Készült: 2024.03.28.14:47:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

178. ülésnap (2008.11.18.), 436. felszólalás
Felszólaló Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:58


Felszólalások:  Előző  436  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Demendi képviselőtársam éppen jelezte, hogy még nem szólaltam meg. Nagy érdeklődéssel hallgatom ugyanakkor a polémiát, mert valóban pró és kontra sok minden elhangzott, de amiben egyetértettünk (Jakab István, Herbály István és Gőgös Zoltán egyeztet. - Az elnök csenget.), arra rá szeretnék erősíteni a Kereszténydemokrata Néppárt nevében, hogy valamit tenni kell, tehát az így nem mehet tovább valóban, ahogy eddig ment ez a kárenyhítés. Azt gondolom, hogy azokkal értek egyet, akik az öngondoskodás elvét is fontosnak tartják gazdálkodók részéről, de ugyanakkor kifejtik a társadalmi szolidaritás fontosságát.

Itt tulajdonképpen ezzel a közös teherviseléssel is ki lehetne fejezni. Itt az arányokkal van probléma. (Jakab István, Herbály István és Gőgös Zoltán egyeztet.) Az államtitkár úrral most ne beszéljetek, mert szeretném, ha ő is odafigyelne, amit most mondok, ne vonjátok el a figyelmét, mert itt az arányokon van a kérdés, hogy mennyi az állam, vagyis a közösség hozzájárulása és mennyi a gazdálkodóké, fifty-fifty, eddig a törvénytervezet szerint. Helyes-e ez? - kérdezem én. 200 ezer gazdálkodó van és 10 millió élelmiszer-fogyasztó, most egy kicsit karikírozom az arányokat, mert mindenki élelmiszer-fogyasztó, és mindenki éppen ezért ebben a közös teherviselésben részt kell hogy vegyen.

Nem értek egyet azzal a megközelítéssel, amikor mondjuk, egy államtitkár vagy egy képviselő azt mondja, hogy "mert az adófizetők mit szólnak hozzá". 2003-ban részt vettem az ATV-ben egy vitán, az akkori államtitkár azt mondta ott a nyilvánosság előtt, hogy neki a körzetéhez tartozó nyugdíjasok éppolyan fontosak, mint az agrárium. Én ezzel nem értek egyet, mert az agrárképviselőknek, az agráriummal foglalkozó képviselőknek, az államtitkárnak, a miniszternek az az elsőrendű kötelessége - lehet, hogy helytelen, amit mondok, de én így gondolkozom -, hogy igenis elfogultan az ágazatunk iránt mindent elkövetni az ágazat szereplői életkörülményeinek javítása érdekében, ami természetesen összefügg az élelmiszer-biztonságnak és az élelmiszer-előállításnak a biztosításával is.

Tehát én azt gondolom, hogy a költségvetés hozzájárulásáról - és ne mondjuk azt, hogy most nehéz idők vannak, azok vannak egyébként - ugyan a törvényben az van, hogy nyitott, tehát a lehetősége megvan arra, mint ahogy megvolt arra 2007-ben is, hogy jóval többet adott; ezen talán-talán a törvényben is el kellene gondolkozni, hogy a törvény erejénél fogva lehetne a költségvetést nagyobb összeggel, akár egy indító alappal, amiről már volt egyébként szó két évvel ezelőtt is, ösztönözni, hogy ezt az egész rendszert szimpatikussá tegye a gazdálkodók részére.

Szoktam idézni az Ószövetségnek egy mondatát, nem azért, mert a KDNP-frakcióban vagyok, hanem mert bölcs mondat. Ez a mondat úgy szól, hogy az ország legfőbb haszna a földművelés-kedvelő király. Most nem király van, miniszterelnökről van szó. Azt hiszem, hogy az ország egyik legfőbb haszna a földművelést és a mezőgazdaságot kedvelő miniszterelnök. Volt egy ilyen, kedves képviselőtársaim. Akkor is nehéz idők voltak, '93-ban, és volt akkor egy miniszterelnök, amikor elmentünk hozzá jégkár, sáskajárás és egyéb problémákkal, az akkori viszonyok között például a jégkárra fordítandó összeget megnégyszerezte, amikor erre szükség volt, pedig nagyon nehéz idők voltak.

Tehát volt a rendszerváltás óta már példa arra, hogy az állam, a költségvetés igenis komoly erőfeszítést tett, kedves államtitkár úr. (Gőgös Zoltán: Tavaly nem volt?) Volt, én csak az arányokról beszélek - tehát az arányokról beszélek. Tehát azt gondolom, hogy ha az arányokat nézzük, akkor a költségvetés a közös szolidaritás alapján nagyobb mértékben hozzájárulhat az alap létrehozásához, és ekkor ez kedvezőbb lesz. (Gőgös Zoltán: Ezek után nem lesz, szeretném jelezni.) Ez az egyik, amit szerettem volna elmondani. Olyan nincs, hogy nincs költségvetésben, mindig kell hogy legyen pénz, erre kell hogy legyen pénz. (Gőgös Zoltán: Alap nem lesz.) Nevezzük alapnak ezt a rendszert, akkor mondjuk úgy, a rendszert tehát alapnak nevezem. Tehát ebben az alapban vagy ebben a rendszerben a költségvetésnek nagyobb áldozatvállalást kell az indításkor vállalnia.

A másik, amit szeretnék megjegyezni, az érintett kör. Többen fölvetették, erről folyt itt a polémia. (Herbály Imre: Ez se jó.) Államtitkár úr, azon tudunk vitatkozni az Európai Unióban az illetékes bizottságnál, hogy a földalapú támogatásnál ne alkalmazzon degressziót az Unió a nagyokkal szemben. Most tudjuk, hogy miről beszélünk. Akkor vitatkozzunk azon is, és hozzuk oda a javaslatot, miért ne tehetnénk javaslatot, igaza van Czerván Györgynek, egy újfajta megközelítés. Jó, most a jelenlegi uniós szabályok nem teszik lehetővé ebbe a rendszerbe bevonni bizonyos méret fölött a nagyüzemeket - miért ne lehetne ezt esetleg kezdeményezni? Meglátjuk, hogyha Magyarország ebben kezdeményező lesz, akkor elképzelhető, hogy lehet eredményt elérni.

De eleve, ab ovo elfogadni, mert ez a drága Unió nekünk idenyom egy rendelkezést, mert nekik van egy harmincéves múltjuk, vagy nem tudom, hány éves múltjuk, meg nem volt nálunk szovjet felszabadítás, meg nem volt náluk ez meg az, könnyen rakják ide a nyakunkba ezeket a különféle rendelkezéseket, nekünk meg ki kell indulni a jelenlegi helyzetünkből, amiben alakultunk, amiben benne vagyunk, és ha egyszer már van egy ilyenfajta nagyüzemi rendszer nálunk, ami sokak szerint sokkal előnyösebb, mintha nem lenne, akkor ehhez igazodva kell a különféle törvényeinket is tán alakítani, és ha az uniós szabály nem engedi, akkor az uniós szabályt kell szerintem feszegetni. Demendi képviselőtársam is, úgy emlékszem, azt mondtad, hogy aki földalapú támogatást kap, az jó lenne, ha benne lenne ebben a rendszerben. Ezért államtitkár úr szerint nem lehetnek benne a nagyok, csak a kis- és középvállalkozások. Nem vitatom az uniós szabálynak a dolgát, csak éppen azt vitatom, hogy abba nekünk bele kell nyugodni.

Van viszont egy dolog, amit konkrétan szeretnék fölvetni. A bizottsági ülésen Kékkői Zoltán képviselőtársam felvetette, csak éppen nem kapott rá választ.

(22.10)

A 15. § 4. pontjában hivatkozik a mi törvénytervezetünk az uniós jogszabályra, az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) bekezdésében foglaltakra. Ezt felolvasnám, és majd kérném ennek az értelmezését, mert erről nem beszél senki. Ez benne van a törvényben, de hogy ez mit jelent 2010 után, erről senki nem beszél. És a gazdálkodók sem fogják tudni, hogy mi vár rájuk. Tudniillik úgy értelmezem ezt a paragrafust, hogy ez egy bizonyos csökkentett támogatási lehetőséget ad bizonyos körnek, ha ez a rendszer beindul. Miről van szó? Felolvasom: 2010. január 1. után - írja a cikkely - a támogatást 50 százalékkal csökkenteni kell, kivéve olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az éves átlagtermésükre vagy a termeléssel összefüggő jövedelmükre, illetve az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló időjárási csapások ellen legalább 50 százalékig terjedően biztosítást kötöttek.

Elég bonyolultan van megfogalmazva. Én úgy értelmezem, hogy ha gazdálkodó vagyok, és fizetem ezt a kárenyhítési összeget, 2010 után csak akkor kaphatok ebből kár esetén százszázalékos támogatást, abban az évben arra a kárra megállapított százszázalékos támogatást, ha egy másfajta biztosításom is van a biztosítóknál bizonyos káreseményekre. (Gőgös Zoltán: Nem kötelező.) Kérem, államtitkár úr, ezt tisztázni kell, mert ha így van, ahogy én ezt értelmezem, akkor ezt meg kell mondani a rendszerbe belépőknek, hogy erre számítsanak, mert akkor azon kívül, hogy kifizetik ezt a 2000 forintot, kell majd kötni biztosítást olyan káreseményre, mint a fagykár.

És van még egy paragrafus ebben az európai uniós rendeletben, a 11. cikkely (9) bekezdése, amely 2011. január 1-jétől az aszálykárokra adott támogatásokra vonatkozik, amit nem is olvasok fel, de megint úgy érzem, hogy egy korlátozó intézkedést ír elő. Na most, nálunk az aszálykár az egyik legnagyobb kár. Ha ennek a cikkelynek ezt a pontját jól értelmezem, akkor itt valami vízügyi szolgáltatással kapcsolatos probléma van, és egy általam ebben a pillanatban nem ismert tanácsi irányelv 9. cikkelyének a teljesítéséhez köti. Ha ez a két passzus korlátozásokat vezet be a kifizetésre, tételezzük fel, hogy elindul a rendszer, tételezzük fel, hogy működik ez az egész, akkor mik ezek a korlátozások? Akkor egy évre hozunk törvényt? 2009-re hozzuk a törvényt ilyen formában, ahogy le van írva? Vagy mit jelent? Ezt tisztázni kellene.

Megint itt van, hogy ennek a buta vidéki képviselőnek meg kellene mondani előre, hogy ez mit jelent pontosan, hogy el tudjam mondani a nálam okosabb gazdáknak vidéken, hogy mire számítsanak, ha ebbe a rendszerbe belépnek. Azt gondolom, hogy ez eléggé sarkalatos kérdés, amit most felvetettem, erre kérek majd választ.

Tisztelt Ház! Tulajdonképpen az egyebek, amik itt a vitában elhangzottak, hogy ez adó vagy nem adó, meg közösen; azt hiszem, hogy minden józan gondolkodású ember el tudja fogadni, hogy ez nem adó, ez az öngondoskodásnak egy fajtája. Azzal szeretném zárni, hogy igazából, államtitkár úr, tudom, hogy itt a költségvetéssel gondok vannak. Mi két évvel ezelőtt már felvetettük, hogy a 25 milliárdot el lehetett vonni a top upból. Bár azt mondták, hogy az állattenyésztésre hová fordították, én sosem kaptam meg azt a kimutatást, hogy hová lett a 25 milliárd, de biztos, hogy valahová került. Ha el tudtunk venni 25 milliárdot egy csettintéssel a földalapú támogatásból, akkor egy ilyen csettintéssel tegyünk 15 milliárdot ebbe az alapba az indításhoz, és akkor tapsolni fogunk, azt mondjuk, hogy hajrá magyarok.

Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Nyomtassunk pénzt.)




Felszólalások:  Előző  436  Következő    Ülésnap adatai