Készült: 2024.03.29.16:57:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 44. felszólalás
Felszólaló Dr. Faragó Péter (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:17


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FARAGÓ PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés által elfogadott és többségi rendelkezésével idén november 1-jével hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései nagymértékben átszabták az ezzel a törvénnyel felváltott, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénnyel megállapított közigazgatási eljárást, ezért feltétlenül szükséges a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának újraszabályozása, nemcsak az új eljárási törvény miatt, hanem az ügyek hatékonyabb és gyorsabb elbírálása végett is.

A közigazgatási bíráskodás alapját a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi I. törvény teremtette meg, amely az akkori viszonyoknak megfelelően alakította ki ezt a rendkívüli jogorvoslatot. Hiányosságait azonban jól mutatja, hogy azóta számos legfelsőbb bírósági elvi állásfoglalás és iránymutatás született a témában, így a jogértelmezői anyag megérett a kodifikálásra. Ezzel tehát nemcsak a Ket. igényeihez alakítja a javaslat a Pp. rendelkezéseit, de törvénybe iktatja az eddig kialakult bírói gyakorlatot, megteremtve ezzel egy modern és hatékony bírósági eljárás alapját. A javaslat ezt két lépcsőben tervezi megoldani: egyrészt az eddig a közigazgatási perekre irányadó eljárási szabály, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény “A közigazgatási perekrőlö című fejezetének módosításával, másrészt egy új, a Ket.-ben már megalapozott nem peres eljárás törvénybe iktatásával. A fent említett nem peres eljárás lényege, hogy a bíróság a hatóság jogellenes hallgatása esetére, vagyis ha a hatóság nem jogszabálysértő határozatot hoz, hanem az ügyfél kérelme ellenére ügyében egyáltalán nem jár el, a bíróság végzéssel kötelezheti a szervet az eljárás lefolytatására. A Ket. továbbá megállapítja a közigazgatási végzés fogalmát, amivel szemben, függetlenül az alapeljárás bírósági megtámadásától, nem peres eljárásban bírósági felülvizsgálat kérhető. Ennek menete megegyezik a határozatok felülvizsgálatának rendjével.

A közigazgatási nem peres eljárások során a nem peres eljárás sajátosságai és a Pp. általános szabályai közé ékelődik a Pp. XX. fejezete, amely így az általános szabályokat megelőzi, s így azokat csak a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel lehet alkalmazni, ha speciális jogszabály vagy a nem peres eljárás sajátosságaiból adódó szabályok másként nem rendelkeznek. Ezért ezen eljáráshoz szükséges a Pp. XX. fejezetének hiánypótló jellegű módosítása.

A javaslat, a Pp. XX. fejezet szabályait a Ket.-hez igazító rendelkezései közül a legfontosabbak. A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségének tesz eleget a javaslat azon szabálya, amely a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló nemzetközi egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerint a környezeti információt kérő személy részére biztosít a közigazgatási perben ügyféli jogállást, és a Ket. ügyfélre vonatkozó szabályai szerint rendezi a fél perbeli legitimációját. Nemcsak a Ket., de jelen javaslat alapján a Pp. is kimondja, hogy a keresetlevelet az első fokon eljárt szervnél kell benyújtani, és amennyiben a bírósághoz nyújtják be, az érdemi vizsgálat nélkül küldi meg a szervnek, így lehetőség nyílik rá, amennyiben a felperes kéri, és ebbe az iratok megküldésével egyidejűleg tett nyilatkozatában az alperes is beleegyezik, hogy a bíróság az ügyben tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot, ezzel jelentősen meggyorsítva az eljárást. Amennyiben a felperes az eljárás során felhasznált szakértői véleményt sérelmezi, a szakértőt az eljáró szerv perbe hívhatja, és ennek elfogadása esetén a szakértő a perben beavatkozóként részt vehet.

 

(11.40)

Utóbbi két jogintézmény az eljárások gyorsításával nagymértékben növelné az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Mind jogalkotási szempontból, mind a jogalkalmazók helyzetének megkönnyítése végett indokolt, hogy a Pp.-t egy időpontban egyszerre csak egy törvény módosítsa, ezért a javaslat a Ket. Pp.-t módosító rendelkezéseinek hatálybalépését meggátolja. Figyelemmel arra, hogy a Ket. néhány kivételtől eltekintve 2005. november 1. napjával lép hatályba, a javaslat hatálybalépésének időpontja is ez a dátum. A Ket. közigazgatási végzések elleni bírósági felülvizsgálatot lehetővé tevő rendelkezése 2006. január 1-jén lép hatályba, ezért a javaslatnak a végzések felülvizsgálatára vonatkozó 3. §-a is ekkor lép hatályba.




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai