Készült: 2024.04.26.01:13:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

227. ülésnap (2009.10.06.), 183. felszólalás
Felszólaló Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:26


Felszólalások:  Előző  183  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy azon fideszes önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel és képviselőkkel ellentétben, akik ezt a költségvetést a legveszélyesebbnek tartják az önkormányzatok számára az elmúlt húsz évben, nem ettől a veszélytől kell tartanunk, nem ettől a veszélytől kell félnünk. A legveszélyesebb az lenne, ha az államháztartás hiánya újra kezelhetetlen mértéket öltene, ha nem tudnánk tartani a 3,8-es hiánycélt, ami a jövő évi költségvetésbe be van tervezve, és megint olyan helyzetbe kerülnének a magyar emberek - ahogy önök szokták mondani: "a zemberek" -, illetve az önkormányzatok, hogy 300 forintos euróval kell szembenézni, és ez kihat minden egyes ágazatra, minden egyes emberre és az őket képviselő önkormányzatokra is.

Azt is gondolom, hogy ezeket a kérdéseket, ami az önkormányzatok jövő évi költségvetését illeti, nem ezen a héten szombaton - és persze nem szeretnék itt reklámot csinálni - annak a tüntetésnek kell megoldania, amit önök ide a Kossuth térre szerveznek, hanem ehelyett itt a Ház falai között, illetve a bizottsági üléseken kellene ezekben a kérdésekben valamiféle dűlőre jutnunk, és valamilyen módon megállapodnunk. A tárgyalóasztal az, ahol ezeket a kérdéseket tisztázni lehet, egy tüntetés nem a megoldás első lépcsőfoka, azt akkor választják azok, akik ezzel az eszközzel normálisan kívánnak élni, amikor már más út nincs.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van más út. Ma itt több képviselőtársam részéről elhangzott például - de úgy látom, hogy önök ezt nem veszik figyelembe -, hogy a gyermekétkeztetés kérdésére is lesz megoldás, így ezt a költséget nem a szülőknek és nem az önkormányzatoknak kell majd kigazdálkodniuk.

Nézzük meg egy kicsit bővebben és egy kicsit összefoglalóan az önkormányzati költségvetés jövő évi lehetőségeit!

(17.40)

A GDP kétéves csökkenése, ez itt több hozzászólótól is elhangzott, 7,5 százalék, ezzel szemben az önkormányzatokat érintő elvonás vagy megszorítás mindösszesen 4,7 százalék. Tudom, hogy ez nem kevés, sőt sok, de egy felelős, tervezhető gazdálkodással, egy végiggondolt, takarékos gazdálkodással ez túlélhető, ez biztosítja a jövő évi túlélést. A többi ágazathoz képest az önkormányzatok e mutatók alapján kevesebb megszorítást kell hogy elviseljenek jövőre, és nem szeretnék abba a számháborúba beszállni, ami az elmúlt időszakban kialakult, de felelősen kijelenthetem, hogy mintegy nettó 85 milliárd forintos elvonásról van szó az önkormányzatok tekintetében. Ez persze nem kevés, de a válság esetén az önkormányzatoknak is el kell viselniük azt a terhet, amit egyébként az önkormányzati vezetők a lakosságtól is elvárnak.

Hogyan is áll össze ez a 85 milliárd forint? Ebből 10 milliárd forint érinti a közoktatást, 10 milliárd forint a szociális ellátást és 15 milliárd forint az úgynevezett globális támogatásokat. Képviselőtársaim, előttem Mohácsi József például kifejtette ennek a 15 milliárd forintnak a beltartalmát, így erre én most nem sok szót vesztegetnék.

A közoktatás és a szociális ellátás viszont egy 10 és 10 milliárd, 10 meg 10 milliárd forintos elvonást lesz kénytelen elszenvedni, de ebben az esetben olyan feladatokat is elvesz a törvénytervezet, elsősorban a megalapozó törvények az önkormányzatoktól, amelyeket nem kell ellátni, vagy egy évvel később léptet hatályba olyan intézkedéseket, amelyek az önkormányzatok feladatait csökkentik, így a finanszírozásukra sem kell hogy sor kerüljön 2010-ben. Nagyobb lesz az önkormányzatok mozgástere a következő évben. Például a szociális normatívák estében összevonásra kerül három normatíva, és az adott önkormányzat dönti el, hogy ebből ezeket a szociális feladatokat, ezeket a közszolgáltatásokat hogyan és miként szervezi az adott településre érvényes módon, kik azok, akiket ott elsősorban ezekben az ellátásokban részesíteni kell, és ebben nagyobb mozgástere lesz.

Az oktatást illetően, nyilvánvalóan képviselőtársaim is el fogják mondani, az osztálylétszámok megállapításában nagyobb mozgásteret, nagyobb szabadságot fognak kapni az önkormányzatok, rugalmasabban fogják tudni kezelni az osztálylétszámokat, illetve a csoportlétszámokat. A kötelező óvodai ellátás bevezetését is egy évvel későbbre halasztani javasoljuk. Ez persze azoknak a gyerekeknek nagyon fontos, akik a 2010-es évben mentek volna óvodába, de azokon a helyeken, azokon a településeken, ahol ennek nincsenek meg az infrastrukturális feltételei, úgy gondolom, hogy nem lesz probléma, ha ennek a bevezetésére egy évvel később kerül sor.

Ezek az intézkedések természetesen nem örök időkre szólnak a kormány és a szocialista képviselők szándékai szerint. Amennyiben 2011-től a GDP emelkedik, elindul a gazdaság egy fejlődő pályán, abban az esetben az önkormányzatoknak is több forrás fog jutni.

Szeretnék szólni még az 50 milliárdos hazai fejlesztéseknek a felfüggesztéséről is. Ez a döntésünk is egy évre szólna. Ehelyett, hogy hazai forrásokból fejleszthetnek az önkormányzatok, uniós források fognak az önkormányzatok rendelkezésére állni, és szándékaink szerint könnyebb lesz a hozzáférés, könnyebb lesz a pályázat.

A gyermekétkeztetésről már szóltam, és azt gondolom, ez az egyik legérzékenyebb terület, és a szándékaink ebben a kérdésben teljesen világosak.

Szeretnék itt egy érdekes kérdésről még a vége felé szólni. Kósa Lajos képviselőtársunk, Debrecen polgármestere 2009. szeptember 6-án a köztelevízió "A szólás szabadsága" című műsorában a következőket mondta. A műsorvezető megkérdezte: "Kósa úr, egyetért-e azzal, hogy vannak olyan párhuzamosságok, amelyeket ha felszámolnak, akkor lehet spórolni?" Kósa képviselő úr, Debrecen polgármesterének a válasza: "Ezek döntő többsége feles törvénnyel kezelhető, a kormány eddig erre nem volt hajlandó. A kormány leteszi azokat a javaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy hol csökkennek az önkormányzatok feladatai, ugyanakkor az önkormányzatok, én magam is, és más önkormányzati vezetők is tettek javaslatokat arra, hogy hol lehetne megtakarításokat eszközölni. Például a korlátozási kártalanításoknál és a kisajátításoknál. Ha a három évet hat évre emelnénk fel, ezt beterjesztettük törvényjavaslat formájában, és tavasszal ebből önmagában - most figyeljenek, kedves képviselőtársaim! - 120 milliárdnál több megtakarítás érhető el egy évben." Idézet vége, Kósa képviselő úrtól.

Nem szeretnék cinikus lenni, én azt gondolom, hogy Kósa képviselő úr, amikor ezt a kijelentését a nagy nyilvánosság előtt megtette, nem pontosan gondolta végig, hogy ebből egy év alatt hogyan lehet 120 milliárdot megtakarítani, de azt gondolom, hogy ha ez igaz (Jauernik István: Ez nem igaz.), akkor itt teljesen rendben lesz minden, ugyanis ez a költségvetést megalapozó törvényjavaslat tartalmazza ezt a javaslatot.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, pontosan tudom, hogy nem lesz könnyű év az önkormányzatok életében 2010, de fegyelmezett, takarékos gazdálkodással meg lehet oldani a 2010. év önkormányzati feladatait, és ahogy már mondtam, remélem, 2011-től egy fejlődőbb gazdaság, több GDP-vel, több finanszírozást fog juttatni az önkormányzatoknak, bárki is legyen 2011-ben kormányon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  183  Következő    Ülésnap adatai