Készült: 2020.07.16.06:39:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

339. ülésnap (2014.02.03.), 14-20. felszólalás
Felszólaló Orbán Viktor (Fidesz)
Beosztás miniszterelnök
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 12:45


Felszólalások:  Előző  14 - 20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van néhány olyan hozzászólás, amelyet szeretnék érdemben is megválaszolni, és van néhány, amelyet egyszerűen csak odébb terelnék, ha megengedik.

(14.20)

Tisztelt MSZP-s Képviselőtársaink! Gátlástalan, hazug, tisztességtelen - ezek voltak azok a szavak, amelyek rendszeresen visszaköszöntek a Mesterházy Attila helyett fölszólaló képviselő mondandójából. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) És hallottuk azokat a mondatokat is, amelyekkel a magyar gazdaság nehéz helyzetét ecsetelte.

Számos okból - részben, mert ön fiatal, részben talán nem is volna teljesen igazságos a részemről, harmadrészt idő sincs rá elegendő - most nem idézem ide, hogy azért a magyar gazdaság alapvető bajait mégiscsak az a 40 év okozza - 45 -, amit kommunizmusnak nevezünk (Dr. Józsa István: 70.), és amely lényegében olyan helyzetbe hozta ezt az országot, hogy 1990-ben többkörös versenyhátránnyal kellett indulni a szabad világ gazdasági versenyében. (Dr. Józsa István: Ez nem így volt.) De erről most nem beszélek, csak annyit szeretnék ideidézni inkább, mert erre talán már ön is emlékezhet (Közbeszólás az MSZP soraiból.), hogy azért mégiscsak volt Magyarországon olyan miniszterelnök, aki nem kevesebbet tett, mint hogy nyíltan bevallotta, hogy hazudtak - hogy is volt? - reggel, éjjel meg este. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Te meg nem vallottad be.) Ezek után önök akarnak bennünket kioktatni igazmondásból? (Közbeszólások.) Azt mondták, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este. (Közbeszólások.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (Jelzésre:) Tévedtem, bocsánat, elfogadom: reggel, délben meg este hazudtak. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) És még több variáció is lehetséges. Egyetlen dolgot nem tudunk most még, hogy mit csináltak délután (Derültség a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.), de majd egyszer nyilván ez is ki fog derülni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után, egy múlttal a hátuk mögött azt javasolom, hogy inkább összpontosítsunk a dolgok érdemére, mert erkölcsi kérdésekben valószínűleg nehezen, de politikai kérdésekben tudnánk egymással értelmesen is szót váltani, ha önök erre vállalkoznának. (Közbeszólás az MSZP soraiból: És a Jobbik...)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után kell egy megjegyzést mondanom az államadósság kérdéséről. Számos tényről hallhattunk itt, amelyet Rogán frakcióvezető képviselőtársunk a maga mondandójában pontosított. Az államadósság esetében azért mégiscsak úgy áll a dolog, hogy mi vagyunk azon négy vagy öt európai uniós ország egyike, amely az elmúlt négy évben az európai uniós nyilvántartási statisztika szerint - tehát nem a magyar kormány álláspontja szerint, hanem az uniós vélemények szerint - csökkenteni volt képes folyamatosan az államadósságát.

Tudom, hogy ezt önök úgy tekintik, mint a kormány sikerét. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem, mint a magánnyugdíj lenyúlását!) Én nem így tekintem. Én nem így tekintem. Ha nem a kormány sikerének tekintenék, nem támadnák. Azért támadják, mert azt gondolják, hogy ez a kormány sikere. De a helyzet nem így áll. A helyzet úgy áll, hogy ez a magyar embereknek a sikere. Közös sikerünk. Nem értem, miért kell állandóan elvitatni a magyar emberek erőfeszítéséből megszületett sikereket. Igenis, csökkent az államadósság! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ezen egyébként semmilyen atomerőmű nem változtat, szeretném megjegyezni, mert ott egy vagyontömeg jön létre, és ha majd meg fogják nézni a magyar vagyonmérleget, akkor látni fogják, hogy ott semmilyen romlás nem állt elő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A devizahitelesekről is kell mindig szót váltanunk, mert önök rendszeresen, bár az önök idejében csalták a bankok csapdába a devizahiteleseket, mégis valamilyen rejtélyes okból nekünk róják föl a mostani helyzetet. A valósághoz azonban hozzátartozik, hogy 350 ezer embert sikerült kisegítenünk a devizacsapdából, mert mintegy 170 ezer ember a végtörlesztés révén és másik 170-180 ezer ember pedig az árfolyamgát révén ma kikerült a veszélyzónából (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hány forint az euró, az a kérdés.), és amint a magyar bíróság meghozza a szükséges két döntését, akkor további lépéseket is fogunk tenni annak érdekében, hogy a jogilag immáron rendezett körülmények között a maradékot is kisegítsük a mostani nehéz helyzetből.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami az energiarendszerről és a nukleáris energiáról folyó vitát illeti, ott a szocialista képviselőknek azért nem válaszolok érdemben (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem tudsz!), mert önök ezt a kérdést mindig is támogatták. És én pontosan tudom, hogy április 7-én ismét támogatni fogják, addig meg majd csak kihúzzuk valahogy azzal is, ha önök rendszeresen saját maguk ellen tüntetnek. Hát tegyék, ha szeretnék. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)

Azokkal a képtelenségekkel sem szeretnék foglalkozni, amelyek azt állítják, egyébként szemben minden európai tapasztalattal és közismert tudással, hogy a nukleáris energia arányának növekedése egy ország energiarendszerében áremelkedéshez vezetne. Ez nevetséges, ez egy komolytalan álláspont. A dolog úgy áll, hogy abban az esetben, ha sikerül a terveinket megvalósítani, a két új blokk belépésekor körülbelül 13 százalékkal fogjuk csökkenteni ismét Magyarországon a villamos energia árát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami az energiafüggőség dolgát illeti, itt is azt javasolom, hogy folytassunk ennél a mai délelőttinél egy kicsit komolyabb vitát. Erre lesz mód, hiszen szemben korábbi gyakorlatokkal, azt az államközi szerződést, amit mi kötöttünk, azt a magyar kormány a Ház elé terjesztette (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), a magyar képviselőknek joguk van ahhoz, hogy a véleményüket elmondják, álláspontjukat kifejtsék, és a végén majd a magyar parlament, úgy, ahogy alkotmányos rendünkben szokás, becikkelyezheti ezt a szerződést. Akinek kérdései vannak, a vitában nyilván felteheti, készen állunk arra, hogy válaszoljunk az önök kérdéseire.

Itt most egyetlen dolgot emelnék ki, ami túlmutat ennek a nemzetközi szerződésnek a keretein, ez pedig a függőség kérdése. Javasolom, vitassák meg, ha lesz rá idejük, azt is, hogy mifajta függőség az, ami ellen Magyarországnak a legtöbbet kell tennie. Szerintem Magyarországnak a gázfüggőség ellen kell tenni a legtöbbet, a nukleáris függőség kifejezést azért alaposan gondolják meg, és vitassák meg, tanulmányozzák, hogy valóban van-e a világon olyan ország, ahol a nukleáris energia függőséget növel. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Pénzkérdés.) Javasolom, hogy tanulmányozzák ezt a kérdést.

Magyarország problémája nem ez. A mi problémánk a gázfüggés. Szeretném jelezni, hogy minden olyan energia, amivel a gázfüggőségünket csökkentjük, az a nemzeti szuverenitásunkat nem csökkenti, hanem növeli. Ráadásul, miután Szlovákia irányába hamarosan elkészül - reményeink szerint legalábbis egy éven belül elkészül - a nyugati energiarendszerekkel a mi rendszerünket összekötő gázvezetékrendszer, ezért nyugodtan mondhatom az, hogy hamarosan eljut Magyarország oda, hogy teljes energiafüggetlenséget fog élvezni a következő évtizedekben. (Közbeszólások, zaj.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez régi célja volt Magyarországnak, és ezt a célt mi el is fogjuk érni.

Ezek után, tisztelt hölgyeim és uraim, volt itt szó még az adórendszerről. Számos alkalommal vitattuk már meg ezt a kérdést, én csak egyetlen dologra szeretném önöket emlékeztetni. Érdekes vitákat lehet folytatni arról, hogy melyik adórendszer jobb vagy gyengébb, mint a másik. Azonban a politika inkább tapasztalati műfaja. Én egy dolgot tudok mondani önöknek. Az az adórendszer, amely 2010-ig Magyarországon uralkodott, hatályban volt, az munkaellenes, vállalkozásellenes és családellenes volt. Tönkre is tette a magyar gazdaságot.

Miért akarják visszahozni a javaslataikkal azt az adórendszert, amit egyébként egyszer már, mindannyian láthattuk, hogy a magyar nép nem véletlenül utasított el, hanem azért, mert tönkretette a gazdasági rendszert? Ezért sajnálom, nem tudjuk befogadni az önök javaslatait, mert mást sem tesznek, mint folyamatosan vissza akarják hozni azt az adórendszert, amit nagy nehezen végre sikerült kiváltanunk, és helyette egy olyat megalkotni, amely talán nem tökéletes - láttam már adórendszert, amely nem tökéletes -, de mindenesetre növeli a foglalkoztatottságot, nő a gazdaság, és hozzájárul ahhoz, hogy az embereknek nőjön a jövedelme.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Semmi okunk tehát, hogy visszatérjünk a múlthoz. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Szeretném megemlíteni itt, hogy a kiskeresetűek adókedvezménye is hatályba lépett január 1-jével; a napokban, amikor a kis keresetű, gyermeket nevelő szülők kézhez fogják kapni a fizetésüket, akkor látni fogják azokat a tényeket, amelyek eleven cáfolatát adják annak, mint amit önök itt elmondtak.

Kénytelen vagyok ismét - bár nem először kell ezt megtennem - néhány szót fordítanom a közmunkaprogramra is. Én értem, hogy lehet egy filozófiai vitát folytatni arról, hogy a különböző foglalkoztatási formák közül melyik értékesebb, melyik kevésbé értékes, vagy - ahogy önök mondják - melyik kifejezetten ellenjavallt. De szeretném, ha tudnák, hogy amikor önök erről itt beszélnek, akkor valójában emberek százezreiről beszélnek. Ez nem egy elméleti vita. Önök - ne haragudjanak, hogy ezt mondom -, önök sértegetik, sőt belegyalogolnak azoknak az embereknek az önbecsülésébe, akik végre úgy döntöttek, hogy élnek azzal a lehetőséggel, hogy nem jövedelempótló segélyt várnak otthon, hanem elmennek dolgozni.

Miért nem akarják elfogadni, hogy több százezer embernek számít az, ha kétszer annyi közmunkabért vihet haza, mint amennyi segélyt kapott korábban? Ezzel családok százezreinek javul a helyzete. Vitatkozzunk arról, hogyan lehetne ezt javítani vagy mást csinálni helyette, de azt ne tegyék, hogy ezeket az embereket itt szinte minden parlamenti ülésen rendszeresen megsértik, és azt a benyomást alakítják ki, mintha a közmunkarendszer és mindenki, aki abban részt vesz, valami kárt okozna ennek az országnak.

Miért nem értik meg annak a jelentőségét, hogy családok voltak húsz éven keresztül százezerszám ebben az országban, ahol úgy nőttek föl gyerekek, hogy egyetlen szülőt nem láttak reggel korán elmenni dolgozni? (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Miért nem értik meg, hogy annak van jelentősége, nemcsak a gazdaság szempontjából, hanem a magyar jövő szempontjából, hogy ma százezerszám emberek elmennek reggel dolgozni? (Taps a kormánypárti padsorokban. - Gőgös Zoltán: Rendes fizetésért!)

(14.30)

Szeretnék szólni néhány szót a fiatalokról is, mert rendszeresen azt hallom itt a Házban, hogy önök megpróbálják a fiatalokat gazdasági menekültnek beállítani. Ezt nem először hallom. Ismét szeretném kérni az önök körültekintését ebben az ügyben. Olybá tűnik, ahogy itt hallgatjuk, minthogyha a külföldön dolgozó emberek valami rosszat tennének a hazájukkal.

Bizonyára látták azokat a számokat, hogy a külföldön dolgozó magyarok az elmúlt évben, 11 hónap alatt több mint kettőmilliárd eurónyi pénzt utaltak haza. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Kettő-négy.) Egy dolgunk van itt, hogy köszönetet mondjunk nekik, tisztelt hölgyeim és uraim (Dr. Józsa István: Így van!), nemcsak a Fidesz, a szocialisták is, a Jobbik is meg az LMP is; köszönjük meg nekik, hogy nem a munkanélküli-segélyt választották itthon, hanem fogták magukat, vállalták a versenyt (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.), nagyon nehéz körülmények között, idegenben vállalták a versenyt, és nemcsak hogy dolgoztak és magukat eltartották, hanem hazaküldtek komoly összegeket Magyarországra. (Gőgös Zoltán: Ezt magyarázd meg a nagyszülőnek, aki fél éve nem látta az unokáját!) És miért akarjuk megtámadni azokat a fiatalokat, akik egyébként lassan már - Európában ez nem szokatlan - az élet természetes részének tekintik, hogy egyébként más országokban vállalnak munkát? (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban, köztük dr. Gaudi-Nagy Tamás: Kényszerből, nem jókedvükben mennek el!)

ELNÖK: Mi az izgalom tárgya ellenzéki oldalon, képviselő urak? (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szeretném jelezni önöknek...

ELNÖK: Szávay képviselő úr, legyen szíves megnyugodni! (Szávay István: Megnyugodok.)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: ...hogy nemcsak Közép-Európából mennek fiatalok más országokba dolgozni, hanem franciák is sokan vannak Londonban, aztán Németország is tele van spanyolokkal.

ELNÖK: Elnézést kérek, Szávay képviselő úr.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Miért kell azokat a fiatalokat, akik vállalják, egyébként az életkoruknak megfelelő, nagyon komoly kalandot, hogy elmennek dolgozni, és idegenben próbálnak helytállni, miért kell őket állandóan megbélyegezni itt a parlament ülésén azzal, hogy menekültnek nyilvánítják őket? (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Önök igazságtalanok, tisztelt hölgyeim és uraim; azt kell mondanom, hogy úgy tűnik, a modern idők szavát sem értik.

Ennek ellenére nekünk egyetlen dolgot azonban itt a fiatalokkal kapcsolatban mint erkölcsi kötelességet érdemes azért megemlíteni: ez pedig az, hogy nekünk olyan Magyarországot kell építeni, ahova a fiatalok, amikor akarnak, haza tudnak jönni; amikor haza akarnak jönni, akkor értelmes élet lehetőségét találják itt, Magyarországon. S azt kell mondanom, hogy abban biztosak lehetnek önök is meg a választópolgárok is, hogy a mi kereszténydemokrata-Fidesz-koalíciónk a következő években egy ilyen Magyarországért fog dolgozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14 - 20  Következő    Ülésnap adatai