Készült: 2024.04.25.05:39:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2005.10.25.), 2. felszólalás
Felszólaló Ecsődi László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:33


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! “Kérdezzétek Konstantinápolyban, ki ismeri Zétát? Én is, én is…ö Így indul Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regénye. Feltehetjük a kérdést, ki ismeri Gárdonyi Gézát és az Egri csillagokat. Én is, én is - fog hangzani nagyon találóan a válasz mindenhol, hazánkban és a nagyvilágban, ahol magyarul beszélnek. Tanú erre a Nagy Könyv-játék, ahol az első helyre Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regénye került.

Gárdonyi Géza, aki Ziegler Gézának született, annak a Bécsből hazatelepült Ziegler Sándor lakatosmesternek a fia, aki saját pénzén fegyvergyárat szervezett az 1848-as szabadságharc honvédsége számára. Maga Kossuth is nagyra becsülte hasznos munkáját és hazaszeretetét. A szabadságharc bukása után tönkrement, és cséplőgépjavító mesterként uradalomról uradalomra hányódott. Öt fia közül Géza volt a legtehetségesebb, aki tanítóként indult, de hamarosan belekerült az irodalom vérkeringésébe, és így egy nemzetet taníthatott.

Íróként magyar nevet akart választani magyarságtudatához, méltóan az apai ’48-as hagyományokhoz. Mivel 142 évvel ezelőtt Agárdpusztán született, édesapja akkor éppen ott volt cséplőgépjavító mester, a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. A választása Gárdonyra esett, innét vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett. Körzetem központja pont Gárdony, ezért Gárdonyhoz kötődőként külön öröm volt számomra a Nagy Könyv-versenyben az eredményeket hallgatni. Decemberre még az is kiderülhet, hogy Magyarország kedvenc regénye 2005-ben Gárdonyi legnépszerűbb műve, az Egri csillagok lesz, amely generációkat nevelt és nevel hazaszeretetre, emberi tisztességre, tiszta szerelemre, a másik ember tiszteletére.

Gárdonyi Géza halálának 83. évfordulója lesz a hét végén, azaz október 30-án. 1922. október 30-án halt meg a Nagy Könyv írója Egerben, ott, ahol a legnagyobb műveit írta, Az én falum novelláskötetét, A lámpást, az Egri csillagok után A láthatatlan embert, Az öreg tekintetest, az Isten rabjait. 1892-től édesanyjával együtt Egerben találta meg végleges otthonát. Sikertelen házassága után egyre magánakvalóbbá válik, józan, álmodozó és tudatos képzelődő. Szakadatlan boldogságkereső élete tele van pálfordulással, sokat bajlódik lelke gondjaival. Mégis szépen, egyszerűen, gazdag lírai árnyaltsággal írja önvallomásszerű nagy regényeit.

Az örök gyermek Gárdonyi rejtőzik minden írása mögött. Ha feltesszük a kérdést, miben rejlik Gárdonyi nagysága, nekem mindenképpen abban, hogy művei a vidéki emberről szólnak. Hovatartozását fejezi ki az a mondata is, amikor azt mondja, hogy a magyarság igazi megtartóereje a pusztákon élő emberek, ami azt jelenti számomra, hogy ott is jóravaló, a nemzetnek fontos emberek élnek - nem jobbak, de nem is rosszabbak másoknál. Ő tette meg azon az úton az első lépést, amelyen Móricz Zsigmond és Illyés Gyula végig tudott menni.

Bár Eger, az alkotó- és nyughely forrott össze jobban az író emlékezetével, mégis a szülőváros, Gárdony-Agárd, az itt élő emberek mindig méltóképpen őrizték meg az író emlékét. Születésének 100. évfordulóján, 1963-ban nyílt meg Agárdon a szülőháza, amely mára, több mint négy évtized után felújításra szorul. Ma az összedőlés veszélye fenyegeti, a bútorzatot, a relikviákat ki kellett költöztetni. Sajnos, az önkormányzat nem élt a közkincsprogram lehetőségével, és nem nyújtott be pályázatot, így kénytelenek voltak civil szervezetek elindítani a mozgalmat e hely helyreállításáért.

Gárdonyi Géza emléke segítségéért kiált. A hálás vagy hálátlan utókor megengedi-e, hogy összedőljön a ház? A pusztulást jó volna elkerülni, ezért Gárdonyi Géza halálának évfordulójához kapcsolódva szeretném a nemzeti kulturális örökség miniszterének ismételten a segítségét kérni az író szülőházának felújításához, szellemi és tárgyi hagyatékának megőrzéséhez. A magyar kultúra halhatatlan alakjához méltatlan lenne, ha hagynánk, hogy az emlékház összedőljön. Lehet, hogy a helyén szép szálloda épülhetne, de nekünk, magyaroknak fontosabb Gárdonyi Géza szülőházának megőrzése.

Még egyszer szeretném kérni miniszter urat és államtitkár urat, hogy segítsenek abban, hogy a felújítás megtörténhessen, és Gárdonyi emléke megmaradhasson.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai