Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azok az európai politikusok, akik hisznek az európai emberekben, az európai emberek jövőjében, teljesítményében, azok a családpolitikában látják a demográfiai helyzetből való kilábalás útját Európán belül. Akik pedig nem hisznek benne, azok a betelepítésben, bevándorlásban, emberek szervezett beszállításában látják Európa jövőjét.

Mi azok közé tartozunk, akik hisznek az európai emberekben, éppen ezért inkább támogatjuk a családpolitikai intézkedéseket, mintsem az eléggé magas költséggel járó európai betelepítéseket, amit itthon elsősorban a baloldal hangoztat. Az Alaptörvény L. cikke is rögzíti, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Pontosan öt esztendővel ezelőtt írta alá a köztársasági elnök az Alaptörvénynek ezt a szövegét.

Leszögezi még az Alaptörvény, hogy az élet is védelmet élvez, és ez a védelem a fogantatástól kezdve illeti meg a magzati életet is. Nemcsak az Alaptörvény, de a családok védelméről szóló sarkalatos törvényünk is egyértelműen fogalmaz, idézem: „A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, a társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés.” Így fogalmaz a családok védelméről szóló sarkalatos törvény.

Amikor Magyarországnak vagy a kormánypártoknak nemzetközi téren kellett bizonyítani ebbéli elkötelezettségüket, természetesen meg is tettük. Sőt, tavaly, talán képviselő úr is emlékszik, novemberben, 2015 novemberében európai demográfiai fórumot rendeztünk itt Budapesten, 16 országból érkeztek ide demográfusok, politikusok, szakemberek, családügyi szervezetek vezetői, és együtt vitattuk meg, hogy hogyan lehet pozitív demográfiai fordulatot elérni itt, Európában, és milyen problémákkal küszködik több ország, és milyen megoldásokat találtak az országok többségében. Tehát nem pusztán deklarálni szerettük volna a családok iránti elkötelezettségünket, nemcsak Magyarországon belül szeretnénk törvényeket hozni ezzel kapcsolatban, amelyekre majd mindjárt kitérek, de szeretnénk európai, sőt világszinten is a demográfiai pozitív intézkedések motorjai lenni, az európai családpolitikának is motorjává válni.

Természetesen, ha bármikor azt tapasztaljuk, hogy az Európai Unión belül családellenes vagy a család alapvető értékeit tagadó vagy relativizáló előterjesztések vannak, akkor azokat Magyarország nem tudja elfogadni. Vannak olyan európai döntések, amelyek nem igényelnek konszenzust, természetesen a többi állam, ha úgy dönt, akkor le tudja szavazni a magyar álláspontot, de ahol egyhangúságra van szükség, egyhangú szavazásra van szükség, ott Magyarország sokszor Lengyelországgal vagy Máltával, vagy más országokkal közösen az Alaptörvényből fakadó kötelezettségét teljesíti. Tette ezt pár hónappal ezelőtt is, amikor a Bizottság által a tanácsnak benyújtott list of action, akciólistával kapcsolatban fejtette ki elutasító álláspontját, nem egyedül.

Amit pedig az országon belül tenni tudtunk, azt 2010 óta megtettük, elég visszagondolni a 2011 óta bevezetett családi típusú adórendszerre, amelynek 2014-ben olyan nagy mértékű kiterjesztését valósítottuk meg a járulékokra, amelyek, mondjuk, egy háromgyermekes család esetében még nagyobb támogatást jelentenek, még nagyobb ott hagyott jövedelemrészt jelentenek, mint az eredeti családi adókedvezmény bevezetése. Beszélhetünk itt az ingyenes gyermekétkeztetésről vagy a felmenő rendszerben ingyenessé váló tankönyvekről, amelyek azért fontosak, mert nem pusztán szociális támogatásként tekintünk rájuk, hanem ezek már családtámogatások, mert az állam vállalja, hogy aki gyermeket vállal, annak a gyermek étkeztetésével vagy a gyermek tankönyvköltségével az állam is hozzájárul a gyermeknevelés költségeihez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)