Készült: 2024.03.29.13:55:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2012.02.21.), 267. felszólalás
Felszólaló Révész Máriusz (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:13


Felszólalások:  Előző  267  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontosnak érzem a Balsai-jelentést (Novák Előd: Melyiket?), de leginkább azért, mert az ország egyik fele teljesen másképp látja a 2006. őszi eseményeket, mint az ország másik fele.

Akinek cseppnyi kétsége is volna - furcsa ez a brekegés itt - afelől, hogy ez így van, annak elég volt meghallgatnia Harangozó Tamás szocialista képviselő urat, aki egyébként - én nem vagyok annyira toleráns, mint Schiffer András képviselőtársam - egészen felháborító mondatokat mondott el a jelentés tárgyalása kapcsán. Úgy tűnik, hogy a szocialisták, ahogy Harangozó Tamás hozzászólása is erre rávilágított, mind a mai napig a legalapvetőbb tényeket és dokumentumokat sem hajlandók az üggyel kapcsolatban figyelembe venni.

Hadd hívjam fel a figyelmet itt mindenki előtt, Harangozó képviselő úr is hivatkozott rá, hogy valóban, már a Gyurcsány-kormány is készíttetett különböző jelentéseket, hogy mi is történt 2006 őszén. Az az igazság, hogy ha elolvassuk a Papp-jelentést vagy elolvassuk az Ignácz-jelentést, akkor ezekben a Gyurcsány-kormány által megrendelt jelentésekben is rendkívül súlyos megállapítások találhatók, rendkívül súlyosak, amelyek rendkívül súlyos rendőrszakmai felelősséggel kapcsolatos kérdéseket vetnek fel. Lett-e ennek következménye? Nem lett, Gergényi Pétert kitüntették, tehát egyáltalán nem igaz az az állítás, amit Harangozó képviselő úr a parlamentben elmondott, hogy kivizsgálták, levonták a tanulságokat. Kivizsgálták, viszonylag korrekt jelentések születtek, és semmilyen tanulságot egyébként a Gyurcsány-kormány ebből nem vont le. Épp ezért maradt a levegőben az a kérdés, hogy 2006 őszén valójában mi is történt, és épp ezért kellett többször nekifutni a Magyar Országgyűlésnek, hogy ezt a kérdést tisztázza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Alakult egy vizsgálóbizottság az emberi jogi bizottság albizottságaként, ebben a vizsgálóbizottságban magam is részes voltam, és azt gondolom, hogy nagyon komoly munkát végeztünk, hiszen szinte mindenkit meghallgattunk, aki hajlandó volt eljönni, és az üggyel kapcsolatos bármilyen érdemi információja lehetett. Meggyőződésem, hogy az ország közvéleménye jóval pontosabb képet alakíthatna ki a 2006. őszi eseményekről, ha ezeknek a meghallgatásoknak a jegyzőkönyveit elolvasnák, hiszen rácsodálkoznának jó egynéhány dologra.

Magam is csatlakoznék Schiffer András képviselőtársamhoz, valójában nem 2006. október 23-án kezdődtek az őszi események; valóban, ahogy a mi bizottságunk is megállapította, előtte már tömegesen követett el különböző jogsértéseket a magyar rendőrség, aminek a kicsúcsosodása volt 2006 őszén, de ez sem október 23-án kezdődött, hanem igazából a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülésének másnapján.

Néhány eseményt szeretnék kiemelni, mert szerintem ez nagyon fontos, és ha ezt egymás után összefüggésében elhelyezzük, akkor feltehetjük a kérdést, hogy itt valóban rendőrségi dilettantizmusról, vagy valami másról, esetleg egy provokációról van szó. Én ezt most nem akarom megválaszolni, mindenki, ha végiggondolja ezeket a tényeket, akkor döntse el maga.

Összegyűlt a felháborodott tömeg, és a rendőrség addigi gyakorlatával szemben ezt, Petrétei miniszter úr javaslatára - ismerjük, hogy mennyire mert egyedül döntéseket hozni - választási nagygyűlésnek minősítették, és ezért a rendőrség nem is lépett fel velük szemben. 2006. szeptember 18-án volt egy vezérkari gyűlés - ennek a jegyzőkönyve a bizottság rendelkezésére állt -, és a rendőrségi vezetők megállapították többen is, hogy nagy esélye van az események eszkalálódásának, szükségesnek tartották, hogy tartalék erőket képezzenek, majd miután ezt jegyzőkönyvbe mondták, ezután szépen hazamentek, tartalékot nem képeztek, a raktárakat bezárták, és így érkezett el a TV-ostrom ideje.

Amikor a TV-ostrom bekövetkezett, akkor azzal védekeztek, miért küldték el védőfelszerelés nélkül a rendőröket a tömegbe, hogy a raktárak be voltak zárva, és a raktárosok már hazamentek. Ez nem tekinthető szerintem egy túl komoly érvelésnek, de ez nem egy irodalmi kitaláció, ezt a rendőrségi vezetők vallották a bizottsági ülésen.

Külön érdekesség volt Szabó Ferenc vallomása, aki a kormányőrség parancsnoka volt. Jegyzőkönyv szerint ő elmondta, hogy "ma este Gyurcsány Ferenc tájékoztatja majd az MSZP frakcióját," - szeptember 18-áról beszélünk - "hogy hogyan kell viszonyulni az eseményekhez". Amikor megkérdeztük Szabó Ferenc ezredes urat, hogy mégis ilyen pontosan hogyan van tájékoztatva, hogy mi történik az MSZP frakcióülésén, akkor ezt letagadta, majd miután a jegyzőkönyvet a kezébe adtuk, akkor elismerte, hogy ezt valószínűleg mégis ő mondta.

Furcsaság az is, hogy egy civil ruhás rendőr volt a TV-székházat védő rendőrök parancsnoka, akit a rendőrök aznap este folyamán nem találtak meg.

Gergényi Péter a bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy nem tudta, hogy a TV-székház nincs bekerítve, ezért húszasával, harmincasával, negyvenesével küldte be a rendőröket - hogy mondjam? - a siker legkisebb esélye nélkül a tömegbe, és gyakorlatilag csak a Jóistennek köszönhető, hogy rendőrhalál ezen este nem következett be. Gergényi Péter azt mondta, hogy ő nem tudott arról, hogy a TV-székház nincs bekerítve, mint műveleti parancsnok. Egyébként erről a Hír TV összes nézője tudott. Rudi Zoltán, a TV elnöke egyébként a hátsó kapun ment be a TV-székházba, Navracsics Tibor és Juhász Ferenc a TV-székházból a hátsó kapun ment ki, rendőrök tömegei állomásoztak a Nádor utcában, ugyanakkor - még egyszer mondom - Gergényi Péter többször aláhúzta, hogy ő nem tudott arról, hogy a TV-székház nincs körbekerítve.

De még egy-két érdekesség csak erről az eseményről: a TV-székházat védő rendőrök 22 óra 05 perckor kértek segítséget, országos riadót azonban az Ignácz-jelentés szerint is csak éjfélkor rendeltek el. Az Ignácz-jelentés ezt egyébként súlyos szakmai hibának minősítette. A TV-székházat, én is alá szeretném húzni, nem elfoglalták, hanem a rendőrök feladták (Zagyva György Gyula: Nem igaz!), ráadásul úgy evakuálták a rendőrök a székházat, hogy a TV dolgozóinak elfelejtettek szólni. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) A TV dolgozóinak elfelejtettek szólni. Ez egyébként romba dönti azt a mítoszt is, hogy olyan áldatlan körülmények voltak a TV-székházban, hogy a rendőröknek menekülni kellett. A rendőrök kétségkívül elmenekültek, de Rudi Zoltán és más TV-s dolgozók vallomása szerint ők ott maradtak. A TV-székházat védő rendőröknek nemcsak a TV-székházat kellett volna megvédeni, hanem meg kellett volna védeniük a TV-ben dolgozókat is. A rendőrök elmentek, de nyilvánvalóan, ha a TV-ben dolgozók ott maradtak, akkor nem lehettek olyan áldatlan körülmények a TV-székházban, hogy onnan el kellett volna menniük.

Akkor még ehhez hozzárakhatjuk, amit a Balsai-jelentés külön kiemel, és ezt a bizottsági ülésen is megerősítették, hogy Majoros ezredes egy rendőrségi lőfegyverekkel, lőszerrel megrakott, gazdátlan autót talált a Nádor utcában. Kétséges egyébként, hogy milyen következményei lettek volna annak, ha ez, mondjuk, olyan tüntetők kezébe kerül, akik ezt más célra használták volna fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fel kell tenni a kérdést: lehet ennyi véletlen? Lehet ennyire dilettáns a magyar rendőrségi vezetés, vagy ennek valami más oka van? Valami más oka, hiszen egy nappal előtte robbant ki az őszödi beszéd, két héttel később egyébként önkormányzati választások voltak. Nem arról lehetett-e szó, hogy esetleg az ország bizonyos vezetőinek az az elképesztő gondolat fogalmazódott meg a fejében, hogy valamilyen úton-módon ezt az őszödi beszédet valamilyen nagyon súlyos eseménnyel felül kellett írni? A mi bizottságunk ezt nem merte olyan határozottan megfogalmazni, mint a Balsai-jelentés.

(19.50)

De még jó néhány dolgot lehet felsorolni, ami ezt a véletlen szindrómát megkérdőjelezi. A rádióforgalmazás jegyzőkönyvei szerint például rebiszes egységek háromszor kérték rádión, hogy hadd mehessenek a bajtársaik segítségére, de a rádióforgalmazás szerint ezt csak jóval később engedték meg nekik. Nagyon sok rendőr sérült meg aznap, és nagyon sok embernek - köztük rendőröknek is - lehetett az az érzése, hogy aznap áldozatul dobták oda őket. Azt hiszem, nem véletlenül alakult ki sok emberben ez az érzés. Az Ignácz-jelentés is megállapítja, hogy teljesen csak a vakszerencsének köszönhető, hogy aznap este nem halt meg senki.

Szeptember 19-én és 21-én azonban a rendőrség visszavágót tartott. Egészen elképesztő módon, a törvényt meghazudtolva léptek fel tüntetők és békés járókelők ellen. Ebben egyébként nemcsak a rendőrség, hanem a magyar igazságszolgáltatás is betlizett, hiszen nem lehet másképp fogalmazni azt, ha másodfokon az esetek több mint 90 százalékában megváltoztatják az első fokon elzárásra, előzetesre vonatkozó ítéleteket. És Schiffer képviselőtársammal szemben én azt gondolom, hogy igenis, országgyűlési képviselő is kimondhatja a bíróságok kritikáját, különösen akkor, ha a bírósági belső vizsgálat is nagyon súlyos hiányosságokat és hibákat állapított meg ezzel kapcsolatban.

Október 23-áról is kell néhány szót szólni. Itt is fel lehet tenni a kérdést, hogy véletlen vagy pedig szándékos események történtek-e. Hajnalban kiürítik a Kossuth teret, de előtte megállapodnak az ott lévőkkel, hogy délután 3 órakor visszamehetnek. Délután 3 órakor, amikor a tömeg vissza kíván menni, akkor a rendőrség egyszerűen az útjukat állja. Felvételek tanúsága szerint nem történik erőszakos cselekmény, mégis kirobban egy összecsapás, összeütközés. Ezt követően a rendőrség ezeket a tüntetőket kiszorítja az Alkotmány utcáig, és az előbb említett Pigler alezredes jelzi a műveletirányító parancsnoknak, hogy a feladatot teljesítette, további oszlatásnak nem látja értelmét, hiszen a Bajcsy-Zsilinszky úton nem folyik olyan tevékenység, amely ezt indokolttá tenné. Azt a parancsot kapja, hogy az oszlatást folytassa az Astoria irányába. Pigler alezredes a rádióforgalmazás szerint jelzi, hogy ezt nem tartja célravezetőnek, hiszen ott van a fideszes nagygyűlés, és hiba lenne ezt a tömeget összekeverni a nagygyűlés jóval nagyobb tömegével. A rádióforgalmazás szerint azt mondják neki, hogy legyen szíves teljesíteni a parancsot, és a Bajcsy-Zsilinszky úton kezdje oszlatni a tömeget a Fidesz-nagygyűlés irányába. Később Pigler alezredes még kétszer jelzi, hogy az oszlatásnak nem látja értelmét, és sokkal nagyobb kárt okozna, mint amilyen haszna lesz a dolognak. A második jelzés után, amikor a Gödörnél tartottak, Pigler alezredest leváltják. Véletlen?

Tisztelt Képviselőtársaim! A Balsai-jelentésből is és a bizottsági meghallgatásból is kiderül, hogy a lovasrohamot egész pontosan három perccel a Fidesz-nagygyűlés befejezése után rendelték el. Három perccel! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs olyan ember, aki feltételezhetné, hogy egy ekkora tömeg három perc alatt fel tud oszlani. Azt gondolom, itt is teljesen jogosan lehet feltenni a kérdést, hogy véletlen volt-e vagy nem. Én hajlok arra, hogy ez nem véletlen volt, hanem ezt valakik előre galád módon, tudatosan megfontolták, mert ennyi véletlen szerintem nem lehetett.

S még lehet számos kérdést felvetni. Például ha a Gyurcsány-kormány által felkért bizottságok ilyen jelentést tettek le, akkor hogy a csudába' lehet, hogy egyetlen rendőrt a saját kormányuk által felkért jelentés alapján nem vontak felelősségre? Hogy a csudába' lehet, hogy Gergényi Pétert ezt követően képesek voltak kitüntetni, miközben hihetetlenül súlyos szakmai hibákat írt le az Ignácz-jelentés, amire Gergényi Péter azzal tudott válaszolni, hogy ez azzal magyarázható, hogy Ignácz József budapesti rendőrfőkapitány szeretne lenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondjam, önmagában az is nagyon súlyos jel, hogy ilyen jelentések után, ilyen szakmai hibák után nem leváltották Gergényi Pétert, nem vontak felelősségre senkit, hanem ezt az embert továbbra is a posztján tartották és előléptették.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy egyetlen nyugati, normálisan működő demokráciában nem lenne elképzelhető az, hogy egy rendőrfőkapitány több ezer rendőrt azonosító nélkül, a rendőrségi törvénnyel ellentétesen kivezényel az utcára - ami egyébként, zárójelben jegyzem meg, kétségkívül szándékerősítően hatott -, és ezt követően ez az ember még hónapokig ugyanabban a vezető beosztásban marad a rendőrségnél. Egyetlen országban, sem Németországban, sem Franciaországban, sem Hollandiában ilyen nem történhetett volna meg. Ha Gyurcsány Ferenc kormánya tényleg szembe kívánt volna nézni - mint ahogy nem kívánt - azokkal a hibákkal, amiket elkövettek, akkor csak ez után az egy dolog után minden vizsgálat nélkül Gergényi Pétert azonnal fel kellett volna menteni. Mivel ezt nem tették meg, ezért azt kell feltételeznünk, hogy jó okuk volt ezt nem megtenni. Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy ennyi véletlen nem lenne lehetséges. Nem lehetséges az, hogy a magyar rendőrség ennyi dilettáns hibát elkövetett volna néhány hét alatt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  267  Következő    Ülésnap adatai