Készült: 2021.05.06.05:03:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 12 1998.06.30. 5:50  3-53

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Földművelésügyi Minisztérium változó elnevezésével kapcsolatban két módosító javaslat érkezett, amelyek az összefoglaló jelentés 3. és 7. pontjában találhatóak; mind a kettőt a 19/9. szám alatt nyújtotta be Lamperth Mónika képviselő hölgy és Pozsgai Balázs képviselő úr. Javaslatuk szerint a minisztérium jövőbeni elnevezése ne Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legyen, hanem Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium.

Az általuk javasolt elnevezés meglehetősen hasonlít a minisztérium 1990 előtti elnevezésére, amely Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt. A minisztérium elnevezése 1990-től, a rendszerváltás óta változatlan volt; '94 és '98 között is a Földművelésügyi Minisztérium nevet viselte, mert ez felelt meg a magyar hagyományoknak, és ez felelt meg leginkább a szakma elvárásai szerint a minisztérium tevékenységének.

A minisztérium elnevezésére vonatkozóan azonban már korábban voltak javaslato

k, változtatási igények, mégpedig akkor, amikor 1997 elején a Nemzeti Agrárkerekasztal keretében megkezdődött a nemzeti agrárprogram vitája. Ott ugyanis fölmerült, hogy a jövőben a minisztérium rendelkezzen a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordítható költségvetési forrásokkal, és ezeket a forrásokat egy agrártörvény biztosítsa; egy agrártörvény keretében legyen kimondva, hogy ezeknek a forrásoknak a nagysága hogyan aránylik a GDP mindenkori nagyságához. A vita akkor azon alakult ki, hogy a szakma és az ellenzéki pártok úgy ítélték meg, hogy ezeket a forrásokat egyöntetűen a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell telepíteni, és ennek értelmében a Földművelésügyi Minisztérium nevét is érdemes lenne "vidékfejlesztési" megnevezéssel kiegészíteni. Az akkori kormánypártok erre kevés hajlandóságot mutattak, hiszen arra utaltak, hogy a vidékfejlesztés akkor a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozott, és politikailag nehezen oldható meg, hogy ez a terület a Földművelésügyi Minisztériumhoz átkerüljön. Pedig már ebben az időben is a Földművelésügyi Minisztériumban foglalkoztak a vidékfejlesztés ügyeivel, hiszen a minisztériumon belül létezett egy földművelésügyi hivatal és vidékfejlesztési főosztály, amelynek a keretén belül egy osztályvezető foglalkozott a vidékfejlesztés ügyével. Sőt az európai uniós csatlakozási tárgyalásokra felkészítő munkacsoportokon belül is létezett egy, a strukturális alapokkal foglalkozó munkacsoport. Tudjuk, hogy az Európai Unióban a strukturális alapok működésének egyik kiemelt feladata éppen a vidékfejlesztéssel való foglalkozás, illetve a vidékfejlesztés finanszírozása.

Az Európai Unióban megfigyelhető tendencia, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ügye egyre inkább összekapcsolódik, és talán ennek az eredménye az, hogy az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosa egyben vidékfejlesztési főbiztos is, így is hívják. Éppen ezért az Európai Unióban is terjed ez az elnevezés a mezőgazdasági szakigazgatásban; az Európai Unió várható reformja, az Agenda 2000 elnevezésű b

izottsági anyag szerint is ebbe az irányba fog haladni.

Kérem, engedjék meg, megvilágosítandó ezt az ügyet, hogy felolvassam a most leköszönő kormány egyik kiadványát, amely az Európai Unió várható mezőgazdasági reformjáról szól. Eszerint a vidékfejlesztési intézkedések két fő csoportra oszthatóak, először: az 1992-es intézkedéseket kísérő intézkedések, így különösképpen az agrárkörnyezet, az erdősítés, a gazdák korai nyugdíjazása, kiegészítve a kedvezőtlen mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályozássa

l. Másodszor: a modernizációt és a diverzifikációt szolgáló intézkedések, a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos beruházások, a fiatal farmerek pályakezdése, a gazdák képzése, az élelmiszer-feldolgozó kapacitással és a marketinggel kapcsolatos támogatás, többlettámogatás az erdőgazdálkodásra, illetve a mezőgazdaság adaptációjára és átalakítására a vidékfejlesztéssel összefüggésben.

Ebből az idézetből is kiderül: az európai uniós tagságunk megköveteli, hogy a mezőgazdaság ügyein belül a vidékfejlesztés hangsú

lyos elbánást élvezzen.

 

 

(10.40)

 

 

Látható, hogy ha az Európai Unió tagjává leszünk, a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést össze kell kapcsolnunk, hiszen ez az Európai Unióban ma már szorosan összekapcsolóik. A tárgyalások sikere nem csupán azon múlik, hogy hogyan fogunk tudni tárgyalni, hanem azon is, hogy a tárgyalásokon elért eredmények kiaknázásának érdekében a magyar államigazgatást át tudjuk-e alakítani olyan módon, hogy az Európai Uniótól a tárgyalásokon elnyert támogatásokat a magyar mezőgazd

asági szakigazgatás föl tudja venni, ezek hazai alkalmazhatóságát, a gazdálkodók által való elérthetőségét biztosítsa. Úgy ítélem meg, hogy e célokat leginkább az szolgálja, ha a Földművelésügyi Minisztérium feladatköre a vidékfejlesztés feladatával kiegészül, és ez az elnevezésében is megjelenik.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldali padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 18 1998.06.30. 0:37  3-53

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csupán annyit szeretnék e

lmondani - egyetértve a Baráth Etele úr által elmondottak szakmai részével -, hogy amiről ő beszél, az nem foglaltatik benne ebben a bizonyos előterjesztésben, amelyet vitatunk. Ebben az előterjesztésben szó sincs arról, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak milyen részletes hatáskörei lesznek. Erről egy később megalkotandó törvény fog rendelkezni, de ennek a vitája még nem kezdődött el, mert ezt még be sem nyújtották. (Dr. Toller László: El kéne olvasni az előterjesztést!) Erről a kérdésről pillanatnyilag vitatkozni tehát idő előtti.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 53 1998.07.03. 1:13  1-199

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csupán egy szakmai tévedéssel kapcsolatban szeretnék szólni. Én az előző országgyűlési ciklusban a mezőgazdasági bizottságon belül működő Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásával foglalkozó albizottságnak voltam az elnöke. Ebben a minőségemben - az albizottság többi tagjával együtt - a homokhátság vízpótlására elkészült terveket áttanulmányoztuk. Ezek két lényeges variációban készültek el, több ezer oldalnyi tartalommal. Egyik terv sem említi valamifajta gátépítésnek a szükségességét a vízutánpótlás megvalósítása érdekében, szemben azzal, amit az előbb Kis Zoltán leköszönő államtitkár úr mondott.

A vízutánpótlás a homokhátságon gátépítés nélkül is megvalósítható, és kifejezetten téves az az nézet, miszerint ilyenre főként a Tiszán szükség lenne, hiszen a Tisza folyóban levő szabad vízkapacitások mennyisége túlságosan is kevés lenne ahhoz, hogy arra a vízutánpótlás építhető legyen. A vízutánpótlás más módon, a Dunából oldható meg, de semmiképpen nem igényli bármifajta gát építését.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 155 1998.07.03. 3:47  1-199

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A polgári koalíció kormánya arra törekszik, hogy hazánk legkésőbb 2002-ben az Európai Unió tagjává váljon. Mivel hazánkat a NATO-tagságra már meghívták, ezért európai uniós tagságunk elsősorban gazdasági kérdéssé vált.

Gazdaságunkban a mezőgazdaság szerepe nagyobb, mint az unióban. Nálunk a vidék polgárosodása nagyobb mértékben függ a mezőgazdaságtól, mint ott. Mégis, mezőgazdaságunk XXI. századi jövője leginkább attól függ, milyen feltételekkel válunk az Európai Unió tagjává. A polgári koalíció programja ezért foglalkozik belépésünk agrárpolitikai kérdéseivel. Ez a program ad először lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés plenáris ülése foglalkozhasson a kormány EU-tárgyalási stratégiájával - bár erre az előző ciklusban is lett volna igény.

A kormány abból indul ki, hogy mezőgazdaságunk ne legyen a csatlakozás kárvallottja, ezt elsősorban következetes tárgyalásokkal kívánja elérni. Tudjuk, az unió számos területen kívánja korlátozni mezőgazdaságunkat. A magyar gazdák az Európai Unió tervei szerint nem részesülnének a támogatások jelentős köréből, sőt továbbra is korlátoznák termékeik bejutását a többi tagország piacaira. A kormány ezért a tárgyalásokon azt az elvet kívánja elfogadtatni az unió képviselőivel, hogy a tagsággal járó kötelezettségek vállalásáért cserébe a mi gazdáink is élvezhessék mindazokat a jogokat, amelyeket a régi tagállamok gazdái élvezni fognak tagságunk idején. A magyar gazdák nem válhatnak az unió másodrendű polgáraivá!

A termelési kvótákról folyó tárgyalásokon a kormány célja, hogy a kvótákat ne a közelmúltbeli termelés alacsony színvonalán, hanem lehetőségeink és igényeink szintjén állapítsák meg.

Tárgyalási szempontból is előnyös, hogy a kormány elutasítja a külföldiek termőföldtulajdon-szerzését.

Hazánk reménybeli unióbeli tagsága mezőgazdaságunk számára kockázatokat, de hatalmas lehetőségeket is jelent. A mi közös feladatunk, hogy a kockázatokat mérsékeljük, a lehetőségek kihasználását biztosítsuk. Ehhez a következetes tárgyalásokon túl belső felkészülésre van szükség. Ez elsősorban nem a mezőgazdák, hanem az állam felkészülését jelenti, az ő feladata. Az állam dolga, hogy belépésünket követően segítse gazdáinkat az uniós szabályok betartásában és az újféle támogatások felvételében. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kormány már a belépést megelőzően csökkenteni fogja az EU és a magyar támogatási rendszer közötti különbséget.

 

(16.50)

Felkészülésünk fontos állomása, hogy a Földművelésügyi Minisztérium hatásköre kiegészül a vidékfejlesztés ügyével. Ennek eredményeképpen az EU tagjaként több vidékfejlesztési támogatáshoz juthat majd az ország és a magyar gazdák.

A kormányprogram vitája - mint említettem - első alkalom az EU-csatlakozásunkról folytatandó vitára - de nem az utolsó. A polgári koalíció kormánya nagyobb beleszólást biztosít nemcsak a képviselőknek, de az érdekképviseleteknek is tárgyalási pozícióik meghatározásában. Ez a párbeszéd és ez a program lehet mezőgazdaságunk sikeres csatlakozásának záloga.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 30 1998.09.15. 4:28  15-71

GLATTFELDER BÉLA, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentést.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az 1997. évben az előző év tendenciáját folytatva az agrárolló tovább nyílott, emiatt a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott. Külön sajnálatos tény, hogy az 1997. évben mintegy 6,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatási lehetőség kihasználatlanul maradt a mezőgazdaságban, aminek az volt az oka, hogy az állami szabályozás olyan bonyolult, illetve olyan nehéz feltételekhez kötött volt, ami miatt a mezőgazdasági termelők ezt a költségvetési támogatási lehetőséget nem tudták igénybe venni.

A mezőgazdasági bizottságban nem volt vita az Állami Számvevőszék jelentéséről, azonban a többségi szavazást nyilvánvalóan befolyásolták az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltak. Az Állami Számvevőszék jelentésének lényegi megállapításai igazak a Földművelésügyi Minisztérium területén végzett vizsgálatra is, hiszen ennek a fejezetnek a vizsgálatakor is leszögezi az Állami Számvevőszék, hogy a mérlegvalódiság, a teljeskörűség követelménye - bár ezt kormányrendelet előírja - a zárszámadási adatoknál nem érvényesül maradéktalanul. Folytatólagosan írja, hogy a mérlegadatok valódisága, leltárral való alátámasztottsága a Földművelésügyi Minisztérium gazdálkodó szervezeténél nem felelt meg a követelményeknek. A Phare-program keretében beszerzett eszközök számbavétele rendezetlen, bár ezt a hiányosságot a zárszámadási vizsgálatok 1994 óta rögzítették. A Phare-forrásból nyújtott támogatások fölhasználását a minisztérium nem szabályozta.

A Földművelésügyi Minisztérium szabályozatlanságát továbbra is rontja, hogy megoldatlan maradt a fejezeti ellenőrzés, aminek a legfőbb oka az, hogy az ellenőrzésre hivatott szerv függetlensége nem volt biztosítva. Ugyanis létezett egy revizori osztály, azonban a revizori osztály vezetésében még az összeférhetetlenség kérdése is felmerült.

1995-től kezdődően rendezetlen az egyes mezőgazdasági felsőoktatási intézmények jogi helyzete, hiszen ezek az intézmények a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetéhez kerültek át, azonban ennek a költségvetési és zárszámadási problémái nem lettek megoldva. Ennek következtében a fejezet nem tett eleget a költségvetési törvény 6. § (4) bekezdésében rögzített követelményeknek.

Végezetül leszögezi az Állami Számvevőszék jelentése - és ez talán az egyik legérdekesebb része a jelentésnek -, hogy a Földművelésügyi Minisztérium gazdálkodó szervezeténél a törvényi és egyéb jogszabályi előírásokkal nem állnak összhangban a különböző belső szabályzatok. Bár a számviteli törvény előírja a számlarend meglétét, 1997-ben sem készítette el a minisztérium az erre vonatkozó szabályozást, sőt az ellenőrzés időpontjában, az 1998. év elején sem léteztek még ezek a szabályzatok. Csupán elavult szabályzatokkal rendelkezik a minisztérium, amelyek például a minisztérium reprezentációjáról, az ideiglenes külföldi kiküldetések engedélyezéséről és az ezekkel kapcsolatos napidíj- és egyéb kérdésekről szólnak. Nyilvánvaló, hogy ez a szabályozatlanság nem segítette az intézmény törvényes gazdálkodását.

A fentiek tükrében a bizottság többsége tartózkodással szavazott, kifejezve, hogy az új parlament nem vállalhat felelősséget ilyen módon sem az előző kormány által elkészített és végrehajtott költségvetési törvényért, illetve annak végrehajtásáért, sem az arról készült beszámolóért.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 78 1998.09.29. 1:30  77-83

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A gabonapiacon az elmúlt időszakban jelentős feszültség alakult ki, a kormány óriási erőfeszítéseket tett és fog tenni a helyzet megoldása érdekében.

A helyzet kialakulásának okai a múltba nyúlnak vissza, hiszen óriási készletek halmozódtak fel, az előző költségvetés nem biztosított elegendő anyagi fedezetet egy ilyen gond megoldására. De talán a legfontosabb a nemzetközi piaci helyzet, és ezen belül is, hogy a szo

mszéd országok a magyar gabonával szemben az elmúlt időszakban importkorlátozást alkalmaztak. Először Lengyelország élt ezzel a lehetőséggel, '98 elején kukoricára vezetett be importkorlátozást, felfüggesztve a magyar kedvezményeket, majd felbátorodva, a későbbiek során Románia, Szlovénia és legutóbb Szlovákia is a magyar búza országaikba való bevitelét akadályozta meg. Ezen szomszéd országok által tanúsított magatartás a magyar gazdák érdekeit rendkívül súlyosan sérti, ráadásul ez az eljárás több esetben ellentétes volt ezen országok CEFTA-ban és WTO-ban vállalt nemzetközi kötelezettségeivel.

Kérdezem államtitkár urat: a kormány mit kíván tenni annak érdekében, hogy a magyar gabona piacra jutását - a nemzetközi kötelezettségekben vállaltaknak megfelelően - biztosítsa a szomszéd országokban?

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 82 1998.09.29. 0:55  77-83

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, a válaszát elfogadom. Örömtelinek tartom, hogy a magyar kormány nemzetközi színtéren végre határozottan lépett fel a magyar gabonatermesztők érdekeinek védelméért. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

Úgy ítélem meg, hogy a szomszéd országok felbátorodásához jelentős részben járult hozzá az, hogy a legelső importkorlátozó lépésekre az előző kormány nem reagált kellő eréllyel. (Közbekiáltás az SZDSZ padsoraiból: Jaj!) Ameddig a magyar kormány nem mutat fel kellő erélyt kereskedelmi partnereivel szemben, addig nem várható, hogy a Magyarország számára nyújtott kedvezmények értékét a jövőben kereskedelmi partnereink megőrzik.

A magyar kormány határozott fellépését az is indokolja, hogy Magyarország éppen most tárgyal az Európai Unióhoz való csatlakozásról, s ezen tárgyalások során is érvényesíteni kell a magyar érdekeket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 114 1998.11.18. 1:47  1-217

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előző hozzászólással kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az európai integrációs ügyek bizottságának mai ülésén, ahol jelen voltam, és ahol Solt Pál beszélt a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről az EU-csatlakozás tükrében, ott semmi olyasmi nem hangzott el, amit az előző felszólaló sugallni kívánt, miszerint az ítélőtáblák létrehozásának elhalasztása akadályozná EU-csatlakozásunkat. Ilyet nem is mondhatott a meghallgatott úr, ugyanis az Európai Uniónak ilyen jellegű követelése velünk szemben nincs.

Az igaz, hogy fontos, hogy az EU-csatlakozás a költségvetésben megjelenjék. Szeretném elmondani, hogy az idei költségvetés az első olyan, ahol a Phare hazai finanszírozása részletes bontásban megjelenik a költségvetésben; az eddigiekben nem jelent meg, ez egyébként súlyos zavarokat okozott az Európai Unióval fönnálló kapcsolatainkban.

Ezentúl az Európai Unió kifogásolta a legutóbbi országvéleményben, hogy a csatlakozásnak az előző kormány által elkészített nemzeti programjában nem szerepelt részletes bontásban a program végrehajtásának költségvonzata; ez megjelenik az idei költségvetésben, most először, kijavítva az előző kormány által elkövetett mulasztást.

 

(14.20)

 

Továbbá egyetértek azzal, hogy a költségvetésben is tükröződnie kell az EU-csatlakozás iránti elkötelezettségnek, ez lemérhető abban, hogy míg az előző kormány által elfogadott idei költségvetésben 1,7 milliárd forint, addig a következő évben 6,2 milliárd forint (Közbeszólások az MSZP soraiból.) fordítandó erre a célra, vagyis ötször több, mint az előző évben. Úgy gondolom, ezek alapján megítélhető az előbb feltett kérdés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Varga Mihály: El kell olvasni a költségvetést!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 118 1998.11.18. 0:58  1-217

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előző felszólalás sem bizonytalanított el abban a tekintetben, hogy helyes az a megítélés, miszerint az Európai Unió által adott legutóbbi országvélemény súlyos hibának tartja, hogy a csatlakozásnak az előző kormány által elkészített nemzeti programja nem tartalmazta a végrehajtáshoz szükséges költségelemeket, így ezek a mostani költségvetésben szerepelnek.

És talán az is megfontolandó: igenis oka a költségek növekedésének az, hogy az előző kormány több olyan intézkedést nem hajtott végre - nem biztosított költségfedezetet a végrehajtáshoz -, amelyeket eddig is el kellett volna végezni. Ilyen például a mezőgazdaság kataszteri rendszerének és statisztikai rendszerének a kialakítása, ennek a költsége, mert bár eddig is óriási szükség lett volna ezeknek a feladatoknak a végrehajtására, mégis csak a jövő évben fognak megtörténni, és ezért a költségek is a jövő évi költségvetést fogják terhelni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 28 1998.12.01. 4:37  25-43

GLATTFELDER BÉLA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az európai integrációs ügyek bizottsága támogatja a most tárgyalt törvényjavaslat napirendre vételét és általános vitára bocsátását, méghozzá 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással. Szükséges megemlíteni, hogy az ellenzéki oldal is megosztott volt ebben a kérdésben, hiszen az MSZP és az SZDSZ képviselői közül is egyaránt voltak olyanok, akik igen szavazatukkal támogatták a javaslat általános vitára való bocsátását, de voltak olyanok is - főleg MSZP-sek -, akik tartózkodtak a vitára bocsátástól.

A bizottság többsége szerint két okból érdemes e törvényjavaslatot általános vitára bocsátani. Egyrészt azért, mert ez a törvényjavaslat nemzetközi szerződés alapján Magyarország számára kötelezően elfogadandó - Magyarország szavahihetőségéről van szó -, külső oka van annak, hogy a törvényjavaslat elfogadására és hatályba léptetésére még február 1-je előtt sor kerüljön; másrészt pedig azért, mert ez a törvényjavaslat - és általában az Európai Megállapodásban foglaltak - végrehajtása, és speciálisan a vállalkozók letelepedésének biztosítása, és viszonossági alapon a magyar vállalkozók Európai Unió tagállamaiban való letelepedésének biztosítása a Magyar Köztársaság érdeke is. Tehát nemzetközi kötelezettségünk és érdekünk is, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadására és hatályba léptetésére február 1-je előtt sor kerüljön.

Fontos megemlíteni, a bizottságban volt szó arról, hogy a bizottság tapasztalatai szerint a vállalkozók érdekképviseletei, különböző szakmai szervezetei aggályukat fejezték ki amiatt, mert - az ő közlésük szerint - nem tekintik magukat eléggé tájékozottaknak a most tárgyalt törvényjavaslat ügyében. Ezzel kapcsolatban a bizottságban elhangzott, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat tartalma 1991 óta ismert, 1994 óta pedig törvénybe iktatott kötelezettsége a Magyar Köztársaságnak, ilyen módon minden magyar polgár, vállalkozó és szakmai szervezet számára az ezzel kapcsolatos információk elérhetők voltak.

Elhangzott az is, hogy az előző kormányok különböző munkatársai nagy számban tartottak erről a tárgyról ismertetőket a különböző vállalkozói érdekképviseleteknek, szakmai fórumoknak, tehát aki akarta, ezeket az információkat beszerezhette.

Elhangzott továbbá az is, hogy az előző kormány fontolgatta, hogy még a múlt év végén dönteni fog ennek a törvénynek az elfogadásáról, és az Országgyűlés elé javaslatként beterjeszti.

Nyilvánvaló, hogy ennek a törvényjavaslatnak egy korábbi elfogadása lehetővé tette volna, hogy a felkészülés és a megismerés jobb, nagyobb hatásfokkal történjen meg.

Talán érdemes külön kitérni arra - a bizottságban erről külön volt szó -, hogy a bizottság azért tartja minta értékűnek ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatában számos olyan kérdés lesz, amikor olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek Magyarország számára bizonyos előnyökkel járnak, másrészt viszont nyilvánvalóan a hazai piacon is növekedni fog a verseny, hiszen az Európai Unió termékei és vállalkozói a magyar piacon megjelenhetnek.

A bizottság kifejezte abbéli véleményét, hogy minden ilyen ügyben rendkívül fontos az, hogy egy adott döntésnek ne csak a hátrányait, hanem minden esetben az előnyeit is azonos mértékben hangsúlyozzuk, hiszen végül is Magyarország európai uniós csatlakozásáról népszavazás fog dönteni, és nekünk, parlamenti képviselőknek, az ország felelős vezetőinek kötelességünk - ha úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás több előnnyel, mint hátránnyal jár - a Magyar Köztársaság polgárait, az egykori szavazókat, akik végső soron dönteni fognak Magyarország európai uniós csatlakozásáról, meggyőzzük arról, hogy a csatlakozás inkább előnyökkel, mint hátrányokkal fog járni számunkra. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezek a szempontok a mostani vitában is érvényesüljenek már.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 32 1998.12.01. 10:53  25-43

GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném röviden elmondani annak a történetét, hogy ez a kérdés hogyan került az asztalunkra.

1991-ben az akkori magyar kormány az Európai Közösségekkel kötött egy megállapodást, amely Európai Megállapodás nevet visel, de talán többen inkább úgy ismerik, hogy társulási szerződés, aminek volt egy része, amely arról szólt, hogy ezen megállapodás hatálybalépését követő ötéves átmeneti idő után Magyarország és az Európai Unió biztosítani fogja egymás polgárai számára kölcsönösségi alapon az egymás országaiban, területein vállalkozóként való letelepedést.

Ez a bizonyos Európai Megállapodás az 1994. évi I. törvénnyel lett törvénybe iktatva, amely 1994. február 1-jén lépett hatályba, ilyen módon most ezt követően öt évvel, 1999. február 1-jén keletkezik a Magyar Köztársaság számára és az Európai Unió tagállamai számára is kötelezettség arra vonatkozóan, hogy valamikor régen, 1991-ben meghatározott jogokat egymás polgárai számára a szabad vállalkozási letelepedés tekintetében biztosítsuk.

Nyilvánvaló tehát, hogy ma tulajdonképpen nem vagyunk olyan döntési helyzetben, hogy erről a kérdésről olyan jellegű vitát folytassunk, hogy vajon ez érdekünk vagy nem érdekünk, hasznos-e számunkra ez vagy nem, hiszen ezt a vitát 1991-ben, pontosabban a törvény elfogadásakor, a ratifikációkor, 1994-ben kellett volna lefolytatni. Akkor erről nem volt érdemi vita. Mindannyian úgy ítéltük meg, hogy érdemes az Európai Megállapodást ratifikálni, hiszen ez Magyarország számára biztosítja azt a távlatot, hogy egyszer majd az Európai Unió részévé váljunk, és általában is az Európai Megállapodásban foglalt különböző szabályok Magyarország számára hasznosak.

Úgy ítélem meg, hogy 1990-ben, amikor a magyar kormány letárgyalta a megállapodást, illetve a magyar parlament, amikor 1994-ben ratifikálta a megállapodást, akkor helyesen járt el. Valóban a Magyar Köztársaság érdeke volt és érdeke ma is, hogy az Európai Megállapodás létezzen, és így ma nekünk érdekünk is az, hogy az Európai Megállapodásban foglaltaknak megfelelően az ott megfogalmazott kötelezettségeknek a Magyar Köztársaság időben és megfelelő tartalommal eleget tudjon tenni.

A mostani szabályokról még azt érdemes elmondani, ahogy ezt Karl Imre képviselőtársam is említette, hogy amikor az Európai Megállapodásról szóltak a tárgyalások Magyarország, illetve más tagjelölt államok, illetve az Európai Unió között, akkor Magyarország volt az egyetlen, amely kérte, hogy a vállalkozóként való letelepedés lehetősége csak egy bizonyos átmeneti idő után, egy ötéves átmeneti idő után történjék meg. Például Lengyelország és az akkori Csehszlovákia elfogadta, hogy a szerződés hatálybalépését követően azonnal megnyíljon ez a letelepedési szabadság. Erre akkor azért volt szükség, mert úgy ítélte meg az akkori magyar kormány - megítélésem szerint helyesen -, hogy kell egy bizonyos idő, míg a magyar vállalkozók föl tudnak készülni a letelepedési szabadság megadásából származó versenyhelyzetre, illetve maguk is föl tudnak arra készülni, hogy az Európai Unió piacain, az Európai Unió területén vállalkozásokat tudjanak alapítani. Úgy érzem, hogy 1999-ben ezek az adottságok a magyar vállalkozók számára sokkal inkább rendelkezésre állnak, hiszen eltelt azóta öt év, és a magyar vállalkozói társadalom jelentős mértékben megerősödött, mint amennyire ezek 1994-ben adottak voltak.

Rendkívül fontos számunkra, hogy ez az első olyan hely, ahol az Európai Unió egyik fontos törekvésén, egyik fontos pozícióján bizonyos rést tudunk ütni, hiszen tudjuk, hogy az Európai Unió egyik tárgyalási pozíciója éppen az Magyarországgal és a többi csatlakozni kívánó országgal szemben, hogy a személyek szabad áramlásának a szabadságát a csatlakozni kívánó országoknak nem kívánja megadni.

Ez a most tárgyalt ügy, az Európai Unió területén vállalkozóként való letelepedés ezen a területen rést üt az Európai Unió tárgyalási pozícióján, és bár teljesen nyilvánvaló, hogy nem várható tömeges letelepedés, újfajta népvándorlás a javaslat elfogadásától, hiszen valószínűleg a különböző akadályok, amelyek az egyes tagállamokban érvényesülnek a vállalkozásalapítással kapcsolatban - a nyelvismeret kérdése, a helyben lakás kérdése, a különböző szakmai és egyéb követelményeknek az ügye -, mégiscsak akadályként fognak szerepelni.

 

 

(10.10)

 

Valamint különböző anyagi ügyek is vannak, amelyek valószínűleg nem fognak nagymértékű népességmozgást eredményezni. Nem fogják azt eredményezni, hogy akár a magyar piacon az Európai Unió vállalkozói jelentős versenypozíciót alakíthatnának ki, vagy hogy a magyar vállalkozók az európai piacokon okoznának valamilyen gondot. De néhány szakmában, ahol a megfelelő képesítéssel és adottságokkal a magyar vállalkozók rendelkeznek, szerintem igenis lehet arra számítani, hogy a magyar vállalkozók jelentős előnyöket fognak tudni maguknak kovácsolni ebből a megállapodásból. Különösképpen az orvosokról, fogorvosokról, fogtechnikusokról, fodrászokról lehet itt talán beszélni és más olyan személyekről, akik valamifajta speciális szolgáltatást nyújtanak, s talán éppen a határrégiókban lehet abban reménykedni, hogy a magyar egyéni vállalkozók, illetve önfoglalkoztatók jelentős eredményeket fognak elérni.

Természetesen nem szabad arról sem elfelejtkezni, amiről a bizottsági ülésen is sokat beszéltünk, hogy fontos, hogy a magyar vállalkozók és általában a magyar társadalom az európai csatlakozás folyamatában tájékozottak legyenek a folyamat jellegéről és ennek ütemezéséről is. Ebben az ügyben, azt hiszem, nem mondhatjuk azt, hogy nem történt meg minden annak érdekében, hogy a magyar vállalkozók tájékozottá váljanak, hiszen több éven keresztül több előadásban volt erről az egyébként nem túl bonyolult ügyről tájékoztatás. Mégis fontos figyelmeztetés számunkra, hogy ennek ellenére az az érzés alakulhatott ki a vállalkozók között, hogy nem tekintik magukat felkészültnek.

Lehet, hogy el kell fogadnunk azt a tényt, hogy minden egyes lépésnél ilyen ellenállásba, ilyen szempontokba fogunk ütközni, mert minden félelmet keltőnek tűnik addig, ameddig be nem következik, és ameddig a konkrét előnyeit az egyes egyének, a vállalkozások, illetve maga a társadalom nem tapasztalja. Ez mindannyiunk számára egy fontos tanulság, hiszen - mint ahogy korábban említettem - az Európai Unióhoz való csatlakozásról végül is népszavazás fog dönteni, s ha ezek a jelenségek a jövőben is erősek maradnak, akkor nekünk sokkal erőteljesebb munkát kell majd folytatnunk annak érdekében, hogy a magyar társadalmat az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeiről meg tudjuk győzni, és az ismeretlentől való félelmeken erőt tudjunk venni. Csak remélni lehet, hogy ezeket a félelmeket a politikai elit nem igyekszik majd növelni a következő időszakban, hanem felismerve az ilyen eljárás veszélyességét, inkább arra fog törekedni, hogy ezeknek a félelmeknek az enyhítésére tegyen kísérletet.

Fontos megemlíteni a megállapodással kapcsolatban, hogy természetesen a letelepedés szabadsága nem vonatkozik a termőföldre vonatkozóan a mezőgazdasági és az erdőgazdasági ingatlanokra és sok más ügyre sem, amelyek a megállapodás mellékletében ki lettek véve a letelepedés szabadsága köréből. Sem most, az ötéves átmeneti idő lejártát követően, sem pedig a tízéves átmeneti idő lejártát követően nem keletkezik több esetben Magyarország számára kötelezettség arra, hogy ezeken a területeken is a letelepedés szabadságát biztosítsa. Így például a termőföldvásárlásnak az Európai Unió polgárai számára való lehetővé tételéről nem döntünk most. Erről majd a magyar kormánynak kell tárgyalnia az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások folyamatában, és majd a csatlakozási szerződés jóváhagyásakor kell arról dönteni, hogyha olyan jellegű megállapodás születik, hogy azt a Magyar Köztársaság Országgyűlése jóváhagyja-e vagy sem. De érdekes módon, bár ez egy rendkívül közismert tény volt korábban, sokat beszéltünk erről az előző parlamenti ciklusban is itt, az Országgyűlésben, mégis most a bizottsági ülésen is volt kérdés erre vonatkozóan, ami számomra arra utal, hogy még az országgyűlési képviselők sem tájékozottak minden esetben fontos kérdésekről.

Végezetül azt szeretném kiemelni, hogy talán az is egy fontos tapasztalat ezzel az üggyel kapcsolatban, hogy ha valamilyen kötelezettség keletkezik az Európai Unióval szemben (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.), akkor érdemes azt minél előbb teljesíteni, hiszen az idő előrehaladta általában nem segíti a félelmek eloszlását, hanem inkább összesűríti ezeket a félelmeket. S ha a kötelezettségekhez minél közelebb esik a döntés, annál inkább érvényesülnek ezek a kedvezőtlen hatások.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 86 1999.03.03. 6:11  54-91

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Rendkívül nagy örömre ad okot, hogy a tisztelt képviselőtársak ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt támogatásukról biztosították a törvényt, és megértették azt, hogy ennek a törvénynek a gyors beterjesztését a szükség tette indokolttá. Magyarország agrárkereskedelmi, nemzetközi agrárkereskedelmi érdekeit érintő ügyről van szó. Hiszen az Európai Unióval megkötendő borkereskedelmi megállapodást nehezítette az a tény, hogy Magyarországon az importborok engedélyeztetése nem teljes egészében felel meg ennek a borkereskedelmi megállapodásnak, a feltételeinek, és ezen ezért változtatnunk kell. Tudvalevő, hogy ennek a borkereskedelmi megállapodásnak a meghosszabbítása, újra megkötése Magyarország érdeke, a magyar szőlősgazdák, bortermesztők érdeke.

Én a törvényjavaslatnak egy kisebb részletével szeretnék foglalkozni, a 3. §-ával, amely szerint a kormány felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, illetve a pénzügyminiszter úron keresztül, hogy együttes rendeletet alkosson a borászati termékek kötelező, egységes nyilvántartási rendjének szabályozása érdekében.

Többen említették képviselőtársaim közül a jövedéki törvény ügyét, amelyik ezen a paragrafuson keresztül összefüggésben áll a most tárgyalt törvénnyel, hiszen az Európai Unióban a bor jövedéki termék, tehát ha Magyarország az Európai Unió tagjává fog válni, akkor nekünk a bort a jövedéki törvény hatálya alá kell sorolnunk. Az Európai Unióban a bor még akkor is jövedéki termék, ha az adott tagállam nem vet ki adót a borra, erre a tagállamoknak lehetőségük van, de a jövedéki termékként való kezelés akkor is kötelező éppen amiatt, hogy megvédjék azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyek viszont a borra jövedéki adót állapítottak meg.

Egy terméknek a jövedéki törvény alá való tartozása azzal a következménnyel jár, hogy az ilyen terméket csak úgynevezett jövedéki adóraktárban lehet előállítani, és onnan a terméket kiszállítani csak az adó megfizetése után lehet, feltéve, hogy a termék nem exportra kerül, vagy pedig nem valamelyik másik jövedéki adóraktárba szállítják ki. Magyarán, csak úgy lehet fogyasztásra felkínálni a bort, ha majd a jövedéki törvény hatálya alá tartozik, hogyha utána az adót már előzetesen megfizették. S nyilvánvaló, hogy egy jövedéki termék esetében rendkívül szigorú nyilvántartási kötelezettségek léteznek, pont azért, ahogy előbb említettem, hogy a többi tagállam érdekeit is védjék, illetve a különböző tagállamok költségvetéseinek az érdekeit védjék, és ez már ma Magyarországon az egyéb jövedéki termékek esetében is így van.

A 3. § arra tesz javaslatot, hogy Magyarországon a bor esetében alakítsunk ki egy szigorú nyilvántartási rendszert, aminek az lehet az egyik értelme, hogy részben ez a szigorú nyilvántartási rendszer, összevetve például a származási igazolványokkal, alkalmas lehet arra, hogy a műborgyártókat ki tudjuk szűrni. De egy ilyen szigorú nyilvántartási rendszer abban az esetben, ha kiterjesztjük majd a borra a jövedéki adó hatályát, a jövedéki törvény szerinti nyilvántartási rendszernek is megfelelhet, tehát ilyen módon a képviselőtársak által javasolt ötlet, miszerint a bor váljék majd jövedéki adó hatálya alá tartozó termékké, amely szerintem egy helyes gondolat, a törvényjavaslat alapján könnyebben megvalósítható lesz.

Fontos megjegyezni persze, hogy a bor jövedéki adó alá való sorolása azért nem túlságosan egyszerű ügy, hiszen a bor egy meglehetősen bonyolult termék, nagyon sok termelő állítja elő, rendkívül sok termelőről van szó, és nagyon sokan élnek ebből, akiknek meglehetősen kevés tőkéjük van. Ezért majd nagyon oda kell arra figyelmünk, hogy amikor a borra a jövedéki adót bevezetjük, akkor ez olyan módon történjék meg, hogy lényegi könnyítéseket is tartalmazzon a borosgazdák számára; például azt hiszem, teljesen egyértelmű, hogy a bor esetében nem lenne indokolt a jövedéki biztosíték alkalmazása, hiszen ez olyan kötelezettségeket róna a termelőkre, amelyeket nehezen tudnának teljesíteni, és például a borosgazda által, illetve a vendégei által, ideértve a borturizmus esetében a turisták által elfogyasztott bort is, nem kellene megfizetni a jövedéki adót.

Meggyőződésem, hogy ilyen könnyítésekkel a bor jövedéki termékkörbe vonása minden magyar valódi bortermelő számára előnyös lenne, jelentős mértékben hozzájárulna a műborgyártás visszaszorításához, és nem utolsósorban az állami bevételek növekedését is biztosítaná. Ezen túlmenően megfontolandó kérdések sorával kell majd foglalkoznunk, de most per pillanat csupán az a dolgunk, hogy a törvény jóváhagyásával, amelyet eddig mindenki támogatott, adjuk meg a felhatalmazást a kormánynak arra, hogy olyan lépéseket tehessen, amelyekkel a műborgyártás visszaszorításával a magyar bortermelők érdekeit szolgálja.

Köszönöm szépen.(Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 126 1999.03.03. 14:19  91-228

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ha megengedik, mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására térnék, én is foglalkoznék felszólalásomban a bizottsági előadók ügyével, ugyanis a mostani egyik ilyen bizottsági előadó előadása szerintem rossz precedenst teremt. Zatykó Jánosnak, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s kisebbségi előadójának példájára gondolok.

Nem a stílus az, ami bánt engem, bár eddig igazából nem volt szokás, hogy egy bizottsági előadó bármely képviselőtársunkat, minisztert vagy bárki mást a bizottsági vélemény előadásának keretében demagóg jelzővel minősítsen, egyébként máskor sem volt ez szokás a parlamentben ez idáig, vagy ha ilyen történt, akkor általában rendre lettek utasítva a képviselők. (Dr. Torgyán József tapsol.) Inkább az zavart, és ezt tartom rossz precedensnek, hogy Zatykó János beszéde, a kisebbségi vélemény előadása többünkben fölvetette azt a gondolatot, hogy miről is beszél a képviselő úr, mert mi nem emlékszünk arra, hogy ilyen gondolatok hangzottak volna el a bizottsági ülésen, mint amelyeket a képviselő úr mondott el. És sajnos az a helyzet, hogy ez az érzés nem véletlenül támadt bennem és néhány képviselőtársamban, ennek nagyon alapos oka lehetett, mégpedig valószínűleg az, hogy Zatykó János úgy volt a mezőgazdasági bizottság kisebbségi előadója most, hogy az általa idézett bizottsági ülésen nem vett részt, nem volt jelen. Az előttem fekvő bizottsági jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy távollétében szavazási megbízást frakciótársának, Lakatos András úrnak adott, aki őt helyettesítette a bizottsági ülésen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Azt hiszem, ilyen esetben a jövőben szerencsésebb lenne az a megoldás, ha olyan képviselők adnák elő akár a többségi vagy a kisebbségi véleményt, akik jelen voltak a bizottság ülésén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezek után rátérjek a törvényjavaslat lényegének tárgyalására. Sok gondolat hangzott el a bizottsági előadók részéről, akik különböző problémákra vártak megoldást ettől a törvényjavaslattól, olyan problémákra, amelyek az elmúlt tíz évben halmozódtak fel, és most azt várják a képviselőtársaim, hogy ezeket mind egy csapásra oldjuk meg egyetlenegy törvényben; mint a birtokrendezés kérdése vagy a földtulajdonok elaprózódásának a kérdése, netalántán még a nemzeti földalap is rögtön és azonnal jöjjön létre.

Azt hiszem, a törvényjavaslat teljesen világosan más kérdéssel akar foglalkozni, és nem vitatható, hogy most az ezekkel a kérdésekkel való foglalkozásnak van itt az ideje, és most ebben a törvényjavaslatban ezekre a kérdésekre, ezekre az ügyekre kell választ találnunk. Mindent a maga idején, "step by step", ahogy az angol mondja, egymás után kell a problémákat megoldani.

Ennek a törvényjavaslatnak az a lényege, hogy a jövőben nemcsak a termőföldtulajdont, hanem a termőföldhasználat valamennyi módját nyilvántartásokban kell majd rögzíteni. Ennek két célja van a mi megítélésünk szerint. Az egyik célja, amiről itt többen beszéltek, de én majd inkább beszédemnek a második részében fogok szólni róla, hogy megítélésünk szerint a termőföldhasználat nyilvántartása megnehezíti a zsebszerződéseket, és rendkívül súlyos csapást mér azokra, akik eddig külföldi létükre a magyar törvényeket kijátszva illegális szerződéseket kötöttek a termőföldre spekulálva.

A másik célja ennek a törvényjavaslatnak sokkal egyszerűbb, de talán éppen ugyanilyen fontos, azt is lehet mondani, hogy talán fontosabb is, mint az előző. Ez pedig az, hogy ha az Európai Unió tagjává válunk, akkor tudnunk kell, hogy ránk olyan támogatási rendszerek fognak majd vonatkozni, amelyeket csak akkor fognak tudni a magyar gazdák igénybe venni, ha belépésünkig a magyar állam kialakítja a termőföldhasználat nyilvántartását. Ha hiteles termőföld-nyilvántartás nélkül lépünk be az Európai Unióba, akkor ez azzal a következménnyel járhat, hogy az EU tagjaként a magyar gazdák a fölvehető támogatások jelentős részéhez nem fognak hozzájutni. Tehát ennek a törvényjavaslatnak a célja az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar mezőgazdaság az európai uniós tagságunknak ne vesztese, hanem nyertese lehessen, meg tudja szerezni mindazokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Unióban majd jogszerűen nekünk megítélnek.

Nem igaz tehát az az állítás, hogy elegendő csupán jól tárgyalni és kiharcolni mindenfajta támogatást és jogosultságot az Európai Unióval a csatlakozásokról folyó tárgyalásokon, hanem figyelembe kell vennünk azt is, hogy európai uniós tagságunkra fel kell készülni, és ennek a felkészülésnek az egyik eleme az, hogy ezt a termőföld-használati nyilvántartást kialakítsuk, fölkészüljünk arra, hogy az Európai Unió tagjaként gazdáink a nekik egyébként járó támogatásokat a nyilvántartások alapján fel tudják venni.

(15.50)

Ha innen közelítjük meg a kérdést, akkor teljesen világos, hogy a nyilvántartás kialakítására fordítani kívánt pénz nem pénzkidobás, hanem befektetés a jövőbe, befektetés a majdani európai uniós tagságunkra, amely többszörösen, megítélésem szerint akár százszorosan is megtérülhet évenként is, tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a támogatások rendkívül nagy része a földhasználathoz kötődik. Ilyen módon tehát ennek a törvénynek a támogatása, elfogadása nélkül a magyar gazdákat rendkívül kellemetlen helyzetbe hoznánk európai uniós tagságunk idejére.

Ezenkívül ez a törvény természetesen másra is jó és mással is foglalkozik, hiszen a földnyilvántartás bevezetése hatékony eszköz lehet a termőfölddel spekulálók kiszűrésére, különösképpen a külföldi termőföldspekulánsok kiszűrésére. Mondhatnánk úgy is, hogy az új nyilvántartás várhatóan kiugratja majd a zsebszerződések nyulait a bokorból.

Nyilvánvaló, hogy nem gondolhatunk mindazokra az ügyvédi rafinériákra, amelyek majd új kiskapukat találnak. Ha az ellenzéki képviselők valóban attól a szándéktól vezéreltetnek, hogy ők is a külföldi földspekulánsok ellen kívánnak fellépni, és megítélésük szerint ez a törvényjavaslat nem tesz meg mindent, amit megtehetne az ilyen spekuláció ellen, és ők tudják a helyes megfejtést, akkor ennek nyilván az lesz a következménye, amire mi nagyon kíváncsiak vagyunk, és várjuk is az ilyen helyzeteket, hogy ellenzéki képviselőink tömegesen fognak olyan módosító javaslatokat benyújtani, amely módosító javaslatok elfogadásával még hatékonyabban tudunk fellépni a külföldi zsebszerződők, spekulánsok ellen. Eddig ilyen jelzés, sajnálatos módon, nem érkezett.

Sőt, ennek a szándéknak némiképpen ellentmond az egyik kisebbségi bizottsági előadó véleménye is, aki arról szólt, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, hiszen ebből a logikából természetszerűleg az következik, hogy akkor az osztrák határszélen a zsebszerződésekkel megvásárolt, és nem tudom, milyen módon az osztrákok által művelt földeket most, ezzel a törvénnyel az osztrákok tulajdonába kellene adni.

Nos, mi ezt nem szeretnénk, sőt, ahogy a miniszteri expozéban is elhangzott, kifejezett törekvésünk az, hogy külföldiek számára se egyénileg, se jogi személyeken keresztül - ahogy ezt tette volna az előző kormány az előző parlamenti ciklusban - ne tegyük lehetővé a külföldiek termőföldtulajdon-szerzését, sem most, sem pedig európai uniós tagságunk idején. Ezért a magyar kormány a termőföld-tulajdonlás kérdésében, megegyezően egyébként az előző kormány által az Európai Unió kérdőívére adott válaszokkal, átmeneti kedvezményeket kíván kérni az Európai Uniótól.

Ha a zsebszerződésekről beszélünk, akkor talán érdemes azt is elmondani, hogy a zsebszerződések ellen fellépni nem csupán azért kötelességünk, mert a zsebszerződések gazdasági és diplomáciai érdekeinket sértik, hanem azért is, mert erkölcsbe ütköznek. Nem szerencsés egy olyan állam, ahol bárki vagy akár tömegesen sokak kijátszhatják a hatályban lévő törvényeket. Az ilyen jogkerülő magatartáshoz asszisztálni felelőtlenség, és ha úgy tetszik, az ilyen magatartásnak a következményei nemcsak azon a területen jelentkeznek, ahol a spekuláció és a jogkerülés folyik, hanem az állam egész területén érezhető ennek a hatása.

Ezért az új kormány hivatalba lépése után a legrövidebb időn belül megpróbálja megtenni mindazt, ami az elmúlt négy évben nem történt meg, és a maga által legjobbnak és leghatékonyabbnak ítélt módon kíván fellépni az ilyen jogot megkerülő, kijátszó módszerek ellen.

Lehet, hogy ezek nem lesznek képesek minden egyes módszert megfelelően kivédeni, de ahogy fejlődnek a spekulánsok, azt hiszem, ugyanúgy fejlődhet a jogalkotásunk is, és innen ígérhetjük és üzenhetjük, hogy a jövőben minden egyes ilyen ötletre újabb jogszabály-módosításokkal fogunk válaszolni, és nem fog biztonságosabbá válni a spekuláció. Sőt, arra törekszünk, hogy a spekuláció kockázatát az elviselhetetlenség mértékéig növeljük, és rákényszerítsük mindazokat, akik eddig jogot kikerülve spekuláltak, hogy lépjenek vissza erkölcseinket is sértő magatartásuktól, lépjenek vissza a mindannyiunkat bántó és a köz ízlésébe is ütköző törekvéseiktől.

Ilyen célt szolgált a Medgyasszay László képviselőtársam által benyújtott kiváló önálló képviselői indítvány, ilyen célt fog szolgálni a nemzeti földalapról szóló előterjesztés is, és más jogszabályoknak, tervezeteknek is lesz ilyen célja. Ezeket a szempontokat a későbbiek során is érvényesíteni fogjuk.

Hadd jegyezzem meg, hogy én nem tartom gondnak, ha egy képviselő önálló képviselői indítványt nyújt be, és külön furcsállom, hogy pont akkor éri kritika képviselőtársamat emiatt, amikor ellenzéki oldalról a hét végén majd negyven önálló képviselői indítvány érkezett be az Országgyűlés asztalára, sokkal kevésbé színvonalas tartalommal. (Moraj az MSZP padsoraiban.)

Azt gondolom, hogy a képviselők önálló képviselői indítvány előterjesztésére vonatkozó jogosítványai elsősorban az ellenzéki képviselőket védik, elsősorban az ellenzéki képviselők számára adnak lehetőséget arra - meggyőződésem szerint helyesen -, hogy a parlament munkáját befolyásolhassák. Nem hiszem, hogy csupán azért, mert Medgyasszay képviselő úr előterjesztésének tartalmával valamelyikük nem ért egyet, magát az önálló képviselői indítvány intézményét is támadni lenne érdemes.

Végezetül hadd foglaljam össze, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatra döntően azért van szükség, mert európai uniós csatlakozásunk a mezőgazdaságban csak akkor lehet sikeres, ha felkészülünk az európai uniós csatlakozásra, felkészülünk arra, hogy az Európai Unió támogatásait igénybe tudjuk venni. Ez ebben a törvényjavaslatban úgy jelenik meg, hogy az ilyen támogatásokhoz való hozzájutáshoz szükséges nyilvántartási rendszert ki kívánjuk építeni, és ezzel párhuzamosan, ezt kiegészítve most is és a jövőben is fel fogunk lépni a külföldi termőföldtulajdon-spekulánsok ellen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 95 1999.03.25. 5:18  74-120

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnöknő. A benyújtott módosító javaslatommal kapcsolatban szeretnék a vitához hozzászólni, előre bocsátva, hogy ezt a módosító javaslatomat visszavonom. Kérem, hogy ezt a jegyzőkönyvben rögzítsék. A mezőgazdasági bizottság benyújtott egy olyan módosító javaslatot, amely megfelelő kompromisszumot tartalmaz ebben az ügyben, és ez számomra is elfogadható.

Azonban szeretnék néhány szót szólni arról, hogy miért volt fontos ez a módosító javaslat, és miért jó a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata. Eldöntött tény, hogy az Európai Unió tagjává kívánunk válni, az Európai Unió tagjává válni annyit tesz, hogy a belépés pillanatában alkalmazni kell az Európai Unió jogi előírásait.

A borra vonatkozóan fontos előírás az Európai Unióban, hogy a bor jövedéki termék. Nálunk ma még nem az. Tehát mire az Európai Unió tagjává válunk, addig meg kell oldanunk a bor jövedéki termékké minősítésének kérdését is. Az Európai Unióban erről több jogszabály rendelkezik. Az egyik jogszabály előírja, hogy jövedéki terméknek kell lennie, mások leírják azt, ha egy termék jövedéki, és ez milyen kötelezettségekkel jár, és vannak olyan jogszabályok, amelyek előírják, hogy milyen módon kell vezetni a nyilvántartásokat, például a bor esetében, annak érdekében, hogy a jövedéki szabályok betarthatóak legyenek.

A most tárgyalt törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a bor egységes nyilvántartását alakítsuk ki. Ezt mi úgy szoktuk mondani, hogy pincekönyv, illetve a különböző kísérő dokumentumok. A módosító javaslatom arra irányult, hogy egyrészt az a rendelet, amely Magyarországon elő fogja írni, hogy a bor egységes nyilvántartását hogyan kell majd csinálni, és hogyan kell a pincekönyvet bevezetni, még az idei szüret előtt megtörténjék. Ezt a módosító javaslatomat elfogadta a mezőgazdasági bizottság, pontosabban a sajátjába beépítette. Azt gondolom, hogy eredetileg is ez volt a kormány terve, de azért mégis jobb, ha erre jogszabályi kötelezettség is van. Viszont a módosító javaslatom második része arra vonatkozott, hogy olyan módon alakuljon ki az egységes nyilvántartás, a pincekönyv, és a kísérő dokumentumok jogi szabályozása, hogy megfeleljen az Európai Unió követelményeinek, azaz erre a dokumentációs kötelezettségre rá lehessen építeni majd a jövedéki szabályozást is.

Engem meggyőztek abban, hogy mivel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen fogja ezt a rendeletet megalkotni, és a Pénzügyminisztérium jogharmonizációs tervében szerepel a bor jövedéki termékké nyilvánításával összefüggő problémák kezelése is, ezért nyilvánvalóan a Pénzügyminisztérium és az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium együttes rendeletalkotásának következtében egy olyan rendelet fog megszületni, amely ezeknek a feltételeknek eleget fog tenni, és egyben fogja megvalósítani a jogharmonizációs kötelezettséget és a jövedéki termékké való nyilvánítás dokumentációs feltételeinek a megteremtését is.

Csupán annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy természetesen jogos, hogy vannak a jövedéki törvény alá sorolással kapcsolatos változtatással kapcsolatban jogos félelmek, hiszen a jövedéki törvény Magyarországon nagyon szigorú. Lényegesen szigorúbb, korlátozóbb jellegű, mint az Európai Unió joga, de az Európai Unió joga is lehetőséget ad arra, hogy a borra vonatkozóan speciális szabályokat állapítsunk meg. A mi feladatunk most éppen az az adóreform előtt, hogy megkeressük azokat a pontokat, ahol a bor esetében egyszerűsített módon lehetne alkalmazni a jövedéki szabályokat.

 

(12.20)

És talán közöttünk egyáltalán nincs vita abban a kérdésben, hogy például a jövedéki biztosíték rendszerét nem kell kiterjeszteni a borra; a gazda és a vendégei által elfogyasztott bor jövedékiadó-mentes lehetne, és az ellenőrzés feltételeit is lényegesen egyszerűbbé és lazábbá lehetne tenni, mint ahogy ez egyébként a többi jövedékiadós termék esetében van.

Azt hiszem, ebben egyetértünk, tehát nincs ok semmifajta félelemre. Van lehetőség olyan megoldás megtalálására, amely nem fogja a tisztességes bortermelők életét megnehezíteni, sőt, azt hiszem, hogy a műborgyártók életét nagyon-nagyon meg fogja nehezíteni, ezáltal a tisztességes bortermelők életét még könnyebbé is fogja tenni, mert ha a műborokat el tudjuk tüntetni a magyar piacról, akkor végre valahára talán el tudjuk azt is érni, hogy a szőlő, illetve a bor felvásárlási ára emelkedni fog, és így a tisztességes bortermelők jövedelme is növekedni fog, és rend és biztonság lesz a szőlő és bor piacán is.

Éppen ezért én nagyon köszönöm a képviselőtársaim felelős hozzáállását ehhez a kérdéshez, és nagyon köszönöm, hogy a meglevő félelmeket nem növelni akarták felszólalásaikban, hanem oszlatni.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 103 1999.03.25. 2:04  74-120

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnöknő. Azért vagyok kénytelen hozzászólni, mert több tárgybeli tévedés is elhangzott. Tehát egyrészt tudni kell - talán sok képviselőtársunknak ez nem tűnt fel -, hogy jelenleg a bor után kell adót fizetni, bár igaz, hogy ezt a többség talán nem teszi meg, ugyanis jelenleg 11 százalékos fogyasztási adó terheli a bor nettó termelői árát. Most az adómódosítás, ha a jövedéki adó irányába mozdulunk el, mindenképpen adócsökkentést jelent a minőségibor-termelők esetében, és mivel az Európai Unióban a bortermelő államok általában nem adóztatják jövedéki adóval a bort, ezért azt lehet mondani, hogy az ebbe az irányba való elmozdulás feltehetően Magyarországon is az adócsökkentés irányába való elmozdulást jelentene egyébként.

Viszont ahol nincs adó, nulla az adó az Európai Unióban, ott is jövedéki adó hatálya alá tartozó termék - nulla kulccsal - azért, hogy megvédjék azokat a tagállamokat, amelyek viszont adót vetnek ki a borra. Tehát azokat az ellenőrzési, dokumentációs kötelezettségeket, amelyeket a pincekönyv és a kísérő dokumentumok jelentenek, azoknak a tagállamoknak is alkalmazniuk kell, amelyek adót nem állapítanak meg a borra.

Egyébként a magyar jövedéki adórendszer semennyiben nem tér ez a Európai Unióétól, sőt, azt mondhatjuk, és ezzel dicsekedhetünk, hogy Magyarország az egyetlen olyan csatlakozni kívánó tagjelölt ország, amely a jövedékiadó-rendszerét néhány apró kérdéstől eltekintve már harmonizálni tudta az Európai Unióéhoz. Hanem az a helyzet, hogy az Európai Unióban a jövedékiadó-rendszeren belül a tagállamoknak joguk van különböző változatok között választani, hogy így csinálnak vagy úgy csinálnak, vagy más módon vezetik be a jövedéki adót, és éppen ez a mi feladatunk most, hogy megtaláljuk azt a megoldást a bor esetében, amelyik a lehető legkedvezőbb lenne a magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gazdáknak. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 111 1999.03.25. 2:05  74-120

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Elnöknő, köszönöm szépen. Ígérem, hogy utoljára szólok hozzá. Azt hiszem, valóban az lesz a legjobb megoldás, hogy a szakma iránt érdeklődő képviselőknek valami baráti összejövetel keretében lehetőséget teremtünk arra, hogy jobban megismerjük az Európai Unió vonatkozó jogi szabályozását.

Itt csupán annyit szeretnék elmondani, hogy az Európai Unió nem ismeri a fogyasztási adót. Tehát nem arról van szó, hogy csökkenteni kell a fogyasztási adó mértékét, hanem egyszerűen meg kell szüntetni a fogyasztási adót, és a fogyasztási adó helyébe lépne más módon - véleményem szerint is távlatosan csökkenő, esetleg nullakulcsos mértékkel - a jövedéki adó.

De hogy ennek át kell alakulnia, az egészen biztos. Ez nem vitatható kérdés, ha elfogadjuk azt, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává akar lenni, hiszen aligha képzelhető el, hogy egy ilyen fontos kérdésben az Európai Unióval folyó tárgyalásokon derogációt tudnánk elérni. Megjegyzem, hogy mivel ez nekünk is érdekünk, és csak a borhamisítóknak nem érdeke, hogy átsoroljuk ezt a terméket a jövedéki adóba, ezért a magyar kormány nem is kíván ezen a területen semmifajta derogációt kérni.

Én valóban úgy érzem, hogy a nullakulcs kérdése egy fontos ügy. De ebben azért kell távlatosan gondolkodni, mert ha nincs adó, akkor arra is gondolni kell, hogy a jövedéki törvényben a szankciók egy része az elcsalt adóhoz kapcsolódik. Tehát amennyi adót csal, annak megfelelő szorzatával képzett összeget kell büntetésként befizetni. Ha nincs semmilyen adó, akkor tulajdonképpen nincs büntetése azoknak, akik a jövőben bort fognak hamisítani. Tehát addig, míg rendet nem tudunk teremteni, a szankció lehetőségének megtartása érdekében csak csökkenő ütemben lehet ezt csökkenteni.

Még egy dolog: egyetértek Herczog Edit képviselőtársnővel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy ez semmifajta fenyegetettséget nem jelent a termelőkre, csak a hamisítókra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 62 1999.09.08. 13:55  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnöknő! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A jövedéki törvény tervezett módosításáról szeretnék beszélni. A jövedéki törvény 1998 elején lépett életbe, és amikor ezt az előző Országgyűlés megalkotta, döntően két szempontot tartott szem előtt; egyrészt az adóbevételek biztonságos beszedéséhez fűződő állami érdeket, másrészt pedig Magyarország jogrendszerének az Európai Unió jogrendszeréhez való igazítását, harmonizálást. Bár a jövedéki törvény bevezetését sok ellentmondás is övezte - hiszen például a kisebb sörfőzdék, bérfőző üzemek gyakran nem tudták teljesíteni a szigorúbb feltételeket -, mégis visszatekintve a jövedéki törvény eddigi hatásaira megállapítható, hogy az eredeti célkitűzések alapvetően teljesültek, mi több, várakozáson felül teljesültek.

Először is elmondhatjuk, hogy Magyarország joggal büszkélkedhet azzal, hogy az összes európai uniós tagjelölt ország közül Magyarország az egyetlen, amelynek olyan jövedéki rendszere van, amely már jelentős elemeit tekintve megegyezik az Európai Unióéval. Másrészt pedig az elmúlt évben, 1998-ban a jövedéki adók beszedésében jelentős javulás következett be: összességében az előző évihez képest mintegy 60 milliárd forinttal nőttek az állami bevételek, és ha eltekintünk az áremelkedések ütemétől, illetve a fogyasztás növekedésétől - amelyek nyilvánvalóan a bevételek növekedésének irányába hatottak -, akkor is mintegy 30 milliárd forintnyi olyan adóbevétel-növekedésről beszélhetünk, amely kifejezetten a jövedéki adó bevezetésének, illetve a jövedéki adózási fegyelem megszilárdulásának köszönhető. Mindez összesen azt jelenti, hogy az 1998-ra tervezett bevételeket 11 százalékkal tudta tavaly az adóhatóság, illetve a VPOP túlteljesíteni.

A jövedéki adónak köszönhetően Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a kőolajtermékekkel való visszaélés gyakorlata, pedig tudjuk, hogy az olajmaffia működése ezen a területen mennyire virulens, élénk volt, és milyen nagy mértékben járultak hozzá a hazai szervezett alvilág kiépüléséhez az olajtermékek körében elkövethető bűncselekmények. A most tárgyalt törvénytervezet célja az, hogy a jövedéki termékek körében az adóbeszedéshez kapcsolódó fegyelmet még tovább javítsa, és még további állami bevételeket reméljen a feketegazdaság visszaszorításához.

Mindig fontos kérdés, hogy milyen mértékű adóemelkedéssel számolunk a következő évi törvénynél. Itt általában 7 százalékos adóemelés történik, kivéve néhány területet. Ilyen például a dohány, amelynél a kormány két javaslatot is tesz: egyrészt azt javasolja, hogy a jövő évben 15 százalékkal emeljük az adó mértékét, majd egy másik javaslatban azt célozza, hogy ezt az év közben egy újabb 15 százalékos adóemelés kövesse. Itt a magasabb adóemelésnek az az oka, hogy Magyarország nem érte még el azt az adószintet a dohánytermékek esetében, amelyet az Európai Unió minimális adószintként a tagok számára előír, Magyarország pedig ezen a területen egészségügyi, illetve adóbevételi szempontokra tekintettel nem kér derogációt, tehát itt fokozott mértékű adóemelésre van szükség. Az Országgyűlés felelőssége eldönteni, hogy melyik változatot támogatja.

A másik fontos eltérés, hogy a pálinkák esetében is magasabb mértékű adóemelésre kerül sor. Ennek az az oka, hogy Magyarország ezen a területen sem érte el a kötelezően előírt adómértéket, és itt egy olyan jelenség is megfigyelhető, hogy a kommersz pálinkák, illetve a különböző whiskyk adómértéke és a gyümölcspálinkák, illetve a borpárlatok adómértéke közötti különbség fokozatosan szűkül. Ez azért fontos, mert az Európai Unióban ezekre a termékekre majd csak egy egységes adókulcsot alkalmazhatunk; jelenleg még többfajta adókulcsot alkalmazunk. A magyar kormány célkitűzése az, ami megjelenik ebbe a törvényjavaslatban is: az Európai Unióba való belépésünkig bezárólag a lehető leglassabb ütemben csökkentse ezt a különbséget. Azonban fontos megjegyezni, hogy nemzetközi oldalról a magyar kormányt rendkívül jelentős mértékű diplomáciai nyomás éri amiatt, hogy az adókulcsok különbözetét ennél gyorsabb mértékben csökkentse.

A törvénytervezet fontos változást tartalmaz a tekintetben, hogy jövő év augusztus 1-jétől a bor teljes egészében a jövedéki törvény hatálya alá kerül. Szeretném ebben az ügyben előzetesen is megköszönni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, a Pénzügyminisztériumnak, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak azt a szakmai együttműködést, amelynek eredményeképpen ez a törvénytervezet kialakult, és szeretném azon képviselőtársaimnak is megköszönni, akik a törvénytervezet megalkotását megelőzően politikai egyeztetéseken mind az ellenzéki, mind a kormánypárti oldalról támogatták ennek a törvényjavaslatnak a megfogalmazását.

(11.00)

A törvényjavaslat ugyanis e tekintetben nem előzmények nélkül való, hiszen 1998-ban, amikor hatályba lépett a jövedéki törvény, akkor a bor volt az egyetlenegy olyan szeszesital, amelyik nem került a jövedéki törvény hatálya alá, szemben azzal, hogy például az Európai Unióban a bor is a jövedéki törvény hatálya alá tartozik. Ez akkor jó döntésnek tűnt, hiszen ennek hatására a bortermelők kedvezőbb körülmények között folytathatták jövedelemtermelő tevékenységüket, illetve általában gazdálkodásukat.

Azonban sajnos az lett a következménye ennek a döntésnek, hogy mivel a bor a fogyasztási adó hatálya alatt maradt, és ott az adózási szabályok közel sem olyan szigorúak, mint például a jövedéki törvény hatálya alatti termékekre, ezért a borra vonatkozóan a feketegazdaság óriási tért nyert. Például maguk a borosgazdák említik fel sokszor, hogy mivel Magyarországon a jövedéki törvény hatálybalépése miatt például az olajszőkítés lehetősége beszűkült, ezért azok, akik korábban tartályaikkal olajszőkítéssel foglalkoztak, a borhamisításra, a műborgyártásra tértek át. Ennek következtében elképesztő mértékben megnövekedett a forgalomba hozott műborok mennyisége. Gondolom, mindannyian találkoztunk különböző piacokon, közterületeken árult, olyan bornak nevezett lőrével, amely - ahogy mondani szokták - legfeljebb a tévéből látta a szőlőt. Sajnos, előfordult egy mérgezési eset is.

Összességében véve a Pénzügyminisztérium számításai szerint ez az adóelkerülő és hamisító magatartás a magyar államnak mintegy ötmilliárd forintnyi kárt okozott. De ennél lényegesen nagyobb az a kár, amit maguknak a borosgazdáknak okoztak a hamisítók azáltal, hogy a bor, illetve a szőlő ára hihetetlen mélypontra zuhant, és most már lassan ott tartunk, hogy a krumpli drágább lesz a szőlőnél. Ennek éppen ez az egyik legfőbb oka, hogy míg szőlőből meglehetősen drágán lehet csak bort előállítani, addig a valódi borral versenyző hamisított műbor ára - legalábbis a termelőnél, illetve a hamisítónál - 30-40 forintra jön ki, amit mintegy 60-70-80 forintért adnak el a fogyasztónak, ez valami olyan alacsony ár, amivel egyetlenegy tisztességes valódibor-termelő sem tud versenyezni.

Ha ezt a gyakorlatot nem tudjuk megszüntetni, fennáll a veszélye annak, hogy a magyar bor nemzetközi hírneve előbb-utóbb rendkívül nagy mértékben csorbát fog szenvedni, ami mindannyiunk számára rendkívül kellemetlen lenne, hiszen a bor jelentős exportcikkünk, egy olyan termék, amelyre joggal kellene hogy büszkék legyünk.

Úgy gondolom tehát, hogy mindannyiunk érdeke, hogy a borhamisításnak, a műborgyártásnak végre véget tudjunk vetni. Sok lehetőséget megvizsgáltunk, és végül arra a következtetésre jutottunk, hogy a legmegfelelőbb mód, ha a bor végre a jövedéki törvény hatálya alá kerül. Meg kell jegyeznem, hogy az Európai Unióban a bor a jövedéki törvények hatálya alá tartozó termék, kötelezően, még akkor is, ha a borra nem vetnek ki jövedéki adót. Ez egy logikus rendszer, éppen azt szolgálja, hogy ne legyen egyetlenegy olyan termék sem, amelyre kevésbé szigorú szabályok érvényesek, kevésbé szigorú szankciók vonatkoznak, amelyek kifejezetten mintegy ösztönzik a hamisítást.

Úgy gondolom, hogy a bor jövedéki termékkörbe sorolása jó a bortermelőknek, hiszen a hamisítás, a műborgyártás megszüntetésével kutatóintézeti számítások szerint a szőlő, illetve a bor felvásárlási ára 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet.

Európai uniós csatlakozásunkkor mindenképpen be kellene vezetni ezt a rendszert. Ha most lépjük meg ezt a szükséges lépést, akkor termelőink EU-tagságunk előtt megismerhetik a jövedéki rendszert, és az Európai Unióba már e tekintetben is felkészülten, a kihívásoknak megfelelni képesen tudnak majd belépni.

Végezetül, mivel tulajdonképpen itt egy adócsökkentésről is szó van, ez jó a fogyasztónak is, hiszen amíg jelenleg a tisztességesen adózó termelőnek a nettó termelői ár 11 százalékát kell befizetnie, addig a jövőben majd a tervezet szerint az adó mértéke 10 forint/liter lesz. Ez azt jelenti, hogy a borok túlnyomó többségénél, különösképpen a minőségi borok esetében ez egy valódi adócsökkentést jelent, néha meglehetősen nagy mértékűt, és csak nagyon kevés olyan mennyiségű bor van, amely esetében ez egy egész csekély mértékű adóemelést jelentene. Azonban nyilvánvaló, hogy a termelői árak emelkedése ezt a csekély mértékű adóemelkedést bőségesen kompenzálná.

Arról is kell néhány mondatot szólni, hogy vajon indokolt-e ezt az adómértéket csökkenteni, van-e erre vonatkozó javaslat. Azt hiszem, hogy hosszú távon lehetséges az adó mértékének a csökkentése, most mégsem ajánlható. Azért nem ajánlható, mert a jövedéki törvényben a szankciók egy része az elcsalt adó mennyiségéhez kapcsolódik. Ha csökkentjük az adó mértékét, akkor a szankciókat is nagymértékben csökkentenünk kell, ebből kifolyólag a hamisításnak nehezebben tudnánk gátat vetni.

Ezért én úgy vélem, hogy helyes most ezzel az egyébként adócsökkentést jelentő adómértékkel elindulnunk, és ha a borpiacon a rend és a fegyelem helyreállt, a hamisítások, a műborgyártás megszűnt, abban az esetben közelíthetjük a magyar adószintet az Európai Unió bortermelő országainak nulla kulcsos szintjéhez. De csak akkor, ha a fegyelem már helyreállt, addig ugyanis a szankcionálás lehetőségét veszítenénk el.

A másik vitatott kérdés, amiről itt szó volt, hogy vajon milyen mértékben érinti ez a kistermelőket. Nos, úgy fogalmaztuk meg a törvényjavaslatot, hogy a kisebb bortermelőket, pontosabban a kisebb szőlőtermelőket ez a javaslat a lehető legkisebb mértékben érinti csupán. Azt lehet mondani, hogy az érintettségük annyi, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy majd ha tagok leszünk az Európai Unióban, részt tudjanak venni a szőlő- és borpiac szabályozásában, így tehát az Európai Unióban támogatásokhoz tudjanak jutni. Ezen nem megy túl a rendszer a kistermelők esetében.

A nagyobb termelők esetében egyszerűsített adóraktár bevezetésére ad lehetőséget, míg az ezer hektolitert meghaladó termelésű bort értékesítő termelők azok, akik teljes egészében a jövedéki rendszerbe kerülnek.

A kistermelők kedvezménye, hogy a saját maguk által elfogyasztott bor nem tartozik az adó hatálya alá: családonként, háztartásonként legfeljebb ezer liter, illetve fejenként 250 liter. Vitatható, hogy ez a mennyiség elég vagy sem. Én ezt egy egészen apró részletkérdésnek tartom, egy olyan kérdésnek, amelyről szerintem nem érdemes túlságosan éles vitákat folytatni, aligha hiszem, hogy ez a kérdés lenne az, ami miatt ennek az ügynek a tárgyalása során egymással szembe kellene fordulnunk.

Végezetül, mivel az idő meglehetősen rövid, azt szeretném elmondani önöknek, hogy a kormányzat és a Fidesz frakciója is teljes egészében nyitott azok iránt a módosító javaslatok iránt, amelyek könnyebbé, egyszerűbbé és átláthatóbbá kívánják tenni a bor jövedéki adóraktári rendszerbe vonását, amelyek a kistermelők érdekét szolgálják. Azonban nem vagyunk nyitottak olyan javaslatok iránt, amelyek a műborgyártás és a hamisítás lehetőségeinek fenntartására adnának lehetőséget.

Úgy tapasztalom, hogy az eddigi tárgyalások és egyeztetések, amelyeket az ellenzékkel, illetve a többi kormánypárttal folytattunk, ebbe az irányba hatnak, és ezért köszönöm azokat a támogatásokat, amit eddig a törvénytervezettel kapcsolatban előadtak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 68 1999.09.08. 2:14  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Természetesen a büntetések és az ellenőrzés szigorítása ügyében a képviselő úr nyitott kapukat dönget, hiszen ez a cél. Alapvetően az a cél, hogy a bor forgalmazásának ellenőrzése szigorodjék, ne pedig az előállítás, illetve a szőlőtermelés ellenőrzésének legyen indokolatlan szigorítása.

Szeretném megjegyezni, hogy a törvényjavaslatban a jövedéki szabályok gyakorlatilag nem terjednek ki azokra, akik csak szőlőtermeléssel foglalkoznak. Kell ugyan nyilvántartást vezetniük - ezzel a VPOP felé is el kell számolniuk -, de ezt a nyilvántartást a jövedéki szabályozástól függetlenül is érdemes bevezetnünk, hiszen az Európai Unióban - ha támogatáshoz akarjuk juttatni a magyar borágazatot - fontos, hogy ilyen elszámolásokkal, nyilvántartásokkal rendelkezzünk.

Egyébként a nem borcélú szőlőtermesztés esetében pedig - csemegeszőlőről van szó - a jövedéki törvény azon szabálya lesz érvényes, amely arról szól, hogy a nem borkészítés céljára felhasznált szőlővel külön kell elszámolni, tehát nem a borkészítéshez használt szőlővel azonos szabályok vonatkoznak erre. A borszőlőt másra is fel lehet használni, nemcsak bor előállítására, hanem például üdítőitalok előállítására is, és ezért került ez a szabály beépítésre.

 

(11.30)

Az Európai Unióban a pezsgőre minimum adószint van megállapítva, tehát minden európai uniós államban kell a pezsgő után egy meghatározott minimális mértékű adót fizetni, ami egyébként meglehetősen magas.

Megjegyzem, hogy a magyar, illetve az európai uniós országokban meglévő adószintkülönbség semmiképpen nem okozhatja a magyar bor versenyhátrányát, legalábbis a jövedéki adó tekintetében, hiszen az Európai Unióban a jövedéki adót nem abban az államban kell megfizetni, ahol a bort előállították, hanem ahol elfogyasztották. Ha tehát mi ezt exportáljuk, akkor az ottani adószintet kell megfizetni - ha ez nulla, akkor nullát -, ha viszont ide importálunk bort, akkor ott hiába adómentes a bor, itt nálunk adóznia kell.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 92 1999.09.08. 2:13  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Lotz Károly képviselő úr felszólalásával kapcsolatban kértem szót amiatt, mert úgy éreztem, hogy a képviselő úr gyakran rébuszokban beszél, pedig fontos lenne, hogy az általa érintett kérdésekben konkrétan megismerjük az SZDSZ álláspontját, mert csak olyan álláspontokról lehet egyeztetni, amelyeket ismerünk. Ilyen módon például utalt arra, hogy sok helyen indokolatlannak tartja a törvény módosítását. Jó lenne, ha pontosan megjelölné, hogy mely pontokon és milyen szempontok alapján tartja indokolatlannak a törvény módosítását. Ez alig egy éve hatályba lépett törvény. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a pénzügyminiszter úr létrehozta a Jövedéki Tanácsot, amelybe meghívta a különböző jövedéki iparágakat, egy közös munkatervet készítettek, aminek az volt a célja, hogy a törvény alkalmazásának előrehaladtával párhuzamosan a jövedéki iparágak és a Pénzügyminisztérium megvizsgálja, hogy mely területeken szükséges a törvényt módosítani. A beterjesztett törvényjavaslat technikai értelemben is a Jövedéki Tanács ajánlásait, így a jövedéki iparágak ajánlásait foglalja magában.

A másik felvetése, amit túlságosan talányosnak tartottam, hogy hibásnak tartja, ha az EU-ra, az EU-harmonizációs kötelezettségekre alapvetően indok nélkül hivatkozunk. Fontos lenne, ha megjelölné, hogy mely területeken érzi úgy, hogy felesleges az EU-harmonizációra hivatkoznunk, mert vagy nem áll fenn az EU-harmonizációs kötelezettségünk, vagy pedig az általa kifogásolt módosítás alapvetően nem teljesít valamilyen EU-harmonizációs kötelezettséget. Úgy érzem, hogy az Európai Unió jövedéki szabályozása meglehetősen szigorú, a felkészülésre rendelkezésre álló idő meglehetősen csekély, ezért indokolt abban az ütemben, ahogy ezt a törvényjavaslat tartalmazza, az Európai Unió jövedéki szabályozását átvennünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 96 1999.09.08. 2:11  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Sajnos, a képviselő úr felszólalásából az mindenképpen kiderült, hogy a jövedéki szabályozást nem kellőképpen ismeri, és különösképpen nem ismeri az Európai Unió vonatkozó szabályozását, de a benyújtott szabályozást sem. Egyedül a bort emelte ki, nem tudom, hogy miért ez ragadt meg az emlékezetében. Az Európai Unióban a bor kötelezően a jövedéki szabályozás alá eső termék, következésképpen ha Magyarországon is jövedéki termékkörbe vonjuk a bort, akkor ezzel egyértelműen az Európai Unió követelményeinek teszünk eleget.

Másrészt ennek az időpontja: azt gondolom, ha egy olyan rendszert akarunk kiépíteni, amely működni fog az európai uniós tagságunk idejére, akkor ezt most kell megtenni. Egyébként meglehetősen fokozatosan kerül sor a bevezetésre, hiszen a törvény hatályba lép majd január 1-jén, de az alkalmazása jövő év augusztus 1-jén kezdődik meg igazából. Nagyon szakaszos, folyamatos bevezetés van, nem egyik pillanatról a másikra szakad az ágazat nyakába ez a szabályozás.

Azt gondolom, nem véletlen, hogy maga a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a borágazat szakmai képviselete is támogatja a törvényjavaslatot, mert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is úgy ítéli meg, hogy ez a javaslat alapvetően alkalmas arra, hogy Magyarországon a borhamisítást és a műborgyártást visszaszorítsa. Ez teljesen egyértelmű, mindenki így véli egyébként, kivéve a borhamisítókat, nyilvánvalóan nekik más érdekük van, nekik az az érdekük, hogy ez a törvényjavaslat ne kerüljön elfogadásra.

Egyébként a törvényjavaslat az európai uniós normákat figyelembe véve a lehető legalacsonyabb szintű terheket rakja a kisebb termelőkre, és például a képviselő úrnak az a megállapítását egész egyszerűen nem is értem, miszerint az adó bármekkora mértéke - legyen az akár 10 forint/liter, vagy ennél nagyobb, vagy kisebb - méret szerint differenciálná, előnyben vagy hátrányban részesítené az egyes termelőket. Itt alapvetően arról lehet talán beszélni, hogy a minőségi vagy a kevésbé minőségi bortermelőket hogyan preferálja vagy diszpreferálja ez a jelenlegi fogyasztási adóhoz képest. Méret szerint ez nem differenciál.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 100 1999.09.08. 1:45  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Úgy látom, hogy Lotz Károly képviselő úr valamit félreértett. Ugyanis szó sincs arról, hogy akár a dohánytermékek vagy a szesztermékek esetében ez a törvénytervezet azt a célt szolgálná, hogy most és azonnal, 2000. január 1-jén érjük el az Európai Unió adott termékre vonatkozó minimum adószintjét.

Ugyanis nézzük a dohányt! A dohánynál arra van előírás, hogy a fogyasztói áron belül az adótartalomnak el kell érnie legalább a fogyasztói ár 57 százalékát. Nálunk ez ma 39 százalék. Ha ez a 15, illetve 15 plusz 15 százalékos adóemelés megtörténik, abban az esetben sem érjük el ezt a minimum adószintet, hanem egy meglehetősen alacsony mértékű szintet tudunk csak elérni: 41 százalékra fog nőni a fogyasztói áron belül az adószint, tehát még egy meglehetősen nagy hátrány van.

Itt igazán nem beszélhetünk arról, hogy a cigaretta esetében ezek az adómérték-emelések meglehetősen nagy fokozatossággal történnek. Inkább azt lehet ezzel kapcsolatban felvetni, hogy ilyen lassú ütemben a csatlakozás tervezett időpontjáig nem fogjuk utolérni az Európai Unió által ajánlott vagy kötelezően előírt minimumszintet.

A szesz esetében pedig szintén arról van szó, hogy egy fokozatos közelítés történik, méghozzá nagyon alacsony szinten, kismértékben közelítünk csak az Európai Unió által előírt minimumszinthez. Megjegyzem, hogy ez 40 százalékos alkoholtartalmú pálinkák esetében alig 10-20 forinttal befolyásolja a palackonkénti árat.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 104 1999.09.08. 0:38  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Sajnos, az a gond - elnök úr, köszönöm szépen -, hogy a képviselő úr megint rébuszokban beszél.

Kérem, pontosan nevezze meg azt a terméket, amely esetében EU-harmonizációs okból olyan adóemelés vagy valamilyen szabályozásváltozás történik, amit ön feleslegesnek tart ebből a szempontból, amelyről úgy ítéli meg, hogy ez fölöslegesen rak terhet akár a termelők, akár a fogyasztók vállára, mert ön szerint európai uniós jogharmonizációs vagy más egyéb szempontból ez nem indokolt. Tehát azt kérem, hogy konkretizálja a hozzászólásának a lényegét!

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 108 1999.09.08. 0:08  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A képviselő úr megint téved, nem az áfáról volt szó az előbb, hanem a jövedéki törvényről.

Köszönöm szépen. (Kovács Kálmán: Butaságot beszélsz, az adórendszerről van szó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 112 1999.09.08. 2:15  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Rögtön a végén kezdem, azzal, hogy a kormányzat a szőlő- és bortermelők véleményét nem hallgatta meg az előterjesztéssel kapcsolatban. Az igazság az, hogy nemhogy meghallgatta a véleményüket, hanem együtt csinálták! Az történt, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának szakemberei együtt leültek és megcsinálták ezt az előterjesztést. Tehát egész egyszerűen az történt, hogy napi kapcsolatban voltak, tizenvalahány levélváltáson és írásos feljegyzésen keresztül nyilvánított véleményt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely vélemények túlnyomó többségükben beépültek; van néhány nyitott kérdés, amelyről vita folyik.

Megjegyzem egyébként, hogy amiket ön itt felsorolt olyan kérdésekként, mint amelyek nincsenek szabályozva, azok részben szabályozva vannak, csak el kell olvasni törvényt, másrészt pedig a végrehajtási rendeletben szabályozható kérdések, vagy a törvény más, már hatályban lévő részeiben már eddig is szabályozva voltak.

Nem az a kérdés, hogyan szünteti meg ez a hamis bor előállítását, hanem az a kérdés, és erre kellene válaszolniuk a kritikusoknak, hogy a törvény hatálybalépése után még látnak-e arra lehetőséget, hogy valaki hamis bort úgy forgalomba hozzon, hogy ne legyen túlságosan nagy a lebukás esélye; ne legyen olyan nagy a lebukás esélye, ami a szankciókkal együtt már elriasztja a lehetséges hamisítókat a hamisítástól. Ha látnak arra lehetőséget, hogy valaki ügyesen még hamisítani tudjon, akkor azt kérjük, arra tegyenek javaslatokat, hogy ez ne történhessen meg.

Néhány szempont még azokkal kapcsolatban, amiket felvetett. Az egyik ilyen a derogációs listák ügye. Ezek hozzáférhetők voltak mind a tárgyalásokat megelőzően, mind a tárgyalásokat követően. A külügyminiszter úr rendszeresen beszámol az európai integrációs ügyek bizottságának ülésén, és ott minden kérdésre válaszol, meglehetősen hosszasan.

(12.50)

A bor jövedéki adóztatásával kapcsolatos tájékoztatás: a törvény tartalmazza (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), elrendeli, hogy tájékoztatni kell a termelőket, és erre határidőt is szab. Több mint fél évvel a szabályozás hatálybalépése előtt kötelező lesz a termelőt... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) tájékoztatni az új rendeletekről.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 116 1999.09.08. 1:31  1-163

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A valós helyzet az, hogy nem általában kapnak tájékoztatást a képviselők a tárgyalási szempontokról, hanem ha bemennek a Külügyminisztériumba vagy az illetékes tárcához és megkérdezik, hogy a kormánynak egy konkrét ügyben, az előkészítés adott szakaszában mi a véleménye arról a bizonyos ügyről, milyen álláspontot kíván majd képviselni, akkor erről részletekbe menő tájékoztatást kapnak.

Magam is többször jártam - még ellenzéki koromban is - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, ahol akkor napra kész tájékoztatást lehetett kapni arról, hogy egy adott kérdésben mi az éppen aktuális álláspont, és ez ma is így van. Ugyanígy a tárgyalások lezárultát követően bármely országgyűlési képviselő - az európai integrációs ügyek bizottságának tagjai meg aztán különösképpen - megkapja a tárgyalási dokumentumokat, a tárgyalásról készült beszámolókat, megnézheti a tárgyalás eredményeképpen elkészült pozíciópapírokat, ezzel kapcsolatban a bizottság ülésén megjelenő kormányzati tisztségviselőknek kérdéseket tehetnek fel.

Még egyszer mondom, a külügyminiszter úr meglehetős rendszerességgel megjelenik a bizottság ülésén, és ott minden kérdéssel kapcsolatban alapvetően kielégítő, részletes tájékoztatást kapnak a képviselők. Semmilyen akadálya nincs annak, hogy a tárgyalások kapcsán keletkező bármelyik dokumentumba az európai integrációs ügyek bizottságának bármelyik képviselője - természetesen a titoktartási kötelezettségek mellett - betekintsen.

Ezt ön is megtehetné, ha venné erre a fáradságot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 56 1999.09.29. 1:56  1-75

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azért kérek két percet, mert nem biztos, hogy a frakció időkeretéből telni fog arra, hogy egy részletesebb mezőgazdasági hozzászólást is elmondjunk. Solymosi József képviselő úr sok értékes gondolatot osztott meg velünk, néhány ügyben azonban szeretném pontosítani a tényeket.

Először is: Berlinben nem odázták el a döntést, az megszületett, létezik 2000-2006 közötti európai uniós agrárpolitika. Ez nekünk egy nagyon fontos döntés volt, mert ha ez nem létezne, nem tudnánk, mihez kellene csatlakozni.

A másik - és én ezt egy nagyon fontos szemléleti kérdésnek tartom -, hogy a mezőgazdaság szempontjából miért kell nekünk az Európai Unióhoz. Vannak, akik azt mondják, hogy addig ne csatlakozzunk, ameddig nem hoztuk rendbe a magyar mezőgazdaságot, amíg minden problémánkat meg nem oldottuk, és ha majd ez megtörtént és már beköszöntött a földi Kánaán a mezőgazdaságban, akkor lépjünk be az Európai Unióba. Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy a helyzet éppen fordított. Van ez a bizonyos GATT-egyezmény, amely a magyar mezőgazdaság támogatási lehetőségeit, általában az agrárpolitikánkat rendkívül szűk keretek közé szorította, ezért azt lehet mondani, hogy a magyar mezőgazdaság problémáit - jelen körülményeink között - az Európai Unió határain kívül egyszerűen nem fogjuk tudni megoldani, és minél távolabb kerülünk az európai uniós csatlakozástól, vagy ha nem kerülünk közelebb, akkor ez a különbség egyre inkább növekedni fog az elkövetkezendő időben. Én tehát azt mondom: a magyar mezőgazdaság szempontjából is az a helyes megközelítés, hogy minél előbb lépjünk be az Európai Unióba, mert a magyar mezőgazdaság legsúlyosabb, legégetőbb napi gondjait is csak az Európai Unió tagjaként tudjuk megoldani.

A kormány erre törekszik, a kormány azt szeretné elérni, hogy a magyar mezőgazdaság az európai uniós csatlakozásunknak ne vesztese, hanem egyenesen haszonélvezője legyen.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 139 2000.02.08. 1:55  136-143

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a jókívánságait, és egyben kérem, engedje meg, hogy én is jókívánságaimat közvetítsem ön felé, hiszen ön az első, aki államtitkári minőségemben kérdést intézett hozzám. (Taps az MSZP soraiból.) Ezen túl szeretném megköszönni a miniszter úr nevében, hogy szakmai munkásságát méltatta.

Kérem, engedje meg, hogy elmondjam, hogy a kormány a 2000. évre vonatkozóan 6-7 százalékos inflációt tervez, ahogy ez ön előtt is ismert, így a 8 százalék körüli bérnövekedés reálbér-emelkedést is tartalmaz. Amennyiben az infláció valamilyen külső okból kifolyólag ezt a mértéket meghaladná, abban az esetben a bérnövekedés mértékének felülbírálatára is van lehetőség.

1999-től kezdődően a kormány és a parlament által elfogadott költségvetésben egy új gazdaságpolitika irányvonalai rajzolódtak ki. Ennek az a lényege, hogy a kormány úgy véli, hogy az egyensúlyt nem annyira a fogyasztás és a reálbér-növekedés visszafogásával lehet elérni, hanem sokkal inkább a gazdaság növekedésének ösztönzésével és így részben a fogyasztás növekedésének ösztönzésével is. Ennek megfelelően reményeink szerint a tavaly megkezdődött reálbér-növekedés idén folytatódni fog, szemben azzal a tendenciával, amelyet a Bokros-csomag elfogadásának következtében az elmúlt négy évben az ország tapasztalhatott, vagyis amikor a reálbérek és a nyugdíjak reálértéke egyaránt csökkent.

Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 143 2000.02.08. 0:50  136-143

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány arra törekszik, hogy a 6-7 százalékos inflációs várakozás teljesüljön. Természetesen ennek vannak külső feltételei is, ahogy ön erre utalt. Szeretném hangsúlyozni még egyszer, hogy az előző kormány időszaka alatt például a nyugdíjak reálértéke összességében 12 százalékkal csökkent.

A kormány célkitűzése az, hogy tevékenységének hatására a nyugdíjak reálértéke elérje azt a szintet, amely szinten a Horn-kormány működésének megkezdése elején volt. Egyébként a kormány célkitűzése az is, hogy a gazdaság növekedéséből származó előnyöket fele-fele arányban reálbér-növekedésre, illetve a beruházások növekedésére használjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 302 2000.02.29. 0:07  301-303

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány a határozati javaslat elfogadását támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 337 2000.02.29. 4:05  334-337

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Baranya megye és a Dél-Dunántúl gazdasági átalakulása az elmúlt két évben felgyorsult. A korábbi, egyértelműen kedvezőtlen tendenciákat követően jelentős előrelépés érzékelhető. Kérem, engedje meg, hogy megemlítsem például, hogy az ipari termelés 1999 harmadik negyedévében 5 százalékkal nőtt, az építőipar teljesítménye az első és a harmadik negyedév közötti időszakban 10 százalékkal emelkedett, és ez 4 százalékkal magasabb is, mint az országos átlag. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 2,5 százalékkal csökkent az előző időszakhoz képest.

Sajnos csak a harmadik negyedévig terjedő adatok állnak rendelkezésünkre, de abból kiindulva, hogy az országos adatok is kedvezőbbek a negyedik negyedévben, feltételezhető, hogy az év végi adatok még kedvezőbbek lesznek, mint a szeptember végiek.

A Gazdasági Minisztérium a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik támogatni a megyét. 1999-ben a gazdaságfejlesztési célelőirányzat pályázatát mintegy 94 gazdálkodó szervezet nyerte el, összesen 733 millió forint összegű támogatásra kötöttek szerződést. Ugyanebben az időszakban 123 millió forint összegű támogatási szerződést kötöttünk a megyével a turisztikai célelőirányzat központi keretének terhére, ezen túlmenően a Dél-Dunántúl további 23 millió forintot vett turisztikai célra igénybe a regionális idegenforgalmi társaságon keresztül.

Eredményesnek mondhatjuk a Gazdasági Minisztérium iparipark-programját is, hiszen a Gazdasági Minisztérium által gyakorolt tulajdonosi jogok alá tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Részvénytársaság az általa koordinált pécsi ipari park révén vált ismertté. Ide települt többek között a Nokia, amely mintegy 800 főt foglalkoztat az ipari parkban.

A kormány tízéves közútfejlesztési elképzelési között több fejlesztés érinti Baranya megyét és a térséget. Az M7-es felújítása és továbbépítése, a szekszárdi híd és a hozzá vezető út megépítése, valamint az M6-os út autóúttá fejlesztése komoly gazdasági eredményeket hozhat a térségben.

Az uránbánya bezárása miatt 18,5 milliárd forintot fogunk elkölteni 2002-ig egy környezetvédelmi program keretében. Minden, a legszigorúbb EU-normák szerinti követelményt betartva végezzük a rekultivációs munkákat. Ennek következtében lehetővé válik, hogy ezen a területen is egy újabb ipari parkot alakítsunk ki a munkák befejezését követően.

2000-től új kis- és középvállalkozási támogatási rendszer kezdi meg a működését a tárcánál. Ez a célelőirányzat több támogatási projekt között kívánja elősegíteni a dél-dunántúli regionális kockázati tőkealap létrehozását.

Tisztelt Képviselő Úr! Továbbra is nagy figyelemmel kísérjük Baranya megye és a Dél-Dunántúl fejlesztési lehetőségeit. Matolcsy György miniszter úr tudomásom szerint az idei év első felében - többek között az ön meghívásának is eleget téve - látogatást kíván tenni a megyében; ekkor mód lesz arra, hogy részletesebben megvitassák az egyes kérdéseket.

Köszönöm figyelmét. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 343 2000.02.29. 4:13  340-343

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kérésére válaszolok az ön fölszólalására. Tekintettel arra, hogy felszólalásában egy rendkívül súlyos és több éve elhúzódó problémát feszeget, először összefoglalnám a tényállást, majd utána javaslatot, jogi következtetéseket tennék.

A villányiak panaszával kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal az ÁPV Rt. bevonásával vizsgálatot folytatott. Beszerzésre került a Pannonvin Részvénytársaság 1999. január 1-jei átalakulásával kapcsolatos alapító okirat, a Baranya Megyei Kárrendezési Iroda jogelődje, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal, valamint a Pannonvin Rt. közötti, a kárpótlási és a dolgozói földalap kijelölésével kapcsolatos iratanyag. A rendelkezésre bocsátott okiratok tanulmányozása során arra is kiterjedt a vizsgálódásunk, hogy a kárpótlási hivatal által a részvénytársaság felé közölt kárpótlási földigény előterjesztésekor hány dolgozója volt a részvénytársaságnak és mennyi maradt a tényleges dolgozói földalap kijelölésekor.

 

 

(20.10)

 

Megállapítottuk, hogy a Pannonvin Részvénytársaság valóban törvénytelenül járt el, amikor nem hajtotta végre a kárpótlási törvény alapján fennálló kötelezettségét, az úgynevezett dolgozói földalap kijelölése vonatkozásában. Arra hivatkozott, hogy a Pannonvin részvénytársasággá alakul át, ezért nem áll fenn ilyen irányú kötelezettsége. Ezért perre került sor, amelyet a Pannonvin Rt. 1994 decemberében elveszített, és 43 fő részére kijelölte a földalapot.

De mielőtt jogerős bírósági ítélet kötelezte volna a Pannonvin Részvénytársaságot a földalap kijelölésére, 1992 júniusában megalapította a Szőlő-Bor Kft.-t, s ebbe a cégbe apportálta az értékes, mintegy 150 hektárt kitevő villányi szőlőket. A Pannonvin Rt. villányi alkalmazottai is ennek az új cégnek lettek az alkalmazottai.

1999 folyamán személyesen megkerestük Pécsett a Pannonvin Rt. vezérigazgatóját, aki e tisztségét 1990 óta folyamatosan ellátja, a társaság 1996-os privatizációja után is. Többek között ő vette meg társaival az ÁPV Rt.-től a Pannonvin Rt.-t. Mint kiderült, a Pannonvin Rt. 43 dolgozója tekintetében sem hajtották végre azokat a törvényi kötelezettségeket, hogy a 43 fő részére kiadják a törvény által előírt húsz aranykoronát.

Jogi következtetés: az elhúzódó földkijelölési vita a dolgozókat abban a hátrányban részesítette, hogy csak annak lehetett jogos igénye a jogszabályi rendelkezések értelmében a földalap képzésére, illetve kiadására, akik 1991. január 1-jétől folyamatosan a földalap képzéséig, azaz 1994. december 15-éig a Pannonvin Rt.-vel munkaviszonyban álltak. Ha úgy tetszik, megkockáztatható az a kijelentés, hogy a jogot kellőképpen nem ismerő alkalmazottak alól kihúzták a húsz aranykoronás nekik járó földet. Ezek az emberek ugyanis nem tudták, hogy azzal, hogy megszüntetik munkaviszonyukat a Pannonvin Rt.-nél és új munkaviszonyt létesítenek a Szőlő-Bor Kft.-vel, elveszítik jogosultságukat a kárpótlási törvény által biztosított húsz aranykoronára, ugyanis a Szőlő-Bor Kft. nem tekinthető a borkombinát jogutódjának, tehát földalap képzésére nem is lett volna kötelezhető.

Összegezve megállapítható: a villányiak jogosan kérték folyamatosan a nekik járó földet, ezt a Pannonvin Rt. menedzsmentje meghiúsította. Igényük jogi úton való érvényesítését azonban ennyi év eltelte után már nem tudjuk a siker reményében elősegíteni.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 93 2000.03.21. 2:04  86-97

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány számára rendkívül fontos, hogy olcsón, lényegesen olcsóbban, mint az előző négy évben; gyorsan, lényegesen gyorsabban, mint az elmúlt négy évben (Derültség, közbekiáltások.) és lényegesen hatékonyabban épüljenek autópályák, mint a megelőző kormány négy éve alatt történtek ezek. Ennek érdekében a kormány úgy döntött, hogy a korábbi, magas autópályadíjakat és magas építési költségeket eredményező tenderkiírás helyett egy állami tulajdonú vállalatot bíz meg az autópályák építésével. Tényszerűen az a helyzet, ahogy az előbb miniszter úr is elmondta, hogy Szabolcsban és így az M3-as autópálya esetében európai uniós források igénybe nem vehetőek sem így, sem úgy az autópálya építéséhez.

Egyébként a közbeszerzési törvény 1. §-ának d) pontja szerint teljesen egyértelmű a helyzet, ahogy erről Berényi Lajos úr, a közbeszerzési tanács elnöke is nyilatkozott, hogy ilyen esetben, amit a kormány választott, közbeszerzési pályázat kiírása nem kötelező. Egyébként Szabolcsban is érdemes tudni azt, hogy amennyiben az önök akarata érvényesülne, és ilyen pályázat kiírásra kerülne, abban az esetben még nagyon hosszú időt kellene várni a szabolcsiaknak az autópálya építésére. (Közbekiáltások.) Meg kell jegyezzem, hogy az autópálya-építés nem csupán önmagáért fontos, hanem azért is, mert tapasztalatunk szerint amerre autópálya megy, arrafelé a gazdasági fejlődés is megindul, és új munkahelyek keletkeznek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Így van ez Nyíregyházán is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 97 2000.03.21. 0:52  86-97

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Képviselő úr feltételezésekre építi véleményét. Meg kell hogy jegyezzem, vannak viszont tények is. Az előző kormányzat ideje alatt 8 kilométer autópálya 24 milliárd forintért készült el (Közbekiáltások az SZDSZ soraiból: Tavaly épült...) Ez rekord, erre a világban példát nehéz lenne találni. Mi nem kívántunk Nyíregyházának, Szabolcsnak olyan autópályát építeni, ami ilyen drága és úgysem tudnák használni. (Közbekiáltás: Akkor nem is kell építeni!) Nézze meg a szegedi autópályát! Ha Szegedig megépülne az autópálya, oda-vissza az út 5000 forintba kerülne vagy talán még többe. Ki használ ilyen autópályát? Mi értelme lenne egy ilyen autópálya-építésnek?! Mi olcsó és használható autópályát kívánunk magyar tőke és magyar munkaerő igénybevételével fölépíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 324 2000.03.21. 1:21  321-325

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönjük szépen azt az értékes vitát, amelyet az Országgyűlés a jelentésről lefolytatott. Bár a Magyar Energia Hivatal a kormánytól és így a Gazdasági Minisztériumtól is függetlenül működik, és ezt a függetlenségét a jövőben is támogatni kívánjuk, ennek ellenére jólesett, hogy mégis a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó szerv esetében annyi elismerő szót szóltak önök, amennyit itt hallhattunk. Fontos tartjuk a hivatal tevékenységét, különösképpen az energiafogyasztó állampolgárok érdekeinek védelmében.

Tisztelt Ház! A vitában elhangoztak - különösképpen ellenzéki oldalról is - olyan vélemények, amelyekkel egyetértünk, amelyek arra vonatkoztak, hogy feleslegesnek tűnik egy ilyen jelentést nem csupán a gazdasági bizottságban, hanem a plenáris ülésen is megvitatni, különös tekintettel arra, hogy ez a vita is az Országgyűlés plenáris ülésének idejéből majdnem fél napot vett el.

Kérem ezért, hogy a Ház vizsgálja meg annak szükségességét, hogy az ilyen javaslatokat valóban plenáris vitán vitassuk-e meg, vagy elegendő ebben az esetben a gazdasági bizottság vitája.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

 

(19.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 404 2000.03.21. 3:21  401-404

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Szeretném megköszönni, hogy ráirányította a figyelmet a gunarasi gyógyfürdő ügyére. A Gazdasági Minisztérium kezelésében levő turisztikai célelőirányzat már korábban is kiemelt szerepet szánt a gyógy- és termálturizmus fejlesztésének. Tavaly erre a célra 400 millió forintot fordítottunk, azonban az idei évre ezt az összeget meg kívánjuk duplázni, és így idén már 800 millió forinttal kívánja a Gazdasági Minisztérium támogatni a gyógyturizmus fejlesztését.

A képviselő úr által elmondott támogatási igény nem ismeretlen a számunkra. A Gunarasi Gyógyfürdő és Idegenforgalmi Részvénytársaság már 1998-ban a gyógyfürdő szolgáltatásainak fejlesztésére és a meglévő létesítmény rekonstrukciója érdekében négy évre 13,5 millió forint összegű kamattámogatásban részesült. Ami Gunaras további fejlesztésének kormányzati támogatási lehetőségét illeti, örömmel tájékoztatom képviselő urat, hogy a közelmúltban jelent meg a Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások részére meghirdetett gyógyturisztikai és szálláshelyfejlesztő beruházásokat támogató pályázati felhívása. Az új pályázat keretében legalább 10 millió forint, de legfeljebb 175 millió forint összegben igényelhető végleges, azaz vissza nem térítendő támogatás.

A felhívásban három célkitűzés megvalósítása szerepel, ebből - mivel ezek érintik megítélésem szerint a gunarasi ügyet - kettőt szeretnék kiemelni. Pályázatot lehet benyújtani a meglévő gyógyturisztikai létesítmények kihasználtságát javító rekonstrukciókhoz, bővítésekhez és az új létesítmények megvalósulásának támogatására. Másrészt a gyógyturisztikai kínálat minőségének fejlesztése érdekében a minisztérium támogatja a meglévő turisztikai szálláshelyek színvonalát javító fejlesztések megvalósítását és új szálláshelyek létrehozását. Ezeket a pályázatokat április elejétől lehet beadni, és befogadásuk ez év október 30-áig folyamatosan történik.

Megemlítem, hogy a minisztérium valamennyi támogatási programja, valamint az aktuális pályázati felhívások is megtalálhatók az interneten a Gazdasági Minisztérium honlapján. Remélem, hogy az átalakult, megújult vezetésű gyógyfürdő a helyi önkormányzat támogatásával pályázni fog, és ez a pályázat sikeres lesz.

Végezetül Matolcsy György miniszter úr nevében is szeretném önnek, képviselő úr, megköszönni, hogy mint országgyűlési képviselő eddig is jelentős erőfeszítéseket tett a dél-dunántúli régió turizmusa, ezen belül kiemelten a magyar gyógyturizmus fellendítése érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 222 2000.04.11. 4:14  219-225

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Az ön kérdése nemcsak retorikai fordulatokkal ékes, hanem tévedésektől is terhes. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ez persze nem túl meglepő, tekintettel arra, hogy korábban is hasonlóan téves kérdéseket, állításokat tett az Országgyűlésben, amelyeket önnek korábban szorgalmasan megválaszolgattunk, de úgy látszik, ez önt nem téríti el attól, hogy ezeket megismételje. Talán abban hisz, ha egy tévedést többször elismétel, attól az igazsággá válik. De ez nincs így! (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Először is, tavaly azért nem épült autópálya, mert az erre szánt pénzt elvitte az ár- és a belvíz (Derültség az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.), amely károk nem következtek volna be minden bizonnyal akkor, ha az előző kormány idején, amikor ön (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nevessetek csak!) az ezért felelős államtitkár volt, annyit költöttek volna a gátakra, mint amennyit ma költünk. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz padsoraiból.) Az előző négy évben évi átlagban az 1 milliárdot sem érte el az ár- és belvízvédelemre fordított kiadás, jelenleg az 5-6 milliárd forintot is meghaladja. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És a pálya?)

A másik ok az volt, hogy le akartuk állítani azokat a koncessziós autópálya-építéseket, amelyek megbuktak. Megbuktak azért, mert az M1-es csődbe ment, az M5-ös olyan drága volt, hogy senki nem tudta használni, az M3-asnál pedig olyan megoldást tudtunk választani, amely az autópályát használók számára lényegesen kedvezőbb. (Taps a Fidesz padsoraiból.) Ezért a kormány úgy döntött, hogy a '96-ban elfogadott közbeszerzési törvény önök által adott lehetőségét kihasználva nem ír ki olyan közbeszerzési eljárást, amelyik ilyen eredményre vezet, hanem állami forrásokból, az állam eszközeit felhasználva épít autópályát azért, hogy az autópálya olcsóbb legyen, gyorsabban épüljön, és a magyar polgárok azt használni is tudják. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ön többedszer ismétli meg tévesen, hogy erre az autópálya-építésre nem lehet a kormány döntése miatt igénybe venni az EU forrásait. Pedig ön is tudja, hogy az EU csak arra ad támogatást, amire ő akar - az M3-asra pedig nem akar. Vannak ügyek, amelyek nekünk fontosak, de az EU-nak nem fontosak. Ilyen például az M3-as, szívesen ad vasútra és más közlekedésfejlesztésre, de az M3-asra nem kíván adni.

Itt van például a Tisza ciánszennyezése. Nekünk nemzeti kérdés, létfontosságú kérdés, az EU ezt mégsem támogatja, nekünk magunknak kell megoldani. Ilyen az M3-as ügye is. Ezt nagyon jól tudja, mégis százszor és százszor ismétli el itt, a parlamentben és a különböző újságokban. Miért teszi ezt? Azt gondolom, képviselő úr, hogy ha a közbeszerzések kérdését feszegetjük, önnek is választ kell adnia néhány kérdésre.

Hogyan lehetséges például az, képviselő úr, hogy az M3-as előző kormányzat ideje alatt épített, Gyöngyös és Füzesabony közötti útszakasza, amelyet 21 milliárd forintnyi költségből kívántak megépíteni (Közbeszólások az SZDSZ és az MSZP padsoraiból: Kérdez! - Ne kérdezz!), végül is 50 százalékkal drágábban (Felzúdulás a Fidesz padsoraiban.), 32 milliárd forintért készült el? (Nagy zaj a Fidesz padsoraiban, felkiáltások: Hú! Pfuj! - Révész Máriusz: Ott is közbeszerzés volt!) Hogy lehetséges az, hogy az M0-ás körgyűrű egyes szakaszainak költsége a 3 milliárd forintot is meghaladta kilométerenként? (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Neked válaszolni kellene, Béla! - Felzúdulás a Fidesz padsoraiból: Hú!) Ma mi ennél... - csupán feleannyi vagy harmadennyi költségért kívánunk autópályákat építeni.

Feltételezem, hogy önt az igazság érdekli, az igazságot kívánja kideríteni. Ezzel nem egyeztethető össze a téves állítások ismételt megismétlése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Csupán arra gondolhatok, hogy ön valójában az autópálya-építést kívánja megakadályozni

Köszönöm szépen. (Nagy taps a Fidesz padsoraiban. - Taps a MIÉP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 246 2000.04.11. 2:19  243-246

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm, hogy ráirányította a figyelmet a dél-zalai térségre, már csak azért is, mert családom anyai ágon zalai származású.

A képviselő úrnak igaza van abban, hogy a statisztikai mutatók a kedvezőbb környezetbe tartozó hátrányos helyzetű térségek valós állapotát nem tükrözik, éppen ezért a területfejlesztés kedvezményezett területeinek lehatárolása nem a régió és nem a megye szintjéhez, hanem a kistérségek szintjéhez kötődik, ezáltal az országos szintnél fejlettebb régiók kedvezőtlen helyzetű kistérségei is hozzájutnak a területfejlesztési támogatáshoz. A hatályos besorolás szerint a Nyugat-Dunántúl három megyéjének huszonegy kistérségéből hét, azaz egyharmaduk gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott. Zala megyében található meg ezeknek a kistérségeknek a fele.

A Gazdasági Minisztérium a fejlesztési tervek kidolgozásakor, a beruházások tervezésekor és különösképpen a külföldi befektetőkkel folytatott tárgyalások alkalmával és stratégiai terveiben a támogatásokon keresztül is figyelembe veszi a régión belüli fejlettségi különbségeket, és elsősorban a fejletlenebb kistérségekbe szeretnénk újabb forrásokat, beruházásokat hozni. Nyugat-Magyarország területén tizenkét ipari park kiépítését támogatja a Gazdasági Minisztérium, ezekből öt Zala megyében található, és ezen belül három - Rédics, Letenye és Nagykanizsa - Dél- és Délnyugat-Zalában található. Eddig infrastruktúrafejlesztésre ez a térség 57 millió forintot használt fel, a turisztikai célelőirányzatból 23 millió forintot adtunk, míg a legtöbbet a gazdaságfejlesztési célelőirányzat támogatásaiból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 319 millió forintot adhattunk.

Remélem, hogy támogatásaink és kiemelt figyelmünk hozzásegíti a térséget ahhoz, hogy felzárkózhasson az ország fejlettebb részeihez. Munkáját és kérdését is köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 2 2000.04.12. 19:43  1-80

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt levő, a villamos energiáról szóló törvénytervezet a negyedik a magyar villamosenergia-ipar szabályozásának történetében. Ez a viszonylag fiatal, mindössze 125 éves iparág óriási fejlődésen ment keresztül a kezdetektől napjainkig. Bár az emberiség évezredek óta ismer bizonyos villamos jelenségeket, a villamos energia első gyakorlati alkalmazására csak a dinamógép 1867-es és az ívlámpa 1876-os feltalálása után kerülhetett sor - kitalálhatják, hogy az első gyakorlati alkalmazás a világítás volt. Az első elektromos világító eszközt Franciaországban próbálták ki, majd ez néhány éven belül elterjedt az egész akkori fejlett világban. Magyarországon az első ívlámpát 1879-ben alkalmazták, mégpedig az óbudai tornacsarnokot, a Császár fürdőt és a főváros műjégpályáját világították így meg. A magyar ipartörténet szempontjából nevezetes dátum 1888, amikor - a fővárost is megelőzve - vidéken, Mátészalkán egy malmi generátorról táplált egyenáramú villamos hálózatot hoztak létre, amely már nemcsak lakásokat látott el villamos energiával, hanem három utcában közvilágítási lámpákat is. Ez az időpont tekinthető a hazai közcélú villamos szolgáltatás kezdetének.

A múlt század utolsó két évtizedében a villamos világítás a nagyobb városokban fokozatosan terjedt, bár a kezdeti lépéseket megnehezítette a korábbi időszakban kiadott gázvilágítási koncesszió. Erre az időszakra jellemző volt, hogy akár egy településen belül is több társaság szolgáltatta a villamos energiát. Budapest közvilágítását és a lakosság igényeit egy egyenáramot és egy váltóáramot termelő cég látta el, a közúti villamosok üzemeltetésére pedig egy külön társaság jött létre. 1912-re 158 közigazgatási egység, döntő többségében város részesült áramellátásban. Az áramtermelés és -szolgáltatás akkoriban nagyon jó üzlet volt, annak ellenére, hogy az árak folyamatosan csökkentek. Ezt jelzi, hogy az ellátást végző magántársaságok is folyamatosan bővítették tevékenységüket.

Az első világháború után jelentős átalakulás következett be a villamosenergia-iparban: a korábbi magántulajdonú cégek jórészt önkormányzati tulajdonba kerültek. A városi közművek kialakulása persze nem csak magyar jelenség, Európa-szerte általánossá vált; Németországban ma is meghatározó szerepük van az úgynevezett Stadtwerkeknek, amelyek az önkormányzati tulajdonú villamos ellátást szolgáló cégek.

A villamosenergia-szolgáltatás tovább bővült, az egyes cégek szolgáltatási területe egyre nagyobb lett, sőt egyes helyeken már a szomszédos áramellátó körzetek össze is értek. Az 1930-as évek elején az iparág elérte fejlődésének azon fokát, amely indokolttá tette, hogy működését külön törvény szabályozza. Ekkor született meg az első magyar villamosenergia-törvény, amely a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan oldott meg bizonyos kérdéseket. A villamosenergia-ipari tevékenységek folytatását a kereskedelemügyi miniszter engedélyéhez köti, az engedélyes részére adott területen kizárólagosságot ad és szolgáltatási kötelezettséget ír elő, hatóságiár-alkalmazást tesz kötelezővé, szabályozza az idegen ingatlanok használatát, valamint rendelkezik a különböző engedélyesek együttműködéséről is. Az első villamos energiával foglalkozó magyar törvény intézkedett a villamosenergia-társaságok számára biztosítható állami kedvezményekről is. 1935-ben Verebély László műegyetemi tanár kezdeményezte az országos együttműködő villamos rendszer létrehozását, ez azonban csak a második világháborút követően valósulhatott meg.

A magyar villamos ipar harmadik korszaka a kommunista hatalomváltás után kezdődött. 1949. január 1-jén államosították a korábbi önkormányzati és magánkézben levő villamos műveket. Emiatt, valamint az erőltetett iparosítás miatt korábban nem ismert zavarok keletkeztek. Eddig az időpontig a villamosenergia-iparban kínálati piac volt - ezt energia- és teljesítményhiány váltotta fel. A szovjet példát követve a szocialista tervgazdálkodás a problémákon központi szabályozási utasításokkal próbált úrrá lenni, létrejött az Országos Villamosenergia Felügyelet. A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi törvény jól tükrözi a kor gazdaságpolitikai irányvonalát, amely a jogi szabályozás helyett a közvetlen állami beavatkozást helyezte előtérbe. A vékonyka szabályozás kimondja, hogy a villamos mű kizárólag állami tulajdonban lehet, a villamos műveket nemzetgazdasági tervezés keretében kell létrehozni és fejleszteni, az energia ésszerű felhasználása érdekében a villamos művek országos együttműködő rendszerben kötelesek működni, illetve hogy a minisztertanács egyes engedélyeseket kivonhat a törvényi szabályozás alól.

A rendszerváltást követően azonban felmerült a villamos ipar reformjának igénye is. 1992-ben a korábbi szocialista vállalatok társaságokká alakultak át. Két évvel később az Országgyűlés elfogadta a villamos energia termeléséről, szállításáról és elosztásáról szóló 1994. évi törvényt. A jelenleg hatályos törvény tulajdonsemleges szabályozást ír elő, a villamosenergia-ipari tevékenységek a Magyar Energia Hivatal engedélyei alapján végezhetőek. Az országos együttműködő rendszer három szintre tagolódik: az erőművek, a szállítók és a szolgáltatók csoportjára.

A villamosenergia-ipar életében 1995-ben a privatizációval következett be az újabb jelentős fordulat. Ma az MVM Rt., a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság és a Vértesi Erőmű kivételével az összes villamos mű magántulajdonban van, illetve jelentős részben külföldi, állami, illetve önkormányzati tulajdonban.

Bár a hatályos törvény ma is megfelelően szabályozza az iparág működését, a világban végbement folyamatok rámutattak arra, hogy a magyar fogyasztók részére is előnyt jelent a szabályozási rendszer felülvizsgálata. Az angolszász országok a '80-as évek közepe óta kísérleteznek a korábbi nagy nemzeti monopóliumok lebontásával.

 

 

(9.10)

 

 

Ezek a próbálkozások eredményre vezettek; az Egyesült Államokban jelentősen csökkentek a távközlési, a légi közlekedési tarifák a piacosítást követően, úgy, hogy az ellátás biztonsága mindeközben nem sérült. Hasonló eredményre jutottak az Egyesült Királyságban is a gáz- és a villamosenergia-piac megnyitását követően.

Az Európai Unió döntéshozói a '90-es évek elején felismerték, hogy az Unió hátrányba fog kerülni a világgazdasági versenyben, ha nem hozza létre az egységes, versenyen alapuló, olcsóbb ellátást lehetővé tevő energiapiacot. Több évi előkészítő munka után 1996 karácsonya előtt sikerült elfogadni az egységes belső villamosenergia-piacról szóló irányelvet, amely a tagállamok villamosenergia-piacainak fokozatos megnyitását írja elő. A villamosenergia-piacok megnyitását nagyban elősegítette, hogy az elmúlt évtizedekben a fogyasztói igényeket lényegesen meghaladó termelőkapacitás jött létre. Egyre kisebb villamos erőművek váltak gazdaságossá. A nagyfogyasztók választhatnak ma már, hogy saját maguk termeljenek-e áramot, vagy inkább vásárolják azt meg.

A bemutatott két tényező olyan kínálati viszonyokat teremtett, ami lehetőséget teremt a versenypiac kialakítására. A verseny kedvező hatásait jól mutatja egy nemrégiben nyilvánosságra hozott adat, miszerint a német villamosenergia-fogyasztók villamosenergia-számlája 20 százalékkal csökkent a piacnyitást követő években. Ezen belül a nagyobb fogyasztóké 30 százalékkal, a kisebbeké pedig átlagosan legalább 10 százalékkal.

A nemzetközi tendenciákat figyelve a Gazdasági Minisztérium szakértői már az EU-irányelvek elfogadása előtt elemezték az esetleges hazai piacnyitás következményeit. Ez a munka a fogyasztók és az iparág képviselőinek bevonásával a múlt két évben is felgyorsult, és bizonyossá vált, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja a magyar viszonyokat figyelembe vevő piacnyitás.

1998 áprilisában elkészült "A villamosenergia-rendszer működési modell kidolgozása versenypiaci körülmények között" című anyag. E tanulmány megállapításait is figyelembe vettük "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" című kormány-előterjesztés kidolgozása során. Az üzleti modell részletesen bemutatja a kormányzat energetikai szándékait, külön fejezetet szentel a villamosenergia-piac megnyitásának. A villamosenergia-törvény tervezetéül szolgáló modellt e kormány-előterjesztés tartalmazta.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Fontos megemlíteni, hogy a villamosenergia-törvény szakmai kidolgozása és az egyeztetés a korábbi gyakorlattól eltérően történt. A Gazdasági Minisztérium a technika fejlődését kihasználva a törvény szakmai tervezetét a minisztérium internetes honlapján is hozzáférhetővé tette, és felkérte a fogyasztói, iparági és egyéb érdek-képviseleti szerveket, valamint az érdeklődőket, hogy tegyenek észrevételeket - akár az interneten keresztül is - az anyaghoz. Ez az újításunk sikeres volt, az államigazgatási egyeztetéseket úgy lehetett megkezdeni, hogy minden szakmai észrevételt megismerhettünk.

Tudjuk, hogy most, a törvényjavaslat benyújtása után is újabb észrevételek, újabb javaslatok vannak, az egyeztetés nem zárult le, a törvényjavaslat tárgyalása alatt is folytatódik, és minden javító észrevételt továbbra is örömmel fogadunk és építünk be a tervezetünkbe.

A villamosenergia-piac megnyitásának tervezett időpontja a törvényjavaslat szerint 2001. január 1-je. Ez a határidő tartható, ha az Országgyűlés a tervezetet a nyári szünet előtt elfogadja. Az új szabályozás életbelépéséig a kormányzatnak még számos feladatot végre kell hajtania. Csak a legfontosabbakat nézzük: el kell készíteni a végrehajtási rendeleteket, az engedélymódosításokat; új tarifarendszert kell kidolgozni; meg kell határozni az átállási költségek mértékét és ezeknek kezelési módját; létre kell hozni a független rendszerirányítót.

A villamosenergia-törvény tervezetének készítése során arra törekedtünk, hogy az ellátás biztonsága továbbra se csökkenjen. A fogyasztók a legalacsonyabb társadalmi költségen kapják az energiát, a kisfogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek, kialakuljon a versenypiac, és preferenciát élvezhessenek a környezetbarát energiatermelési módozatok.

Javaslatunk értelmében a villamosenergia-ellátás kétféle módon történhet: a jelenlegi rendszer korszerűsített, javított változatát biztosító közszolgáltatási ellátáson keresztül vagy a versenypiacon. A közszolgáltatás keretében vételező fogyasztók közüzemi szerződés keretében hatósági áron juthatnak villamos energiához. A versenypiacon az úgynevezett feljogosított fogyasztók szabad megállapodás keretében vásárolhatnak villamos energiát.

Tisztelt Országgyűlés! A verseny előnyeit jól szemlélteti a korábban kiírt erőmű-építési tenderpályázat eredménye. A nyertes ajánlatok a korábbi átlagárak alatt maradtak, és így a fogyasztók is jól jártak. A versenypiac részarányát a tervezet értelmében a kormány határozhatja meg. A kormány kijelöli a minősített fogyasztók körét, akik - ha úgy döntenek - a versenypiac résztvevőivé válhatnak. Erre azonban nem kényszeríti őket a törvénytervezet - ha akarnak, továbbra is közüzemi keretek között vételezhetnek.

A kormányzat 2001-ben a piacot kísérleti jelleggel a legnagyobb fogyasztók részére kívánja megnyitni. Az első év tapasztalatai után lehet eldönteni azt a kérdést, hogy a piacnyitás folyamata vajon gyorsítható-e. A törvénytervezet előírja, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig a feljogosított fogyasztók villamosenergia-fogyasztásuk felét kötelesek hazai forrásból vásárolni. Ez megfelelően biztosítja a hazai ipar védelmét, ugyanakkor bizonyos mértékig bevonja a versenybe a külföldi erőműveket is.

Bár a villamos energia kereskedelme szabaddá válik, nem valószínűsíthető, hogy az erőműveket és a fogyasztókat összekötő hálózatok többcsatornásak lesznek; azaz nem valószínű, hogy egymás mellett, párhuzamosan oszlopok és vezetékek sorakozzanak végig az országban. A vezetékek továbbra is természetes monopóliumot képeznek, ezért azokat ennek megfelelően kívánjuk szabályozni. A vezetékekhez való hozzáférést a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, melynek elveit és a szolgáltatás árait majd a Magyar Energia Hivatal fogja megállapítani.

A törvénytervezet a villamos erőművek engedélyezési eljárásának leegyszerűsítésére törekszik. A Magyar Energia Hivatal nem fog gazdaságossági feltételeket vizsgálni. Ennek nem is lenne értelme, hiszen ez mostantól a befektető kockázatává válik. A törvényjavaslat - a világ számos országához hasonlóan - megteremti az iparág jogbiztonságát, keret jellegű szabályozást ad.

A korábbi monopolpiacokat felváltó versenypiac számos ponton rugalmasabb szabályozást igényel. Ezt a célt kormány-, illetve miniszteri rendeletek fogják szolgálni. A tervezet a gazdasági miniszter részére lehetővé teszi, hogy a környezeti szempontból előnyös, a megújuló és hulladék-erőforrásból, valamint a kapcsoltan termelt energiatermelést kötelező átvételi mértékének előírásával, illetve az ár támogatásával segítse.

A piac megnyitása reményeink szerint Magyarországon is kedvező hatással lesz az árakra. Várható, hogy a nagyobb fogyasztók villamosenergia-költségei csökkennek, ami erősíti a magyar gazdaság versenyképességét, növeli a hazánkba betelepülő külföldi tőke nagyságát, segít megőrizni a régi munkahelyeket, és új munkahelyek teremtéséhez is hozzá fog járulni. Mindezen túl hozzájárul az infláció további csökkenéséhez is.

A kisfogyasztóknál a törvény önmagában csupán annak a lehetőségét biztosítja, hogy kizárja annak a lehetőségét, hogy a nálunk kiszámított árat meghaladó mértékű áremelkedés történhessen, magyarán a törvény elfogadása nélkül bekövetkező árakhoz képes az árak csökkenését eredményezheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A villamosenergia-törvénytervezet árfejezete lehetővé teszi, hogy a legrászorultabb rétegek számára a gazdasági miniszter döntése alapján szociális tarifa kerüljön bevezetésre, amely olcsóbb áramárat jelent.

(9.20)

 

Ezzel a gazdasági miniszter élni kíván, ezért szakértői csoportot hoztunk létre, amely a részletek kidolgozását végzi. Elképzelésünk szerint több százezer magyar polgár kapna kedvező áron villamos energiát.

A Gazdasági Minisztérium szakértői, mielőtt a törvény tervezetét a kormányhoz benyújtották volna, felkérték az Európai Unió brüsszeli Bizottságát, hogy a javaslatot észrevételezzék. A Bizottság illetékes vezetői a tervezetet kimagaslóan jónak tartották, amely megfelel az Európai Unió jogi előírásainak, és elősegíti a versenyt és hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását. Összességében megállapítható tehát, hogy a törvénytervezet a magyar fogyasztók számára kedvező, és elősegíti Magyarország európai uniós csatlakozását.

Végezetül: mivel beszéltem már a múltról és a közeljövőről is, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, hogy a távolabbi jövőben milyen előnyökkel jár, milyen lehetőségeket ad számunkra a törvénytervezet elfogadása. Ma még talán futurisztikusnak tűnhet az a kép, de talán közelebb van, mint gondolnánk, hogy a családi kasszáért felelős háziasszony az interneten keresztül választ majd villamosenergia-szállítót, vélhetően azt, amelyik a legkedvezőbb áron hajlandó áramot eladni, és az így megrendelt és elfogyasztott áram árát majd a sarki fűszeresnél vagy egy közeli boltban mágneskártyájával fogja kifizetni. A törvénytervezet már ezt a kereskedelmi formát is lehetővé teszi.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a javaslatot az általános és a részletes vita lefolytatása után elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 42 2000.04.12. 3:15  1-80

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársak! Mivel többedszerre hangzik el a törvényjavaslat vitájával kapcsolatban a "kompenzáció" kifejezés, ezért kértem szót. Ugyanis az expozéban is el kívántam azt mondani - úgy látszik, nem elég világosan fejeztem ki magam -, hogy itt nem kompenzációról van szó, hanem egy állami juttatásról.

Kompenzációról olyan esetben indokolt beszélni, amikor az állam valamelyik intézkedése - mondjuk, például a Bokros-csomag - a társadalom széles rétegeit kedvezőtlenül érinti. Az állam azért, hogy egyes csoportokat ne érintsen olyan kedvezőtlenül az intézkedése, kompenzálja a nekik okozott hátrányokat.

Nos, itt nem erről van szó. Ugyanis önök is elmondták - a Ház minden képviselőcsoportja ezen a véleményen volt -, hogy ennek a törvényjavaslatnak a hatása nem kedvezőtlen. Ennek a törvényjavaslatnak a hatása minimálisan az, még a legkedvezőtlenebb megközelítés alapján is: az áram ára nem fog olyan gyorsan emelkedni, mintha ezt a törvényjavaslatot nem fogadnánk el.

Ennek a törvénynek nincs olyan szociális hatása, amely kedvezőtlenül érintené a társadalom széles csoportjait, mondjuk, éppen a polgárokat. Sőt, azt mondjuk, hogy egyes csoportok számára, akik éppen a vasutat veszik igénybe, mert utaznak, azok számára kedvező is, tekintettel arra, hogy ma Magyarországon a vasút az egyik legnagyobb áramfogyasztó, és ha ő mint feljogosított fogyasztó olcsóbban tudja venni az áramot, akkor ez az olcsóbb áramköltség nyilvánvalóan a vasúti jegyek árában is érvényesülhet.

Következésképpen itt tehát nem kompenzációról van szó, hanem arról van szó, hogy a törvény felhatalmazza a gazdasági minisztert arra, hogy ha ő úgy látja, ezt jónak tartja, akkor egyes csoportok számára kedvezményt biztosítson. Nem azért, mert máshol számukra kárt okozott vagy hátrányba hozta őket, hanem azért, mert ő juttatást akar adni egyes társadalmi csoportoknak.

Elmondtam az expozéban is, hogy ezen gondolkozunk. Azon törjük a fejünket, hogy hogyan tudnánk olyan megoldást találni - ha már egyszer a nagyfogyasztók számára kedvezményt biztosítunk azzal, hogy számukra a piacot megnyitjuk, lehetővé tesszük, hogy olcsóbb áramot vásárolhassanak - hogy hogyan juttassuk a kisfogyasztókat, a legkisebb fogyasztókat, a leginkább rászorultakat is olcsóbb áramhoz. Ezért ezt szerintem nem helyes kompenzációnak hívni; ez nem kompenzáció, ez egy szociális juttatás - nevezhetjük, mondjuk, éppen szociális tarifának is -, de ez nem következik abból, amit a törvény tartalmaz, hanem ez a miniszter személyes döntése lesz, ha majd ilyen döntést fog hozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 62 2000.04.12. 1:49  1-80

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném elmondani, hogy a kormány arra törekszik, hogy a lehető legkisebb mértékben emelkedjenek az energiaárak. Minden eddigi tette, cselekedete, nyilatkozata ebbe az irányba hatott, nem gyakran kiváltva azoknak az ellenérzéseit is, akik különböző energetikai lobbimegfontolásokból egy nagyobb arányú energiaár-emelésben lennének érdekeltek. A kormány ezen a politikáján a jövőben sem kíván változtatni.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy amikor az energiaárak várható esetleges emelkedéséről beszélünk, és döntően a világpiaci körülményekre hivatkozunk, hivatkoznak önök, akkor arról se feledkezzenek meg, hogy az energiaár-emelések eddigi ütemét és várhatóan jövőbeni ütemét is jelentős mértékben befolyásolja az a tény, hogy olyan szerződések köttettek 1998 előtt a privatizáció során, ami a privatizációban részt vevő cégek számára jelentős, meghatározott, garantált nyereséget jelent, azonban a fogyasztók számára, a magyar állam számára egy nagyobb mértékű energiaárat eredményez. Szerintem ez döntő ok, döntő indok. Döntő hiba volt ezt így megcsinálni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 293 2000.04.12. 7:36  292-368

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés a múlt év decemberében elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását. Az új törvény megalkotására elsősorban azért került sor, mert a vállalkozók részéről a kormány vállalkozásbarát politikájának meghirdetésével összhangban egyre erőteljesebb igény fogalmazódott meg a kötelező kamarai tagság és az ezzel együtt járó, sokak számára terhes kötelező kamarai tagdíjfizetés eltörlésére.

Az Országgyűlés ezért arra az elvi alapra helyezkedett, hogy a gazdálkodó szervezetek tagsága önkéntes legyen, és a hagyományos kamarai feladatok ellátásának, illetve a kamarák köztestületi jellegének erősítése érdekében 2000. november 1. napjától a kamarák ne lássanak el közigazgatási feladatokat. A kamarák szervezetrendszerének egyszerűsítése érdekében az új törvény a kereskedelmi és iparkamarák, a kézműves kamarák integrációját is előírta, emellett a gazdasági érdekképviseletek törvényben biztosított jogaira vonatkozó szabályozást is egyszerűsítette.

Az új kamarai törvény előkészítése során a kormány értékelte a kamarák eddigi tevékenységét, működésük tapasztalatait. Megállapította, hogy a piacgazdaság kiteljesítése érdekében szükség van a köztestületi kamarai rendszerre, ugyanakkor egy sor olyan intézkedést kell tenni, amely elősegíti az eredeti céloknak megfelelő kamarai tevékenység fejlődését, elsősorban a gazdaságfejlesztés és az érdekképviselet területén. Fokozni kell a kamarák érdekeltségét a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott szolgáltatások bővítésében, a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztésében.

Az elmondottak ismeretében az Országgyűlés felhívta a kormányt, hogy a közigazgatási feladatok átadásával összefüggő törvénymódosításokról 2000. április 1. napjáig nyújtson be törvényjavaslatot. A tisztelt Ház előtt lévő javaslat ezt a célt szolgálja.

A kormány szándékai szerint a közigazgatási feladatoknak a kormányzati szervekhez való telepítését úgy kell kialakítani, hogy a '98. július 1-jétől működő számítógépes rendszer által nyújtott szolgáltatásokat és az egyablakos ügyintézés rendszerét az eddigieknél még magasabb hatékonysággal lehessen megvalósítani. A kormány részéről alapvető elvárás, hogy a feladatátvétel végrehajtásának még a kezdeti időszakában se forduljon elő a szolgáltatások színvonalának csökkenése, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők terheinek növekedése. Ezért indokolt, hogy az okmányirodák már kiépített és a továbbiakban továbbfejlesztendő bázisán az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos közigazgatási, nyilvántartási, illetőleg ezzel összefüggő szolgáltatási feladat- és hatáskörök a körzetközponti jegyzőkhöz kerüljenek telepítésre. Emellett a különleges szakértelmet igénylő engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az egyes szabályozási területek felett szakmai felügyeletet ellátó érdekelt főhatóságok látják el.

Tisztelt Ház! Az elmondottak ismeretében a törvényjavaslat többek között módosítani kívánja az egyéni vállalkozásról szóló törvényt, a cégbíróságról, a cégeljárásról és a cégnyilvántartásról szóló törvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, a statisztikáról szóló törvényt, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, és végezetül a gázszolgáltatásról szóló törvényt is.

 

(A jegyzői széket Molnár Róbert foglalja el.)

 

A jelzett módosítási javaslatok mindegyike technikai jellegű, az egyes törvények rendelkezéseit tartalmukban nem érinti. Ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormányzati szervek az Országgyűlés által meghatározott határidőre át tudják venni a közigazgatási feladatokat, s az egyes nyilvántartások korszerű informatikai rendszerrel történő összekapcsolása révén a hatósági ügyintézés színvonala hatékonyabbá és magasabb színvonalúvá váljon.

Külön nyomatékkal szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a kormányzati szervek csak akkor tudják az Országgyűlés által megjelölt rendkívül szoros, de a jelenlegi helyzetben a kormány által még teljesíthető 2000. november 1-jei határidőre a feladatokat átvenni, ha ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja.

Amennyiben a törvényjavaslat elfogadása bármilyen késedelmet szenved, úgy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatokat az okmányirodák a kitűzött határidőre nem tudják átvenni, és e tevékenység kijelölt közigazgatási szerv hiányában ellátatlan marad.

 

 

(19.00)

 

Az esetleges, így bekövetkező exlex állapot egyik politikai párt érdekeit sem szolgálhatja; ellehetetlenítené az egyéni vállalkozók tevékenységét, és mindenképpen rombolná az Országgyűlés tekintélyét. Úgy vélem, a kormány a maga részéről mindent megtett, hogy az Országgyűlés döntését maradéktalanul végrehajtsa; most már önökön a sor, hogy az új kamarai rendszerre történő áttérést a maguk eszközeivel is biztosítsák.

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága kapcsán folytatott bizottsági viták folyamán elhangzott észrevételekre reagálva jelezni kívánom, hogy a kormány a közigazgatási feladatok átvétele során a gazdasági kamarákkal párbeszédet kíván folytatni, és a hatósági feladatok ellátásának folyamatossága érdekében együttműködésre törekszik. Emellett a kormány kész arra is, hogy a már működő kamarai intézményrendszernek és a felhalmozott szakmai tapasztalatoknak az új struktúrába beilleszthető elemeit átvegye. Nem érthető azon észrevételek sora, hogy a kamarák által kiépített és működtetett ügyfélszolgálati irodahálózatot és az ott rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételeket a kormány mellőzni kívánja.

Tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy az Országgyűlés tavalyi döntésével - a kamarák köztestületi jellegét és a közfeladat ellátását nem érintve - kizárólag a közigazgatási feladatok visszavételéről rendelkezett, ezért mind az irodahálózat, mind a meglévő infrastruktúra nem tekinthető feleslegesnek, sőt a kiépített rendszer a közigazgatási feladatoktól tehermentesülve most már a hagyományos kamaraifeladat-ellátásra használható fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozók érdekeit szolgálja, hogy a gazdasági kamarák által működtetett 150 darab körüli ügyfélszolgálati iroda helyett az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatokat még az idén 176, a jövőben pedig 250-nél is több okmányiroda fogja ellátni. A kormány természetesen az okmányirodák fejlesztésével párhuzamosan a szükséges pénzügyi forrásokat is biztosítani fogja.

Az elhangzottak ismeretében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általános vita során a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 54 2000.05.04. 3:41  51-81

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Latorcai János Elnök Úr! Szeretném megköszönni a gazdasági bizottságnak azt a támogatást, amelyet a kormány otthonteremtési politikájának megvalósításához nyújt. Úgy érzem, hogy a kormány otthonteremtési politikája a polgárok egyetértését is élvezi. A kormány arra törekszik, hogy növelje az évenként megépített új lakások számát, fiatalokat és családosokat juttasson otthonhoz, és a lakásépítés fellendítésével új munkahelyeket is teremtsen.

Ennek érdekében a kormány folyamatosan, a tapasztalatok értékelésével párhuzamosan módosítja a lakástámogatásról szóló jogszabályokat, növeli a lakásépítések lehetőségét, és az év második felében el kívánja indítani a bérlakásállomány növelését célzó állami programot is, annak érdekében, hogy az alacsonyabb jövedelműek is lakáshoz, bérlakáshoz juthassanak.

Példátlan és örömteli, hogy a gazdasági bizottság valamennyi tagja, kormánypártiak és ellenzékiek és mindazon bizottságok tagjai, amely bizottságok megtárgyalták a törvényjavaslatot, egyhangúlag támogatták a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat egybeesik a kormány törekvéseivel, hiszen alapvetően azt tűzi ki célul, hogy a lakásépítések elől az akadályokat hárítsuk el. Ez a Széchenyi-tervnek is egy fontos eleme, alapvetően arra törekszik, hogy a jelzálog-hitelintézeti törvény módosításával a hitelezési aktivitás növekedjék a lakásépítések területén, és a lakás-takarékpénztáraknál meglévő megtakarításokat a megtakarítók ne csak négy év után, hanem már három év múlva is igénybe vehessék. Ez persze nem kötelező, tehát ha valaki hosszabban kíván takarékoskodni, akkor ezt a törvényjavaslat értelmében a jövőben is megteheti. Ez megítélésünk szerint lehetővé teszi, hogy a takarékpénztári megtakarítások újra kedvezőbb színben tűnjenek fel a takarékoskodni kívánó polgárok előtt.

Szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni arról, hogy úgy tűnik, a kormány törekvései nem teljesen eredménytelenek, hiszen a legújabb statisztikai adatok alapján az idei év első negyedében, az első három hónapban az előző év azonos időszakához képest 32 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma, vidéki városokban a növekedés üteme 65 százalékos. Mindez annak ellenére történik, hogy a szakértők az igazi növekedést csak májusra várták, úgy tűnik, ez már előbb is bekövetkezett. Lehet, hogy májusban még kedvezőbb számokról lehet majd tudósítani; és ami nagyon örömteli: az egy lakás átlagos területe is növekszik, mivel összességében 27 százalékkal növekszik a megépíteni kívánt lakások átlagos mérete. Az idei évben várhatóan 42 százalékkal több lakást fognak átadni, legalábbis az első negyedévi statisztikák alapján, mint ahogy ez tavaly történt.

Köszönöm szépen, és kérem további támogatásukat a kormány lakásépítési politikájának végrehajtásához. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 76-78 2000.05.04. 3:48  51-81

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Meg szeretném kérdezni, hogy utolsó vagyok-e a felszólalók között.

 

ELNÖK: Ön az utolsó, többen egyelőre nem jelentkeztek.

 

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Rendben, köszönöm szépen. Csupán azért, mert szeretném megköszönni a tisztelt Ház valamennyi pártjának és a vitában részt vevő képviselőknek azt a támogatást, amit a kormány otthonteremtési politikájának megvalósításához nyújtanak a mai vitában való részvételükkel.

A kormány az Országgyűléssel együtt tevékenykedik, az Országgyűléssel együttműködve kívánja megvalósítani a kormányprogramban foglaltakat, így természetesen az Országgyűlés együttműködésére és támogatására is szükség van ahhoz, hogy az otthonteremtés kormányzati elképzelései megvalósulhassanak.

Sajnos az otthonteremtés kérdései ritkán kerülnek az Országgyűlés elé, tekintettel arra, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat egy kormányrendelet határozza meg, és ez a kormányrendelet az, amelyikben a kormány az otthonteremtési politikáját jogilag szabályozza. Ilyen módon tehát évente egy alkalommal, a költségvetési törvény tárgyalásakor van lehetősége az Országgyűlésnek és a kormánynak is arra, hogy az Országgyűlésben vitát nyisson az otthonteremtésről.

Szeretném megjegyezni, hogy az idei évre vonatkozó költségvetési törvényben kiemelt terület volt az otthonteremtés, hiszen az otthonteremtésre az idei évben fordítani szándékozott pénzösszeg az előző év felhasználásához képest 30, azaz harminc százalékkal növekedett.

Egyébként az eddigi eredményekről szeretném elmondani, hogy a futballszurkolók szokták azt mondani egymás között, hogy igazából az az eredmény számít, amit a tábla jelez.

 

 

(14.00)

 

Ha ránézünk erre a képzeletbeli táblára, a statisztikákra, akkor igazából nincs okunk szomorkodni, mert minden meccs nyerésre áll, akár a befejezett lakásépítések alakulását nézzük, ez 42 százalékkal haladta meg az idei első negyedévben az előző év azonos időszakát. Természetesen csak az olyan lakások építése fejeződik be, amelyeknek az építését valamikor elkezdték. Tehát itt különösebb ok szomorkodásra nincsen, ez egy kifejezetten nagyon jó eredmény. Másrészt pedig, ha az idei évben megkezdeni szándékozott lakásépítésekre tekintünk, amelyeket legjobban a kiadott lakásépítési engedélyek száma tükröz, akkor azt látjuk, hogy az idei év első negyedévében 32 százalékkal növekedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest, és különösen nagy mértékű - és ez örömteli - a növekedés a vidéki városok esetében, ahol a lakásépítési kedv növekedése 66 százalékot ér el.

Nagyon örülök annak, hogy még a kormánypártinak éppen nem mondható sajtó, újságok is úgy közvetítették ezeket az adatokat, miszerint az építési kedv növekedett, és kormánypártinak nem mondható sajtóorgánumok szerint is teljesülni látszik a kormányzat azon terve, amely az építési kedv jelentős növelését, vagyis a kiadott építési engedélyek számának 30 százalékos növekedését tűzte ki célul.

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 169 2000.05.23. 3:37  166-171

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A képviselő úr az interpellációját 1999. szeptember 3-án nyújtotta be. Az interpellációra adandó válaszban az azóta eltelt időben meghozott intézkedésekről is szeretnék beszámolni. A válasz megadása érdekében egyeztettünk és egyetértésre jutottunk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal.

A budapesti nagybani piac részvénytársasági formában működik, ebben állami tulajdoni rész nincsen, így tehát a kormánynak nincs jogi lehetősége arra, hogy felszólítsa a piac üzemeltetőjét a működési rend módosítására. Ennek ellenére a piacon való helyfoglalási gondok miatt megkerestük a Nagybani Piac Részvénytársaságot és annak legnagyobb tulajdonosát, a Főpolgármesteri Hivatalt Budapesten. A kistermelők által panaszolt és a képviselő úr által felvetett szabálytalan helyfoglalással kapcsolatos jelzésünkre a piac üzemeltetője intézkedett, és a következő változtatásokat hajtotta végre.

Módosította a számítógépes beléptető rendszer programját, hogy az arra jogosult termelők fennakadás nélkül foglalhassák el a helyüket a piacon. Új gyakorlatként múlt év szeptember 1-jétől a szabad árusítóhelyekre is bevezették a havi helybiztosítási szerződéseket, így a nyitást követő torlódások elkerülhetőnek tűntek. Az illegális helyfoglalások megakadályozására betonkerítést építettek. Ha bárki korrupciót észlel vagy ilyen gyanú merül fel, kérjük, haladéktalanul értesítse a piac üzemeltetőjét, hiszen ebben az esetben ő jogosult eljárni.

A nagybani piacon kötelezően ki kell függeszteni a működési rendet - ezt megtették -, a piac rendjét a rendeletek alapján az önkormányzat jegyzője, a kamara, valamint a piacfelügyelő ellenőrzi. A piaci rend megszegése esetén szigorú bírságok szabhatók ki, ezért ennek érdekében, ha bárki szabálytalanságot észlel, kérjük, az illetékesekhez forduljon.

Összefoglalva az elmondottakat, megállapítható, hogy a jogszabályok alapján a piaci rend előírása a piac rendezőjének, fenntartójának feladatkörébe tartozik. Megkeresésünkre a piac üzemeltetője módosította a piaci beléptetés szabályait, anyagi források igénybevételével bővíti a számozott elárusítóhelyek számát, javítja a piac kulturáltságát. Remélhető, hogy ezáltal megszűnnek a különböző szabálytalanságok.

Az ellátás biztonsága érdekében azonban továbbra is szorgalmazni kívánjuk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeken belül a termelők érdekérvényesítő szervezetei olyan termelői szövetkezeteket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelők szövetkezeti formában közvetlenül léphessenek a piacra, és az általuk meghatározott rend szerint kereskedhessenek. Megítélésünk szerint a kereskedelmi tevékenységet folytató termelők által tulajdonolt szövetkezetek nemcsak egy jobban áttekinthető piaci rend létrejöttét segítenék elő, hanem a magyar mezőgazdaságot is közelebb vinnék az Európai Unió normáihoz.

Köszönöm szépen a figyelmét. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 227 2000.05.23. 3:11  224-229

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egész országot, sőt a televízióközvetítésnek köszönhetően Európában sokakat megrázott a magyar árvíz okozta tragédia. Szerencsére az árvízi védekezés sikeres volt, és sikerült a vizet, a Tiszát végig a gátak között tartani. A képviselő úr kérdésében elmondott egyéni sorsok utalnak arra, milyen szörnyű tragédia következhetett volna akkor be, ha az a védekezés sikertelen lett volna és a folyó a gátakat is áttöri. (Folyamatos zaj.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A védekezés befejeztével megkezdődött a keletkezett károk felmérése, amit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága irányít. A kárfelmérés néhány napon belül befejeződik. Ezt követően kerül sor egy közös előterjesztés kidolgozására, amely május végén fog a kormány elé kerülni.

A képviselő úr interpellációjának címében megfogalmazott kérdés és az interpelláció tartalma némiképpen ellentmondásban áll egymással, hiszen a kérdésben arra tesz javaslatot, hogy a kormány kamatmentes hitellel segítse az árvízkárosultakat, míg az interpellációból kiderül, hogy ez csak egyesek esetében jelentene konkrét segítséget. A kormány a tavalyi megoldás irányában fog megoldási javaslatokat tenni. Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények újjáépítését valószínűleg teljes egészében kormányzati forrásokból fogjuk fedezni, míg a lakás- és mezőgazdasági ingatlanokban keletkezett károk enyhítésére a kormány a felmérések tükrében fog javaslatot tenni. Addig is a kormány a mai döntésével, amelyet a mai nap délelőtt folyamán hozott meg, lehetővé teszi, hogy a lakásépítési kamatkedvezmények kiterjedjenek a belvíz és árvíz sújtotta személyekre is lakásaik helyreállítása érdekében.

Nyilvánvaló, hogy a károk helyreállításában a legnagyobb teher a kormányzatra hárul, ahogy ez történt tavaly is. A Tisza menti önkormányzatok, ahol jártam, köszönik az akkori segítséget, és remélik, hogy idén is hasonló mértékű segítséget fognak kapni. Emellett azonban jól jön minden más segítség, számíthatunk a polgárok adakozására. A Gazdasági Minisztérium munkatársai is gyűjtést szerveztek az árvízkárosultak megsegítésére, és a Gazdasági Minisztérium ezen túl építőanyag-gyártókkal is tárgyal annak érdekében, hogy a gyártók felajánlásokkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy körülbelül 60 millió forint értékű árkedvezménnyel kaphassanak a károsultak építőanyagot.

Kérem a képviselő urat, hogy a választ elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 324 2000.05.23. 0:17  323-327

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány a törvényjavaslatot az általa támogatott módosító javaslatok elfogadásával együtt támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 374 2000.05.23. 4:35  371-374

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A lovasturizmus szekere a nehézségek és a kerékkötő kósák ellenére is halad előre. Mint ön is említette, minisztériumunkban folyik a Széchenyi-terv készítése, ennek prioritásai között szerepel a turizmusfejlesztési program is. A Széchenyi-terv elfogadása után van mód a gyakorlati megvalósítást képező termékfejlesztési programok részletes kidolgozására. A lovasturizmussal intenzíven foglalkozunk. Sok gyakorlati lépést említett a képviselő úr, amelyeket már részben megtettünk. Én ezekhez fűznék még néhányat.

A lovasturizmus a magas fajlagos költésű, tehát fejlesztendő turizmuságak egyike, a konferencia- és gyógyturizmust követő csoportba tartozik. Jó adottságokkal rendelkezünk hozzá, országimázsunk alkotóeleme. Ebben egyet is értünk a képviselő úrral. A Magyar Lovasturisztikai Szövetséggel közösen kidolgoztuk a lovasturisztikai bázisok minősítési feltételeit, és megtörtént ezen bázisok számbavétele is, amit a turisztikai célelőirányzatból finanszírozott a Gazdasági Minisztérium.

A lovasturizmus helyzetének felmérésére készült Phare-támogatással egy tanulmány, amely nemzetközi kitekintést ad a turizmus jelenéről és jövőképéről. A tanulmánnyal elkezdett munkát folytatni kívánjuk, újabb tanulmányt szeretnénk megrendelni. A Magyar Turizmus Rt. tematikus kiadványokat és videofilmet készített, amelyet nemzetközi vásárokon és a külképviseleti hálózatokon keresztül terjesztünk. Az elmúlt évben több pályázati kiírással is támogattuk a lovasturisztikai termékfejlesztést és az oktatást. A rendezvénytámogatások közül kiemelkedik a lovas-világtalálkozó, valamint több nemzetközi rangú lovassportesemény, illetve kiállítási részvétel. Jelenleg az FVM-mel közösen 350 millió forintos pályázat kiírásán dolgozunk, melynek célja a lovasturisztikai bázisok termékfejlesztése, valamint a lovaskultúrához kapcsolódó népi kézművesség és ipari hagyományok ápolása, a falusi turizmus fejlesztésének részeként is. Ez a pályázat várhatóan júniusban fog megjelenni.

Ugyan nem kifejezetten a lovasturizmus a támogatási cél, de ez sincs kizárva a hamarosan megjelenő, az ifjúsági üdültetéseket támogató, az ISM-mel közösen kiadandó pályázatunkban. Dolgozunk a Magyar Lovasturisztikai Szövetség bevonásával a képzési rendszer kialakításán, illetve reformján. A kaposvári lovasakadémia és egyéb oktatási intézmények infrastrukturális alapot biztosíthatnak a lovasturisztikai szakemberképzésre is, de már megtörtént az első két, szintén turisztikai célelőirányzatból támogatott, lovasturisztikai oktatókat képző tanfolyam. Erről képviselő úr nyilván tud, hiszen az egyik helyszín Észak-Magyarországon, a Szirák melletti Sarlóspusztán volt.

A turisztikai vállalkozások tevékenységének szabályozása is folyamatban van. Ennek szakmai egyeztetését végezzük. Jelenleg a fogalmi definíciókon dolgozunk, ehhez az angol szabályozást és a szakirodalmat is felhasználjuk. Szándékainkkal egybeesik a lovasoktatásnak az iskolarendszeren belüli megvalósítása is.

 

(20.40)

 

A bevezethetőséget célzó tanulmány előkészítésére ajánlat már érkezett, a megvalósítására közbeszerzési eljárást kell kiírnunk.

Szintén fejleszteni kívánjuk a gyógy- és lovasturizmus határterületeként a terápiás lovaglást mint egészen egyedi turisztikai terméket. A fentiek mellett regionális szinten is van lehetőség a lovasturizmus támogatására. A regionális idegenforgalmi bizottságok több, mint kétszer annyi forrással rendelkeznek, mint tavaly. Az a rib-ek feladata, hogy a turizmust a regionális fejlesztési tervekbe integrálják, hiszen ez uniós forrásokra is feljogosít majd minket. Mivel 2001-ben a Magyar Turizmus Rt. kiemelt marketing-kommunikációs feladatai között az aktív turizmuságak szerepelnek, ezek között is hangsúlyosan a lovas-, a vízi és kerékpáros-turizmus; a tárcánk jelentős összegeket fordít a lovasturizmusra a több mint 1,6 milliárdos promóciós keretéből.

Tisztelt Képviselő Úr! Végezetül kérem, engedje meg, hogy megköszönjem a mostani felszólalását és azt a munkát, amit más időben más helyeken is a lovasturizmus magyarországi előmozdítása érdekében végez.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Horváth László: Köszönöm.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 378 2000.05.23. 2:49  375-378

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az illetékes miniszter megbízásából válaszolok.

Az önkormányzati törvény alapján a helyi tömegközlekedés ellátása és ennek kapcsán a menetrendek jóváhagyása nem kormányzati, hanem önkormányzati hatáskör. Szegeden a helyi tömegközlekedési igényeket két gazdasági társasági elégíti ki. A Szegedi Közlekedési Kft. a villamosokat és trolibuszokat üzemelteti, a Tiszavolán Részvénytársaság pedig a menetrend szerinti autóbusz-közlekedést látja el.

A szegedi és az újszegedi vasútállomás között a második világháborúban lerombolt híd miatt a közvetlen vasúti kapcsolat megszűnt. Azóta átszállással, vasútpótló autóbusz céljárat szállítja az utasokat. A járat forgalma rendkívül csekély, átlagban öt fő alatti, és emiatt a nyolcvanas évek óta finanszírozási gonddal küzd. Szeged város önkormányzata 1996 februárjában törölte a város alaphálózatából a két vasútállomás közötti autóbuszjáratot, arra hivatkozással, hogy az nem Szeged utazási igényeit szolgálja, hanem ahogy ön is említette, elsősorban Makó és térségéből Szegeden át Budapestre eljutást segíti elő.

A további üzemeltetést Makó és térségének önkormányzatai támogatták. A múlt év végére a támogatás megszűnt, és a már említett alacsony utazási igény miatt a Tiszavolán a járatot megszüntette az érintett önkormányzatok egyetértésével, így május 28-ától a járat ideiglenesen szünetel - nem a minisztérium, nem a kormány döntése értelmében, hanem az érintett önkormányzatok döntése értelmében.

Én azt remélem és kívánom, hogy az önkormányzatok felülbírálják a döntéseiket, lehetővé teszik a járat újjáépítését, hosszú távon pedig abban bízom, hogy Szeged város meglehetős gyorsasággal fejlődik. A város vezetése kifejezetten jó. Ezért bízhatunk abban, hogy terveiknek megfelelően a szegedi körgyűrű déli kiépítése megindul, és ennek eredményeképpen a déli városrészben egy vasúti híddal vegyes közúti híd jön létre, amelyik lehetővé tenné a vasúti és a közúti közlekedés javítását is ebben a térségben.

Ami az M5-ös autópályát illeti, a képviselő úr tudja, hogy ezt az előző kormányzati ciklusban döntötték így el. Én magam is úgy ítélem meg, hogy a térség fejlődésében a kedvezőtlen koncessziós szerződés következményei jelentős gátjául szolgálnak az ottani gazdasági és társadalmi fejlődésnek. Ezen módosítani azonban a jogi lehetőségek hiányában nem tudunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Dán János: Köszönöm szépen.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 386 2000.05.23. 5:10  383-386

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőnő! Kétségtelen, hogy a kormány nehéz örökséget vett át a gazdaság és a társadalom minden területén. Hogy csak egyre utaljak: az előbb hangzott el az M5-ös autópálya ügye, amikor Bauer Tamás képviselő úr meglehetősen érthetetlen módon azt vetette fel, hogy más koncessziós szerződések esetében az állam el tudta érni a koncessziós szerződés módosítását. Nem tudom, ezzel a képviselő úr beismerni akarta-e azt, hogy ezek szerint az előző kormányzat alatt megkötött többi koncessziós szerződés hibás volt, hiszen ezt eddig más ellenzéki, SZDSZ-es képviselők még nem tették meg.

Ismeretes, hogy a magyar kormány az M1-es autópálya esetében azért tudta a koncessziós szerződés módosítását, illetve megszűnését elérni, mert az M1-es autópályát üzemeltető koncessziós társaság egyszerűen csődbe ment. Az M3-as esetében pedig ténylegesen az a helyzet, hogy ott a másik oldalon is az állam állt, tehát az államnak önmagával kellett megállapodnia, ami nyilvánvalóan sokkal könnyebben létrehozható egyezség volt, mint most, amikor az államnak egy külföldi tulajdonban levő M5-ös autópálya-koncessziós társasággal kellene valahogy megállapodni annak érdekében, hogy az a rossz koncessziós szerződés, amelyet az előző kormány idején ütöttek nyélbe, módosuljon, és így Szeged környéke és a Dél-Alföld is gazdasági fejlődésnek indulhasson.

Egy dolgot azért engedjen meg, képviselőnő: nem hiszem, hogy Magyarország helyzete ma rosszabb lenne - gyarmatibb állam lennénk például -, mint amilyen volt az orosz megszállás ideje alatt. 1990 előtt semmink nem volt, egy megszállt ország voltunk, amelyet egy külföldi hatalom kénye-kedve szerint irányított közvetlenül, illetve magyarországi kiszolgálóin keresztül. Ehhez képest Magyarország mára szabad állammá vált, amely a választásokon keresztül kinevezett politikai vezetői által határozza meg saját útját. Legalább azt el kellene ismerni, hogy ez az állítása némiképpen túlzás volt. Egyébként a magyar kormány feladata alapvetően az, hogy a jövővel foglalkozzon, természetesen ahol lehet, ott a hibákat ki kell javítani, ahogy ezt tettük például az előbb említett autópálya-koncessziós szerződések ügyében, és másutt is, ahol lehetett, a javítást végrehajtottuk.

Beszéljünk egy kicsit talán a mai helyzetünket jobban tükröző számokról is! 1999 már tényleg jó év volt, és van némi szimbolikus ereje is annak, hogy a múlt év végén a magyar gazdaság teljesítménye elérte azt a szintet, amelyet a rendszerváltást megelőzően 1989-ben, különös tekintettel arra, hogy időközben a lakosság száma sajnálatos módon óriási mértékben csökkent, így az egy főre jutó gazdasági teljesítmény tulajdonképpen még javult is. Tavaly például a foglalkoztatottság 3,1 százalékkal bővült, a munkanélküliség csökkent, 7 százalékos szintet ért el, ami már az idei első negyedév végére 6,7 százalékra csökkent, ami azért különösen fontos, mert az Európai Unió átlagos munkanélkülisége ezt az értéket lényegesen meghaladja. A múlt évben még a tervezett mértéket is meghaladó módon, 4,3 százalékkal mérséklődött az infláció - 10 százalékot ért el -, és minden előrejelzés szerint az idén egész biztosan egyszámjegyű lesz, vagyis olyan alacsony szintű, amilyen alacsony szintű az infláció Magyarországon több mint 13 éve nem volt.

 

(21.10)

 

A magyar gazdaság teljesítménye tavaly az Európai Unió átlagát kétszeresen meghaladó mértékben nőtt, 4,5 százalékkal, és az idei év első negyedévében valahol 4 és 5 százalék, de lehet, hogy 5 és 6 százalék között lesz a gazdaság növekedése.

Magyarország gazdasága tehát fejlődő, jó ütemben halad előre. Úgy ítéljük meg, hogy megdőlt az a korábbi nézet, miszerint Magyarországon jelentős mértékű gazdasági növekedést és gazdasági egyensúlyt egyidejűleg nem lehet megvalósítani, sőt azt gondoljuk, hogy a gazdasági növekedés ma már feltétele lehet az egyensúlynak is. Ennek érdekében alkottuk meg a Széchenyi-tervet, amely kijelöli a gazdaság fejlesztésének fő irányait, amelyek kifejezetten a magyar gazdaság fejlesztésére koncentrálnak, az infrastruktúra fejlesztésére, az otthonteremtésre, a magyar kis- és középvállalkozók támogatására, az idegenforgalomra és az informatika fejlesztésére.

Az időm lejárt, ezért ezt folytatni nem tudom. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmét. (Taps az FKGP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 16 2000.06.13. 5:03  13-16

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úrnak szeretném megköszönni, hogy a főszezon elején ráirányította a figyelmet a turizmus ügyére. Reméljük, hogy egy sikeres évad áll előttünk.

Ha megnézzük az idei év első negyedévét, akkor azt láthatjuk, hogy ebben az időszakban a magyar turizmus olyan sikereket ért el, mint korábban még soha. Az eddigi legsikeresebb első negyedévet tudhatjuk magunk mögött. Különösképpen kiugró a gyógyszállóink teljesítménye, tekintettel arra, hogy a gyógyszállókban eltöltött vendégéjszakák száma több mint 25 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. Nem akarom hosszan sorolni az adatokat, de megemlíteném, hogy számunkra különösképpen örömteli, hogy a hazai turizmus - amikor magyar állampolgárok Magyarországon költik el a pénzüket - szintén 21 százalékkal növekedett, ami számunkra nemcsak azt jelzi, hogy sikeres kampányt folytattunk az elmúlt időszakban a hazai turizmus erősítése érdekében, hanem utal arra is, hogy a gazdasági növekedés megteremtette a turizmus forrásait is Magyarországon.

Valóban jó üzlet a turizmus. Szeretném megjegyezni, hogy ezt nyilván sokan így látják, hiszen ma Magyarországon mintegy 600 millió dollár értékű szállodaberuházás van folyamatban, ami 11 ezer főnek fog új munkahelyet teremteni. Érdekes összehasonlítás, hogy a magyar bányászatban ennél alig többen, 17 ezren dolgoznak. Reméljük, hogy ez az új szállodakapacitás minél előbb létrejön, és hozzájárul a további sikerekhez.

A turizmus fellendüléséhez adottságaink mellett a kedvező országkép is hozzájárul. A nagyvilág tudja, hogy 7 százalék körüli gazdasági növekedést értünk el, Magyarország nyugodt és kiszámítható partner a világban, és ismeretes, hogy a világ úgy látja a magyarokat, hogy egy vendégszerető, barátságos nép, tehát ezek a sikerek mindannyiunk sikereként is felfoghatóak.

A magyar kormány és a magyar nemzet érdeke a turizmus erősítése. Ma a turizmus a bruttó hazai termék, a sokat emlegetett GDP mintegy 10 százalékát adja, s 300 ezer munkahelyet tart fenn. Különösképpen nagy arányban vesznek részt a turizmus eredményeinek elérésében a hazai családi vállalkozások, kisvállalkozások. Mindezekből a megfontolásokból úgy döntöttünk, hogy a turizmus fejlesztését a Széchenyi-terv részévé tesszük, annak egyik kiemelt programjának tekintjük a turizmust, s az a tervünk, hogy a következő öt-hat évben a jelenlegi 3,4 milliárd dolláros turisztikai aktívumot, többletet 7 milliárd dollárra növeljük.

A turizmus tehát kiemelt terület, viszont nem általában a turizmust kívánjuk fejleszteni, hanem bizonyos nagy növekedési eséllyel rendelkező területekre akarunk koncentrálni. Így például az egyik ilyen terület a témaparkoknak a fejlesztése, amelyre a képviselő úr is utalt, amikor azt mondta, hogy a turisták különlegességeket keresnek a turizmusban. Ilyen különlegességül szolgálhatnak a témaparkok. Erre vonatkozó pályázatokat a közeljövőben már ki is fogunk írni. De ugyanitt említeném meg a gyógyturizmus fejlesztését, ahol Magyarország adottságai kiválóak, és nagyon hosszú szezont tesz lehetővé, hiszen a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyturizmus szezonja igazából az őszi, a tavaszi, illetve a téli időszak.

Szeretnénk a konferenciaturizmust fejleszteni. Ez a turizmus egyre inkább erősödő iparága világszerte. Sajnos, itt még többnyire hiányzik az alap-infrastruktúra, éppen ezért a konferencia-központok megépítése halaszthatatlan feladat Magyarországon. Mivel a lovasturizmusban egyébként is kedvezőek az adottságaink, így érthető, hogy ezen a területen is új beruházásokkal szeretnénk a turisztika kínálatát erősíteni és a majdani eredményeket megalapozni.

Tekintettel ara, hogy semmi sem önmagáért van, így a gazdasági növekedés és a turizmus sem, a Széchenyi-terv figyel arra is, hogy a turizmusból származó előnyöket a lehető legnagyobb mértékben szétossza a magyar társadalomban területi értelemben is, és erre különösképpen jó adottságaink vannak, mert a kiváló turisztikai helyszínek Magyarországon többnyire vidéken találhatóak.

Köszönöm szépen képviselő úr felszólalását, és kívánok mindannyiuknak egy nagyon sikeres turisztikai szezont, s kívánom, hogy majd önök is kellemesen, tartalmasan üdüljenek Magyarországon.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 185 2000.06.13. 3:33  182-188

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnöknő. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Teljességgel méltánylandónak tartom az adott esetben is és általában is a földtulajdonosok igényét, hogy maguk is beleszólhassanak abba, hogy földjüket igénybe veszik-e bányászati célra vagy sem. Akaratukat még akkor is méltányolni kell, ha csupán annyit kívánnak elérni, hogy a lehető legmagasabb árat kapják földjükért, ráadásul most pedig mezőgazdasági megélhetésükről van szó.

Az ön által említett ügy kezdetei arra az időre nyúlnak vissza, amikor a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló bányavállalkozás közüzemi jogaira hivatkozva eljárást kezdeményezett a kifogásolt kutatási engedély kiadása érdekében. Tekintettel a többségi önkormányzati tulajdonra, a kutatási engedély megszerzése így sokkal egyszerűbb volt, annak ellenére is, hogy sokakban felmerült a gyanú: az önkormányzat csak strómanként járt el a formailag kisebbségben levő külföldi tulajdonos érdekében. Csak mellékesen említem meg, hogy ekkor az MSZP-SZDSZ jelentős többségben volt a szigetszentmiklósi önkormányzatban, a polgármester pedig MSZP-SZDSZ támogatással nyert.

Az önkormányzat által kezdeményezett kutatási engedélyezési eljárás még a zárt területek feloldása előtt megindult, ezért ezek között összefüggést keresni felesleges. A Magyar Bányászati Hivatal a földtulajdonosok szándékairól értesülve, a közérdekre hivatkozva a bíróságon megtámadta az általa korábban kiadott engedélyt. Időközben a felháborodás hatására az önkormányzat is kivonult az ügyből, és a helyi MSZP-többség megingani látszott.

Sajnos a bíróság elutasította a Magyar Bányászati Hivatal keresetét, az engedélyt pedig nem változtatta meg. Ez ellen a bírósági döntés ellen még néhány napig fellebbezni lehetséges az önkormányzatnak a bíróságnál; remélem, ezzel a joggal élni fog. A gazdák érdekeinek védelmére egyébként az önkormányzat számos jogosítvánnyal rendelkezik, amelyről tudtommal a Magyar Bányászati Hivatal önt és munkatársait is tájékoztatta. Reméljük, ön is arra ösztönzi majd a helyieket, hogy éljenek ezekkel a jogokkal.

A kutatási engedély azonban - szeretném megjegyezni - nevével ellentétben nem jogosítja fel a bányavállalkozót tényleges kutatási tevékenységre. Ehhez úgynevezett műszaki-üzemi tervet kell készítenie, amit a Magyar Bányászati Hivatal fog majd jóváhagyni, ha erre a jogi feltételeket adottnak látja. Mindenesetre a Magyar Bányászati Hivatal jelezte az érintetteknek és önnek is, hogy ezt csak akkor fogja megadni, ha ehhez a földtulajdonosok is hozzájárulnak. Így tehát a konkrét kutatási és bányászati tevékenység csak a földtulajdonosok hozzájárulásával kezdődhet majd meg jogszerűen Szigetszentmiklóson.

Kétségtelen azonban, hogy az évekkel ezelőtt elfogadott bányatörvénnyel kapcsolatban számos kifogás és ellenvetés merült fel, ezek nagy részével egyet is lehet érteni. Érzékelve ezt, a Gazdasági Minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyetértésben felkérte a Magyar Bányászati Hivatal elnökét, hogy a társtárcákkal együtt készítsen konfliktustérképet, a hatályos jogi szabályozás elemzésével tegyen javaslatot a szükséges módosításokra. Ez a munka folyamatban van.

Remélem, hogy az öröklött gondok megoldását célzó javaslatainkat a tisztelt Ház mindkét oldala támogatni fogja, és ennek érdekében kérem most önt, képviselő úr, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 263 2000.06.13. 2:08  260-263

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Örülök, hogy lehetőséget ad számomra, hogy egyszerre beszéljek a múltról, a jelenről és a jövőről is, hiszen már eddig is sokat tettünk, teszünk, és tenni is kívánunk a hazai kis- és középvállalkozók megerősítése érdekében.

Talán ön ellőtt is ismert az a célkitűzés, amit a Széchenyi-tervben is megfogalmaztunk, miszerint szeretnénk a hazai kis- és középvállalkozók helyzetét javítani, elsősorban abból a megfontolásból, hogy ők nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a hazai gazdaság növekedéséhez, de nem utolsósorban azért is, mert az a meggyőződésünk, hogy a gazdaság növekedéséből származó előnyöket szét kell osztanunk a társadalom legszélesebb köreiben - mind területi, mind társadalmi értelemben -, így különösképpen a hazai kis- és középvállalkozóknak a növekedésbe való bekapcsolásával.

Létezik már az idei évben egy kis- és középvállalkozói célelőirányzatunk. Ez egy olyan pénzösszeg, olyan támogatási keret, amit elkülönítettünk, és idén csak a kis- és középvállalkozóknak adjuk, hogy a nagyobb vállalkozások ne tudják ezt előlük pályázatokkal elnyerni. Ennek megismertetése érdekében szerveztünk egy országjáró túrát, ahol találkoztunk nagyon sok kis- és középvállalkozóval. Én magam is 34 helyszínen voltam, különböző megyékben, különböző helyszíneken, ahol elmondtuk, hogy hogyan lehet pályázatokat benyújtani a legkülönbözőbb célokra. Alapvetően a beruházásokat és a fejlesztéseket szeretnénk támogatni.

Van néhány kiemelt terület ezen belül is. Például a hazai kis- és középvállalkozók turisztikai célú beruházásait tartjuk nagyon fontos területnek, de a praxisprivatizációval összefüggésben eszközvásároláshoz is adunk például támogatást. A külpiacokon való megjelenést támogatjuk - például a vásárokon való megjelenést -; általában a külföldi marketing az, amihez hozzá tudunk járulni. A mikrohitel összegét 1,3 millióról 3 millióra emeltük, és szeretnénk egy olyan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kisvállalkozói kölcsönprogramot beindítani, amelyik akár 10 millió forintig lehetővé tenné a kölcsön felvételét.

Köszönöm szépen, elnöknő.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 271 2000.06.13. 1:45  268-271

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Képviselőnő! Köszönöm szépen a kérdést, örülök, hogy beszélhetek a kormány energiatakarékossági elképzeléseiről. Nyilván ön előtt is ismert, hogy egy tavaly októberi kormányhatározat döntött az energiatakarékossági programról, amely egy hosszú program, 2010-ig terjedő tartalommal határozta meg a kormány ezen a területen a feladatainkat.

Ennek ellenére már idén elindítottuk a takarékossági programot. Az idei év egy kísérleti év. Úgy látom, hogy a kísérlet tulajdonképpen nagyon is jól sikerült, hiszen óriási érdeklődés volt az általunk meghirdetett támogatás iránt. Ennek nyilván több összetevője volt. Egyrészt nagyon nagy összegű, a beruházási érték 30 százalékának megfelelő, vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk. Másrészt pedig tapasztalható, hogy a lakosság életszínvonalának növekedése, a reálbérek növekedése ma már egyre több család számára teszi megengedhetővé, hogy beruházzanak az energiatakarékosság területén.

Az idei évben szeretnénk támogatni a napkollektorok, napelemek felszerelését is, és általában a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan szeretnénk támogatási programokat kiírni. Az idei évben a Gazdasági Minisztérium még a gazdasági célelőirányzatból kíván energiatakarékossági programot megvalósítani, és a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt fogunk indítani egy közös programot még ugyanebben az évben. Természetesen, mivel a program hosszú távú, 2010-ig szól, ezért a jövő évben ezt szeretnénk továbbfejleszteni. Reméljük, hogy az e program kiszélesítésére vonatkozó feltételeket az Országgyűlés számunkra biztosítani fogja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 22 2000.06.15. 7:31  15-209

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Széttekintve a teremben, próbálom értelmezni a Házszabály azon rendelkezését, miszerint 78 képviselő kezdeményezhet politikai vitanapot. Ha jól tudom, akkor ezek mindannyian MSZP-SZDSZ-képviselők voltak. Némi gyors számolást végezve most a tízet is elérte a számuk, de időnként ez hét alá csökken. (Keller László: A jövőről beszélj!)

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A kormány egy átfogó gazdaságfejlesztési tervet, a Széchenyi-tervet kívánja elfogadni, amely azt tűzte ki maga elé célul, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állítsa, illetve tartós növekedési pályán tartsa. Természetesen a gazdasági növekedés nem önmagáért való cél. A gazdaság növekedésének az a célja, hogy mi, magyar állampolgárok jobban, boldogabban élhessünk a jövőben. Ezért a Széchenyi-terv fontos célkitűzése, hogy a gazdasági növekedés esélyeit és az ebből származó előnyöket a magyar társadalomban a lehető legszélesebb körben szétossza; szétossza nemcsak társadalmi, hanem ezen belül földrajzi értelemben is. Magyarán, olyan helyekre is eljusson Magyarországon a növekedés, a felemelkedés esélye és előnye, ahova eddig az nem jutott el. Ennek egyik legfontosabb eszköze az autópálya-fejlesztés, az autóút-építés felgyorsítása, végrehajtása. Az ország versenyképessége szempontjából is fontos, hogy Magyarország ne legyen kettészakadott ország, egy fejlettebb és egy elmaradott részre szakadt területe Európának.

Az autópálya-építés közvetlen gazdasági előnyökkel is jár, hiszen a gyorsított autópálya-építés éves szinten fél százalékkal emeli a bruttó hazai terméket, az oly sokat emlegetett GDP-t, közvetett hatása viszont ennél talán mindannyiunk számára is fontosabb. Hiszen vannak olyan nemzetközi vizsgálatok, amelyeket magyar kutatók is meg tudnak erősíteni, miszerint ha két város között a közlekedés távolsága tíz perccel csökken, akkor a két város között haladó autópálya 30-40 kilométeres sávjában a foglalkoztatottság szintje minden tíz percre vetítve 0,3 százalékkal nő; ennyi új munkahely keletkezik.

Talán ami ennél fontosabb: egy stabilabb gazdasági növekedés nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem a már meglévő munkahelyek biztonságát is növeli, magyarán, sokkal kevesebb munkahely megszűnését fogja eredményezni, mint ahogy ez egyébként fejlesztés nélkül történne. Az összes gazdasági előnynek azonban csak mintegy 70 százaléka keletkezik ebben a 30-40 kilométeres sávban, a fennmaradó 30 százalékos gazdasági, foglalkoztatásbeli előny a csatlakozó területeken érvényesül.

Nagyon fontos szempont, ahogy Varga Mihály államtitkártársam említette, hogy az autópályák kivitelezői hazai vállalkozók lesznek, hiszen ez elsősorban Magyarországon teremt munkahelyeket, különösképpen a magas képzettségűek számára teremt többletlehetőséget. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy az autópálya-építésből keletkező jövedelem is így Magyarországon marad, a magyar gazdaság teljesítményét növeli.

Nagyon fontosnak tartjuk az Európai Unióba való belépésünk előtt, hogy magyar vállalkozók jelentős tapasztalatra tegyenek szert az autópálya-építés területén azért, hogy ha majd az Európai Unió tagjává válunk, és Magyarországon az autóút-építés folytatódik, illetve lehetőség nyílik külföldön európai uniós pénzekkel épülő autópálya-építésekre, akkor ebben a hazai vállalkozók részt vehessenek, illetve bekapcsolódhassanak majd nagyobb eséllyel. Nyilvánvalóan erre szinte alig lett volna esély akkor, ha az eddigi gyakorlat folytatódott volna. Ez nagyon sok ezer magyar munkahely távlatos megszűnését eredményezte volna.

Ha valaki szétnéz ma Magyarországon, akkor lehetetlen nem észrevenni, hogy új zöldmezős beruházások, nagyobb ipari fejlesztések főként abban a térségben valósulnak meg, ahol már autópálya van, illetve ahol az autópályát a kormány tervezi. Külön érdekes ebből a szempontból az M3-ast megtekinteni, hiszen az M3-as meglévő szakasza mellett már jelentős ipari fejlesztések mentek végbe. De ami ennél talán szembetűnőbb, hogy ott, ahol még csak tervezzük, ígérjük az M3-as megépítését, milyen iszonyú mértékű gazdasági növekedés és új beruházások indultak meg. Elég itt talán csak a tiszaújvárosi ipari park fejlesztésére, illetve Nyíregyházára utalnom.

Beosztásomból fogva sok beruházóval kell tárgyalnom, akik elmondják, hogy döntéseikben rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a kormány autópályát akar építeni ezen a területen. Ők hisznek - a hivatásos kételkedőkkel szemben - ezekben az ígéretekben, és erre való tekintettel telepítik már most a gyáraikat a Nyírségbe, illetve Borsodba. Teljesen nyilvánvaló például, hogy a nyíregyházi ipari fejlesztés, egy amerikai beruházás, azért választotta Nyíregyházát telephelyül, és azért hozott létre ötezer munkahelyet, mert ott autópálya fog épülni.

Az M3-as egyébként mintegy 1,6 millió főt érint kedvezően. Ennyien laknak az észak-alföldi régióban. Számukra a legrövidebb távú autópálya-építési elképzelések is 45 perccel csökkentenék az utazási távolságot Budapestig. Ez tehát azt jelentené, hogy mintegy 1,5-2 százalékkal növekedhet ebben a térségben a foglalkoztatottság. A legóvatosabb becslések szerint is legalább 7-8 ezer munkahely jön létre. Ha arra gondolunk, hogy már ennél tulajdonképpen a tervek nyilvánosságra hozatala miatt is lényegesen több munkahely megteremtésére irányuló beruházás kezdődött meg, akkor elképzelhetjük, hogy ennek az autópálya-építésnek, ennek az elképzelésnek az előnyei még nagyobb léptékűek, még nagyobb mértékűek lehetnek.

Azonban sajnos meg kell említeni az M5-ös esetét is. Az M5-ös egy olyan autópálya, ahol az előző kormány koncessziószerződéssel magas autópályadíjak kialakítási irányába vitte az ügyeket. A dél-alföldi régióban ugyanez a fejlődés ennek következtében sajnos nem tapasztalható, sőt kifejezetten azt lehet látni, hogy a dél-alföldi régió fejlődése a korábbi időszak elhibázott autópálya-fejlesztései miatt leállt, sokkal kevesebb reményünk, kilátásunk van a kedvező jövőbeni fejleményekre, mint az észak-alföldi régióban élőknek, ahol olcsón, gyorsan az állampolgárok által és a vállalkozások által is használható módon fog autópálya épülni. Ez a kormány terve, hogy ilyen autópályák épüljenek, hogy ott, ahová az autópályák elérnek, a választóinknak, a magyar polgároknak tényleges felemelkedési lehetőséget tudjunk kínálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 186 2000.06.15. 13:14  15-209

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs könnyű dolgom, amikor a kormány nevében egy ilyen szerteágazó vitát kell összefoglalnom.

Ha megengedik, egy személyes megjegyzéssel kezdem. Nem tudom, lesz-e majd valaha egy leg-leg-leg-verseny a parlamentben, ahol, mondjuk, összevetik azt, hogy melyik volt a leghosszabb hozzászólás, melyik volt a legrövidebb hozzászólás, melyik ülés tartott a legtovább, vagy melyik volt a legérdekesebb vagy más szubjektív szempontok alapján megítélhető hozzászólás. De ha lesz olyan kritérium, hogy melyik hozzászólás tartalmazta a legnagyobb szemenszedett tévedést, akkor én egész biztosan Baja Ferenc MSZP-s képviselő úr mai felszólalására fogok szavazni, mert az tényleg meglepett, hogy négy államtitkár itt ült a teremben, én magam tőle mintegy tíz méterre ültem, és éppen a szemem közé nézett, amikor azt mondta a kamerába és a mikrofonba, hogy a kormány részéről senki nincs jelen, tehát én sem vagyok jelen, akire éppen nézett. (Zaj és közbekiáltások.) Megjegyzem, persze érthető, ha valaki azt akarja bebizonyítani, hogy ami nincs és aminek a veszélye nem áll fenn, azt majd lesz, az azzal is megpróbálkozik, hogy azt is bebizonyítsa, hogy nincs, ami van. (Közbekiáltások.)

Tisztelt Kovács Kálmán Úr! Záróbeszédbe nem illik közbekiabálni. Általában sem illik, de záróbeszédbe különösképpen nem illik.

Volt más furcsasága is ennek a vitának. Elég szokatlan, hogy miközben a magyar parlament Házszabálya előírja, hogy legalább 78 képviselőnek kell kezdeményeznie egy politikai vitanapot, ebben az esetben ezek kizárólag MSZP-s és SZDSZ-es képviselők voltak, addig közülük a legjobb esetben is, amikor a csúcson voltak, csak tízen-tizenöten voltak jelen, de az átlagos létszám inkább hét-nyolc között mozgott. Ha most gyorsan megszámolom, azt látom, hogy éppen tizenketten vannak jelen a vita végére. (Hegyi Gyula: És öt fideszes!) Azt gondolom, ha valaki vitát kezdeményez, illendő azon részt vennie.

A mai vita tervezett témája az volt, hogyan lehet gyorsan és tisztességesen autópályát építeni. Meg kell mondani, a kezdeményezők ezt nem mondták meg nekünk, erre nem tettek javaslatot. Azt persze mondták, hogy úgy ne építsünk autópályát, ahogy mi szeretnénk, de hogy hogyan kellene csinálni, azt nem mondták meg. Talán ennél is meglepőbb, hogy azt sem mondták, úgy csináljuk, ahogy ők csinálták annak idején, ami persze érthető, hiszen ha valaki a mai vitát végighallgatta - különösképpen azokat a felszólalásokat, amelyek arról szóltak, hogy a korábbi időszak autópálya-építéseit milyen ellentmondások jellemezték -, és elolvasta azt a kiosztásra került titkos, illetve bizalmas dokumentumot, amely a korábbi időszak autópálya-építésére vonatkozó adatokat és tényeket sorol fel, az tudja, hogy ilyet nem is javasolhattak volna, mert ahogy korábban autópályát építettek, az teljesen tarthatatlan és követhetetlen magatartás lenne a mai ismereteink birtokában.

Hogy hogyan építsünk autópályát, erre ők azt a választ adták talán, hogy legjobb lenne, ha sehogy nem építenénk, de semmiképpen se építsünk gyorsan. Kifejezetten volt olyan felszólalás is, hogy júliusban ne is kezdjük el az autópálya-építést, hanem írjunk ki pályázatokat, és akkor legalább fél évvel el fog húzódni az autópálya-építés. Arra vonatkozó megjegyzés is volt, hogy akkor ez majd szeptember-októberben kezdődhet el, de ismerve a vonatkozó jogi szabályozást, ez nyilván még későbbi kezdésre adna csak számunkra lehetőséget.

Volt olyan is, hogy ez ne legyen olcsó - ez igazán meglepő volt -, merthogy ez nem lehetséges, nem lehet olcsón autópályát építeni, tehát ezzel próbálkozni sem kell, ahogy mi szeretnénk, felesleges ezzel próbálkozni. S ami igazán meglepett, olyan megjegyzés is volt, hogy ha lehet, inkább az autópályadíjak emelésének az irányába tegyünk lépéseket, hiszen a jelenlegi autópályadíjak, a matricás rendszer nem biztosítja a fenntartás költségeit sem, ezért nyilvánvalóan az a következtetés adódik ellenzéki oldalról, hogy akkor viszont az autópálya-díjtételeket is emelni kellene.

Mi nem fogadjuk meg ezeket a szerintünk rossz javaslatokat, hanem ragaszkodunk ahhoz, hogy az autópályát úgy építsük, ahogy mi szeretnénk.

Ha megengedik, néhány témán végigmegyek, amelyek ma felmerültek, amelyek érdekesebbek, és amelyeket érdemes összefoglalni.

Itt van például a közbeszerzés ügye. A mai napon nyilvánvaló bizonyítást nyert, hogy a korábbi időszak autópálya-építéseiben sem volt közbeszerzési eljárás. Az is nyilvánvalóvá vált - de ezt korábban a közbeszerzési tanács is megerősítette -, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mellett sem szükséges a kormány által elképzelt autópálya-építési módszer mellett közbeszerzést kiírni.

Ami érdekes és új információ volt, az a Központi Ellenőrzési Iroda 1997-ben végzett vizsgálatának napvilágra kerülése. Érdemes megemlíteni, hogy ezt a vizsgálatot akkoriban, 1997-ben a kormány kezdeményezte. Ez a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy lényegesen előnyösebb tisztán állami forrásból autópályát építeni, mint koncessziós pályázattal. Több okból: részben, mert kisebb költséggel lehet így megépíteni az autópályát, részben azért, mert a nemzeti célok jobban érvényesíthetők, és az úthasználati díjak is előnyösebben alakíthatók ki.

Miért jutott erre a következtetésre a Központi Ellenőrzési Iroda 1997-ben, az akkori kormány felkérésére? Először is azért, mert a koncessziós szerződéseknél - mondta 1997-ben a Kormányzati Ellenőrzési Iroda - az igazi cél a bevétel, a profit, a haszon maximalizálása, ami beépül az autópálya-építés költségeibe, ami viszont az állami autópálya-építésnél nem jelenik meg. Az állam olcsóbban tud hitelt felvenni, mint a koncessziós autópálya-építő, nyilvánvalóan ez is drágábbá teszi a koncessziós autópályát az államilag épített autópályánál. S mivel egy ilyen autópálya drágább, ezért magasabb díjakat is kellene rajta szedni, és ha magasabbak a díjak, akkor a környező párhuzamos utakon nagyobb forgalom, nagyobb környezetszennyezés, nagyobb terhelés jelenik meg. Éppen ezért a koncessziós autópályák gondolata - szögezi le a Központi Ellenőrzési Iroda már 1997-ben - megbukott, erős társadalmi ellenállásba ütközik.

A másik nagy tárgykör, amivel ma foglalkoztunk, az EU-támogatások ügye. Itt is kiderült, hogy az Európai Unió nem kíván az előttünk álló autópálya-építésekre támogatást nyújtani, ellenben - nagyon helyesen - a magyar kormány a vasút fejlesztéséhez kér európai uniós támogatást, amelyet az Európai Unió el is fogad.

A gyorsaság kérdése: kiderült, hogy közbeszerzéssel a jelenlegi állapotban is lassulna az autópálya-építés, a lehető leglassúbb autópálya-építési módszer lenne, ha most írnánk ki közbeszerzési eljárást, ezért így nem is lehetne elkezdeni nyáron az építkezést.

 

 

(14.10)

 

 

A tisztesség kérdése: ez a mai politikai vitanap címében is szerepelt. Néhány adat itt is napvilágra került, amelyek eddig sokak előtt ismeretlenek voltak. Talán meglepő, hogy az előző időszakban 247 millió forint tanácsadói díjat osztottak ki autópálya-építési üggyel összefüggésben olyanoknak, akik ezekben a tanácsadói tevékenységükben eljárva nyilván a legkevésbé szolgálhatták az állam érdekeit.

Szó volt arról, hogy létezett egy a Sawyer-Miller nevezetű cég, amely különböző tevékenységeket végzett, többek között 1998-ban, közvetlenül a választásokat megelőzően szerződést kötöttek vele, tízéves időtartamra, az autópálya píártevékenységének a támogatására. Ennek a cégnek a tulajdonosa, érdekes módon, Demszky Gábor kampányfőnöke is volt, aki ebben a minőségében is segítette Demszky Gábor tevékenységét. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Hoppá!) Ebben is van személyes vonatkozás, tekintettel arra, hogy ez a cég végzett az M0-ás, választókerületemet érintő részén is píártevékenységet, óriási felháborodást kiváltva, mert röplapokon bedobálva megtévesztő adatokat közölt kerületem választópolgáraival, ráadásul pont a választási kampány kellős közepén. Így a választási kampány idejére a helyi választási bizottság a cég tevékenységét be is tiltotta. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Gyalázat! Szégyen!)

Az ár kérdése: felmerült például az M0-ás ügye, ez is érdekes volt. 1995 januárjában még 18 milliárd forintnyi költséggel számoltak, de aztán '95 júniusában hirtelen jött - érdekes, hogy ez egyáltalán miért került az asztalra - egy Demszky Gábor-Lotz Károly-találkozó, s azon az ár már rögtön 7 milliárd forinttal, 25 milliárd forintra emelkedett. Végezetül ez a szakasz 28 milliárd forintért, tehát még ennél is 3 milliárd forinttal többért épült meg, de úgy, hogy az eredetileg tervezett híd már meg sem épült. Meglepő, hogy az SZDSZ szerint ennél olcsóbban nem is lehet autópályát építeni.

Abból indulunk ki, hogy nyilvánvalóan megbukott az M3-as és az M1-es modellje. Erre a legjobb bizonyíték, hogy ezek az autópályák gyakorlatilag becsődöltek. Az új kormány elérte, hogy ezeken lényegesen olcsóbban lehessen közlekedni, mint korábban. Egy világrekorddal kevesebb, mert ma már nem a magyar M1-es autópálya a világ legdrágább autópályája, mint ahogy korábban volt. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Az M5-ös!) A kormány arra törekszik, hogy a jövőben is olcsóbb autópályák épüljenek, olyan autópályák, amelyeket a magyar polgárok is tudnak használni, amelyen szívesen utaznak, amelyet a magyar vállalkozók is örömmel használnak, amikor szállításokat végeznek.

A magyar kormány célja az, hogy az autópálya kivitelezésében a hazai vállalkozások nagyobb arányban vehessenek részt, elsősorban ők vehessenek részt, hogy ez a hatalmas beruházás, amelyet a kormány az autópálya-építésre kíván fordítani, a magyar vállalkozókat és ezáltal a magyar gazdaságot segítse, a magyar polgároknak javítsa a megélhetési minőségét, teremtsen új munkahelyeket.

A magyar kormány a korábbi átlagárhoz viszonyítva legalább 5 százalékkal alacsonyabb áron kíván autópályát építeni, természetesen a inflációs tényezőket és az áremelkedéseket figyelembe véve. Ez minimum 10 milliárd forintos megtakarítást jelent. Kapuk nélküli autópályát szeretnénk, olyan autópályát, amelyen szabadabban lehet közlekedni, alacsonyabb áron, nagyobb kedvezményekkel közlekedhetnek azok, akik ezt rendszeresen igénybe veszik.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az a mi feladatunk, hogy ezt megvalósítsuk. Az a mi feladatunk, hogy lehetővé tegyük, amit mások lehetetlennek tartanak. Az a mi feladatunk, hogy a fellendülés esélyét vigyük oda, ahol az eddig nem volt adott. Az a mi feladatunk, hogy Borsod, Szabolcs megyében, az ország keleti és elmaradott régióiban is megteremtődjön a gazdasági felemelkedés, az új munkahelyek teremtésének a lehetősége. Az a mi feladatunk, hogy olyan programot hajtsunk végre, amelyben ma hiszünk, s amelynek számos ellendrukkere van.

Kérem mindazokat, akik hallgatták a mai vitát és azokat is, akik ebben részt vettek: higgyék el, ez lehetséges, és ezt végre fogjuk hajtani. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Szalay Gábor: És akkor mikor lesz autópálya, államtitkár úr?)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 8 2000.06.19. 4:13  5-8

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársak! Kedves Frakcióvezető Úr! A magyar gazdaság az idei év első negyedévében valóban nagyon jó eredményt ért el, meg kell említeni azonban, hogy némi óvatossággal kell ehhez a jó eredményhez közelítenünk, hiszen a világgazdaság általában fellendülésnek örvend, és ilyen kedvező világgazdasági környezetben sikerült ezt az egyébként valóban rekorddöntő, majdnem 7 százalékos gazdasági növekedést elérnünk.

Az első negyedévben a kelet-ázsiai országok gazdaságának majdnem mindegyike 6-7 százalékkal növekedett; a Magyarország számára sokszor mintául és példázatként szolgáló Írország gazdasági növekedése is 7 százalék körüli, és a világ vezető gazdasági hatalma, az Egyesült Államok gazdasági növekedése is 5 százalék felett volt az első negyedévben.

 

 

(14.20)

 

Számunkra különösen fontos, hogy a közeli és legnagyobb piacunk, az Európai Unió gazdasági növekedése is a vártnál nagyobb volt az év első negyedévében.

Mindenképpen meg kell azonban említeni, hogy tavaly a kormány helyes döntést hozott, amikor az első negyedév végi kedvezőtlen adatok ellenére nem hallgatott azokra, akik újabb Bokros-csomagot, pótköltségvetést kértek; a gazdaság visszafogása, lassítása helyett inkább a gazdaság növekedésének irányába tett lépést. Meglepő, hogy most, amikor a gazdaság jól megy, újra sokaknak megint a visszafogás iránti igény jut az eszébe, újra csomagokat kérnek tőlünk, azt említve föl, hogy a gazdaság túlfűtött, attól tartva, hogy ez hosszú távon nem lesz tartható, és ebből gondok adódhatnak.

Szeretnénk megjegyezni, hogy az államháztartás hiánya - ahogy képviselő úr is utalt erre - az árvíz ellenére is tervszerűen alakul, a folyó fizetési mérleg pedig kifejezetten kedvezőbb a vártnál, 180 millió euróval kedvezőbb az előző év azonos időszakánál. Az infláció is lassul, annak ellenére - ahogy képviselő úr is említette -, hogy az energiahordozók világpiaci ára nem éppen kedvező. S ami nagyon fontos még, ami bizonyítja, hogy a gazdaság nem túlfűtött, hogy a munkaerőpiacon még számos tartalékkal rendelkezünk, tehát a munkaerő-piaci tartalékok sem merültek ki, annak ellenére, hogy rendkívül fontos, hogy a munkanélküliség tovább csökkent és a foglalkoztatás is bővült.

A magyar gazdaság alapvetően nem a hazai fogyasztásnak köszönheti növekedését - bár a fogyasztás bővülési adatai is kedvezőek -, hanem az export növekedésének. Alapvetően az exportra termelő ipar az, amelyik a gazdaság növekedéséhez nagymértékben hozzájárul, illetve a beruházások, nem pedig a fogyasztás.

A kormány úgy ítéli meg, hogy a növekedés nem gátja, akadálya a stabilitásnak, hanem kifejezetten ma gazdasági növekedéssel lehet hosszú távú stabilitást elérni. Ezért kívánjuk a Széchenyi-tervet megvalósítani, amelyik azt is célul tűzi ki, hogy a gazdasági növekedésből származó előnyöket és lehetőségeket az ország lehető legnagyobb részén szétterítsük, nemcsak földrajzi, hanem társadalmi értelemben is. Új munkahelyeket szeretnénk teremteni például, és arra törekszünk, hogy a magasabb gazdasági növekedés által a meglévő munkahelyeknek minél nagyobb hányadát tudjuk biztonságosan megőrizni.

Azt szeretnénk, ha a magyar kis- és középvállalkozások előnyt élveznének a gazdasági növekedésből, s néhány kiemelt területen - mint például a turizmus területén, illetve az otthonteremtés területén - szeretnénk jelentős előrelépést elérni.

Röviden összefoglalva: a Széchenyi-tervnek van egy olyan aspektusa is, hogy azt szeretnénk, ha minden magyar családnak meglenne a saját gazdasági növekedése.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 8 2000.06.20. 4:58  5-8

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A polgári kormánynak valóban kitüntetett törekvése az otthonteremtés előmozdítása. A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv keretében kíván ennek érdekében erőfeszítéseket tenni.

Az otthonteremtés céljára az Országgyűlés jelentős mértékben növelte a költségvetési törvényben a rendelkezésre álló támogatásokat, azonban, hogy egy országban mennyi lakás épül ténylegesen, az nem csupán a támogatások nagyságától függ, hanem attól is, hogy azok, akik építkezni akarnak, hogyan látják a saját helyzetüket és a saját jövőjüket; magyarán: a lakásépítések számának változása némiképpen tükrözi a hangulatok változását is. Éppen ezért nagyon örömteli, ahogy erre képviselő úr is utalt. Az elmúlt időszakban, az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához képest országos átlagban 34 százalékkal növekedett a kiadott, érvényes lakásépítési engedélyek száma, mert ez egyszerre utal arra, hogy a megnövelt támogatás és a reálbérek növekedése, illetve a gazdaság kedvező helyzete a pozitív várakozásokat ezen a területen is erősítette Magyarországon.

Külön örülök annak, hogy a lakásépítési kedv növekedése leginkább a vidéki városokban jelentkezett, hiszen a vidéki városokban a lakásépítési kedv növekedése 65 százalékot ért el.

(12.20)

 

Képviselő úr felszólalásának aktualitását az adja, hogy július 1-jétől több új rendelkezés is hatályba fog lépni, amelyekkel a kormány a lakásépítést tovább kívánja gyorsítani. Talán az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó módosítás a lakásépítési rendeletet érinti, amelyben a kormány a kiegészítő kamattámogatásra jogosultak körét jelentő mértékben kiszélesíti és így nagyon sokak számára ad támogatáshoz való hozzájutási lehetőséget, akik ezzel korábban nem élhettek volna.

A másik jelentős változás, hogy a kormány abból a megfontolásból, hogy ne csupán magántulajdonban álló lakások épüljenek, vagyis olyan lakások, amelyeket a tulajdonosok laknak, hanem a bérlakásépítések is induljanak meg, egy állami támogatású bérlakás-építési programot kezd. Ennek partnerei majd az önkormányzatok lesznek, ők nyújthatnak be pályázatot a Gazdasági Minisztériumhoz. A program fedezetéül ebben az évben kétmilliárd forint szolgál, amelyet jövőre megközelítőleg négymilliárd forintra szeretnénk majd emelni.

Ez a program úgy fog működni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vállalják, hogy az állami támogatással szociális, illetve nonprofit bérlakásokat építenek, és a költségek legalább 20-30 százalékát vállalják - ami lehet az önkormányzatok rendelkezésére álló pénzeszköz, hitel vagy akár a saját tulajdonukban álló ingatlan is -, a fennmaradó részre pályázaton igényelhetnek támogatást a Gazdasági Minisztériumtól. Mi azt reméljük, hogy az önkormányzatok között egyfajta egészséges verseny fog kialakulni, és az önkormányzatok az előbb említettnél lényegesen nagyobb önrészt vállalnak a bérlakás-építési programban, mert így el tudnánk érni, hogy az állami támogatás hatékonyabban érvényesüljön, másrészt pedig ennek következtében a tervezetthez képest is még nagyobb számú bérlakás épülne Magyarországon.

Mi arra számítunk, hogy a lakástámogatási rendeletek hatására mind a saját tulajdonban álló lakások száma, mind pedig a bérlakások száma jelentős mértékben növekedni fog, így a lakásmobilitást elő tudjuk mozdítani, a fiatalok és az idősebbek is könnyebben és olcsóbban fognak lakáshoz jutni, könnyebben fognak olyan helyen lakást találni maguknak, ami közel van a munkahelyükhöz, a lakásépítések növekvő száma pedig jelentős mértékű új munkahelyet fog teremteni, amelyek azok számára is előnyösek lesznek, akik ugyan most még nem tudnak maguknak lakást építeni, de a jövőben a több munkahely nyilvánvalóan még több lakásépítést is generálni fog.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 256 2000.06.20. 5:41  253-256

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni rendkívül értékes hozzászólását és gondolatait. Ha megengedi, akkor megpróbálnám meglehetősen röviden összefoglalni a kormány és a Gazdasági Minisztérium törekvéseit.

A Tiszát ért kár természete kettős. Egyrészt a Tiszát kár érte az élővilág pusztulásával, ami a ciánszennyezés következménye, de legalább ugyanilyen mértékű az a kár, amit a Tisza vidéke amiatt szenved el, mert a ciánszennyeződés híre a széles nagyvilágban elterjedt.

A Gazdasági Minisztérium alapvetően ezzel az utóbbi problémával foglalkozik, az élővilág helyreállításával egy külön kormánybiztos foglalkozik, akinek tevékenysége önök előtt - és ön előtt is, képviselő úr - rendkívül jól ismert. Maga a Gazdasági Minisztérium egy külön programot alkotott meg, a Széchenyi-tervet, amelynek egyik kiemelt feladata a hazai turizmus fejlesztése. Természetesen a Tisza-völgyében megvalósuló idegenforgalmi beruházások számunkra különösen fontosak, hiszen ezek lehetővé teszik, hogy ezen a területen az idegenforgalom újabb lendületet kapjon.

Azonban van néhány speciális feladat is, amivel az elmúlt időszakban a ciánszennyezéssel összefüggésben foglalkoztunk. A legfontosabbnak a tájékoztatást tartottuk, vagyis azt, hogy minél szélesebb körben tegyük ismertté azt a tényt, hogy a szennyezés levonulása után - különösképpen az árvíz következményeként - a szennyezés veszélyei mára megszűntek. Tehát a Tiszában lehet fürödni, a Tisza egészségre nem ártalmas.

Erről szerettük volna meg is győzni a partnereinket, valóságos kampányt indítottunk ennek érdekében, nemcsak a hazai sajtót, hanem a külföldi sajtót is felhasználtuk, kiadványokat adott ki a Gazdasági Minisztérium erre a célra létrehozott cége, a Magyar Turizmus Részvénytársaság, így az "Él a Tisza" című kiadványt említeném példaként, amely a Tisza menti turisztikai ajánlatokat foglalja össze mind a belföldi turizmus, mind pedig turizmus fellendítése érdekében.

Kétoldalas összefoglalást tudok önnek mutatni arról, hogy mikor milyen akciókat hajtott végre a Gazdasági Minisztérium illetékes szerve ennek a kampánynak a keretében; tulajdonképpen minden napra nemcsak egy, hanem néha több megjelenés és akció is jutott. Konferenciákat szerveztünk idehaza és külföldön is, részt vettünk hazai és nemzetközi kiállításokon; különösképpen a külföldieket tartom itt fontosnak. Némelyik magyar párt, például a Fidesz is rendezett konferenciát a Tiszával összefüggésben.

Most nagyon fontosnak tartjuk a monitortevékenységet. Megállapodást kötöttünk a német autóklubbal, amely a Balaton vízminőségét is vizsgálja; az ő vizsgálatuk alapján befejeződött a Tisza-tó vízminőségének vizsgálata, és örömmel szeretném jelenteni, hogy a múlt héten elkészült a jelentésük, amely a Tisza-tó vízminőségét kiválóra minősíti, azaz kifejezetten ajánlják a német és az osztrák turistáknak - ők a legnagyobb küldő országok a Tisza-tó környékén - a Tiszában való fürdést, illetve a Tisza ilyen célból való látogatását.

Politikai kapcsolatainkat is felhasználjuk. A külföldi utak, látogatások alkalmával különösképpen a legnagyobb küldő országokban, Németországban és Ausztriában folytattunk kampányt annak érdekében, hogy a partnereinket meggyőzzük arról, hogy a Tisza alkalmas az üdülésre.

 

(21.00)

 

A helyi regionális idegenforgalmi bizottságok támogatása is jelentős mértékben emelkedett, tavaly 94 millió forintot kaptak a térségben érintett idegenforgalmi bizottságok, idén ez 320 millió forintra nőtt, és ezen túl különösen fontos, hogy 80 millió forint turisztikai marketing-költségvetésük van a térségben érintett regionális idegenforgalmi bizottságoknak, amely a kormány által átengedett forrás annak érdekében, hogy a Tiszával kapcsolatos marketingtevékenységüket erősíteni tudják.

Végezetül szeretném elmondani, úgy ítélem meg, hogy a Tiszával összefüggő feladat nemcsak a kormány feladata, hanem mindannyiunk feladata. Szeretnék önnek is köszönetet mondani ezért a felszólalásért, úgy érzem, ez is ezt szolgálja. Szeretném megköszönni azoknak az országgyűlési képviselőknek és külföldi követségek diplomatáinak, munkatársainak, akik szabad idejükben kampányoltak a Tiszáért. Külön szeretném megköszönni Áder János házelnöknek, hogy a hétvégén egy Tisza-tavi rendezvényen, egy vízilabda-mérkőzésen nemcsak kiváló vízilabdatudását csillogtatta meg, hanem azt is, hogy a Tiszában minden kockázat nélkül lehet fürödni, vízilabdázni, hiszen szemmel láthatólag az elnök úr a tiszai fürdőzés ellenére is jó, mi több, egyre jobb egészségnek örvend.

Önöknek azt kívánom, hogy nyári szabadságukat, ha lehet, legalább egy-két nap erejéig töltsék a Tiszánál.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az FKGP soraiból. - Dr. Horváth Zsolt tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 221 2000.09.05. 3:55  218-224

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőnő! Tisztelt Ház! A Gazdasági Minisztérium kiemelt feladatának tartja a turizmus fejlesztését, hiszen a turizmus azzal a képességgel rendelkezik, hogy az egyébként is nagyon magas gazdasági növekedés kétszeresét érje el. Éppen ezért a Széchenyi-terv a következő évre 25 milliárd forintot irányzott elő a turizmus fejlesztésére, ami olyan nagyarányú turizmusfejlesztési elképzelést tükröz, ami húsz éve nem volt Magyarországon.

Természetesen a Gazdasági Minisztérium foglalkozik a külképviseleti hálózat kérdésével, sőt mi több, már az én kinevezésem előtt is foglalkozott, különösképpen azért, mert az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának múlt év végi ülésén a bizottság erre felkérte a Gazdasági Minisztériumot, kérve, hogy vizsgálja felül a külképviseleti hálózat hatékonyságát. Mi több, múlt év végén az Ukrajnában működő külképviseleti hálózatunkat átvette az ITD Hungary, vagyis a Gazdasági Minisztérium Kereskedelmi és Befektetésösztönzési Irodája. Ez az átvétel sikeres volt, tekintettel arra, hogy az idei év első félévében az Ukrajnából hazánkba látogató ukrán állampolgárok által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma meglepő módon 11 százalékkal növekedett.

Egyébként a Magyar Turizmus Rt. az ITD Hungaryvel más területeken is hosszú távú szerződést kötött a külképviseleti feladatok ellátására, így például Zágrábban, Szófiában, Pekingben, Pozsonyban, Isztambulban, Torontóban és más helyeken is ez a szempont érvényesül, ami arra utal, hogy az eddigi megfontolások alapján sem igaz az a felvetés, miszerint az ITD Hungary nem szakmai szervezet. Ebben a kérdésben egyébként a Magyar Turizmus Rt. jogosult döntésre, annak igazgatótanácsa hozhat ilyen döntést, melybe az elmúlt napon Matolcsy miniszter úr a legkiválóbb hazai szakembereket delegálta.

A Gazdasági Minisztérium vezetése egyébként támogatná, hogy az ITD Hungary átvegye a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti hálózatainak, egyes irodáinak feladatait. Ehhez a szakembereket mindenképpen biztosítani kívánjuk, nyílt pályázaton kívánjuk ezeket a szakembereket kiválasztani.

A Széchenyi-terv jelentős beruházást kíván megvalósítani az idegenforgalom területén, ehhez szükséges az ITD szerepe is, hiszen ez az irodahálózat az, amelyik jelenleg hazánkba a külföldi befektetőket hozza.

Megvizsgáltuk: munkanaponként a jelenlegi hálózat 10 millió forintnyi költséget emészt fel. Úgy ítéljük meg, hogy ésszerűbben felhasználhatóak a jelenlegi forrásaink, és azt reméljük, hogy az ésszerűbb felhasználásból fakadóan sokkal több pénzünk fog jutni a hazai idegenforgalmi kínálat bővítésére, javítására. Ez különösképpen azért lenne fontos, mert minden felmérés azt mutatja, hogy a hozzánk látogató turisták választásánál a legfontosabb szempont az, hogy milyen idegenforgalmi kínálatot tudunk számukra nyújtani. Hogy eddig jó úton haladunk, azt az is tükrözi, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint az idei év első hét hónapjában az idegenforgalom aktívuma a 2 milliárd eurót is meghaladta, ami eddig nem tapasztalt rekord Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 2 2000.09.06. 4:02  1-18

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatni szeretném önöket arról, hogy némely magyar utazásszervező cég felelőtlen magatartása miatt mintegy 1600 magyar állampolgár nyaralásakor külföldön rekedt.

Ilyen esetekre a Gazdasági Minisztérium felhatalmazással nem rendelkezik. Van egy 1996-os kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy ilyen eset előfordulásakor az illetékes gazdasági kamarának van joga arra, hogy a külföldön rekedt magyar állampolgárokat az utazásszervező költségére hazahozza. Tekintettel azonban arra, hogy az illetékes kamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara feltételezésünk szerint elegendő pénzügyi forrással a kint rekedt magyar állampolgárok hazahozatalára nem rendelkezik, tegnap Matolcsy György miniszter úr olyan személyes döntést hozott, miszerint a Gazdasági Minisztérium kezelésében lévő turisztikai célelőirányzatból 75 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtunk a gazdasági kamarának abból a célból, hogy finanszírozni és megszervezni tudja állampolgáraink hazahozatalát. Természetesen ez egy olyan vissza nem térítendő támogatás, amelyből csak azt a részt kell majd a kamarának a köztünk létrejövő szerződés alapján visszatérítenie a költségvetésbe, amelyet nem tud beszedni az utazásszervező cégtől. Magyarán, csupán annyi pénzt kell visszafizetnie, amennyibe valójában ez a tevékenység kerül. Köztünk olyan szerződés jött létre - tegnap az erre vonatkozó szóbeli megállapodás megszületett, reméljük, hogy a kamara részéről az aláírása mostanában megtörténik -, amely alapján a gazdasági kamara köteles lesz jogi útra terelni az utazásszervezővel szembeni követeléseit, és más egyéb szükséges jogi lépéseket, tehát akár a büntetőjogi lépéseket is megtennie.

Tegnap, tekintettel arra, hogy rendkívüli helyzet volt, a GM kezdeményezte a Malévnál és különböző autóbuszos cégeknél a kint rekedt magyar állampolgárok hazahozatalát, szóbeli megállapodás alapján. Köszönetet szeretnénk mondani, hogy partnereink gyorsan, már a tegnapi nap folyamán egy Malév-géppel és közel tíz autóbusszal megkezdték a kint rekedt magyar állampolgárok hazaszállítását.

Most számunkra a legfontosabb az, hogy minél előbb hazahozzuk kint rekedt honfitársainkat, de természetesen az ügy tanulságait le kell vonni, többet ilyen nem fordulhat elő. Ezért a Gazdasági Minisztérium kezdeményezni fogja, hogy az utazásszervezésre vonatkozó jogszabályok olyan módon módosuljanak, miszerint a jövőben külföldi utazást szervezni csak úgy lehessen, hogy a hazaszállítás garanciái százszázalékosak legyenek; magyarán, ha valakit egy utazásszervező kiszállít, akkor annak az utasnak a hazaszállítása is biztosított legyen. Jelenleg ez nem adott; két évvel ezelőtt a 10 millió forintos, erre a célra szolgáló garanciakötelezettséget 35 millióra emeltük, de ez ebben az esetben sem fedezi valamennyi utas hazaszállítását, ezért volt szükség a Gazdasági Minisztérium gyors intézkedésére.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 4 2000.09.25. 3:29  1-4

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden gazdaság állapotának jó tükre a foglalkoztatási helyzet. Ha az elmúlt évtizedre visszatekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy sajnos az elmúlt időszakban korántsem volt mindig olyan kedvező a kilátásunk, mint jelenleg, hiszen a privatizáció Magyarországon az esetek nagy többségében munkahelyek megszűnésével is együtt járt, és például 1993 és 1997 között közel 200 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Természetesen olyan drasztikus gazdaságpolitikai beavatkozások, mint a Bokros-csomag, mindig újabb és újabb lendületet adtak Magyarországon a munkanélküliségnek.

1998-ban azonban valódi fordulat következett be, aminek az a jellemzője, hogy 1998-ig előfordult ugyan időnként, hogy rövid időre a munkanélküliséget jelző ráták javultak, azonban 1998-tól kezdődően egy olyan tendencia érvényesül Magyarországon, hogy nemcsak a munkanélküliségi, a foglalkoztatási ráták javulnak, hanem a foglalkoztatottak száma is növekedett, ami arra utal, hogy Magyarországon egyre nagyobb a polgárok gazdasági aktivitása, egyre többen vállalnak legális munkát Magyarországon.

A polgári kormány megalakulásakor leszögezte, hogy a "segély helyett munkát" elvet kívánja követni, arra törekszik, hogy aktív foglalkoztatási eszközökkel biztosítsa a tisztes megélhetést Magyarország polgárainak; hogy arra ösztönözze a magyar polgárokat, hogy munkával teremtsék elő mindennapi betevőjüket, megélhetésüket. A Magyar Köztársaság kormánya tehát a munka becsületének helyreállítására törekszik.

 

 

(14.10)

 

 

Nagyon fontos és örömteli jelenség, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkent a pályakezdők munkanélkülisége is, azaz azoknak a fiataloknak a munkához való jutási esélyeit sikerült javítani, akik most kerülnek ki az iskolapadból. Egyre többen jutnak olyan lehetőséghez, hogy már rögtön az iskola elvégzése után munkát vállalhatnak.

Nagyon nagy öröm, hogy végre Magyarország északkeleti részén is megindult, föllendült a munkaerőpiac. Ez köszönhető jelentős részben az ott megvalósult beruházásoknak is, amelyek jelentős mértékű új munkahelyeket teremtettek.

Szeretném a tisztelt Országgyűlést, a hölgyeket és urakat arról biztosítani, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a munkanélküliséget nem egy olyan problémának tekinti, amelyet el kellene titkolnunk, szőnyeg alá kellene söpörni, hanem egy új szemlélet érvényesül: a munkanélküliséget, a munkanélkülieket erőforrásnak tekintjük, arra hívjuk őket föl, hogy nagyobb munkavállalással, minél nagyobb mértékű foglalkoztatottsággal tovább tudjuk erősíteni Magyarország gazdasági pozícióját, és így a Magyar Köztársaságban ennél még nagyobb jólétet tudjunk elérni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 116 2000.09.26. 2:07  113-120

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nem tervez szénimportot, erre nincs is módja. Hiszen mit csinálna a kormány az importált szénnel? A kormány nem kereskedik szénnel. De talán érdemes azt is megjegyezni, hogy vannak állami tulajdonban levő erőművek, pontosabban egy ilyen van, amelyik viszont szintén nem tervez szénimportot, hanem a saját integrációjába tartozó bányákból, illetve a más hazai bányákból vásárolt szénnel kívánja az erőművet működtetni.

A korábbi kormány időszaka alatt privatizáltak erőműveket, többek között az úgynevezett pécsi erőművet is. A pécsi erőmű fordult a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalához szénimportengedély iránt és a Gazdasági Minisztérium, illetve a bányászati szakszervezet közötti megállapodás alapján a Gazdasági Minisztérium kikérte a bányászati szakszervezet véleményét ebben a kérdésben és valóban Schalkhammer Antal képviselő úr, elnök úr aláírásával egy olyan levél érkezett a Gazdasági Minisztériumhoz, amelyben Schalkhammer Antal úr támogatásáról biztosította az előbb említett mintegy 70 ezer tonnás orosz származású szén importját.

Szeretném megjegyezni, hogy egyébként az energetikai szén importjára ezen kívül semmilyen más formában nem került sor. Létezik lakossági szénimport, 1990 óta liberalizált a szén lakossági célú importja, ez azonban rendkívül jelentős mértékű csökkenést mutat és például a '95-97 közötti mintegy 800-900 ezer tonna/éves (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) importmennyiség mára a negyedére csökkent.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 120 2000.09.26. 1:10  113-120

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Természetesen Schalkhammer Antal úr megnevezett cégeket a beadványában: azon cégeket, amelyek a szénimport iránti kérelmet a pécsi erőműben lebonyolított tender alapján benyújtották, illetve amelyek le kívánták bonyolítani ezt a bizonyos szénimportot.

Nekem nincs tudomásom arról, hogy az egyes országgyűlési képviselők, illetve azok rokonsága milyen cégekben tölt be vezető szerepet, tisztséget, illetve hol tulajdonos. Azt viszont szeretném elmondani, hogy - ez egy újságcikkben megjelent hír, amit ön idéz - az újsághírben említett cég, amelyben Schalkhammer Antal úr testvére az újságcikk állítása szerint érintett és az importengedélyben megnevezett cégek nem azonosak. De minden más ilyen kérdés kivizsgálása nem a Gazdasági Minisztérium feladata, hanem ha kívánják, akkor gondolom, ez az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi bizottsága vagy más fóruma előtt tisztázható.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

(13.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 276 2000.09.26. 4:16  273-283

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném jelezni, hogy a képviselő úr több helyen - házszabályellenesen - eltért az írásban benyújtott interpelláció szövegétől, ennek ellenére szívesen válaszolok az interpellációra, különös tekintettel arra, hogy a képviselő úr az interpelláció írásos változatában elkövetett néhány tévedését is kijavította. (Kovács Kálmán: Új tényeket megemlített?)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Balaton déli parti településeit elkerülő autópálya ügye nem új keletű, azonban tíz év óta most van először lehetőség arra, hogy érdemi előrelépéseket érjünk el. Sajnálatos, hogy a képviselő úr akkor, amikor erre kormányzati pozíciójánál fogva lehetősége volt, érdemi intézkedéseket ilyen irányban nem tett. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Most miért nem?)

A három kérdés, amelyben a képviselő úr tévedéseket követett el, némi elemzést igényel. Először is, az írásbeli szövegben a képviselő úr azt állította - amit aztán szóban kijavított -, miszerint a kormány nem szándékozik megépíteni a Balaton déli partját elkerülő autópálya-nyomvonalat. Ezt kijavította a képviselő úr, mert a "nem" szócskát kihagyta. Nyilván ön előtt is ismertté vált, hogy a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó határozatában döntött arról, hogy ezt az útvonalat autópályává fejleszthető gyorsforgalmi útként meg fogja építeni.

Szerintem hibás az a megközelítés, amikor a képviselő úr a meglévő M7-es szakasz felújítását és annak továbbfolytatását egymással szembeállítja, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a meglévő és nagyon rossz minőségű, a gépkocsik állományát jelentős mértékben veszélyeztető szakaszt is föl kell újítani. Szeretném közölni, hogy szeptember 21-én a régi rossz szakasz megújítása, karbantartása, rendbetétele megkezdődött.

Másodszor: a képviselő úr úgy fogalmaz írásban - és szóban is így fogalmazott -, hogy a végleges útvonal kijelölése megtörtént. Először is, nem az útvonal kijelölése történik meg ilyenkor - ezt egy kirándulás esetén meg lehet tenni -, hanem a nyomvonal kijelöléséről lehet beszélni. Egyébként az előző kormányzati ciklusban nem történt meg a nyomvonal kijelölése, tekintettel arra, hogy 1998 után még több önkormányzat és a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága a nyomvonal módosítását kérte. (Kovács Kálmán: Akkor megtörtént a kijelölés, és kérték a módosítást, nem?)

A Nemzeti Autópálya Rt. az érintett önkormányzatokkal és a nemzeti parkkal valóban hatékony, érdemi egyeztetést folytatott le. Ennek eredményeképpen júliusban elvi együttműködési megállapodást kötöttek, és - nagyon jókor tette föl interpellációs kérdését a képviselő úr - örömmel tájékoztathatom az Országgyűlést, hogy a tegnapi napon sor került a tényleges nyomvonalról szóló elvi megállapodás aláírására is, amely két konfliktusmentes nyomvonalváltozatot is tartalmaz.

Szeretném a tisztelt Házat arra is emlékeztetni, hogy a nyomvonal kijelölése alatti időszakban sem tétlenkedtünk, hiszen megkezdődött a problémamentes nyomvonal előkészítése. Itt, Somogyban két helyen, Zalában három helyen régészeti feltárások indultak, és a további hátralevő 75 régészeti feltárásra ütemterv készült.

A beruházás teljes egészének lebonyolítására is elkészült az ütemterv. Eszerint 2002-ben Zamárditól és az országhatártól egyidejűleg kezdődik meg a nyomvonal kiépítése. 2005-ig Zamárdi és Balatonszentgyörgy között készül el az autóút (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ugyanekkor Nagykanizsa és Letenye, illetve Letenye és Tornyiszentmiklós között gyorsforgalmi út épül (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.), 2005-től pedig a Balatonszentgyörgy és Nagykanizsa közötti útszakasz épül meg. (Kovács Kálmán: Álmodban!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 261 2000.10.17. 4:15  258-263

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a kérdését, mert így sok szempontot meg tudok világítani a tisztelt Ház és ön előtt.

Kezdjük a kérdésével. Szó sincs arról, hogy döntés született volna abban a kérdésben, hogy a cementimport korlátozva lesz-e vagy sem. Arról van szó - ahogy a képviselő úr is elmondta -, hogy a Magyar Cementipari Szövetség egy piacvédelmi intézkedésre vonatkozó javaslatot terjesztett a kormány elé, amelyet számára egy 1990-ben született kormányrendelet enged meg, tekintettel arra, hogy sem Ukrajna, sem Moldávia, sem pedig Oroszország nem tagja a WTO-nak, és szabadkereskedelmi egyezményünk sincs velük, így tehát nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely korlátozná, hogy ezekkel az országokkal szemben importvédelmi intézkedéseket alkalmazzunk.

Amikor valamilyen cég, szövetség importvédelmi intézkedés iránti kérvényt terjeszt a kormány, illetve közvetlenül a Gazdasági Minisztérium elé, akkor a Gazdasági Minisztérium ezt a kérést az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben közzéteszi. Ez fog most megtörténni körülbelül két héten belül, és a közzétételtől számított nyolc napon belül bármely érintett - aki lehet akárki - felszólamlással élhet. Ezért nagyon fontos elmondanom, hogy nem született döntés, hanem majd csak most következik a közzététel, nehogy valaki az ön kérdése alapján azt higgye, hogy ez már egy lefutott meccs, és nincs is értelme felszólamlással élni. Szeretném mondani, hogy van erre lehetőség, sőt várjuk is a felszólamlásokat, hogy a különböző érdekek minél jobb megismerése alapján tudjon majd az a tárcaközi bizottság, amelyik a Külügyminisztériumból, a Pénzügyminisztériumból, a Gazdasági Minisztériumból, a Versenyhivatalból, a VPOP-ból és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarából áll, döntést előkészíteni ebben a tárgykörben.

Az kétségtelen, hogy a moldáv, ukrán, orosz cementimport jelentős mértékben megnövekedett, 6 százalékról 20 százalékra nőtt a belföldi felhasználásban betöltött szerepe, és jelentős mértékben nőtt az import részaránya is, például az ukrán cementimport növekedése kilencszeres mértéket is elért, ami jelentős részben annak a következménye, hogy ezekben az országokban a cement lényegesen olcsóbb, mint Magyarországon. Van olyan importőr ország is, ahol feleannyiba sem kerül a cement, mint nálunk, következésképpen nehezen is értem, hogy miért csak 18 százalékos az árkülönbség Magyarországon a hazai gyártású és az importcement között.

Természetesen nem ismeretlen a piacvédelmi eljárás, hiszen Magyarországgal szemben is alkalmaztak a cementtermékek esetében ilyen eljárást. 1991 és 1993 között Ausztria akadályozta meg a magyar cement ausztriai bevitelét hasonló eljárás alapján, a kilencvenes évek közepén Magyarország is alkalmazott ilyen eljárást Romániával szemben, valamint 1996-98 között az Európai Unió a Szlovák Köztársaságból, a Cseh Köztársaságból és a Lengyelországból származó cementimportot akadályozta meg azonos indokok alapján.

Mi több szempontot kívánunk figyelembe venni. Ebből az egyik legfontosabb szempont az infláció fékezése, a lakások építésének állami támogatása. Szeretném megjegyezni, hogy egy lakás költségében csupán 2-2,5 százalékot jelent a cement ára, tehát meglehetősen alacsony hányad, de fontos. Többek között a kormány mérsékelt gázárnövelési politikája is azt eredményezi - mivel mind a cementben, mind a téglában nagyon nagy az energiaköltség-hányad -, hogy ezeknek a termékeknek az ára ne növekedjen nagyon nagy mértékben, és így is segítsük a lakásépítést. Egyébként a lakásépítési támogatások sikere lemérhető a cementen is, hiszen jelentős mértékben növekedett a magyarországi cementfelhasználás, sajnos azonban a cementgyáraink kihasználtsága meglehetősen alacsony, és ez valóban munkahelyeket veszélyeztet. Döntés előtt állunk, és minden véleményre kíváncsiak vagyunk.

Köszönöm az interpellációt. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 38 2000.10.18. 0:36  1-363

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, minden vitának, így a parlamenti vitáknak is van egy értelmes kerete, ez pedig a tények szintjén értelmezhető csupán. Tehát azt hiszem, nincs értelme arról vitatkozni, hogy van-e Széchenyi-terv vagy nincs, amikor rajta van az interneten, hozzáférhető a képviselők által is.

A képviselő úrnak meg azt tudom mondani, hogy azt mondja, a miniszter úr nem válaszolt a kérdésekre. Ha a képviselő úr nem telefonált volna a miniszter úr válasza közben, hanem figyelt volna, akkor tudta volna, hogy a válasz elhangzott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások, köztük dr. Hack Péter: Nem igaz, nem válaszolt! - Dr. Veres János: Nem igaz! - Dr. Hack Péter: Ha az államtitkár úr figyelt volna, tudta volna, hogy Bauer Tamás kérdéseire egy szó válasz nem hangzott el! - Keller László: Egyetlenegy válasz nem hangzott el!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 54 2000.10.18. 2:07  1-363

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Mint mondottam, vitát, és különösképpen a parlamentben, csak a tények szigorú figyelembevételével érdemes folytatni, így Burány Sándor képviselő úrnak is hasznos lenne, ha egyes frakciótársainak a korábbi nyilatkozatait, amelyeket itt a parlamentben elmondtak, illetve amelyek a sajtóban megjelentek, nagyobb figyelemmel kísérte volna. (Közbeszólások az MSZP soraiban: Például?) Többen vannak az MSZP-ben, akik MOL-alkalmazottak, vagy alkalmazottak voltak, például Kovács Tibor képviselő úr, ha elolvassa, hogy a villamosenergia-törvény általános vitájában milyen felszólalást tett, akkor tapasztalhatja, hogy az ön MSZP-s képviselőtársa arra tett javaslatot, hogy vegyük azt figyelembe, hogy előbb-utóbb úgyis nagy arányban kell az energiaárakat, és ezen belül a gáz- és a villamosenergia-árakat is emelni.

Körülbelül két héttel ezelőtt a Népszabadságban Schalkhammer Antal úr, aki szintén az MSZP országgyűlési képviselője, amellett, hogy a bányászszakszervezet elnöke, az ön frakciótársa, tett egy olyan nyilatkozatot (Közbeszólás az FKGP soraiban: Szénimport!), részben a szénimporttal összefüggésben is - a MOL mint az egyik fontos magyar bányászati vállalat, hiszen a MOL bányászati tevékenységet is végez, hiszen gázt bányász a földből -, beszélt arról, hogy Magyarországon a gáz árát a magyar bányászat érdekeinek figyelembevételével jelentős mértékben emelni kell. Az a különbség, hogy az MSZP-s nyilatkozatok minden esetben differenciálatlan gázáremelésre vonatkozóak voltak, tehát a lakossági és az ipari nagyfogyasztói gázárra vonatkozóan is egyforma mértékű javaslatot tartalmaztak, egyforma mértékben nagyarányú javaslatot kívántak tenni, míg a kormány mostani döntése csak az ipari nagyfogyasztóknak emeli az árat, és a kisfogyasztókat pedig megvédi az áremelkedés hatásától, önök ezt támadják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 42 2000.10.21. 2:04  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Urak és Hölgyek! Azt hiszem, két állítás egyszerre nem állhatja meg a helyét, amelyek egymásnak ellentmondanak. Mert nem lehet egyszerre azt mondani, hogy önök nem vitatják a költségvetés megalapozottságát, közben pedig azt állítani, hogy az infláció nagyobb lesz az előrejelzettnél; mert akkor valamelyik állítás a kettő közül nem igaz. A mi megítélésünk szerint minden tervezésnek szükségszerűen valamilyen előfeltevésekből ki kell indulnia. Tavaly a költségvetés tervezésekor abból indultunk ki - és ezt önök sem vitatták -, hogy a mi előrejelzésünk szerint és az akkori világpiaci várakozások szerint is 18 dollár lesz az olaj hordónkénti ára. Ismeretes, hogy sajnálatos módon ennél az olaj világpiaci ára lényegesen magasabb mértékben emelkedett. Ebből következik az, hogy Magyarországon is nagyobb lett az infláció az előrejelzettnél.

De szükséges azt megemlíteni, hogy miközben Európában mindenhol nőtt az infláció az elmúlt évben, 2000-ben, aközben csak Magyarországon csökkent az infláció mértéke. Tehát miközben mindenhol emelkedett, és van olyan európai ország, ahol kétszeresére, háromszorosára, négyszeresére növekedett az infláció az előrejelzetthez képest, aközben Magyarországon az infláció csökkenése folytatódott. Közrejátszott ebben az euró és az USA-dollár közötti árfolyammozgás is. Ismeretes, hogy itt is számunkra kedvezőtlen változások történtek. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a mostani jelentős ármozgások sem okoztak drámai inflációnövekedést, nem úgy, mint a Bokros-csomag idején, amikor az előrejelzetthez képest az infláció 8,5 százalékkal lett magasabb, pedig jelentős világpiaci energiahordozóár-, olajár-emelkedés akkoriban nem következett be. Akkor tényleg rosszul jelezték előre az inflációt, nem a külső hatások voltak azok, amelyek az infláció elszaladásához vezettek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 46 2000.10.21. 0:42  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Vitatnom kell, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, azt az állítást, miszerint a kedvező változások 1997-ben és '98-ban következtek volna be olyan módon, amelyek tartósnak is bizonyultak volna. Ugyanis emlékezzenek arra, hogy '98 második felében és '99 elején éppen önök követeltek új Bokros-csomagot, Járai-csomagot, megszorító intézkedéseket, pótköltségvetést. Az új gazdaságpolitika lényege éppen abban állt, hogy az önök akkori hibás előrejelzéseivel ellentétben a kormány nem engedett az önök megszorítást követelő nyomásának. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Helyes!)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

 

(10.30)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 58 2000.10.21. 2:04  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy az MSZP energiapolitikája alapvetően azért hibás, mert az áremelkedések irányába hat és az inflációt növeli. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Így van!) Az MSZP energiapolitikájának ugyanis az a lényege, hogy emeljük fel az energiaárakat, a gázárakat is, ne kétszintű árrendszer legyen, hanem egységes árrendszer, tehát a lakossági gázár és az ipari nagyfogyasztói gázár ugyanakkora legyen, de a lakosságnak kompenzációt nyújtsunk. És ugyanez a politikájuk a villamos energiával kapcsolatban is. Ez nyilvánvalóan magasabb árszintet jelent, nem lehet mindenkit kompenzálni, magasabb inflációt eredményez, és sokkal kedvezőtlenebb a lakosság számára, mint a kormány által alkalmazott energiapolitika.

Meg kell említenem, hogy az MSZP energiapolitikája egyenes következménye az energiaipar privatizációjának. És a Bokros-csomag után, amikor visszaesett a gazdasági növekedés, nőtt a munkanélküliség, nőtt az infláció, az MSZP végső kétségbeesésében, hogy költségvetési bevételekhez jusson, kedvezőtlen feltételek mellett privatizálta az energiaipart. Olyan szerződéseket kötöttek a villamosenergia-áramtermelő cégekkel, amelyek garantált áron biztosították számukra, hogy eladhatják az általuk termelt áramot.

Ez lényegesen magasabb ár, mint amekkora árat egyébként a privatizáció nélkül az energiaipar által átadott árakban el lehetne ma érni. Ma többek között ennek a következményeit kell viselnie a magyar gazdaságnak. És ma ugyanilyen elképzeléseik vannak a gázárral kapcsolatban is.

Megítélésem szerint az a politika, amelyet ők folytatnak, korábban sem volt tartható, ma sem tartható, és nem előnyös a magyar lakosság számára sem, mert nyilvánvaló, hogy azok a kompenzációs elképzelések, amelyeket ők ma megfogalmaznak, hosszabb távon semmiképpen nem lennének tarthatóak, ezt még ők maguk is beismerik, és így hosszabb távon mindenképpen lakossági áremelésre kerülne sor. A kormány ezt kívánja elkerülni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 64 2000.10.21. 1:51  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, a Bokros-csomaggal kapcsolatban az MSZP-nek több szerénységre lenne szüksége. Nyilván minden költségvetési vitának fontos eleme a bérszínvonal kérdése, a nyugdíjak reálértéke, a munkanélküliség kérdése, az infláció kérdése. Nézzük már meg, hogyan nézett ez ki a Bokros-csomag után!

A pedagógusbérek reálértéke az elmúlt tíz évben sohasem volt olyan alacsony, mint a Bokros-csomag után. A nyugdíjak reálértéke soha nem csökkent olyan mértékben, mint a Bokros-csomag után. A reálbérek soha nem csökkentek olyan mértékben országos szinten, mint a Bokros-csomag után. A munkanélküliség soha nem nőtt olyan ütemben, mint a Bokros-csomag után. Az infláció sem lódult meg máskor ilyen mértékben, mint a Bokros-csomag után.

Azt gondolom, hogy az a megközelítés, miszerint önök úgy vélik, hogy 1998-ban a gazdaság stabil volt, de közben éppen akkor önök követeltek tőlünk újabb Bokros-csomagot, meglehetősen ellentmondásos. Mert vagy saját maguk sem értenek azzal egyet, hogy a magyar gazdaságot önök stabil állapotban adták át, vagy különben más, másodlagos, hátsó politikai megfontolások vezették önöket, amit én természetesen nem gondolok.

Úgy vélem, hogy 1998 után a magyar gazdaság azért tudott egy stabil növekedési pályára állni, mert a magyar kormány nem tett eleget az önök követeléseinek. Azért, mert a magyar kormány gazdaságpolitikájának fontos elemévé vált az optimizmus, ami az önök kormányára nem volt jellemző.

Azért, mert a magyar kormány hitt a magyar gazdaságban, szemben azzal a hitetlenséggel, elbátortalanodással, amely az önök gazdaságpolitikájára négy éven keresztül jellemző volt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 72 2000.10.21. 1:28  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyek és Urak! Egyáltalán nem lep meg, hogy az ellenzék, az MSZP dilettánsnak tekinti a kormány energiapolitikáját, merthogy annak tekintették akkor is, és különösképpen akkor voltak hangosak, amikor a kormány nem engedte, hogy a gázár mértéke az inflációt meghaladó ütemben nőjön. Ismeretes, hogy emiatt a MOL beperelte a kormányt, a Gazdasági Minisztériumot és személyesen a gazdasági minisztert is. Tudom, hogy nincs túl sok okunk elvárni, hogy önök a kormány polgárok számára kedvező döntését méltányolják, ne adj' isten, még meg is támogassák, de azért jólesett volna. Azért jólesett volna, ha az ellenzék részéről legalább egyetlenegyszer egyetlenegy elismerő szót hallhattunk volna amiatt, mert a kormány ellenállt a MOL gázáremelési törekvéseinek a polgárok érdekében. Nem kaptuk meg önöktől ezt a gesztust. Ellenben önök rendkívüli módon vitézkedtek abban, hogy nyilatkozatokat tettek itt az Országgyűlésben, a gazdasági bizottságban és a sajtóban is, miszerint a kormány tönkreteszi a MOL-t, a legnagyobb magyar gázipari céget. Önök egyértelműen ebben a kérdésben a MOL és a gázáremelés pártjára álltak. Ebből is látszik, hogy önöknek milyen törekvéseik vannak, ezekkel a törekvésekkel kívánunk mi szembeszegülni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 92 2000.10.21. 1:08  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen, ha a magyar gazdaság állapota '96-97-ben és '98-ban olyan jó lett volna, mint ahogy azt önök mondják, akkor annál inkább értelmetlen volt '98 második felében új Bokros-csomagot, megszorító intézkedéseket, vagy ahogy most Kovács László fogalmazott, kiigazítást követelni.

Egyébként teljesen szakmai jellegű megjegyzés: nyilvánvaló, hogy a vámpótléknak nem lehet köze ahhoz, hogy egy gazdaság exportorientálttá válik. Részben ha ilyen céllal próbálna egy állam vámpótlékot bevezetni, az ellentétes lenne a WTO irányadó szabályaival is, hiszen a vámpótlék bevezetésére a WTO-szabályok szerint a rendkívüli mértékben megnövekedett fizetésimérleg-hiány esetében van lehetőség. Viszont a magyar gazdaság exportképességét ténylegesen növelte a Bokros-csomag leértékelési politikája, amely a forint árfolyamának csökkentésével nagyobb mértékű exportot tett lehetővé, de tegyük hozzá, hogy ennek azért megvolt az ára is, méghozzá az infláció növekedése.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 98 2000.10.21. 2:09  1-243

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos, hogy beszéljünk a gázáremelkedés kérdéséről, mert az MSZP még mindig nem érti, hogy miért hibás az ő elképzelése. (Keller László: A kérdésekre válaszolj!) Az MSZP álláspontja az, hogy ők most azt javasolják, hogy emeljük meg a lakossági gázárat is, és az emelkedést ellentételezzük kompenzációval. Ez volt a gyakorlat az előző kormányzati ciklus ideje alatt is. 1995-ben 47 százalék körül nőtt a gáz ára, '96-ban 38 százalék körül, '97-ben pedig 34 százalék körüli gázáremelkedés valósult meg, ahogy ez a különböző statisztikákból látható.

Az ilyen drasztikus mértékű gázáremelést kompenzálták, méghozzá egy alapítványon keresztül, részlegesen, egyeseknek, egy alapítványon keresztül, amely alapítvány egy akkori kormánypárti MSZP-s képviselő (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Karl Imre!), Karl Imre úr irányítása alatt állt (Taps a Fidesz soraiban.), és amelynek működésével kapcsolatban jelentős számú kifogás, visszásság, ellentmondás merült fel.

Tudom, hogy mindennek van az önök szempontjából kedvező oldala is. De én azt gondolom, hogy a gázáremelés ügyének a lakosság szempontjából a legkedvezőbb megoldása az, ha egyszerűen nem emeljük az inflációt meghaladó mértékben a lakossági gázárakat. Ez a kormány elképzelése. (Taps, közbeszólások a Fidesz soraiból: Éljen! Bravó! Úgy van!) Ehhez képest önök akkor, amikor mi a MOL-lal perben állunk, mert a MOL beperelt minket, önök nem az állam érdekei, a kormány érdekei mellé álltak, hanem a MOL érdekei mellé álltak, és azzal vádoltak bennünket - egyébként olyan hangnemben, amilyen hangnemben ezt még a MOL sem tette -, hogy a kormány tönkreteszi a MOL-t az intézkedéseivel, és ezért most újra gázáremelést és kompenzációt követelnek.

Csak nem gondolják, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezeket a kompenzációs kifizetéseket majd Karl Imre úr alapítványába fogjuk betenni? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 85 2000.11.07. 2:08  82-89

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány, mint ahogy más területeken is, a gázárral összefüggésben is arra törekszik a lakosság érdekeit figyelembe véve, hogy az inflációt meg nem haladó áremelkedés történjen csupán, vagyis a kormány az árak mérséklése irányába tesz lépéseket. A lakossági érdekeket vettük figyelembe akkor is, amikor a legutóbbi kiigazításnál a lakossági és a távhőfűtésre szolgáló gáz árát nem emeltük, így tehát nyilvánvaló tévedés volt Demszky Gábor főpolgármester úr részéről, amikor ezt az intézkedést próbálta összefüggésbe hozni budapesti távhő-szolgáltatási díj általa bejelentett, nyilvánvalóan szándékolt 15 százalékos áremelésével.

 

 

(13.30)

 

Fontos megjegyezni, ahogy erre a képviselő úr is utalt, hogy október 1-jétől, vagyis már a kormányzati intézkedés bejelentését megelőzően, a főváros 9 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás díját, ami lényegesen meghaladta a kormány által alkalmazott áremelkedés mértékét a távhőszolgáltatásra szolgáló gáz esetében. Demszky Gábor úr kijelentését saját alpolgármestere, Vajda Pál MSZP-s alpolgármester is cáfolta, a Főtáv Rt. pedig egy sajtóközleményt adott ki, miszerint a Főtáv Rt. a gázárak novemberi változása miatt további díjemeléssel nem foglalkozott, és nem is kíván foglalkozni, viszont a sajtóban helyet kapott híradásokat pontatlannak tartja, és így a felhasznált szakmai információkból vagy félreértésből származónak tekinti. A Gazdasági Minisztérium maga is sajtóközleményt adott ki.

Kérem, engedje meg, hogy tájékoztassam önt arról, hogy a Gazdasági Minisztérium arra törekszik, hogy ahol csak lehet, a távhőszolgáltatás díja csökkenjen, elsősorban a távhőszolgáltató cégek hatékonyságának javításán keresztül. Ezért támogatjuk a különböző energiatakarékossági programokat, mivel néhány vidéki városban így már sikerült jelentős eredményt elérni, és jelentős mértékben sikerült csökkenteni a távhő-szolgáltatási díjakat, legalábbis arányaikat tekintve; azt gondoljuk, hogy ez Budapesten sem lehetetlen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 89 2000.11.07. 1:03  82-89

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány csak ott képes az árak emelkedését mérsékelni, ahol erre hatásköre van. A kormány hatásköre nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató vállalatok ármegállapítására, így az önkormányzatoknak joga van akkora mértékű áremelkedést alkalmazni, amekkorát csak akarnak.

Nyilvánvalóan ilyen esetben a távhőszolgáltató cégeknél többletjövedelem keletkezik, amelyet az önkormányzatok nyilvánvalóan elvonhatnak, és azt különböző beruházási programjaik finanszírozására is fordíthatják, legyen szó akár iskola- vagy óvodaépítésről vagy másfajta kiadásról, de ugyanígy akár metróépítésre is nyilvánvalóan fordítható lenne egy ilyen többletbevétel. Úgy tűnik, ebben az esetben mégsem erről van szó, hiszen minden érintett, maga a Főtáv Rt. is cáfolta, hogy a főpolgármester úr tévedésben volt, szó sincs arról, hogy bármifajta áremelést terveznének, ezért azt gondolom, ez egy egyszerű félreértés volt, és ennek különösebb jelentőséget nem is kell tulajdonítanunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 96 2000.11.08. 11:04  95-167

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! A XX. század végi fejlett társadalmakat a közbeszédben gyakran fogyasztói társadalomként is emlegetik. A fogyasztói társadalom a fogyasztók társadalma, ezért a fogyasztóvédelem hazánkban, akárcsak az Európai Unióban, kiemelkedően fontos kérdés. A magyar kormány is egyik fő céljának és feladatának tekinti a fogyasztók érdekeinek a védelmét. Erre tekintettel a kormány középtávú tervet fogadott el a fogyasztóvédelmi politikáról. Ez az első olyan kormányzati fogyasztóvédelmi politika, amely középtávon jelöl ki magának célokat.

Tisztelt Ház! Köztudott, hogy az Országgyűlés alig három éve törvényt alkotott a gazdasági reklámtevékenységről. A reklám mára mindennapi életünk részesévé vált, a fogyasztók nagyrésze reklámok segítségével hozza meg döntését. Ezért helyes, hogy az állampolgárok széles körét érintő, a fogyasztók pénztárcájára jelentős hatást gyakorló kérdésben törvény szabályoz.

Felmerül a kérdés, miért kell most, e törvény hatálybalépését követően alig három évvel hozzányúlnunk ehhez a kérdéshez. Nos, azért, mert ez az 1997-ben megszületett jogszabály egyáltalán nem hibátlan, nem igazán javította a fogyasztók jogainak a védelmét, és sajnos egy nagyon fontos kérdésben joghézag is keletkezett, hiszen ez a törvény, a korábbi belkereskedelmi törvény bizonyos részeinek hatályon kívül helyezésével, megoldatlanná tette az összehasonlító reklámok és a megtévesztő reklámok szabályozását, és a kiskorúak védelmében és a tisztességes tájékoztatáshoz való jog kérdésében is meglehetősen lazán szabályozott. Ezért egyébként az elmúlt időszakban a korábbi időszakhoz képest jelentős mértékben megszaporodtak az illetékes hatósághoz benyújtott panaszok és bejelentések.

További probléma, hogy ez a '97-es törvénymódosítás megszüntette a közerkölcsöt és a közízlést sértő reklámok közzétételének korábbi tilalmát is. Ezt követően jelentős mértékben elszaporodtak a szexualitást indokolatlanul hangsúlyozó, a nemi vágy felkeltésére irányuló pornográf, illetve a szexuális szolgáltatást is kínáló reklámok és hirdetések. Az ezekkel szembeni hatékony fellépés iránt jelentős igény tapasztalható, de ez sajnálatos módon meglehetősen nehéz, a jogi szabályozás hézagai miatt.

Hadd említsek erre egy példát is! A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jelentős tiltakozás alapján indította meg az egyik ismert női magazin óriásplakátja elleni eljárását. A bíróság megállapította, hogy az erőteljesen hangsúlyozott szexualitás olyan kedvezőtlen társadalmi jelenség, amelytől az ifjúságot különösen védeni kell. S a bíróság azt is kimondta, hogy a védelem biztosítása az állam feladata. Az állam azonban csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha megfelelő, törvényes szankcionáló eszközök vannak a birtokában. Az előző időszakban elfogadott reklámtörvény fogyatékosságát ezen a téren is orvosolnia kell a mostani törvényjavaslatunknak.

A prostitúcióval összefonódó szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében a polgári kormány eddig is több fontos és hatékony lépést tett. A reklámtörvény módosítása is ebbe a sorba illeszkedik azáltal, hogy szigorúan korlátozza a szexuális szolgáltatások reklámozását és a pornográf, illetve a szexualitást indokolatlanul hangsúlyozó reklámok közzétételét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most beterjesztett törvénymódosítással a kormánynak az a célja, hogy megvédje a fogyasztókat a megtévesztő és az összehasonlító reklámok káros hatásaitól, továbbá a közerkölcsöt és a közízlést sértő reklámoktól. Egyúttal biztosítani akarjuk a fogyasztók pontos és hiteles tájékoztatásának jogszabályi feltételeit, és ezáltal is hozzásegíteni őket a jó vásárlói döntések meghozatalához. A törvényjavaslat ezért úgy módosítja a reklámtörvényt, hogy meghatározza a megtévesztő reklám eddig hiányzó fogalmát, megállapítja a megtévesztő reklám közzétételének általános tilalmát és a megtévesztő jelleg megítélésének szempontjait. Rögzíti az összehasonlító reklám megengedett és tiltott formáinak feltételeit, továbbá az eljárási szabályokat kiegészíti azokkal a garanciális szabályokkal, amelyek biztosítják a megtévesztő és a nem megengedett összehasonlító reklámokkal szembeni gyors és hatékony eljárást.

E rendelkezések következtében a Gazdasági Versenyhivatalnak módja lesz egyszerűbben és gyorsabban fellépni a megtévesztő reklámokkal és az összehasonlító reklámok tiltott formáival szemben. A törvényjavaslat így a fogyasztók mellett a tisztességes piaci tevékenységet folytató versenytársak érdekeinek hatékony védelmét is szolgálni kívánja. Ennek elérésében különös jelentősége van a jelenlegi eljárási szabályokat kiegészítő új eljárási szabályoknak.

Kiemelést érdemel e szabályok közül a bizonyítási teher megfordításának lehetősége. Ennek alapján indokolt esetben azt, hogy a reklám ténybeli állításai nem megtévesztőek, a jövőben az eljáró hatóság helyett annak kell bizonyítania, akinek a reklám közzététele érdekében áll. Ha tehát, mondjuk, egy gépkocsit egy másik gépjárművel szemben azzal reklámoznak, hogy az előbbi 10 literrel kevesebbet fogyaszt, és ezt a versenytárs kifogásolja, abban az esetben a reklámot közzétevő és így a reklámban érdekelt félnek kell bizonyítania az eljáró hatóságok előtt az állítása igazságtartalmát.

A törvényjavaslat meggyorsítja a jogsértő reklámok eltávolítását is. Ezek az új eljárásjogi elemek az Európai Unió elvárásainak megfelelően kerültek meghatározásra.

Tisztelt Ház! A pornográf, illetve a szexualitást indokolatlanul hangsúlyozó reklámokat azokba a sajtótermékekbe, illetve üzletekbe szorítja vissza a törvény, amelyek eleve a pornográfia bemutatására szakosodtak. Tehát nem teljes tiltásról van szó, hanem arról, hogy ezek a reklámok eleve csak olyan helyre kerülhessenek, ahol kiskorúak nem fordulhatnak elő; az ilyen üzletek működési rendjét külön jogszabályok határozzák meg. Egyébként, hogy a magyar szabályozási elképzelések mennyire nem egyedülállóak a világban, engedjék meg utalnom arra, hogy az Egyesült Államokban egy külön, reklámokat felügyelő hivatal működik, amelyik néhány hete tiltotta be egy híres hollywoodi színésznő reklámfotóját, mivel azt közízlésbe ütközőnek tekintette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy arról is szóljak, hogy a különböző elvárásokkal és elképzelésekkel szemben mit nem tartalmaz a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat alapvetően jogharmonizációs természetű, ezért nem tartalmazza a magyar reklámjog átfogó felülvizsgálatát.

A törvényjavaslat nem foglalkozik a dohányreklámokra vonatkozó korlátozások további szigorításával. Ennek két oka is van: egyrészt az Európai Unió erre vonatkozó irányelvét az Európai Bíróság, épp a közelmúltban, hatályon kívül helyezte. A bizottság szakértői jelenleg dolgoznak a pontosításon.

 

 

(15.00)

 

A kormány álláspontja az, hogy a hazai szabályozásnak majd később, esetleg európai uniós csatlakozásunk időpontjában már ezt a pontosabb szabályozást kell implementálnia. Másrészt a megfontoltság és a körültekintés azért is indokolt, mert az Alkotmánybíróság múlt héten közétett határozata szerint alkotmányosnak minősítette a dohányáruk reklámozásának jelenlegi szabályozását, vagyis ez idő szerint nincs alkotmányos kötelezettségünk arra vonatkozóan, hogy a hatályos szabályozást felülbíráljuk.

A törvényjavaslat továbbra is kizárólag a gazdasági reklámtevékenységet szabályozza, vagyis rendelkezései nem vonatkoznak a politikai és a társadalmi célú reklámokra.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, és ennek teljesítése az európai megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettség. Az Európai Unió egyébként saját reklámjogi szabályozásait eseti döntésekkel is kitölti. Például egy ismert kozmetikai cég által kezdeményezett ügyben, amikor azt kifogásolta az illető cég, hogy a versenytárs cég egy kozmetikai termék elnevezését a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon határozta meg - a felperes szerint ugyanis a kozmetikai termék nevében szereplő kifejezés a fogyasztókban azt a benyomást kelthette, mintha a termék használatának eredménye megegyezne egy kozmetikai sebészeti beavatkozás eredményével -, ennek kapcsán az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy annak megítélésében, hogy az adott reklám ténylegesen megtévesztő volt-e, az átlagos fogyasztó feltételezett elvárásait kell figyelembe venni, és ezt a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie.

Ebből az is következik, hogy az előttünk fekvő jogszabállyal kapcsolatban is az a helyzet, hogy egyes, bizonyos ügyekben a nemzeti bíróságoknak kell majd - így tehát a magyar bíróságnak - döntéseket hoznia abban a kérdésben, hogy mely esetek tartoznak az adott jogszabály hatálya alá, és azoknak a jelenlegi vagy az akkori, későbbi magyarországi fogyasztói elvárásokat figyelembe véve milyen konkrét jogi következményei vannak.

A fogyasztóvédelem témakörében egyébként a kormány nem kért az Európai Bizottságtól átmeneti könnyítéseket, derogációkat, így tehát teljesen egyértelmű, hogy a csatlakozás időpontjáig Magyarország a fogyasztóvédelem tekintetében kész és képes eleget tenni az Európai Unió elvárásainak. Ez egyébként nemcsak ebből a szempontból, hanem a magyar fogyasztók szempontjából is alapvető érdekünk és fontos törekvésünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 120 2000.11.08. 2:07  95-167

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Lezsák Sándor képviselő úr felszólalását rendkívül tisztességesnek, az abban elmondottak nagy részét megfontolandónak tartom, de néhány kérdésben szeretnék pontosítást tenni annak érdekében, hogy azok, akik a vitánkat hallgatják, pontosan tudják, milyen jogaik lesznek majd a törvény alapján, illetve hogy már ma is milyen jogaik vannak, hogy tévedésbe ne essenek.

A törvényjavaslat például olyan esetben, amikor egy reklám azt hirdeti, hogy a szemüvegét valaki váltsa ki lézeres beavatkozással, és ennek a kockázatairól, veszélyeiről, esetleg arról a tényről, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a beavatkozás a szemüveget helyettesíteni tudja, nem tájékoztatja a reklámot olvasókat vagy az arról értesülőket, akkor ez egy megtévesztő reklám lesz, és ezt be fogják tiltani. Tehát a most előterjesztett törvényjavaslat alapján ilyen jellegű reklámokat nem lehet majd közzétenni.

Egyébként már a hatályos törvénynek is rendkívül jelentős szankciói vannak, amelyek érvényesek lesznek mindazokra a tényállásokra, amelyeket most ez a törvényjavaslat megfogalmaz, például a szexuális reklámokkal kapcsolatban is. Hiszen az ilyen, törvénybe ütköző reklámok folytatását megtilthatják, megszüntethetik ezeknek a reklámoknak a közzétételét, és reklámfelügyeleti bírság is kiszabható, amelynek a felső határa - a magyar jogban egészen egyedülálló módon - korlátlan, maga a csillagos ég, tehát akár több tízmillió forintos bírság is kiróható, ha valaki reklámfelügyeleti vétséget követ el, törvénybe ütköző reklámot tesz közzé. Tehát itt a szankciórendszer nagyon szigorú, és reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel a hatóságok élni is fognak, és a törvénybe ütköző reklámokat meg fogják akadályozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 166 2000.11.08. 12:00  95-167

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Igen, elnök úr. Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A reklám egy olyan kérdés, ami rendkívüli mértékben megosztja a közvéleményt, hiszen vannak, akik legszívesebben betiltanák, mások meg istenítik a reklámot, kifejezetten szeretik vagy szórakoztatónak tartják.

Éppen ezért egyáltalán nem csoda, hogy a reklámról, valahányszor szóba kerül az Országgyűlésben mindig szerteágazó, a konkrét vita tárgyától elrugaszkodó vitát folytatunk. Ilyen volt ez a mai nap is, hiszen rendkívül sok olyan kérdésről beszéltünk ma is, aminek nagyon kevés köze volt a benyújtott törvényjavaslathoz. De nem baj ez, mert így legalább mindig meg tudjuk ismételni akár a három évvel ezelőtti álláspontunkat is. Én azért örültem annak, hogy a szó szerinti jegyzőkönyv felolvasására mégsem került sor. Nyilvánvalóan sokan nosztalgikus érzéseket táplálnak akkori vitézkedésük iránt. (Béki Gabriella: Államtitkár úr, több tiszteletet!)

Én úgy ítélem meg, hogy a reklám egy olyan része minden gazdaságnak, amelyik fontos, alapvető módon hozzájárul egy gazdaság versenyképességéhez. Gondoljunk arra, hogy az elmúlt rendszerben nagyon kevés reklám volt. Szinte alig volt reklám, hiszen a forgalomba kerülő termékek körét ötéves tervekben határozták meg, néha egy-egy bugyuta reklámmal azért lehetett találkozni, hogy cipőt a cipőboltból és más egyéb szellemességekkel.

Aztán amikor kialakult a szabad piacgazdaság, akkor viszont azt tapasztaltuk, hogy a magyar gazdaság a külföldi termékekkel szemben hihetetlenül védtelennek minősült, az egész országot elárasztották a külföldi márkájú termékek, és a hagyományos magyar termékeket egyszerűen lesöpörték a piacról. Ez egyszerűen azért történt, mert a magyar termékeknek nem volt egy felépített imázsa, nem alakult ki az a marketingkultúra Magyarországon, amelyik lehetővé tette volna, hogy a saját márkáinkat a külföldi termékekkel szemben meg tudjuk védeni.

Vegyük figyelembe azt is, hogy a világ hihetetlen mértékben kinyílt. Hiszen ha valaki ma Magyarországon otthon bekapcsolja a tévékészülékét, nem egy tévécsatornát fog látni, hanem 20-at vagy 30-at, külföldi adásokat fog látni, a CNN-től elkezdve a német RTL-en keresztül a legkülönbözőbb csatornákhoz hozzáférhet, ahol szintén vannak reklámok.

Ha valaki bekapcsolja a számítógépét, és az internetre rákattint, akkor ott is reklámokkal fog találkozni. Ha valaki elmegy egy újságos bolthoz ma Magyarországon, akkor valószínűleg nem a Pravdát fogja egyedüli külföldi lapként ott megtalálni, hanem más, színes külföldi magazinokat vagy napilapokat, amelyek szintén tartalmaznak reklámokat.

Nyilvánvalóan lehetetlen megtiltani, hogy a reklámok átlépjék a határokat. Tehát ha valamelyik országban teljes egészében betiltanánk a reklámokat, az azzal a következménnyel járna, hogy a külföldi reklámok ugyan belépnének az országba, de a hazai termékek reklámozása megoldhatatlan lenne, ezért ennek az országnak a versenyképessége mind a hazai piacon, és következésképpen - ha egy gazdaság a saját piacain nem versenyképes - a nemzetközi piacon is ennek a gazdaságnak a versenyképessége csökkenne.

Ezért tehát szerintem azt a gondolatot azért vessük el, hogy a reklámokat teljes egészében betiltsuk. Ez nem lenne egy jó gondolat. Sőt, még itt, ebben a mai vitában is felmerült, hogy talán inkább abból a megfontolásból kellene ezzel a kérdéssel is foglalkoznunk, hogy hogyan tudnánk olyan lépéseket tenni, hogy a magyar termékek versenyképességét növeljük. Ha belegondolunk, az államnak, a kormánynak vannak ilyen intézkedései, hisz a magyar termékek külpiacra való jutását, a különböző nemzetközi kiállításokon való megjelenést támogatjuk, kiadványok megjelenését, termékismertetőket támogat még maga a Gazdasági Minisztérium is. Például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak van egy külön Agrármarketing Centrum nevezetű szervezete, amelyik a magyar élelmiszerek külpiacra való jutását támogatja reklámmarketing-támogatásokon keresztül.

Következésképpen tehát szerintem a reklám alapvetően egy hasznos dolog, a magyar gazdaságnak a reklám és a marketing területén is versenyképesnek kell lennie, ezért örüljünk, amikor ezen a területein a cégeink, vállalkozóink jó eredményeket érnek el, és örüljünk annak, hogy mára a magyar közgazdasági képzésnek, oktatásnak szerves részévé lett a marketingtudományok oktatása is.

Néhány területen azonban teljesen nyilvánvaló, hogy az államnak korlátoznia kell a reklámtevékenységet, alapvetően azért, mert a reklámmal vissza is lehet élni, megtévesztéssel lehet élni, olyan termékeket lehet reklámozni, amelyek valóban egyes fogyasztói csoportok számára vagy minden fogyasztó számára egészségkárosítóak vagy más módon hátrányosak lehetnek.

Az állam beavatkozási szerepe éppen ezért a fogyasztók védelmére irányuló területre korlátozódhat csupán. Nem korlátozódhat például arra, hogy versenytársak között különbözeteket tegyen, tehát például külföldi termékek reklámozását megtiltsa. Ez különböző nemzetközi egyezményekkel egyszerűen ellentétes lenne.

Eme rövid bevezető után hadd beszéljek néhány kérdésről, amit önök itt ma fölvetettek. Először is szeretném megköszönni a jobbító szándékú hozzászólásokat, tudom, mindig vannak olyan hozzászólások, amelyek ebbe a körbe nem sorolhatóak, inkább önigazoló jellegűek. Én úgy érzem, hogy sok olyan hozzászólás volt ma, amelyek megfontolandó gondolatokat tartalmaztak.

Több fölszólalás érintette a dohányzás kérdését. Itt szeretném azt elmondani, hogy azért mégiscsak az új polgári kormány eredménye az, hogy hivatalba kerülése után rendkívül rövid időn belül sikeresen előkészítette és az Országgyűléssel elfogadtatta a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, amelyet elfogadtatni az előző ciklusban nem sikerült, mert - ahogy azt jelenlegi ellenzéki képviselőtársaim is mondják - az előző ciklusban olyan mértékű volt a megosztottság, még az akkor kormánypártokon belül is, amely éveken keresztül nem tette lehetővé a törvény elfogadtatását. Most ez sikerült. Most már ez a törvény hatályos, és sok helyen, munkahelyeken érezhető ennek a kedvező következménye.

Soha nem mondtam - és senki sem mondta ebben a Házban -, hogy akár a magyar Alkotmánybíróság döntéséből vagy az Európai Bíróság döntéséből az következne, hogy nem szabadna dohányreklámokat korlátozni. Csupán az következik - de ez egyértelműen következik a magyar Alkotmánybíróság döntéséből, szemben más vélekedésekkel, amelyek az alkotmánybírósági döntést megelőzően ismertek voltak -, hogy nincsen az Országgyűlésnek kötelezettsége arra, hogy korlátozza vagy megtiltsa a dohányreklámok közzétételét.

Korábban sokan azt mondták, hogy az egészséghez való jogból az következik, hogy az államnak kötelessége a dohányreklámok betiltása. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az egészséghez való jogból ez az állami kötelezettség nem keletkezik, nincs ilyen állami kötelezettség. Az Európai Bíróság pedig egyszerűen csak azt mondta ki, hogy a dohányreklámokról szóló Európa tanácsi irányelv ellentétes a római szerződéssel. Tulajdonképpen felhatalmazás nélkül hozta ezt a rendelkezést az Európa Tanács, éppen ezért új rendeletet kell alkotniuk, és szerintem helyes magatartás az, hogy mindaddig, ameddig ez az új rendelet nem válik ismertté, ameddig annak tartalmát nem ismerjük, addig ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk.

 

(17.40)

 

Különben óhatatlanul abba a hibába eshetnénk, hogy egy olyan rendelkezést alkotunk meg, amelyik egy későbbiekben meghozandó Európa tanácsi rendelettel, irányelvvel ellentétes lenne, és így újabb jogalkotásra kényszerülnénk, kétszer járva végig ezeket a rendkívül hosszadalmas vitákat, amelyek egyébként most is rendkívül messzire kalandoztak el. Várjuk meg, hogy az Európai Unió erre fölhatalmazott szervei milyen döntésre jutnak, és azt követően - esetleg majd az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor vagy azt követően - harmonizáljuk azokat a jogi kötelezettségeket, amelyek addigra várhatóan majd meg fognak születni.

Egyébként különösképpen fájt az, hogy sokan olyanok támadták a kormányt dohányzással összefüggő kérdésekben, akik a nemdohányzók védelméről szóló törvény vitájában kifejezetten még annak érdekében is lépéseket tettek, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény ne korlátozza a kiskorúaknak való cigarettaeladást vagy a kiskorúaknak az iskolában való dohányzását. Azok részéről a kormánnyal szembeni támadás egyszerűen képmutatásnak tekinthető.

Nos, fölmerült egy olyan gondolat - és ez már a törvénnyel összefüggő fölvetés volt, hiszen a törvény alapvetően három kérdéssel foglalkozik, az összehasonlító reklámokkal, a megtévesztő reklámok tilalmával, illetve a szexuális és pornográf reklámokkal -, hogy minden összehasonlító reklám megtévesztő. Nem tudom, hogy ez ma tényleg így van-e; sokakban támadhat ez az érzés. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a jövőben egyetlenegy összehasonlító reklám se legyen megtévesztő. Ezért nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot.

Nem lényegtelen talán azt megismételni újólag, hogy az 1997-ben elfogadott reklámtörvény végül is azért mégiscsak - legalábbis az összehasonlító reklámok és a megtévesztő reklámok tilalmának európai uniós jogharmonizációs kötelezettségének terén - egy rossz irányba tett lépés volt. Hiszen Magyarország nem kényszerült volna arra rá, hogy most ezt a törvényjavaslatot be kelljen nyújtanunk, ha annak idején a '97-es törvény nem helyezte volna hatályon kívül azokat a magyar jogi szabályozásokat, amelyek már korábban egyébként rendezték ezt a kérdést. A probléma az, hogy a '97-es törvény alapján Magyarországon szabályozatlanná vált az összehasonlító reklámok kérdése, és újra megengedetté vált a megtévesztő reklámok közzététele. Most tulajdonképpen az a helyzet, hogy a '97-es törvénnyel elkövetett hibát kell jóvátennünk.

Egyébként a szexuális és a pornográf reklámra vonatkozó észrevételeiket is köszönöm. Ezeket meg fogjuk fontolni. Örülök annak, hogy túlnyomó többségükben támogatták a kormány törekvését, hogy ne lehessen közízlést sértő, öncélúan szexuális, pornográf reklámokat közzétenni, és ezek szoruljanak vissza oda, ahová valók, az ezzel foglalkozó és így fiatalkorúak számára nem látogatható szakboltokba. De azért arra is fölhívtam a figyelmet: annak megítélése, hogy valójában mely konkrét reklám ütközik majd a törvény tiltásába, az majd a bíróságok feladata lesz; a bíróságok fognak erről dönteni, a magyar szokásokat, a magyar hagyományokat figyelembe véve. Ez az Európai Unióban is így van, ahogy idéztem egy erre vonatkozó európai bírósági döntést, amely tagállami hatáskörbe utalta azt, hogy bizonyos kérdésekben, a reklám megtévesztő jellegéről döntést hozhassanak. Ilyen módon tehát szerintem indokolt a törvényben található megfogalmazás.

Kérem, végezetül engedjék meg, tekintettel arra, hogy volt egy olyan fölszólalás, amelyik azt állította - és ez szerintem jól példázza azt, hogyan lehet helytelenül megközelíteni a törvény megszövegezését -, miszerint egyesekben akár egy AIDS-ellenes reklámkampány is szexuális vágyat gerjeszthet, hogy azért vigyázzunk, óvakodjunk az olyanoktól, képviselőtársam, akikben az AIDS bármifajta szexuális gerjedelmet támaszt.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 323 2000.11.28. 2:19  320-323

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván mindannyiuk előtt ismert, hogy a kormány az általa befolyásolható áraknál arra törekszik, hogy azok emelkedésének ütemét mérsékelje. Így van ez a gáz esetében is, hiszen annak ellenére, hogy a világpiaci árak, a beszerzési árak a kétszeresére nőttek, a kormány csak 6 százalékos áremelkedést hagyott jóvá a lakosság által használt gáz esetében, és a világpiaci, a beszerzési árak tekintetében is lényegesen alacsonyabb, az alatti áremelkedést engedélyezett csupán, ami miatt a MOL-lal egyébként perben állunk; most másodfokon van az ügy.

Az ózdi ipari park területén működő kisvállalkozók sajátos helyzetben vannak, mert közvetítőn keresztül vásárolják a gázt, aki viszont nagyfogyasztói árat kénytelen alkalmazni. A gáztörvény lehetővé teszi számukra, hogy közvetlenül a MOL-tól vásároljanak, ebben az esetben ugyanis a szolgáltatónak szolgáltatási és szerződéskötési kötelezettsége van, tehát ez számukra adott lehetőség. Egyébiránt a kormányrendeletet folyamatosan figyeljük, és amennyiben szükséges, azt módosítani is fogjuk.

Szeretném kiemelni, hogy a kormány az ózdi térség felzárkóztatására különös hangsúlyt fordít. Ebben a térségben tavaly is és idén is több száz millió forintnyi állami támogatást juttattunk a kis- és középvállalkozóknak, és a tevékenységünk eredményeképpen - együttműködve a helyi önkormányzatokkal - Ózd térségében ötszázzal nőtt az új munkahelyek száma, ami jelentős mértékben javította az ottani foglalkoztatottsági helyzetet is. Különböző állami támogatások keretében olyan pályázatokat támogattunk, amelyek összetettebb módon is a helyi kisvállalkozókat segítik. Reméljük, hogy a jövő évi adókedvezményeket az ottani kisvállalkozók is a lehető legnagyobb körben fogják tudni igénybe venni.

Egyébként fontos értesülés - mai napi sajtóértesülések alapján -, hogy több városban, például Pécsett, Veszprémben, Budapesten az állam által jóváhagyott gázáremelés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mértékét meghaladó távhődíj-emelésre készülnek vagy ilyet valósítottak meg. (Az elnök ismét csenget.) Ellenben van pozitív példa is, Debrecen esete, ahol viszont csökkentik a távfűtés díját.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 343 2000.11.28. 2:15  340-344

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Elnök Úr! A polgári kormányzat kiemelt fontosságot tulajdonít az energiatakarékosságnak és a megújuló energiaforrások hasznosításának. Az ilyen célú támogatásainkat, ide nem értve az energiatakarékossági hitelprogram finanszírozásának költségeit, ez a kormányzat az előző szinthez képest tízszeresére-hússzorosára növelte.

A célunk az - egy tízéves programmal rendelkezünk -, hogy a megújuló energiahordozók felhasználását kétszeresére tudjuk növelni, és így a teljes energiafelhasználáson belüli 5 százalékot már el tudjuk érni. Az idén száz napkollektort létesített a Gazdasági Minisztérium támogatásokkal, illetve pályázatokon keresztül, és mi készen állunk arra, hogy a már elkészült terveknek megfelelően legalább egy, és ha erre a beruházók hajlandók, akkor akár további két szélerőmű megépítéséhez is támogatást adjunk.

 

 

(16.40)

 

 

Nem a Gazdasági Minisztériumon múlik a dolog előrehaladása, hanem a beruházóknak kell még a döntéseket meghozni. Nagyon reménykedünk abban, hogy már a közeljövőben lehetőség lesz arra, hogy a szélerőművek létesítéséhez támogatást tudjunk nyújtani, ha lesz olyan, aki hajlandó ezeket megépíteni. Egyébként az idén már egymilliárd forintnyi támogatást biztosítunk, és ez a jövőben a Széchenyi-terv keretén belül meg fog duplázódni.

Vannak olyan módosító javaslatok az Országgyűlés előtt - amiket, remélem, a tisztelt Ház el fog fogadni -, amelyek szerint jövőre már további 3 milliárd forintot, 2002-ben pedig további 4 milliárd forintot fogunk költeni a lakóépületek energiamegtakarításának a támogatására, amit különösen fontosnak tartunk. Szeretném megköszönni a módosító javaslatokat benyújtó fideszes képviselőknek, Várkonyi Andrásnak, Mádi Lászlónak és Sasvári Szilárdnak a programunk támogatásához nyújtott segítségét.

Megjegyzem, hogy nemcsak programokra, hanem konkrét intézkedésekre van szükség, és a Gazdasági Minisztérium ezt az utat választja.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 4 2000.12.04. 4:45  1-4

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy napirend előtti hozzászólásának címéül a minimálbérre vonatkozó tárgyat jelölt meg és az ön által elmondottak második része meglehetősen egyértelmű volt, én a minimálbér kérdésével szeretnék foglalkozni.

A minimálbér emelése körül kialakult vitának sok pártpolitikai vonatkozása is volt, amelyekkel a kormány nem kívánt foglalkozni, és ilyen pártpolitikai vonatkozásokkal a kormány a jövőben sem kíván foglalkozni. (Dr. Pető Iván: Pártok fölött áll. - Derültség az SZDSZ soraiban.)

Szeretném itt csupán arra emlékeztetni önöket, hogy volt olyan szakszervezeti vezető, aki érthetetlen okból kifolyólag úgy nyilatkozott, miszerint a kormány minimálbér-emelésre vonatkozó elképzelései a munkavállalók számára hátrányos helyzetet fognak okozni. A kormány tehát nem ebből, hanem az ország és a polgárok érdekeiből kiindulva hozza meg döntéseit, és így cselekedett a minimálbér ügyében is.

 

 

(13.10)

 

A kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, sikerei lehetővé teszik, hogy az úgynevezett minimális béreket jelentős mértékben emeljük.

Európában a magyar gazdaság az egyik leggyorsabban növekvő, és mindeközben stabil is, amire jól utal az, hogy az idei évben előreláthatólag Magyarország lesz az egyetlenegy olyan európai ország, ahol a jelentős energiahordozóár-emelkedés ellenére is az infláció csökkenni fog. Vannak olyan országok - ott persze alacsonyabb az infláció -, ahol az infláció növekedésének üteme kétszeres-háromszoros. Úgy ítéljük meg, hogy sikereinknek jelentős részben az is oka, hogy a magyar munkavállalók kiváló teljesítményt nyújtottak az elmúlt évtizedben, és így igazságos és elvárható, hogy ők is részesüljenek a sikerekből.

A kormány tervei szerint a minimálbér és az átlagbér aránya jelentős mértékben javulni fog, hiszen míg 1990-ben a minimálbér az átlagbér 37 százaléka volt, ez az arány 1998-ra 10 százalékkal csökkent 28 százalékra, legnagyobb ütemben éppen az ön által említett Bokros-csomag idején.

Mi azt tervezzük, hogy jövőre ezt az arányt több mint 12 százalékkal emeljük, és a minimális bér az átlagbér 40 százalékát éri el. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy jövőre az idei 25 500 forintról 40 ezer forintra emeljük a minimálbért, és ezzel a polgári kormányzat ideje alatt a minimálbér már a kétszeresére fog emelkedni, és reményeink szerint 2002-ben további 10 ezer forinttal, 50 ezer forintra tudjuk emelni a minimálbért. Szerettük volna, ha ebben a kérdésben egyetértés jön létre az Országos Munkaügyi Tanácsban, azonban ennek hiányában is a kormány felelőssége, hogy az ország érdekében szükségesnek tartott lépéseket megtegye.

Célunk az, hogy nyolc órai tisztességes munkáért mindenki tisztességes bért kapjon, hogy a magyar bérszínvonal felzárkózzon az Európai Unió bérszínvonalához, és hogy a "segély helyett munkát" elve alapján növeljük a munkanélküli-segélyek és -ellátások, illetve a minimális bér közötti különbözetet a minimális bér javára. Ez nagyon fontos, mert jelenleg a minimális bér nagyon közel volt a munkanélküli-segélyhez, de például 1995-ben a munkanélküli-segély magasabb volt, mint a minimálbér.

700 ezer főt érint ez a döntésünk, az egészségügyben dolgozók 39 százalékát, ahol az alapbér 17 százalékkal fog emelkedni ennek hatására; a szociális ellátás területén 26 ezer főt, az alkalmazottak 47 százalékát illeti ez a döntés, és 18 százalékos alapbér-emelkedést fog hozni; de úgy ítéljük meg, hogy ez a döntés más foglalkoztatási csoportokban, más jövedelmi csoportokban is kedvező hatást fog kiváltani, és a bérszínvonal általános növekedési irányában hat. Nem véletlen talán, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka egyetért a kormány döntésével, és a lakosságnak mindössze csak 5 százaléka vélekedik úgy, ahogy sokan a túloldalról, hogy ez a minimálbér-emelés túlságosan magas mértékű.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 281 2000.12.05. 4:03  278-284

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván mindannyian tudják - és ön, képviselő úr is tudja ezt, hiszen ön korábban egy gázszolgáltató cégnél dolgozott -, hogy a magyar gázfogyasztás több mint kétharmada importból származik. Az elmúlt másfél évben az importált földgáz ára az energiahordozók világpiaci árának emelkedése következtében két és félszeresére nőtt, ami jelentős feszültséget okozott a hazai gázpiacon.

Többen áremelést kezdeményeztek, maga a MOL Részvénytársaság, és hasonló igénnyel állt elő több ellenzéki képviselő is. A kormány ezeket a törekvéseket elutasította, nem akartunk ugyanis olyan drasztikus mértékű gázáremelést végrehajtani, mint például '95-ben, amikor közel 50 százalékkal, vagy '96-ban, amikor közel 40 százalékkal nőttek a gázárak. Ezért a kormány idén a lakossági fogyasztók számára az inflációs várakozásoknak megfelelő 6 százalékos gázáremelést engedélyezett csupán. A jövőben is hasonlóképpen kívánunk eljárni, tehát inflációt meghaladó mértékű gázáremelést nem kívánunk engedélyezni.

Magasabb árat a nagyfogyasztóknak november 1-jétől kell alkalmazni, amely magasabb ár azonban nem érinti a lakossági gázárakat és a lakosság által igénybe vett távhőszolgáltatást. Így még a nagyfogyasztók is mintegy 30-40 százalékkal olcsóbban jutnak Magyarországon gázhoz, mint külföldi versenytársaik külföldön.

A MOL a gázár-megállapítási törekvéseit ellenezve, pert indított a kormány ellen, a Gazdasági Minisztérium és személyesen a gazdasági miniszter ellen is, ezt a pert azonban elvesztette, a perértéket egyébként a MOL beadványa tartalmazza. Ebből kifolyólag megállapítható, hogy a jelenlegi bírósági döntés szerint a Gazdasági Minisztérium rendelete törvényes.

Szeretném kérni a képviselő úrtól és minden ellenzéki képviselőtől, hogy közvetve és közvetlenül ne szolgálják a MOL érdekeit azzal, hogy a kormány gázár-megállapítási rendeleteit, különösen törvényességi szempontból támadják, mert ezzel a gázáremelés irányába hatnak és a MOL érdekeit szolgálják. Az ilyen interpellációk is ebbe a lobbitörekvés-csoportba sorolhatók. (Folyamatos zaj.)

A nagyobb kenyérgyárak egyébként korábban olcsóbban kapták a gázt, mint a kisebbek, most ez megfordult, a kisebbek jutnak olcsóbban gázhoz, a nagyobbak drágábban, azonban a nagyobbak mérethatékonyságukat kihasználva könnyebben tudják ezt ellensúlyozni. A kormány támogatja az energiatakarékosságot. Ennek köszönhetően Debrecen városában néhol 9 százalékkal is csökkenteni lehetett a távfűtés díját.

Végezetül, képviselő úr, engedje meg, hogy én is kérdéssel forduljak önhöz. Szeretném kérdezni, hogy igaz-e az a hír, miszerint az MSZP Zala megyei elnöke, ahol ön egyéni választókerületben indult, és megyei listán nyert országgyűlési mandátumot, résztulajdonosa egy olyan sütőipari vállalkozásnak, amely egy kilencvenes évek derekán lezajlott privatizációs szerződésből kifolyólag (Keller László: Hogy jön ez ide?), annak következtében, egy ma is folyó per tanulsága szerint ár alatt jutott egy sütödéhez, a tihanyi pékséghez. Van-e ennek valamilyen köze az ön által most hirtelen kinyilvánított, kenyérgyárak iránti érdeklődésnek?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 22 2000.12.11. 5:10  19-22

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság fejlődése lehetővé teszi, hogy a magyar béreket az Európai Unió béreihez közelítsük. Ennek érdekében a kormány legelőször az úgynevezett minimális bérek emeléséről döntött. A kormány döntése értelmében jövőre a minimális bérek mintegy 40 százalékkal, 25 500 forintról 40 ezer forintra fognak nőni.

Közvélemény-kutatások szerint a kormány döntését a megkérdezettek mintegy 80 százaléka támogatja, és jelentős többségében még az MSZP szavazói is támogatják a kormány minimálbér emelésére vonatkozó döntését. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy egyes politikai és szakszervezeti vezetők miért intéznek a mindannyiunk érdekében álló minimálbér-emelés ellen folyamatosan támadásokat. A kormány döntésének fontos indoka, hogy a kormány úgy ítéli meg, hogy Magyarországon nyolcórai tisztességes munkáért mindenkit megillet a 40 ezer forint havonta. Ezzel abba az irányba teszünk lépéseket, hogy az átlagkeresetek 60 százalékát, amely az európai uniós átlag, elérje a magyar minimálbér is.

Szeretném elmondani, hogy tíz év alatt Magyarországon a minimálbér reálértéke mintegy 30 százalékkal csökkent, és a legnagyobb arányú csökkenés éppen 1995-ben, 1996-ban történt, a Bokros-csomag idején, amikor a minimálbér reálértéke 15 százalékkal csökkent. De ugyanebben az időszakban a reálbérek értékcsökkenése még nagyobb volt, itt a csökkenés 18 százalékos volt, de hasonlóképpen ebben az időszakban csökkentek a legnagyobb mértékben a nyugdíjak reálértékei is.

Most a kormány a minimálbért 40 százalékkal, a reálbéreket 3-4 százalékkal, és hasonlóképpen a nyugdíjak reálértékét is növelni kívánja. Míg 1998-ig a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, addig 1998 óta mintegy 200 ezer új munkahely jött létre, és napjainkban is százezerre rúg a betöltetlen álláshelyeknek a száma. 1995 óta Magyarországon mintegy 60-70 százalékkal csökkent a munkanélküliség.

Szeretném elmondani, hogy a minimálbér-emelés az állami szférában elsősorban az egészségügyieket és a szociális dolgozókat érinti, ahol az összes dolgozó 39, illetve 47 százalékát, tehát szinte közel a felét érinti kedvezően a minimálbér-emelés, ami az alapbérekben 17-18 százalékos emelkedést okoz.

 

 

(15.00)

 

A nemzetgazdaságban 700 ezer főt érint kedvezően a minimálbér-emelés, és a teljes nemzetgazdasági alapbér-emelkedés mértéke átlagosan 23 százalék lesz ebben a körben. Azért tartjuk különösen fontosnak ezt az intézkedést, mert a kormány a "segély helyett munkát" elvet követi, ezért elfogadhatatlan, hogy a munkanélküli-segély és a minimális bér között csak 1500 forint volt a különbség. Szeretném egyébként megjegyezni, hogy éppen 1995-ben a munkanélküli-segély még a minimális bérnél is nagyobb volt.

A kormány a munka törvénykönyvének beterjesztése előtt széles körű egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel. Ennek indoka az volt, hogy az öröklött munka törvénykönyve nem felel meg az Európai Unió magasabb szociális elvárásainak. A kormány ezért a munkavállalók számára magasabb szociális védettséget biztosító törvényjavaslatot kíván elfogadtatni. Sajnálatos, hogy ezek a tárgyalások eredményre nem vezettek, emiatt a tárgyalások megszakadtak.

A gazdasági miniszter felkérte a munkaadókat és a munkavállalókat, hogy próbáljanak egymás között megállapodásra jutni. A miniszter száz napig várt. Száz nap alatt semmilyen érdemi előrelépés a munkaadók és a munkavállalók között a megállapodás kiszélesítésére nem történt, ezért a miniszter és a kormány úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek be kell nyújtani, tekintettel arra, hogy a magyar kormány az Európai Unió felé kötelezettséget vállalt arra, hogy még ebben az évben a munka törvénykönyvének EU-jogharmonizációs feladatait elvégezzük. Ez a tárgyalások elhúzódása miatt már nem sikerülhet, de legalább a tárgyalást megkezdhetjük, és így a munkaügy területén is közelebb juthatunk az európai uniós normákhoz.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 37 2000.12.12. 5:40  36-44

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hetekben a tisztelt Házban és a sajtóban is rendkívül élénk vita folyt a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosításáról. (Folyamatos zaj.) Ez teljesen érthető, hiszen mára a reklám életünk mindennapi részévé vált, így mindenkinek van róla valamilyen véleménye. A heves vita mögött azonban nemcsak az egymástól eltérő nézetek és ízlések állnak, hanem jelentős gazdasági érdekek is meghúzódnak a különböző vélemények mögött.

Szeretném elmondani önöknek, miért vált szükségessé a törvény módosítása, hiszen sokan fölvetették, hogy egyáltalán szükséges volt-e ezt a minden bizonnyal jelentős vitát kiváltó kérdést most újra az Országgyűlés napirendjére tűzni.

Nos, tisztelt Ház, a magyar kormány az Európai Unióval folytatott tárgyalások során vállalta, hogy ez év végéig a gazdasági reklámtevékenységgel összefüggő fogyasztóvédelmi szabályokat harmonizálni fogja, így különösképpen a megtévesztő reklámra és az összehasonlító reklámra vonatkozó szabályokat fogjuk a magyar jogrendszerbe beültetni.

Nem lett volna szükség ennek a kérdésnek az újbóli elővételére, ha az előző koalíció idején, 1997-ben az elfogadott reklámtörvény nem hagyta volna ki a szabályozási körből ezeket a kérdéseket, egyenesen úgy, hogy a korábban létező szabályozást hatályon kívül helyezte, valamint nem szüntette volna meg a közerkölcsöt és a közízlést sértő reklámok közzétételének korábban egyébként létező tilalmát. A mostani Országgyűlésnek ezeket a korábbi hibákat kell korrigálnia, hogy az Európai Unió jogharmonizációs elvárásainak meg tudjunk felelni. A kormány célja a jogharmonizáción túl az, hogy a magyar fogyasztók az Európai Unió szintjének megfelelő védelemben részesüljenek a reklámozás tárgykörében is.

Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az Európai Unió politikájában és jogalkotásában az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó római szerződés óta jelentős fejlődés ment végbe. A római szerződést módosította az egységes európai okmány 1987-ben, és itt már önálló jogalkotási szempontként jelent meg a fogyasztóvédelem. A maastrichti szerződés is meghatározza, hogy az Európai Uniónak miként kell hozzájárulnia a magas szintű fogyasztóvédelmi szint eléréséhez. Éppen ezért érthető, hogy az Unió a kiemelt jogharmonizációs területek közé sorolta a fogyasztóvédelmet, amelynek megfelelni a magyar kormány számára polgáraink érdekében is szükséges.

Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy 1999-ben a fogyasztóvédelmi fejezet tárgyalása ideiglenesen lezárásra került, és hogy az Európai Bizottság a 2000. évi országjelentésben az eddigi legjobb minősítést adta a magyar fogyasztóvédelemnek.

Az egyik leggyakrabban fölvetett kérdés a törvényjavaslattal kapcsolatban a reklámcenzúrának nevezett rendelkezés volt. Többször elmondtuk, és szeretném most is megismételni, hogy az új rendelkezés nem jelent semmiféle előzetes bemutatási kötelezettséget, csupán az európai uniós irányelvi elvárásoknak megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy a reklámok előzetes kontrollra kerüljenek. Erre eddig csak a reklámszakma önszabályozó szervezeteinek volt jogosítványuk.

A kormány célja az, hogy elismerve a szakmai önszabályozás szükségességét, lehetőséget biztosítson a fogyasztók érdekeinek még hatékonyabb védelmére az Európai Unió szabályozásával összhangban. Az előzetes kontroll lehetőségét kiterjesztjük az illetékes hatóságokra, amelyhez a reklámozó vagy a reklámszolgáltató cégek is fordulhatnak. Ebben az esetben - egy módosító javaslat szerint - az illetékes hatóságnak feltétlenül döntést kell hozni. Ezért külön kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kiegészítő bizottsági ajánlás 27. pontjában foglalt, Babák Mihály képviselő úr által benyújtott módosító javaslatot támogatni szíveskedjék, enélkül ugyanis a törvényjavaslat európai uniós megfelelősége kérdésessé válik, hiszen az előzetes kontroll intézményét az Európai Unió vonatkozó jogszabályai is ismerik.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy a támogatott módosító javaslatokkal együtt a Magyar Országgyűlés olyan törvényt alkothat, amelyik az eddigieknél lényegesen nagyobb védelmet biztosít a magyar fogyasztók számára, és egyben jelentős előrelépést tehetünk a magyar jogrendszer európai uniós jogharmonizációja érdekében.

Köszönöm szépen türelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 156 2000.12.12. 4:09  153-158

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnöknő! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön előtt is ismert, a kormány kiemelt célkitűzése az infláció mérséklése. Ennek érdekében a kormány arra törekszik, hogy a hatáskörébe tartozó területeken a közüzemi szolgáltatások díjait ne emelje, ezek ne emelkedhessenek az előre jelzett inflációt meghaladó mértékben.

Már az idei évben is a kormány, ahol tudta, fékezte az árak emelkedését; különösképpen igaz ez például a gyógyszerek területére, a villamos áram árának emelkedésére, és nem utolsósorban a gáz árának emelkedésére. Az elmúlt másfél évben a világpiacon a gáz ára mintegy kétszeresére nőtt, ennek ellenére az idei évben a kormány a lakossági fogyasztók számára a gáz árának emelkedését csupán 6 százalékban szabta meg.

Emiatt jelentős érdekcsoportok - a MOL Részvénytársaság, ellenzéki pártok - a kormánynál közbenjártak magasabb áremelés érdekében, sőt mi több, a MOL Rt. pert indított a Magyar Köztársaság kormánya, a Gazdasági Minisztérium és személyesen a gazdasági miniszter ellen is. Ennek ellenére a kormány kitartott a lakossági fogyasztók esetében a 6 százalékos áremelés mellett. Szerencsére - illetve számunkra előre várt módon - a MOL az általa benyújtott keresetet elbukta, első fokon a bíróság nem igazolta várakozásait, így ma okkal mondhatjuk, hogy a kormány általi gázár-megállapítás módja is törvényes volt, és így a 6 százalékos áremelési mérték lakossági körben tartható. A kormány ezeket az elveket kívánja a jövőben is alkalmazni, tehát a következő években is arra törekszünk, hogy a kormány által befolyásolható árak a kormány által előre jelzett infláció mértékét ne haladják meg.

Ugyanakkor el kell hogy mondjam, hogy a kormány nem tud, nem képes, nincs joga minden árat befolyásolni, és vannak olyan árak, amelyek megállapítása nem a kormány jogkörébe, hanem az önkormányzatok jogkörébe tartozik. Ebben az esetben a kormány annyit tehet, hogy felszólítja az önkormányzatokat, hogy az áremelések tekintetében ők is tanúsítsanak önmérsékletet, lehetőleg vegyék figyelembe a képviselő úr által a szociális tarifára vonatkozóan elmondott szempontokat; illetve, mivel vannak olyan tevékenységek, például a távhőszolgáltatás, ahol ugyan alacsony áron vásárolt gázzal fűtik az épületeket, viszont a távhőszolgáltatók is rárakják a saját költségeiket és jövedelemelvárásukat a távhőszolgáltatásra, és így alakul ki a távhőszolgáltatás díja, ott a kormány arra törekszik - és ez a Gazdasági Minisztérium feladata -, hogy támogatjuk az egyes lakossági energiatakarékossági beruházásokat, támogatjuk az önkormányzatokat annak érdekében, hogy olyan energiatakarékos megoldásokat találjanak, amelyek eredményeképpen az energiafelhasználás mérsékelhető.

Külön örülünk annak, amikor egy-egy ilyen program sikerre vezet. Vannak kedvező jelenségek is, egyről külön szeretnék említést tenni. Debrecen városa egy olyan (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) energiatakarékos megoldást választott, aminek következtében nemhogy nőnek, hanem csökkennek a távfűtési díjak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 196 2000.12.12. 2:07  193-196

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, és örülök, hogy ilyen nagy jelentőségű ügyben adhatok önnek, illetve a válaszomat hallgatóknak tájékoztatást.

A privatizációt követően Magyarországon magántulajdonú szolgáltató társaságok kezdték meg működésüket a villamosenergia- és gázszolgáltatás területén. Ezek a cégek monopolhelyzetben vannak, ebből kifolyólag az államnak feladata és joga a gáz- és villamosenergia-törvény alapján ezeknek a cégeknek az ellenőrzése. Azonban ezt a feladatot a törvények alapján nem a minisztérium, nem a kormány látja el, hanem egy Magyar Energia Hivatal nevezetű független hatóság, melynek függetlenségét, kormánytól való függetlenségét is, törvény garantálja. Ez a hatóság, a Magyar Energia Hivatal az Országgyűlésnek tartozik beszámolni, minden évben beszámolót tesznek, ahogy ezt idén már egyszer megtették.

Teljesen érthető, hogy a képviselő úr a kérdésében konkrét neveket, személyazonosításra alkalmas adatokat nem mondott, viszont azt javaslom, hogy a konkrét panaszokkal forduljon a Magyar Energia Hivatalhoz, a Magyar Energia Hivatal minden ilyen bejelentést kivizsgál, az idei évben eddig több mint 900 vizsgálatot végeztek el; és amennyiben a bejelentések megalapozottnak tűnnek, akkor felhívják a szolgáltatókat a vonatkozó jogszabályok betartására, valamint arra a kötelességükre, hogy a magyar energiaellátás hiányosságait felszámolják, a szolgáltatások biztonságát, megbízhatóságát biztosítsák. Egyébként úgy ítélem meg, hogy a magyar energiaellátás nemzetközi színvonalú, azonban még számos területen érdemes ezen javítani, ilyen módon minden egyes panaszbejelentés fontos jelzés a hivatal számára, akik az ilyen bejelentéseket fontos ügyként kezelik, és a lakosság (Az elnök jelzi az idő leteltét.), a bejelentők érdekében eljárnak.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 2 2000.12.13. 21:12  1-45

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Minden bizonnyal igaza volt Széchenyinek, amikor a Hitel című művében úgy fogalmazott, hogy a jól elrendelt munka a nemzeti gazdaság talpköve. És hasonlóképpen igaza lehetett annak a századfordulón író közgazdászunknak is, miszerint a kultúra és a munka tartja fenn hazánkat. Éppen ezért a polgári kormány kiemelt fontosságot tulajdonít a munka világának, a foglalkoztatáspolitikai kérdéseknek. A kormány helyre kívánja állítani a munka becsületét, és arra törekszik, hogy Magyarországon mindenkinek, aki dolgozni akar, jusson is munkahely. A kormány a "segély helyett munka" elvét kívánja érvényesíteni. Ennek keretében különösképpen fontosnak tartjuk, hogy a magyar béreket felzárkóztassuk az Európai Unió bérszínvonalához, ennek egyik legfontosabb és most bekövetkező lépése, hogy a minimálbért 25 500 forintról a kormány jövő év január 1-jétől 40 ezer forintra, 2002. január 1-jétől pedig 50 ezer forintra kívánja emelni.

A magyar munkaerőpiacon 1998-ban egy valódi fordulat ment végbe, melyre az jellemző, hogy hosszú évtizedek után újra növekedni kezdett a foglalkoztatottak száma, magyarán, nőtt a lakosság gazdasági aktivitása, ahogy ezt a statisztikusok szokták megfogalmazni. Mára Magyarországon a munkanélküliség a nemzetközi felmérések szerint, nemzetközi módszerekkel végzett felmérések szerint 6,3 - bocsánat, még ennél is kevesebb, 6,2 - százalékra csökkent, ami mintegy 2-3 százalékkal alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga. És ami számunkra különösen fontos, a munkanélküliség nemcsak az ország legfejlettebb részeiben csökken, nemcsak ott nő a foglalkoztatottak száma, nemcsak ott van egyre kevesebb munkanélküli, hanem mára az ország minden régiójában, a legszegényebb régiókban is csökken a munkanélküliségi ráta, csökken a munkanélküliek száma.

Szembe kell néznünk azzal, hogy bizonyos esetekben, bizonyos térségekben a munkaerőhiány is felléphet, ezért az idei év közepétől a munka világa, a foglalkoztatáspolitika a Gazdasági Minisztériumhoz került, a minisztérium új szemléletet kíván érvényesíteni, mert a munkanélküliséget, a munkanélkülieket nemcsak egy társadalmi problémának tekintjük, hanem olyan erőforrásnak, amelyre az országnak szüksége van, amelynek jobb kihasználásával a magyar gazdaság fejlődése felgyorsítható, fölgyorsítható az Európai Unióhoz való felzárkózásunk.

A most előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban a következő kérdésekről szeretnék különös hangsúllyal beszélni: a jogharmonizáció kérdéséről, arról, hogy milyen érdekegyeztetést folytattunk, a munkaidő megszervezésével kapcsolatos kérdésekről, az esélyegyenlőségi szabályok kialakításáról, az átirányításra, a kiküldetésre, kirendelésre és a munkaidő-kölcsönzésre vonatkozó jogharmonizációs feladatainkról, valamint arról, hogy más, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban milyen lépéseket tettek az Európai Unió e területen meglévő jogszabályainak a harmonizálása érdekében.

A jogharmonizáció kérdésköréről; a jelenleg hatályos, öröklött munka törvénykönyve nem felel meg az Európai Unió vonatkozó irányelveinek. Ezért ezeket módosítanunk kell. Méghozzá nem is akármilyen sebességgel, mert a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy ez év végéig benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Unió irányelveinek megfelelő új jogi szabályozás tervezetét. Ez most ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával megtörtént.

Az elfogadásra váró törvényjavaslat kilenc munkajogi tárgyú uniós irányelv átvételét szolgálja. A javaslat a magyar munkajogi szabályozás történetében mérföldkőnek számít, mivel az európai gyakorlatra tekintettel egyes kérdéseket illetően határozottan szakít az eddigi szabályozási megoldásokkal. Ezzel egyidejűleg, az előterjesztő szándékaival összhangban, a javaslat szem előtt tartja azt is, hogy hazánk a közösségi államok fejlődéséhez képest más utat járt be, és ezért, ahol erre lehetőség van, meg kívánjuk őrizni nemzeti szabályozásunk sajátosságait is.

A beterjesztett módosítás, sokan fogalmazták ezt meg, állítólag túlterjeszkedik a jogharmonizációs célon. Nos, mi úgy ítéljük meg, hogy ez egyáltalán nem igaz, hiszen az Európai Unió jogi szabályozása bizonyos irányokat jelöl ki, de a nemzeti parlamentek feladata az az Európai Unióban is, hogy ezen irányoknak megfelelően a saját hazai jogi szabályozásukat kialakítsák.

Az általunk benyújtott javaslat megfelel az irányelv szabályainak, nem terjeszkedik azon túl, de tekintettel van arra is, hogy mivel megőrizzük a hazai nemzeti sajátosságainkat, az Európai Unió irányelveit hozzá kell illeszteni a meglévő jogi keretekhez, ilyen módon az adaptációs munka bizonyos értelemben szélesebb, mintha egyszerűen csak azt tennénk, hogy lefordítjuk, akár a legjobb magyarországi nyelvtudósok segítségével is, az Európai Unió jogszabályait, és azokat szó szerint átültetnénk a magyar munkajogba. Ez egyébként sok esetben nem is jelentene kellő megoldást, tekintettel arra, hogy az Európai Unió előírásai arra vonatkoznak, hogy valamely kérdést szabályozni kell, szükséges jogi területen, de annak pontos tartalma nem kellően körülhatárolt.

Az érdekegyeztetésről: mint elmondottam, az Unió felé vállalt kötelezettségünk az, hogy ez év végéig az Országgyűlés számára megtárgyalásra az irányelvnek megfelelő jogi szabályozást benyújtjuk. Ez megtörtént. A javaslat benyújtását ennek ellenére széles körű, hosszas érdekegyeztetés előzte meg. Az Országos Munkaügyi Tanács munkajogi bizottsága öt alkalommal, a plenáris ülés két alkalommal vitatta meg. A szociális partnerekkel való egyeztetés azonban az ülések közötti időszakban is folyamatos volt. Az egyeztetési folyamat során a kormányzati oldal a szociális partnerek javaslatait számos alkalommal figyelembe vette, továbbá a munkavállalói és a munkáltatói oldal által megkötött megállapodásokat a javaslatba be is építette.

(9.10)

 

Szám szerint tizennégy vitatott, lényeges kérdésben született megállapodás.

Ez év nyarán úgy tűnt, hogy teljes körű egyetértés jött létre, azonban az egyik oldal szabadságról hazajövő képviselői vitatták, hogy az oldal által delegált vezetők megfelelő felhatalmazással rendelkeztek-e a megállapodás megkötésére, ezért új tárgyalás indult. Ezen az új tárgyalási szakaszon is jöttek létre további megállapodások, azonban nem teljeskörűen. Ezt követően szeptember hónapban a gazdasági miniszter a szociális partnerek képviselőivel újabb személyes egyeztetést kezdeményezett. A megbeszélés azzal zárult, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal további kétoldalú tárgyalásokat fog folytatni, és amennyiben megállapodást kötnek, azt a kormány egyoldalúan elfogadja. Ennek érdekében a kormány száz napig várt. Száz nap elteltével a gazdasági miniszter levelet írt valamennyi, az Országos Munkaügyi Tanácsban jelenléttel bíró szervezet részére, aziránt érdeklődve, történt-e valamilyen előrelépés a tárgyalások során. Összesen csak két szervezettől kapott választ. Ezek a válaszok pedig azt tartalmazták, hogy az egyeztetéseket folytatják. Ezen száz nap alatt érdemi előrelépés nem történt.

A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésére vállalt határidő - melyről már beszéltem - szükségessé tette, hogy a kormány a javaslatot az Országgyűlés elé beterjessze. A benyújtásra került javaslat egyébként az egyeztetéseken elért legszélesebb konszenzus elemeit tartalmazza. Néhány technikai kérdésben történt módosítás, amelyet a tárgyalások megszakadása után, bizonyos értelemben való elhalása után, a bekövetkezett tárcaközi egyeztetés tett szükségessé.

A javaslat benyújtásának tényét és annak tartalmát az Unió a legutóbbi országjelentésben pozitívan értékelte. Ehhez kapcsolódik az az örömteli esemény is, hogy a kormány és az Unió közötti csatlakozási tárgyalásokon a szociális fejezet a közelmúltban lezárult. Ezek a bizonyos átvilágítási tárgyalások lezárultak. Tekintettel viszont arra, hogy ez évben úgysem fogjuk elfogadni valószínűleg ezt a törvényjavaslatot, és minden bizonnyal a javaslat tárgyalása február közepén fog folytatódni, tehát újabb hatvan nap áll rendelkezésre a szociális partnerek számára, hogy megállapodásra jussanak kérdésekben, a kormány örülne annak, ha ez alatt az időszak alatt a munkáltatók és a munkavállalók folytatnák a tárgyalásokat, ha megállapodásra jutnak, azt üdvözöljük, és készek vagyunk annak elfogadására.

Arra szeretném kérni a tisztelt országgyűlési frakciókat, hogy olyan módosító javaslatokat ne nyújtsanak be, amelyek eltérnek ettől a megállapodástól, azzal ellentétesek, mert ez a szociális partnerek tárgyalásait ebben a hatvannapos időszakban valószínűleg némiképpen zavarná.

A munkaidő megszervezésének kérdése; a javaslat előkészítése során a munkaidő megszervezésével kapcsolatos szabályok váltották ki a legtöbb vitát. A következőkben ezzel szeretnénk egy kicsit részletesebben foglalkozni. Sokszor olyan szabályokat is kifogásoltak, amelyek évtizedek óta szerepelnek munkajogunkban. Ilyen jogintézmény például a munkaidőkeret és a munkaidő-beosztás. Sokszor úgy éreztük, hogy nem is erről a javaslatról van szó, amikor a viták zajlanak. A munkaidőkeret alkalmazását illetően ugyanis a javaslat a hatályos szabályt fenntartja, továbbra is a kéthavi munkaidőkeretet tekinti fő szabálynak. Ez azt jelenti, hogy a ledolgozandó munkaidő mértékét kéthónapos időszakra lehet megállapítani. Ez a szabály azon munkavállalók számára előnyös, akiknek a munkaidejét hétről hétre a munkáltató osztja be.

A javaslat több ponton a munkáltatóra nézve szigorú rendelkezést vezet be. Így például szigorúbb lett a munkaidő beosztásának szabálya, a munkáltató pedig köteles a munkaidő beosztását a munkavállalóval írásban közölni. Az eddigi szabályozás alapján az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott dolgozók egy munkanapon belül, 12 órai munkavégzést követően akár további nyolc órai túlmunkára is kötelezhető volt. Ebből kifolyólag az öröklött szabályozás alapvetően eltér az európai normáktól. A munka törvénykönyve a rendes és a rendkívüli munkaidő mértékét külön-külön korlátozza, és kiindulási alapnak nem a heti, hanem a napi munkaidőt tekinti. A jogharmonizáció érdekében a javaslat a munkavállalók napi munkaidejét a jelenlegi akár 20 órás napi munkaidővel szemben 12 órában korlátozza, a heti munkaidő felső határát pedig 48 órában húzza meg. Nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy ebbe az elrendelt túlmunka időtartamát is be kell számítani.

A munkaidőre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a javaslat tartalmazza a pihenőidők szabályozását is. A jelenlegi szabályok megengedik, hogy a heti két pihenőnapot a munkáltató teljes mértékben összevontan adja ki. Ez azt jelenti, hogy adott esetben a munkáltató akár egy hónapon keresztül is úgy dolgoztathatja a munkavállalót, hogy egyetlen pihenőnapot sem ad ki.

Az általunk benyújtott javaslat szerint viszont a heti két pihenőnap közül csak az egyik kiadására kerülhet sor összevontan, így hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása mindig kötelező. Továbbá a mai szabályokkal szemben a pihenőnapok összevonása tekintetében nagyobb szerepet kapnak a kollektív szerződések.

Az öröklött munka törvénykönyvében a munkaszüneti napon történő munkavégzés nem kellően korlátozott. Az általunk benyújtott javaslat már önmagában a pontos fogalmi meghatározások bevezetésével növeli a munkaszüneti napok kiemelt szerepét. A tíz munkaszüneti napon, az ünnepnapokon csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy a megszakítás nélküli munkarendben, munkakörben alkalmazott munkavállalót lehet foglalkoztatni.

A kereskedelmi egységek csak az idegenforgalmi, turisztikai szempontból kiemelkedő területen, illetve a rendezvények, ünnepségek résztvevőinek, valamint az utazóközönség ellátása érdekében tarthatnak nyitva. E szabályok alkalmazásával a munkaszüneti napon megtiltásra kerül például a bevásárlóközpontok nyitvatartása. Ezen túlmenően munkaszüneti napon a kereskedés folytatására csak akkor van lehetőség, ha a tulajdonos és nem az alkalmazott végzi a munkát.

A munkaidő és a pihenőidő szabályozása körében a javaslat több olyan rendelkezést tartalmaz, amely a nők, illetve a családok védelmét szolgálja. A javaslat számos új szabály védőhálóját terjeszti ki a gyermekét egyedül nevelő férfiakra is.

Hatályos szabályaink szerint nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő, terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. A javaslat szerint ezt a rendelkezést alkalmazni kell majd a gyermekeiket egyedül nevelő férfiakra is.

Új szabály továbbá, hogy a fenti munkavállalók körében egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve osztott munkaidő csak a munkavállalók hozzájárulásával rendelhető el. A munkaidő megszervezésére vonatkozó szabályok a szociális partnerek megállapodása alapján kerültek kidolgozásra.

Az esélyegyenlőségi szabályokról; a javaslat az öröklött munka törvénykönyvéhez képest nagy lépést tesz előre a nők és a férfiak teljes esélyegyenlőségéhez vezető úton. Munkajogi szabályaink jelenleg is tiltják a hátrányos megkülönböztetést. A javaslat e szabályok körét azzal bővíti ki, hogy meghatározza a közvetett diszkrimináció fogalmát, és nevesíti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A javaslat biztosítja, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályok már a munkaviszony létesítését megelőző eljárásban is érvényesüljenek.

Új szabály, hogy az üzemi tanács a munkáltatótól tájékoztatást kérhet a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezések megtartásáról. A javaslat szabályaival a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa egyetért. A kormány nevében is köszönöm a biztos úr értékes szakmai segítségét.

Az átirányítás, kiküldetés, kirendelés és a munkaidő-kölcsönzés szabályairól; az öröklött munka törvénykönyve szerint a munkáltató naptári évenként két hónapig más munkakörbe irányíthatja át a munkavállalót, illetve arra kötelezheti, hogy más munkáltatónál kirendelésben végezzen munkát. Ez a szabály nem biztosítja kellően a munkáltató által egyoldalúan elrendelt különleges munkavégzések időbeli korlátozását, és nem szolgálja a jogbiztonságot.

A munkavállalói érdekek azért is csorbát szenvedtek, mert az öröklött munka törvénykönyvünk nem tartalmazza a kiküldetés szabályait. A javaslat végre az európai normáknak megfelelő módon szabályozza az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés szabályait. E sajátos munkavégzések legmagasabb időtartama a szociális partnerek megállapodásának megfelelően került korlátozásra. Egy naptári éven belül a munkavégzések időtartamát össze kell számítani, együttes mértékük a 110 munkanapot nem haladhatja meg.

Új szabály, hogy ha az átirányítás tartama egy munkanapon belül négy órát meghalad, a munkavégzést az átirányítás szempontjából egy munkanapnak kell tekinteni.

 

 

(9.20)

 

Jogos munkavállalói igényt elégít ki a javaslat azon rendelkezése, mely a belföldi kiküldetés során felmerülő utazási idő díjazását írja elő.

A javaslat korlátozza a kirendelés alkalmazásának körét, mivel kirendelésre ezután csak a munkáltatói tulajdonosi láncolaton belül kerülhet sor.

A hazai gyakorlatban már megjelent, létezik a munkaerő-kölcsönzés jelensége. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbe adó a vele szerződés céljából munkaviszonyban levő munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. A javaslat a munkaerő-kölcsönzés intézményének szabályozásával, részletes szabályainak megállapításával védi a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló érdekeit. Az új szabályok bevezetésétől olyan munkavállalók időleges foglalkoztatása várható, akik a munkaerőpiac perifériáján helyezkednek el. Ez a szabályozás már önmagában is növelheti az alacsony képesítésű vagy éppen a képzetlen munkanélküliek foglalkoztatásának esélyeit, munkahelyhez jutási esélyeiket, javítva ezzel a kiemelten hátrányos helyzetű térségek, például az ország keleti részének foglalkoztatási viszonyait. Ugyanakkor ez a szabály a munkavállalók másik kiemelt körét érinti kedvezően, a pályakezdő fiatalokat, akiknek lehetőséget nyújt arra, hogy pályájuk kezdetén jelentős szakmai tapasztalatra tegyenek szert.

Végezetül arról szeretnék beszélni, hogy más, csatlakozni kívánó országokban hogyan zajlott le ugyanez a vita.

Az előzőekben részletesen kifejtett, jogharmonizációs célú és tartalmát tekintve rendkívül fontos szabályozási megoldások, valamint az ebből fakadó közéleti viták a csatlakozni kívánó országokban nem egyedülállóak. Eddig csak a cseh parlament tudta elfogadni 2000 júniusában az új munka törvénykönyvét, amely majd néhány nap múlva, 2000. január 1-jén fog hatályba lépni. Tehát a csehek - ebben a kérdésben legalábbis - elénk kerültek (Közbeszólás balról: 2001!) - 2001. január 1-jén.

Az elfogadást hosszas tárgyalások előzték meg ott is. A törvényjavaslatot a parlament mindkét házában heves viták övezték, tekintettel arra, hogy ott kétkamarás parlament van. Hozzánk hasonlóan az ott folyt vita kereszttűzében is a munkaidő megszervezésére vonatkozó irányelv átvétele állt, hiszen e tekintetben a cseh jogi szabályozást is gyökeresen át kellett alakítani. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében kompromisszum alakult ki, és a módosítás elfogadásra került. Ezáltal Csehország a munkajogi jogharmonizációt már teljes egészében elvégezte. A többi tagjelölt ország helyzete, beleértve a miénket is, még nem ily szerencsés. Remélem, hogy mi gyorsabban föl fogunk tudni zárkózni.

Meggyőződésem szerint a kormány javaslata lehetőséget teremt arra, hogy a magyar munkáltatók és a munkavállalók egymás érdekeinek kölcsönös megértésével és tiszteletben tartásával, egymással összhangban dolgozhassanak a saját és az egész ország jólétének előmozdításáért. Bízom abban, hogy a szociális partnerek ezt a lehetőséget felismerik, és élni fognak ezzel a lehetőséggel. Különösképpen reménykedem abban, hogy a tárgyalásunk folytatásáig hátralévő 60 nap elegendő lesz arra, hogy további részkérdésekben is megállapodások jöjjenek létre.

A tisztelt Házat arra kérem, hogy a javaslatot részletesen megvitatni szíveskedjék, és az időközben szükségessé váló módosító javaslatokkal együtt fogadja el.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 194 2000.12.19. 1:43  191-194

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése benyújtása óta valóban nagyon sok idő telt el. Személyesen is sajnálom, hogy az ön frakciója nem tartotta olyan fontosnak az ön által benyújtott kérdést, hogy azt a frakción belüli cserével előbbre sorolták volna. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Szeretném azonban elmondani, hogy az ön által feltett kérdés, bár tartalmilag igazodik ahhoz, amit írásban benyújtott, attól jelentős mértékben eltér. Az ön által benyújtott írásbeli kérdés alapvetően arra vonatkozott, hogy a munkaerő-kölcsönzés intézményével mi a helyzet, mert ön ezt a kérdése címében megfogalmazva modern rabszolgaságnak minősíti.

Szeretném elmondani, hogy a munkaerő-kölcsönzést nehéz modern rabszolgaságnak tekinteni, hiszen akkor az Európai Unió valamennyi állama rabszolgatartó államnak minősülne. Ugyanis az Európai Unió kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy kifejezetten szabályozzák a munkaerő-kölcsönzés intézményét, elsősorban azért, hogy a munkaerő kiszolgáltatottságát csökkenteni tudják a tagállami szabályozással - ugyanis a szabályozás ezen a területen csökkenti a munkaerő kiszolgáltatottságát -; másrészt pedig azért, hogy az Európai Unión belül a munkaerő, a személyek szabad áramlása biztosítható legyen.

Ilyen módon, ennek megfelelően a magyar kormány is benyújtotta a munka törvénykönyve módosítását, amely most egyébként éppen az Országgyűlés asztalán fekszik, és azokat a problémákat, amelyeket felvetett, úgy lehetne a legjobban megoldani, ha az ön frakciója is támogatná a kormány által benyújtott törvénytervezetet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 197 2000.12.19. 0:13  196-198

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány a javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbekiáltások ugyanonnan: Éljen!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 209 2000.12.19. 4:34  198-210

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy várhatóan az én válaszom nem fog olyan szellemes elemekben bővelkedni, mint némely korábbi felszólalás, de szeretnék néhány ténybeli tévedést eloszlatni, először is az ajánlás 2. pontjában foglalt, a törvényjavaslat 3. §-át érintő szexreklám kérdéséhez.

A benyújtott koherenciazavart kiküszöbölő módosító javaslatnak semmi köze nincs ahhoz, amit Takács Imre képviselő úr elmondott, az alapkérdésekben az Országgyűlés már a megelőző ülésünkön döntött. A módosító javaslat tulajdonképpen csak szövegpontosítást tartalmaz, ugyanis arról van szó, hogy a "vagy szolgáltatás" szövegrész kivételével a szöveg olyan módon pontosul, hogy "olyan árut nem lehet majd reklámozni, amely", és folytatódik a szövegrész. Itt a "vagy szolgáltatás" szövegrész kivételének az az indoka, hogy a törvényjavaslat korábbi részeiben az áru fogalmát már meghatározza, és abba a szolgáltatások is beletartoznak a törvényjavaslat korábbi részeinek értelmében.

 

 

(18.00)

 

Ilyen módon itt ezt részletezni már nem indokolt, erre irányul a módosító javaslat, és ezt az alkotmányügyi bizottság is egyértelműen támogatja.

Ami Tóth Károly képviselő úr és Bauer Tamás képviselő úr felszólalásait illeti, először is rögzítsük, hogy sem az MSZP-, sem az SZDSZ-frakció és így Bauer Tamás sem szavazta meg azt a képviselői módosító javaslatot, kivéve néhány MSZP-s és néhány SZDSZ-es képviselőt, amely a dohányreklámok teljes körű betiltását szorgalmazta. Ez egyébként különösen Bauer Tamás úr esetében meglepő, hiszen korábban itt, az Országgyűlés épületében nagyon harcias beszédeket mondott el arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan kell a dohányreklámokat betiltani. Ezek után különösképpen érthetetlen, hogy ezt a képviselői módosító javaslatot a kormány támogatásával ellentétben miért nem szavazta meg.

Másrészt, alapvető hiba elfeledkezni arról, hogy a jelenleg hatályos jogi szabályozás is különbséget tesz a különböző médiumok között aszerint, hogy megengedi-e bennük a dohánytermékek reklámozását vagy sem. Hiszen gondoljanak arra, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy az elektronikus médiumokban, tehát a rádióban és a televízióban jelenleg sem lehet dohányreklámokat közzétenni. Másrészt pedig Bauer képviselő úr olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely valóban nagy vitákat váltott ki, amely csak egy bizonyos területen kívánta a jelenlegi szabályozást szigorítani, a közterületi reklámok vonatkozásában, azonban időtlen időkig lehetővé tette volna, hogy nyomtatott sajtótermékekben dohányreklámok megjelenhessenek. Így tehát érthetetlen, hogy különösképpen ő miért hivatkozik arra, miszerint szerinte alkotmányellenes lenne, ha egyes reklámhordozókban meghatározott, hosszabb időn keresztül még lehetne dohányreklámokat közzétenni, míg másokban nem.

A kormány által benyújtott támogatott javaslat értelme abban rejlik, hogy a nyomtatott sajtóban általában rövidebb határidővel kötnek szerződéseket reklám közzétételére, mint a közterületi reklám vonatkozásában, következésképpen a jogbiztonság követelménye is abba az irányba hat, hogy itt eltérő határidővel történjék a dohányreklámok közzétételének megtiltása.

Szeretném egyébként felhívni a figyelmet arra, hogy nem tartom szerencsésnek, ha egy olyan párt képviselője, amely párt parlamenti frakciójának szinte teljes egésze a dohányreklámok betiltása ellen szavazott, korrupciót emleget, mert ezzel önmagára is rossz fényt, gyanút vetít.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 8 2001.02.13. 5:15  5-8

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A polgári kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy visszaállítsa a munka becsületét. A polgári kormány éppen ezért a munkanélküliek egyre csökkenő, de még mindig számos főből álló csoportját nagyon fontos erőforrásnak tekinti, amelyet mozgósítanunk érdemes annak érdekében, hogy a gazdaság még jobb teljesítményre legyen képes.

Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményével párhuzamosan a munkanélküliség is jelentős csökkenésnek indult. Ma Magyarországon a munkanélküliség alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagában. '98 óta - több mint egy évtizedes tendencia megfordulásának eredményeképpen - a foglalkoztatottak száma is nő, és éppen ennek eredményeképpen az elmúlt három évben 250 ezer fővel nőtt a Magyarországon foglalkoztatottak száma, ebből 2000-ben 50 ezer fős növekedés volt elkönyvelhető, és éppen most innen, a parlament ülésterméből egy sajtótájékoztatót fogok tartani menni (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Tartani menni...), ahol bejelenthetjük, hogy idén januárban 35 ezer fővel kisebb a munkanélküliek létszáma, mint amennyi tavaly ilyenkor volt.

A diszkriminációval nagyon fontos foglalkoznunk. Szeretném fölhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a munka törvénykönyve napirenden szerepel, csütörtökön fogjuk tárgyalni, és ennek az egyik legfontosabb pontja a diszkrimináció általános tilalma, ahol európai uniós irányelvet veszünk át. Remélem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége - az eddigiekkel ellentétben - támogatni fogja a törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása a diszkriminációt teljes egészében kizárná a munkaerőpiacról. Ugyanis az európai irányelv átvételével megfordulna a bizonyítási teher, és nem a munkavállalónak kellene bizonyítania azt, hogy diszkriminációt folytat a munkáltató, hanem a munkáltatónak kellene erre vonatkozó panasz esetén diszkriminációmentes gyakorlatát bíróság előtt is bizonyítania, ami egy nagyon fontos jogi szabályozást és jelentős védettséget jelentene a diszkrimináció ellen valamennyi magyar munkavállaló számára.

Egyébként a 40 év feletti munkanélküliek száma kiugróan a Bokros-csomag elfogadását követően emelkedett, és azóta jelentős mértékben és folyamatosan csökken, különösképpen az elmúlt időszakban. Így a Bokros-csomag utáni létszámhoz képest ma 15 százalékkal, mintegy 25 ezerrel kevesebben vannak 40 év felett munka nélkül.

Egyébként ha a statisztikai adatokat megnézzük, akkor rá kell hogy jöjjünk, hogy alapvetően nem a 40 év felettiek munkanélkülisége okoz problémát, hiszen a 40 év felettiek munkanélkülisége nem haladja meg az országos átlagot, hanem sokkal inkább az 50-55 év felettiek munkanélkülisége az, ami fontos, súlyos társadalmi problémaként említhető. A 40 és a 45 év közöttiek munkanélkülisége igazán nem mondható rossznak, mi több, a 40 év felettieknek az úgynevezett foglalkoztatási aktivitása meghaladja az átlagot, ilyen értelemben tehát helyesebb lenne az 50 év fölöttiek munkanélküliségéről beszélni.

Nem helyes talán, ha csak a kor szerinti diszkriminációról beszélünk, mert jelentős a nemek szerinti diszkrimináció is, különösképpen a nők diszkriminációja, a vallás, felekezet, a nemzetiség szerinti diszkrimináció, és ne felejtkezzünk el a lakóhely szerinti diszkriminációról sem, hiszen például éppen Budapesten jelentős mértékben diszkriminálják a vidékieket, annak ellenére is, hogy a vidékről Budapestre utazás költségét a vidéki munkavállaló maga szokta vállalni, mégis a budapesti cégek elsősorban a vidékieket szokták elbocsátani, amennyiben erre szükség merül fel a cégen belül, ahogy azt egyébként sokszor tapasztalhattuk. Éppen ezért a 40 év felettiek is inkább vidéken vannak munka nélkül, mint Budapesten.

Ezeket a kérdéseket tehát egységesen kell kezelnünk, mint ahogy teszi ezt a kormány által benyújtott munka törvénykönyve is, és úgy ítélem meg, hogy általában is a diszkriminációval egységesen kell foglalkozni. Mégis, a kormány már eddig is nemcsak cselekvési programot, hanem konkrét intézkedéseket is tett az idősebb munkavállalók védelme érdekében, a Gazdasági Minisztérium támogatásával elindult egy "nemcsak a húszéveseké a világ" nevezetű program, amelyiknek a keretében kifejezetten az 50 év fölötti, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket segítjük munkához jutni, többek között a képviselő úr által is fölvetett számítástechnikai és nyelvi képzés keretében, személyiségfejlesztő programokkal, és hasonlóképpen a nők, az idősebb nők tartós munkanélküliségének megszüntetése érdekében is programokat indítottunk be széles egyetértésre alapozva, a társadalmi párbeszéd keretében, a szociális partnerekkel egyeztetve.

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 121 2001.02.13. 2:18  118-125

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. A Gazdasági Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal elemzi a világban megvalósult piacnyitások tapasztalatait, így a kaliforniait is. A kaliforniai tapasztalatok lényege az, hogy Kaliforniában kisebb kapacitások voltak az erőművi oldalon, mint amilyen mértékű vásárlói igény jelentkezett. A kaliforniai elektromos elosztórendszer fejletlennek bizonyult.

Magyarországon a helyzet alapvetően annyiban különbözik a kaliforniaitól, hogy Magyarországon villamos energiából túlkínálat van, a környezetünkben, Európában villamos energiából túlkínálat van, és a magyar elosztórendszerben az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre, így a magyar elosztórendszer felkészültnek mondható a piacnyitásra.

Kaliforniában az előbb említett okok miatt jelentős áremelkedés következett be. Az áremelkedés megfékezésére korlátozták az árakat. Ennek eredményeképpen több cég csődbe ment, és ez ellátási zavart okozott. A magyar kormány célkitűzése az, hogy olyan piacnyitást valósítsunk meg, amelynek árhatása kedvező, tehát az árak csökkenjenek, illetve ne emelkedjenek olyan mértékben, ahogy az a piacnyitás nélkül megtörténne, és az ellátás biztonságát még az eddigieknél is tovább tudjuk javítani.

Annak érdekében, hogy a privatizáció következményeit felmérhessük, a magyar kormány egy átfogó tanulmányt végeztetett, rendelt meg a piacnyitás lehetséges hatásairól. Ez a tanulmány elkészült. Ez a tanulmány kedvező megállapításokat tesz, ennek elemzése folyik. A tanulmány elemzése során az MVM Rt., a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal közös javaslatokat dolgoz ki, melyet egyeztetni fog a fogyasztók képviselőivel, illetve a szolgáltatókkal. Miután mindez megtörténik, akkor a Gazdasági Minisztérium javaslatot fog tenni a benyújtott törvényjavaslat módosítására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 125 2001.02.13. 1:02  118-125

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: A képviselő úr több meglepő dolgot is mondott. Még egyszer szeretném mondani, hogy arról folyik egyeztetés, hogy milyen módon kell módosítani a benyújtott törvényjavaslatot, tehát annak valamifajta módosítása a kormány szerint mindenképpen meg fog történni, az Országgyűlés pedig erről tárgyalni fog.

Az általunk elkészített elemzés leszögezi, hogy a piacnyitás további elhúzása azoknak a cégeknek lehet érdeke, amelyek a privatizáció során erőműveket, illetve szolgáltató hálózatokat vásároltak, tekintettel arra, hogy a piacnyitás az áremelkedés mértékét jelentős mértékben korlátozná. Ezek a cégek pedig abban reménykednek, hogy további hosszú távú áramvásárlási szerződéseket kötnek az állammal. Magyarán, az a szempont, amit ön képvisel, a privatizációban tulajdonhoz jutott, hosszú távú áramvásárlási szerződésben magasabb árban érdekelt energiatermelő cégek érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 183 2001.02.13. 3:32  180-185

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnöknő. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdést, mert ez lehetőséget ad arra, hogy néhány félreértést eloszlassak. Először is: egyetértek képviselő úr felvetésével, miszerint a jogszabályokat egységesen kell alkalmazni. Ezt kívánja nemcsak az igazságosság elve, hanem adott esetben - vendéglátóiparról lévén szó - a vendégek érdeke is.

A vendéglátásban szakképesítéshez kötött a cukrászati termékek, a meleg- és hidegkonyhai ételek készítése, a vendéglátó-értékesítő, valamint a konyhamészárosi tevékenység. Ezek alól a követelmények alól felmentésre nincs lehetőség. Nem kell viszont szakképesítés a palacsinta, a lángos, a hamburger - tehát a fasírozott -, a hot-dog, a melegszendvics, a hurka-kolbász és a pecsenye sütéséhez, illetve készítéséhez, mert ezek a tevékenységek nem igényelnek szakácsképesítést. Éppen ezért jogszabálysértő és diszkriminatív, ha a szakképesítési előírásokat figyelmen kívül hagyják, és szakképesítéssel nem rendelkezőket részesítenek előnyben.

Sajnos, az előírásokat gyakran nem tartják be. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek célja, hogy a vendéglátóüzletek eleget tegyenek a jogi előírásoknak. Éppen ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség '98-tól fokozta tevékenységét a gyorsétkeztetőhelyek vizsgálata területén. '98-ban még csak 7, '99-ben már 28, 2000-ben pedig már 50 gyorsétkeztetőhelyet vizsgáltak meg. Kiemelten ellenőrizték ezen egységek működésének szabályszerűségét. Az ellenőrzés kiterjedt arra, hogy az étel készítéséhez szükséges szakácsképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatnak-e, az eladók pedig rendelkeznek-e a vendéglátó-értékesítő tevékenységhez előírt szakképesítéssel.

Az előírások megsértését főleg az árak feltüntetésénél, az ételadagok megjelölésénél - kis- és nagyadag - és a nem hiteles mérőeszközök alkalmazásánál tapasztalták. Időnként észlelték a szakképzettség hiányosságát is. Az elmúlt évben a vendéglátóüzletekre összesen 112 helyszíni bírságot, 926 szabálysértési bírságot és 131 fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Például másfél millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal büntették az egyik McDonald's-üzletet, mert jogosulatlanul játékot is árult, a játék árát nem tüntette fel, és azt csak az egyik menüvel együtt lehetett megvenni, ami tiltott árukapcsolás.

Tisztelt Képviselő Úr! A hatósági ellenőrzés célja - ahogy az az eddigiekből is látható - nem a verseny torzítása, hanem éppen ellenkezőleg, a verseny tisztességének biztosítása azáltal, hogy minden szereplő egyformán a jog alkalmazására kerül kényszerítésre. Ezzel egyidejűleg a munkavállalók diszkriminációjának tilalmát is érvényesíteni szeretnénk, ugyanúgy, ahogy a fogyasztók érdekeinek védelme is azt kívánja, hogy a vendéglátó-ipari helyiségekben a jogszabályokat betartsák. Ez szükséges ahhoz, hogy a magyar fogyasztók megőrizzék bizalmukat a magyar vendéglátóipar értékei iránt.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Kérem a válasz elfogadását. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 255 2001.02.13. 1:44  252-255

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Gazdasági Minisztériumhoz tartozó munkaerő-piaci szervezet a munkanélküliek mielőbbi munkába állását különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti, és nem is eredménytelenül, mert ha az ez évi januári adatokat tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy az előző évi januári adatokhoz képest 35 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma. A munkaerő-piaci szervezet szolgáltatásait szabályozza a képviselő úr által említett rendelet.

Munkaerő-piaci szolgáltatást ma Magyarországon bárki nyújthat, ezt a rendelet sem kívánja korlátozni. A rendelet 4. számú mellékletében felsorolt képzettséget csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a szolgáltatást nyújtó cég a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatást kér, arra tekintettel, hogy azon munkanélküli személyek részére nyújt szolgáltatást, akiknek annak igénybevételét a munkaügyi központ felajánlotta.

A tanulási és pályatanácsadó végzettséggel rendelkezők nincsenek kizárva a tanácsadási tevékenységből. Ők nemcsak azoknál a cégeknél helyezkedhetnek el, amelyek munkaerő-piaci szolgáltatást végeznek, hanem a gazdaság számos más területén is, például iskoláknál, a munkaerő-piaci szervezetnél, magán- vagy nonprofit szervezeteknél. Így nem igazolható, hogy akik a felsorolásból kimaradtak, az elhelyezkedésben hátrányt szenvednének.

Mégis, mindezek ellenére, figyelembe véve a képviselő úr jelzését, módosítani fogjuk a rendeletet, hogy a rendelet melléklete az említett végzettséggel kiegészüljön. Erre néhány hónapon belül sor is fog kerülni.

Köszönöm szépen a figyelemfelhívó kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 273 2001.02.13. 2:24  270-273

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnöknő! Tisztelt Ház! Valóban a kilencvenes évtizedben számos bevásárlóközpont és áruházlánchoz tartozó üzlet nyílt Magyarországon. Reméljük, az új évezred új fejezetet nyit e területen is számunkra. Ha megengedi, képviselő úr, én a gazdaságpolitikai, nem az életmód-, kergemarhakór- és egyéb kérdésekkel szeretnék foglalkozni az ön kérdésében megfogalmazottakkal kapcsolatban.

Először is néhány félreértést, tévedést szeretnék eloszlatni. A bevásárlóközpont nem egyenlő az áruházlánccal, illetve az ahhoz tartozó üzlettel. A bevásárlóközpontban a bérlők, gyakran magyar vállalkozók üzemeltetik a boltokat, és van magyar tőkével megvalósult bevásárlóközpont is; ezek főleg vidéken működnek, és általában sajnos nem túl sikeresen. Az áruházláncot valóban multinacionális cégek egyen-, szabványosított megjelenéssel üzemeltetik, és alkalmazottaik vannak.

Másrészt adókedvezményt kereskedelmi egység nem kaphat és nem is kapott, tehát semmifajta adókedvezményt ezek igénybe nem vehettek. A külföldi tőke bejövetelét nem is a nem létező állami kedvezmények motiválják, hanem a stabil magyar gazdaság, a növekvő vásárlóerő és a fogyasztás növekedése. Ezzel párhuzamosan egyébként a kis üzletek száma is növekszik, évente mintegy ezerrel.

Több intézkedést kívánunk tenni. Egyrészt a munka törvénykönyve a munkaszüneti napon csak azok számára teszi lehetővé a nyitva tartást, akik a saját tulajdonú boltukat üzemeltetik; alkalmazottakat foglalkoztató boltok munkaszüneti napon - így majd például áruházlánchoz tartozó áruházak - nem tarthatnak majd nyitva.

Ösztönözzük a kis magánkereskedők beszerzési társaságokba való tömörülését, és ezzel összefüggésben a Széchenyi-terv is különböző segítségeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), pályázati pénzeket juttat számukra a mikrohitelprogramon keresztül, beruházási támogatásokon és kamattámogatásokon keresztül.

Kérem a képviselő urat, hogy az állítását vonja vissza, ne mondja, hogy nem nyújt ehhez segítséget a Széchenyi-terv, inkább a meglévő lehetőségeket segítsen reklámozni, hogy ezt a magyar vállalkozók igénybe is tudják venni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 344 2001.02.13. 5:11  341-344

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Úr! Nagyon nagy öröm számomra, hogy ön azzal kezdte felszólalását, hogy ön szerint a Széchenyi-terv a nemzetgazdaság számára nagy előnyöket teremthet. Ezt a kijelentését azért üdvözlöm, mert az MSZP soraiból ezt a szerintem kiérdemelt elismerést ön fogalmazta meg először, az MSZP részéről eddig csupán azt hallottuk, hogy a Széchenyi-terv nem létezik, másrészt pedig, amikor már végül kénytelenek voltak elismerni, hogy a Széchenyi-terv létezik, akkor az ön képviselőtársai az MSZP-frakcióban azt mondták, hogy ez a terv nem jó semmire, nem lesz semmilyen konkrét haszna. Ehhez képest az ön mostani állásfoglalása jelentős előrelépés. Köszönöm, képviselő úr. Nagyon örülök, hogy az MSZP nevében úgy ítélte meg, hogy a nemzetgazdaság számára jelentős előnyöket jelenthet a Széchenyi-terv.

 

 

(19.20)

 

 

Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom, hogy felszólalása egyes részeinek indokát, célját nem teljesen értettem. Például, ha nézem a Hajdúszoboszlóval kapcsolatos megjegyzését, ismeretes, hogy a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt a kormány, a Gazdasági Minisztérium már eddig is jelentős mértékben támogatta, és nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy a Széchenyi-terv keretében a gyógyfürdő további fejlesztésére lesz lehetőség, mert úgy ítéljük meg, hogy a hajdúszoboszlói gyógyfürdő a magyar turizmus egyik olyan kincse, amit érdemes fejlesztenünk, mert nemcsak az ott élők számára, hanem az egész magyar gazdaság számára jelentős előnyöket okozhat, ha ennek a fürdőnek a fejlesztését tudjuk majd támogatni. Meg kell hogy jegyezzem: Márton Attila képviselő úrral ebben a kérdésben kiváló együttműködést tudott a Gazdasági Minisztérium kialakítani.

Amit most ön elmondott, valami olyasmit mondott ön, hogy nincs ennek a fejlesztésnek, az elképzeléseinknek semmi értelme, ha ott van a gyógyfürdő mellett az ön által említett főút, mert így semmire nem lesznek jók ezek a fejlesztések. Talán csak nem azt akarta mondani a képviselő úr, hogy azért, mert ott van egy főút, ezért ne támogassuk ezt a gyógyfürdőt? Én azt gondolom, annak ellenére, hogy ez a főút ott van, a gyógyfürdőt támogatni érdemes, és Márton Attila képviselő úr, míg ön beszélt, ideszaladt hozzám, és erre kért engem, hogy ebben a kérdésben önnek ne adjak igazat. Különösképpen azért nem, mert az ő módosító indítványának elfogadásával a Magyar Országgyűlés biztosított 2,8 milliárd forintot a hajdúszoboszlói elkerülő út fejlesztésére, ami egy olyan problémát old meg, amit az elmúlt tíz évben nem sikerült megoldani, de ezek a munkálatok most, Márton Attila képviselő úr módosító javaslatának elfogadásával már az idei évben elkezdődhetnek.

Nem szeretném hosszasan idézni a Széchenyi-terv lényegi gondolatait, de teljesen egyértelmű, hogy a Széchenyi-tervnek része az oktatás és a magyar tudás gyarapítása is. Éppen miniszterelnök úr a tegnapi értékelő beszédében itt a Házban is meglehetősen hosszasan beszélt arról, hogy a polgári kormány milyen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számát az elmúlt időben fejleszteni tudjuk, és ezek az erőfeszítések eredményre is vezettek, mert jelentős mértékben növekedett a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma.

Miniszterelnök úr arról is beszélt, hogy milyen további erőfeszítéseket kívánunk tenni, hogy még tovább növelhessük a felsőoktatásban részt vevők számát. Ezzel párhuzamosan a Széchenyi-terv is jelentős erőfeszítéseket tesz a kiművelt emberfők képzésére, a tudás szaporítására, hiszen a tudás az egyetlenegy olyan dolog a világon, amelyet ha egymásnak átadunk, akkor attól nem kevesebb lesz belőle, hanem éppen hogy ettől a tudás gyarapodni fog, tehát ez egy olyan tőke, amit mindenképpen fejlesztenünk érdemes.

Ugyanakkor a Széchenyi-terv állami támogatást is nyújt tervek megvalósításához. Kitörési pontokon kívánjuk ezeket a támogatásokat nyújtani, hiszen ez Széchenyi szelleméhez igazodik, és szeretnénk pénzügyi támogatást adni azoknak, akik a nagyon szigorú feltételeket teljesíteni tudják. Hiszen - mint ahogy Széchenyi mondta - így a pénz híja miatt ki nem fejlett kincseket lehet feltárni. Széchenyi beszélt arról is, hogy nem feltétlenül az a helyes magatartás, ha csak azért is valaminek ellent mondunk, hanem nagyon előrevivő az is, amikor támogatólag, az összefogásra építkezve próbáljuk közös terveinket megvalósítani.

Köszönöm képviselő úrnak, hogy az MSZP-frakcióból elsőként ezt tette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 348 2001.02.13. 5:12  345-348

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Lehet, hogy kicsit hosszabb leszek a megadott időnél. Tehát korábban került bevezetésre 5200 forint/tonnás vámpótlék a nitrogénműtrágyára, ammónium-műtrágyára. Ezt az tette szükségessé, és ezzel egyetértett akkor az FM és a Gazdasági Versenyhivatal is, hogy több országban a műtrágya gyártásának legfontosabb alapanyagát jelentő földgáz ára mélyen a világpiaci ár alatt van. Ennek következtében hazánkban is megnövekedett mennyiségben, és dömpingáron tudtak műtrágyát értékesíteni.

Hazánkban csak egyetlen ammónium-nitrátot gyártó vállalkozás maradt meg, többeket bezártak, a Nitrogénművek Részvénytársaság. Fontos nemzetgazdasági érdek, hogy a termelés itt fennmaradjon. Európában, ide nem számítva a törpeállamokat, nincs egyetlen ország sem, ahol a kormányzat hagyta volna a hazai műtrágyagyártás megszűnését. Lehet, hogy emiatt a piacon rövid ideig a műtrágya olcsóbb lenne ugyan, de hazai versenytárs hiányában az addigi olcsóbb importárai is felemelkednének, és a más országokból származó drágább import, illetve az európai piaci mindenkori árai érvényesülnének, ami természetesen növelné az importőrök és a nagykereskedők hasznát, miközben újabb magyar gyár és mintegy 1500 munkahely szűnne meg. Azt gondolom, Gyapay Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, akinek választókörzetében ez az 1500 munkahely megszűnne, egyáltalán nem ért egyet az ön javaslatával. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet egyetlen kormánynak sem szabad vállalnia, és ahogy a nemzetközi példák mutatják, Európában senki nem is vállalja.

A hazai forrásból származó nitrogénműtrágyák árai alacsonyabbak, mint az EU-ban, csak a bekövetkezett földgázáremelést követték, az ár 2000 januárjában 27 350 forint/tonna volt, idén januárban ez 44 százalékkal több, 39 600 forint/tonna lett. (Szabó Lukács: Ez nem valós!) Ugyanezen termék ára ez év januárjában Franciaországban forintra átszámolva 42 260 forint, Olaszországban 42 320 forint, Angliában 42 430 forint/tonna volt. (Szabó Lukács: De mennyi az állami támogatás?) A piacvédelmi intézkedés 2003. január 1-jéig van érvényben, minden évben felülvizsgáljuk.

Megjegyezzük, hogy az elmúlt év folyamán bevezetett 43 százalékos földgázáremelés a vámpótlék egyébként további áremelését indokolta volna, amit nem tettünk meg. Az orosz termék árelőnye a magyar piacon jelenleg 26 százalék, az ukráné 40 százalék, ennyivel olcsóbb. A magyar mezőgazdaság már hosszabb ideje 500-520 ezer tonna/év ammónium-nitrátot használ fel. A felhasználás nem egyenletes, az őszi szezonra körülbelül 20-25, a tavaszi szezonra 75-80 százalék jut. Ennek következtében nagy jelentőséggel bír, hogy ki és milyen időszakban raktározza a műtrágyát. A gyakorlat szerint a gyártók, az importőrök és a nagykereskedők között hosszú, sokéves bizalmi kapcsolat alakult ki, ami által a termék raktározása túlnyomórészt a nagykereskedőknél és kisebb mennyiségben a gyártó telephelyén történik. A nagykereskedők és az importőrök a gyártóval általában többéves szerződést kötnek a szállítás ütemezéséről.

Az egyetlen magyar gyártó, a Nitrogénművek Részvénytársaság 2000. augusztus eleje és 2001. január vége között 230 ezer tonna ammónium-nitrát műtrágyát szállított belföldre, míg az import mennyisége ugyanebben az időszakban 70 ezer tonna volt. Február-március időszakban a hazai gyártás mennyisége 120 ezer tonna lesz, ehhez járul az ilyenkor minden évben beérkező 80-130 ezer tonna import, ezeket összeadva világos, hogy március végére az 500-530 ezer tonna műtrágya rendelkezésre fog állni. A műtrágya-felhasználás még nem indult meg, a műtrágya jelentős része napjainkban a nagykereskedők raktáraiban található.

Tekintettel az előzőekben említett, bizalmi elven működő kapcsolatra, lehetnek olyan újonnan jelentkező vásárlók, akik a gyártóktól jelenleg nem tudnak nitrogénműtrágyát vásárolni. Ezeknek azt javasoljuk, hogy a nagykereskedőkhöz forduljanak igényeikkel. Az újonnan jelentkező vevők jelezhetnek áruhiányt, de ez csak egy látszólagos hiány, mivel a nagykereskedelemben elegendő műtrágya áll rendelkezésre. A nagykereskedők és az importőrök érdeke azonban az lehet, hogy ezt a látszólagos hiányt kihasználva, néhány képviselő jóhiszeműségét is felhasználva, elérjék az olcsóbb importot, és így extra haszonra tegyenek szert, aminek következtében azonban a magyar gazdák számára egyáltalán nem lesz olcsóbb a nitrogénműtrágya, azonban 1500 magyar munkahely és egy újabb magyar gyár megszűnhet, befejezheti működését, ami hosszabb távon a magyar mezőgazdaság számára is előnytelen lenne, mert majd az EU tagjaként így még drágábban tudnánk nitrogénműtrágyához jutni.

A hazai műtrágyapiacon a fentiekben elmondottak alapján, követve az EU és Lengyelország gyakorlatát, fenn kívánjuk tartani a piacvédelmi intézkedést, és arra törekszünk, hogy a hazai termelés legalább a hazai szükséglet kétharmadát fedezze, és egyharmadnyi importot kívánunk az országba engedni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 116 2001.02.16. 7:42  115-153

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Alig van olyan dolog az életünkben, ami annyira természetes, nélkülözhetetlen és ami egyúttal annyira megfoghatatlan, mint az energia. Amikor felkapcsoljuk otthon a villanyt, használjuk háztartási gépeinket, munkánkat végezzük, nem is gondolunk arra, hogy mindezt milyen energiatermelő és -szolgáltató hálózat teszi számunkra lehetővé. Csak akkor érzékeljük, hogy létszükségletünk az energia, ha - akár csak néhány percre is - nélkülözni vagyunk kénytelenek azt. A családok, a települések, iskolák, kórházak, üzemek, a közlekedés energiaszükségleteinek biztosítása ezért minden fejlett állam egyik legalapvetőbb feladata.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Manapság sokat beszélnek szerte a világon az energiaárakról, arról, hogy egyes energiahordozókból még mekkora készletek állnak az emberiség rendelkezésére, hogy milyen új alternatív energiaforrások pótolhatják a nem megújuló energiaforrásokat, és hogyan lehet megóvni környezetünket, sőt az egész Földet a növekvő energiafelhasználás károsító hatásaitól. Minderről széles, kiterjedt vita folyik, mint ahogy arról is, hogy lehet-e, és ha igen, milyen szerepe lehet ezen gondok megoldásában az atomenergiának.

Magyarországon 25 éve működik a Paksi Atomerőmű, mégpedig nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően biztonságosan, és a szakemberek többsége szerint még hosszú évekig biztonságosan és gazdaságosan. Miért kell akkor most az Országgyűlés előtt - egyébként első alkalommal - beszámolnunk az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról? Azért, tisztelt képviselőtársak, mert a 1998 nyarán hivatalba lépett kormány a törvényes kötelezettségének eleget kíván tenni, és fontos feladatának tartja, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot és önöket az atomenergia-termelés biztonsági és környezetvédelmi helyzetéről.

Az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtásáról a kormány az Országos Atomenergia Bizottság, az Országos Atomenergia Hivatal, valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik. Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke a gazdasági miniszter, ezért az 1999. évi helyzetről szóló beszámolót a miniszter úr nevében terjesztem a tisztelt Ház elé.

A jelentés a hatósági rendszer működéséről, a nukleáris biztonság hazai helyzetének értékeléséről és fejlesztéséről, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről, az ember és a környezet védelmével kapcsolatos intézkedésekről, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtásáról és nem utolsósorban az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítéséről szól - hogy csak a legfontosabb kérdéseket emeljem ki.

Az Országgyűlésnek és a kormánynak az atomenergia biztonságos alkalmazása terén meglévő feladatai ismertetése után rövid tájékoztatást szeretnék adni az Országos Atomenergia Bizottság és a hatóságok tevékenységéről.

Először is: az Országos Atomenergia Bizottság az atomenergia alkalmazása terén döntés-előkészítő feladatot lát el az előterjesztések, programok elvi kérdéseiben; állást foglal a hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi ügyekben; koordinálja a hatóságok és a minisztériumok tevékenységét; ellenőrzi az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését, a hatósági jogkörök gyakorlását.

 

(12.20)

 

Ezzel szemben az Országos Atomenergia Hivatal alapvető feladata a nukleáris létesítmények, elsősorban a Paksi Atomerőmű, a Budapesti Kutatóreaktor és a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktor, a radioaktív anyagok biztonságával kapcsolatos államigazgatási, hatósági, engedélyezési és felügyeleti feladatok ellátása, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatás. A hivatal feladatköre kiterjed tehát az atomenergia alkalmazásával összefüggő kutatás-fejlesztési tevékenységek összehangolására, értékelésére, a hatósági ellenőrzést szolgáló tevékenységek finanszírozására, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra. A kormány részéről a sugárvédelemmel, a radioaktív anyagok elhelyezésével, a környezeti sugáregészségügyi mérésekkel kapcsolatos hatósági feladatokat az egészségügyi miniszter az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat útján látja el. A hatósági feladatok ellátásában, saját szakterületüknek megfelelően részt vesznek az érintett minisztériumok és a központi igazgatási szervek is.

Tisztelt Ház! A fenti felügyeleti szervek általános tapasztalataként megállapíthatjuk, hogy a magyar nukleáris létesítmények az engedélyekben, tervekben meghatározott paraméterekkel üzemelnek, a hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, az előírt intézkedéseket a létesítmények végrehajtották.

A hazai villamosenergia-termelés közel 40 százalékát adó Paksi Atomerőmű működéséről, a biztonság növelésével összefüggő fejlesztésekről is beszámol a jelentés. Az erőmű stratégiai jelentőségű társasága a hazai energiaiparnak, a termelt mennyiség és az olcsón előállított villamos energia miatt. Az elmúlt években végzett nemzetközi felülvizsgálatok pozitívan értékelték az atomerőműben folyamatosan végzett, a biztonság növelését szolgáló fejlesztéseket, és megállapították, hogy ezek eredményeképpen a Paksi Atomerőmű biztonsága nem marad el a vele egy időben épített nyugati atomerőművek színvonalától. A folyamatban lévő biztonságnövelő intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a Paksi Atomerőmű a biztonsági, műszaki, gazdasági lehetőségeket és az emberi tényezőket figyelembe véve minél tovább üzemelhessen.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során vizsgálja a nukleáris biztonság helyzetét a tagjelölt országokban. A Magyarországról szóló országjelentés kedvezően értékeli az atomenergia alkalmazásának helyzetét, megállapítja, hogy a jogszabályok és a nukleáris biztonság egyéb előírásai korszerűek, és összehasonlításuk a nyugati országokban alkalmazott elvekkel jó eredményt mutat. A nukleáris biztonsággal foglalkozó témakör az energia fejezetben ideiglenesen lezárásra került, Magyarország nem kér átmeneti mentességet. Az Európai Unióval való együttműködést és csatlakozásunk előkészítését az atomenergia alkalmazása területén megkönnyítette az a körülmény, hogy hazánk részese az atomenergia biztonságos alkalmazásának szabályozására létrejött átfogó nemzetközi megállapodásoknak.

Az elmondottakat összefoglalva elmondhatom, hogy az atomenergia hazai alkalmazása 1999-ben mind az itthoni, mind a nemzetközi mércével mérve, megfelelt a szigorú követelményeknek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót és az arról szóló határozati javaslatot fogadja el.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)