Készült: 2020.07.05.21:54:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 96 2012.05.07. 2:04  93-100

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársaim! Először is arra szeretném kérni, hogy ha bármilyen, az állam környékén zajló gazdasági tevékenységgel kapcsolatban önnek tudomása van bármilyen jogsértésről, önnek kötelessége, hogy az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokat megindítsa. Én szívesen válaszolok persze az ön kérdésére is, de szeretném jelezni, hogy az ön kötelessége az, ha ilyenről tudomása van, meg kell indítani a jogi eljárásokat, amelyeknek aztán a maguk rendje, útja-módja szerint végig is kell menniük. Magyarországon - és ha jól látom, nemzetközi színtéren is - menjenek is végig, én támogatom önt ebben. (Egy hang az MSZP padsoraiból: És önök?)

Ami a kérdését illeti: oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek. Szeretném önt egyúttal tájékoztatni arról, hogy a mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki politikai, közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé, és az ország fontos ügyeinek eldöntését is saját hatáskörébe akarja vonni. Ennek több módja is van: elfoglal például egy pártot, mondjuk, megválasztják pártelnöknek, vagy tisztségviselő lesz egy pártban, vagy miniszterelnökké választják, és egy adott parlamenti többség támogatásával egy kézbe kerül a milliárd és a politikai hatalom. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.)

Szeretném jelezni az ön számára, hogy a Fidesz ezt ellenzi, és visszautasítja. Lehet, hogy más pártoknál ez elfogadott, nálunk azonban nem volt az, nem is lesz. A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat, a középosztály nevében gyakorolja, s ezt fogja tenni a jövőben is.

Nagytőkések mindazonáltal Magyarországon is vannak, mint a piacgazdaságban, és vannak nagy vagyonnal rendelkező vállalkozók is. Mi azt szeretnénk, ha minél több nagytőkés, minél több, a középosztályhoz tartozó sikeres ember, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon. Ehhez sikeres vállalkozásokra van szükségünk. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Csak ez nem így néz ki!)

Ilyen értelemben a nemzeti együttműködés rendszerében oligarchák nincsenek, de természetesen a magyar nagytőke képviselői ott vannak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 100 2012.05.07. 1:17  93-100

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is köszönöm szépen, hogy aggódik a személyes sorsom miatt a képviselő úr. El szeretném mondani, hogy engem már hamarabb tettek lapátra, mint a szocialistákat, úgyhogy nem kell engem különösebben féltenie. Igen, fognak is még, még annál csúnyábbakat is fognak mondani, mint amit ön mondott, függetlenül attól, hogy annak, amit ön mondott vagy mások mondanak, sok köze a valósághoz nem lesz. Ez ilyen szakma, azt kell mondanom, szokva vagyunk hozzá.

Ami a konkrét kérdést illeti: igen, szoktam kinevezni állami beosztásba is olyan embereket, akik korábban egyébként jelentős gazdasági szerepet játszottak. Ez helyes, föltéve, ha jól végzik a munkájukat. Ezt várjuk el tőlük: végezzék jól a munkájukat és tartsák be a törvényeket. (Simon Gábor: Osztalék!)

Egyébként pedig Magyarországnak nagy magyar vállalatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, az információs technológiákban, a szállodaiparban, vagyis minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk. Ha nem, akkor mindent a külföldiek fognak elvinni ebben az országban, és meggyőződésem szerint - ha tudja ön ezt, ha nem - ön valójában, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit én elutasítok.

Köszönöm szépen. (Taps és füttyszó a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 116 2012.05.07. 2:13  113-120

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! A szavak súlyos dolgok, ezért érdemes óvatosan bánni velük. Ön azt mondja, hogy a helyzet reménytelen, sőt, ahol korábban nem volt az, most már azzá vált. Szeretném a televízión keresztül arra kérni a bennünket figyelőket, hogy ne hallgassanak az ellenzékre, a helyzet egyáltalán nem reménytelen. A helyzet kétségkívül nehéz, de sohasem reménytelen, és nem is fogunk belenyugodni, hogy Magyarországon a helyzet reménytelen legyen (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.), hanem dolgozunk azért, hogy ez ne álljon elő. Ennyit a szavak súlyáról.

Mindenesetre szeretném önt néhány olyan döntésünkről tájékoztatni, amelyek, hallgatva önt, nyilván elkerülhették az elmúlt két évben a figyelmét. Először is, véget vetettünk annak a korábbi, szerintem tarthatatlan gyakorlatnak, hogy mentegették a bűnözőket szociális vagy etnikai alapon. Ez a gyakorlat már a múlté, a bűncselekmény az bűncselekmény. Tudom, hogy önök nem örülnek neki, de hangsúlyt helyezünk arra, hogy a rendfenntartás állami feladat, ezért az egyenruhával nem lehet visszaélni, az egyenruhás bűnözést nem fogadjuk el Magyarországon. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Jelentősen szigorítottuk a büntető törvénykönyvet, és ha jól gondolom, akkor kezdődik a büntető törvénykönyv átfogó vitája, ahol lehetőség adódik arra, hogy az önök javaslatait a tisztelt Ház megfontolhassa. Kérjük, terjesszék majd őket elő.

Az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása érdekében bevezettük a három csapás törvényt, amely 2010 júliusában életbe is lépett. A rendőrök számát pedig 3285-tel megnöveltük, ezért ma Magyarországon 37 370 rendőr dolgozik. Nem vagyunk még ezzel elégedettek. Minden településen kellene lennie körzeti megbízottnak, ezt célul tűztük ki. Ott pedig, ahol a helyzet nehéz, megerősített rendőri egységeknek kell működnie a nagyvárosokban. Egyébként az ön által említett, hírhedt gyilkosságok elkövetőit, amelyek az elmúlt néhány hétben történtek, a rendőrség órákon belül elfogta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 120 2012.05.07. 1:01  113-120

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Most, hogy a mondandóját nem általában, hanem egy konkrét ügyre korlátozva ismerhettük meg, most azt mondanám önnek, legszívesebben négyszemközt, hogy egyetértek önnel, egyetértek azzal a véleménnyel, amit elmondott, de nem tehetem meg nagy nyilvánosság előtt, ezért ezt most nem teszem, tekintettel arra, hogy ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást kívánna helyezni a magyar kormány, ami (Dr. Józsa István: Áh, dehogy!) nem áll szándékunkban, de nem azért, mert elégedettek vagyunk egyébként azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek.

Meggyőződésem szerint az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel, önnel is egyetértek ebben, és nagyon remélem, hogy a készülő Btk. kapcsán ön támogatni fogja a kormányzati előterjesztéseket.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 124 2012.05.07. 2:11  121-128

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mielőtt az ön által érintett, rendkívül fontos terület kérdésének lényegére térnék, az utolsó fél mondatához szeretnék kapcsolódni, egyetértőleg önnel, tehát semmit sem szeretnék jobban, mint hogyha Magyarország, de leginkább az egész európai gazdaság abban a helyzetben lenne, hogy lemondhatnánk az év közben történő adómódosítások egyébként legkevésbé sem kívánatos gyakorlatáról. Egyetértek önnel.

De szeretném kérni önt, hogy tájékozódjon a nemzetközi gazdasági életben, és látni fogja, hogy olyan időket élünk, amikor erre vonatkozó ígéretet felelősséggel tenni nem lehet. Az egész európai gazdaság olyan felfordult állapotban van, hogy egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy lemond évközi módosítások lehetőségéről. Ezért kérem önt, ezt ne kérje tőlünk.

Ami a kérdés lényegét illeti, szerintem e tárgyban sokat tettünk, de nem eleget, és sok dolgunk van még. Itt a teremben közösen alkottunk törvényt arról, hogy 10 százalékra csökkentjük a kisvállalkozások társasági nyereségadóját. Eltöröltünk jó néhány - talán tíz - kisadót. Itt döntöttünk együtt a Széchenyi-kártya kiszélesítéséről. Együtt döntött a Ház az Új Széchenyi-tervről és a bürokráciát csökkentő lépésekről. Ne becsüljük le az elvégzett munkát!

A tények tehát azt mutatják, hogy a magyar parlament, azon belül a kormánytöbbség és a kormány határozottan kiállt a hazai kisvállalkozásokért. Az előbb már mondtam, hogy mi a magyar vállalkozásokat támogatjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a magyar lehetőségekkel elsősorban nekik kell élniük. Most nem minősítem azokat a támadásokat, amelyek nyilvánvalóan külföldi cégek érdekét szolgálják itt, a tisztelt Házban.

Azonkívül szeretném az ön figyelmét felhívni arra, hogy a megszűnő vállalkozások egy része nem azért szűnik meg, mert nem tud sikeresen működni, hanem azért, mert adócsalás céljából hozták létre. Kérem önt, ne vegye egy kalap alá a megszűnő vállalkozásokat. Egy részük tisztességesen küzdött, de nem bírt a válsággal, a másik részük azonban jobb lett volna, ha sohasem jön létre, mert azzal a céllal hozták létre, hogy adót csaljon. (Nyakó István közbeszól.) Jó is, ha az ilyen típusú vállalkozások megszűnnek Magyarországon.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(16.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 128 2012.05.07. 0:49  121-128

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Abban a helyzetben vagyok, hogy nincs okom, hogy vitatkozzam önnel - mármint a lényeget illetően; a politikai megjegyzéseket most másodlagosnak tartom -, szerintem is túl sok még a bürokrácia, tehát a kormánynak újabb és újabb bürokráciacsökkentési csomagokkal kell előállnia. Néhányat a Házban bemutattunk. Nem vezettük végig mindegyiket, tehát a végrehajtásnál is van még teendőnk bőven, de újabb és újabb csomagokkal fogunk érkezni, amelynek az lesz a célja, hogy a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit csökkenteni tudjuk, merthogy egyetértünk azzal, amit ön mond; épp elég baj nekik a válság, ehhez képest az állam még mindig sok esetben felesleges és túl gyorsan változó követelmények elé állítja őket. Ez egy olyan gyakorlat, amit igyekszünk megszüntetni a következő két évben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 142 2012.05.07. 0:58  137-146

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is engedje meg, tisztelt elnök úr, hogy azt mondjam, nem érzem feladatomnak, hogy az itt megnevezett személyek helyett bármifajta védekezést adjak elő.

A nekem intézett kérdésben egy olyan felvetés szerepel, amire választ kell adnom, ez az NMHH vezetőjének kérdése. Szeretném tisztázni, hogy az NMHH vezetőit nem a kormány nevezi ki. Ön tévedett. Következésképpen azt javaslom, hogy a Böröcz István úr személyére vonatkozó kérdést nekik tegyék fel.

Ami a helyzet általános tulajdonságát illeti: a mai magyar jogi helyzet szűkre szabja a kormány betekintési és cselekvési jogosítványait. Ha szélesebb jogot adnának, ha szélesebb lehetőséget kapnék, el is tudnék járni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 146 2012.05.07. 0:55  137-146

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Először is azt szeretném mondani önnek, hogy szerintem helyes lenne megkövetelni a tisztelt Házban azt, amit egyébként az embertől otthon meg szoktak követelni: a képviselő bárkinek, ha az itt jelen nem lévő hozzátartozóiról vagy szüleiről beszél, adja meg a kötelező tiszteletet. Ez egész egyszerűen emberileg elfogadhatatlan! (Taps a kormánypártok soraiban.) Miután mi nem szorulunk védelemre, minden szülő nevében szeretném azt mondani, hogy az ilyen típusú viselkedést, vádaskodást és minősítést vissza kell utasítanunk.

Ami a konkrétumokat illeti, megismétlem: hogyha kapunk szélesebb cselekvési lehetőséget, szélesebben, mélyebben és hatékonyabban fogunk eljárni, mint ahogy ez ma történik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földesi Gyula váltja.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 181 2012.06.04. 2:15  178-185

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Mielőtt a gazdasági számokra térnék, először is szeretnék egy megjegyzést fűzni az ön kérdésének címéhez: ezt akarta, miniszterelnök úr? Hát itt van a bökkenő, tisztelt képviselőtársam, mert nem az számít, hogy ön vagy én mit akarunk. Az számít, hogy az emberek mit akarnak. És tudom, hogy egy diktatúra utódpártjának soraiban ülve ezt nehéz megérteni. (Zaj, közbeszólások.) És azt is értem, hogy önök a pártdiktatúra felől a technokraták és a milliárdosok uralma felé haladtak. Nem vonom kétségbe azon jó szándékukat, hogy most egy valódi, demokratikus baloldalt építsenek. Sok sikert kívánok ehhez. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Köszönjük.) De addig is, amíg ez nem sikerül, addig szívesen megosztom önökkel a mi 20 éves demokratikus tapasztalatunkat.

Szóval, a dolog úgy áll, hogy hiába akar valamit egy egész kormány, ha az emberek nem akarják, akkor abból végül nem lesz semmi. Erre éppen az önök 8 éves kormányzása a legjobb példa. Valóban, én azt vállaltam, hogy a magyar emberekkel összefogva helyrehozzuk mindazt, amit önök az elmúlt 8 év alatt elrontottak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nekünk meg majd a négy évet kell.) Az önök által itt hagyott örökség miatt Magyarországnak nemcsak a mai európai válsággal, hanem a nehéz örökséggel is meg kell küzdenie.

Azonban szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy az elmúlt években Magyarország adóssága csökkent. Erre Európában ebben az évben csak három ország lesz képes. A költségvetésben megtörtént a fordulat, és a kormány 2011. után '12-ben és '13-ban is tartja a 3 százalék alatti hiányszintet. A 2011. évben - hogy a számokról is beszéljünk, mert '12-nek még csak negyedéve telt el, viszont 2011 már elmúlt -, szóval, 2011-ben a reálkeresetek értéke átlagosan 5,8 százalékkal, a háromgyermekesek esetében pedig 19 százalékkal növekedett.

Köszönöm megtisztelő érdeklődését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 185 2012.06.04. 1:29  178-185

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Többször elmondtam már több képviselőtársának is, tisztelt képviselőtársam, hogy olyan világban élünk, amikor a svájci frank árfolyamát még a svájciak sem tudják befolyásolni. Ezért ilyen helyzetben a forint árfolyamát fölróni bármilyen kormányzati tényezőnek közgazdasági analfabétizmus.

Ami viszont az embereket illeti, egyetlen csoportról beszélt fenyegetett csoportként, és szeretném, ha az ön szavait hallgató nyugdíjasok nem hinnék el azt, amit ön mondott. Azért, mert ön itt sem mondott igazat. Hiába az úriemberes külső, ön hazudott. (Taps a kormánypárti padsorokban, derültség a Jobbik soraiban.) Ugyanis ön is pontosan tudja a kimért stílus ellenére is, hogy Magyarországon van egy hatályban levő törvény. Ez a törvény garantálja a nyugdíjasok számára, hogy megkapják a nyugdíjak reálértékét.

(17.40)

Hiába változik az infláció nagyobb mértékben, mint ahogy azt bárki várta, az év végén a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján el kell számolni. Ezért az MSZP, illetve ön ismét riogatja a nyugdíjasokat, becsapja őket, nem mond igazat. A valóság az, hogy a mi kormányunk megvédi a nyugdíjasokat, megvédi a nyugdíjakat, és meg fogják kapni a reálértékét a nyugdíjnak.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 189 2012.06.04. 0:15  186-191

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a magyar kormány semmilyen külföldi tanácsadó céggel semmilyen szerződéses kapcsolatban nem áll.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 197 2012.06.04. 2:20  194-201

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy válaszoljak a kérdésére, amely az azonnali kérdés címe is volt, hogy miből lesz itt nyugdíj. Erre a kérdésre a válasz úgy hangzik, hogy munkából lesz nyugdíj, tisztelt képviselő úr. Lehet, hogy van, akit ez meglep, de soha semmi másból nem volt és nem is lesz sohasem nyugdíj, csak munkából. Ezért a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy minél több embernek adjon munkalehetőséget és visszavezesse őket a munka világába.

Szeretném megismételni, hogy személyes meggyőződésem, hogy Magyarországon legalább 5 millió dolgozó és adófizető emberre van szükségünk ahhoz, hogy a magyar gazdaság meg tudjon állni a lábán. A kormányváltáskor dolgozott mintegy 3 millió 700 ezer ember, és adót fizetett 2 millió 600 ezer, ezért jutottunk oda, ahova. Most azt a vitát nem nyitom meg, hogy az adórendszer egyébként milyen mértékben járult hozzá ehhez, mert a kérdése nem efelé tájékozódik. De azt szeretném leszögezni ismét, hogy a kormány minden erőfeszítése azt a rendező elvet követi, hogy elérjük, hogy Magyarországon legalább 5 millió ember dolgozhasson és tudjon adót fizetni.

Ha már a nyugdíjról van szó, akkor ráadásul ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az adórendszeren keresztül gyermekvállalásra is ösztönözzük a családokat, mert ha nincs gyermek, egy idő után nem lesz, aki dolgozzon és a mi nyugdíjunkat megtermelje. Ezért az ön kérdése, miután Magyarország egy öregedő társadalom, a nyugdíjrendszerre vonatkozóan jogos kérdés, ezért a gazdasági teljesítmény mellett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása is feltétele a nyugdíjrendszernek, ezért a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy népességfogyás helyett ismét népességnövekedés legyen Magyarországon.

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a mai nyugdíjasokkal is törődni kell, az ő nyugdíjukat is ki kell fizetni, értük is vállalni kell a felelősséget éppen úgy, ahogy ők is vállalták értünk, amikor felneveltek bennünket, ezért nagy sikernek tartom, hogy az elmúlt években sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét és olyan nyugdíjváltozásokat végrehajtani, amely nem vette el a mostani nyugdíjasoktól a nyugdíjemelés lehetőségét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 201 2012.06.04. 1:26  194-201

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Azért áll elő az a helyzet, hogy nem tudunk egymással tengelyt akasztani, mert valóban úgy tűnik, hogy fontos kérdésekben egyetértünk, és szemben a szocialistákkal, önnek nem tudom egy-egy föltett kérdés után azt mondani, hogy talán hamarabb kellett volna ezeken a kérdéseken gondolkodni, amikor kormányoztak. Következésképpen, bár ön ellenzéki képviselő, a jó szándékát nem vitatom el, a kérdések lényegesek, semmi okát nem látom annak, hogy feleslegesen tengelyt akasszak önnel - hacsak nem ragaszkodik hozzá. (Derültség.)

De a kérdés fontos. A nyugdíjrendszerről fogunk vitatkozni, igyekszem minél hamarabb abba a helyzetbe hozni a tisztelt Házat, hogy ezt megtehesse. A tények kedvéért mondom, nem vitatkozni akarok önnel, a tények kedvéért mondom: 2012. március végén Magyarországon 45 524 betöltetlen álláshely volt. Nem találtak munkást a következő szakmákra: rakodómunkás, termék-összeszerelő, gépészmérnök, forgácsoló, lakatos, hegesztő, lángvágó, tehergépkocsi-vezető; 16-ból idéztem föl csak néhányat. Amíg ilyen az oktatási rendszerünk, hogy olyan papírokkal engedjük ki a gyerekeinket, amiket nem tudnak használni aztán a valóságos életben, addig sajnos ilyen hiányszakmákkal kell számolni. Magyarországon először azt kell megoldanunk, hogy a 45 524 betöltetlen álláshelyre legyen dolgos kéz.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 223 2012.06.04. 1:45  220-227

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Azért vállalkoztam örömmel, hogy válaszolok az ön kérdésére, mert eddig azt tapasztaltam, hogy a Jobbik a közöttünk fennálló jelentős politikai és programbeli különbségek ellenére néhány nemzeti kérdésben hajlandó támogatni a kormánytöbbség és a kormány javaslatait - ilyen a kettős állampolgárság kérdése is -, és ezt szeretném is megköszönni az önök parlamenti képviselőcsoportjának.

Még mielőtt a konkrét kérdésről beszélnénk, hogy mindenki, aki itt ül, tudja, hogy miről van szó: amikor a kettős állampolgársági igényeket elbírálják, akkor ha van erre vonatkozó információ, akkor nemzetbiztonsági ellenőrzéseket is végrehajtanak. Az eddig elbírált, ilyen szempontból ellenőrzés alá vont kérelmek esetében - azt tudom mondani önnek, hogy - fél ezrelék esetében döntött úgy a magyar hatóság, hogy fennáll nemzetbiztonsági kockázat. Szerintem a fél ezrelék - feltéve, hogy a találati arány pontos -, ismerve az elmúlt negyven évet és a bennünket körülvevő világot szerintem kifejezetten alacsony számnak tekinthető. Én azt gondoltam, hogy ennél sokkal több személy esetében áll fenn olyan típusú nemzetbiztonsági kockázat, amit a hivataloknak ki kellene szűrniük.

A magam részéről tehát azt kell hogy mondjam önnek tájékoztatásképpen, hogy a folyamat, a kettős állampolgársági igények elfogadása és elbírálása jól halad, a nemzetbiztonsági okokból megtagadott kérelmek száma rendkívül alacsony, konkrét családokra vonatkozó nemzetbiztonsági információkról pedig a tisztelt Ház plenáris ülésén nem kívánok nyilatkozni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 227 2012.06.04. 1:09  220-227

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is, engedje meg a képviselő úr, hogy azt a pontot találjam meg, ahol egyetértünk. Tehát azzal a mondatával, miszerint egyetlen olyan eset sem engedhető meg, amikor valaki az állampolgárságot nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem kapja meg, ezzel egyetértek. Tehát egy is sok, egy is sok. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.)

Másfelől szeretném önt tájékoztatni arról, hogy nem a szomszédos államok titkosszolgálataitól szoktunk információt kérni, ha információra van szükségünk. (Szórványos derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) Ezeket saját nemzeti hatáskörben, a hivatalaink a saját módszereiket követve és eljárva teszik meg. Tehát az a veszély, amiről ön beszél, hogy majd más országok titkosszolgálatainak véleménye miatt minősít a magyar hatóság valakit állampolgárságra méltatlannak, ez a veszély nem áll fönn.

Ami pedig a kérdés lényegét illeti, én egyetértek azzal, amit ön mond, bár ennél az eljárásnál semmilyen fellebbezésre nincs lehetőség, ami helyes, de ugyanakkor szükség van arra, hogy panaszbejelentés esetén felülvizsgálat történhessen. Tehát a javaslatát támogatom, igyekszünk is neki érvényt szerezni.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 231 2012.06.04. 1:49  228-235

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Ha megengedi, azt az olcsó poént most nem sütöm el, hogy a parlamenti műfajnak, amit most itt űzünk, nem az a neve, hogy azonnali beszélgetés, hanem az, hogy azonnali kérdés. Sőt, azt az olcsó poént sem sütöm el, hogy nyilván oka van annak, hogy már másodszor is ugyanezt a kérdést teszi föl. Úgy tűnik, mintha oligarchákra önöknél lenne igény. (Közbeszólások az MSZP és az LMP padsoraiból.)

Ami a konkrét kérdést illeti: megismétlem, amit legutóbb itt mondtam a beszélgetésünk alkalmával. Amikor egyetlen olyan ügyet is talál, ahol úgy gondolja, hogy szabálytalanság vagy összefonódás van, akkor önnek kötelessége, hogy a szükséges jogi lépést megtegye; nem választhatja, ön mint parlamenti képviselő, meg kell hogy tegye. Ha pedig megtette, bizonyára tudja, hogy nem nálam kell megtennie, mert a hatósági eljárásokat nem a kormány folytatja le, hanem az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szervek.

Azonban ha megengedi, én egy másik megvilágításba is szeretném helyezni az ön kérdését. Én ilyen típusú vitákon átestem már '98-2002 között is, és én azt tapasztaltam, hogy amikor a közbeszerzési eljárásoknál azon dolgoztam, azon dolgozott a kormány - akkor más cégneveket említettek egyébként -, hogy a közbeszerzéseknél az előző kormányok által meghonosított magas külföldi arány helyett végre magyarok jussanak megrendeléshez, akkor mindig ugyanilyen támadások voltak. Ezért meg kell mondanom, én azt javaslom önnek, gondolja át, hogy nem véletlen egybeesés-e az, hogy ön állandóan lényegében külföldi cégek érdekében szólal fel itt, a magyar parlamentben.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 235 2012.06.04. 1:14  228-235

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Képviselőtársam! Semmi akadálya annak, hogy a parlament illetékes bizottságai bármilyen konkrét kérdéssel foglalkozzanak. Erre vonatkozó igényét a parlamenten belül legyen kedves előterjeszteni, ez nem az én asztalom.

Ami viszont, ha már szóba hozta, talán reagálást igényel: bizonyára emlékszik rá, ha már szabályozást hozott szóba, hogy hosszú ideig, egészen ennek az évnek a januárjáig az volt a szokás, hogy Magyarországon a közbeszerzéseknél áttételeket is lehetett alkalmazni, nem kellett felfedni a valóságos tulajdonosokat. Ezért időnként még az off-shore cégek is nagyrészt hasítottak ki a közbeszerzésekből.

Én tudom, hogy most itt a vita pártpolitikai köntösben jelentkezik, de szeretném elmondani önnek, hogy mi büszkék vagyunk arra, hogy először ez a parlamenti többség és ez a kormány volt képes arra, hogy olyan szabályokat alkosson, hogy ennek az évnek az elejétől erre nincsen többé mód. Off-shore cégek nem vehetnek részt, és minden közbeszerzésben részt vevőnek, akárhogyan és akárkivel is hozzák összefüggésbe a nyilvánosság előtt, fel kell fednie a kilétét, ha közmunkából akar részesedni. Ez nagy eredmény, és büszkék vagyunk rá.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 68 2012.06.25. 2:10  65-72

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Arra biztatom, hogy minden konkrét üggyel bátran forduljon a miniszter úrhoz. Azonban azt gondolom, hogy a konkrét ügyek fölött van itt egy vita közöttünk, amit nem érdemes palástolni. Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Szocialista Párt a nagybirtok pártján áll. Egyesek szerint azért, mert a volt kommunista agrárvezetők mára nagybirtokosokká lettek, és ezért nem történik más, mint hogy az MSZP segíti az övéit. Szerintem azonban ennél jóval komolyabb dologról van szó. Ugyanis a Magyar Szocialista Párt meggyőződésből áll a nagybirtok pártján. Az a politikai és szakmai meggyőződésük, hogy Magyarországon csak akkor lehet sikeres a mezőgazdaság, ha a nagybirtok keretei között zajlik a földművelés.

A mi meggyőződésünk ezzel szemben az, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig kiegészítő elemmé szorul vissza, marad belőle, ahol szükséges, de csak kiegészítő jelleggel. Ezért a kettőnk közötti vita, bár látszólag konkrét ügyekről szól, valójában a nagybirtok és a középbirtok vitája. Ez érhető tetten, ez a nézetkülönbség a földbérleti pályázatoknál is. Mi arra törekedtünk, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, maximum 1200 hektár terület lehet egy kézben a korábbi magánföldekkel egyetemben, és állattartást is előírtunk a földbérletekhez. Korábban ilyen előírások nem voltak.

Hasonlóképpen a közöttünk meglévő különbség az oka annak, hogy míg az önök kormányzásának idején megkötött bérleti szerződések közül számos nulla és száz forint közötti hektáronkénti vagy aranykoronánkénti bérleti díjat írt elő, most a közkassza javára egységesen 1250 forintot kell fizetni a bérlőknek aranykoronánként. Ahol korábban egy bérlő volt, most pedig 20-25-30 és 35 bérlő kapott lehetőséget. Ez a mi politikánk, és ezt kívánjuk folytatni, tisztelt államtitkár úr, a jövőben is.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 72 2012.06.25. 1:08  65-72

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tartom azt a korábbi ígéretemet, amit az egyik jobbikos képviselőnek tettem, hogy a földtörvény hamarosan benyújtásra kerül, és a földtörvény egyértelműen definiálni fogja, mit tekinthetünk nagybirtoknak, középbirtoknak és kisbirtoknak. Ami a szűkebb pátriámat illeti, ott azt tudom mondani önnek, tisztelt államtitkár úr, hogy korábban egy csoport tartotta kezében a földet, most pedig 36-an bérelnek földet a mi környékünkön. (Moraj az MSZP soraiban.) Bár mindenhol az országban úgy lenne, mint ahogyan nálunk történt!

Ami pedig a dolog lényegét illeti, nem akarom önt bántani, de a kommunista politika kézikönyvében az van írva, hogyha olyat tettél, ami védhetetlen, akkor vádold meg vele az ellenfeledet. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Ezt jól alkalmazzátok! Ezt jól csináljátok!) Ennek az esetével állunk szemben, úgyhogy én tisztelettel kérem a vidéki embereket, hogy támogassák a kormány törekvéseit. Kérem a vidéki embereket, hogy segítsék a munkámat, és egyben biztatom a mezőgazdasági minisztert, hogy folytassa a megkezdett munkát, folytassa, de haladjon gyorsabban a pályázatok kiírásával és elbírálásával is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 76 2012.06.25. 2:06  73-80

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Ha jól értem, akkor kérdésnek álcázva elmondta nekünk a Jobbik gazdasági programjának néhány fontos elemét, ehhez önnek joga van, ehhez én nem is tudok semmilyen megjegyzést sem fűzni, esetleg ahhoz a mondatához kapcsolódhatok, amikor azt mondta, hogy nem látom át a politikájának lényegét. Itt tudok segíteni, tehát megpróbálom összefoglalni azokat a legfontosabb dolgokat, amelyeket követünk a munkánk során.

Először is megszorítások helyett megpróbáltuk újjászervezni az országot. Szakítottunk a megszorításokkal. 2002 és 2010 között a megszorítások lényegében tönkretették Magyarországot, és csak a kétharmados erővel tudtuk visszarántani az országot a szakadék széléről. Második fontos lépésként bevezettük a méltányos tehermegosztás politikáját, és szakítottunk azzal a rossz gyakorlattal, hogy a válság vagy éppen a rossz kormányzati döntések mindenkori terhét teljes egészében az emberekre hárították át, miközben megkímélték a bankokat, és megkímélték a multikat is. Mi egy méltányos tehermegosztást hoztunk létre az állam, a jól menő vállalkozások, a bankok, a multinacionális cégek és az emberek között. A közhivatalokban bevezettük a bérplafont, megfeleztük a politikusok számát az önkormányzatoknál, 2014-től már az országos politikában is. Az állami cégeknél radikálisan csökkentettük az igazgatóságok és a felügyelőbizottsági tagok számát. Átszerveztük a nyugdíjrendszert, az oktatási rendszert, a közigazgatási rendszert, az egészségügyi rendszert és a szociális rendszert.

Az eredmény az, hogy Magyarország államadóssága csökken, a hiány 2001 után először ismét 3 százalék alatt van, ez így volt 2011-ben, így lesz 2012-ben és az Unió szerint 2013-ban is. Ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint kormányváltáskor, és 200 ezer olyan honfitársunk van, aki segély helyett ma Start-munkából él. Továbbra is ragaszkodunk tehát a tehermegosztás politikájához, mert szerintünk ez bevált. Arra kérem önt is meg a Jobbikot is, hogy támogassa a kormányzat gazdasági törekvéseit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 80 2012.06.25. 0:58  73-80

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Nem látom a vitát kettőnk között. Esetleg azt ajánlom önnek, hogy a Széll Kálmán-terv 2. helyett, amely kétségkívül tanulságos olvasmány, olvassa el a "Növekedési terv" címet viselő kormányzati dokumentációt is, és akkor az arányok kedvezőbbek lesznek, az ön ízlését talán jobban kielégítik.

Szeretném megismételni, hogy a kormányzásunk megkezdésekor én személy szerint két dolgot vállaltam. Az első dolog, hogy Magyarországot ki fogjuk szabadítani az adósságcsapdából, ideértve az államot, ideértve a családokat, ideértve a devizahiteleseket. Ön is tudja, mi minden történt e tekintetben. A másik dolog, amit vállaltam, az volt, hogy Magyarországon mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhat, és megéri dolgozni, mert a munkából meg lehet élni. Ennek érdekében végzem mindennap a munkámat, ha jól értem, ön sem vár el tőlem mást. Csak megismételni tudom: kérem, támogassa ebbéli törekvéseimet.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 84 2012.06.25. 2:17  81-88

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután kérdés nem hangzott el, ez meg itten az azonnali kérdések órája, ezért jobb híján arra kell vállalkoznom, hogy az írásban benyújtott kérdést fölolvasom, hogy mindenki tudja, hogy miről beszélünk. Ez így hangzik: Milyen országban akarunk élni? Kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?

Egy kiváló filozófus szerint, aki nagyon hosszú és nehezen érthető szavakat használ, az vagy el akarja terelni a figyelmet valamiről, vagy nem tudja, mit akar mondani. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Ez jutott eszembe, amikor elolvastam ezt a kérdést.

Az egyenes beszéd híve vagyok. Fölfogásunk szerint Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, a találékonyság és a tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk, így volt ez mindig, és így van ma is. Ez határozza meg azt, amit teszünk. A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben.

A romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez se nekik nem jó, se az országnak. A régi, kormányzásunk előtti oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket.

Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek, olyan tudással, amelyre ráadásul még igény is van, és amellyel hozzá tudnak járulni az ország fejlődéséhez és gyarapodásához. Mi olyan sikeres magyar embereket szeretnénk képezni, akik a nehéz, XXI. századi kihívások közepette egy kiélezett gazdasági versenyben - igen, Kínával is, Brazíliával is, Latin-Amerikával is, az Egyesült Államokkal futott versenyben is - megállják a helyüket.

Ezért újítottuk meg az oktatási rendszert, hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni és sikeressé is lehet válni. Ráadásul a nemzeti konzultációban visszaküldött 1 millió 100 ezer válasz egyértelműen állást foglalt amellett, hogy csak munkahelyet eredményező képzéseket támogassunk közpénzből.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 88 2012.06.25. 1:20  81-88

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Megmondom őszintén, hogy én mindig örömmel váltok szót a képviselő úrral, mert fontos kérdés az, hogy végül is Magyarországnak valamely európai modellt kell-e követnie, vagy pedig a saját útját kell-e járnia. Az egy perc, ami rendelkezésemre áll az álláspontom kifejtésére, kevésnek tűnik.

Ezért jobb híján a képzések ügyében megismétlem azt, amit egyszer már itt elmondtam. Magyarországon 2012. március végén 45 524 betöltetlen álláshely volt; a következő szakmákban nem találtak munkást a munkaadók: rakodómunkás, termék-összeszerelő, gépészmérnök, forgácsoló, lakatos, hegesztő, lángvágó, tehergépkocsi-vezető. Ez nem maradhat így!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ráadásul az is nyilvánvaló - van közöttünk egy filozófiai vita talán, talán -, hogy én úgy látom, hogy akármerre is fejlődik a világ, nem lesz mindenkiből kutató, laboratóriumi munkatárs. Vannak és mindig lesznek olyan emberek, akik kétkezi fizikai munkából fognak megélni, alacsony lesz a képzettségük, de becsületes emberek, akik munkából akarnak megélni.

Én tisztelem és értékelem ezeket az embereket, szívesen állok ki mellettük, és szívesen segítek ott és amennyiben tudok, és ezt elvárom a magyar kormánytól is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 2 2012.07.02. 23:29  1-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Alkotmányos szokásainknak megfelelően, ha az Európai Unió állam- és kormányfői csúcstalálkozót tartanak, akkor a magyar miniszterelnök, aki ott hazánkat képviseli, tájékoztatja a tisztelt Házat a döntésekről és a várható eseményekről. Történt azonban Európában a csúcson kívül is még legalább két olyan fontos dolog, amiről ma itt majd szót kell ejtenünk.

Ha visszatekintünk az elmúlt tíz napra, úgy is fogalmazhatnék, hogy az elmúlt tíz napban sok minden kiderült, ami Magyarország céljai szempontjából fontos.

Először is, a nyugati világ újabb és talán minden korábbinál nagyobb ütést kapott a saját pénzrendszerétől. Súlyos bankcsalások gyanúja merült fel Londonban, ez az egész európai pénzügyi térséget érinti, történt mindez annak ellenére, hogy évek óta a pénzrendszer erős szabályozásáról beszélünk. Jól látható, hogy Európa képtelen visszavenni a pénzvilág feletti ellenőrzést. Kérem a pénzügyi bizottságot, hogy tanulmányozza a történéseket és mérje fel a legutóbbi fejlemények Magyarországra gyakorolt hatását.

A másik fontos esemény, amiről itt most beszélnünk kell, az, hogy az Unió állam- és kormányfői kísérletet tettek az eurózóna válságának megfékezésére. Rövid távú döntésekkel megoldást találtak Spanyolország és Olaszország likviditási válságának kezelésére. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Négy:nulla!) Önök is láthatják: a pénzpiacok optimisták, és bár a pénzpiacok mindig túllőnek a célon, akár derűlátásról, akár borúlátásról van szó, a mértéktartó bizakodás most indokolt.

Harmadrészt, a legutóbbi európai csúcson a miniszterelnökök hosszú távú döntések előkészítését is megkezdték. Az erre vonatkozó terveket rövid tanulmányban közreadtuk. Ebben a tanulmányban olyan történelmi lépésekről olvashatunk, mint egy bankunió létrehozása, egy költségvetési unió létrehozása, egy gazdaságirányítási unió létrehozása és lényegében egy teljes politikai unió létrehozása. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Totális diktatúra!) A döntéseket Európa állam- és kormányfői december végéig fogják majd meghozni, ezért arra kérem a parlament illetékes bizottságait, és nemcsak a gazdasági kérdésekkel foglalkozókat, hanem az alkotmányos kérdésekkel foglalkozókat is, hogy az Európai Unió által közzétett dokumentumot vegyék sürgősen napirendre, és kezdjék meg érdemi, mély tárgyalását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt tíz nap másik fontos eseménye volt, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa érvénytelenítette a Magyarország ellen hozott korábbi igazságtalan döntését, mégpedig egyöntetűen és ellenszavazat nélkül tette mindezt. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy 2010-ben, az új kormány megalakulásakor az ország a pénzügyi szakadék szélén állt. Azzal a veszéllyel kellett számolnunk, hogy ránk is Görögország sorsa vár. A költségvetés köszönő viszonyban sem volt a valósággal, majd' dupla akkora hiánnyal kellett szembenéznünk (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ellenben a jövő évivel!), az államadósság pedig több mint 80 százalékra rúgott. Hajszálnyira voltunk az államcsődtől. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Árfolyam!) Az volt a célunk, hogy visszarántsuk az országot a szakadék széléről. Célunkat nem tudtuk volna elérni a régi eszközökkel, ezért mi, magyarok véghezvittünk egy 180 fokos politikai fordulatot. Olyan új eszközök sorát vetettük be, amelyeket korábban senki sem, és olyan tabukat döntöttünk le, amelyekhez eddig senki sem mert nyúlni. Ezzel nagy nemzetközi vihart kavartunk. Éles konfliktusokat és vitákat kellett vállalnunk itthon és külföldön és főképpen az Európai Unió vezetőivel.

A leghevesebb vita három fő kérdésben zajlott: először is arról, hogy be lehet-e vonni a bankokat és a nagyvállalatokat a válság terheinek megosztásába; másodszor arról, ki lehet-e menteni a bajba jutott devizahiteleseket korábban nem alkalmazott eszközökkel az adósságcsapdából; és harmadszor arról, hogy a válság ellenére végre lehet-e hajtani jelentős adócsökkentést a középosztály felerősítése érdekében.

Tisztelt Ház! Mi eltökélten azt az álláspontot képviseltük mindhárom kérdésben, hogy igenis ez jó és járható út. Az Unió vezetőinek nagy része akkor mindezt hevesen ellenezte. Két évig húzódó vita következett, amely során csak úgy záporoztak ránk a támadások. Kaptunk jóindulatúnak tűnő figyelmeztetést. Kaptunk dühödt sértéseket, fenyegetést, leminősítést, és büntetéseket is kilátásba helyeztek, miközben, tegyük hozzá, más országok szép lassan átvették a mi megoldásainkat.

(13.10)

A vita csúcspontja az volt, amikor az Unió igazságtalanul felfüggesztette a Magyarországnak járó kohéziós pénzek lehívását. Ez a hosszú vita tíz nappal ezelőtt lezárult. Magyarország győzött, Európa gazdasági és pénzügyi vezetői kifejezték elismerésüket Magyarország kétéves teljesítménye iránt. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Európa üdvözli azt a tényt, hogy Magyarország az elmúlt két évben sikeresen teljesített, mert bár kétségtelenül más úton járunk, mint Európa, de kiderült, ez ez út számunkra járható és sikeres.

Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy Magyarországon az ellenkezője történik annak, mint Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy Portugáliában. Míg Európa más országaiból naponta jönnek az aggasztó hírek a nyugdíjak csökkentéséről, addig Magyarországon megvédjük a nyugdíjak értékét (Novák Előd: Biszku Béláét is!), úgy, ahogyan az Idősügyi Tanáccsal megállapodtunk a kormányzásunk kezdetén. A munkahelyek tömeges megszűnéséről jönnek hírek Európából, addig Magyarországon két év alatt a két évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel többen dolgoznak. Európából a társadalmi békét is veszélyeztető durva megszorításokról érkeznek hírek, addig Magyarország két év kemény munkájával megújította gazdasági és társadalmi életét, és közben megőrizte a társadalmi, politikai stabilitást. Magyarország tehát halad előre a maga útján, és a tények ismeretében egyre méltányosabb és tisztességesebb bánásmódra számíthat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ugyanakkor egy másik fontos kérdésre is választ kaptunk az elmúlt napokban. Az Európai Tanács múlt heti ülése világosan megmutatta, hogy bár vannak biztató jelek, az eurózóna még mindig nem találja a hatásos gyógyszert saját gondjainak a megoldására. Van már néhány reményt keltő elképzelés, szép terv és ötlet, de Európa alapvetően még bizonytalan. Fontos leszögeznünk, hogy mi, magyarok az eurózóna sikerében vagyunk érdekeltek, nekünk fontos, hogy Európa meg tudja fékezni a válságot. Magyarország ugyan képes arra, hogy a saját erejéből felemelkedjen, de az eurózóna válsága minket is visszahúz. Szembeszélben nehezebb haladni, mint hátszélben, ezért mi szurkolunk Európának, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megtalálja a megfelelő gyógyírt saját problémái megoldására. Magyarország és a magyar emberek is jobban járnának, ha az eurózóna gazdasága magára találna és újra növekedne.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt tíz napban tehát sok minden kiderült. Látszik, hogy az európai válságkezelés még mindig nem elég eredményes, ugyanakkor világossá vált, mondhatom, papírunk is van róla, hogy a magyar út sikeres.

Tisztelt Ház! Nem állhatunk meg, haladnunk meg tovább. Korábban sem pusztán a viták kedvéért vállaltuk a vitákat. Senki sem fekszik be szívesen a lövészárokba. Senki sem szereti, ha vért verejtékezve dolgozik, és közben elismerés helyett csak bírálatot, fanyalgást és lekicsinylést kap. Senki sem szereti, ha szamárságokat vágnak a fejéhez, ha értetlenség fogadja újszerű kezdeményezéseit. Mindenki, mi magyarok is jobban szeretjük, ha biztatást, bátorítást és elismerést kapunk. Céljainkért viszont a legkeményebb vitákat is hajlandóak vagyunk vállalni a jövőben is. Ha az elődeink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, akkor ma üres lenne az ország. Kitartunk az eddigi gondolkodásunk és logikánk mellett. Vagy találunk olyan utat, amely az általunk elképzelt jövőbe vezet, vagy építünk egyet.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A 2010-es választások előtt vállaltuk, hogy nemcsak mást fogunk csinálni, de másképpen is fogjuk csinálni. Vállaljuk a felelősséget, nem keresünk kibúvókat, és bevonjuk az embereket a kormányzásba. Vállaltuk, hogy a fontos dolgokat megbeszéljük egymással. Büszkék vagyunk arra, én személyesen is büszke vagyok arra, hogy mi vagyunk az a politikai erő, amely együtt kormányoz az emberekkel, és ennek eszközeként bevezette a nemzeti konzultáció intézményét. Az új nemzeti konzultáció ugyan még nem zárult le, de az eddig beérkezett több mint 400 ezer kérdőívből egy dolog már most is biztosan látszik: az emberek ma leginkább attól félnek, hogy elveszítik munkahelyeiket. Nekünk tehát cselekednünk kell. Ahogy Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket, most meg fogjuk védeni a magyar emberek munkahelyeit is. (Moraj az MSZP soraiból.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most pedig tájékoztatom önöket arról, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója megállapodott a kormánnyal, hogy Magyarország munkahelyvédelmi akciót indít. Az a célunk, hogy megvédjük a munkahelyeket, és a megállapodás szerint ennek legfőbb eszköze egy soha nem látott mértékű szociális adócsökkentés. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na!)

A kormánypárti frakciók és a kormány tíz intézkedésre tesz javaslatot annak érdekében, hogy megkönnyítse a hazai cégek számára a foglalkoztatást. Az első öt intézkedés arra irányul, hogy öt kiemelt munkavállalói csoport esetében csökkentse a munkavállalói terheket, azaz a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást mind az öt csoport esetében 100 ezer forintos bruttó bérig.

1. Megkönnyítjük a 25 év alattiak foglalkoztatását, és az esetükben a felére csökkentjük a munkáltatói járulékot.

2. A felére fogjuk csökkenteni a munkáltatói terheket a nyugdíjhoz közel állók, konkrétan az 55 év fölöttiek esetében. Mindenki tudja, hogy milyen nagy probléma Magyarországon a fiatalok és a nyugdíjhoz közel állók munkához jutása. Azt akarjuk, hogy a fiatalok itthon is megtalálhassák a boldogulásukat, a nyugdíjhoz közel állók pedig ne veszítsék el munkahelyüket. Ezt a célt szolgálja a két első 50 százalékos járulékcsökkentés.

3. Azt is mindenki tudja, hogy milyen nehezen kap munkát az ember, ha nincs végzettsége. Ezért csökkentjük a 25 és 54 éves kor között képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók bérköltségét. Itt is megfelezzük a járulékfizetési kötelezettséget. Számításaink szerint ez az intézkedés körülbelül negyedmillió ember foglalkoztatását könnyíti majd meg. Azokról beszélek, akiknek a munkája az úgynevezett FEOR 9. főcsoportba tartozik: takarítók, kubikusok, rakodómunkások és más, képzettséget nem igénylő nehéz munkát végző honfitársainkról van szó.

(13.20)

Ebben a Házban rendszeresen beszélünk innovációról, felsőfokú képzettségről, kiművelt emberfőkről - és ez rendjén is van így -, szeretném azonban világossá tenni, hogy mi úgy gondoljuk, hogy soha nem lesz olyan világ, amelyben mindenki fehérköpenyes, laboratóriumi kutató munkatárs lenne, mindig is lesznek olyan emberek, akik vagy adottságaiknál fogva, vagy saját döntésük következményeképpen fizikai munkából fogják magukat fönntartani. (Nyakó István közbeszól.) Ezeket az embereket a magyar kormány respektálja, tiszteli, elismeri, és segítséget nyújt számukra ahhoz, hogy munkából eltarthassák magukat, és tisztességesen nevelhessék a gyermekeiket. (Nyakó István: Taps! - Taps a kormánypártok padsoraiban.)

4. Javasoljuk a tartósan munkanélküliek alkalmazását elősegítő járulékcsökkentést. Itt a munkáltatói teher százszázalékos csökkentéséről van szó az első két évben, a harmadik évben pedig terveink szerint a jelenlegi fele lesz a munkáltatói teher.

5. Mint önök is tudják, már korábban is tettünk lépéseket a kisgyermekes édesanyák munkavállalásának megkönnyítése érdekében. Most továbbmegyünk: a gyesről vagy gyedről visszatérő munkavállalók után az elhelyezkedést követő első két évben nem kell majd járulékot fizetni a munkáltatónak, a harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.

Természetesen itt is az az elv érvényesül, hogy aki többféle kedvezményre is jogosult, a számára legkedvezőbb vonatkozik majd rá. Az első öt intézkedés, tisztelt hölgyeim és uraim, arról szól, hogy biztonságba helyezzük a 25 év alattiak, az 55 év fölöttiek, a képzettséget nem igénylő munkakört betöltők, a tartós munkanélküliek és a kisgyermekes édesanyák jövőjét és munkahelyét. Röviden úgy foglalhatom össze, hogy egy nagymértékű, szociális célú járulék- és adócsökkentést viszünk végbe.

6. Javasoljuk a kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentését. Ezt úgy érhetjük el, ha bevezetjük a kisadózók tételes adózását. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb, vagyis 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások számára az adófizetés rendkívül egyszerű, választható módját kínáljuk fel. Aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie. Főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállású kisadózó esetében 25 ezer forintot. Ez a kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

Az új tételes adót a 6 millió forint alatti árbevételű egyéni vállalkozók, betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják. A tételes adót választó bt.-k és közkereseti társaságok nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván. Ez az adózás azok számára lesz kedvező, akik a lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat, vagyis akiknek számláit más adóalanyok költségként már nem számolják el.

7. Tovább szeretnénk növelni a kisvállalatok szerepét és súlyát a munkaerőpiacon, ezért a maximum 25 főt alkalmazó kisvállalatok számára egy, a foglalkoztatást serkentő, választható adózási módot vezetünk be, amit úgy hívnak: a kisvállalatok adója. Ez a válaszható adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében a nyereség utáni személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Ennek az adónak az alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék. Nagyjából úgy számolunk, hogy 300 ezer kisvállalatnak segíthetünk ezzel, akik több mint 800 ezer embert foglalkoztatnak ma.

8. Teszünk egy kísérletet, hogy fölszámoljuk az áfacsapdát. A szakemberek ezt úgy nevezik: pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás. Ennek lényege, hogy mostantól az 500 ezer euró alatti árbevétellel - tehát 500 ezer euró alatti árbevétellel - működő vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

9. A számviteli szabályok könnyítésével fogunk segíteni a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy támogatni kell a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került cégeket. Ezért olyan jogszabály-módosításra van szükség, amely szerint a 2012-13-as években a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

10. A kormány javasolja a házipénztárra vonatkozó adminisztráció radikális egyszerűsítését. A kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért úgy gondoljuk, hogy a korlátozó szabályozásokat meg kell szüntetni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a munkahelyvédelmi akcióterv. A munkahelyvédelmi akció tíz intézkedése összességében közel 300 milliárd forinttal támogatja majd a foglalkoztatást, a munkahelyek megőrzését és újak teremtését. Köszönöm, hogy a gazdasági miniszter, a gazdasági bizottság, a Fidesz-frakció és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, illetve vezetői az elmúlt hetekben keményen dolgoztak, és megtalálták azt a megoldást, kidolgozták azt a tervet, amelyet úgy nevezhetünk, hogy a tranzakciós illeték végső formája, amely megteremti a munkahelyvédelmi akcióhoz szükséges költségvetési forrásokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Az elmúlt két év közös erőfeszítéseinek egyik értelme az volt, hogy idáig eljuthassunk, hogy ezt ma meg tudjuk tenni. Nyilván a magyar kormány munkavédelmi akciója ismét vitákat fog kiváltani, de mi ezeket a vitákat is meg fogjuk vívni, és a céljainkból nem fogunk engedni.

Köszönet és elismerés Magyarország polgárainak azért, hogy együtt eljuthattunk idáig. Köszönet minden magyar embernek, hogy a ránk zúduló támadások sorozata alatt sem adták föl, végigküzdötték ezt a nehéz két évet, és így ma már képesek lehetünk a munkahelyvédelmi akció elindítására. Arra kérem végül valamennyi képviselőtársamat, minden tudásával azon dolgozzon, hogy a munkahelyvédelmi akció elindításához szükséges törvények és módosítások mielőbb megszülessenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 14-16 2012.07.02. 24:15  1-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem is vagyok biztos abban, hogy helyes most itt nekem viszonválaszra szót kérni, tekintettel arra, hogy csak eltereljük a figyelmet magáról a javaslatról. A javaslat egy radikális szociális adócsökkentés, a javaslat egy munkahelyvédelmi akció, illetve annak akcióterve, az itt elhangzott vélemények pedig nem erről szólnak.

Tehát most, miközben beszélek, gondolkozom azon, helyes-e egyáltalán belevágnom a válaszokba, mert ezzel csak azoknak nyújtok segédkezet, akik aztán majd másról akarnak beszélni a vita kapcsán, mint amiről egyébként ez az egész ügy szól. De miután mégiscsak parlamentben vagyunk, és ez a nyílt viták helyszíne, ezért nem hiszem, hogy megengedhetné magának a magyar kormány, hogy ne válaszoljon érdemben az ellenzék által fölvetett kérdésekre.

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, először hadd reagáljak a kormánypárti képviselők hozzászólására. Harrach Péter frakcióvezető úrnak szeretném elmondani azt, hogy nagyon régóta gondolkozunk azon, hogy azt a bizonyos intézményt, amit ön nem magáncsődnek, hanem családi csődvédelemnek nevez - talán helyesen -, azt hogyan tudnánk a magyar jogrendszer részévé tenni. Több mint egy éve dolgozunk ezen meglehetősen intenzíven, és olyan megoldást, amely minden próbát kiállna, még nem találtunk, de szeretném önt biztosítani arról, hogy dolgozunk ezen. Én személyesen támogatom a családi csődvédelem intézményét, és abban reménykedem, hogy hátha a polgári törvénykönyvről szóló vita itt a parlamentben alkalmas lesz arra, hogy kidolgozzuk a vita eredményeképpen a családi csődvédelem intézményét, és azt a polgári törvénykönyv részévé tegyük. Tehát biztatnám a kereszténydemokratákat, hogy továbbra is legyenek kedvesek és képviseljék ezt a nagyon fontos szociális ügyet.

Rogán képviselőtársamnak szeretném azt mondani, hogy természetesen, amikor elmondtam ezeket a munkahelyvédelmi akcióterv részeit adó javaslatokat, akkor ezt annak tudatában tettem, hogy kész vannak a kidolgozott javaslataink, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy ezeket július 9-éig vagy 12-éig a tisztelt Ház elé benyújtsuk, az egyeztetéseket, vitákat, jó szándékú javaslatok befogadását elvégezzük a nyár során, és az ősz elején ezeket már meg is szavazhatjuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy összességében azt mondjam, hogy ha az ellenzéki haraphatnékot és a kormánnyal szembeni dühöt lepattogtatom az ellenzéki pártok hozzászólásairól, akkor az alatt azt találom, hogy mintha önök támogatnák azt, amit mondtam. Tehát az a benyomás alakult ki bennem, hogy az ellenzéki pártok támogatják a szociális adócsökkentést, az ellenzéki pártok támogatják a munkahelyvédelmi akciót, amit ezúton is köszönök önöknek, és kérem, hogy tegyék ezt a továbbiakban is.

(14.10)

Ami az egyéb természetű politikai megjegyzéseiket illeti, nekem nem dolgom - igyekszem is óvatosan fogalmazni -, hogy felhívjam a figyelmét ellenzéki pártoknak bizonyos fontos politikai tényekre, de MSZP-s képviselőtársamnak, a frakcióvezető-pártelnök úrnak azt kell hogy mondjam, azt nehéz innen megérteni, miért tesznek kísérletet arra, hogy újra és újra a 2002 és 2008 közötti kormányzást, különösen a 2006 és a 2010 közötti kormányzást itt megvédjék. Az védhetetlen! De nem azért, mert önök ügyetlenül védik, hanem azért, mert az emberek kidobták az ablakon - bocsánat a megjegyzésért - önökkel együtt. Nem azért kaptunk kétharmadot, mert mindenki, aki ránk szavazott, azt gondolta volna, hogy eljött végre a pillanat, hogy fideszes legyen. Nem azért szavaztak ránk nagyon sokan, mert úgy gondolták, rosszul döntöttek az előző években, hanem azért, mert olyan kétségbeejtő állapotokat idéztek elő önök itt Magyarországon a most itt önök által megvédeni akart kormányzati gyakorlattal, hogy egész egyszerűen az emberek nem bíztak másban, csak bennünk, és ezért kaptunk kétharmadot. (Zaj az MSZP soraiban.) Beszéljünk egyenesen! De ebből nemcsak azt kell nézni, ami egy fontos dolog, hogy nekünk is tudnunk kell, hogy nemcsak fideszes támogatók vannak mögöttünk, hanem az ország nagyon nagy része (Zaj az MSZP soraiban.), de önöknek is érdemes levonni ebből azt a tanulságot, hogy ha állandóan erről akarunk egymással beszélni, soha, semmiben nem fogunk megegyezni, nem fogunk egymással szót érteni, hogyha önök azt akarják védeni. Tehát én nagy tisztelettel arra kérem önöket, hogy ha a parlamenti vitát valóban arra akarjuk használni, hogy a jövő lehetőségeit egy vitában közösen találjuk meg, akkor hagyjanak föl azzal, amiről már úgyis kimondta az ítéletet a magyar választópolgárok több mint kétharmada a 2010-es választáson.

Nos, idetartozik sajnos az a kérdés is, ami mindig más-más formában jön vissza, ami az adórendszert illeti. Én örömmel fogadok minden adórendszerre vonatkozó ellenzéki javaslatot. Egy dolgot ne kérjenek tőlünk, márpedig mindig ezt teszik: hogy állítsuk vissza azt az adórendszert, ami egyébként 2010-ig volt Magyarországon. Azt az emberek leszavazták, nem véletlenül! Az egy munkaellenes, családellenes és vállalkozásellenes adórendszer volt. Nekünk arra adtak megbízást, hogy ahelyett, ami megbukott - önökkel együtt, mint mondtam -, dolgozzunk ki egy családbarát, munkabarát és vállalkozásbarát adórendszert. Ezt tesszük, ennek bizonyos elemeiről beszéltem éppen az imént, a megelőző felszólalásomban. Tehát azt szeretném önöknek mondani, hogy a progresszív adórendszer visszahozatala az egy megbukott, leszavazott, kudarcos adórendszer javaslatát jelenti, ezért azt javasolom önöknek, hogy inkább az általunk kidolgozott, munkát segítő, családi adórendszer továbbfejlesztésének ügyében próbáljunk egymással szót érteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Idekapcsolódik az a kérdés, amiről nem szoktam beszélni itt a Házban, de miután most a Szocialista Párt frakcióvezetője élesen vetette föl, ezért kénytelen vagyok mégis foglalkozni vele, és hasonló határozottsággal beszélni róla. Szóval, mégiscsak az elmúlt két évben azért Magyarországon elértük azt, hogy 2004 óta először, amióta az Európai Unióhoz csatlakoztunk, először 2011-ben, azután '12-ben, azután '13-ban 3 százalék alatt volt, van és lesz a költségvetési hiány. Ezt még az Európai Unió is elfogadta, aki a választott utunknak nem különösebben örült. Azért mégiscsak megtörtént az, ami soha korábban a magyar gazdaságtörténetben, hogy bevezettünk bankadót és nagyvállalatokra közteher-viselési kötelezettséget róttunk ki. Mégiscsak megtörtént az, hogy kétségkívül dubiózus körülmények között és nagy viták eredményeképpen, de 170 ezer családot mégiscsak sikerült a devizahitelek fogságából azonnali lépéssel kiszabadítani, és sok százezer család éppen a napokban veszi igénybe az árfolyamgát intézményét, amellyel szintén kiutat találhat a mostani helyzetből. Azt a megjegyzését, hogy ez a gazdagoknak kedvezett volna, ezt a tények iránti tiszteletlenségnek tekintem, tekintettel arra, hogy a 170 ezer család, aki kiváltotta magát a devizahitelekből, annak az átlagos devizahitele 6 millió forint volt. Önök szerint, akinek 6 milliós devizahitel-kiváltási képessége van, az egy gazdag család? Őket akarják megadóztatni? Őket akarják önök megadóztatni? Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, ezek az emberek a középosztályhoz tartoznak, akiket inkább segíteni kell, mert ők azok, akik a hátukon viszik az országot, ezért nagyon is helyes volt, amit tettünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

De valójában csak azért soroltam föl mindezt, és említem meg itt a családi adózás intézményét és most a munkahelyvédelmi akciót is, mert önök folyamatosan támadják a gazdasági minisztert. Ezek mind olyan tettek, amiket korábban egyetlen kormány és egyetlen gazdasági miniszter sem vállalt. Önöknek lehet, hogy nem tetszik a kormány gazdasági minisztere, de nélküle nem lett volna bankadó, nem lett volna multiadó, nem tudtuk volna kihozni a teher alól a devizahiteleseket, nem lenne most munkahelyvédelmi akció, de még sorolhatnám tovább. (Zaj az MSZP soraiban.) Én értem, mi az önök baja, meg a magyar közgazdász-társadalmat is igyekszem a vitákban követni és megérteni. Nagyon kevés, szinte alig található Magyarországon olyan ember, aki megfelelő közgazdasági fölkészültséggel rendelkezik, és ne tartozna az egyébként fő áramot jelentő liberális közgazdász gondolkodók közé, ahonnan önök mindig hozzák a pénzügyminisztereiket. (Derültség az MSZP soraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.) Ez az igazság! Ezért, miközben egyáltalán nem akarom azt mondani, hogy a kormányban ülő bármely miniszter, ideértve a miniszterelnököt is, egyébként hibátlan lenne, pontosan látjuk, hogy az önök szinte ősi, olthatatlan ellenérzése Matolcsy Györggyel szemben azért van, mert Magyarországon van végre egy nem liberális, sőt kifejezetten, hangsúlyozottan nem liberális, sikeres, történelmi tetteket végrehajtó gazdasági miniszter. (Zaj, derültség az MSZP soraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.) Ez az igazság, és gratulálok a miniszter úrnak ehhez!

ELNÖK: Szocialista képviselőtársaimat némi szerénységre és csöndességre inteném. (Zaj, derültség és közbeszólás az MSZP soraiból: Ez tündérmese!)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném fölhasználni a lehetőséget, hogy Jávor Benedek képviselőtársam hozzászólásához is fűzzek néhány megjegyzést. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hetek óta várjuk!) Én egyetértek azzal, amit ön mond, hogy valamilyen módon orvosolni kellene azt a bajt, amit az ön - mondjuk úgy - szaknyelvén úgy ír le, hogy az Európai Unión belül versenyképességbeli különbségek vannak, amiket valahogyan csökkenteni kellene. Most a kérdés az: és miért is? Nem most kell megválaszolnunk ezt a kérdést, csak tegyük fel: és miért is? Jó volna az Magyarországnak, hogyha egyébként az Európai Unión belül ma meglévő versenyképesség-különbségeket valaki művi úton korlátozni szeretné? Lehet, hogy egy darabig jó volna, de amikor elérjük az átlagot, utána már a hátrányunkra válik, és mi nem átlagosak akarunk lenni - meg akarjuk nyerni az Európai Unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere. (Dr. Józsa István tapsol.) És azt gondolom, hogy erre Magyarországnak, bár nagyon mélyről indult, de jó esélyei vannak. Én tudom, hogy önök nem hívei az ilyen ambiciózus célkitűzéseknek, de mégis, de mégis, szeretném önökkel megosztani azt a véleményemet, hogy ami ma az Európai Unión belül zajlik, az nem más, mint a közép-európai térség versenyképességének gyors javulása az Európai Unión belüli más térségek rovására. Miért is akarnánk mi korlátozni az Európai Unión belüli versenyképességi versenyfutást? Ez nekünk nem érdekünk. Egész Közép-Európa azért döntötte össze a kommunizmust, azért lépett a függetlenség útjára, azért csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy elérje a világok versenyében vagy az országok versenyében, az országok világversenyében azt a polcot, ahová a képességünk, tehetségünk és szorgalmunk alapján egyébként tartoznunk kell. Ha nincs verseny, ezt nem fogjuk tudni elérni. Ezért arra kérem önöket - én az LMP-nek ezt a koncepcióját ismerem, határozottan elutasítom -, az Európai Unión belüli verseny, ideértve a teljesítményversenyt, az adóversenyt, a munkaversenyt, ezek mind érdekében álló dolgok Közép-Európának és azon belül Magyarországnak is, és meg is fogjuk ezt a versenyt nyerni, hogyha egyébként sikerül folytatnunk azt a gazdaságpolitikát, amit folytatunk.

Én tudom, hogy Jávor Benedek úr szerint ez a gazdaságpolitika megbukott, de nem az idősebb jogán, hanem csak a tapasztaltabb okán mondom én ezt önnek: én vezettem egy kormányt 1998 és 2002 között. Minden évben hoztam ide a költségvetést, minden évben megvitattuk a gazdaságpolitikánkat. (Felzúdulás, közbekiabálás az MSZP soraiban: Nem minden évben!) Nem emlékszem, nem emlékszem olyan vitára, amikor ne azzal kezdte volna az ellenzék, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott. Az az igazság, ezt körülbelül tizedszer hallom.

(14.20)

Magunk között legyen szólva, ezzel az állítással a korábbi években sem tudtunk mit kezdeni, és most sem tudunk. Ellenben minden konkrét javaslatot szívesen fogadunk.

Nem tartozik ezek közé a konkrét, elfogadható javaslatok közé, tisztelt képviselőtársam, az a javaslat, hogy a gazdaság vagy a kormányzat, vagy a gazdaságpolitika teljesítményét az árfolyammozgásokon keresztül kellene megítélni. Ezt a gondolatot mi nem fogadjuk el. Most éppen kettőszáznyolcvan-egynéhány forinton áll az euró (Dr. Józsa István: 86. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Várjunk estig!), valahol ott, de volt már 320 is. Én nem gondolom, hogy mondjuk, a januári 300 fölötti eurós árfolyam ma, miután 285 forint környékén található, visszatükrözné a kormány gazdasági teljesítményét. Nem igaz. Nem azért van lejjebb a forint, mert jobban dolgozunk. Semmi köze nincs az ország teljesítményének, semmi köze nincs a kormány gazdaságpolitikájának ahhoz, hogy egyébként az árfolyamok hogyan mozognak.

Aláhúzom önöknek ismételten azokat a nyilatkozatokat, amelyek arról szólnak mindenhol az európai közgazdaságtanban, hogy az eurózónán kívüli országok árfolyamait nem az adott országok gazdaságpolitikája mozgatja elsősorban, hanem más tényezők. Ideértendő az eurózónán kívüli Svájc esete is, amely alig képes arra, hogy befolyást gyakoroljon a saját valutájára, holott az aztán igazán egy stabil ország.

Tehát azt a gondolati sort, miszerint a kormány teljesítménye az árfolyammozgásokból levezethetően megítélhető volna, sajnos az elmondottak okán nem áll módomban megszívlelni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti konzultációról majd szeretnék mondani néhány komolyabb gondolatot is, most csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a mi fejünkben, tisztelt Jávor képviselőtársam, a részvétel és a konzultáció nem azonos azzal a törekvéssel, hogy semmilyen felelősséget nem viselő szervezeteket állami hatáskörök gyakorlásába bevonjunk, különösképpen engedélyezési eljárásokba. Remélem, lesz majd módunk arra, hogy egyszer erről a problémáról komolyan is beszéljünk.

Ami pedig Vona képviselőtársam dolgát illeti (Taps a kormánypárti sorokból.), én azt gondolom, hogy amikor a kormány javaslatokat terjeszt elő, tisztelt elnök úr, akkor ezt nem az ellenzék ellenében teszi. Amikor egy politikát folytatunk, azt nem az ellenzék ellenében, hanem az ország érdekében tesszük. Önt most már többedszer is hallgatva az a benyomás alakul ki, hogy ön nem az ország érdekében szól hozzá, hanem a politika, amit csinál, az a kormány ellenében van, ez a célja és értelme az egésznek. Ha most végignézi mindazt, amit javasoltunk (Dr. Józsa István: Ez csak a látszat!), ha végignézzük mindazt, amit javasoltunk, van ott egyetlen olyan pont is, amivel ön egyébként nem ért egyet? Egyetért mindegyikkel. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Válaszoljon!) Ehhez képest mit hallottunk? Egy virtigli radikális ellenzéki hozzászólást. Így nehéz lesz az ország érdekében komoly kérdésekről együtt gondolkodni.

Ellenben, ha már az európai uniós kérdések adják a mai hozzászólás apropóját, engedjék meg, hogy néhány fontos dologra fölhívjam a figyelmüket; először magára az eljárásra. Tehát a miniszterelnökök kibocsátottak egy dokumentumot, néhány oldalas dokumentumot, ami Európa jövőjéről szól. Ez négy területen fogalmaz meg javaslatot. Súlyos dologról beszélek, nem egy döntésről, hanem egy kibocsátott vitadokumentumról beszélek. Egy bankuniót javasol, egy költségvetési uniót javasol, egy gazdaságirányítási uniót javasol, és egy politikai uniót javasol.

Valóban, Vona képviselőtársamnak abból a szempontból igaza van, bár ő múlt időben beszélt erről, én jövő időben beszélek róla, elérkeztünk a legfontosabb kérdésekhez. Természetesen tisztázandó az a kérdés, hogy mindaz, amit az Unió vezetői javasolnak, gyakorlatilag az európai egyesült államok, az eurózónán belüli államokra vonatkozik, vagy azokra is esetleg, amelyek kívül vannak, ha azokra nem vonatkozik, akkor marad-e nyitva ajtó azoknak, akik kívül vannak, és ha marad is nyitva ajtó, kötelező-e azon az ajtón belépni. Ezek mind rendkívül fontos kérdések, nem lezárt kérdések. Uraim, most kezdődik a vita. Tehát ahelyett, hogy megtámadnák a kormányt azzal, hogy nem elég nemzeti álláspontot képvisel, inkább közelítsék meg a dolgot onnan, hogy most kezdődik az érdemi vita, amiben nekünk állást kell foglalni.

Itt van például rögtön a bankunió kérdése, ahol a miniszterelnökök által kibocsátott dokumentum homályban hagyja azt a kérdést, hogy a bankunióhoz társuló országok 27-es körben jönnek-e létre, vagy majd 17-es, eurózóna miniszterelnöki körben jönnek létre. Fontos kérdés, én már utasítottam is egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőjét, a gazdasági minisztert, hogy kezdjék meg annak a kiszámítását, mérlegelését, tényekkel való alátámasztását, hogy mondjuk, egy eurózónás bankunióhoz való csatlakozása Magyarországnak milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, hogy higgadt, nyugodt mérlegelést végezhessünk, amikor meghozzuk a döntést. Októberben a miniszterelnökök egy közbülső értékelését végzik el a mától októberig tartó vitának, majd december végéig döntéseket fognak hozni. Ez az időszak, amiről most beszélek.

Tehát arra kérem a Jobbikot, hogy az én ízlésemen messze túlnyúló radikális Európa-ellenességét most próbálja meg ebben a vitában, egy higgadt, nyugodt vitában, a józan észen alapuló vitában kezelhető állásponttá alakítani, hogy meg tudjuk mérni, hogy mindaz, amit önök javasolnak Magyarország számára, jó-e, vagy sem, és ha igen, mely részében az, mely részében nem.

Tehát én szemben az elnök úr vehemens és támadó, kormányellenes hangütésével szeretnék egy más hangot megütni itt, amelyben a parlament összes frakcióját érdemi és nyílt vitára hívom, nyílt megbeszélésre bátorítom a parlament bizottságainak keretei között. Ezért mondtam, hogy az alkotmányügyi bizottságnak is meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert el kell döntenünk, hogy most akkor Magyarország valóban hogyan képzeli el a helyét az európai térben, hogyan gondolkodunk a kormányzásról, mi akarjuk kormányozni magunkat, vagy valaki más kormányoz majd bennünket, és ha igen, akkor ennek milyen következményei vannak. Ez egy nyílt vita, fontos hónapokhoz érkeztünk, bátorítom a Jobbikot is, hogy vegyen részt ebben a vitában.

Ugyanakkor szeretném annak a megfontolására kérni a Jobbikot, hogy egy-két súlyos mondatának a következményeit mérje föl. Az Európai Unió nem intézmények halmaza, vannak benne intézmények, de itt több mint 500 millió emberről beszélünk. Ezért azok a mondatok, amelyeket itt hallottam, hogy ön örülne, ha az Európai Unió megbukna, a legmélyebb felelőtlenség, amivel valaha találkoztam külpolitikai vitában.

Átgondolta ön, hogy miről beszél? Komolyan végiggondolta, hogy az Európai Unió megbukása, összeomlása mivel járna? És most nemcsak az 500 millióra, a másik 490 millióra gondolok, hanem a saját 10 milliónkra. Uraim, hát itt százezrek veszítik el a munkahelyüket! Ha az Európai Unió összeomlik, itt egy kataklizma alakul ki, itt olyan gazdasági visszaesés jön létre, amelynek a kezeléséhez nemhogy a kétharmad nem lesz elég, de lehet, hogy a száz százalék se.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tehát azt kívánni, hogy az Európai Unió omoljon össze, az eurózóna legyen sikertelen, és induljon meg egy pénzügyi cunami Európában, ez a magyar emberekkel szembeni legteljesebb felelőtlenség. (Novák Előd: Nem ezt mondtuk!) És arra kérem önöket, hogy ne is akarják a magyar kormányt abba az irányba nyomni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Az Európai Unió rászorul jó néhány reformra, alapos átalakításra szorul, egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországnak ezekben az új, nagy uniókban részt kell vennie, ez egyáltalán nem biztos, de akárhogyan is döntünk, az biztos, hogy a magyar embereknek az az érdeke, hogy az Európai Unió, benne az eurózóna sikeres legyen, és amit Magyarország ehhez hozzá tud tenni - ez nem túl sok -, azt egyébként Magyarország tegye is hozzá. Ez a kormányzat álláspontja, és ezt az álláspontot fogom képviselni a következő csúcsokon is.

Végezetül egy utolsó dolog: többször hozzák már szóba gúnyosan, bántó módon gúnyosan a nemzeti konzultáció dolgát. Én természetesen belátom annak az érvelésnek a mélységét, hogy egy parlamenti képviseletre épülő alkotmányos rendszerben rendkívüli nehézséget okoz az, ha egy kormányzat vagy egy parlament két választás között is folyamatosan a döntések befolyásolásának lehetőségével be akarja vonni az embereket abba, amit egyszerűen kormányzásnak vagy a közös életünknek nevezünk. Ez nem egy egyszerű dolog. Az sem biztos, hogy mindig a legjobb módszereket találjuk meg erre.

De egy dologban biztos vagyok. Az a hangütés, ahogyan önök beszélnek a nemzeti konzultációról és ezen keresztül arról a sok százezer emberről - nem a kormányról, nem rólam, aki indította a nemzeti konzultációkat, hanem a sok százezer emberről -, aki igenis bele akar folyni az ország közös ügyeinek eldöntésébe, igenis keresi a módját, hogy elmondja, amit gondol, igenis az alkotmány ügyében visszaküldött majd' egymillió kérdőívet nyolcmillióból...

Mutassanak nekem egyetlen európai országot, amely képes volt arra, hogy bármilyen módszert nálunk sikeresebben alkalmazzon arra, hogy a parlamenti felelősség fönntartása mellett bevonjon egyébként állampolgári véleményeket, energiát és aktivitást! (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Svájc!) Nem fognak találni Európában ilyet. A magyar kivételesen sikeres. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(14.30)

Ezért a magyar embereket ért sértést, amelyet a nemzeti konzultáció itt elmondott lekicsinylésén keresztül önök kifejeztek, visszautasítom, és arra kérem a magyar polgárokat, hogy továbbra is segítsék ne Magyarország kormányának munkáját, hanem Magyarország sorsát azzal, hogy ott és amikor lehet, elmondják a véleményüket, és támogatják azokat a programokat, amelyek sikeressé tehetik Magyarországot, mint amilyen például a munkahelyvédelmi akcióterv.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Éljen! - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 2 2012.09.10. 24:45  2-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti hagyományoknak megfelelően a politikai évad elején arról szeretnék beszélni önöknek, hogy milyen feladatok állnak Magyarország előtt, mit kell tennünk megkezdett munkánk sikeres folytatása érdekében. A feladat nem kevés. Az idő szűkös, de a munkát el fogjuk végezni. Befejezzük a választási rendszer átalakítását, és az ősszel megalkotjuk a választási eljárásról szóló törvényt. Egyszerűbb rendszert alkotunk, amely alkalmazkodik a kibővült magyar politikai közösség igényeihez. Olyan rendszert alkotunk, amely számot vet azzal a ténnyel, hogy a magyar világnemzet lett; olyan rendszert alkotunk, amely kiaknázza a világnemzetté válás előnyeit Magyarország számára.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hosszú évek után megalkotjuk a magyar jogélet egyik sarokkövét, a polgári törvénykönyvet is. Olyan Ptk.-t alkotunk, amely az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján áll. Reményeink szerint jól szolgálja majd a magyarok egymás közötti viszonyainak megbízható, kiszámítható és ésszerű alakítását. Felhívom a figyelmüket arra a tényre, hogy aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Btk.-t és egy új polgári törvénykönyvet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Átalakítjuk a földszabályozást. Az új földtörvény elvégzi azt a munkát, amit elődeink az elmúlt száz évben elmulasztottak elvégezni, vagy elhárították elvégzését. Az új törvény a termelést, a munkát és az új munkahelyek létrejöttét szolgálja majd, és kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét: megadja nekik azt, amit ma az ő történelmi igazságuk nevében megadhatunk. Ezzel a törvénnyel megvethetjük egy új, modern, gazdaközpontú, világviszonylatban is versenyképes mezőgazdaság birtokrendszerének alapjait.

Az ősszel, szokásainknak megfelelően, megalkotjuk a 2013-as költségvetést is, amely lehetővé teszi a munkahelyvédelmi akciótervünk kivitelezését. Szociális adókedvezmény, munkahelyteremtés, államadósság-csökkentés, kézben tartott pénzügyek - erre épül a '13-as költségvetés.

Ezen az őszön folytatjuk az új magyar államrendszer kiépítését. 2010-ben, a magyar állam megújításakor és az államélet újjászervezésekor abból indultunk ki, hogy a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozásunk, amely pedig számos évtizeden át sikeresen segített bennünket. A nemzeti liberális állam- és nemzetépítés helyébe lépő kísérletek nem állták ki az idő próbáját; ráadásul szégyenteljes, embertelen és barbár kísérletnek is bizonyultak. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra, fajok és osztályok harcára civilizált, szabad és emberséges államrendet felépíteni nem lehet.

(13.20)

A kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete minden jó szándékú és kiemelkedő színvonalú, intellektuális erőfeszítés ellenére is zavaros maradt, vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között. Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak, egy zavaros és bizonytalan alkotmányos rendszer lett, a maga nehezen kiszámítható jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal. Egy nemzet és állam, amely képtelen érvényt szerezni saját nemzeti érdekeinek, képtelen közrendet, biztonságot és jövőt biztosítani polgárainak.

Ezért mi, magyarok gyorsított államépítési munkát végeztünk el a 2010-es kormányváltás óta. Új alkotmányos államrendet kellett létrehoznunk. Fajok és osztályok küzdelme helyett meg kellett alapítanunk a nemzeti együttműködés rendszerét, amely a nemzeti érdekre, jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a kölcsönös felelősségvállalásra épül. Ezt a munkát most végig kell vinnünk.

Az előttünk álló őszre esik az a munka, amellyel befejezzük a rendőrség átszervezését. Az új igazságszolgáltatási rendszert eredményező reform utolsó mozdulatai is erre az őszre esnek. Folytatjuk az egészségügy és az oktatás újjászervezését, fontos eredményeket akarunk elérni e tekintetben is az előttünk álló hónapokban. Most sem ígérhetem, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek (Nyakó István: Az hogy lehet?), és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013-14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének.

Tisztelt Ház! 2013 ősze az újjászervezett Magyar Honvédség számára is komoly feladatokat tartogat. A civilizált nemzeteknek az emberiség közös értékeinek védelmében folytatott legnagyobb közös katonai vállalkozása a sokat szenvedett Afganisztán békéjének megteremtése. Ez a küldetés a végéhez közeledik. 2014. december 31-éig a szövetségesek kivonják 130 ezer katonájukat, és átadják az ország biztonságáért viselt felelősséget a törvényes afgán kormány kezébe. Ennek, egyébként a hadtörténelemben párját ritkító logisztikai műveletnek egyik legfontosabb színtere és csomópontja a kabuli nemzetközi repülőtér. A magyar honvédek kiemelkedő felkészültségének, bátorságának és nemzetközileg elismert helytállásának fényes elismerése az, hogy 2012. október 1-jétől mi biztosítjuk a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét. Honvédeinknek sok sikert, katonaszerencsét, erőt, egészséget kívánok a nehéz küldetésükhöz. Isten óvja őket, mindannyiukat hazavárjuk! (Taps a Jobbik-frakció kivételével.)

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt két év egyik fontos tapasztalatának következményeit is le kell vonnunk az ősz során. Bár sokat tettünk azért, hogy az embereket megvédjük az uzsorahitelektől, megvédjük az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, megvédjük a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, és bár értünk is el eredményeket, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javaslom, hogy angol mintára Magyarország is állítsa föl a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek érdekében. (Nyakó István: Legyen a Selmeczi Gabi...)

Tisztelt Ház! Azzal is számolnunk kell, hogy nem vagyunk éppen a szerencse kegyeltjei. A világ mezőgazdaságában kialakult helyzet súlyos és fenyegető. Élelmiszerár-robbanás fenyeget, aminek nyomában pedig társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain. Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszerár-robbanásra, ezért az ősz során a Gazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium külön munkacsoportja készíti majd fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.

Tisztelt Ház! Nem vagyunk a szerencse kegyeltjei azért sem, mert Európa, ezen belül is a meghatározó súlyú eurózóna változatlanul rossz bőrben van, Európa változatlanul saját válságával küzd. Ez a válság szemmel láthatóan nem enyhül. Értékes hónapok és évek mennek el anélkül, hogy az Unió vezetői rászánnák magukat a megfelelő lépések megtételére. A válságkezelési világversenyben Európa rosszul áll, Magyarországnak ugyanakkor meg kell védenie magát attól a válságtól, amit nem ő okozott, és amelynek elmélyítéséhez sem járult hozzá. Az őszi parlamenti évad kezdetén tehát azt kell meghatároznunk, milyen lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy Európa válsága ne húzza vissza Magyarországot, és mi, magyarok elérhessük céljainkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi 2010-ben azt mondtuk: sikeressé akarjuk tenni Magyarországot. Ennek érdekében a nemzeti együttműködési rendszer keretében egy új társadalmi szerződést hoztunk tető alá Magyarország polgárai között, ideértve a magyar államot és az azt irányító kormányt is. Erről szól a kormányprogram. Ezt testesítette meg a választási eredmény és az annak nyomán létrejött kétharmados többség is. A két legfontosabb megállapodásunk az volt, hogy először is ki fogjuk menteni az országot, a magyar családokat és a vállalkozásokat az adósságcsapdából, másodszor munkahelyeket fogunk teremteni, hogy ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága. Ez a két legfontosabb megállapodásunk vitt minket előre a munkánk során.

2010 után azonban az európai válság újabb hulláma érte el Magyarországot. Sokan azt mondták, hogy a válság miatt Magyarországnak fel kellene adnia eredeti céljait, fel kellene bontania a tető alá hozott társadalmi szerződést. Sokan mondták - és ügyesen, erősen érveltek -, úgysincs értelme, a megváltozott körülmények között úgysem sikerülhet, vissza kell térni a megszorítások ilyenkor szokásos politikájához.

(13.30)

Sokan - itt a Parlament falai közt és külföldön is - le akartak bennünket beszélni arról, hogy teljesítsük azt, amit vállaltunk. Mi azonban úgy döntöttünk, hogy nem adjuk fel, a válság ellenére is ragaszkodtunk és ragaszkodunk a céljainkhoz. Ragaszkodunk tehát most, 2012 őszén is ahhoz a célhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából, és ragaszkodunk ahhoz a célunkhoz is, hogy az emberek segély helyett munkából élhessenek.

És most azt kell mondanom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy a válság ellenére is fontos sikereket ért el Magyarország. Megvédtük a nyugdíjakat. Nem engedtük csökkenteni, ahogy azt Európában sok helyütt tették, hanem évről évre az infláció mértékével növeltük, megőriztük a vásárlóerejét. Ezt fogjuk tenni 2012 őszén, 2013-ban és 2014-ben is. (Taps a kormánypártok soraiban.) Hozzáfogtunk az államadósság csökkentéséhez; a megörökölt 2010-es helyzettel szemben, amikor az államadósság 80 fölött állt, jelenleg 77 százalék körüli az adósság. Megszüntettük a felelőtlen gazdálkodást, és hosszú évek után sikerült 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. A tartósan és jelentősen 3 százalék alatt maradó, fokozatosan csökkenő mértékű államháztartási hiány, valamint a növekvő gazdasági teljesítmény biztosítja, hogy az adósságállomány csökkenése 2013-ban is folytatódjon. Erre kell épülnie a költségvetésnek is.

A magyar emberek százezreit szabadítottuk ki a devizahitelezés fogságából, megvédve ezzel sokuk egyetlen vagyonát, vagyis az otthonukat. A legkülönfélébb élethelyzetekhez alkalmazkodó intézkedéseket hoztunk, amelyek biztosítják, hogy mindenki megtalálja a neki kedvező otthonvédelmi formát, legyen az árfolyamgát vagy végtörlesztés. Arányos, teljesítményösztönző és családi alapú adózást vezettünk be, amivel több ezer forintot hagytunk a gyermeket nevelő szülőknél. A családi adórendszer kiépítését folytatva a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatait kidolgozzuk, és legkésőbb 2014. január 1-jén be is fogjuk vezetni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Két évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy meg fogjuk védeni a magyar emberek munkahelyeit, és mindenkit, akit csak lehet, vissza fogunk segíteni a munka világába, hogy Magyarországon legalább 5,5 millió ember dolgozzon. Ezért indítottuk el a Start-munkaprogramot, ezért támogatjuk a munkahelyteremtő beruházásokat. Meg is van az első eredményünk: mostanra a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, és ezzel együtt megnöveltük a foglalkoztatottságot.

De, tisztelt hölgyeim és uraim, nem elégedhetünk meg ennyivel, a helyzet még törékeny és az élet még mindig nehéz Magyarországon. Ezért Európában elsőként indítunk munkahelyvédelmi akciót, és bárki bármit mond, azt végig is fogjuk vinni. Erre kötöttünk megállapodást a választókkal.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország közvéleménye ismeri, milyen súlyos összeütközéseket és milyen éles vitákat kellett Magyarországnak vállalnia itthon és külföldön a nemzetközi pénzügyi spekulánsokkal, az újtól elzárkózó, megcsontosodott politikusokkal és multinacionális vállalatvezetőkkel, és bizony gyakran az Unió vezetőivel is, hogy tarthassuk magunkat a saját céljainkhoz. Vállaltuk a vitát és a küzdelmet a saját igazunkban meggyőződvén, mert úgy gondoltuk, igenis be lehet vonni a bankokat és a nagy cégeket a válság terheinek megosztásába, úgy gondoltuk, hogy igenis ki lehet menteni a bajba jutott devizahiteleseket az adósságcsapdából, és úgy gondoltuk, hogy igenis a válság ellenére végre lehet hajtani jelentős adócsökkentést a középosztály felerősítése érdekében. Komoly konfliktusok árán, de ezekből a vitákból győztesen kerültünk ki, és ezzel kiszélesítettük Magyarország mozgásterét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Persze ha ez így van, akkor választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy ha a dolgok a tervek szerint alakulnak, ha az élet nehéz is, de haladunk előre, akkor mi szüksége van Magyarországnak egy IMF-megállapodásra. Röviden azt válaszolhatom önöknek, hogy Magyarországnak a saját problémái miatt nem kell az IMF-fel megállapodnia. Stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani, ahogy ezt egyébként az egyik tárgyalópartnerünk, az Európai Unió is elismerte. Magyarországnak valójában az Európai Unió problémái miatt van szüksége megállapodásra, méghozzá egy biztosítási hitelmegállapodásra. Azért kell az IMF-megállapodás, hogy Magyarország megvédje magát az Európát nyomasztó betegségtől. Megvédje magát attól a válságtól, amit nem mi okoztunk, és ma sem mi tartjuk életben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pár éve még úgy tűnt, az Európai Unió mindenre megoldás. Ma úgy látom, az Európai Unió inkább a probléma forrása. Mi, magyarok épp azért nem tudunk előrehaladni, mert visszahúz bennünket az eurózóna válsága. Amiben előremehettünk, az csak azért volt lehetséges, mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatóan nem is boldogulnak vele azóta sem.

Tisztelt Ház! Összefoglalva tehát: nekünk szélesebb hazánk, Európa - hiszen oda tartozunk, Európához - problémái miatt van szükségünk IMF-megállapodásra, hogy az eurózóna válsága ne húzhassa vissza Magyarországot. Mindebből az következik, hogy számunkra előnyös lenne egy megállapodás. Akarunk is megállapodást kötni, de csak jó megállapodást akarunk kötni. Rosszat már kötöttünk. Volt már arra példa, hogy Magyarország egyszer békésen megkötött egy rossz megállapodást, majd a kormány békésen azt mondta az embereknek: ti fizessétek meg az árát - és azzal a mozdulattal ki is faroltak a felelősség alól. Az eredményt ismerjük: nyugdíjcsökkentés, a munkanélküliség elszabadulása és a nyakig eladósodás. Ezt kapták nyakukba a rossz megállapodással a magyarok. Mi nem akarunk rossz megállapodást kötni, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy jó megállapodás szülessen. A kérdés csak az - és ez komoly kérdés -, hogy tudunk-e jó megállapodást kötni, van-e hozzá elég erőnk.

Tisztelt Ház! 2010-ben úgy fogunk munkához, hogy szakítani fogunk azzal az előző kormányok által osztott előföltevéssel, hogy Magyarország kicsi, gyenge, alávetett, és a helyzetén maga nem tud segíteni, ezért az a természetes - szólt a nóta akkoriban -, ha mások mondják meg nekünk, mi legyen; jobb, ha Magyarország csak alkalmazkodik, és nem vállal konfliktusokat a saját céljai érdekében. Mi 2010-ben azt mondtuk, ha sikeressé akarjuk tenni Magyarországot, akkor be kell vezetni egy új politikai életszabályt. Igen, egy új politikai életszabályt. És tisztelt Ház, a mi politikai életszabályunk az, hogy csak akkor érhetünk el sikert, ha növeljük autonómiánkat, ha erősítjük az önálló döntéshozási képességünket, azaz növeljük Magyarország mozgásterét. Azzal a szűk mozgástérrel ugyanis, ami arra az előföltevésre épült, hogy Magyarországnak mindenben másokhoz kell alkalmazkodnia, nem lett volna esélyünk még a csődöt sem elkerülni, nemhogy sikeres országot építeni, ahol a magyar emberek sikeres életet élhetnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez az életszabály és a belőle levezetett kormányzati cselekvés már mutatja az eredményét. Röviden azt mondhatom önöknek, hogy Magyarország ma erősebb és nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban, ezért nem is kell egy 2008-as típusú megállapodást elfogadnunk, ma nem vagyunk rászorulva. Az államkötvényeket túljegyzik, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog. Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP típusú, megszorításokhoz vezető, IMF-európai uniós megállapodásra. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nyakó István: Csak kimondta! Kérem, még egyszer mondja ki, hogy az MSZP rontotta el!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi egy jó IMF-megállapodást akarunk, mert csak egy ilyen megállapodás áll az érdekünkben. Ezért utasította vissza az IMF-Európai Unió tárgyalódelegáció föltételeit a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt közös frakcióülése, és kérte fel a kormányt arra, hogy álljon elő egy alternatív javaslattal.

(13.40)

Egy jó alternatív javaslat előföltétele, hogy tanuljunk a korábbi hibákból. Ezért először le kell vonnunk a 2008-as IMF-megállapodás tapasztalatait. A következő kormányülés egyik fontos napirendi pontja lesz ez, a rossz szerződés tapasztalatai meggyőződésem szerint hozzásegítenek egy jobb megállapodáshoz. Szeretném, tisztelt képviselőtársaim, biztosítani önöket, hogy a magyar kormány egy olyan megoldási javaslatot fog kidolgozni, amely a magyar emberek érdekét szolgálja. Annyit mondhatok előre, mintegy megelőlegezve az előttünk álló tárgyalásokat, hogy ennek a javaslatnak az alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz, hiszen Magyarország számára az a jó megállapodás, amely minél több munkahelyet teremt az emberek számára. (Taps a kormánypárti frakciókban.)

Tisztelt Ház! Hogy elérjük céljainkat, hogy elérhesse Magyarország a céljait, és mi mindannyian elérhessük közös céljainkat, erősnek kell lennünk. Hogy erősek lehessünk, jól kell értenünk az erő, az itt és most szükséges politikai erő természetét. A magyar politikai küzdelmekben rendszeresen összekeveredik az erő és a hatalom fogalma, képzete és értelme. 2012 őszén ebben a különbségtételben pontosnak kell lennünk. Hatalmas az, aki másokat legyőz, erős pedig az, aki legyőzi önmagát. Nekünk az új politikai életszabályok jegyében saját magunkat kell legyőznünk 2012 őszén is. Magyarországnak le kell győznie kishitűségét, a saját jelentéktelenségét sulykoló előföltevéseket és a ránk erőltetett tévképzeteket. Le kell győznünk azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres. Ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb ha elmész innen.

Tisztelt Ház! Szeretnék mindenkit biztosítani arról, és nemcsak a tisztelt Házat, hanem a ránk figyelő polgártársainkat is, hogy a magyar parlament 2012 őszén erős lesz. Elég erős lesz ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon és jó megállapodásokat kössön. Ezért a feladatokat haladéktalanul el fogjuk végezni. Ez feszes és pontos munkavégzést kíván, de hiszen ezt várják tőlünk az emberek, és ezt várja Magyarország is. Ezért arra kérem önöket, hogy tegyék azt, amiért a magyar emberek megválasztották önöket, parlamenti képviselőket: munkájukkal, politikai hovatartozás nélkül, segítsék hazánkat, segítsék Magyarországot!

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypárti frakciókban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 16 2012.09.10. 23:19  2-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen. Mélyen tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előre szeretnék elnézést kérni, ha egy-egy témára időnként vissza kell térnem, mert többen is szóba hozták, mindig más-más fénytörésben mutatva ugyanazt a kérdést (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez a parlament!), és ezért én is ebben a logikában fogok majd válaszolni önöknek.

Az első dolog, amihez szeretnék egy rövid megjegyzést fűzni, a sikertörténet. Uraim, milyen sikertörténetről beszélnek önök? Ebben az országban az átlagkereset, ha euróban számolunk, akkor 700 euró, ez körülbelül kettőszáztíz-egynéhány ezer forint. Milyen sikertörténet? Ha megnézzük a nyugdíjakat euróban számolva, az 250 euró havonta. Amikor ezt Nyugaton elmondjuk, nem akarják elhinni. Ha megnézzük a minimálbért, Európában talán a legalacsonyabb minimálbér van Magyarországon. Miről beszélnek önök? A vita közöttünk nem abban áll, hogy van-e sikersztori Magyarországon, uraim. A vita közöttünk abban áll, hogy hogyan jutunk ki ebből a helyzetből. Amit önök csinálnak, az nem más, mint hogy megpróbálják lebeszélni az embereket arról, hogy higgyenek magukban, higgyenek a kormányukban, és higgyenek a hazájukban. Ez a különbség közöttünk, tisztelt hölgyeim és uraim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mi nem sikersztoriról beszélünk, hanem arról beszélünk, hogy Magyarország sikeres lehet, ha hisznek az emberek magukban, ha hisznek a kormányukban, és ha hisznek a saját hazájukban. Ez minden siker előfeltétele, és ezért vissza kell utasítanom minden olyan megjegyzést, amely bármilyen ravasz módon, de megpróbálja kiölni az emberekből ezt a saját magukba vetett hitet, amely minden egyes későbbi siker előfeltétele. (Nyakó István: Ő mondta, hogy tündérmese. Hol van a tündérmese?)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami a megszorításokat illeti - már többedszer kell ezt itt egy viszontválasz erejéig szóba hoznom -, az egész országnak az az érzése, hogy miközben a mostani kormány mindent megtesz annak érdekében, mint ahogy itt a lépéseket felsorolta Rogán képviselőtársam - bankadó, multiadó -, tehát megpróbálja a méltányos közteherviselés rendszerét megteremteni, létrehozni, megpróbál másokat bevonni a közteherviselésbe, mint az emberek, akik eddig egyedül viselték ezt, miközben ezen dolgozunk, önök ott izgulnak, hogy mikor jár már sikertelenül a kormány, és mikor lesz már végre megszorítás. Hát önök egyfolytában a saját politikájukat, ha úgy tetszik, portékájukat ajánlgatják az országnak! Remegve várják, látjuk önökön, mikor lesz már megszorítás, amikor az orrunk alá dörzsölhetik: ti sem tudjátok jobban, mint mi. Ez az ország érdeke, hogy az bizonyosodjon be, hogy mi nem tudjuk jobban csinálni, mint önök, tisztelt hölgyeim és uraim? Összekeverik a saját érdekeiket az ország érdekével! Magyarországnak, minden egyes magyar embernek az az érdeke, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy jobban tudjuk csinálni, mint önök! (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.) Olyat már hallottam, tisztelt MSZP-s képviselőtársaim, hogy kutyaharapást szőrével kell gyógyítani, de hogy kutyaharapásra kutyaharapást kell ajánlani, ilyet még sohasem hallottam (Derültség a kormánypárti padsorokban.), úgyhogy nem kérünk az önök megszorító javaslataiból. (Lukács Zoltán: Mi hiszünk a kormányban!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után engedjék meg, hogy szóba hozzak egy másik, inkább kínos ügyet. Sajnálom, hogy a magyar parlamentben erről beszélnem kell. Határozottan szeretném az összes magyar katona nevében, azoknak a nevében is, akik itthon viselik az egyenruhát, meg azoknak a nevében is, akik egyébként nap mint nap az életüket kockáztatják - több mint ezren vannak külföldön -, hogy azokat a megjegyzéseket, amiket önök, illetve a frakcióvezetőjük tett a magyar hadsereg komolytalanságáról és jelentéktelenségéről, vonják vissza. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Moraj az MSZP soraiból. - Mesterházy Attila: Nemcsak hazudik, hanem nem is hall! Az ellenkezőjét mondtuk!) Megsértik azokat az embereket, akik tiszteletet érdemelnek, mert azon nagyon kevés magyar ember közé tartoznak, akik azt az esküt tették le, hogy ha kell, gondolkodás nélkül, az életük feláldozása árán is megvédik Magyarországot. Ezekkel az emberekkel és a belőlük álló (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.) hadseregről nem lehet úgy beszélni, ahogy önök teszik. Ez nemzetietlen és hazafiatlan politika, tisztelt hölgyeim és uraim! (Taps a kormánypárti padsorokban. - Novák Előd: A magyar katonákat ne vigyék külföldre!)

Tisztelt Vona Képviselőtársam! A magyar nyelv egy bonyolult építmény, sok idegen szót fogad be, és úgy használjuk azokat, hogy nem mindig tisztázzuk, mit is gondolunk felőlük, vajon a negatív vagy a pozitív értéktartományba soroljuk-e. Ön azzal minősítette az én mondandómat, hogy ez egy kommunikációs mutatvány volt. Persze! Kicsit gondolkodjunk már el, hogy mit jelent az, hogy kommunikáció! A kommunikáció azt jelenti, hogy közössé teszünk valamit. Közössé teszünk gondolatot, cselekvést, akaratot és tettet. Hát persze, semmi mást nem akartam, mint hogy közössé tegyem önökkel, egyébként személy szerint önnel is és minden ránk figyelő magyar állampolgárral azt, hogy mit gondolhatunk, milyen célokat tűzhetünk ki, milyen célok elérésére van mód, és együtt közösen milyen erőket kell mozgósítani, hogy elérjük a célt.

(14.30)

Ezt hívják kommunikációnak - ha egyébként ezt a szót mélyebben tanulmányozni méltóztatik. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Miért akarunk megállapodni? A hozzászólásom felét ennek a kérdésnek a megválaszolására szenteltem, majd utána azt kapom öntől, hogy nem beszéltem arról, hogy ha az ország egyébként saját problémái megoldása érdekében nem szorul az IMF-re, akkor miért kell nekünk. Megismétlem egyszerűbben: a dolog úgy áll, hogy Magyarország nem küzd olyan problémákkal, saját problémákkal, ami miatt IMF-hitelre lenne szüksége. Azonban az a térség, amelyhez tartozunk, az európai gazdaság, annak is a motorja, az eurózóna olyan bajokkal küzd, amelyek nagyon könnyen veszélybe sodorhatnak olyanokat is, akik egyébként jól állnak a lábukon. Ilyen ország vagyunk mi. Ez ellen csak egyetlen védelem van. (Novák Előd: A kilépés!) Az egyetlen védelem az, ha pénzügyi biztonsági hálót hozunk létre. Ezért nekünk egy biztonsági hitelmegállapodásra van szükségünk, és azt gondolom, ha azt elfogadható föltételekkel nyújtják nekünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy milyen áron vesszük igénybe ezt, ahelyett, hogy ezt nem vállalva, egyébként mezítelenül ott állnánk kint a várható tavaszi nagy világgazdasági viharokban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hogy mit akar az IMF és mit nem? Ha ezt a kérdést a jobbikosok vagy az LMP-sek tennék föl, az érthető volna, mert ők még nem láttak olyat. Ez még az ő politikai életfejlődésük előtt álló szakasz. Majd megtanulják, annak is eljön az ideje. A vita az, hogy mikor jön el ennek az ideje, de most nem ezért kértem szót. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) De az MSZP-sek?! Itt van előttem az IMF-megállapodás, amit önök kötöttek! (Nyakó István: Na, olvassa föl, elnök úr, mi van benne?) Önök nem tudják, hogy mi van abban a megállapodásban, amit önök kötöttek? (Mesterházy Attila: Azt nem tudjuk, ön miről beszél!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miből gondolják - innen már csak egy nem túl nehéz logikai lépést kell tenni -, ha ezt követelték önöktől, miért gondolják, hogy mást követelnek most tőlünk? (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Mesterházy Attila: A levelet hozza nyilvánosságra, miniszterelnök úr!) Ugye, nem olyan nehéz ez! (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit önöktől követelt. Követeli (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kiszámítható gazdaságpolitikát!) azt a 600 milliárdos - most a számok mások ugyan - nagy pénzügyi csomagot, amit önök az IMF-hitelből a bankoknak átadtak. (Moraj a kormánypárti padsorokban, közbeszólások az MSZP soraiból.) Követeli a költségvetés kiadási oldalának visszafogását. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: De jó!) Ha erről egyébként mind nem tudnak, akkor azt ajánlom, olvassák el azt a megállapodást, amit önök kötöttek. Ha pedig a legutóbbi dokumentumokra kíváncsiak, bátran forduljanak azokhoz, akik írták őket. Én egy dolgot tudok tenni: tájékoztatom önöket most itt hivatalosan is, hogy augusztus 31-én az Európai Unióban a gazdasági és pénzügyi bizottság konkrétan tárgyalta azt a jelentést, egy hosszú jelentést, amit egyébként Magyarországról készítettek; talán a külügyeseik tudnak tájékozódni ebben az ügyben.

Egy dolgot ne kérjenek tőlem: olyan dokumentumot, amit nem mi írtunk, hanem más írt, én nem tudok az önök rendelkezésére bocsátani. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Hát erről van szó! - Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Bárándy Gergely: Akkor nem mondtál igazat!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt van az a megjegyzés, amely arról szól, hogy az akcióterv forrását mindenki bizonytalannak látja a kormányon kívül. Ez lehet az oka annak, hogy mi vagyunk kormányon, tisztelt hölgyeim és uraim! (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Mert mi ezt az akciótervet meg fogjuk csinálni, úgy is, ha önök egyébként - ha jól értem - erre nem lennének képesek, hiszen ez a mondat nem mást jelent. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Azt a fölfogást, miszerint a közmunkát nem tekinthetjük a munka részének, nem is értem, tisztelt hölgyeim és uraim. Azt hittem, hogy a Jobbikkal bár nagyon sok vitánk van - ki is fogok térni egy-kettőre, mélyekre is -, de abban azért egyetértünk, hogy a gazdaságpolitikai eszközöket úgy kell korszerű, ha úgy tetszik, modern módon használni, hogy azok az emberek, akik nem tudnak a tartós munkanélküliségből egyetlen lépéssel visszalépni a piacgazdaság munkahelyeire, azoknak segítséget kell nyújtanunk. Nem tárhatjuk szét a kezünket, hogy no lám, nem tudnak írni, nem tudnak olvasni, régóta nem dolgoztak már, esetleg 15 éve, úgysem lesznek használhatók. Széttárjuk a kezünket és segélyeket küldözgetünk nekik? Arról volt szó, hogy ezt nem akarjuk!

Azt akartuk, hogy meg kell találni az emberséges módját, emberséges és ésszerű módját, hogy ezeket az embereket abba a helyzetbe hozzuk, hogy reményeink szerint, ha a munkánkat jól végezzük, akkor nemcsak közmunkában, hanem utána még más, magángazdasági munkában is megtalálhassák a számításaikat. Ezen dolgozunk. Miért ne tekinthetnénk a közmunkát akkor a munka részének? Az egyik legfontosabb kérdésről beszélünk, arra kérem önöket, ne értékeljék le ennek társadalmi jelentőségét. (Nyakó István tapsol. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami azt a föltételezését illeti az MSZP-seknek, miszerint Magyarország bármilyen erkölcsi kérdésben hozott döntését ne a jogszerűség és az erkölcsi megfontolások vezetnék, hanem valami pénzügyi érdek, a leghatározottabban vissza kell utasítanom. Ugyanakkor nem vagyok meglepve, hogy előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél. Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki. Tehát ha önök ezt el tudják képzelni, ez bennünket nem lep meg. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ezzel szemben szeretném világossá tenni, hogy a magyarországi gyakorlat az volt és az is marad, hogy ha Magyarországon valakit jogerősen bűncselekményért elítélnek, és az illetőt az állampolgársága szerint illetékes ország végrehajtás átengedése címén kéri, akkor mi őt át fogjuk adni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem igaz, nem így van a jogszabályban.) Eddig is mindig ezt tettük, ezután is ezt fogjuk tenni, ha ez ügyben a nemzetközi jognak megfelelő hivatalos dokumentumok megszületnek. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük dr. Harangozó Tamás: Nem igaz!) Most is így volt.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a kormány összkormányzati egyeztetést végzett ebben az ügyben. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elég szomorú!) Számba vettük ennek a nemzetközi jogi, diplomáciai szempontjait (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jól sikerült!), és végül arra jutottunk, hogy az az igazságos döntés, ha itt, ebben a konkrét esetben is folytatjuk az egyébként töretlen magyar joggyakorlatot. És biztosak lehetnek, én személy szerint is azért tartom igazságosnak ezt a döntést, mert fordított esetben is pontosan így jártunk volna el. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem igaz!) Köszönöm szépen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után engedjék meg, hogy a műveltségi cenzus kérdéséről is mondjak néhány szót.

Tisztelt Jobbikos Képviselőtársaim! Én is látom, hogy a 120-130 évvel ezelőtt létrejött általános képviseleti elven nyugvó demokráciák a mostani válság megoldásában nem jeleskednek. Azt is látom, hogy ezek a válságok olyan mélyek is lehetnek, amelyek föl fogják vetni a politikai irányíthatóság, vagyis a társadalmi válság kérdését is. Ezért sok helyütt gondolkodnak arról, hogy hogy s mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezek a, most nevezzük őket egyszerűen csak demokráciáknak, képesek legyenek arra, a demokrácia mint olyan képes legyen arra, hogy kivívja a polgárok bizalmát a válságkezelés körülményei közepette is. Ez egy nagyon súlyos és fontos kérdése a mi civilizációnknak.

Többfajta kísérlet is van. Én is buktam el e tekintetben kísérletet, emlékeznek rá, amikor a nemzeti konzultáció elutasította azt a javaslatot, hogy egyébként a szülők a gyermekeik nevében szavazhassanak. Ez is a demokrácia bizonyos átalakításáról és megreformálásáról, ha úgy tetszik, bővítéséről szólt volna. A kettős állampolgárság ugyanebbe a logikába illeszthető. Tehát látszik, hogy mindenki gondolkodik ebben a dologban.

Én azonban azt hiszem, hogy az a javaslat, amit önök fölvetnek, az nem fogadható el. Tehát az a javaslat, hogy az állampolgárok közösségéhez tartozó, de bizonyos műveltségi színvonalat el nem érő, hozzánk tartozó személyeket - itt most nem faji alapú kirekesztésről van szó, mert méltatlan lenne, ha ezzel vádolnám meg önöket, hiszen nem ez a javaslat lényege (Zaj.), legyünk korrektek egymással, nem ez a javaslat lényege -, tehát ha a műveltségi alapon történő kizárás, az iskolázottság alapján történő kizárás bejönne a magyar vagy a nyugat-európai vagy az európai demokráciába, vajon ez kívánatos volna-e vagy sem? Komoly kérdés, mi erre a komoly kérdésre nemmel - nemmel - válaszolunk. Terjesszék elő a javaslataikat, ki fogjuk fejteni részletesen is, hogy miért utasítjuk el ezt a megközelítést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Többször hallottam már itt a parlamentben - elnézést, hogy lóugrásszerűen haladok - a gazdasági kérdéseket illetően, hogy Magyarországon nem nő a fogyasztás. Én arra kérem önöket, hogy ne kergessenek illúziókat. Nem is fog. Gondolják végig, mi történt a magyarokkal az elmúlt tíz évben! Az elmúlt tíz évben az történt, hogy egy gondosan megkomponált pénzügyi akció keretében a fejük búbjáig eladósították az embereket. Hogy ezt ki tervezte meg és hogyan, tudták-e előre, hogy ez kinek és miért jó, ezt a kérdést nem itt kell most megbeszélnünk. De a lényeg az, hogy a magyar emberek ma óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani. Sőt, az ellenkezőjét akarják. Ha van egy kis pénzük, szabadulni akarnak az adósságból.

Miért akarják őket rávenni arra, hogy adósság-visszafizetés helyett inkább fogyasszanak? Értelmes és felelősségteljes politika ez? Nem arról van inkább szó, hogy az volna a jó, ha mindenki meg tudna annyit takarítani, hogy kijöjjön a devizahiteléből, a vállalkozását kihozhassa a devizahiteléből? Nem az volna a jó, ha a fuldokló, adósságban fuldokló családok kimenekülhetnének az adósságból? Inkább ezt nézzék, ne a fogyasztást!

(14.40)

És ha innen nézik a dolgot, bizonyára feltűnt önöknek is az, hogy a megtakarítások viszont nőnek ebben az országban. Az eladósodottság mértéke csökken, a megtakarításé pedig nő. Soha Magyarországon még nem volt arra példa, hogy magyar magánszemélyek - magyar magánszemélyek! - kezében 770 milliárd - 770 milliárd! - forint állampapír-megtakarítás legyen. Most van, és ez nő, és el fogja érni az ezret is.

Tehát én óvatos lennék az önök helyében, hogy vajon tényleg azt akarjuk-e javasolni a magyar választópolgároknak, hogy a növekedés megindulása érdekében fogyasszanak többet. Lehetséges... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Ezt Matolcsynak...) Lehetséges, hogy egy vita végén erre jutunk, de ne tekintsék evidenciának, hogy ilyen körülmények között, amikben most él Magyarország, a fogyasztás mesterséges felpörgetése jó.

Az viszont fontos dolog, hogy a középosztályt abba a helyzetbe kell hozni, hogy miután rendezte az adósságát, ismét el tudjon kezdeni fogyasztani. (Nyakó István: ...és egyre többet fogyasszanak, elnök úr!) De a dolgoknak sorrendisége van, ezért azt a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát, amely egyszerre próbálja kimenekíteni az embereket az adósságból, és próbál második lépésként vásárlóerőt létrehozni, igenis helyes gazdaságpolitikának tartjuk, és követni szeretnénk. (Lukács Zoltán: És hősies is!)

Hasonlóképpen az építőipar ügyében: én értem, hogy ez egy jó politikai hecc, amikor önök elmondják, hogy hogyan zuhan az építőipar, de ez egy komoly ügy. Sok százezer ember munkáját érinti, beszéljünk hát róla komolyan! A dolog lényege mégiscsak ott van, hogy Magyarországon létrejött egy mesterséges ingatlanbuborék. Ennek eredményeképpen ma Magyarországon 400 ezer üres lakás van - 400 ezer üres lakás! Nem mindig pont ott, ahol az embereknek szükségük lenne rá, de ettől még a tény tény - 400 ezer! És ha megnézik az irodák piacát, az üzlethelyiségek piacát, ugyanazt látják, hogy túlkínálat van. Hogyan akarják önök fölpörgetni az építőipart, tisztelt hölgyeim és uraim? Felesleges ingatlanokat akarnak építtetni az emberekkel? Nem!

Éppen azon dolgozunk, és ebben az ügyben minden javaslatot várunk, hogy hogyan lehet épületek korszerűsítésével, bővítésével, energiamegtakarítási programok meghirdetésével ismét munkát adni az építőiparnak. De ez egy sokkal bonyolultabb kérdés annál, semhogy önök elővágnak egy számot, és azt mondják, hogy: bezzeg, amíg az ingatlanbuborék felfelé dagadt, akkor milyen sok volt az építkezés; most, amikor meg csőd van, milyen alacsony! Hát ez nem túl szellemes megoldás, tisztelt hölgyeim és uraim! (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) Azt javaslom, hogy inkább beszéljünk erről az ügyről komolyan.

A földügyekről majd beszélünk, amikor eljön a földtörvény vitája. (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Beszélj a korrupcióról!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt mondja Jávor Benedek képviselőtársam, hogy valóságismeret. Mindig az a kis vicc jut eszembe, amit önökkel kapcsolatban a Fideszben mi mindig szoktunk mondani, hogy önök büszkék arra, hogy járják az országot, mi meg arra vagyunk büszkék, hogy élünk benne. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Lukács Zoltán: És nem is rosszul!) Úgyhogy valóságismeret-ügyben legyenek egy kicsit alaposabbak!

Az államépítés szükséges volt, vagy nem 2010-ben, az új államépítési program elindítása? Erre azt tudom önnek válaszolni, hogy valami oka csak volt annak, hogy az emberek kétharmaddal egy radikális változásra szavaztak. (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Micsoda?) És ha még egyébként a kétharmados többséget eredményező radikális változás iránti vágyhoz hozzászámolom önöket is, mindkettőjüket, a Jobbikot is meg az LMP-t is, mert nyilván új pártokat akartak behozni a parlamentbe, nyilván nem viccből, hanem azért, mert a régivel, amelyik itt van közöttünk, nem akartak tovább együtt élni... - ez az igazság. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És veletek se!) Tehát azt mondani ezek után, hogy az emberek úgy gondolták, hogy a magyar államot nem kell újjáépíteni, az szerintem egy megalapozatlan feltételezés.

Azért volt kétharmados siker, azért ülnek ma önök itt, a parlamentben, mert az emberek úgy gondolták, hogy a gazdaságpolitika megbukott, és az államot újjá kell szervezni. Van, aki azt gondolta, úgy, ahogy a Jobbik ajánlja - engedjék meg, hogy azt mondjam, szerencsére ennyien voltak, amit látunk -; van, aki azt gondolta, úgy, mint az LMP - szerencsére annyian voltak csak a választók, amennyien önökre szavaztak - (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.), de a többség azt gondolta, hogy igen, a Fidesz és a kereszténydemokraták által meghirdetett új demokratikus államkoncepciót, a nemzeti együttműködés koncepcióját részesítik előnyben. Ez történt velünk 2010-ben. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Lukács Zoltán: A harmadik eset, hogy a Lázár nem kap...) Kétségkívül, önök új pártok itt, meg fiatalok is, de annyira azért nem fiatalok, hogy 2010-re se emlékezzenek.

Ami a korrupciós vádakat illeti, sajnálom, hogy ilyen mélyen kell harcolni, de hát ha mélyen kell harcolni, mélyen harcolunk. Szeretném megfogalmazni egyértelműen a magam álláspontját azzal kapcsolatban, amit most már többedszer hallok itt az LMP-től. Önök nem játszanak tiszta lapokkal. Mert ha önöknek valóban az lenne a problémájuk, hogy feltételezésük szerint Magyarországon bizonyos közbeszerzéseknél erős korrupció van, akkor mindent megtennének, hogy ezt a megfelelő igazságszolgáltatási és hatósági útra tereljék. De önök nem ezt csinálják, hanem politikai hecckampányt csinálnak, aminek egyetlen haszonélvezője van: a külföldiek. Mondhatnak nekünk, amit akarnak, mindannyian tudjuk: önök mögött a külföldiek vannak. (Nagy taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Szórványos taps az LMP és a Jobbik padsoraiból.) Ki akarják szorítani a magyarokat, hogy a külföldiek elvihessék a közbeszerzést. Beszéljünk egyenesen! Minden hozzászólásuk olyan pontján támadja meg a magyar gazdasági rendszert, ahol az elmúlt időszakban a külföldiek rovására magyarok szereztek lehetőséget. Ne tekintsék sértésnek, egyszerű igazmondásnak. Ezért mi csak labancpártnak tartjuk önöket, ez a helyzet. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból.- Szórványos taps az LMP padsoraiból.)

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy elmondjam önöknek: jobban örültem volna annak, hogyha az előttünk álló félévről - önök által is jól láthatóan -, annak hatalmas feladatairól szóló előterjesztésemet, még ha kritikával is, de támogatják. Nem ez történt. Azt látom, hogy önök továbbra is alapjaiban akarják megakadályozni azt a munkát, aminek az elvégzésére mi a magyar választókkal megállapodtunk. Sajnálom, hogy ebből egy ilyen nyílt politikai küzdelem alakult ki, ahelyett, hogy pártállásra való tekintet nélkül, vagy ha úgy tetszik, azt legalább bizonyos tekintetben háttérbe szorítva, együtt tudnánk működni az ország érdekében.

Annak ellenére tehát, hogy önök továbbra is Magyarország sikertelensége érdekében érvelnek, hogy azért szurkolnak, hogy a kormány bukjon meg, és csak úgy tud megbukni a kormány, ha az ország is sikertelen lesz, és önök ezért érvelnek így, ennek (Mandur László: De rossz irányba mentek!) ellenére is azt javaslom, hogy minden olyan képviselővel, LMP-ssel, jobbikossal és MSZP-ssel, aki nem osztja ezt a hivatalos pártvonalat, és hajlandó az ország érdekében együttműködni (Mesterházy Attila: Pont ellenkezőleg! Amit önök csinálnak, az a sikertelenség!), mindig készen állunk a vele történő együttműködésre. (Lukács Zoltán: Ne mondd már!)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Mesterházy Attila közbeszól. - Lukács Zoltán: Megmondom őszintén, hogy most elgondolkodtam! - Nagy taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 80 2012.10.01. 2:22  77-84

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségkívül van egy olyan hang, amire minden körülmények között figyelek, és ez Magyarország hangja. Talán még ön is emlékezhet rá, 1988-ban még úgy volt az, hogy itt volt a szovjet hadsereg, a munkásőrség meg az egypártrendszer, meg pártgazdasági irányítás, mégis rendszerváltás történt Magyarországon, mégis az történt, amit az emberek akartak. Ennek egyetlen oka volt: az emberek kifejezték a véleményüket és hallatták a hangjukat. A magam részéről azóta is bizonyítva látom, hogy a legfontosabb, hogy az embereket meghallgassuk, elmondhassák a véleményüket és figyelhessünk rájuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Éppen ezért folytat a magyar kormány nemzeti konzultációt minden fontos kérdésben. Magyarország hangja az utóbbi években egyre erősebben azt mondja, hogy a kormánynak minden kérdésben Magyarország és a magyar emberek érdekeit kell képviselni és előtérbe helyezni. Ezt az elvet követjük a külföldi befektetések esetében is. Minden komoly befektetői szándék megléte esetén az emberek érdekeit szem előtt tartva döntünk kiemelt jelentőségű beruházássá való minősítésről vagy annak megszüntetéséről.

2007-ben egy kínai befektetői csoport Szombathely térségében logisztikai központ és repülőtér fejlesztésének ötletét vetette föl.

(15.20)

A befektetői csoport egy interkontinentális cargo repülőtér fejlesztését indítványozta, vagyis egy interkontinentális teherszállító repülőtér fejlesztését, mondván, hogy a kínai árukat innen lehet Nyugat-Európába teríteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudtommal a befektetők a repülőtér-fejlesztés engedélyezéséért felelős légiközlekedési hatóságot 2009 óta nem keresték meg, repülőtér-létesítési és repülőtér-fejlesztési eljárást nem kezdeményeztek. A fejlesztés megkezdésének elmaradása miatt a jelenlegi kormány idén augusztusban a kiemelt minősítést megszüntette, mivel nem látjuk komolynak a befektetői szándékot. Ha mégis van, arra szeretném önöket kérni, hogy forduljanak a fejlesztés engedélyezéséért felelős légiközlekedési hatósághoz, és adják be a szükséges papírokat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 84 2012.10.01. 0:43  77-84

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először is a jelen nem lévő miniszter asszony nevében visszautasítom a szavait, másodsorban a középfokú végzettséggel rendelkező emberek nevében is kikérem magamnak azt a lesajnáló hangot, amit itt megütött. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ami pedig az ügy lényegét illeti: összeesküvés és politikai balhé helyett - megismétlem - adják be a szükséges engedélyek iránti kérelmet és papírokat. Mint a régi viccben: nem elég a Jóistent kérni, hogy ötös találatunk legyen a lottón, néha kell venni szelvényt is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 88 2012.10.01. 2:00  85-92

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Miután ön a magyar ifjúság nevében várja a válaszomat, én ezt szívesen meg is adom önnek. Először is higgadtan és nyugodtan nézzük meg, hogy mik azok a döntések, amiket a kormány annak érdekében hozott, hogy a fiatalok itthon munkát találhassanak:

1. Az idén év végéig és jövőre több mint 100 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a fiatalok munkához jutását segítsük. 2. Szeptemberben indul az első munkahelygarancia-program, amely elsősorban a szakképzetlen és tartós munkanélküli pályakezdők foglalkoztatását és munkatapasztalat-szerzését hivatott elősegíteni. 3. Az eddigi Start-programok mellett jövő év elejétől indul a munkahelyvédelmi akció, melynek keretében többek között a 25 év alatti munkavállalók munkahelyét támogatja a kormány szociálisjárulék-csökkentéssel. 4. Forrásokat biztosítunk a 18 és 35 év közötti fiatalok számára, hogy vállalkozóvá, illetve fiatal gazdává válhassanak. 5. 2012 második felében indul a középfokú szakképzettséggel rendelkező fiatal gyakornokként való foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás és pályázat, ahol a gyakornokok béréhez és az őket betanító munkahelyi mentor bérpótlékához nyújtunk támogatást. Összességében azt kell mondanom önnek, hogy az elmúlt két év gazdasági szabályozási és ösztönzési rendszere odavezetett, hogy most 120 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a mélypont idején.

Ami a tandíjat illeti: tandíj nem lesz. Semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját. A kormány diákhitelen és állami ösztöndíjon keresztül minden egyes diákot támogatásban részesít.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 92 2012.10.01. 1:06  85-92

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Minden olyan információt, amely arról szól, hogy a kigondolt rendszerben hiányosságok vannak - ahogy ön fogalmazott -, örömmel fogadok, és köszönöm szépen a segítségét.

Másrészt szeretném világossá tenni, a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába. Ezzel szemben a diákhitel az a rendszer, ahol mindenki járhat iskolába, tanításának költségeit az állam előre kifizeti, előre szabályozott rendben a visszafizetést halasztottan és nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé. Tudom, hogy önök szívesen összekeverik a két dolgot egymással, ezért szeretném világossá tenni, hogy a tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dúró Dóra átadja a jelzett kiadványt Orbán Viktornak.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 108 2012.10.01. 0:54  103-112

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Külügyminiszter Úr! Szeretném megismételni a korábbi álláspontomat ebben az ügyben. Magyarország helyes és igazságos döntést hozott, a nemzetközi jog vonatkozó szabályai szerint jártunk el. (Dr. Bárándy Gergely: Ez nem így van! Nem így van!) Ön is tudja, hogy eljárásunk teljes egészében megfelelt az elítéltek átszállításáról szóló nemzetközi konvenció előírásainak, és teljes egészében összhangban állt Magyarország eddigi gyakorlatával. Igazságos döntést hoztunk, mert ha fordítva történt volna az eset, vagyis örmény követte volna el azeri rovására a bűncselekményt, akkor is így jártunk volna el. Megismétlem, Magyarországnak nem az örmény vagy az azeri szempontokra kell figyelnie, nem az örmény vagy az azeri érdekeket, hanem kizárólag Magyarország érdekeit kell követnie. (Dr. Bárándy Gergely: Terrorfenyegetettség ne legyen! Persze!)

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 112 2012.10.01. 1:01  103-112

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elismerésnek is vehetném, amit a külügyminiszter úr mondott, miszerint a magyar diplomáciának már odáig erősödött az izomzata, hogy az oroszokat és az amerikaiakat is egy oldalra állítja, ez a konkrét ügyben nincs egészen így sajnos.

Külügyminiszter úr, megismétlem, helyes és igazságos döntést hoztunk, amelyet nem rövid távú haszon motivált, úgy, ahogyan ön is mondta, nem látszik neki semmilyen előnye. Egy előnye majd látszani fog, tisztelt külügyminiszter úr, ugyanis várhatóan az azeri-örmény konfliktus még egy ideig nem ül el. Azzal, hogy kiadtuk, illetve az ítélet végrehajtására átszállítottuk az azeri elítéltet, Magyarország kiszállt ebből a konfliktusból. Egész addig, amíg itt van, folyamatos problémákat és nehézségeket okozott és okozott volna a jövőben is. Pontosan az történt, amit ön számon kér rajtunk. Magyarország ebből a konfliktusból kiszállt. (Dr. Bárándy Gergely: Most szállt be! Ez látszik.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 116 2012.10.01. 2:05  113-120

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon komoly kérdésről beszélünk ismét, és engedje meg, hogy azt mondjam, sajnos nem szerencsés dolog, hogy megpróbáljuk itt kétszer két vagy kétszer három percben ezt a kérdést megbeszélni, úgyhogy ilyen forgácsokban fogok csak reagálni. Elnézését kérem ezért.

Először is, sosem értettem, most sem világosodtam meg az ügyben, hogy miért kell a cigánykérdést meg az antiszemitizmust egy mondatban emlegetni. Ezt az összefüggést nem értem. Szívesen beszélünk minden fontos társadalmi kérdésről, csak kezelhető és érthető módon kellene tenni.

Másfelől, megmondom őszintén, a parlament egy nyilvános fórum, ön akkor szólal fel, amikor fel akar szólalni. Erre minden lehetősége megvan, most sem először beszélünk egymással. De azt ne várja tőlünk, hogy még külön színpadot is ácsoljunk különböző bizottságok formájában ahhoz, hogy ön elmondhassa azt ott is, amit itt is elmond. Én azt tapasztalom, hogy egyébként méltányolva az ön visszafogott és bizonyos értelemben elegáns stílusát, valójában folyamatosan előítéleteket, időnként provokációkat meg fölöttes általánosítást kapunk cigányügyben. Tehát én a magam részéről egyáltalán nem pártfogolom azt az ötletet, hogy a Jobbik által javasolt fórumokon vitassuk meg ezt a kérdést, mert előre látom, hogy hova fog torkollni. Ezért nagyon őszintén mondom önnek, hogy nem tudom támogatni parlamenti képviselőként az ilyen típusú előterjesztést. Azt, hogy értelmesen beszéljünk erről a kérdésről, azt igenis tudjuk támogatni.

Ami a kettős mércét illeti, ott azt kell hogy a kormány erőteljes álláspontjaként leszögezzem, hogy mi minden bűncselekményt, amely bármely magyar állampolgár ellen irányul, egyforma erővel üldözünk. Az áldozatokkal együtt érzünk. De Magyarországon nem lesz kettős mérce, nem lesz sem faji, sem osztályalapú, sem vallási alapon semmifajta megkülönböztetés, sem a jogok, sem a kötelességek tekintetében. A kormány minden tagját arra utasítottam mindig is, ezután is, hogy ennek szellemében végezzék a munkájukat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 120 2012.10.01. 0:06  113-120

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Meg fogjuk fontolni a javaslatát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 124 2012.10.01. 1:41  121-128

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Asszony! Először is oszlassuk el az ön szándékától függetlenül esetleg itt kialakuló félreértést. Sem falusiak, sem cigány származásúak nincsenek eltiltva a magyar felsőoktatástól. Rájuk is pontosan ugyanazok a szabályok és lehetőségek vonatkoznak, mint bárki másra. Jó helyen veti föl ezt a kérdést, vagyunk itt néhányan a patkónak ezen az oldalán, akik faluból jutottunk el az egyetem padsoraiig (Lukács Zoltán: De mikor?), tudjuk, miről beszélünk. De nem volna helyes, ha becsapnánk egymást, tisztelt képviselő asszony. Az az össznépi becsapósdi, hogy úgy teszünk, mintha képzést adnánk a diákok egy részének, aztán adunk nekik egy papírt, mintha az valamire följogosítaná őket, utána kiengedjük őket az egyetemekről meg a főiskolákról, és ott szembesülnek azzal, hogy egy lépéssel sincsenek előrébb, hogy a szüleik, akik félretették a pénzt, hogy taníttatni tudják a gyereket - mert az pénzbe kerül akkor is, ha egyébként nem kell diákhitelt vagy tandíjat fizetni -, őket is becsapjuk.

Tehát az a helyzet, a magyar kormány egy nagyon világos és egyszerű célt tűzött ki: öntsünk tiszta vizet a pohárba. Azt tanítsuk és azt tanulják a fiatalok, aminek van értelme, és olyan rendszert építsünk ki, hogy egyetlen fiatal előtt se tornyosuljon akadály. Igen, minden fiatalnak érdemes meggondolnia, hogy mit akar tanulni, mennyi ideig akarja tanulni, és mit vár attól, hogy tanul.

Mi egyébként - és én személy szerint is - minden falusi, minden cigány származású és nem cigány származású magyar állampolgárt támogatok és biztatok, hogy tanuljon a magyar felsőoktatásban.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 128 2012.10.01. 1:35  121-128

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szerintem jó helyen mondja, hogy mennyit kell tanulni ahhoz, hogy az ember faluról egyetemre tudjon kerülni, itt - még egyszer mondom - ülünk néhányan, lehet, hogy többen, mint az ön egész frakciójának a létszáma, akik faluról kerültünk egyébként az egyetemre. (Helyeslés, taps a kormánypártok soraiban.)

Másodsorban egy dolgot nem tudok megtenni, tisztelt képviselőtársam. Tehát értem a problémát, hogy nehéz helyzetből elérni azt a tudásszintet, hogy bekerüljön az ember az egyetemre, nagyon nehéz, és valóban hozott egyébként - mondjuk úgy - a magyar felsőoktatási világ egy olyan döntést, ami arról szól, hogy 240 megszerzett pontszám alatt nem lehet bekerülni semmilyen felsőoktatási intézménybe. Ezt lehet vitatni, lehet róla sok mindent mondani, de egy dolog világos: elvi megfontolás állt mögötte. Az volt a teljes magyar felsőoktatási világ véleménye, hogy egy bizonyos szint alatti tudással nem lehet egyetemre és főiskolára járni, egy minimumszintet el kell érni. Ez a 240 pont volt - ha jól idézem föl az emlékeimet - ebben az évben.

Ugyanakkor azt üzenem azokba a falvakba, amelyekre ön most hivatkozott, hogy ha a gyerek megütötte a 240-es ponthatárt, és be tud jutni, a taníttatásáért nem kell fizetni, mert a Diákhitel Központ a tanítási költségét automatikusan átutalja. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Nem kell dolgoznia az egyetem mellett, mint ahogy mi végigdolgoztuk az éveinket (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), neki nem kell, mert diákhitelből is hozzájut azokhoz a forrásokhoz, amelyekhez mi soha az életben nem jutottunk hozzá. Bátran menjenek egyetemre, érjék el a 240-es ponthatárt! (Gúr Nándor: Esélye sincs, hogy a közelébe kerüljön.)

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 140 2012.10.01. 2:08  137-144

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Megtanultam az elmúlt 22 évben, tisztelt képviselőtársam, mióta parlamenti képviselő vagyok, hogy az ismétlés sosem árt, ezért most ismét elmondom azt, amit elmondtam a parlament megnyitó ülésén.

Mielőtt ezt megtenném, szeretném emlékeztetni arra, hogy a "hazazavarták" kifejezés barátságtalan, méltánytalan és célszerűtlen. 2010 őszén senki sem zavarta el az IMF-et, egy korábbi együttműködési megállapodás szerint 2010 októberében lejárt a megállapodás az IMF-fel, és mi nem újítottuk meg. Ez azt jelenti, hogy ők hazamentek, mi meg maradtunk. (Zaj az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami azt a kérdést illeti, hogy meglepték-e a kormányt az IMF feltételei, a válasz az, hogy nem, mert az IMF általában megszorításokat szab föltételül, ezt látjuk Görögországban, Portugáliában és más országokban is.

2008-ban is így történt ez. Szerintem akkor egy rossz megállapodást kötött az akkori szocialista kormány, mert gondolkodás nélkül elfogadta a súlyos föltételeket, és megszorításokat vezetett be. Elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi fizetést, megnyirbálták a családtámogatást, lerövidítették a gyest és a gyedet. (Szűcs Erika: A gyed nem volt lerövidítve, az két év.) 2010-ben mi is csak ilyen megállapodást tudtunk volna kötni az IMF-fel. De mi nem akartunk ilyen megállapodást kötni 2010-ben, ezért nem is kötöttünk ilyen megállapodást, hanem egy másfajta gazdaságpolitikát valósítottunk meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jó megállapodásra most is készen állunk, olyanra, amely előreviszi az országot és nem visszahúzza, amely méltányos tehermegosztást tesz lehetővé, nem pedig az emberekre hárítja a válság terheit. Ezért nyugdíjcsökkentésről, családtámogatás csökkentéséről és a munkát terhelő adók emeléséről szó sem lehet.

Ugyanakkor megállapodásra törekszünk, sokat segítene Magyarországon egy jó megállapodás, könnyebben juthatnánk előre 2013-ban. Bízom benne, hogy sikerülni fog, és az ország számára képesek leszünk egy kedvező megállapodást tető alá hozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 144 2012.10.01. 1:08  137-144

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Hát, én azért próbálkozom! Tehát megismétlem még egyszer: tehát 2010-ben azért nem kötöttünk egy újabb megállapodást az IMF-fel, mert csak olyat tudtunk volna kötni, mint a szocialisták, pont ugyanolyat, mert Magyarország gyenge volt 2010-ben, nem volt mozgástere. El kellett volna fogadnunk, amit ránk akarnak erőltetni.

De ma nem 2010 van, hanem 2012. Megnöveltük az ország mozgásterét; nem függünk IMF-hiteltől; a pénzügyi problémáinkat meg tudjuk oldani. Ezért nem kell mindenáron megállapodni az IMF-fel, csak akkor, ha segít a megállapodás a saját céljainkban. Én látok lehetőséget arra, hogy ilyen megállapodást kössünk.

Egyébként, ami a harcias hangvételt illeti, felolvasok egy mai interjúból két mondatot: "Vannak országok, amelyek a piac kezébe kerültek, és bilincsbe verték őket. Akceptálom Európa kéréseit, tiszteletben tartom az ország kötelezettségeit, de visszautasítom, hogy mások kívülről belenyúljanak a gazdasági és szociális rendszerünkbe" - mondta a francia szocialista pénzügyminiszter. Ilyen szocialistákat szeretnénk mi is!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Hosszan tartó taps és derültség a kormányzó pártok padsoraiból. - Mandur László: Mi meg olyan miniszterelnököt! - Lukács Zoltán: Megkapjátok!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 148 2012.10.01. 2:23  145-152

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Bár kétségkívül ezeket a kurucos erős kifejezéseket használja, továbbra sem vagyok hajlandó megkérdőjelezni az ön jó szándékát. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.)

És valóban, indokoltnak látom azt a kérdést, hogy vajon 2010-ben a választások után nem kellett volna-e teljes egészében felborítani az európai uniós pénzek szétosztásával foglalkozó intézményrendszert. Régen volt, de azért, ha már szóba hozta, elmondom, hogy a kormány több alkalommal is tárgyalta ezt a kérdést, és megnéztük, mert láttuk, hogy disznóól vagy az intézményrendszer rossz, sorolhatnám tovább, hogy hogyan lehetne ésszerűbben átalakítani.

Még azt is láttuk, hogy számos olyan nagyprojekt, úgy mondják ezt, hogy nagypályázat fut, amelynek a hasznossága nemzetgazdasági szempontból legalábbis kérdéses. És akkor hosszú tárgyalásokat folytattunk Brüsszellel, és a következőt állapítottuk meg. Ha ezt az intézményrendszert átalakítjuk, tehát nem személyeket cserélünk, hanem az intézményrendszert átalakítjuk úgy, hogy értelmes legyen, ha átcsoportosítjuk a forrásokat úgy, ahogy a választások utáni gazdaságpolitika azt megkövetelte volna, akkor az a kockázat állt volna elő, sőt valószínűleg nem kockázat, hanem szinte biztosan veszteség, hogy nem tudtuk volna Brüsszellel akkreditáltatni a felállított új intézményrendszert, és bennmaradtak volna a források, vissza kellett volna utalnunk Brüsszelnek. Egy nagyon nehéz helyzetben volt a kormány akkor.

És akkor úgy döntöttünk, még Fellegi Tamás minisztersége alatt, hogy megpróbáljuk ezt a mostani rendszert valahogy adjusztálgatni, foldozgatni, toldozgatni, valahogy javítani a hatékonyságán, de már újat felállítani nem tudunk. Én pedig már nem tudtam mást tenni, és ezt tettem. Világossá tettem a kormányon belül, különösen a fejlesztési miniszter, de minden kormánytag előtt, hogy azt várom el, hogy a pénzügyi ciklus végére egyetlen forintot se kelljen visszaadni Brüsszelnek, hanem minden forrást, amely Magyarország rendelkezésére áll, ki kell fizetni; 100 százalékot várok el. Megjegyzem, ha ez sikerülne, amiért most még mindig harcolunk, ez egyedülálló lenne az Európai Unióban, de ez nem ok arra, hogy kisebb célt tűzzünk ki magunk elé. Ezt a politikát folytatjuk azóta is.

Nem tudok mást tenni, mint kérem önt, a kurucos rohamok után, amikor lehiggad (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), akkor támogassa a gazdaságpolitikánkat. Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 152 2012.10.01. 1:25  145-152

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szeretném arról a rossz hírről tájékoztatni a képviselő urat, hogy még a mi kormányunk megalakulása előtt meghozott döntések következtében nincsenek olyan források ma az európai uniós fejlesztési rendszeren belül, amelyeket kis- és középvállalkozás-fejlesztésre direktben oda tudnánk adni. Szívesen tennénk, mint ahogy a Széchenyi-terv keretében, ha még emlékszik rá, mi mindig is támogattuk az ilyen típusú feltőkésítést. Most is próbálkozunk ezzel, de európai uniós források erre már alig vagy egyáltalán nincsenek, úgyhogy legfeljebb a költségvetés keretein belül tudunk gondolkodni.

Másodsorban: a felhasználási célokat csak részlegesen tudjuk módosítani, tehát a nagyprojektek, a nagy programok visszahívására nincsen lehetőség. Ezért engem is gyötör néha a kétség, hogy a megindított programot van-e értelme befejezni, de vagy befejezzük, vagy visszaküldjük a pénzt Brüsszelbe.

Új programot már nem tudunk indítani, mert 2013. év végén lejár ez a pénzügyi ciklus, és legfeljebb két évvel csúszhat túl a már korábban megítélt döntések végrehajtása, de újakat már nem tudunk befogadni. Egy dolgot tudunk tenni - ez a munka megkezdődött -: a 2013 után életbe lépő új hétéves (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) programra egy teljesen új rendszert építünk fel. Erre vonatkozó észrevételeit és javaslatait pedig szívesen várjuk, illetve köszönjük szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 104 2012.11.05. 2:02  101-108

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az igazság az, hogy nem vagyok könnyű helyzetben, tekintettel arra, hogy elég szokatlan a parlament elmúlt húszegynéhány éves történetében az, hogy akár interpellációt, akár azonnali kérdéseket lényegében személyes sértegetésre használnak fel. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ó!) És az egy komoly kérdés, hogy mit kell ilyenkor tenni, visszavágjon-e az ember, mentegetőzzön az ember, magyarázkodjon az ember, vagy fordítsa el a fejét, vagy valami más módot találjon arra, hogy megvédje a parlament becsületét, tekintettel arra, tisztelt képviselőtársam, hogy nem erre találták ki ezt a Házat, és nem ezért küldtek ide bennünket képviselőként.

Mindenesetre annyit tudok önnek mondani, hogy a pontos fogalmazásnak előnyei vannak. Tudja, én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen harcoltam, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.) Kérem, hogy ezt ne felejtse el! A diktatúra nem az égből ereszkedett alá, hanem emberek csinálták. Azok az emberek, akikkel ön ma is egy pártban ül. Elnézést kérek, hogy erről vagyok kénytelen beszélni egy olyan időpontban és olyan helyen, amit nem ezért hoztak létre, akik a Házat építették, a parlamentarizmust feltalálták, illetve bennünket ideküldtek, de mégis a visszavágás erejét és jogát fenntartom magamnak: kikérem mindannyiunk nevében magamnak, hogy egy egykori volt kommunista párt utódszervezetének képviselői oktatgassanak bennünket demokráciáról és szabadságról! (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Tegyél a demokráciáért!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 108 2012.11.05. 1:14  101-108

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Képviselő úr, kérem, maradjunk a tényeknél. (Dr. Józsa István: Igaza van, KISZ-titkár elvtárs!) Ön azt mondja, hogy nem fogadja el tőlem, hogy kioktassam. Én úgy emlékszem, mintha úgy kezdődött volna az előbb a dolog, hogy ön személyes sértegetésre használta föl az azonnali kérdésre rendelkezésre álló időt, én pedig kikértem magamnak. Ezt nem nevezném kioktatásnak. Régi bolsi trükk ez. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban. - Felzúdulás az MSZP soraiban.) De ennek ellenére ezt nem fogadjuk el.

Szeretném jelezni, amikor ön a kormányzó pártot sértegeti, amikor a miniszterelnököt sértegeti, akkor nem bennünket sért meg személyesen, tulajdonképpen az önöktől érkező sértés nem számít egy kiugróan jelentős problémának. Valójában arról van szó, hogy ön azokat a választókat sérti meg, akik a bizalmukat egyébként belénk helyezték, ránk szavaztak, ideküldtek bennünket, hogy az ország érdekében végezzük a munkánkat. (Zaj, közbeszólások. - Dr. Bárándy Gergely: Az állam én vagyok.) Ezért a választópolgárainkat ért sértést ismételten vissza kell utasítanom. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 112 2012.11.05. 0:55  109-116

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Igen, a benyújtott földtörvénynek az a célja - és alkalmas is rá -, hogy meghonosítsa azokat a szabályokat, amelyek Ausztriában vagy Franciaországban, miközben a jogi lehetőség fönntartatik, a valóságban lehetetlenné teszi, hogy külföldiek termőföldet vásároljanak. Ugyanazokat a védelmi mechanizmusokat építi be a magyar mezőgazdaság és földtörvény rendszerébe, mint amit tőlünk nyugatra mások sikeresen alkalmaznak. Tehát a válaszom: igen.

Ha azonban ön úgy látja, hogy ez kevés, fölhívom a figyelmét, hogy ez egy folyamatban lévő parlamenti vita, a törvényjavaslat a tisztelt Ház előtt van, döntések még nem születtek. Legyen kedves észrevételeit tudatni a parlamenti vita normális rendjében, és igyekszünk a mi céljainkkal egyező javaslatait befogadni a törvényjavaslat végleges formájába. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 116 2012.11.05. 1:11  109-116

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Ha jól értettem a második hozzászólását, akkor itt a zsebszerződésekről beszélt. Azt javaslom, hogy tanulmányozza át még egyszer a törvényjavaslatot, szívesen állunk rendelkezésére. Meg tudjuk mutatni azokat a paragrafusokat, amelyek, miközben a törvény semmifajta visszaható hatállyal nem rendelkezik, szerintem helyesen, aközben a korábban megkötött zsebszerződések jövőben történő érvényesítését lehetetlenné teszik. Ez a jó megoldás. Ez egy pontos, jogilag kidolgozott, garantált megoldás.

Induljunk el, alkossuk meg ezt a törvényt, jöjjenek fölszínre a zsebszerződések, ki fog derülni, hogy önnek van igaza vagy nekem. Meggyőződésem szerint mi sikeres munkát végzünk, és ezért a zsebszerződések meg fognak szűnni. Amennyiben pedig úgy látjuk, hogy mégsem, akkor állunk ismét az önök rendelkezésére, és módosítsuk a törvényjavaslatot ott, ahol szükséges.

Nekem elég sok vitám van olyanokkal, akikkel nem értek egyet a célokban. Úgy látom, önnel mintha a célokban egyetértenék, csak a részletkérdésekben nem. Legalább mi ne raboljuk egymás idejét.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 120 2012.11.05. 0:57  117-124

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Leginkább az, aki magára veszi. Úgy látom, hogy ön magára vette. Ebben van a kérdésre adandó válaszom.

Ami pedig a konkrétumot illeti, tisztelt képviselőtársam, én is keveslem, ha jól látom, ön is. Ha jól látom, ön is azt mondja, hogy nagyobb arányban kellene nyerni magyaroknak közbeszerzést. Szerintem is, egyetértek. Sőt, ha jól értem, azt mondja, hogy egyedül is kellene hogy nyerjenek. Egyetértek.

(15.50)

Azokat a cégeket, amelyek magyar cégek, és képesek közbeszerzési pályázatokon nyerni, szerintem üdvözölni kell, hogy végre van Magyarországon olyan helyzet, amikor nagy nemzetközi cégekkel versenyben képes valaki nyerni. Egyetértek önnel. Szívesen fogadunk olyan javaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kell elérnünk, hogy még több magyar cég nyerjen, és minél ritkábban kényszerüljön arra, hogy másokkal konzorciumban induljon. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 124 2012.11.05. 0:28  117-124

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Hálás vagyok, képviselő úr, az utolsó mondatáért, mert már majdnem komolyan vettem, amit mondott, és már azt kerestem, hogy esetleg hogyan tudok olyan lehetőséget fölkínálni, hogy akkor nézzük át a közbeszerzési törvényt, nyújtsunk be módosításokat, úgy, ahogyan szükségesnek látják ezt önök. De kiderült itt, hogy nem erről van szó - fölolvasott egy 2014-es választási beszédet.

Köszönöm szépen. (Derültség, taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 136 2012.11.05. 1:48  133-140

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Izgalmas kérdés, és nagyon sajnálom, hogy alig két perc áll a rendelkezésemre (Dr. Józsa István: Ki kell használni!), hogy megvilágítsam a modernség és a tradíció összefüggését. Talán a legjobb, hogyha a filozófiai magyarázatok helyett Bajorországra irányítom az ön figyelmét. Tehát mi úgy képzeljük el a modernséget, ahogy nagyjából az Bajorország környékén hétköznapilag felfogott: az embernek persze van bőrnadrágja, de van otthon laptopja; miközben természetesen osztrák, alpesi és bajor dalokat énekel, aközben a világ legmodernebb gépkocsijait gyártja. Nem látom az ellentmondást, nem látom a hagyomány és a modernség ilyen módon felfogott kettősének az ellentétjét.

Ellenben, ha már fölkínálta a lehetőséget, röviden fölolvasom az inkriminált mondatot, amely nem nyerte el az ön tetszését, hátha másét most elnyeri. Ez így hangzott ez év szeptemberében: "A turul őskép, a magyarok ősképe, beleszületünk, akárcsak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt s az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe. Tisztelet a múlt előtt, éljen a jövő!" (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 140 2012.11.05. 1:41  133-140

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Pedig olyan jól indult, kár, hogy megint gyalázkodásba torkollott. Ez egy izgalmas kérdés, és szerintem kár a miniszterelnöki személyes támadás céljára fölhasználni. Nagyon fontos kérdéskör, hogy vajon a mindenkori miniszterelnök - és most tegyük könnyebbé a beszélgetés személyes vonatkozását -, a mindenkori miniszterelnök megnevezhet-e olyan jelképeket, elmehet-e olyan jelképek avatására, amelyeket ugyan nagyon sokan magukénak éreznek, de nem biztos, hogy mindenki. Mert például én el tudom képzelni, hogy önt valamilyen rejtélyes okból, ami nem tartozik rám, a turul idegesíti, mások meg úgy gondolják, hogy ez egy nemzeti jelkép, és inkább örülünk neki, tiszteletet... - szóval egyáltalán a mi lelkünket fölemeli, és ez egy komoly kérdés, itt döntést kell hoznia a mindenkori miniszterelnöknek.

Én a tisztelet kultúrája nevében - a tisztelet kultúrája nevében - olyan ünnepségekre, szimbolikus eseményekre is elmegyek, amelyek az ország egy része számára fontosak, és nem kell azt föltételeznem, hogy önmagában az a szimbólum bárki mást sérthetne. Be nem látom, tisztelt képviselőtársam, hogy amikor miniszterelnökként egy turulszobor avatásán beszédet mondok, (Közbeszólás az MSZP soraiból.) és nincs a tartalmában semmi olyan, ami önre nézve sértő volna, miért sérelmezi ezt. Miért akarja ezt a szabadságot megvonni tőlem vagy azoktól, akik számára ez az esemény fontos? (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 144 2012.11.05. 2:09  141-148

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Először egy közös kiindulópontot szeretnék találni önnel, ugyanis az ügy, amiről beszélünk, vagyis hogy időnként brutális emberölések tanúi vagyunk, vagy az erről szóló hírek olvasói vagyunk, mindannyiunkat fölkavar, és ilyenkor higgadtságra van szükség, hogy találjunk valami, a higgadt gondolkodáshoz szükséges közös kiindulópontot.

Szeretném leszögezni, hogy nagyon nehezen tudok vagy talán nem is tudok elképzelni olyan szigorú törvényi szabályozást, amely garantálná, hogy nem követnek el súlyos bűncselekményt egy társadalomban.

(16.10)

Ezt csak azért mondom el önnek, mert az a tény, hogy egy bűncselekmény megtörténik, nem feltétlenül azt igazolja, hogy egyébként a büntető törvénykönyv nem elég szigorú, és nem tesz meg mindent a bűnüldöző hatóság, hogy fellépjen ez ellen.

És ha innen nézzük a dolgot, akkor inkább azt kell mondanom önnek, hogy az életellenes bűncselekmények száma az elmúlt időszakban csökkent. Ezt óvatosan mondom, mert ez, mondjuk, sikernek is hangozhatnék, holott én azt gondolom, hogy egy elvesztett élet is több annál, mint amennyi elveszhet, tehát itt nincs siker. De az illúzió, hogy létezik egy olyan mágikus törvényi szabályozás, amely nullára szorítja vissza az emberben rejtőző rosszat, és soha nem teszi lehetővé, hogy az onnan kitörjön; ilyen szabályozás szerintem nincsen.

Most vitatkozhatunk arról, hogy kell-e, lehet-e, jó-e, helyes-e a halálbüntetés intézménye, én azonban nem kibújni akarok a válasz alól, csak egész egyszerűen a tényt akarom rögzíteni, hogy ez a vita szerintem a következő okokból nem időszerű ma Magyarországon; pontosabban, mint minden vita, ez is lehet időszerű, mert az elmeélt ugyan pallérozza, de gyakorlati konzekvenciái nem lehetnek, ezért mondom, hogy most talán nem időszerű. Ugyanis amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, amiről egyébként népszavazással döntöttünk, akkor elfogadtuk a közösségi jognak azt a szabályát is, ami az európai uniós tagállamokban nem teszi lehetővé a halálbüntetés bevezetését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 148 2012.11.05. 0:30  141-148

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Miközben számos filozófiai megközelítéssel, amiket itt most hallhattunk, egyetértek, és szívesen gondolnám egy közös beszélgetésben tovább ezeket a filozófiai tételeket, most csak a tényt szeretném rögzíteni, hogy ne legyen közöttünk félreértés.

A dolog úgy áll, hogy az Európai Unió alapvető jogok chartája, amelyet Magyarország is ratifikált, egyértelműen tiltja a halálbüntetést. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 152 2012.11.05. 2:02  149-156

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Engedje meg, hogy először, tisztelt képviselőtársam, az első két mondatát idézzem ide, mert fontosnak éreztem. Tehát nekem is van egy olyan érzésem, ahogy ön fogalmazott, hogy ön engem állandóan felhív és szembesít, ezért bennem is beszélgetés helyett inkább ilyen ügyészségi kihallgatásszerű hangulat alakul ki, amikor válaszolnom kell önnek. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban. - Göndör István: Szerényebben!) Holott én igyekszem ezt a lehető legbarátibb módon megtenni, de mégis van ebben egy ilyen, hogy mondjam: régi időkre emlékeztető, merthogy már voltam ilyen helyzetben (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.), kihallgatás.

No, de akárhogy is, ismét abban a helyzetben vagyok, hogy én egyetértek önnel. Tehát az ön állítása az, hogy a pénzügyi spekulációs ügyleteket meg kell adóztatni - ebben egyetértés van közöttünk. Én úgy tudom, hogy a miáltalunk javasolt tranzakciós illeték a pénzügyi spekulációs műveletekre egy magasabb kulccsal, mint az egyszerű tranzakcióra, igenis helyez, hát nem mondom, hogy büntetést, hanem mondjuk, állami bevételt vagy illetéket. Tehát az, amit ön kér, az meg fog valósulni Magyarországon.

Ettől egy különböző vita az, hogy egyébként a tranzakciós illetéket ezen túl még más típusú tranzakciókra is ki kell-e vetni vagy nem. Ezt a második kérdést nem a spekulációval összefüggésben érdemes szemlélnünk, hanem azzal a gondolattal összefüggésben, hogy megpróbáljuk a forgalomból származó költségvetési bevételeket növelni, és a munkát terhelő adókat, járulékokat pedig csökkenteni próbáljuk.

Tehát itt nem a spekuláció a döntő szempont, hanem a járulék- és adórendszer súlypontjának áthelyezése. Ha ezt a két szempontot egyszerre tartja szem előtt, akkor látni fogja, hogy az általunk benyújtott, tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat egy törvénytestben mind a két igényt megpróbálja kielégíteni. Ez okozhatta a konfúziót, de remélem, hogy a válaszommal sikerült e két kérdést egymástól különválasztani. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 156 2012.11.05. 1:13  149-156

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szeretném emlékeztetni a gazdasági miniszter úr expozéjára, ahol világossá tette, hogy a tranzakciós illeték igazi értelme az, hogy a munkahelyvédelmi akciótervet, ami egy célzott, szociális adócsökkentés, végre tudjuk hajtani. Ilyen értelemben tehát ez a bevétel nem egy feneketlen zsákba megy, hanem jól láthatóan egy szociális célú adócsökkentést, a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósulását teszi lehetővé, ezért szerintünk vállalható és helyes megoldás.

(16.20)

Az áthárítás kérdésében meg azt javaslom, hogy várjunk egy kicsit, mert ezt a vitát én már két évvel ezelőtt átéltem, amikor azt mondták, hogy a bankadót is majd a bankok át fogják hárítani, és ha megnézik a számokat, akkor jól látható, hogy ez nem igaz, nem ez történt.

Visszatérve viszont a kérdésének lényegére - erre most már itt alig van időm -, valóban a franciák és a németek egy európai szintű tranzakciós illeték bevezetését kezdeményezték. Mi ehhez nem csatlakozunk, azért nem csatlakozunk, mert az abból származó bevétel bemegy a brüsszeli bürokratákhoz, és a brüsszeli bevételnek adja a részét és nem pedig a magyar költségvetésnek. Ezért nekünk az a nemzeti érdekünk, hogy saját tranzakciós illetékünk legyen. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Helyes! - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Hű! - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 168 2012.11.05. 2:18  165-172

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Először is keressük meg azt a keveset, ami az ön hozzászólásából örömre ad okot. Szerintem örömre ad okot az, hogy vannak olyan magyar tulajdonban álló cégek, amelyek képesek arra, hogy nemcsak a magyar államhatárokon belül, hanem azokon kívül is üzleti sikereket érjenek el. Ez szerintem jó dolog. Az lenne jó, ha minél több ilyen cég, vállalat, cégcsoport működne, amely magyar tulajdonban van, és az egész Kárpát-medencében, urambocsá, azon túl is - mert vannak ilyenek is, a Richter Gedeont például nem említette - versenyképesek és sikeresek. Azt hiszem, ebben egyetértünk.

A következő kérdés, ha jól értettem a felvetését, az, hogy a magyar cégeknél elő kell-e írni valamilyen etnikai, származási vagy nyelvtudási kvótát vagy sem. Szeretném rögzíteni, még mielőtt egy olyan ügybe keveredne a magyar kormány, amire nincs szüksége - éppen elég ügyben vagyunk, amire szintén nincs szükségünk, de már benne vagyunk -, ezek a cégek nem állami tulajdonban állnak. Tehát ebben a pillanatban ma tulajdonosi oldalról a magyar állam semmilyen utasítást nem adhat ezeknek a cégeknek, hogy mit tegyenek és mit nem. Ráadásul közhatalmi pozícióból sem tehet ilyet, mert a magyar államhatalom nem adhat utasítást ezeknek a cégeknek a különböző belső ügyeikre nézve. Ez tiszteletben tartandó két általános jogelv.

Azonban az élet nem olyan tisztán és elvágólag hever, mint ahogy azt az ember a jogszabályokból gondolná, ezért természetesen van értelme minden felszólamlásnak, mint például az ön imént elhangzott felszólalásának is. Én javaslom - kormánypárti képviselők nem egyszer és nem kétszer tették ezt már meg -, hogy a nép által megválasztott képviselőként ezeket az igényeiket, véleményeiket, benyomásaikat rendszeresen közvetítsék ezek felé a cégek felé, és ilyen értelemben a politikában megengedett eszközzel próbálják őket befolyásolni. De ez nem lehet kormányzati ügy, ez egy képviselői feladat, javaslom, hogy ezt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők végezzék el. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 172 2012.11.05. 0:48  165-172

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szeretném megismételni és világossá tenni, hogy a magyar kormánynak az itt megjelölt cégek közül egyikben sincs olyan tulajdonrésze, amely tulajdonosi oldalról lehetővé tenné, hogy utasításokat adjunk ezen cégek vezetőinek. Ez az első dolog.

A második: ön szó szerint azt kérdezte, van-e eszköz, hogy rászorítsa a kormány. Nincs. A "rászorítás" szót nem tudom használni, a magyar kormánynak nincs olyan eszköze, hogy rászorítsa ezeket a cégeket.

Az a kérdés, hogy önöknek, képviselőknek - ideértve parlamenti kormánypárti képviselőket is, akik ezt többször megtették - áll-e a rendelkezésükre eszköz, hogy befolyásolják őket. A válaszom az, hogy igen, és javaslom, hogy használják is ezt az eszközt. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 92 2012.12.03. 1:47  89-96

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Egy fontos kérdésről van szó, legalábbis a kormányzati munka szempontjából fontos kérdésről. A kérdés úgy tehető föl: ahhoz, hogy egy kormány megfelelő színvonalon tudja szolgálni a polgárait, honnan gyűjtse be azt a tudást, amivel maga az államigazgatás nem rendelkezik? Ilyenkor szoktak tanácsadói szerződéseket, szakértői megbízásokat és egyebeket kiadni.

Amikor a kormányzásunk megkezdődött, akkor azt gondoltam - és azt is ígértem -, hogy körülbelül a fele összegéből meg fogjuk oldani ezt a tudásbevonást a kormányzati munkába, ahhoz képest, mint amennyit önök erre elköltöttek. Szeretném jelezni, hogy még az egyötödénél sem tartunk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az elmúlt időszakban sikerült földeríteni, hogy körülbelül 18 milliárd forintnyi összeget költöttek el önök erre a célra, 18 milliárd forintot. (Dr. Józsa István: Mese.) Ehhez képest most a kormány körülbelül 3 milliárd forint magasságánál tart. Remélem, nem lesz szükség arra, hogy az önök által elköltött összeg feléig emeljük ezt az összeget, és a kormány működését ezzel a költségszinttel is meg tudjuk, meg tudom személyesen is oldani.

Ami pedig a nyilvánosság kérdését illeti, azt tudom mondani önnek, hogy minden olyan tanulmányt szívesen nyilvánosságra hozunk, amelynek a javaslatait megfogadtuk. De nem áll módomban nyilvánosságra hozni olyan tanulmányokat és olyan javaslatokat, amelyekkel - belső viták után - végül is szemben foglaltunk állást. Úgyhogy örömmel állok rendelkezésére, meg tudjuk mutatni, hogy melyik döntéshez milyen, azt megtámogató szakértői anyagot használtunk föl, de a belső vitákról, úgy, ahogyan eddig, a jövőben sem kívánom önöket tájékoztatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 96 2012.12.03. 0:58  89-96

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is szeretném megköszönni képviselő úrnak, hogy a szóban forgó összeget különböző foglalkozási csoportokra koponyánként lebontotta. Az a kérésem, hogy a 18 milliárddal is tegye ezt meg, és akkor korrekt összevetést tudunk elvégezni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Fontos kérdésről van szó, a korrektség is fontos, ha az ügy maga fontos, ezért arra kérem, hogy legyen korrekt, amikor a számokat idézi.

Egyébként arra, hogy mit kell, s mit nem, s amit igen, milyen körülmények között kell nyilvánosságra hozni, a magyar jogrendszer világosan szabályozza. A döntés-előkészítő anyagokra is vonatkozó szabályok vannak, ezeket a magyar kormány betartja, és ezek tiszteletben tartása mellett végzi a munkáját. Amit kell, nyilvánosságra hozunk, amiről úgy gondoljuk, hogy hasznos nyilvánosságra hozni, bár döntés-előkészítő anyag volt, azt nyilvánosságra hozzuk. Mindent, ami azonban a későbbi döntésünk végrehajtását gyengítené, nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 100 2012.12.03. 2:10  97-104

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Országgyűlés számos alkalommal foglalkozott a magyar gazdaság helyzetének kérdésével. Hogy csak egy példát említsek: a költségvetési törvények rendszeresen erről szólnak. Ne rója föl nekünk az önök által el nem mondott beszédek hiányát!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Régi vita ez közöttünk. Világosan megmondtuk a kormány megalakulásakor, hogy mi nem vagyunk hajlandók további megszorításokat végrehajtani a lakosságon (Vágó Gábor tapsol.), világosan elmondtuk, hogy a nyugdíjak reálértékét meg fogjuk őrizni.

Kérem - tudom, hogy általában nem szokás ellenzéki képviselőnek elismerni a kormány tevékenységét, de mégis arra kérem -, nézzen körül, hogy mégis mi zajlik Európában, és arra kérem, hogy egy rövid pillanat erejéig azért méltányolja annak a törekvésünknek a sikerességét, hogy válság ide, válság oda, összeomló eurózónás országok ide vagy oda, a nyugdíjak reálértékét minden évben pontosan sikerült megőriznünk. (Taps a kormánypártok soraiban.) Talán még az is megérdemelne egy fejbiccentést, hogy a családtámogatásokra fordított összeget pedig jelentős mértékben sikerült növelni, dacára annak egyébként, hogy egész Európában válság van.

Ami az államadósság kérdését illeti - anélkül, hogy mély szakmai vitába bonyolódnék önnel -, az államadósságot a nemzeti össztermék százalékában fejezik ki; egy szám önmagában lehet sok is meg kevés is. Az a kérdés, hogy a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez milyen arányban mutatja magát, vagyis hogyan aránylik. Azt szeretném mondani önnek, hogy a '13-as esztendőben az Európai Unióban - tehát 28 tagállamról beszélek - öt olyan ország lesz, amely képes csökkenteni az államadósságát, és a legnagyobb arányban, a nemzeti össztermékéhez mérten legnagyobb arányban Magyarország fogja csökkenteni az államadósságát. Ez is megér legalább egy biccentést.

(15.30)

Ami pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, azt a kérdést illeti, hogy menekülnének a befektetők, most csak a német adatokat tudom fejből mondani önnek, mert ezzel foglalkoztam legutóbb: a kormány megalakulása óta Németországból 5 milliárd eurónyi beruházás érkezett, 18 új gyárat nyitottunk meg, és 22-nek növeltük meg a kapacitását.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 104 2012.12.03. 1:12  97-104

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először talán arról, amiben úgy érzem, hogy egyetértek önnel. A dolog nem úgy fest, hogy menekülne a külföldi tőke, az előbb elmondtam, hogy a német tőke körülbelül hogyan viselkedett, hanem arról van szó, hogy a magyar kis- és középvállalkozások beruházásai csökkennek továbbra is. Önnek ebben igaza van, és erről lehet is értelmes vitát tartani. Erről különböző fölfogások léteznek, mi ennek az oka, és hogyan lehet rajta változtatni. Az én fölfogásom az, hogy miután ezek a vállalkozások az előző években különösen devizában adósodtak el, ezért ezek a vállalkozások, a magyar kis- és középvállalkozások, szemben a multikkal, nincsenek abban a helyzetben, hogy hitelekből újabb beruházásokat tudjanak végrehajtani. Ez az igazi probléma.

A kormány négy lépésben akarja kiszabadítani az országot az adósságcsapdából. Államadósságot csökkent, devizahitelek kiváltásával a családokat akarja kisegíteni az adósságcsapdából, most az önkormányzatokon a sor, majd következnek az egyetemek, sportszervezetek, és így tovább, és végezetül pedig a devizában eladósodott vállalkozásoknak is szeretnénk a következő félévben programot kínálni, amelyből ismét beruházhatnának Magyarországon. Kérem, ha idekerül majd az előterjesztés, legyen kedves, és támogassa. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 112 2012.12.03. 2:12  109-116

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mielőtt érdemben válaszolnék, képviselő asszony, az ön kérdésére, először is azt a jó hírt hadd osszam meg önökkel és az ország nyilvánosságával is, hogy a magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre, és ezért ma Magyarországon több fűtött szálláshely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan él Magyarországon. Tehát senki, egyetlenegy honfitársunk sem kényszerül arra, hogy a szabad ég alatt vészelje át a telet, mert a kormány gondoskodott arról, hogy mindenki megfelelő körülmények között, fedél alatt tölthesse el ezeket a nehéz heteket, esetleg hónapokat.

Ami az ön kérdését illeti, kettéválasztom, ha megengedi: van a hajléktalanügy és van az alkotmányosságról való gondolkodás. Ha belefér, akkor a másodikról is mondanék néhány szót.

Először is: életszerűtlennek tartom az Alkotmánybíróság döntését, de köteles vagyok tiszteletben tartani. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez egy rossz szabály. Következésképpen, szeretném megváltoztatni. Először szeretném megtudni, hogy csak én gondolom-e ezt így, vagy még sokan vannak ebben az országban. Ugyanis nemcsak kisebbség, hanem többség is létezik, az ő véleményük is nyom a latban. Ezért nemzeti konzultációt fogok indítani (Közbeszólások az MSZP soraiból: Már megint?) a megyei jogú városokban, hogy kikérjem az ott lakó emberek véleményét, hogy mit szeretnének ezzel a kérdéssel tenni. És ha az, amit ők tenni szeretnének, eltér attól, mint amit az Alkotmánybíróság helyesnek tart, akkor olyan alkotmányos szabályokat fogunk ide beterjeszteni, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata ebben a kérdésben érvényesüljön. Ez az első kérdés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ami a második kérdéskört illeti, mindannyian tudjuk, hogy az alkotmány egy emberi alkotás. Megfelelő szabályok mellett létrejött emberi alkotás, tisztelet jár neki, de miután emberi alkotás, meg is lehet változtatni. A változtatásra szabályok vonatkoznak, azokat a szabályokat tiszteletben kell tartani, és így kell létrehozni olyan alkotmányos szabályokat, amelyek életszerű jogi szabályozást tesznek majd lehetővé például ebben a kérdésben. Erről a szándékunkról nem áll módunkban lemondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 116 2012.12.03. 0:57  109-116

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is, itt is azt keresem először, hogy miben értünk egyet. Egyetértünk abban, hogy a hajléktalanság egy olyan társadalmi jelenség, amelynek a felszámolása, visszaszorítása erkölcsi kérdés, és ezért egy kormánynak nemcsak a többség szempontjából, hanem a szükséget elszenvedők szempontjából is szemlélni kell a helyzetet.

Itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy megköszönjem az összes civil szervezetnek és karitatív szervezetnek, amelyek az elmúlt években a kormánnyal együttműködve mindent megtettek annak érdekében, hogy a hajléktalanok helyzete elviselhetővé váljon Magyarországon.

Várom az indítványokat. Minden olyan javaslatot, amely a hajléktalanok helyzetén kíván javítani, szívesen fontolunk meg. Ugyanakkor nem mondunk le arról a jogunkról sem, a hajléktalanság mint élethelyzet nem ok arra, hogy elviselhetetlenné tegyük a többi, nem hajléktalan ember életét. Az ő jogaikat is védeni kell, és a kormánytöbbség ezt meg is fogja tenni.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 130 2012.12.03. 2:15  127-134

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Steiner Képviselőtársam! Németh Zsolt államtitkár úrral kapcsolatos kritikáját visszautasítom, a kérését nem fogadom el. Az államtitkár urat régről ismerem, nemcsak az itt elmondott válasza, hanem egész politikai pályafutása mindig is a kisebbségek, az elnyomottak és a megkülönböztetést elszenvedők melletti kiállás jegyében telt el. (Taps a kormánypártok soraiban.) Becsületesebb embert erre a munkára aligha találhatunk.

Egyúttal, képviselő úr, kérem, engedje meg, hogy megköszönjem Rogán Antal képviselőtársamnak, hogy megfelelő súllyal, barátsággal és emberséggel képviselte a kormányzó pártokat a tegnapi tömegrendezvényen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ami a konkrét ügyet illeti, tisztelt képviselő úr, a múlt héten, önnek igaza van, olyan mondatok hangzottak el az Országház épületében, amelyek nem méltóak Magyarországhoz. Egy képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy készítsen listákat. Ezt a felszólítást a kormány nevében visszautasítottam. Szeretném, ha tudná, hogy ameddig én ezen a helyen állok, addig Magyarországon senkit sem érhet semmilyen bántódás vagy megkülönböztetés hite, meggyőződése vagy származása miatt. Szeretném világossá tenni az ön számára is és önnel együtt minden honfitársam számára, hogy mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat. A magyar nemzet olyan nemzet, amely megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogom hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől. Ezért erről a helyről is az emberi méltóság melletti egységre szólítom fel Magyarország polgárait.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 134 2012.12.03. 0:35  127-134

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, nem politikai, hanem személyes módon szeretnék önnek válaszolni. Egyszer önt megtámadták a származása miatt, itt a parlamentben szólalt föl. Én akkor megígértem önnek, bármi is történik, rám számíthat. És most hiába beszél kettős beszédről, hiába nem fogadja el a gesztusunkat, akkor is, ha önt bármilyen bántódás éri, ránk számíthat, mi meg fogjuk önt védeni. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 138 2012.12.03. 2:27  135-142

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Komoly és fontos, fajsúlyos kérdések keveredtek itt össze egymással az ön hozzászólásában, és annyiban persze önnek igaza van, hogy mindegyik önmagában is komoly parlamenti vitát érdemel. De két percben nem fogjuk tudni megbeszélni egyszerre az európai uniós csatlakozásunk alapkérdéseit, az eurózóna jövőjét, az agrártámogatások jövőjét, a kivándorlás, bevándorlás, külföldi munkavállalás kérdését. Tehát arra kérem, hogy egyetlen dologra összpontosítsuk, ha lehet, ezt a mostani beszélgetésünket.

Én leginkább azzal a kérdéssel foglalkoznék szívesen, hogy arra az Európai Unióra mondtunk-e igent a népszavazáson, mint ami most kirajzolódik a szemünk előtt. Ez ugyanis egy fontos kérdés. És a válasz nyilván úgy hangzik, hogy nem. Tehát amikor az Európai Unióról Magyarországon népszavazás volt, és a belépés mellett döntöttünk, akkor jó néhány olyan belső döntés, intézkedés, újabb integrációs forma - ön is említett néhányat -, például az eurózóna kiterjedése, de még inkább a bankadó, a fiskális paktum még a horizonton sem volt, nemhogy meg lehetett volna fontolni. Ebben önnek teljesen igaza van.

A kérdés az, hogy mit lehet ilyenkor tenni, különös tekintettel arra, hogy egyébként jól láthatóan az Európai Unió átalakulása nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem egyre gyorsuló ütemben történik meg. Tehát ha ma hoznánk ismét egy döntést, egy év után ezt a beszélgetést ismét hallhatná a nagyérdemű közönség.

Tehát a magyar kormány a következőket tudta tenni ebben az ügyben. A legteljesebb nyíltsággal kommunikálunk, beszélünk és tárgyalunk az összes frakcióval, ideértve egyébként az önökét is. Létezik a parlamentnek egy nagybizottsága, ahol minden európai uniós csúcs előtt jómagam elfogadok egy meghívást, a legszélesebb és legmélyebb dimenziókat is érintve tájékoztatom önöket arról, hogy mégis mi történik, mi várható, sőt támogatást is, időnként segítséget is szoktam kérni a Magyar Országgyűléstől. Ezt a gyakorlatot fönntartjuk. Az új alkotmányba pedig beleírtuk, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint, tehát ha valaki csatlakozni akarna az eurózónához, akkor mostantól kezdve ehhez egy kétharmados parlamenti többségű alkotmánymódosítás volna szükséges. Ezzel megadtuk az eurózónához való csatlakozásnak a demokratikus alapjait.

Eddig ennyit tudtunk tenni. Szerintem, tisztelt képviselőtársam, ez nem is kevés.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 142 2012.12.03. 0:56  135-142

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Egyenes kérdésre egyenes válasz dukál. Az én álláspontom, tisztelt képviselő úr, hogy belül kell maradni. Helyes döntés volt, hogy beléptünk. A változások kétségkívül gyorsak. Magyarországnak a gyors változások mellett kell belül megvédenie az érdekeit. Erre a lehetőségek adottak. Ebben a pillanatban semmilyen alapszerződés-módosítást nem támogatok sem Magyarországon, sem az Európai Unióban, tekintettel arra, hogy a válság, különösen az eurózóna válsága olyan mély, hogy ha ezt most megtetézzük még egy alapszerződésről szóló vitával, csak a jóisten tudja, hogy hogyan mászunk ki ebből az európai válságból. A magyar kormány álláspontja tehát az, hogy segítsünk az eurózónának, hogy megoldhassa a problémáit, és eközben úgy viselkedjünk és úgy politizáljunk, hogy az Európai Unión belül Magyarország leginkább érvényesíteni tudja az érdekeit. Maradunk és harcolunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 156 2012.12.03. 1:03  153-158

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tudom, hogy nem helyes, de, tisztelt elnök úr, belefáradtam abba (Novák Előd: Mondjon le!), hogy olyan fiatal és kétségkívül lelkes parlamenti képviselők ócsárlását hallgassam, akik a hozzászólásukból is jól láthatóan azt sem tudják, mi fán terem az Európai Unió. (Dr. Józsa István: Ezért kérdeznek!) Ezért engedje meg, hogy csak annyit válaszoljak önön keresztül is a képviselő úrnak, hogy én mindent megteszek annak érdekében, hogy valahogy a magyar politikát megpróbáljuk ebből a posztkommunista korszakból kirángatni, és keresem azokat a pontokat, ahol értelmesen tudnánk egymással beszélni.

Tisztelt Képviselőtársam! Ott ül ön mögött Kovács László képviselő úr, ha valakivel, hát vele igazán sok vitám volt, de mind a mai napig én azt gondoltam, hogy a múltban is úgy volt, most is úgy van, meg a jövőben is úgy lesz, hogy amikor Magyarország nemzeti érdekeiről van szó, a nagy különbségek ellenére csak megpróbálunk egymással szót érteni. (Novák Előd: Az MSZMP KB tagja volt, miről beszél?)

Ami itt történik, az nem a szóértés kísérlete, nagyon sajnálom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 172 2012.12.03. 1:49  169-176

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Talán egy levelet is írtam önnek, amelyben tájékoztattam arról, hogy az ön javaslata alapján - igaz, némileg átalakítva, de mégiscsak - létre fog jönni ez a vitanap, amiről most ön itt a hozzászólásában beszélt.

A tanulsága ennek a vitanapnak - amelyen egyébként a kormány négy minisztériumának képviselője részt vett, és az a miniszter, aki személyesen felelős ezért a kérdéskörért, szintén részt vett, tehát úgy érzem, hogy a kormány megfelelő súllyal képviseltette magát. Szóval, a helyzet úgy áll, hogy ezeknek a vitanapoknak a kultúrája ebben a pillanatban még töredékesnek látszik - tehát egy dolog az, hogy megtörténik a vitanap, de nem tudjuk, hogy mi végre. Tehát azt gondolom, hogy a vitanapról a parlamentnek magának vagy az éppen illetékes bizottságnak egy összegzést kellene készítenie, aztán vagy parlamenti határozatot alkotni belőle, vagy valamilyen munkadokumentumot létrehozni. Ezt én nem tudom elvégezni a parlamenti képviselők helyett; önöknek javaslom, hogy ezt gondolják át és fontolják meg.

Amit mi teszünk minden vitanap esetében, ez a mostani cigány integrációról szóló vitanapra is igaz, és a nemrégen véget ért, közműcégekkel kapcsolatos vitanapra is igaz: a kormány ezekről készíttet saját magának egy összefoglalót; megnézzük, hogy voltak-e javaslatok kormányzati intézkedésekre; azokat megnézzük, hogy melyekkel értünk egyet és melyekkel nem; amelyekkel nem, azokról kicsit még vitatkozunk, hátha van közte olyan, amit be tudunk fogadni, és utána ezekből kormányzati akciótervek lesznek.

Tehát úgy látom, hogy a vitanap és a kormányzati politika közötti kapcsolatrendszer ki van építve, működik, de szerintem még itt a parlamenten belül egy lépés hiányzik ahhoz, hogy a vitanapok elnyerhessék az igazi értelmüket. Biztatom a parlament minden képviselőjét, hogy ezt a problémát oldják meg. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 176 2012.12.03. 0:09  169-176

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Ugyanazt az egyetlen szót kell megismételnem most válaszként, mint amit októberben is tettem vagy mondtam: megfontoljuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 2 2013.02.11. 9:48  1-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten ülést tartott az Európai Tanács. Mint önök is tudják, ez az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legmagasabb szintű tanácskozása. Alkotmányos szokásaink szerint ilyenkor a miniszterelnök tájékoztatja a tisztelt Házat a tárgyalások eredményeiről. Ez most különösen is indokolt, mert fontos döntések születtek a múlt héten Brüsszelben.

Hosszú és nehéz tárgyalássorozat végére került pont. Európa következő hét évét is meghatározó kérdések dőltek el. Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkezendő hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az Európai Unió politikai és gazdasági sakktábláján. A világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie. Számos európai ország esetében ez magától értetődő és természetes dolog, bennünket azonban a magyar történelem nem kényeztetett el, és ezért máig él az önfeladó alkalmazkodás és az önkéntes alárendelődés ösztöne. Akárhogyan is, az elmúlt két évben világossá tettük: a magyarok nem fogadják el a kettős mércét, egyenlő és méltányos elbánást várunk. Megadjuk, mindenkinek megadjuk, de mindenkitől el is várjuk a tiszteletet.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az uniós csúcson komoly magyar siker született. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta még ilyen sikert nem értünk el. Magyarország az európai költségvetési tárgyalásokon lényegében mindent elért, amit el lehetett érni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Magyarország a tekintélyes második helyet érte el Európában az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy míg az előző hét esztendőben minden magyar emberre 660 ezer forint uniós forrás jutott (Közbeszólások az MSZP soraiból.), addig ez az összeg a következő hét évben fejenként 712 ezer forint lesz. Ezzel ezüstérmesnek számítunk, egyetlen ország előz meg minket, még soha ennyi uniós támogatás nem jutott egy főre Magyarországon. Mindezt pedig akkor sikerült elérni, amikor egyébként a válság miatt az Unió teljes költségvetése jelentősen csökkent. Mi tehát egy kisebb tortából tudtunk a korábbinál is nagyobb szeletet kihasítani.

A következő hét évben tehát több pénz marad a magyarok zsebében az uniós költségvetésből, mint az előző hét évben. Ami pénzt ugyanis Magyarország befizet az uniós költségvetésbe, és amennyit onnan fel tud használni, annak az egyenlege számít, és az egyenlege jobb lett számunkra. Ez egy vitathatatlan tény; aki mást állít, nem mond igazat. A Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum egyébként a bruttó nemzeti jövedelem 3,6 százalékának felel meg.

Ezen felül, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, és sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát, amelyet eredetileg Brüsszel 75 százalékosra akart csökkenteni. Ez a kettő így együtt évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar költségvetésnek. Szintén jó hír, hogy a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak. Ugyanakkor sikerült elérnünk, hogy a négy legszegényebb magyar régiónak jutó támogatás nem csökkent, annak ellenére, hogy az eredeti javaslat szerint jelentős csökkentés fenyegette őket. Az elmaradott térségek méltánytalanul hátrányos helyzetét az Unió külön 1,5 milliárd euróval kívánja kompenzálni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország számára a mezőgazdaság kitörési pont. Ezért is fontos eredmény számunkra, hogy a nagy uniós költségvetési nyesés nem érinti az agrártámogatásokat. Az agrártámogatások megvédésében jól működött a francia-lengyel-román-magyar tengely.

(13.10)

Egy másik fontos részeredmény, hogy 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre. Olyan régiók támogatásáról van szó, ahol a 15-24 év közötti munkanélküliek aránya meghaladja a 25 százalékot. Ez a támogatás lehetőséget nyújt olyan munkahelyteremtő programok létrehozására, amelyek a fiatal munkavállalók számára nyitnak esélyt.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Van tehát okunk örülni és bizakodni, de nincs okunk hátradőlni. Amit kiharcoltunk, az egy lehetőség, egy pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet és hasznosíthat. Ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, azaz olyan programokat kell készíteni, olyan mezőgazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányokat kell szabni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. Úgy látom, hogy legfőbb feladatunk, hogy a támogatások jelentős részét, körülbelül 60 százalékát célzottan a gazdaság fejlesztésére és ezáltal új munkahelyek teremtésére fordítsuk. Folytatnunk kell tehát a munkát, hogy a most kiharcolt lehetőséget sikerre válthassuk.

Tisztelt Ház! Van ennek a magyar sikernek két fontos más tanulsága is. Az első, hogy csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll az érdekeiért. Mindannyian emlékezhetünk rá, korábban sokan biztattak bennünket arra, hogy ne ugráljunk, ne bocsátkozzunk vitába a nagyobbakkal, inkább szépen húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk. Mi 2010-ben szakítottunk ezzel a mentalitással, és ez a mostani megegyezés azt bizonyítja, hogy Magyarország számára ez a helyes út. Magyarország most végre jól járt, és csak azért járhatott jól, mert kiállt magáért. A költségvetési egyeztetések során Magyarország határozottan ragaszkodott az álláspontjához, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig elismerték a magyar embereknek az adósság és a hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit.

A másik nagy tanulság, tisztelt Ház, hogy a sikerekhez szövetségesekre van szükségünk. Magyarországnak sikerült szövetségeseket találni, és egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit. A siker kulcsa tehát lényegében két dologból áll: bátorságból, amellyel kiállunk a saját érdekeinkért, és bajtársiasságból, amellyel szövetségeseinkkel vállvetve küzdünk a közös érdekeinkért.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy illendő, hogy mondandóm végén köszönetet mondjak azoknak a kormányzati szakértőknek, tisztviselőknek, akik remek csapatmunkát végezve, fáradhatatlanul dolgozva megteremtették a sikeres politikai tárgyalások szakmai alapjait. Magyarország nevében köszönöm a munkájukat, önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 16 2013.02.11. 18:50  1-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezekben a napirend előtti felszólalásokban az az izgalmas, hogy lényegében a magyar politika minden fontos ügyéről szót válthatunk, ha akarunk, messze eltávolodva az első hozzászóló beszédének témáitól. Inkább az udvariasság, semmint az eredményes megvitatás reménye vezet, amikor reagálok azokra a fölvetésekre, amelyeket itt hallhattunk.

Ami a számokat illeti, távol áll tőlem, hogy bárkit kioktassak az európai uniós számítási módszereket illetően; ez volna korrekt, mert mi ebben éltük az utóbbi egy évben a munkaóráink tekintélyes részét. Csak annyit szeretnék kérni önöktől, hogy a szezont ne keverjük össze a fazonnal, és ha nem pontosan látják a számokat, akkor először tájékozódjanak. Ha pedig matematikai problémák adódnak, akkor talán az a leghelyesebb, ha azt a megoldást választják, hogy megnézik, az Európai Unió tagállamai egy főre jutva mennyi támogatást kapnak, és abban a sorrendben hol helyezkedik el Magyarország. És ha ezt nézik, akkor azt tudjuk mondani, hogy a litvánok után az egy főre jutó támogatást tekintve Magyarország a második helyen áll.

Hozzáteszem, hogy volt péntek hajnalban 5 és 6 óra között egy olyan pillanat, amikor elsők voltunk, de aztán a litvánok még további támogatásokat tárgyaltak ki maguknak. (Dr. Józsa István: Az a siker!) Mi pedig ezt egyáltalán nem bántuk, mert ők nemcsak a szovjet blokkhoz tartoztak, hanem őket el is nyelte a Szovjetunió, és ezért, ha bármilyen versenyben a balti államok előttünk végeznek, az egyáltalán nem bántja a magyarok igazságérzetét. (Taps a kormánypárti frakciókban.)

Ami azt a kérdést illeti, tisztelt hölgyeim és uraim, az ajánlatot, amit Mesterházy Attila képviselőtársam tett, örömmel fogadom el. Szerintem is tájékoztatnunk kellene a képviselőinket arról, hogy hogyan állnak a költségvetés ügyei. Azt javasolnám, arra biztassuk őket, hogy az Európai Parlamentben védjék meg ezt a költségvetést, mert ez jó Magyarország számára. Ha meg úgy alakul, hogy esetleg még előrébb is juthatnak, akkor azt meg ne akadályozzák meg. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Halkan mondom, mert nem szeretnék panaszkodni Mesterházy Attilánál, de, tisztelt frakcióvezető úr, van olyan MSZP-s képviselő, aki nem kevesebbet nyilatkozott, európai parlamenti képviselő, mint hogy ő szívesebben képviselné az Európai Unióban Luxemburgot, mint Magyarországot. (Felzúdulás a kormánypárti frakciókban. - Közbeszólások ugyanonnan: Kinga! Szégyen!)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a parlamenti képviselők meg tudják-e majd vitatni az E.ON nevű német nagy nemzetközi cég gáztározókra és az oroszokkal kötött gázszállítási szerződésre tett magyar kormányzati ajánlatát, azt tudom mondani, hogy itt van a Ház előtt az előterjesztés, tehát önök ezt meg tudják tárgyalni. (Dr. Józsa István: Nincs benne semmi.) Ha arra kíváncsiak, hogy ez egy nemzeti érdekekkel összhangban álló előterjesztés-e (Dr. Józsa István: Hűtlen kezelés! Túl van árazva!), ami egy érdekes és fontos kérdés, akkor javaslom, hogy fontolják meg a következőket.

Önök is tudják, hogy Magyarországon a lakossági rezsiárak rendkívül magasak. (Dr. Józsa István: Még magasabb lesz.) Általában is magas az árszínvonaluk, de ha összevetjük azzal, hogy mennyit keresnek a magyar családok, akkor pedig különösképpen magas. Ezért az az érdekünk mindannyiunknak, legalábbis én bízom abban, hogy az az érdekünk mindannyiunknak, hogy ezeket a számlákat, a családok által fizetett rezsiszámlákat csökkenteni tudjuk. Ebben fontos tétel a gáz. Nem minden háztartást érint, de sok millió háztartást érint.

Az is köztudott, hogy a gáz nagy része Oroszországból érkezik Magyarországra. Azt azonban már kevesen tudják, ezért most megragadom az alkalmat, hogy az ország közvéleményét tájékoztassam ebben az ügyben, hogy az Oroszországból Magyarországra érkező gázszállításokról szóló szerződések nem nálunk vannak. Hogy mennyiért jön Magyarországra a gáz Oroszországból, azt egy orosz cég és egy német cég közötti szerződés döntötte el egészen a legutóbbi időkig. Ha úgy tetszik, hogy a nemzeti radikálisok fülének is tessék, Magyarország energiafüggőségéről az oroszok és a németek tárgyaltak. Mi még csak tárgyaló felek sem voltunk.

A kérdés tehát, amit önöknek meg kell válaszolniuk, tisztelt nemzeti radikálisok és szocialisták és kedves zöldek, az az, hogy akarnak-e önök magyar államiságot. Akarnak-e szuverenitást? Akarják-e, hogy az ország életének fontos kérdéseiben mi, magyarok dönthessünk? Vagy továbbra is ahhoz van kedvük, mert ha támadják ezt a szerződést, akkor nem kevesebbet mondanak, mint hogy ehhez van kedvük, hogy a Magyarországra érkező gáz áráról, a szállítás körülményeiről, mindenről, ami fontos a magyar családoknak, továbbra se Magyarország döntsön, hanem a németek meg az oroszok? (Dr. Józsa István: Mese! Mese!) Tényleg ezt akarják?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek a szerződések most kerülnek a magyar állam tulajdonába. És ha nem kerülnek a magyar állam tulajdonába, akkor 2015 után, amikor ismét hosszú távú szerződést köthetünk, ha akarunk, akkor azt már a magyar állam fogja megkötni.

(13.50)

Erről kell beszélni, tisztelt hölgyeim és uraim. Ezért világosan kell arról beszélni: ki az, aki a magyarok oldalán, a magyar nemzeti függetlenség és szuverenitás oldalán áll; ki az, aki a magyar családokat támogatja; és ki az, aki a multinacionális cégeket és az idegen államokat, tisztelt hölgyeim és uraim. (Közbekiáltások a kormánypárti oldalon: Úgy van! - Taps ugyanott.)

Ami pedig ennek a szerződési csomagnak a második elemét illeti, amely a magyar gáztározókra vonatkozik, sosem rejtettem véka alá, most sem rejtem: arra törekszünk, hogy Magyarországon minden gáztárolásra alkalmas tározó magyar állami tulajdonba kerüljön. Ez a célkitűzésünk, ezt mi tárgyalások révén el fogjuk érni, ezen az úton nagy lépéseket tettünk előre az elmúlt hónapokban. (Dr. Józsa István: Kétszeres áron!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami Paks kérdését illeti - különösen Mesterházy Attila képviselőtársamnak szeretnék ezzel is válaszolni -, a magyar Országgyűlés a szocialista kormány előterjesztésére 2009-ben elfogadott egy határozatot. (Dr. Józsa István: Na, hogy szól?) Ez a határozat a következőképpen szól: az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló ilyen és ilyen törvény alapján a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Majd az indoklás azt mondja, hogy Magyarországnak szüksége van ezekre a beruházásokra. Hosszan érvelnek, maga a miniszter, a végén szavazunk, nézem, Mesterházy Attila is megszavazta. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Így állunk, tisztelt hölgyeim és uraim.

Tehát két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. (Mesterházy Attila: Almát a körtével, és megállapítja, hogy a banán görbe.) Az első egy jogi kérdés. Miután a Magyar Országgyűlés hozott egy döntést, a kormánynak az a dolga, hogy ezt a parlamenti döntést végrehajtsa, ebbe az irányba haladunk. Ez egy jogi kérdés.

A második kérdés politikai kérdés. (Dr. Józsa István közbeszól.) A második kérdés politikai kérdés: hogyan ítéljük meg a magyar energiarendszer jövőjét, és milyen módon akarunk dönteni erről a beruházásról. Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően nemzetközi tender kerül majd kiírásra. Azok a találgatások, amelyek pedig tulajdonrészekről szólnak, egyértelműen hamisak. Szeretném tájékoztatni - kihasználva az önök által teremtett lehetőséget - a magyar közvéleményt, hogy Magyarországon az atomerőmű továbbra is - és amíg mi vagyunk kormányon, biztosan, száz százalékban - magyar állami tulajdonban lesz. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Schiffer képviselő úrnak a számbeli tévedéseiről, azt hiszem, hogy Rogán Antal már precízen beszélt (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Matematika, negyedik osztály.), most csak arra a kérdésre szeretnék itt röviden válaszolni, hogy az Európai Unióból érkező agrártámogatás hova kerül. Miután az Európai Unióból érkező agrártámogatások tekintélyes része úgynevezett közvetlen kifizetés, tehát a földet megművelőkhöz kerül, ezért erre a kérdésre úgy hangzik a válasz: az európai uniós agrártámogatások oda kerülnek, azokhoz kerülnek, akik egyébként a földet ténylegesen művelik. Ebből a szempontból érdemes megnézni a tisztelt Ház előtt fekvő földtörvényt, amely egyértelműen meg akarja határozni, hogy ki a földműves, és világossá akarja tenni, hogy földet ki szerezhet, és milyen feltételek mellett művelhet. Azt gondolom tehát, az európai uniós agrárpolitika és a magyar nemzeti érdekek összehangolása a földtörvényen, az integrációról és a mezőgazdasági üzemekről szóló törvényeken keresztül valósítható meg. Ez a lehetőség itt van a magyar parlament előtt, kérem a tisztelt képviselőket, hogy ezt az összhangot teremtsék meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arra a kérdésére, hogy az Európai Unióból érkező pénzek milyen módon fogják a közfoglalkoztatást segíteni, el kell hogy mondjam, hogy az európai uniós pénzeket csak mérsékelten lehet közfoglalkoztatásra fölhasználni, mert alapvetően csak képzésekhez kapcsolódó munkára lehet használni, ezért itt törvényi korlátok vannak, mindegy, hogy a magyar kormány e tekintetben mit szeretne. Én mást szeretnék ugyan, de ennek itt most semmilyen jelentősége sincs.

Ellenben szeretném ismételten szelíden, de határozottan visszaverni azokat a kísérleteket, ezt most Schiffer úrral kell... - az ő fejéből pattant ez itt elő (Derültség.), amely újra és újra megpróbálja a közfoglalkoztatást negatív gazdasági fejleményként beállítani. Ez azért indokolja a visszautasítást, mert innen már csak egy fél lépést kell tenni, hogy megbántsuk azokat is, akik közfoglalkoztatásból élnek. Márpedig Magyarországon sok százezren élnek belőle. Nekik nem mondhatjuk azt, amit a makroközgazdászok szeretnek mondani, hogy úgy kell a gazdaságnak fejlődnie, hogy a piac adjon mindenki számára munkalehetőséget. Ezt mondták nekik kormányok húsz éven keresztül, hogy majd a piac. És én egyetértek azzal, hogy a piacot erősíteni kell abbéli képessége tekintetében, hogy minél több embernek adjon munkát. Na de, tisztelt hölgyeim és uraim, a magyar történelem elmúlt húsz éve arról szól, hogy akármilyen kormányok is gyakorolták éppen a hatalmat, a piac sosem adott mindenkinek munkát, aki pedig dolgozni szeretett volna.

Ezért mi nem fogjuk megvárni, amíg majd a piac úgy megerősödik, hogy mindenkinek munkát ad, bár ezt kívánjuk és elősegítjük, de addig is, amíg ez nem következik be, egyre szélesedő közmunkákat fogunk szervezni, mert a mi fejünkben egy olyan eszménykép él, egy olyan Magyarország, amelyről egyszer csak azt mondhatjuk, hogy aki munkából akar megélni Magyarországon, az jut munkalehetőséghez, és meg is tud belőle élni. Ide szeretnénk eljutni, a közmunka ebből a szempontból nem nélkülözhető. Nem végső megoldás, nem ez a célunk, de nem nélkülözhető egész addig, amíg a magyar gazdaság nem ad mindenkinek képzettségére való tekintet nélkül, az analfabétákat is ideértve, nem ad mindenkinek munkát, addig a magyar államnak a mi fölfogásunk szerint kötelessége olyan közmunkaprogramokat szervezni, amelyekkel több pénzt tudnak keresni az emberek, mint amennyi segélyt egyébként korábban kaptak. Márpedig Magyarországon a korábbi segély több mint kétszeresét kapják a közmunkát vállaló, munkából élő, családjukat munkából eltartó emberek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami Schiffer képviselőtársunknak azon aggodalmát illeti, hogy pénzek mennek ki Magyarországról, mi is osztozunk ebben. Ezért a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményezett Svájccal és Ciprussal is annak érdekében, hogy a Magyarországról kiment és vissza nem tért pénzek valamilyen módon először a látókörbe, majd később az adóztatáson keresztül egy részüket illetően a költségvetésbe kerüljenek. Amint van fejlemény ezekben a tárgyalásokban, szívesen tájékoztatom a tisztelt Házat.

És akkor végezetül Vona képviselőtársamnak is válaszolnom kell néhány megjegyzésére. Először is: értem én, amit ő mond arról, hogy nincs szükség kommunikációs trükkökre, és óv bennünket, hogy erre az ösvényre lépjünk. Én egyetértek önnel, a magyar kormány tárgyalási eredményei nem igényelnek semmifajta kommunikációs trükköt. A kérdés az - mondja ön -, hogy akkor miért mondunk ilyen számokat. Mert ez az igazság. Ez egy érv nálunk, tudja? Ez az igazság, és ráadásul egy olyan igazság, amiről jó, ha a magyar polgárok tudomást szereznek. Szerintem a magyar kormánynak kötelessége, hogy világosan elmondja az embereknek: a következő hét évben az Európai Unióból mennyi támogatás érkezik Magyarországra, s innen mennyi befizetés megy oda.

Rogán képviselőtársam már elmondta, hogy a helyes számítási mód az, hogy az Unióból érkező pénzekből le kell vonni azt az összeget, amit oda be kell fizetnünk. A kettő közötti egyenleg az, ami a magyar választópolgárok zsebében maradhat, ha ezeket a forrásokat le tudjuk hívni. Ez a különbözet minden korábbinál nagyobb egy főre jutó támogatást jelent, tisztelt hölgyeim és uraim, és jó, ha a magyarok ezt tudják. Már azért is jó, ha tudják, többek között, mert látom, hogy a Jobbik folyamatosan bele akarja rántani a magyar politikát egy Európai Unióról szóló népszavazásba, azt remélve, hogy meg tudja győzni a magyarokat arról, hogy inkább lépjenek ki, inkább lépjünk ki az Európai Unióból. Ezt nem is rejtik véka alá.

Én azonban rendszeresen meg szeretném ismételni azt a korábbi álláspontot, ami az előző népszavazáskor alakult ki, mi ezt képviseltük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett több érv szól, mint a kimaradás mellett. És miután több érv szól a belépés mellett, ezért a Fidesz támogatja Magyarország európai uniós tagságát.

(14.00)

Ha pedig most végeznek egy számítást, ennél a parlamenti sekélyes vitánál egy kicsit talán mélyebb számítást, akkor fel tudják tenni azt a kérdést, hogy milyen egyenleget mutatnának a kalkulációk akkor, ha Magyarország nem lenne tagja az Európai Uniónak, nem fizetne be oda pénzt, nem is érkezne onnan ide támogatás, viszont a nemzetközi kereskedelmi egyezmények jegyében kellene alakítania az ország külgazdaság-politikáját. Mi ezt a számítást elvégeztük, tisztelt hölgyeim és uraim, minden számítás teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy nem tud Magyarország kialakítani olyan nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodáshálót, amelynek eredményeképpen a magyar gazdaság jobban járna, mint úgy jár, ha az Európai Unióhoz tartozik, egy kereskedelmi rendszeren belül helyezkedik el, és hét évre ekkora támogatást kap az Uniótól. Ez az egyenleg egyértelműen az európai uniós tagság mellett szól, s a következő hét évben ez így is lesz. Ezért a következő hét év során, azt gondolom, nem ésszerű politikai pozíció népszavazást tartani az európai uniós tagságról azért, mert Magyarország rosszul járna, habár tudomásul vesszük, hogy ilyenek is vannak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül: összességében ennek a vitának azért van még egy tanulsága. Meggyőződésem, hogy nem jó dolog, ha az ország sikere az ellenzék számára kudarc. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Egy az ország, ezért az ország sikere az ellenzék sikere is. Ez most is így van. Annak ellenére, hogy önök másképpen gondolták, sokszor bírálták és ellenezték azt a politikát, amit mi Európában viszünk, ezt a sikert mi, magyarok közösen, együtt vittük véghez. Az, hogy önök mindezt vitatják, hozzátartozik a demokrácia természetéhez. Mégis ennek az érvelésnek könnyen belátni azt a konklúzióját, hogy a siker, amit most Magyarország elért - nem a kormányról beszélek, hanem Magyarországról -, ez az önök, az ellenzék sikere is, mert ha az ország sikeres, az minden polgárának jó, minden magyar embernek hasznára van, függetlenül attól, hogy éppen melyik párttal szimpatizál. (Dr. Józsa István: Ezt már olvasni kell!)

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 80 2013.03.04. 2:20  77-84

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, a dolog úgy áll, hogy a kormánynak van egy határozott adófilozófiája, amely több elemből épül fel. Az egyiket ön is megemlítette. Fontos még az is, hogy mi nem keverjük össze az adópolitikát a szociálpolitikával, meggyőződésünk, hogy az a gazdaságpolitika, amelyik az adórendszeren keresztül akar szociálpolitikát csinálni, bukásra van ítélve; bukásra is volt, bukásra lesz a jövőben is.

Ezért a mi filozófiánk másik eleme az, hogy nem akarjuk megbüntetni az embereket, amikor dolgoznak, sőt épp ellenkezőleg: arra akarjuk őket ösztönözni, hogy dolgozzanak. Ezért azt szeretnénk, hogy ha minél többet dolgoznak, minél több jövedelem ott maradhatna a zsebükben. Ezért mi mindig is az alacsony szja, tehát a jövedelemadózás hívei voltunk, maradunk, és szeretnénk még a jövőben is - a gazdasági realitásokkal összhangban - csökkenteni a jövedelmeket terhelő adókat.

Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy miután a társadalmat működtetni kell, tehát az országnak költségvetésre van szüksége, valamilyen módon a bevételeket biztosítani kell. Azt gondoljuk, hogy miután Magyarországon a legnagyobb probléma épp az, hogy kevesebb ember dolgozik annál, mint amire szükségünk volna, és így az szja-n keresztül nem garantálhatjuk ezt a bevételt, ezért a fogyasztáson és a forgalmon keresztül kell ezt a bevételt előállítani.

Egy másik alkalommal szívesen megvitatjuk önökkel azt a kérdést is, hogy vajon az igazságos-e vagy sem, vajon Magyarország tapasztalata mit mutat. Akkor jutunk-e közelebb az igazságosabb adóztatáshoz, ha a bevallott jövedelmet - mert csak azt lehet - adóztatjuk, vagy inkább helyette a fogyasztásban kifejeződő társadalmi különbségeket ismerjük el. Ezek fontos, izgalmas kérdések, egy másik alkalommal újra - ismétlem - örömmel állunk a rendelkezésére.

Az áfacsökkentés tapasztalatait vizsgáljuk. Ezidáig nem találtunk még elegendő meggyőző érvet arra, és nem találtuk meg a garanciáit annak a megoldásnak, hogy ha áfát csökkentünk, akkor a fogyasztói ár is csökkenni fog. Önök próbálkoztak áfacsökkentéssel, annak a tapasztalatait is vizsgáljuk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), nem vonjuk kétségbe, hogy azok egyébként jóindulatú áfacsökkentési kísérletek voltak, bár nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért egy ilyen döntés alapos előkészítést igényel.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 84 2013.03.04. 1:21  77-84

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Örömmel állapítom meg, hogy miközben birtokpolitikai és néhány más agrárkérdésben, úgy tűnik, hogy különböző malmokban őrölünk, itt azért minthogyha egyezne a felfogásunk, ezért szeretném is megköszönni az ön felvetését.

Ebben a pillanatban két dolgot teszünk annak a kérdésnek a kezelése érdekében, amit ön itt a viszonválaszában említett. Az egyik a fordított áfa bevezetése. (Gőgös Zoltán: Ez nem elég!) Ön azt mondja, hallom, merthogy idáig hallatszik, hogy az nem elég, de kérem, ismerje el, hogy egy fontos lépés, immáron a második termékkörre vezetjük be, és remélem, hogy majd félévkor érdemi tényadatokról tudom tájékoztatni a tisztelt Házat.

A második dolog, amit tudunk tenni az ön által felvetett gond orvoslása érdekében, az a kiskereskedelmi forgalom ellenőrzése, ahol az idei költségvetési évben vállalta a kormány, hogy egyébként a pénztárgépek ellenőrzésének bevezeti egy új rendjét. Itt is szeretném tájékoztatni az ország közvéleményét arról, hogy kellő határidőben, pontosan, a törvényben előírt bevételt generáló módon ezt az új rendszert működésbe fogjuk hozni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát két dolgot már tettünk, nagyon remélem, hogy további lépésekről is tájékoztathatom majd önöket a következő kérdésre adott válasz formájában.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 88 2013.03.04. 2:04  85-92

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Ön nagyjából kéthavonta felteszi nekem ugyanazt a kérdést, én pedig kéthavonta elmondom mindig ugyanazt a választ. Most is ezt fogom tenni, bár nem hiszem, hogy ez egy termékeny párbeszéd lenne az ország érdekeinek szempontjából.

Tehát sokszor elmondtam, most is elmondom, van élet a földön az Európai Unión kívül is, de több érv szól a belül, mint a kívül mellett, különösen most, hogy a következő hét évre az Unió megalkotta a költségvetését, és Magyarország annyi forráshoz jut, mint korábban még sohasem. (Dr. Józsa István: 20 százalékkal kevesebb!)

Megállapítom, hogy Magyarországnak ma egyre több keresnivalója van az Európai Unióban, meg kell állapítanom, hogy az ezzel ellentétes integrációs javaslatokat felvető politika felelőtlen. Meg kell állapítanom azt is, hogy az Európai Uniónak ugyan számos hibája van, sok súlyos problémával küzd, de ésszerű alternatívája jelenleg nincs a számunkra, illetve van, csak nem ésszerű, mert az alternatíva jelen pillanatban a lemaradás, elszigetelődés, szegénység és munkanélküliség, és ezt még a Jobbik sem kívánhatja a magyaroknak. Ezért azt javaslom, hogy a terméketlen vita helyett inkább próbáljuk közös erővel kijavítani az Unió hibáit és hiányosságait.

Az embernek óvatosnak kell lennie akkor, hogy ha már deresedik a halántéka, és egy nála jóval fiatalabb emberrel kell hogy vitába szálljon. Én sem szeretném, ha ön úgy érezné, hogy kioktatom önt, de vagyunk itt néhányan, akik itt ültünk már 1990-ben is ebben a parlamentben, amikor szembesülnünk kellett azzal a kérdéssel, amiről ön beszélt, vagyis hogy a szocializmus csődje miatt megszűnt Magyarországon másfél millió munkahely.

(15.20)

A másfél millió munkahely megszűnésének semmi köze sincs az európai uniós tagsághoz, tisztelt képviselő uram, ezt illenék tudni. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 92 2013.03.04. 1:06  85-92

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szeretném megismételni akkor azt, amit a legutóbbi alkalommal mondtam önnek. Ha tehát úgy képzeljük el Magyarországot, mint amelyik kívül van az európai egységes piacon és önálló vámpolitikát folytat, és megnézzük, hogy ez esetben mennyi vámot szedne be és mennyit fizetne, és megvizsgáljuk, hogy most, hogy az egységes európai piac részei vagyunk, mennyit fizetünk be az Unió költségvetésébe és mennyit kapunk onnan vissza, akkor azt kell mondanom, hogy az egységes piacon kívül elképzelt gazdaságpolitikája Magyarországnak azonos az öngyilkossággal.

Ha tudni akarja, hogy ez így van-e vagy nem, természetesen számokat is szívesen bocsátunk az ön rendelkezésére, de csak logikai úton is könnyen eljuthat oda, ha felteszi azt a kérdést, hogy vajon akik kívül vannak az egységes európai piacon, mi a fészkes fenéért iparkodnak annyira befelé. Hát azért, mert osztanak, szoroznak, számolnak, és nem utolsósorban felelősséggel viseltetnek a saját nemzetük iránt, és nem vetnek fel ilyen felelőtlen javaslatokat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 114 2013.03.04. 2:01  111-118

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Természetesen a magyar kormány oktatási ügyekért felelős államtitkársága készséggel áll az önök rendelkezésére, hogy az összes javaslatot, amit önök tesznek oktatásügyben, legyen az kapcsolatban a cigányokkal vagy sem, érdemben megvizsgáljon, és érdemi választ is adjon. Ezzel a dologgal én nem is szeretnék foglalkozni, mert ez a minisztériumra tartozó kérdés, illetve önökre tartozó párbeszéd.

Figyelmesen hallgattam, amit ön itt elmondott. Feltette azt a kérdést, hogy a Jobbik cigányellenes vagy sem, illetve, hogy indokolatlanul minősítik a Jobbikot cigányellenesnek. És valóban, ahogy az ember hallja, amit ön mond, meg látja, ahogy itt - ha meg nem sértem ezzel - törékeny asszonyként áll, nehéz elképzelni a Jobbikról, hogy cigányellenes volna.

Ugyanakkor figyeltem, hogy miket mondott. Tudom, hogy ez a műfaj alkalmatlan arra, hogy az ember a lehető legprecízebben fejezze ki magát, és egy ilyen kényes, érzékeny ügynél, mint amiről most éppen beszélünk, ez magában hordozza a hibázás lehetőségét, de csak két olyan mondatot írtam fel, amit nem tudok másnak minősíteni, mint a legevidensebb és elítélendőbb cigányellenességnek.

(15.40)

Az az állítás, hogy a cigány emberek - így, nem néhányan közülük, nem egyesek, hanem a cigány emberek - azért vállalnak gyereket, hogy pénzhez jussanak, ez merő rasszizmus. Én nem akarom azt mondani, hogy ilyen nem fordul elő, azt sem akarom mondani, hogy a nem cigányok között ne fordulhatna elő ilyesmi, de bármilyen embercsoportra azt mondani, hogy származásuk okán ők nem is tudnak másért gyereket vállalni, csak a pénzért, egy olyan mélyen keresztényietlen állítás, amivel mi mint keresztény párt, nem is tudunk mit kezdeni, megmondom őszintén. (Dr. Semjén Zsolt: Így van. - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 118 2013.03.04. 1:21  111-118

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Arra fogom utasítani a minisztériumot, hogy adjon önöknek érdemi választ.

Köszönöm szépen, amit mondott, vagyis hogy nem úgy kell érteni az előző hozzászólását, ahogy az a magyar nyelv általános szabályai szerint értendő. Ez jó, ugyanakkor az előbb elmondott kérdésével kapcsolatban még volt egy megjegyzése, ami az ország nyilvánossága előtt részleges cáfolatot igényel.

Biztosan vannak Magyarországon sokan - cigányok is és talán nem cigányok is -, akik, ha van munkalehetőség, sem akarnak dolgozni. Ugyanakkor szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a Start-munkaprogram keretében mi ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltuk. Mi azt tapasztaltuk, hogy a cigány emberek sorban állnak a munkáért, és azt tapasztaltuk, hogy van 50-60 ezer olyan ember a közmunkások között, akik egyébként ebből az etnikai csoportból, illetve kulturális háttérből érkeznek, és a korlátja annak, hogy ők többet dolgozzanak, ma nem az, hogy ők nem akarnak dolgozni, hanem hogy a kormány még nem tudott olyan közmunkaprogramot szervezni, hogy mindannyian dolgozhassanak. Ezért a 2013. évnek az az egyik költségvetési feladata, hogy előteremtsük a forrásokat arra, hogy mindenki, aki Magyarországon nem jut a piacon munkához, az közmunka révén munkához juthasson, közöttük a dolgozni akaró cigány emberek is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 138 2013.03.04. 2:06  135-142

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Mielőtt érdemben válaszolnék a kérdésére, van itt egy apróság, az utolsó mondatában érintette, csak a rend kedvéért, hogy egy másik megközelítés is teret kapjon itt, ha már az alkotmányról van szó: a '89-es demokráciáról beszélt. Nincs itten semmilyen '89-es demokrácia, soha nem is volt. Az első szabad demokratikus választásokat 1990. május 2-án tartották, az alkotmány is ezt írja. (Taps a kormánypártok soraiban.) A mi fölfogásunk szerint '89-ben kommunizmus volt, egész addig, amíg az első szabad választásokkal a kommunista rendszert a kommunistákkal együtt át nem adtuk a múltnak - de ez egy részletkérdés. Az alkotmány egyébként ezt írja le; ha már ön az alkotmány tiszteletéről beszél, és elolvassa az alkotmányt, akkor láthatja, hogy ezt a kérdést az alkotmány rögzíti és megválaszolja.

(16.00)

Ami azonban az Alkotmánybíróságra vonatkozó fontos kérdést illeti, amit ön fölvetett, meg is köszönöm, hogy ezt szóba hozta, egy elvi alapállást kell tisztáznunk, először is.

A mi alapállásunk az, hogy nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények vannak az emberekért. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Az alkotmányt is emberek alkotják. Az alkotmányt is emberek módosítják, horribile dictu az alkotmánybírók sem az égből szálltak le, hanem emberek választották meg őket az erre vonatkozó alkotmányban rögzített eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett. Ezért tehát azt a fölfogást, ami az emberek és az alkotmány közé választóvonalat akar húzni, mi nem tudjuk elfogadni.

Ha mi azt tapasztaljuk, hogy a törvényeink még nem elég jók, nem elég jók ahhoz, hogy megvédjék az embereket, akkor addig kell csiszolni őket, amíg ennek a követelménynek megfelelnek; betartva természetesen az alkotmányban erre előírt összes eljárási szabályt, mert itt vitának - úgy, ahogyan ezt ön tőlem is idézte - helye nem lehet.

Bocsánat, az időm lejárt, majd folytatom a viszonválasz keretében, tisztelt képviselőtársam. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 142 2013.03.04. 0:49  135-142

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Kétségkívül a veteránok közé tartozom, de vannak még itt a Házban néhányan, akik 1990 óta megszakítás nélkül parlamenti képviselők voltak, de ez valóban egy másik azonnali kérdésre adandó válasz eleme lehetne.

Ami a dolgok lényegét illeti, képviselő úr: a mostani azonnali kérdésként föltett vagy fölvetett téma épp a parlament előtt fekszik, hiszen most módosítjuk az alaptörvényt, például az Alkotmánybíróságra vonatkozó részét is. Ha jól olvasom a beadott módosító indítványokat és a bizottság erre vonatkozó állásfoglalásait, akkor éppen szélesíteni fogjuk az Alkotmánybíróság lehetőségeit. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Kérem, támogassa alkotmánymódosításra vonatkozó kormányzati előterjesztéseket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Tóbiás József és dr. Józsa István közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 146 2013.03.04. 1:59  143-150

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is köszönöm szépen a képviselő úrnak, hogy a tisztelt Ház ülésén is szóba hozta ezt a valóban fontos kérdést. Azt túlzásnak érzem, hogy a kormányt e tárgyban semmittevéssel vádolja, vagy legalábbis mintha egy ilyen kép rajzolódott volna ki az ön szavaiból. Mi úgy tekintünk a mögöttünk hagyott három évre - európai összevetésben -, hogy nincs még egy olyan ország Európában, ami ennyit tett volna a bajba jutott devizahitelesekért, mint éppen Magyarország és annak kormánya.

Ami a konkrétumokat illeti: 170 ezer család távozott a lakást terhelő devizahitelesek köréből végtörlesztés formájában, és a legutóbbi napokig 160 ezer család lépett be az árfolyamgátba. Ez azt jelenti, hogy ha összeadom ezt a két számot, az 330 ezer család, ha ezt megszorzom 4-gyel, ami egy átlagos család száma, azt kell mondanom, hogy több mint 1 millió 300 ezer emberen eddig Magyarország tudott segíteni. Most hagyjuk a kormányt! (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az egy másik dolog.

Magyarország megsegítette 1 millió 300 ezer honfitársát attól a veszedelemtől, hogy előbb vagy utóbb a lakására fölvett devizahitel a fejére omoljon. Ez egy olyan teljesítménye Magyarországnak, amit szerintem érdemes elismerni. Függetlenül attól, hogy a kormányhoz kötődik vagy nem, csak azért tűnik ez a kormányzathoz kötődő ügynek, mert korábban semmit sem tettek ezeknek az embereknek az érdekében. Ezért a mostani kormány nem egy jól bevált korábbi gyakorlatot folytatott, mert ilyen nem volt, hanem megteremtette a devizahitelesek kimentésének gyakorlatát. Ezért tűnik úgy, mintha a dolog a kormányhoz kötődne, pedig ez az ország érdeke, Magyarország sikere, és szerintem Magyarország sikere az ellenzék sikere is.

Azt kérem öntől, tisztelt képviselőtársam, hogy ezt is ismerje el a kétségkívül meglévő gondok mellé.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 150 2013.03.04. 1:12  143-150

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Én nem vagyok híján a kurucos hevület iránti szimpátiának, de ön mégiscsak az egész magyar bankrendszerről beszél ebben a pillanatban, úgyhogy óvatosan az agarakkal, ha szabad ezt kérnem.

A második dolog, amit mondani szeretnék, az az, hogy a kormány a lakás-devizahitelesekkel foglalkozik első helyen. Ön hitelkárosultakról beszél. Ez két különböző halmaz. Mi elsősorban azokon kell hogy segítsünk, akiknek az otthona került veszélybe. És a magunk részéről folytatni fogjuk ezt a politikát, úgy, ahogyan ön itt erre utalt is. Ön ugyan ezt alkudozásnak nevezte a bankokkal, de ha ezt lefordítjuk a mi mérsékelt, polgári nyelvünkre, azt jelenti, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az ügyben, hogy hogyan tudná megmenteni azokat, akiket eddig még nem mentett meg. Ez egy helyes magatartás. Ezeket a tárgyalásokat folytatni kell, meg is kell egyezni.

Az álláspontunk világos, mindenkinek megvan a maga felelőssége: az államnak is, a bankoknak is, meg a hitelfelvevőknek is, sőt olyan megoldást kell találni, ami kisegíti a bajbajutottakat, ugyanakkor ezt a közös felelősséget méltányosan tükrözteti a megállapodásban. Erre törekszik a kormány.

Kérem, hogy a kormány erőfeszítéseit a Jobbik is legyen kedves és támogassa. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(16.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 4-6 2013.03.11. 6:47  3-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót a mai ülés előtt, hogy tájékoztassam a tisztelt Házat arról, hogy a kormány korábban rezsicsökkentésről, tehát (Varju László, Gyurcsány Ferenc, dr. Molnár Csaba, dr. Vadai Ágnes, Szűcs Erika és Baracskai József egy molinót emelnek fel "Önkényuralom" felirattal. - Dr. Vadai Ágnes: Diktátor vagy! - Derültség a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) gázár- és villanyárcsökkentésről hozott döntését a bíróság előtt azok a cégek, amelyek azt sérelmesnek gondolják, megtámadták. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak a bírósághoz, hogy vissza akarnak térni a magasabb gázárhoz és a magasabb villanyárhoz. (A jobbikos képviselők közbeszólásai a függetlenek felé. - Közbeszólás a függetlenek soraiból: Az alkotmány! - Dr. Vadai Ágnes: Diktátor vagy! - Az elnök csenget.) A bíróság ezt a beadványt megvizsgálta, és a cégeknek adott igazat. (Dr. Vadai Ágnes: Diktátor vagy! - Dr. Apáti István: A szemére célozzatok! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Takarodjatok!) Ez azt jelenti, hogy a gázárak esetében... (Zaj.)

ELNÖK: Miniszterelnök úr, egy pillanatra! Kérném a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van. (Derültség. - Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból. - Szórványos taps a függetlenek padsoraiban.)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tehát, tisztelt Ház, a magyar bíróság úgy döntött, hogy a magasabb árat érvényesíteni akaró cégeknek ad igazat a magyar kormánnyal szemben, azzal a magyar kormánnyal szemben, amely csökkentette a gáz és a villany árát.

Az ítélet a gázcégekre vonatkozik, de jövő héten várható, hogy ítélet születik az áramellátást biztosító cégek rezsicsökkentés ellen benyújtott javaslatának, kérésének ügyében is. A bíróság tehát az árakat ismét emelni akaró cégeknek adott igazat.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a villanyár kérdése minden magyar családot, minden magyar háztartást érint. (Közbeszólás a függetlenek soraiból: Az alkotmány is!) A gázár 3 millió 300 ezer háztartást, tehát a magyar emberek mintegy 76 százalékát érinti.

Tisztelt Ház! 2002 és 2010 között 15 alkalommal emelték a gáz árát. Ennek következtében a gáz ára 206 százalékkal, tehát háromszorosára emelkedett, az áram ára 97 százalékkal, tehát mintegy kétszeresére nőtt. Emellett emlékeztetünk arra is, hogy 2002 és 2010 között csökkentették a nyugdíjakat, a béreket és a családtámogatásokat. E két dolog eredőjeképpen az a helyzet állt elő, hogy 2010-ben a háztartásoknak mintegy 20 százaléka, vagyis mintegy 2 millió ember költötte el jövedelmének több mint egyharmadát pusztán azért, hogy fenn tudja tartani a lakását. Ha mindezt európai összehasonlításban vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ha a gáz és a villany árszintjét együttesen vesszük figyelembe, akkor 2011-ben az egész Európai Unióban Magyarországon volt a rezsiköltség a legmagasabb, magasabb, mint Németországban, Svédországban vagy Dániában, és másfélszerese volt az Európai Unió átlagának.

Ha a profitot begyűjtő cégek helyzetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy éveken át ezek a cégek óriási profitokat termeltek, és a cégek tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken. A villamosenergia-szektor adózott eredménye 2011-ben meghaladta a 31 milliárd forintot, és az oly sokat panaszkodó gázcégek közül is volt legalább kettő a négyből-ötből, amelynek a profitja az 5 milliárd forint fölött volt. Ennek ismeretében, tisztelt Ház és tisztelt elnök úr (Közbeszólás a függetlenek soraiból.), a kormány nevében azt kell mondanom, hogy a bíróság döntése botrányos, maga a botrány. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a függetlenek soraiból.)

Szeretném világossá tenni, hogy meggyőződésünk szerint Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a magyarok érdekeit érvényesítse. A milliárdokat kereső cégek most összefogtak a magyar családok ellen, összefogtak azért, hogy megakadályozzák a magyarokat sújtó terhek igazságos csökkentését. Ez arcátlanság. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Nehéz szalonképes szavakba foglalni a felháborodásomat. A kormány nem fogadja el a kialakult helyzetet, harcolni fogunk, azonnal új javaslattal állunk elő, és amennyiben azt a parlament elfogadja - és miért ne fogadná el (Taps a függetlenek soraiból.) -, akkor a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, és ezért a cégek még kevesebbet fognak keresni. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a függetlenek soraiból.)

Beszéljünk nyíltan (Dr. Vadai Ágnes: Diktátor! - Derültség a kormánypárti padsorokban.), tisztelt hölgyeim és uraim, ez nehéz küzdelem lesz, és szükségem van a magyar emberek támogatására ehhez a harchoz; szükségem van minden magyar ember támogatására, hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak, hogy ez itt Magyarország. Meg kell mutassuk, hogy Magyarország nem hagyja magát (Dr. Vadai Ágnes: Nem bizony! Nem hagyja magát!), itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül.

(13.20)

A piacgazdaság szabályait tiszteljük, a tisztességes profitot elfogadjuk, de azt nem, hogy családok milliói, köztük gyermekek, idősek és nyugdíjasok kerüljenek lehetetlen szociális helyzetbe. Egyúttal arra szólítok fel mindenkit, akit hasonló módon fölháborít a szolgáltatók botrányos viselkedése, hogy hallassa a hangját, üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek: nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel, egész Magyarországgal. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban. - Gyurcsány Ferenc, Varju László, dr. Molnár Csaba, Szűcs Erika, dr. Vadai Ágnes és Baracskai József a két utolsó képviselői padsorra fektetik a molinót, és távoznak az ülésteremből.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 16 2013.03.11. 3:20  3-16

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni azoknak a frakcióvezetőknek és a mögöttük helyet foglaló képviselőknek a támogató véleményét, akik ebben a vitában nem a nagy cégek, hanem velük szemben a magyar emberek oldalára álltak. A köszöneten túl most egyelőre többet nem is tudok mondani nekik; hamarosan előterjesztéssel fogunk élni, amely megoldja ezt a helyzetet. Kérem, hogy majd akkor is ezzel a lelkülettel viszonyuljanak a kormány előterjesztéséhez.

(13.40)

Viszont van egy párt, amelynek a képviselője láthatóan a másik oldalon áll, ezért kénytelen vagyok néhány gondolatban válaszolni az általa mondottakra.

Furcsa világ Magyarország, azzal a helyzettel találjuk magunkat szembe, hogy egy baloldali párt - ha jól olvasom a fejléceket -, egy baloldali párt, tisztelt hölgyeim és uraim, a bérből és fizetésből élők helyett a nagy, leginkább nemzetközi tőke oldalára áll. Példátlan eset! Ha van egy párt ebben a parlamentben, amelynek a szavazói miatt, a hagyományai miatt, a helyes, egyébként sok szempontból megalapozott - most a diktatórikus kinövéseket tegyük zárójelbe -, mégiscsak meglévő munkásmozgalmi hagyományai miatt a családok oldalára, a bérből és fizetésből élők oldalára kellene állni, ha úgy tetszik, egy internacionalista párt esetében is lehet ennek értelme, a magyarok oldalára kellene állni (Derültség a kormánypárti oldalon.), akkor az éppen a Magyar Szocialista Párt, tisztelt hölgyeim és uraim. És én nem is szeretném, ha itt akár csak egy gondolat erejéig is azt gondolnánk, hogy a Szocialista Párt szimpatizánsai vagy szavazói egyetértenek a saját pártjukkal ebben az ügyben.

Itt egy nemzeti ügyről van szó, és én hiszek abban, hogy ebbe a közösségbe a Szocialista Párt szavazói is beletartoznak. A rezsicsökkentés nem csak a fideszeseknek jó, meg a jobbikosoknak, meg a kereszténydemokratáknak, az MSZP-seknek is jó. Ezért én hiszem, hogy az MSZP hívei is támogatják a rezsicsökkentés politikáját. Rájuk is számítok, arra kérem őket, ők is emeljék fel a hangjukat, hogy meg tudjuk mutatni, igenis vannak Magyarországon pártmegosztó vonalakon átívelő közös ügyek, és képesek vagyunk ezeknek az ügyeknek a mentén egymással egyetértésre jutni. Kérem tehát a Magyar Szocialista Párt híveinek a támogatását is.

Végezetül, tisztelt Tóbiás képviselőtársam, egy dologra még ki kell térnem. Ön azt mondja, hogy az Unióval, az Egyesült Államokkal meg a jó ég tudja, még ki mindenkivel állunk harcban. Higgye el, az én ambícióim kisebbek, én most csak egy rezsicsökkentést szeretnék, ennyi az egész. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Ha ezt sikerül megoldani, már elégedett leszek. De általában is szeretném mondani önnek, hogy mi érvényesnek tartjuk a politikában azt a régi katonabölcsességet, miszerint a jó katona nem azok ellen harcol, akik szemben állnak vele, hanem azokért harcol, akik mögötte vannak. Ezért mi a családokért, a gyermekekért, a nyugdíjasokért, a bérből és fizetésből élő minden magyar emberért harcolunk. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 80 2013.04.08. 2:15  77-84

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Elnök Úr! Először a címben foglalt ügyekről. Tisztelt képviselőtársam, a Zagyva végig apad, ma reggel 7 órakor a vízállás Jászteleknél 430 centiméter volt, a Tarna szintén végig apad, a Körösök továbbra is áradnak, a vízállás mindenhol magas. Az előttünk álló néhány napban jelentős mennyiségű csapadékra lehet számítani az ország mintegy 30 százalékán. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.)

Az árvízi helyzetértékelés tekintetében azt tudom mondani, hogy elsőfokú védekezés van 1028 kilométeren, másodfokú védekezés 853 kilométeren, és harmadfokú védekezés 591 kilométeren, vagyis összesen 2472 kilométer töltésen van árvízvédelmi készültség az országban. Az árvízvédekezésben az elmúlt 24 órában 3468 fő vízügyi dolgozó és külső erő vett részt, a védekezés napi költsége 163 millió forint volt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A belvíz értékeléséről azt tudom mondani önöknek, hogy 216 ezer hektárt öntött el a belvíz, ebből 103 ezer hektár vetés, szántó. Csongrád, Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar szenved a legtöbbet, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 20 ezer hektár fölött van az elöntött terület.

(15.10)

Magyarországnak van 12 vízügyi igazgatósága, a 90 belvízvédelmi szakaszból 81 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség. 278 szivattyútelepből tegnap 183 üzemelt, összesen 33 millió köbméter belvizet emeltek át, a belvízvédekezésben 1110 ember vett részt, a belvízvédelmi védekezés költsége 94 millió forint volt.

Valóban, mindenki sokat dolgozik, ilyen körülmények között nem tartom méltányosnak, hogy ön gúnyolódik a kármentésben és a veszélyelhárításban részt vevő állami szervek dolgozóin.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 84 2013.04.08. 0:48  77-84

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Azt javaslom, hogy a számokat illetően tanulmányozza a 2010-es, '11-es és '12-es költségvetéseket.

Ami a helyzetet illeti: nézze, nem először szembesül a magyar kormány azzal, hogy miközben baj és veszély ütötte fel a fejét az országban, aközben segítség helyett, bár néha egy-egy elismerő mondatot azért kapunk, de emögé bújva folyamatosan pártpolitikai támadásoknak vagyunk kitéve. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jaj! - Ott lapátolnak.) Szeretném fölhívni a Magyar Szocialista Párt figyelmét, hogy legalább addig tegyék félre a kormánnyal szembeni gyűlöletüket, s legalább addig győzzék le a magyar néppel szembeni megvetésüket, amíg azok a gátakon dolgoznak, és megpróbáljuk megvédeni az országot. (Gőgös Zoltán: Szégyelld magad!) Ha csak annyit tesznek, hogy engednek bennünket dolgozni, el fogjuk tudni hárítani a bajt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 88 2013.04.08. 2:01  85-90

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Az ön kérdésére adható és adandó választ akár egyetlen mondatban is elintézhetnénk, el is intézem, ha megengedi: semmi akadályát nem látom annak, hogy ilyen teljesen nyilvánvaló és közérdekű adatok a nyilvánosság számára elérhetőek legyenek.

Itt most leülhetnék, de miután ön volt olyan kedves, és fölidézte azt a vitát és támadássorozatot, amely az ön képviselőtársának egyik e tárgyat érintő fölszólalásakor robbant ki, mégis magáról a jelenségről is kell mondanom néhány szót, amit szeretnék nagy tisztelettel a Jobbik képviselőjének figyelmébe ajánlani.

Mindannyian látjuk, hogy egy súlyos és múlni nem akaró válság rázza meg az európai gazdaságot. Azt is látjuk, hogy nagyon sok országban a válságkezelés sikertelen. Azt is látjuk, hogy Európában a gyűlölet, a kiábrándultság, a düh és a csalódottság uralkodó politikai érzelmek. Ilyen körülmények között minden szóra figyelni kell. Mert amikor ilyen közállapotok vannak egy kontinensen, mint például most Európában, akkor a kisebbségek a történelmi tapasztalatok okán teljes joggal félhetnek attól, hogy előbb-utóbb ennek a helyzetnek a bűnbakjaivá válhatnak. Ez érvényes a Magyarországon élő, de a Magyarországon kívül élő európai zsidó közösségre is. Ezért minden megszólalást, ami ebben az összefüggésben hangzik el, ezerszer meg kell gondolni. Ezt kívánja a bajtársiasság, a többi állampolgár iránti tisztelet, az államalkotó kisebbségeink iránti tisztelet és az emberi méltóság általános parancsolata is.

Ezért nagy tisztelettel arra kérem önöket, ha ilyen kérdéseket vetnek föl, mindig figyeljenek arra, hogy ne sértsék meg a Magyarországon élő zsidó kisebbség alkotmányos jogait. Ha mégis ez bekövetkezne, ha az emberi méltóság sérelme következne be, akkor a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében fog eljárni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 102 2013.04.08. 1:53  99-104

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Két szempont is indokolta, hogy arra kérjem, hogy fogadja el tőlem a választ a belügyminiszter helyett. Az egyik az ügy súlya, a másik pedig, hogy már nem először van közöttünk ilyen természetű fontos ügyben párbeszéd.

Először is szeretném önt tájékoztatni arról, hogy az Élet menetén részt vevők testi épségét, ahogy ön fogalmazott, háborítatlan emlékezését és emberi méltóságát minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítani kívánjuk, és biztosítani is fogjuk. Éppen ezért egyetértek önnel abban, hogy nemcsak ízléstelen, hanem mélyen bántó, nemcsak a jó ízléssel, hanem az alkotmányunk szellemével is ellentétes minden olyan kísérlet, amely az emberi méltóságot sértve, egyes magyarországi, az alkotmányunk szerint egyébként államalkotó népcsoportok méltóságát, történelmét és önérzetét figyelmen kívül hagyja, sőt szándékosan megsérti, minden ilyen magatartást a lehető leghatározottabban visszautasítok.

Egyetértek önnel abban, hogy az Élet menete az élet győzelméről szól, méghozzá egy olyan közösség esetében, amelynek szenvedését ön most itt pontosan idézte fel, és amely szenvedés előtt egyébként Magyarország polgárai, minden jóérzésű magyar ember a megfelelő pillanatban fejet is hajt. Azt gondolom, hogy az élet feltétlen tisztelete az a pont, ahol a magyarországi zsidók és a magunkfajta magyarországi kereszténydemokraták feltétel nélkül egyet tudnak érteni, és a jövő építésének közös alapját tudjuk, tudják megtalálni.

(15.30)

Ennek szellemében ma reggel a belügyminisztert utasítottam arra, hogy az Élet menete napján más politikai természetű rendezvény, amely sérthetné a felvonulók emberi méltóságát, ne valósuljon meg.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps az MSZP és a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 108 2013.04.08. 2:09  105-112

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Elnök Úr! Kellő szerénységgel, de az elvégzett munka adta öntudattal azt kell válaszoljam önnek, hogy Magyarország ma erősebb, határozottabb, függetlenebb, így minden helyzetre jobban fel van készülve, mint korábban volt; legyen szó árvízről, pénzügyi válságról vagy éppen Európa válságáról.

Ugyanakkor megismétlem azt a válaszomat, amit korábban már önnek itt elmondhattam, miszerint Magyarországnak érdeke az erős Európai Unió. Azt is elmondtam már korábban - megismétlem -, nem érzelmi kérdés ez, egész egyszerűen ez a magyar emberek érdeke. A világgazdaság Európa számára látványos és hátrányos fejleményei mindenki előtt ismertek. Az Európai Unió adja a világ népességének 8 százalékát, az Európai Unió adja a világ termelésének 25 százalékát, és az Európai Unió költi a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. Az Európai Unió 27 tagállamának adóssága 11 000 milliárd euró, talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy 11 trillió - így kell ezt mondani a magyar számrendszerben -, az Európai Unió 27 tagállamának éves adósságterhe pedig 2000 milliárd euró, vagyis 2 trillió euró. Ez azt jelenti, hogy minden évben 400 milliárd eurónyi új adósság jön létre, ami azt jelenti, hogy naponta 1,2 milliárd eurónyi új adósság keletkezik az Európai Unióban. A kérdés csak az, hogy ki fogja ezt finanszírozni, mert az európai gazdaság önerőből erre képtelen, az teljesen nyilvánvaló.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Éppen ezért Magyarországon mi a minél nagyobb pénzügyi, gazdasági és energetikai függetlenségen dolgozunk, hogy bármilyen külső és belső nehézséget sikeresen le tudjunk küzdeni, és bármilyen veszélytől meg tudjuk védeni a magyar embereket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 112 2013.04.08. 1:03  105-112

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Kétségkívül izgalmas intellektuális kísértés volna belebocsátkozni azokba a spekulációkba, amelyeknek a lehetőségét ön most itt felvillantotta. De mi azonban vezetők vagyunk, méghozzá a magyar nép választott vezetői. Ezért a mi dolgunk nem az, hogy spekulációkba bocsátkozzunk, és engedjünk a kísértéseknek, hanem hogy cselekedjünk. Mi is látjuk ezt a helyzetet, amit ön leírt, ezért erősítjük a közép-európai együttműködést, meghirdettük a keleti nyitás politikáját, új alapokra helyeztük az együttműködést az oroszokkal, a nagy nemzetközi cégekkel stratégiai megállapodásokat kötöttünk, és a magyar állam szerepvállalását a hazai energiapiacon meghatározóvá tettük.

Még egyszer mondom: szerényen, de kellő önbizalommal mondhatja ma azt minden magyar ember, hogy Magyarország ma minden elképzelhető helyzetre felkészültebb, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor volt.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 78 2013.04.29. 2:07  75-82

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen a kérdést, amely úgy hangzott: "Tényleg nem számít önöknek több tízezer vidéki család megélhetése, miniszterelnök úr?" - ez nem túl barátságos kérdés, de ha jól látom, ez nem is szerepelt a célok között. (Derültség.)

Kiindulópontként szeretném azt mondani önnek - csak hogy egy korrekt vitát folytathassunk -, hogy azért önök nyolc évig kormányon voltak, és a legkevesebb, amit mondhatunk, hogy el- és legyengítették a vidéket. Bár hozzáteszem, hogy talán nem ön személy szerint, mert jól láthatóan ugyan különböző dolgokat gondolunk ön és én a vidék Magyarországának jövőjéről, de azt nem lehet elvitatni, hogy ön rendszeresen a vidéki emberek érdekében szólal meg.

Az is igaz, hogy a kettőnk gondolkodásmódjában az fontos különbség, hogy ha nézem az ön álláspontját, illetve megértem azt, akkor azt tapasztalom, hogy az a Horthy-korszaknak a birtokpolitikájára hajaz leginkább (Dr. Józsa István: A maguké.), a miénk pedig annak a korszaknak az ellenzéki pártjáéra, a kisgazdapártéra. Az igaz, hogy közben a világ kicsit megbolondult, és amit ön képvisel, azt ma baloldalnak hívják, amit mi, azt meg jobboldalnak, de hát, istenem, erről nem tehetünk. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

De kétségkívül igaz, amit ön a kérdésében föltett, az kétségkívül igaz, tehát a kormánynak van egy határozott szándéka. Mi úgy látjuk, hogy ma - durva becslések alapján mondom ezt, államtitkár úr - a termőföld 50 százalékát nagybirtok keretében, egy 50 százalékát pedig kis- és középbirtokok keretében művelik meg. A kormánynak van egy célja úgy, ahogyan ön azt pontosan itt bemutatta, változtatni akarunk az arányokon. Azt keressük, oda akarunk elérkezni, hogy Magyarországon a nagybirtok aránya a földhasználatban 20 százalék legyen, a kis- és középbirtoké pedig 80 százalék. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ez a régi kisgazdaprogram, ezt szeretnénk megvalósítani. Önnek kétségkívül igaza van abban, hogy ez számos nehéz szakmai kérdést vet föl, amire válaszolni kell, és ha lesz majd még egy percem, ezt meg is teszem.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 82 2013.04.29. 1:17  75-82

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön fölvetése fontos és korrekt is. Hónapok óta dolgozunk azon, hogy erre a nagyon nehéz kérdésre megnyugtató választ találjunk. Én, szemben az ön véleményével, másképp látom a jövőt, és azt gondolom, hogy igen, ahogy az önök generációja hajnalban föl tudott kelni, meg ahogy mi személy szerint is hajnalban fölkeltünk az állatokhoz, lesz olyan magyar fiatal vidéki nemzedék, aki hajlandó lesz hajnalban fölkelni dolgozni. Mi ebben hiszünk, és erre is akarjuk nevelni őket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Másodsorban: kétségkívül igaz, hogy az állattenyésztés nagyüzemi keretek között sikeres Magyarországon, de ebből nem következik, hogy középbirtokos keretek között ne lehetne sikeres. És ezért nekünk hozzá kell kapcsolnunk - ön jól mondja, hozzá kell kapcsolnunk - a földre vonatkozó döntésekhez még számos adózási és támogatási politikai elemet ahhoz, hogy a középbirtokosok fönn tudják tartani a magyar mezőgazdaság mai állattenyésztési színvonalát. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez lehetséges, és azt gondolom, ha bizalmat szavaz nekünk, például elfogadja a válaszomat (Gőgös Zoltán: Nem.), abban az esetben meg is tudjuk ezt valósítani. Úgyhogy arra kérem, hogy inkább szurkoljon nekünk, hátha tényleg sikerülni fog.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 90 2013.05.27. 1:59  87-94

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm szépen a kérdését. Sajnos a kérdésbe bújtatott megjegyzésével már kevésbé tudok egyetérteni, illetve nincs okom arra, hogy köszönetet mondjak érte. Mert ha már arra hivatkozott, hogy az átlagosnál valamelyest jobban ismerem azt a környéket különböző okokból, például azért, mert ott volt árvíz akkor is, amikor először alakíthattam kormányt, akkor talán nem kellene azzal traktálnia sem engem, sem az itt ülőket, hogy azóta ott nem történt semmi. Mert bizonyára emlékszik rá, hogy amikor a nagy árvíz volt, akkor Szolnokon a lakásokba is bement a víz, mert nem volt gát.

Ha ön most Szolnokot körüljárja, akkor láthatja, hogy micsoda építkezéseket végeztünk, és milyen nagy gátat építettünk oda, habár a szolnoki polgármesternek igaza van, hogy még ott is van ezzel kapcsolatban tennivaló. Lehet azt mondani, hogy még ennél többet is tehettünk volna, és azt sem tartom kizártnak, hogy ha ön ezt mondta volna, akkor azzal még akár egyet is értenék. De azzal, hogy nem tettünk semmit, olyan komolytalan színben tüntette fel, ne haragudjon, a saját kérdését, hogy nagyon nehezemre is esik higgadtan válaszolni.

Úgyhogy ezért kérem, hogy érje be válaszképpen azzal, hogy 2010 óta Magyarország 250 milliárd forintot költött, 250 milliárd forintot költött árvízi védekezésre, gátak megerősítésére és víztározók építésére, ezért - szemben az ön kérdéséből áradó sugalmazással - azt kell mondanom, hogy Magyarországon ma mindenki biztonságban van, az árvízi védekezéshez szükséges létesítmények és árvíz esetén a közvetlen védekezéshez szükséges források és eszközök korlátlanul rendelkezésre állnak.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 94 2013.05.27. 0:37  87-94

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Úgy látom, hogy a szóváltásunk lassan a süketek párbeszédéhez kezd hasonlítani, ezért ha megengedi, én ezt nem is folytatom. (Közbeszólás az MSZP soraiból: De hol van új tározó?)

Ezzel szemben azonban, miután biztosan a Tisza völgyében élők is ülnek a televízió képernyője előtt, nekik mondom, nem a képviselő úrnak, nekik mondom: minden Tisza-völgyi ember biztonságban van. Nem fenyegeti őket árvíz, ha pedig ez föllépne, meg fogjuk őket védeni. Ne hallgassanak a szocialistákra, amit itt hallottak, az egyszerű kútmérgezés.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Tapssal állítják meg a vizet. Kiállnak a partra, és tapsolnak.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 98 2013.05.27. 2:14  95-102

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen a kérdését. Szeretném a Ház tagjait emlékeztetni arra, hogy amikor a békemenet kiállt Magyarország mellett, akkor egy olyan feliratot vittek maguk előtt, ami úgy hangzott, hogy nem leszünk gyarmat. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Hanem vagyunk.) És én a békemenettel teljes egészében egyetértek, és a mi munkánk arra irányul, hogy Magyarország valóban ne váljon gyarmattá.

A konkrét kérdést illetően, önök is tudják, hogy Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba. (Lukács Zoltán: Trafikot vissza nem adunk.) 2004-ben szerződésben vállaltuk azt, hogy a magyar költségvetés minden évben megfelelő kordában tartja a költségvetési gazdálkodását. Ez azt jelenti, hogy a 3 százalékos hiány mértékét nem lépi túl. Ezt 2004-től kezdődően egyszer sem sikerült betartani. (Dr. Józsa István: Ki volt a szabadságharcos? - Az elnök csenget.) Ezért most persze ráverhetnénk az ügyet a szocialistákra (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), de miután mindenki tudja, hogy ők okozták ezt a helyzetet, ez szükségtelen. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Trafikot neki! Főtrafikos!) Ezért csak fölidézem azt a tényt, hogy 2004-től kezdődően ez a helyzet állt elő.

Magyarországot ezért bevonták egy úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alá. A túlzottdeficit-eljárás azt jelenti, hogy az az ország, amelyik az alatt van, és nem teszi meg a szükséges lépéseket, hogy betartsa a korábban adott szavát és megkötött szerződését, attól el lehet venni azokat az európai uniós pénzeket, amik egyébként őt jog szerint megilletnék. Amikor tehát mi az ellen harcolunk, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alatt maradjon, vagyis azért harcolunk, hogy kikerüljünk onnan, akkor valójában a magyar emberek pénzéért harcolunk. Ennek az volt a föltétele, hogy 2011-ben, '12-ben és '13-ban is a költségvetési hiány 3 százalék alatt legyen.

Szeretném elmondani, hogy mindannyian nagy elismeréssel kell hogy adózzunk a magyar emberek erőfeszítésének, amely lehetővé tette azt, hogy a kormány jó reményeim szerint még ebben a félévben kihozza hazánkat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a túlzottdeficit-eljárás alól.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 102 2013.05.27. 1:11  95-102

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Ha csak annyit mondana, hogy az Európai Unió Magyarországgal szemben gyakran igazságtalan, gyakran használ kettős mércét, és időnként visszaél a hatalmával, akkor le is ülhetnék akár, mert egyetértenék önnel. A kérdés azonban nem ez. A kérdés úgy hangzik, hogy mitől gyarmat egy gyarmat. Az én fölfogásom szerint egy ország akkor válik gyarmattá, ha eladósodik. Egy amerikai elnök megmondta világosan, egy országot két módon lehet leigázni: karddal meg adóssággal. (Dr. Józsa István közbeszól.) A szocialisták Magyarországot ilyen helyzetbe hozták. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!) Magyarország elvesztette a függetlenségét, mert a szocialisták gazdaságpolitikája összeomláshoz vezetett, és csak segélyprogram révén tudtunk életben maradni.

A helyzet azonban ma úgy fest, hogy Magyarország képes megállni a saját lábán. Az egyetlen ország vagyunk, az egyetlen, uraim, aki képes volt arra, hogy kijöjjön egy nemzetközi segélyprogramból, és ismét a saját lábán álljon meg. Magyarország ma nem szorul arra, hogy a világ bármely más országának adófizetői küldjék ide a pénzt, hogy a hazánk működni tudjon. Ilyen értelemben minden, amit tettünk az elmúlt évben, tisztelt képviselőtársam, nem befele vitt, hanem kifele hozott bennünket a gyarmati sorból. (Lukács Zoltán: Az emberek lábán álltok, nem is a tiéteken. Az a baj.)

Köszönöm szépen a kérdését. (Nagy taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán a kormánypárti padsorok felé: Felállni! Így sose lesz trafikod!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 122 2013.05.27. 2:10  119-126

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Talán ismét köszönettel tartozom azért, hogy ezt az ügyet a parlament plenáris ülése elé hozza, és azt is köszönöm önnek, hogy szemben néhány más párt gyakorlatával, a hozzászólás célja nem az, hogy engem, illetve a kormányt megpróbálja a földbe gyalogolni, hanem hogy valóban komolyan beszéljünk olyan ügyekről, amelyek a legfontosabbak közé tartoznak ebben az országban.

Először is el tudom mondani azt, hogy mi az, amit eddig elvégeztünk. Bevezettük a kényszer-értékesítési kvótarendszert, a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztést, az árfolyamgátat, kamattámogatást adtunk a kisebb lakásba költözők részére, és a késedelmes devizahitelek egy bizonyos fajtáját elengedtük és forintra váltottuk. Az ön kérdésében benne foglaltatott egy állítás is az árfolyamgáttal kapcsolatban. Azt mondja ön - azt hiszem, hogy a tényeket illetően korrekten fogalmaz -, hogy egyharmada lépett be azoknak az árfolyamgátrendszerbe, akik beléphettek volna. Én arra szeretném kérni önt, hogy ezt ne a "csak" szóval vezesse be. Mert egyharmada az árfolyamgátasoknak 150 ezer szerződést jelent. Egy átlagos családdal számolva, az 450 ezer ember. Ez nem "csak", az nagyon sok. És örüljünk annak, hogy találtunk 8 évi semmittevés után olyan eszközöket (Dr. Józsa István: Erős forint kellene!), amivel 450 ezer embert képesek vagyunk olyan helyzetbe hozni, hogy a számításaink szerint évente 175 ezer forintot tud megtakarítani. Ez fontos dolog, és jó eredmény. Jobban teljesítünk, mint korábban, de egyetértek önnel, hogy még nem elég jól. Keresnünk kell azokat az eszközöket és módszereket, amivel a többi, a másik kétharmad embert is hozzá tudjuk segíteni ahhoz a döntéséhez, hogy belépjen az árfolyamgátrendszerbe.

Az egyik ilyen döntés hamarosan megszületik, vagy talán már meg is született, vagy a vita elkezdődik itt a Házban, ez arról szól, hogy a határidőt eltöröljük, és folyamatossá tesszük a belépés lehetőségét. Arra kérem önt, hogy ha majd odajutunk, akkor szavazatával legyen kedves és támogassa ezt az előterjesztést. (Simon Gábor: Így lesz, így lesz!)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 126 2013.05.27. 1:14  119-126

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Nem szeretnék egy ilyen együttműködő hangulatú alkalmat paprikássá alakítani, de önnek nem engem kell arra figyelmeztetni, hogy a devizahitel-károsultaknak a szemébe nézzünk. Biztassa azokat, akik ebbe a helyzetbe hozták őket! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) A mi dolgunk csak abban áll és a mi felelősségünk annyi, hogy megpróbáljunk segíteni azokon, akiket a szocialisták hoztak ebbe a helyzetbe, tisztelt képviselőtársam. Ezért nekünk nem szembesítésre van szükségünk, mert ismerjük ezt a problémát, hanem arra van szükségünk, hogy közösen, ha lehet, önökkel együtt is kigondoljuk (Nyakó István: Nem kell shortolni, miniszterelnök úr!), hogy akiket a szocialisták belelöktek a kátyúba, hogyan tudjuk őket onnan kisegíteni. Ezért még egyszer mondom, ne szembesítésre hívjon bennünket, hanem inkább ajánlja fel az együttműködését, amit szívesen veszünk.

Ami egyébként a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működését illeti, mint tudja, az megvásárolja a hiteladós ingatlanát, és méltányos bérleti díj ellenében bérlőként változatlanul bent tudnak maradni a lakásban, ilyen esetünk van ebben a pillanatban 3300 felajánlás, amit befogadtunk, és a tervünk az, hogy 2014 végéig ez a szám 25 ezerre is nőhet. Egyébként minden megoldás érdekel bennünket, minden előterjesztést és jobbító szándékot örömmel fogadunk. (Nyakó István: Egymillió új munkahely!)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 154 2013.05.27. 2:18  151-158

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Az igazság az, hogy közjogi értelemben meglehetősen nehéz helyzetbe hozott, tekintettel arra, hogy mint ön is ismeri az alkotmányt, a kormány és a Nemzeti Bank egymástól el vannak választva. Ezért a miniszterelnöknek sem beleszólása, sem politikai értelemben lehetősége nincs arra, hogy a jegybank tevékenységét itt, a parlament előtt ismertesse vagy értékelje. (Dr. Józsa István: És a jobb kéz?)

(16.10)

Tehát azt tudom csak mondani önnek, ha bármilyen kétsége vagy kételye van ezzel a hitelprogrammal kapcsolatban, akkor legyen kedves és a jegybankelnökhöz címezze ezt a kérdést, mert illetéktelen vagyok; de azért nem annyira, hogy ne tudjak válaszolni az ön kérdésére (Derültség a kormánypárti padsorokban.), csak valahogy tiszteletben kell tartanom ezt a választóvonalat. (Dr. Józsa István: Ezt a jobb kezet.)

Ezért én csak arra vállalkozom most, hogy értelmezem azt, amit a jegybankelnök mondott. A jegybankelnök azt mondta - és számomra világos volt ennek az üzenete -, hogy megindít most egy programot (Dr. Józsa István: Már nagyon régóta.), olyan körülmények között, amikor nem világos, hogy a magyar bankrendszeren keresztül pontosan mennyi kis- és középvállalkozói vagy akár nagyvállalkozói igény jelenik meg. És azt is közzétette, hogy abban az esetben, ha egyébként ez a keret kimerülne, akkor értékelni fogják a tapasztalatokat, ha jól emlékszem a szavaira, akkor talán azt mondta, hogy a nyár végén, és ha szükséges, akkor megnyitnak újabb hitelkeretet.

Tehát én azt szeretném mondani önnek, hogy nem látok ebben a pillanatban arra vonatkozó veszélyt, hogy a megindított jegybanki program kimerülésével a lehetőségek is kimerülnének, hanem arra látok majd lehetőséget és okot, hogy a jegybankelnök, illetve a monetáris tanács egészen pontosan megvizsgálja a lehetőségét annak, hogy ha ilyen gyorsan szüksége volt a magyar gazdaságnak ekkora forrásra, akkor vajon nem lenne-e indokolt, hogy újabb kereteket nyissanak meg. És ismerve a jegybankelnököt, azt gondolom, ha a gazdasági érvek emellett szólnak, akkor még megnyit majd ilyen kereteket. Azzal is egyetértek, hogy a jegybankelnök azonban nem egyszerre akart óriási összeget a piacra zúdítani, hanem csomagokra széttagolva, 250 milliárdos csomagokra szétbontva kínálja mindezt föl.

Egyébként az adófizetőknek ez a hitel nem kerül pénzébe, mert nem a költségvetésből folyósítjuk, hanem a jegybank a saját eszközein keresztül.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 158 2013.05.27. 1:43  151-158

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Sajnáljuk, hogy ön szkeptikus, de a legfontosabb, hogy mi ne legyünk azok (Derültség a kormánypárti padsorokban.), tekintettel arra, hogy nekünk itt cselekedni kell. És ha megengedi, itt a jegybankon túl, illetve onnan odébb lépve röviden fel is sorolom önnek azokat a lépéseket, amelyeket mi teszünk a kis- és középvállalkozók érdekében kormányzati eszközökből.

Először is, a garanciavállalások fokozása céljából már 2011-ben 100 százalékról 50 százalékra csökkentettük a garanciavállalás önrészét és a kockázati súlyt is, az állam által viszontgarantált arányt 70-ről 85 százalékra növeltük. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványban 2010-ről '11-re felment a garanciák száma 2340-ről 3180-ra, és a garantált hitelállomány pedig megnőtt 53-ról 60 milliárd forintra. Ezek mind kis- és középvállalkozók. A banki kkv-hitelállomány 10-12 százalékához kapcsolódik az elmúlt években nyújtott készfizető kezességvállalás, amit a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül nyújtunk; és az Eximbanknál is megtettük azt, hogy 2012-ben 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra emeltük a költségvetési kezességvállalást, és 2013-ban 80 milliárdról 350 milliárdra emelkedett a hitelfedezeti garanciák összege. Azonkívül megvettük a takarékszövetkezeti szektorban jelentős befolyást gyakorló Takarékbank 38,5 százalékát, és abban reménykedünk, hogy ezen keresztül is tudunk még újabb forrásokat adni a kis- és középvállalkozásoknak.

Eddig jutottunk (Dr. Józsa István: Ez kicsit kevés, de azért még jöhet...), Magyarország jobban teljesít, de még nem elég jól.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 170 2013.05.27. 2:30  167-174

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Először is természetesen szeretném a kormány nevében is minden olyan családnak kifejezni az együttérzésemet, amely család tagjai vagy közülük bárki bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt időszakban, és szeretném megismételni azt a választáskor tett vállalásunkat, hogy Magyarországon a törvénynek érvényt fogunk szerezni. Érvényt is szerzünk, de ez nem ok arra, hogy elfeledkezzünk azokról, akiknek a családja pótolhatatlan veszteségeket szenvedett.

Éppen ezért nem tartjuk elfogadhatónak azt a helyzetet, amikor bármilyen törvényi korlátok és előírások miatt nem születnek meg megfelelő pillanatban a szükséges bírósági ítéletek. Az eset, amit ön említett, felhívta a figyelmet erre a problémára. Egyébként nem engedték ki az utcára a bűnelkövetőket, dacára annak, hogy ítélet az előírt határidőn belül nem született, hanem házi őrizetben vannak. Ez azért mégiscsak más, mintha kiengedték volna az emberek közé, de nem menti az államnak azt a felelősségét, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben kellő időben, megfelelően méltányos, elrettentő erejű, szigorú döntéseket kell hoznia. Meg is fogunk tenni mindent ennek érdekében, az ehhez szükséges jogszabályváltozások hamarosan a Ház elé is kerülnek.

Azonban - sajnos az időm kevés - az ön kérdése nem ezt érintette igazából, hanem azt a kérdést vetette fel, hogy mit is tegyünk és hogyan gondolkodjunk a cigány fiatalokról. Amit ön mondott, az nem volt bátorító, éreztem valami lemondást a hangjában. Szeretném jelezni, hogy Magyarország a saját sírját ássa akkor, ha egy ilyen jelentős lélekszámú, hátrányos helyzetű, etnikailag a kisebbséghez tartozó csoportról lemond, veszélyként tekint rá, kizárólag veszélyként tekint rá, közbiztonsági kérdésként és csak úgy tekint rá, és nem keresi a lehetőséget arra, hogy ezeknek a fiataloknak hogyan tudunk értelmes, velünk közösen megélt, a mi kultúránkhoz integrálódó életlehetőséget teremteni. Erre keressük a lehetőséget, nem könnyű, ehhez keressük az eszközöket, ez sem könnyű. Minden javaslatot, amelyik ebbe az irányba mutat, roma, illetve cigány ügyben szívesen fogadunk önöktől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 174 2013.05.27. 1:44  167-174

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! A dolog úgy áll, hogy az én sportágamban tudnék felsorolni számos egyesületet, ahol a cigány fiatalok többségben vannak. Azt sem zárnám ki, hogy kajak-kenuban is előfordulnak. Ami pedig a bokszot illeti, ott pedig inkább a szövetségre hagyatkoznék. S miután a szövetség vezetői teljesen egyértelművé tették számunkra, amikor találkoztak a kormányzattal, hogy van értelme a cigány gyerekeket a sporton keresztül integrálni a társadalomba, akkor nekünk semmi okunk nincs arra, hogy ezt megtagadjuk.

Azonban - s ez az ön kérdéséből is kitűnik - amikor arról beszéltem, hogy mi gazdasági lehetőségként és tartalékként tekintünk a cigány népességre, akkor a következőkre gondoltam. Hirtelen felolvasok önnek egy adatsort, és elnézést kérek a hadarásért. 2013. április 20-i zárónapon összesen 46 219 üres álláshely volt Magyarországon, a következő szakmákban: szolgáltatás, szállítás, egyéb takarító, kisegítő, ipari, építőipari, egyszerű építőipari foglalkozás, bolti eladó, mezőgazdaság, erdészet, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr. Az a helyzet, hogy Magyarországon 46 219 betöltetlen álláshely volt, és a legelmaradottabb megyékben van a legtöbb betöltetlen álláshely. Hajdú-Bihar megyében 5886 álláshely volt üresen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4703, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 3076 üres álláshely volt ezekben a szakmákban. Ebből egyetlen logikus gondolat következik: munkaerő-tartalékként is tekintenünk kell cigány honfitársainkra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Ez megért plusz egy percet!)