Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A bor jövedéki termékké válása nagy kihívást jelentett - ez való igaz - a termelők, a forgalmazók, de a vámhatóság számára is. A borászati szektornak az adminisztrációs terhek megjelenésével, illetve megnövekedésével, a jövedéki adótörvény szabályainak megismerésével és betartásával kellett megbirkóznia. A bor jövedékiségével ugyanakkor a vám- és pénzügyőrség is jelentős többletfeladatot kapott, melyeket mint jogalkalmazó, a végrehajtásért felelős szervnek kellett és kell ellátnia.

A bevezetés időszakában, a törvény hatálybalépését követően a vám- és pénzügyőrség megfelelő toleranciát mutatott, maximális tekintettel volt a bevezetésből adódó kezdeti nehézségekre. Ebben az időszakban a fő hangsúlyt a jogkövető magatartásnak nem a kikényszerítésére helyezte, tehát azokat szankcionálta, akik egyszerűen nem vettek tudomást a törvényről és nem is akartak; ebben az esetben állhatott fenn kizárólag bírság. Ennek során a borszektor valamennyi területét érintve a vámhivatalok - hogy megismerjék a szabályokat, az előírásokat - előadásokat, fórumokat tartottak, tájékoztatót adtak ki, a közvetlenül hozzájuk fordulókat személyre szóló tanáccsal látták el.

(17.00)

Ma már viszont, 2001 áprilisában, úgy gondolom, hogy a vámhatóságok teljes joggal firtatják a szabályok, előírások betartását, hiszen a szakma felkészülése az eltelt türelmi időszak alatt már megtörténhetett, a feladatok, követelmények minden érintett számára világossá válhattak. A vám- és pénzügyőrség kialakította a borgazdaság ellenőrzési rendjét, a jövedéki ellenőrzések rendszeresen minden területre kiterjedően folynak.

Az interpellációban elhangzottakkal ellentétben nincs szó tehát a kistermelőkre kiterjedő, ellenük irányuló ellenőrzésről vagy kampányszerű bírságolásokról. A vámhatóság a törvény betartása érdekében teszi a dolgát, s ha még ma, vagyis kilenc hónappal a szabályozás bevezetése után is azt állapítja meg, hogy egyes termelők nem vesznek tudomást a nyilvántartási, vezetési kötelezettségekről, vagy például a múlt év december 15-éig esedékes készletjelentésüket mind ez idáig még nem nyújtották be, természetesen alkalmazni fogja a törvény adta lehetőség által a szankcionálást. Eddig egyébként a 46 ezer kistermelőből 800 kistermelőt bírságoltak meg, átlagosan 4 ezer forint összegben, tehát úgy gondolom, az ön információi e tekintetben is tévesek.

Tisztelt Képviselő Úr! Megjegyzem, hogy a vámhatósági gyakorlat a bírságok megállapításánál tekintettel van a körülményekre, s csak szándékosság esetén él magasabb összegű bírságok kiszabásával. Például egy aláírás hiánya vagy néhány literes készleteltérés miatt, jellemzően nem fordulhat elő nagyobb bírság. Ugyancsak nem tartom helytállónak, az általánosításra okot adónak azt a példát, hogy a termelői borkimérési engedély hiánya miatt az egyszerűsített adóraktári engedélyt is visszavonja a vámhatóság. Ilyen lépés ugyanis a hatályos jogszabályokból nem következik, csakúgy nem, mint a hordók hitelesítésének az előírása, vagy a hordók dongaátmérőjének a megadására történt kötelezés.

A vámhatóság ugyanakkor nagy súlyt fektet a kereskedelem, főként a vendéglátók és a közúti szállítások ellenőrzésére is. Bizonyítja az ellenőrzés hatékonyságát, hogy az elmúlt időszak alatt mintegy 400 ezer liter kétes értékű bort foglalt le a vámhatóság.

Tisztelt Képviselő Úr! Összefoglalva az elmondottakat, nem osztom az ön aggodalmát, miszerint a törvény végrehajtása nem jó úton halad; nincs alapja annak, hogy a kormány a törvény visszavonásán vagy felfüggesztésén gondolkodjon. Abban viszont a Pénzügyminisztérium továbbra is partner (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy a túlzott adminisztrációt szükséges csökkenteni, abban az esetben, ha az a jövedéki törvény szellemét nem sérti.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)