Felszólalás adatai

A 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia nyílt tervezési szakaszában szakmai és civil szervezetek sokasága szembesülhetett azzal a ténnyel, hogy az ország középtávon még helyettesítő technológiák megléte esetén sem mondhat le a hazai villamosenergia-termelés több mint 40 százalékát biztosító Paksi Atomerőműről, így széles körű társadalmi és politikai támogatottság mellett kezdődhetett el a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítását célzó hatósági eljárás.

Azzal már kevesebben vagyunk tisztában, hogy a radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások alkalmazása is széleskörűen elterjedt emberi tevékenység. Az energetikai alkalmazás mellett a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére is. A radioaktív anyagokat és ionizáló sugárzásokat széleskörűen használják a gyógyászatban, diagnosztikai és daganatterápiai célokra. A röntgenvizsgálatok és a sugárzással sterilizált egyszeri használatos orvosi eszközök nélkülözhetetlen módszerei és eszközei az orvosi gyakorlatnak. Az ionizáló sugárzást eredményesen használják az élelmiszerek csomagolóanyagainál és a trópusi országokból importált fűszereknél a kórokozók elpusztítására. Az ipari radiográfia mindennapos eljárássá vált a gépek és alkatrészek anyaghibáinak feltárásában és az anyaghibákból eredő balesetek megelőzésében. A biztonságtechnikai célú alkalmazások közé tartoznak a csomagvizsgáló röntgenberendezések és a járműrakomány-átvilágítók. Megtalálhatjuk a hidrológiai és geológiai alkalmazások terén is, ahol vízforrások és ásványi anyagok kutatását teszi lehetővé természetes és mesterséges radioaktív izotópokkal.

Magyarországon összességében 1200 munkahelyen alkalmaznak radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést. A sugárterheléssel járó munkahelyeken dolgozó munkavállalók és egyéni vállalkozók száma közel 16 ezer. Mindebből az látszik, hogy az atomenergia békés célú használata nélkül nemcsak az energiaellátás, hanem az egészségügyi és ipari diagnosztika hatékonysága, valamint a köz- és életbiztonság garantálása is kérdésessé válna. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy az atomenergia helytelen alkalmazása vagy fegyverként való felhasználása súlyos veszélyekkel és következményekkel jár. Ezért az atomenergia alkalmazása területén kezdettől fogva kiemelt szerepe van a biztonságnak.

(18.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az atomenergia alkalmazásánál és az atomenergiával kapcsolatos döntéseknél alapvető és legfontosabb szempont a magyar lakosság egészségének, életének és vagyonának a biztonsága, ezért a nukleáris biztonságnak minden egyéb részérdekkel szemben elsőbbséget kell élveznie. A biztonságos alkalmazás feltétele olyan jogalkotási és szabályozási rendszer létrehozása, amely megalapozza a hazai, továbbá a nemzetközi elvárásoknak megfelelő biztonsági követelmények meghatározását és rendszeres korszerűsítését. Fontos feltétel továbbá olyan felhatalmazással, szakértelemmel és anyagi feltételekkel rendelkező, független hatósági rendszer működése, amely garantálja, hogy az atomenergia alkalmazása kizárólag hatósági engedélyezés és rendszeres ellenőrzés mellett történhessen, a jogszabályokban meghatározott szigorú biztonsági előírások érvényesítésével.

A tudományos eredmények és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított biztonsági alapelveket nemzetközi egyezmények határozzák meg. A biztonság fejlesztésével összefüggő nemzetközi együttműködés több kormányközi szervezet tevékenységének fontos területe. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése 2011-ben beválasztotta Magyarországot az ügynökség 35 tagú döntéshozó testületébe, a kormányzótanácsba, ezt a szakmailag és diplomáciailag egyaránt kiemelkedő jelentőségű képviseletet a jelen lévő Kovács Pál úr, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára tölti be.

Az atomenergia alkalmazását Magyarországon törvény szabályozza, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény alapvető rendeltetése a lakosság egészségének, biztonságának és környezetének a védelme. A törvény rendelkezései szerint az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet, a törvény végrehajtását számos kormányrendelet és miniszteri rendelet garantálja. A most tárgyalt jelentés időtávján is folytatódott a hazai joganyag továbbfejlesztése, amelyre államtitkár úr is utalt.

Az atomenergia biztonságos alkalmazását felügyelő hatósági rendszer keretében a nukleáris létesítmények, köztük a Paksi Atomerőmű nukleáris biztonságával, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő hatósági feladatok az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartoznak. A nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos hatósági követelményrendszert részletes nukleáris biztonsági szabályzatok tartalmazzák, amelyek teljesítésének lehetséges módjáról a hatóság főigazgatója útmutatót ad ki.

Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik legfontosabb nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az atomenergia alkalmazásában érdekelt és ellenérdekelt államigazgatási szervektől. Magyarországon az atomenergiáról szóló törvény és a végrehajtási rendeletek garantálják a függetlenségre vonatkozó nemzetközi elvárások érvényesülését. A hatóság folyamatosan értékeli az üzemeltetők biztonsági teljesítményét. Az értékelő tevékenységet megalapozó adatgyűjtés fő területei az engedélyesek rendszeres és eseti jelentései, a ciklikus hatósági ellenőrzések, az átfogó hatósági felülvizsgálatok és az üzemeltető személyzet képzettségének ellenőrzése.

Tisztelt Országgyűlés! A hatóság függetlenségének megőrzésére a jövőben is figyelemmel kell lenni. Arra kérjük tisztelettel államtitkár urat, hogy a kormányzati döntés-előkészítés során is ezt az eminens társadalmi elvárást szíveskedjék képviselni.

Figyelemre méltó eseményként rögzítendő, hogy a hatóság főigazgatója kezdeményezésére 2010 júniusában a hazai nukleáris szakma vezető intézményeinek képviselői létrehozták a magyar nukleáris tudásbázis rendszert. A tudásbázis rendszer fő céljának tekinti az atomenergia hazai alkalmazása során felhalmozott, elsősorban Magyarországon létrejött szakmai ismeretek dokumentumainak összegyűjtését és megőrzését a jövő nemzedékek számára, valamint a nukleáris közösségen belüli információmegosztás elősegítését és egy folyamatosan aktualizált közös tudásbázis létrehozását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés által vizsgált, 2009-2011 közötti háromesztendős időszakban az ionizáló sugárzások munkahelyi felhasználása, hatékony sugár-egészségügyi hatósági felügyelet mellett, a sugárvédelem alapvető szabályai és a hatósági előírások betartásával biztonságosan történt, munkahelyi sugárforrástól származó sugárbaleset vagy megbetegedés nem következett be. A vizsgált időszak azonban nem volt teljesen mentes a szükséges mértékű hatósági intézkedésektől.

2011 második felében Európa több pontján radioaktív jódkoncentráció növekedését mérték a légtérben. A jelenség okának felderítése során világossá vált, hogy Budapesten, egy magyar vállalkozás telephelyén folyó orvosi diagnosztikai és gyógyászati célú jódizotóp-gyártási folyamat során a szokásos mennyiséget többszörösen meghaladó mértékű radioaktív anyag került ki a légtérbe. Bár a kibocsátás teljes mértéke nem érte el az éves hatóságilag jóváhagyott korlátot, és a lakosságot csak rendkívül kis, a korlátnál nagyságrendekkel kisebb többletdózis érte, a nemzetközi visszhang és a mindenképpen káros, jelentős kibocsátásnövekedési tendencia indokolttá tette a gyártás felfüggesztését és a jelenség okának alapos felderítését.

A Paksi Atomerőműben a nemzetközi biztonsági skála szerint 2-es kategóriába sorolt esemény történt 2009. május 4-én. A 4-es blokk reaktorának éves karbantartása során az elhasználódott, erősen sugárzó neutronfluxus-mérő detektorláncokat egyenként kiemelték, sugárvédelmet biztosító csőkonténerbe húzták, és daruval a reaktorcsarnokon belüli, nagy aktivitású tárolóhelyre szállították. Az egyik ilyen szállítási művelet közben a detektorláncot tartó drótkötél elszakadt, a detektorlánc az árnyékoló konténerből kiesett a szállítási útvonal alatt lévő, lefóliázott munkaterületre. Az esemény következtében a csarnoki sugárzás megnőtt, az összes ottani munkavégzést a hatóság felfüggesztette, és a helyiséget kiüríttette. A csarnokban tartózkodó munkavégzőket nem érte a napi ellenőrzési szintet meghaladó többlet-sugárterhelés. Másnap délután a daru távműködtetése mellett egy hidraulikus megfogó szerszám segítségével eltávolították a leesett detektorláncot, és a sugárvédelmi korlátozások feloldását követően folytatták a karbantartási munkálatokat. A hatóság intézkedése ebben az esetben is szükséges és egyben elégséges mértékű volt.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan megállapítható, hogy a nukleáris létesítmények 2009. évi biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat. A Paksi Atomerőmű, a budapesti kutatóreaktor és az egyetemi oktatóreaktor a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemeltek. Az atomenergiáról szóló törvény előírásaival összhangban működött a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap és a radioaktív hulladékokat kezelő közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság is. Az alap és a társaság működése az atomenergiáról szóló törvény alapján biztosítja, hogy a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és elhelyezése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése megoldható legyen, és ne háruljon az elfogadhatónál nagyobb teher a jövő nemzedékekre. Alapvetően minden nukleáris létesítmény esetében elvárható, hogy a fegyveres biztonsági őrségek létszáma feltöltött, fegyverzetük a kornak megfelelő és teljes, képzésük folyamatos, reagáló képességük pedig kielégítő legyen.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország új alaptörvénye a különleges jogrend részeként meghatározta a vészhelyzet fogalmát, amely szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Veszélyhelyzet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján a nukleárisbaleset-elhárítás szempontjából az a nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja, és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.

(18.10)

2011 végén a jogszabályi változásoknak megfelelően megújult az országos nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési terv. A könnyebb kezelhetőség érdekében a terv módosítása során annak számos fejezetéből és mellékletéből önálló útmutató vagy szakmai segédlet készült. A nukleárisbaleset-elhárítás területén 2011-ben is több gyakorlatot szerveztek. A gyakorlatok sikeresek voltak, a tapasztalatok visszacsatolásra kerülnek az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerbe.

Tisztelt Országgyűlés! A vizsgált időszakban tovább folytatódott a Paksi Atomerőmű kapacitásnövelésére indított fejlesztés, valamint az üzemidő hosszabbítására történő felkészülés. A program befejeztével 2010-től a négy blokk összesen mintegy 160 megawatt többletteljesítménnyel járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, így a négy blokk összteljesítménye eléri a 2000 megawattot. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint a 2011. év végén a világ 30 országában 436 atomerőművi blokk működött. 2011-ben hét új blokkot helyeztek üzembe, és 13 blokkot állítottak le véglegesen. 2011-ben négy blokk építését kezdték meg, és világviszonylatban jelenleg összesen 63 atomerőművi blokk épül.

Amikor az atomenergia biztonságos használatáról beszélünk, nem kerülhetjük meg azt a szomorú tényt, hogy 2011. március 11-én földrengés pusztított Japánban, amelyet hatalmas szökőár követett. A működő atomerőművek a tervezettnek megfelelően leálltak, azonban a földrengést rövid időn belül követő szökőár elmosta az érintett telephelyen lévő blokkok hűtőrendszereit, a reaktorok, illetve a pihentetőmedencék hűtés nélkül maradtak. Az egyre növekvő hőfejlődés előbb a fűtőelemek melegedéséhez, károsodásához, majd kémiai reakciók révén hidrogénfejlődéshez és végül kémiai robbanások sorozatához vezetett. A sérült, leomlott falak nyílásain át nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, több tízezer embert ki kellett telepíteni az erőmű környezetéből.

Ez a baleset világszerte felvetette az atomerőművek természeti katasztrófákkal szembeni védettsége felülvizsgálatának igényét. Számos állam és nemzetközi szervezet megkezdte a szisztematikus újraértékelést, Magyarország azonnal csatlakozott az Európai Unió Tanácsa által javasolt célzott biztonsági felülvizsgálat programhoz. A magyar célzott biztonsági jelentés megállapítja, hogy a felülvizsgálat során nem merült fel olyan körülmény, amely megkérdőjelezné a Paksi Atomerőmű már számos alkalommal felülvizsgált tervezési alapjának megfelelőségét.

A stresszteszt célkitűzéseinek megfelelően a vizsgálat kiterjedt olyan rendkívül valószínűtlen helyzetekre is, amelyek kívül esnek a tervezési alap keretein. Az erőmű ebben a tekintetben is jó helyzetben volt, mert a legutóbbi, 2008-as időszakos biztonsági felülvizsgálat alapján, valamint az üzemidő-hosszabbításra való felkészülési program során számos olyan módosítást, megerősítést hajtott végre, amely elébe ment az európai stresszteszt elvárásainak. Itt említendők meg az 1990-es években megvalósított földrengés-biztonsági vizsgálatok és megerősítések is, amelyek különösen pozitív benyomást tettek a kölcsönös nemzetközi felülvizsgálat szakértőire. A Paksi Atomerőmű a felülvizsgálat során jelentős számú olyan lehetőséget tárt fel, amelyek tovább javíthatják az erőmű biztonságát a tervezési alap keretein kívüli helyzetekben.

A javasolt intézkedések megvalósítása érdekében a hatóság határozatban írta elő az erőmű számára az intézkedések részletes tartalmának és programjának kidolgozását. Államtitkár úr is utalt arra, hogy Magyarországra 2012 tavaszán érkezett a nyolcfős osztrák, cseh, szlovén, bolgár, német, román és két, az Európai Bizottság által delegált szakemberből álló ellenőrző csoport. A felülvizsgálók nagyra értékelték a tapasztalt nyitottságot és együttműködő készséget, ugyanakkor felhívták a magyar hatóság figyelmét, hogy szorosan kövesse nyomon az elhatározott intézkedések végrehajtását, és biztosítsa, hogy a tervezett átalakítások elérjék a kívánt hatást.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztésben foglaltak megalapozottságára való tekintettel, a gazdasági és informatikai bizottság határozati javaslatához csatlakozva képviselőcsoportunk a 2009., 2010., valamint a 2011. évi jelentés elfogadását javasolja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)