Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÉKELY SÁNDOR (független): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma Magyarországon munkások százezrei végzik munkájukat olyan körülmények között, amik egyértelműen veszélyesek és szabályellenesek is, mégis alig születnek feljelentések, nem hallani munkahelyi balesetekről, illetve arról, hogy ezek miatt bárki is kártérítést kapott volna. Nyilván, hiszen nincsenek is ilyenek, vagy alig  mondhatják kormánypárti képviselőtársaim, pedig az a helyzet, hogy nagyon is vannak, nem is kevés és sajnos nagyon sok súlyos is. Mi az oka akkor annak, hogy a munkások nem perelnek, nem mennek el a bíróságra, nem harcolnak a jogaikért? Ennek több oka is van. Először is, 2012-ben önök a szégyenletes munka törvénykönyvükkel odadobták a magyar munkásokat a munkaadóiknak. Meggyengítették a szakszervezeti érdekérvényesítést, kiherélték a szakszervezeteket. Aztán bravúros kommunikációval évek óta hitetik el mindenkivel, hogy itt a Kánaán, és a 650 eurós átlagbér nem Magyarország szégyene, hanem egy óriási vívmány. Persze így is van, hiszen az önök által tömegesen idecsábított ukrán, szerb, esetleg mongol vendégmunkások ennek a töredékéért is elvállalják a munkát. Így kényszerhelyzetbe hozzák a magyar dolgozókat: vagy dolgoznak éhbérért, vagy elmennek Nyugat-Európába, vagy dolgoznak lehetetlen körülmények között, a minimális munkaügyi szabályokat sem betartva, vagy megcsinálják helyettük ezt a vendégmunkások. Vagy befogják a szájukat, ha eltörik a lábuk, mert már nem jutott védőfelszerelés, vagy kirúgják őket. Aztán ha valaki mégis megpróbál a munkaügyi bírósághoz fordulni, önök tettek róla, hogy a bürokrácia miatt ettől gyorsan elmenjen a kedve.

Az új polgári perrendtartás alapján az igényérvényesítés jelentősen megnehezült, a keresetlevél-nyomtatványt földi halandó nem tudja kitölteni, a nyerhető kis perértékre tekintettel nem érdemes ügyvédet fogadni, van, aki még ezt se tudja kifizetni. A pártfogó ügyvéd igénylésének folyamata is bonyolult, a kereseti határ is irreálisan alacsony. A helyzet odáig fajult, hogy az önök törvénykezésének következtében már az is megnehezül, hogy valaki munkaügyi bírósághoz forduljon, merthogy maguk ezt is megszüntették. Betagolják az általános bíróságok közé, így lehetetlenítik el a magyar munkások, ápolók, buszvezetők, rendőrök, tűzoltók, autópálya-karbantartók, villanyszerelők azon jogát, hogy ha őket a munkájuk végzése közben a munkahelyükön baleset éri vagy a munkáltatóval vitába keverednének, olyan bíróság elé kerüljenek, mely érti is azt a problémát, amiről a dolgozók beszélnek. Hiszen megszűnik a közigazgatási és munkaügyi bíróság mint különbíróság, és az új szabályozásban a törvényszék elnöke osztja be a hozzá tartozó bíróságon dolgozó bírákat az egyes kollégiumokba. Lehet, hogy a munkaügyi kollégiumba olyanok lesznek beosztva, akik korábban egész mást tárgyaltak, a munkaügyi bírák pedig mehetnek gazdasági pereket tárgyalni vagy felszámolási ügyeket elbírálni.

(16.00)

A magyar kormányzat szeret hivatkozni a német igazságügyi modellre, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy ott van önálló munkaügyi és szociális bíróság.

A fentiek miatt kérdezem Varga Judit igazságügyi minisztert, illetve az általa megbízott személyt, hogy milyen észszerű magyarázatot tud adni arra, hogy a munkaügyi bíróságokat kivégezték. Mikor fogják egyszerűsíteni a munkaügyi perek adminisztrációját? Mi a biztosíték arra, hogy a törvényszék elnöke olyan bírókat jelöl ki a munkaügyi perek elbírálására, akiknek ez a szakterületük? Köszönöm szépen, és elnézést. (Taps a DK soraiból.)