Felszólalás adatai

A képviselőtársam úgy fogalmazott néhány perccel ezelőtt, hogy a 2012. év az egészségügy fekete éve lesz, az elnök úrnak nem tetszett ez a megfogalmazás, akkor fogalmazzuk meg másképpen, tisztelt elnök úr: ugrás a sötétbe a vak ló bátorságával. Mondom mindezt azért, mert a miniszter úr itt az expozéjában is kifejtette, hogy az egyik fő cél az intézményrendszer átalakítása, de az átalakításról semmiféle hatástanulmány nem áll rendelkezésre, ennek részleteiről önök, kormánypárti képviselők sem tudnak semmit mondani, számos kezdeményezésünk ellenére nem kaptunk semmiféle információt arról, hogy mik a kormányzat tervei e tekintetben. Az elmúlt másfél évben a kormány semmit nem tett az egészségügy érdemi ügyeinek, érdemi nehézségeinek megoldása érdekében, forrásokat vont ki az egészségügyből, és sajnálatos módon ez a forráskivonás a következő évben is folytatódik: 83 milliárd forinttal kívánják csökkenteni a gyógyszerkasszát, és megpróbálják elfogadtatni és elhitetni a betegekkel, hogy ez őket semmilyen értelemben nem érinti.

A benyújtott törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, 151 paragrafus, 19 törvény, érdemben gyakorlatilag (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ennyit értesz belőle! Pont ennyit!) ezen a helyzeten nem változtat. Nem vitattuk, mert a képviselőtársaim is utaltak rá, hogy néhány paragrafus érdemi változtatást jelent néhány területen, erről majd részleteiben szólunk, de a lényegét a dolognak nem változtatja meg: átgondolatlanság, szakmaiatlanság jellemzi a törvényjavaslatot. Mondom ezt azért, az átgondolatlanságot különösen, mert - mint ahogy már a kisebbségi véleményben is kifejtettem - számos olyan törvényt módosítanak, amelyet már önök módosítottak az elmúlt másfél évben; talán szerencsésebb lett volna az egyes ágazati törvényeket egységbe foglaltan a Ház elé hozni, időt adni a képviselőknek és a szakmának, hogy szakmai vita folyjon ezekről a kérdésekről, és aztán itt a parlamentben elfogadni.

(15.00)

Minősíthetetlen az eljárás, hogy néhány napot biztosítanak a képviselőknek és a szakmai szervezeteknek arra, hogy álláspontjukat kifejtsék egy ilyen súlyos kérdéskörben. Elfogadhatatlan, hogy a törvénycsomag az egészségügy legsúlyosabb problémáira, a humánerőforrás-finanszírozás problémáira semmilyen megoldást nem nyújt. Azt mondják és arra hivatkoznak, hogy nem állnak rendelkezésre források.

Tisztelt Képviselőtársaim! Források a jövő évi költségvetésben is vannak, de önök, kormánypárti képviselők, másra költik ezeket a forrásokat, például debreceni és más városok sportlétesítményeire, stadionépítésre. Említeném konkrétan például, hogy a debreceni és a ferencvárosi sportlétesítmény felújítására szánt forrásból éppen 50 százalékos béremelést lehetne végrehajtani az orvosok körében. (Taps az MSZP soraiból.) Erre igen nagy szükség lenne. Hatástanulmányok nélküli átszervezés... (Balla György: Hordót a szónoknak! - Kontur Pál: Orvost is!) Még egyszer szeretném elmondani, hogy úgy államosítják a megyei intézményeket, hogy fogalmuk sincs önöknek, kormánypárti képviselőknek sem (Balla György: Fogalmad neked nincs semmiről!), hogy a rendszer hogyan fog működni a következő évben, és hogy ennek a hatékonysága és költségei mennyibe fognak kerülni, erről természetesen ismételten nincsenek információk. Olyan intézményeket hoznak létre, amelyeket fél évvel, egy évvel ezelőtt önök szüntettek meg. Ilyenek a betegjogi szervezetek például, lényegesen kevesebb hatáskörrel, ráadásul a miniszter alá rendelten működnek majd ezek az érdekképviseletek. Kíváncsi vagyok rá, hogy milyen szakmai tanácsokat fognak adni a miniszternek, amennyiben a miniszter alárendeltségébe tartoznak majd.

Számtalan felhatalmazást kap a miniszter ebben a törvényben kormányrendeletek, miniszteri rendeletek elfogadására. Arról már nem is beszélünk természetesen, hogy a törvény benyújtásával együtt ismernünk kellene ezeket a tervezett jogszabályokat. Erről most sincs, mint ahogy a korábbi időben sem volt sohasem szó, de hát a lényegi elemeiről sem tudtak beszámolni önök, kormánypárti képviselők a bizottságban, hogy ezek a rendeletek mit tartalmaznak majd.

A lényegtelen, a tömegében lényegtelen módosítások mellett vannak természetesen olyanok, amelyek súlyos elemeket tartalmaznak. Ezekkel a lényegtelenekkel megpróbálják elfedni ezeket a súlyosabb módosításokat.

Az egyik ilyen kérdéskör a praxiskezelő ügye. Szeretném önöket emlékeztetni arra, tisztelt képviselőtársaim, ha nem vették volna észre, hogy a praxiskezelő megalapításáról a törvény nem rendelkezik, nem ad felhatalmazást a törvény arra, hogy ilyet létre kell hozni, ugyanakkor jogosítványokat ad a praxiskezelőnek például a tekintetben, hogy az önkormányzatok hatáskörébe tartozó ellátási körzetek meghatározását csak úgymond a praxiskezelő jóváhagyásával lehet megtenni, tehát egy olyan intézmény, amelyet még létre sem hoznak, a jogszabály alapján ennek jogosítványokat adnak, ráadásul olyan jogosítványokat, amelyek kétharmados törvény módosítását kezdeményezik.

Ugyanebbe a kategóriába sorolható a praxisvásárlás kérdése, és különösen az egészségügyi bizottságban dolgozó képviselőtársaimat szeretném emlékeztetni arra, hogy éppen egy kormánypárti képviselő fejtette ki, hogy milyen hatása várható ennek az intézkedésnek. Elmondta, hogy a jelenleg betöltetlen ellátási körzetek nem azon múlnak, hogy a praxisjogot meg tudja-e valaki vásárolni, vagy nem, hanem azon múlik, hogy ezekben a körzetekben az ott folyó munkáért kapott jövedelemből az orvosok nem tudnak megélni. Ez Magyarországon most a legnagyobb probléma, de nem csak ezekben a körzetekben, amely ellátási körzetek most nincsenek betöltve, igaz ez az összes alapellátási körzetre, hogy nem lehet gyakorlatilag működtetni finanszírozás hiányában ezeket a körzeteket megfelelően. Ez a törvényjavaslat, amely megpróbál úgymond a praxisjog megvásárlásához valamiféle állami támogatást nyújtani, ezen a kérdéskörön semmilyen érdemben nem változtat, hiszen most ezeket a praxisokat ingyen meg lehet kapni, és ingyen sem akar odamenni senki, mert nem lehet megélni az ottani juttatásokból.

Szeretnék néhány gondolatot még elmondani a beteg-együttműködés kérdésköréről, amelyről itt már a képviselőtársam egészen részletesen beszélt. Egészen abszurd az elképzelés, tisztelt képviselőtársaim. Ha önök mint orvosok, elképzelik azt a szituációt, hogy önöknek van egy olyan betege, aki valamiféle ellátást kap és különböző betegségekben szenved, önök, orvosok, hogyan fogják azt ellenőrizni, hogy a beteg betartotta-e az előírásaikat, és ezt követően ki lesz jogosult arra, hogy megvonja ettől a betegtől a támogatotti gyógyszerellátást, ez egyszerűen képtelen dolog. Nem is tudom, hogyan képzelték ennek a megvalósítását. De ugyanebbe a kategóriába tartozik a gyógyszerésznek az a kötelessége, hogy dokumentálja azt, hogy felajánlotta a betegnek az olcsóbb gyógyszert, amikor ő bemegy a gyógyszertárba és ki akarja váltani a gyógyszerét. Hogy többmilliós betegforgalom mellett, meg egyéb adminisztrációs kötelezettségeinek tömege mellett ennek hogyan tud megfelelni a gyógyszerész...? Majd jó lenne, ha itt most az általános vitában ezekre a konkrét felmerült kérdésekre önök, akik támogatói ennek a javaslatnak, beszámolnának, hogy hogyan képzelik ezt el.

Még egyszer elmondom, hogy indokolatlanul korlátlan felhatalmazást ad ez a jogszabály a miniszternek, ellenőrizhetetlen módon, az intézményrendszer átalakításában is és különböző vezetői posztok kinevezésében. Elmondhatjuk a költségvetési törvény ismeretében, hogy drágább lesz számos gyógyszer, számos gyógyszer eltűnik a patikából, mert a forgalmazóknak nem fogja megérni olyan áron forgalmazni, mint ami eddig történt. Ez különösen nehézségeket fog okozni azoknak a kistelepülési patikáknak, amelyek már eddig is működési gondokkal küzdöttek. Jelentős adminisztrációs többletterhet, mint ahogy már a bizottsági kisebbségi véleményben is kifejtettem, jelent majd az egészségügy számos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) területére.

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, nem tudjuk támogatni ennek a javaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)