosításból eredő gazdasági eredmény. Figyelmesen hallgattam Baráth képviselőtársamat, de különösen a halászati operatív programmal kapcsolatosan javaslom, még tájékozódjon, ott komoly tárgyi tévedésben van.

A halászati hasznosítás egy nagyon fontos kérdés, természetesen a vízi környezet megőrzése számomra egyébként még fontosabb. Ezért célként fogalmazzuk meg, ami elengedhetetlenül szükséges, ideértve az embert - a horgászt, a halászt, a vízi túrázót - és mindenkit, aki tenni akar a környezetéért, valamint annak védelméért.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy a vízi élővilág és környezete kikapcsolódást, rekreációt biztosít-e, a turizmus mint célterület valóban meg tud-e a horgászturizmus formájában jelenni. Engedjenek meg ezzel kapcsolatosan egy gondolatot. Horgásztam Európa néhány vizén, bizonyos ismeretekkel, mégis turista horgászjegyet kell váltani egy magyar horgásznak Európa számos területén. Azt gondolom, hogy nagy vívmánya ennek a tervezetnek az, hogy a turista horgász megfelelő szabályozott keretek között, meghatározott időben, meghatározott módszerekkel és szabályos keretek között részt vehessen. Ne feltételezzük azt egy ideérkező külföldi horgászról, hogy ő teljesen felkészületlen akár a vizek élővilágával kapcsolatosan, akár a horgászkészségek használata vonatkozásában, és nyilván azokkal a szabályokkal kapcsolatosan, amelyek Magyarországon érvényben vannak. Ugyanis bármilyen furcsa, mindenkinek annak az országnak a törvényét kell betartani, ahol éppen kapja a lehetőséget arra, hogy azt a kikapcsolódást, amit gyakorol, csak szabályos keretek között tehesse.

Azt gondolom, hogy nagyon fontos kérdés az is, és fontos szempont is, talán hozzáállás kérdése is, hogy hogyan közelítünk a magyar halászati és horgászati kultúra kérdéseihez. Mára odajutottunk, ebben azért egyet tudunk érteni, hogy a halászati hasznosításba adott vizek vonatkozásában bekövetkezett a túlhalászás eredménye, de ennek egyik nagyon fontos oka lehet az ellenőrzés hiánya, a számonkérés, a társadalmi kontroll és talán még a halászati eszközök és módszerek használata is. Itt talán, azt gondolom, ki kellene emelni azokat, akik ezt tiltott eszközökkel, tiltott módon próbálják végezni. Hosszasan tudnék helyeket, példákat fölsorolni azzal kapcsolatosan, hogy hol végeztek ilyen tevékenységet rapsicok. De azt gondolom, talán az is nagyon fontos kérdés, hogy a halászat kérdését úgy kívánjuk-e kezelni, hogy fölerősítjük ezáltal a tiltott és engedély nélkül végzett halászati tevékenységet, vagy megpróbáljuk ezt megfelelő keretekbe terelni.

(0.30)

Azt gondolom, a törvény tárgyalásánál nagyon fontos kérdés az, hogy mi történik azokkal a halászokkal, akik ma, közel 200-an, ezt a szakmát végzik. Két megoldás is lehetséges erre. Az egyik, hogy a természetes vizek kezelőinek szükségük lesz felkészült, a vizet, természetet ismerő szakemberekre, valamint vízkezelőként megjelenő horgászegyesületek, önkormányzatok, horgászegyesületi szövetségek által fenntartott és működtetett, halasítást biztosító tórendszerek vonatkozásában is. Szeretném példaként hozni a Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetségét, amely 170 hektáron őshonos magyar halakat tenyészt azért, hogy ezeket a természetes vizekbe ki tudja helyezni.

És van egy másik nagyon fontos kérdés. Az európai halászat komoly átalakuláson megy át. Hiszen nemcsak a magyarországi természetes vizek, hanem a tengerek is túlhalászva lettek. Ezért nagyon fontos kérdés az, hogy azok az akvakultúrák, amelyek ma Magyarországon működnek, mind extenzív, mind pedig intenzív tógazdasági vonatkozásban, ennek különböző recirkulációs és egyéb válfajait lehetne említeni, ezek további halászok foglalkoztatására adnak lehetőséget. És természetesen azt gondolom, a halászat mint szakmai képzés megszűnt, kezd kihalóban lenni, ezért mindenképpen indokolt és fontos, hogy a jövőben újrainduljon ennek szakképzése, és állítsuk vissza mind a halászat, mind a természetes vizek becsületét, az akvakultúrák nemzetgazdaságra gyakorolt hatását is.

Békés megyében talán az egyik legnagyobb és legfontosabb ilyen terület a biharugrai, 1600 hektárt meghaladó halastórendszer, amely, azt gondolom, példaértékű. Hiszen száz évvel ezelőtt kezdték ásni, és ma az egyik legnagyobb mesterségesen létrehozott tórendszer. De nyugodtan kimondhatom, Szarvason azt a recirkulációs rendszerű afrikaiharcsa-telepet, amely a mai modern kor követelményének felel meg, és nagyon sokszor, amikor ezekről a technológiákról beszélünk, elvárnánk, hogy szakértő emberek dolgozzanak ezen a területen, aminek per pillanat a lehetősége nincs meg.

Azt gondolom, hogy az egyik nagyon fontos kérdés a törvény tárgyalásánál, hogy a törvény szellemisége találkozzon a horgásztársadalom, a halásztársadalom és a nemzetgazdasági érdekek harmóniájaként Azt gondolom, ez mindenképpen megteremthető. És azt is szeretném elmondani, hogy nagyon fontos kérdés, többen beszéltek erről, hogy ennek a törvénytervezetnek a társadalmi vitája nem 2006-ban, a zöldtagozat által kiadott anyagban kezdődött el, hanem a horgászok körében folyamatosan élt és létezett. Az elmúlt időszakban ez természetesen fölerősödött, hiszen megjelent egyfajta igény arra, hogy ezt a törvényt meg kell változtatni, új alapokra kell helyezni. Meg is fogalmazták, hogy melyek lennének azok a célok, célkitűzések, amelyek ezt jól szolgálnák.

Néhányat ezek közül: ma a vízterületeken, a szomszédos EU-országokhoz hasonlóan, a horgászoknak kell dominálniuk, és ez, azt gondolom, jogos társadalmi érdek is. A természetes élővizeken az ellenőrizhetetlen kereskedelmi halászatot be kell fejezni. A jövőben a természetesvízi halászatnak új célokat, új tevékenységi kört, és ami a legfontosabb, megfelelő szabályozórendszert kell meghatároznia. És itt a megfelelő szabályozórendszeren van a fő hangsúly. A horgászatban legfontosabb a hal, a halfogási lehetőség, ezért a meghatározó halállományt fejlesztő gazdálkodást kell előnyben részesíteni. Azt gondolom, nagyon fontos a horgászegyesületek vonatkozásában az a cél, ami az állami feladatok részvételében együttműködik az állammal, és segíteni kíván abban. A vizeink, a vízpartok, a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság érdekében meghatározó jelentőségűek a horgászszervezetek.

És természetesen föl kell tennünk egy nagyon fontos kérdést, hogy mi lehet ennek az új szabályozásnak a hozadéka. Növekedhet a horgászok létszáma, ezen keresztül a társadalom rekreációs képessége is javul, és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos szerepét is ki kell emelni. Növekedhet a horgászat eddig sem kis gazdasági szerepe, fellendülhet a hazai és az idelátogató külföldi horgászturizmus. A horgászat meghatározó jellege és fejlesztése által fejlődhet a vidék, különösen a hátrányos helyzetű térségek. Azt gondolom, talán nagyon fontos kérdés, amikor mindezek összességéről beszélünk, az igen alacsony mértékű magyarországi halfogyasztás. A természetesvízi, az akvakultúra mind a horgászat, mind a halászat vonatkozásában elérhet egy olyan szintre, amely Magyarországon a halfogyasztást nem hosszú időn belül legalább 50 százalékkal képes lesz megnövelni.

Azt gondolom, ezért nagyon sokat kell tenni. Meggyőződésem, hogy ez a törvénytervezet jól szolgálja ezt. Én mindenképpen szeretném kérni képviselőtársaimtól, mindazoktól, akik ma itt ülnek ebben a késői órában, és mindazoktól, akik majd a szavazáson vesznek részt, hogy támogassák ezt a törvénytervezetet. Azt gondolom és bízom is benne, hogy az a horgászfilozófia, amit én képviselek, minél több horgásznál meg fog valósulni rövid időn belül. Ez pedig így szól: fogd meg, örökítsd meg, engedd vissza!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 336 2013.05.23. 1:43  311-341

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A felvetéssel kapcsolatosan azt tudom mondani, hogy elképzelhető, hogy akkor, amikor Herman Ottó papírra vetette azokat a gondolatokat, hogy milyen időszakban kell megtiltani különböző eszközöket, módszereket a hal kifogása vonatkozásában, sok szempontból teljesen más volt Magyarország vízi világa, és teljesen más helyzetek voltak e tekintetben. Azt gondolom, nem lenne túl szerencsés, ha mondjuk, az év 365 napjából nagyjából 150 napon folyamatosan arra kellene koncentrálni, hogy hogyan tudjuk azokat az embereket tevékenységükben megakadályozni, akik teljes mértékben törvényen kívül helyezik magukat. Talán próbáltam elég diplomatikusan fogalmazni a rapsicok kérdéskörében, de nem az a cél, hogy megtiltsunk mindenféle tevékenységet, hanem az a cél, hogy megpróbáljuk ennek lehetőségét megfelelő keretek között tartani.

Azt gondolom, nem áll távol e tekintetben a kettőnk gondolkodása, de mindenképpen úgy ítélem meg, hogy egy teljes körű tiltása egy tevékenységnek nem biztos, hogy a jó célt szolgálja, de természetesen én, aki nagyon sokat járok a vízpartra, azt tudom mondani, hogy arra kell törekedni, hogy mi, akik a vízpartra járunk, elvárjuk másoktól, hogy szabálykövetők legyenek.

Köszönöm szépen.

(0.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
311 28 2013.10.15. 1:04  25-46

FARKAS ZOLTÁN, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága október 14-ei ülésén megvitatta a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló T/12614. számú törvényjavaslatot.

A bizottsági ülésen a Belügyminisztérium képviselője tájékoztatta a bizottságot a javaslatról. Nem kívánom ezt felolvasni, hiszen államtitkár úr még részletesebben tájékoztatott bennünket azokról a kérdésekről, amelyekről tegnap a bizottság is tájékoztatást kapott.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta, és javasolja az Országgyűlésnek annak elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
311 30 2013.10.15. 4:07  25-46

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 14 törvény módosítását tartalmazza - többségük a törvényjavaslat címében is olvasható -, ez a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges.

A rendszer kialakítását a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló '99. évi LXXV. törvényben indokolt szabályozni. Itt szükséges meghatározni az új feladatot, az utasadatok kezelésére, felhasználására és megőrzésére vonatkozó szabályokat, emellett más törvények módosítására is szükség van. Fontos, hogy a jogszabályi hátteret a támogatási szerződés aláírásáig meg kell teremteni.

(10.10)

2013. április 10-én az Európai Unió - mint ahogy államtitkár úr is fogalmazott - felhívására a Belügyminisztérium benyújtott egy uniós pályázatot, amelynek célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása volt. Majd nem sokkal ezután az Európai Bizottság Magyarország pályázatát nyertesnek ítélte, azaz a projekt összköltségének 90 százalékával támogatja, mintegy ötmillió euró támogatás formájában.

A felállítandó rendszer a légiközlekedési ágazatra vonatkozik, és nem minden utasadat kerül kezelésre, hanem elsősorban a harmadik országból érkezők és a harmadik országba utazók adatainak gyűjtésére kerül sor. Ez a hazánk területére érkező, onnan induló légi járatokat érinti. A pályázatban az ez irányú feladatok ellátására a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kerül kijelölésre. A javaslat szerint a koordinációs központ feladata lesz a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási előzetes utasadatok kezelése, valamint azok értékelése és elemzése, összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. Tehát a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a személyszállítással foglalkozó légitársaságok továbbítják a foglalási rendszerükben meglevő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely az adatbázisban az adatokat kezeli, megőrzi, majd az automatizált kockázatelemzést követi a gyanús adatok manuális elemzése, amely során kiszűrésre kerülnek az utasok közül azok, akiknek adatai arra utalnak, hogy meghatározott bűnözési formában érintettek lehetnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több ország támogatja, működteti már az utasadat-forgalmi rendszereket, például az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália az Európán kívüli országok közül, és természetesen több európai ország is bevezette ezt a rendszert.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az utasadatokat a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ az átvételt követő öt évig tartja nyilván, azonban az adatokat 30 nap után személytelenné teszik, és visszaállításukra csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén kerülhet sor, a nyilvántartási rendszerből pedig az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a négy titkosszolgálat kérhet adatszolgáltatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció az államtitkár úr által elmondottak és az általam ismertetettek alapján a T/12614. számú törvényjavaslatot támogatja. Kérem képviselőtársaimat is, hogy azt szavazatukkal támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
311 58 2013.10.15. 11:53  47-78

FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmesen hallgattam Varga képviselő urat, de talán majd a későbbiek során térjünk vissza arra is, amit ő mondott. A Belügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatát.

(11.30)

Azt gondolom, hogy valóban, ahogyan ez korábban elhangzott államtitkár úr expozéjában is, nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan tekintünk magára a katasztrófákra, és az az elleni védekezésre vonatkozóan nyugodtan kimondhatjuk, hogy a társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett eseményekre szakszerű válaszok jöjjenek az arra felhatalmazott szervezetek részéről.

Természetesen az új katasztrófavédelmi törvény, amely 2012. január 1-jétől lépett hatályba, és az azóta bekövetkezett helyzetek egyértelműen elgondolkodásra késztetnek bennünket, hogy bizonyos katasztrófahelyzetekre milyen válaszok jöjjenek. Természetesen itt azért sokan hajlandók egy-egy természeti csapást, időjárási jelenséget katasztrófaként beállítani. Meggyőződésem, hogy teljesen más az adandó válasz és az adandó feladat végrehajtása is. A törvényjavaslat részleteiben taglalja azokat a változásokat, amelyek szükségesek és indokoltak. Ilyen a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat módosítása is. Történetesen az országos tűzvédelmi szabályzat meghatározza a konkrét, részletes tűzvédelmi követelményeket, és megadja a követelmények teljesítését biztosító műszaki megoldásokat is, amelyek betartása kötelező volt.

Nagyon fontos az, hogy amikor a műszaki tudományok folyamatos fejlődésen mennek keresztül, és egy-egy műszaki újítás, újdonság azonos a korábbi műszaki teljesítményekkel, ezt mindenképpen figyelembe kell venni, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak egy tervezőbarát szabályozására van szükség annak érdekében, hogy a technikai részletszabályozásokat megfelelően tudja követni, és egymáshoz képest meglévő alternatív műszaki megoldások, amelyek megfelelnek, azok minden szempontból a törvényben összhangban legyenek, és ehhez szükséges ennek a törvénynek a módosítása.

A hatályos szabályozás, mint ahogy államtitkár úr is említette, nagyon fontos kérdés, hiszen nemcsak az állam, hanem az állampolgárok is folyamatosan felkészülnek arra, hogy milyen technikai újításokkal próbálják a saját biztonságukat biztosítani, és ezért jött létre az egységes 112-es segélyhívó rendszer is, amely biztosíthatja minden állampolgár számára azt, hogy az általa létesített berendezésnek a tűzátjelzése megfelelő módon és biztonsággal eljuthasson a tűzoltóságokra, a katasztrófavédelmi műveleti szervekhez. Természetesen az is fontos kérdés, hogy ezekben az esetekben a költségeket az adott területen ki viseli. Mindenképpen indokolt ezeknek a kérdéseknek a szabályozása, a jelzés adása, az átvétele a kommunikációs út kialakításának fenntartása szempontjából.

Mindezek mellett a segélyhívásokkal, tűzjelzésekkel kapcsolatos személyes adatok, különleges adatok kezeléséhez a jelenleginél lényegesen szilárdabb jogalapot kell teremteni, mivel a hatályos szabályozás túl általános, nem elégíti ki a kötelező adatkezeléssel szembeni követelményeket, például nem hatalmazza fel az adatok körének pontos megjelölésével a tűzoltóságot, a káreset bejelentésével kapcsolatos vagy káresettel, kárhelyszínnel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozóan. A módosítás mindenféleképpen fontos, és meghatározza egyértelműen az adatok körét. A jogszabály pontosítása indokolt annak érdekében is, hogy egyértelmű legyen, ki igazolhatja egy építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelését, összhangban az építőipari kivitelezési tevékenységekről szóló, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során teljesítményigazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelettel.

A tűzoltóságról szóló törvény módosításával az önkéntes tűzoltó-egyesületek is szabályozásra kerülnek; mint ahogy azt államtitkár úr is említette, ennek két típusa jön létre. Fontos az, hogy a beavatkozó tűzoltó-egyesületek tűzoltási jogkört kapnak, és gyakorolhatják az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Ezen túl természetesen, mint ahogy említettem is, az időjárás következményeként vagy kisebb tűzoltási eseményeknél, közvetlen életveszéllyel nem járó eseményeknél a tűzoltó-egyesületek is önállóan beavatkozhatnak.

Azt gondolom, fontos itt megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek azok a mentőcsoportok, amelyek szerteágazó tevékenységet tudnak végezni. Annyiban tudom ezt fontosnak tartani, hogy Békés megye volt az első, ahol országosan létrejött a Körös Mentőcsoport. Amikor a katasztrófák elleni védekezésről beszélünk, fontos megemlíteni, hogy olyan szakismerettel és szaktudással rendelkeznek, amelyet a borsodi árvizek vonatkozásában bizonyítani tudtak. Mindenképpen fontosnak tartjuk azt, hogy ezek az önkéntesen létrejött szervezetek végezhessék ezeket a feladatokat önállóan, de törvényi keretekbe foglalva.

Tisztelt Képviselőtársaim! További törvények módosítása is benne van a törvényjavaslatban. Például a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatottakhoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló törvényben a módosítás célja, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzési, elhárítási feladatainak végzésébe. A közfoglalkoztatási törvény kizárja a munka törvénykönyvének a rendkívüli munkaidőre és a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek közfoglalkoztatási jogviszonyban történő alkalmazását, így annak a lehetőségét is, hogy a közfoglalkoztatottak a rájuk irányadó munkaidőn kívül részt vehessenek a katasztrófák megelőzésében és az ellenük való védekezésben. Mindenképpen indokolt akkor, amikor egy-egy katasztrófahelyzetben a társadalmi összefogás oly mértékű, amire a dunai árvíz kapcsán volt is példa, talán nem túlzás azt állítani, hogy ilyen helyzetekben igenis a közfoglalkoztatottakra is számítsanak azok, akik veszélyben vannak, és természetesen vegyenek részt a védekezés feladataiban.

A törvényjavaslat nagyon fontos része, hogy módosítja a közbeszerzési törvényt, ami nagyon fontos annak érdekében, hogy különböző katasztrófahelyzetekben, árvízvédekezés hatékonyságának fokozása érdekében már a másodfokú védekezés elrendelésétől számítva azoknál a beszerzéseknél, amelyek mindenképpen szükségesek a védekezés biztosításához, ettől el lehessen tekinteni, és természetesen lényegesen hatékonyabban lehessen a védekezést folytatni.

Nagyon fontos kérdés az is, hogy az Európai Unió is folyamatosan áttekinti a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével kapcsolatos uniós szabályozásokat. Néhány éve hallottunk a Seveso I.-ről, majd a Seveso II.-ről, most pedig már megalkotásra került a Seveso III. irányelv. Ami nagyon fontos, hogy a törvény módosításával átemelésre kerülnek a katasztrófavédelmi törvényben azok a módosítások, amelyek szükségesek és indokoltak. Természetesen ezeknek többségét kormányrendeleti szintű szabályozásban kell szabályozni.

(11.40)

Elhangzott a korábbi felszólalásban, hogy talán a tűzoltóság az a szervezet, amely a legtöbb katasztrófavédelmi feladatot látja el, azonban én annyiban szeretnék pontosítani, hogy - egyrészt nincs már önkormányzati tűzoltóság, de - természetesen a katasztrófavédelmi törvény részletesen és pontosan szabályozza azt, hogy kik vesznek részt a helyi, területi védelmi szervezetekben.

Ami a legfontosabb kérdés, az az, hogy amikor védekezni kell, akkor ez nem politikai kérdés, hanem szakmai feladat. Én erre helyezném a fő hangsúlyt, és erre törekednék mindenkor, amikor különböző elemi károkról, katasztrófákról beszélünk, és ezek megoldásaira keressük a válaszokat.

Természetesen nagyon fontos kérdés az, hogy valóban a katasztrófák elleni védelem vonatkozásában ez a gyűjtőfogalom az élet minden területére tudjon megfelelő választ adni, és biztosítani tudja az ország polgárainak azt a biztonságát, amelyet, mint ahogy az elején is elmondtam, jogosan elvárnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenképpen arra biztatom képviselőtársaimat, hogy az államtitkár úr által elmondott expozéban és a törvényben ismertetettek alapján a T/12615. számú törvényjavaslatot fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)