Felszólalás adatai

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a kormány 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. Ha önmagában értékelnénk a hiányszámot, talán azt kellene megállapítani, hogy rendkívül kifeszített, és ennek tartása komoly erőfeszítést követel meg a kormánytól az éves gazdálkodás során. Azonban ha a költségvetés tartalékainak figyelembevételével vizsgáljuk a hiánytervet, már azt mondhatjuk, hogy az Országvédelmi Alap 120 milliárd forintja, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedések 100 milliárd forintja összességében biztosítékot nyújt a hiánycél tartására.

A büdzsé középpontjában a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése áll. Kiemelt cél a családok támogatása, a gyermekvállalás erősítése, ezért a jövő évi költségvetés nagyobb mértékben ismeri el a gyermeknevelés költségeit is. Jelentős adócsökkentésben részesülnek az alacsonyabb keresetű családok, azzal, hogy esetükben nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is leírható lesz a gyermekek után járó adókedvezmény.

(16.00)

Hasonlóképpen pozitívumként lehet említeni a jegybanki alapkamat 2012 augusztusától történő folyamatos csökkentését, amely jelenleg 3,6 százalék, hiszen ez az önkormányzati forinthitelek terheit is nagymértékben csökkenti. Az eltökélt és az ország gazdasági képességeit figyelembe vevő alapkamat-csökkentés az eddig követett gazdaságpolitika helyességét mutatja, amely közvetett módon segíti az önkormányzati szektor gazdálkodását is.

Az önkormányzati alrendszer forrásszabályozásának elemei között kiemelésre érdemes az elfogadott pedagógus-életpályamodell 60 százalékos bevezetése ez év szeptemberétől, illetve a 3 százalékos minimálbér-emelés hatásának többletforrással való elismerése a 2014. évi költségvetésben. A költségvetési törvényben erre a fedezet rendelkezésre áll, ez azt jelenti, hogy amit a kormány megígért a pedagógusoknak, azt úgy teljesíti, hogy az önkormányzatokat ennek többletkiadásai nem terhelik; itt természetesen az önkormányzati feladatellátásba tartozó óvodapedagógus munkavállalókat érintő életpálya bevezetéséből adódó kiadási következményekre kell gondolni. Nem úgy történik tehát 2014-ben, ahogy ezt megéltük az előző kormányzati ciklusokban, amikor az ilyen típusú emelések esetén, amennyiben voltak, a következő évektől esedékes terheket teljes mértékben az önkormányzatokra terhelték, arról nem is beszélve, hogy ilyen mértékű pedagógusbér-emelésre nem is volt példa.

Szintén érdemes megemlíteni a gyermekétkeztetés támogatása jogcímet, amely szerint a törvénytervezetben 51,5 milliárd forint szerepel. Ez az összeg mintegy 7 milliárd forinttal nagyobb az előző évihez képest, így már a törvénytervezet szintjén kezelik azoknak a kistelepüléseknek a problémáját, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 ezer forintot, hiszen 2014-ben a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása alapján alanyi jogon illeti meg a települést a gyermekétkeztetés kiegészítő támogatása, szemben a korábbiakkal, amikor pályázaton keresztül kezeltük ezt a problémát.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatásánál a múzeumok, a színházak, a bábszínházak, az énekkarok, illetve a zenekarok támogatása is jelentős mértékben megnövekszik. Ez újra csak azt igazolja, hogy az állam igazi partnernek tekinti az önkormányzatokat, hiszen az ebben az évben átadott feladatot továbbra is teljes mértékben finanszírozza. Nem ezt szoktuk meg az előző kormányzat alatt, akkor ugyanis közel 80 olyan feladat volt például a megyei jogú városoknál, amelyet az állam nem vagy csak minimális mértékben finanszírozott.

Üdvözölni kell a törvényjavaslat azon változását, amely a településüzemeltetési feladatok feladatalapú támogatásával kapcsolatosan jelentkezik. Eszerint településkategóriánkénti fajlagos összegek kerülnek a támogatási összegek alapjaként meghatározásra, ez lényegesen jobban lefedi a feladat mennyiségi és minőségi elemeit, így egyértelmű forrásallokáció biztosítja az ellátás elvárt színvonalát. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásánál a köztemetők, a közutak, a közvilágítás fenntartása esetén a fajlagos összegek megállapítása az önkormányzatok számára az előzetes tervezést teszi lehetővé.

Örömmel láttam, hogy ismét szerepel a központi költségvetésben a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatására központosított előirányzat. Ez az önkormányzatok számára nagy biztonsággal tervezhető bevételt jelent, azonban mindenképpen jelezni kell, hogy ez a 2012-ben a településeknek megítélt támogatásnak mintegy egyharmada, ezért jó lenne az összeget növelni.

Mindenképpen említeni kell a 2013-ban lezajlott önkormányzati adósságkonszolidációt, amely alapján az 5 ezer fő feletti települések kategóriájában 277 önkormányzat 610,3 milliárd forintos adósságát vállalta át az állam, amely alapján az önkormányzatok 2014. évi költségvetésének tervezési mozgástere rendkívül jelentősen javult, hiszen az adósságszolgálati determinált kötelezettségek erőteljesen csökkennek.

A konszolidáció hiányában a korábbi kormányok feladat- és finanszírozási rendszerének hibáiból eredő önkormányzati eladósodás miatt több önkormányzat kezelhetetlen költségvetési helyzettel találta volna szembe magát, ha ők maradnak továbbra is.

Salgótarján megyei jogú város polgármestereként támogatom dr. Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnöke, dr. Láng Zsolt, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége elnöke, valamint Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke együttes kezdeményezését, amely szerint november végéig kerüljön kidolgozásra egy olyan törvényjavaslat, amely minden 5 ezer fő lakosságszámot meghaladó település esetén az önkormányzatoknál fennálló adósságállománynak az állam általi teljes átvállalását tűzi ki célul. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása esetén az önkormányzatok jövő évi költségvetésének mozgástere tovább javul, hiszen e hitelek esetében az adósságszolgálat tervezési determinációja megszűnik.

A bővülő önkormányzati finanszírozás ellenére a költségvetési törvényjavaslat nem hagyja magára azokat az önkormányzatokat sem, amelyeknél a működőképességet veszélyeztető helyzet alakulhat ki az év során, hiszen igényelhetnek külön támogatást az önkormányzati fejezet tartalékából működőképességük megőrzése, helyreállítása érdekében.

Összességében, értékelve a költségvetési törvénytervezet önkormányzati alrendszerének forrásszabályozását, elmondható, hogy a javasolt források biztosítani tudják majd a feladatellátás folyamatosságát és elvárható színvonalát, éppen ezért én a költségvetés tervezetét támogathatónak tartom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)