Készült: 2024.04.25.23:41:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2012.02.21.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:30


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az utóbbi hetekben, hónapokban igencsak a figyelem középpontjába került - akár az interneten, akár már az utcákon is - ez az ACTA-megállapodás.

Nagyon sok országban fogalmazták meg sokan az alaposabb vagy kevésbé alapos véleményüket ezzel kapcsolatban, így hát érthető, hogy előbb-utóbb itt, a Parlament falai között is - akár tegnap éjszaka, akár ma - előkerül ez a téma, és úgy gondolom, még többször fogunk róla beszélni, ami nagyon helyénvaló, hiszen a képviselő úr is azt mondta, hogy van itt egy probléma, amire van egy megoldási javaslat, és azt kell megvitatnunk, hogy ez jó, vagy egy másik megoldást kell választanunk.

Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben egy társadalmi vitát fog nyitni mindenképpen, pontosan azért, hogy megállapítsuk, hogy ez a szabályozás helyes vagy nem helyes. A magyar kormány még nem döntötte el, hogy egyetértőleg a parlament elé fogja terjeszteni ratifikálásra ezt a javaslatot vagy sem, és ezt nem is pusztán önmagában kívánja eldönteni, hanem - ahogy a képviselő úr is említette - ebben egy széles társadalmi vitára van szükség. A magyar kormányból is egy illetékes minisztérium ezt fogja megtenni, hogy egy vitára bocsátja ezt a javaslatot, és annak a vitának a szakmai szakértői, felhasználói vagy előállítói oldali véleményének az összegzése alapján fogja eldönteni, hogy ez Magyarország, a magyar állampolgárok számára hasznos vagy nem hasznos, de ettől függetlenül is igencsak körülményes ennek a hatálybalépése, hiszen több, együttesen fennálló feltételre van szükség. Hiszen a megállapodás végleges szövegének január 26-ai aláírása nem volt egyenlő az ACTA magyarországi hatálybalépésével, kötelező hatályának elismerésével, és a majdani hatálybalépéshez - ha így döntünk a társadalmi vita végén - négy együttes feltétel kell. Egyrészt szükséges az Európai Parlament egyetértése az EU általi megkötéshez, másrészről a Magyar Országgyűlésnek itt a parlamentben el kell fogadni és ki kell hirdetni, harmadrészt az összes többi EU-tagállamban is meg kell hogy történjék a ratifikáció, negyedrészt pedig az EU mellett legkevesebb további hat országnak is ratifikálni kell ezt a megállapodást.

Ahogy láthatjuk, és ön is idézte a különböző külföldi döntéseket, más országok döntéseit, nem a kirobbanó lelkesedés olvasható ki ezekből a hírekből az ACTA mellett.

(9.30)

Tehát lehet, hogy Magyarország döntésétől függetlenül vagy már a társadalmi vita alatt, miközben mi erről a problémáról és erről a megoldási javaslatról beszélünk, már úgy alakul akár az Európai Parlament politikai viszonya, akár a többi országé az Unión kívül vagy az Unión belül, hogy már nem lesz nemzetközi jogi lehetősége sem, hogy ez hatályba lépjen.

De nekünk a célunk az, hogy bármilyen ratifikációs folyamat előtt, még bármilyen parlamenti beterjesztés előtt, tehát nem is csak a vita folyamán, minden kétséget és kételyt ki tudjunk zárni, pontosan az alapjogok védelme érdekében. Ezért indítjuk majd ezt az egyeztetést.

Itt sok minden hangzott el a titkossággal kapcsolatban. Valóban volt ezeknek a tárgyalásoknak egy olyan része, mint nemzetközi szinten általában, amikor a Bizottság tárgyalt a tagállamok nevében, és a tagállami hatáskörbe eső kérdésekben pedig a mindenkori elnökség tárgyalt a tagállamok egyeztetett álláspontja alapján. Ezek voltak a zárt részek, de a megállapodás tervezete 2010 áprilisa óta nyilvános, és a végleges szöveg pedig 2010 novembere óta mindenki által megismerhető szintén.

Nem mennék itt bele a részletekbe, hogy egyébiránt a magyar büntetőjogi szabályozás a kereskedelmi mértékű ilyesfajta adatforgalomnál, illetve a polgári törvénykönyvünk a szerzői és szomszédos jogok védelme kapcsán, vagy a generikus gyógyszerekre vonatkozó jogszabályaink már most is olyanok, amik az előzetes vélemények alapján nem igényelnék a magyar jogszabályok módosítását, de úgy érzem, hogy ebben a kérdésben nem ez a lényeg, hanem az, hogy minél nagyobb társadalmi legitimációja legyen.

Éppen ezért szeretném megismételni, hogy a magyar kormány azután fogja kialakítani az álláspontját, és azután terjeszti be, vagy nem terjeszti be ezt a nemzetközi szerződést ide a parlament elé, miután egy részletes és a mindenfajta szakértő, értékhordozó véleményét is felvonultató vita, társadalmi vita, szakmai vita véget ér. Úgyhogy egyelőre nem itt, a Parlament falain belül, hanem szakértői szinten fogunk ezekről a kérdésekről tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai