Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr, most melyik módosító javaslatról beszél?

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Melyik módosító javaslatról? Arról az ajánlási pontról ugyebár, ahol állami támogatást kapnak a szervezetek.

ELNÖK: Mondja a számát!

SCHÖN PÉTER (Jobbik): A 11-eshez kapcsolódva mondom.

ELNÖK: Tessék! Akkor arról tessék beszélni!

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Arról beszélek természetesen, elnök úr. Tehát volt egy egyeztetés, és pont ennek a javaslatnak a kialakítása kapcsán, illetve maga a Fidesz-KDNP azt tervezte akkor, és Lázár János képviselő úr, hogy benyújtja ezt a javaslatot, és ehhez kapcsolódóan tartott egy ötpárti egyeztetést, amire meghívta az összes jelenlegi parlamenti pártot. Ezen az egyeztetésen egyébként sem az LMP, sem az MSZP nem vett részt, ezzel is mutatták, hogy mennyire fontos nekik ez a téma, ezt egyébként Ertsey képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban jegyezném meg.

(12.00)

Ez az egyeztetés egyébként, ahogy elindult, úgy hamvába is holt. Ugyanis mi mindig jelen voltunk, mindig legfelsőbb szinten képviseltettük magunkat, viszont a Fidesz részéről Lázár János képviselő úr, majd később az általa kijelöltek előbb-utóbb nem jöttek el az egyeztetésre, így végül hamvába holt az egyeztetés.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezt az egyeztetést kísérelte meg egyébként tovább folytatni a Transparency International, ahol viszont már tényleg volt egy ötpárti, illetve valamilyen szinten hatpárti egyeztetés. Ugyanis a DK képviselőjét is meghívták, Varju képviselő úr személyében. Ezen az egyeztetésen aláírtunk egy politikai nyilatkozatot, és ezt a Fidesz részéről egyébként Gulyás Gergely képviselő úr, a törvényjavaslat benyújtója írta alá. Ezen politikai nyilatkozatban vállaltuk azt, a Fidesz-KDNP nevében Gulyás Gergely, hogy a médiában és más felületeken való megjelenést valamennyi jelölt, jelölő szervezet részére azonos feltételekkel kell biztosítani. Ez egyébként ebben a törvényjavaslatban nincs benne.

A kampányfinanszírozással kapcsolatban vállalta azt a Fidesz, hogy a kampányra vonatkozó szabályok egyaránt vonatkoznak az országgyűlési, az önkormányzati, az európai parlamenti választásokra, valamint a népszavazásokra. Ez sincs ebben a javaslatban benne. Nyilván itt kapcsolódik hozzá az állami támogatás, ugyanis a jelenlegi javaslat szerint az állami támogatást, tehát a pártok állami támogatását, ezt az 597 millió forintot, illetve jelöltenként 106 millió forintot csak és kizárólag a jelenlegi országgyűlési választásra lehet felhasználni.

Viszont ezzel az országgyűlési választással egyidejűleg fog zajlani az európai parlamenti választás. A javaslat szerint viszont arra nem lehet felhasználni a pénzt. Ez egy elég érdekes helyzetet fog teremteni, hiszen például mindegyik pártnak lesz valószínűleg úgynevezett imázskampánya, amelynek részeként nem konkrétan az adott választáshoz kapcsolódóan küld ki, tehát arra vonatkozóan, hogy most erre vagy arra a jelöltre szavazzanak, hanem általánosságban, hogy milyen elképzelései vannak az országról magának a pártnak. Akkor milyen alapon döntöm el, milyen alapon szignálom ki arra, hogy ez most csak az országgyűlési választáshoz kapcsolódik? Hiszen részleteiben kapcsolódik az európai parlamenti választáshoz is.

Ugyanígy a javaslat, amit benyújtottunk, ugyebár arról szól, hogy a választási támogatás összegét felhasználhassák az általános választásokon; általános választásokon, ugyebár országgyűlési választásokon, európai parlamenti választásokon és az önkormányzati választásokon. Ugyanis az önkormányzati választások finanszírozásával kapcsolatban jelenleg nincs szabály, nincs ebben a törvényjavaslatban erre vonatkozóan szabály, pedig a képviselőtársam által aláírt politikai nyilatkozat is azt tartalmazta, hogy ez egyidejűleg lesz rendezve, tehát az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati és népszavazási kampányok támogatása és finanszírozása egyidejűleg lesz rendezve. Viszont ez nem lett ebben a javaslatban rendezve.

A politikai nyilatkozat 6. pontjában egyébként szintén ehhez kapcsolódóan vállalta képviselőtársam azt, hogy az általa benyújtott törvényjavaslat biztosítani fogja, hogy a pártok a működésükhöz szükséges minimális forrásokat állami támogatásként megkapják. Ösztönözni kell a pártokat arra, hogy magánszemélyektől támogatást gyűjtsenek, viszont meg kell akadályozni, hogy gazdasági érdekcsoportoknak kiszolgáltatottá váljanak. Ez a javaslat viszont ennek szintén nem felel meg, ugyanis a minimális, működéshez szükséges állami forrásokat ebben a formában nem kapják meg a választás évében a pártok, csak a választási évet követően, amennyiben elérik a minimum 1 százalékos támogatást, és nem ösztönzi a pártokat arra, hogy támogatást magánszemélyektől gyűjtsenek. Semmiféle ösztönző mechanizmus ebben nincs benne. Sőt, igazából arra ösztönzik a pártokat és a jelölteket, hogy felelősen vagy felelőtlenül, de inkább felelőtlenül akár elinduljanak, abban a reményben, hogy jelöltenként 1 millió forintot, pártként adott esetben 597 millió forintot kapjanak, amit aztán saját belátásuk szerint, de a kampánytevékenységekhez kapcsolódóan kommunikálva elkölthessenek.

A gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot egyébként tartalmazza a javaslat, hiszen megtiltja, hogy jogi személyektől elfogadjanak adományt. Viszont ez egy elég érdekes problémát vet föl majd azzal kapcsolatban, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési gyakorlata szerint támogatási összegnek számít az, ha mondjuk, egy számlán kedvezmény szerepel. Tehát mondjuk, egy párt rendel óriásplakátokat, kiállítanak egy számlát 10 millió forintról, és miután a megrendelés összegéből következően a cég ad egy árengedményt, azt ráírja a számlára. És az szerepel rajta, hogy mondjuk, 10 vagy 20 százalék kedvezmény. Ezen kedvezmény összegét az Állami Számvevőszék bevételezteti a párttal adományként, és így a párt beszámolójában megjelenik adományozóként egy olyan szervezet, amely nem akart adományozni, és adott esetben nem is tud róla, hogy ő ebben a formában adományozott.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)