Készült: 2020.02.25.11:22:44 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 143 2010.06.01. 2:44  142-147

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az új kormány első feladatai között minden bizonnyal az ország több régiójában kialakult árvízi helyzetet kell hogy kezelje. Önnek már komoly rutinja van az árvízi károk felszámolásában, hiszen 1998 és 2002 között is számos alkalommal tette ezt, amikor falvakat, esetenként térségeket építettek újjá. Most ismét komoly baj van: Veszprém megyétől Nógrád megyén keresztül Borsod-Abaúj-Zemplén megyéig az ott élők azt várják, hogy milyen segítséget kapnak a kormánytól.

A védekező emberek számára különösen jólesett öntől, hogy hivatalának elfoglalása előtt felkereste megyénkben a legkritikusabb településeket, hogy személyesen győződjön meg a védekezés helyzetéről, a bekövetkezett károk nagyságáról. Ön részt vett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei védelmi bizottság ülésén, tájékoztatást kapott a védekezés folyamatáról és költségeiről. A kárfelmérés megkezdődött, pontos számok egyelőre még nem állnak rendelkezésünkre. Azt már látni, hogy a települések saját erőforrásai nem elegendőek a védekezéshez és a helyreállítási munkálatok elvégzéséhez, arra pedig még inkább nem lesz forrásuk, hogy az ilyen helyzetek elkerülésére árvízvédelmi beruházásokat finanszírozzanak. Sajnos, az előző nyolc év elhibázott kormányzati politikája a tönk szélére sodorta a településeket, amelyek a napi működést is alig-alig tudják finanszírozni. Az utóbbi években a katasztrófavédelem lehetőségei is erősen lecsökkentek, ami szintén komoly gondot jelent.

Tisztelt Miniszter Úr! Borsodban olyan károkat okoztak a medrükből kilépett patakok és folyók, amiket a Belügyminisztérium segítsége nélkül képtelenek leszünk megoldani. Információink szerint az is gondot okoz, hogy az előző kormány illetékesei nem megfelelően kezelték a vis maior alapot, így pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi pénzből számíthatunk segítségre. Az sem világos teljesen, hogy milyen keretek lesznek a jövőbeni katasztrófák megelőzésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy kormányzati átadás-átvételi eljárás kellős közepén sok nehézséggel kell megküzdeni, ennek ellenére kérem és várom, hogy minél gyorsabb és hathatósabb kormányzati segítséget nyújtani szíveskedjenek.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelettel kérdezem öntől, hogy mikor és milyen segítségre számíthatnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők.

Köszönöm, és várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 147 2010.06.01. 1:10  142-147

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Miniszter Úr! Köszönöm a válaszban elhangzott információkat, hiszen ezek megnyugtatólag hathatnak az ott élő embereknek, akik a mai napon is nagyon sokan a megáradt patakok mentén vagy éppen a Sajó vagy a Bódva mellett a védekezést folytatják, újraindul ez a munka.

Rendkívül fontos, amit ön említett, a szúnyogirtás, hiszen nagyon sok helyről jött ez a visszajelzés, hogy az ilyen megáradt folyómedrek mentén gondot jelent majd az elkövetkező időkben. Nagyon fontos az, hogy a kormány a segítségét tudja nyújtani azzal, hogy a tegnapi napon megemelte a vis maior keretet, és az is fontos, hogy az ön által említett önkormányzati segítség, a civilek segítsége mellett a regulárisok mindannyian kivették a munkából a részüket és irányíthatók voltak. Öröm az, hogy a Magyar Vöröskereszt, az Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Posta segítségét is megkaphatjuk a területen.

Úgyhogy köszönettel fogadva az interpellációra adott választ, az interpellációra adott választ elfogadom. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 247 2010.11.22. 2:18  218-342

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt héten a mezőgazdasági bizottság a 2011. évi költségvetést megalapozó törvényeket megtárgyalta, és témakörébe tartozóan a termőfölddel, illetve a természetvédelmi védett területek kisajátításával kapcsolatos kérdésekről került szó. A termőfölddel kapcsolatos módosítást támogatva kérdésként vetődött fel, hogy vajon a kisajátításokra való források megvannak-e a költségvetésben, megvan-e a helye. Erre vonatkozóan tájékoztatást és igenlő választ kaptunk a bizottság munkája során.

A másik nagyon fontos kérdés az államháztartási törvénybe beépített szövegrészek, amelyektől nem azt várjuk, hogy a gazdaságot ez fogja meglendíteni, de ez egy állandóságot fog mutatni, nem kell minden évben visszatérni hozzá, és reményeink szerint ez egyszerűbbé teszi a finanszírozások kérdését, tehát ez mindenképpen a gazdaságnak egy pozitív dolgot tud adni.

(20.00)

Szintén fölmerült, most már hallhattuk ma este egyes bizottságoknál a prémiumévekben szolgálóknak, illetve az azt annak idején felvállaló munkavállalóknak a kérdését. A bizottságunk helyesnek és jó lépésnek tartja, ami a törvényben szerepel, hiszen ezeknek az embereknek, ha ez a módosítás, ami itt a salátatörvényben szerepel, nem történne meg, akkor hátrányos lenne a javadalmazásuk, tehát ezért mi mindenképpen támogatandónak és jónak ítéltük meg, hogy ebben a törvénytervezetben ez az előterjesztés szerepel.

A bizottságunk - ahogy megtárgyaltuk, nagy vita végül is nem alakult ki - a támogatásáról biztosítja a törvényjavaslatot, és ugyanezt kéri a parlament tagjaitól is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 242 2010.11.23. 8:15  235-251

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a T/1666. számot viseli - ahogy elhangzott már államtitkár úr részéről is -, azzal a céllal került a Ház elé, hogy segítse, gyorsítsa mindazokat a folyamatokat, amely a gazdákhoz juttatandó európai uniós források kifizetését jelenti. Ezeknek az eljárási szabályoknak a megfelelő változtatásával ezt a célt tudja szolgálni.

A törvényjavaslat tartalmában fontosnak találjuk azt, hogy a tervezet biztosítja azt a lehetőséget is a kormánynak, hogy a haladéktalan intézkedést igénylő esetekben - mint ahogy sajnos ebben az esztendőben volt már rá példa - lehetőség legyen jogszabály soron kívüli kiadására és módosítására. A javaslat pontosítást, kiegészítést tartalmaz a mezőgazdasági vagyoni értékű jog, a kölcsönös megfeleltetés, a hatáskörrel rendelkező hatóságok fogalmára vonatkozóan. Azt gondoljuk, hogy kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé tehető az egyes jogcímrendeletek végrehajtása és az azokra való egyéb vonatkozású felkészülés.

A javaslat szerint az intervenciós raktározások esetében szükség van a hatósági szerződések megkötésére, ezért indokolt, hogy a törvény hatálya az intervenciós felvásárlási és értékesítési eljárásokon kívül kiterjedjen a tárolásokkal kapcsolatos eljárásokra is.

A módosítás megteremti az összhangot az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatáskörével, a módosítás a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végző szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság általános feladatait is pontosítja.

A javaslatban az illetéktelen, tehát jogosulatlan személy részére még alapos indokkal, okkal sem lehet jogszerű az adat átadása, másrészt ennek alapján a bíróság sem képes feltárni, hogy jogszerű volt-e az adat átadása, fennállt-e bármely elfogadható alapos indok.

A törvényjavaslatban rögzítésre kerül az újonnan kialakítandó tevékenységihely-nyilvántartási rendszer, valamint az, hogy az adatbázis felett ki gyakorolja a tulajdonosi és rendelkezési jogokat.

Az egyablakos vámügyintézés megvalósítása közösségi követelmény, célja többek között - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatkörét érintően - az, hogy a mezőgazdasági termékek exportengedélyeinek elektronikus formában történő kiállításával, illetve a kiviteli eljáráshoz kapcsolódó adatok elektronikus formában történő cseréjével a társhatóságok között, hatékonyabb és gyorsabb legyen az eljárás a gazdálkodók számára az országunkban.

Nehezítette az ügyfél-nyilvántartási rendszer kezelését, hogy az ügyfelek régi, több évvel ezelőtt alkalmazott nyomtatványokon tették meg a bejelentésüket, amelyek nem tartalmaztak valamennyi, jelenleg szükséges adatot. Ennek a módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat.

Annak igazolására, hogy a bankszámla az ügyfél nevén szerepel, a pénzforgalmi szolgáltatótól elegendő lesz egy rövid nyilatkozat kiállítása, hogy az adott bankszámla az ügyfél nevére szól. Ez is gyorsítási lehetőséget ad az igazolásra.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mind a meghatalmazás keletkezését, mind a meghatalmazás megszűnését csak a bejelentésnek a rendszeresített formanyomtatványon a támogatási szervhez való beérkezése napjától tekinti hatályosnak a törvényjavaslat szerint.

A rendelkezés a hatályos szabályozáshoz képest egységessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra vonatkozó módosítás határidejét, ugyanis csak a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjáig ad erre lehetőséget.

Az elhunyt házastársának vagy törvényes örököseinek az eljárás megindítására lehetőségük lesz a törvényjavaslat életbe lépése után, de a támogatást természetesen a hagyatékátadó végzés alapján vehetik majd igénybe. Ez egy szomorú dolog, de az életszerűsége megvan.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről való értesítés vonatkozásában a rövid úton való tájékoztatásra szolgáló eszközök igénybevétele lehetőségének megteremtése indokolt, ezáltal is gyorsítva az eljárást. Az eddigi 45 munkanapos határidő három hónapra való módosításával az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárás összetettsége, speciális volta, valamint a kérelmek nagy száma miatt vált szükségessé ez a módosítás. Ahogy államtitkár úr is említette, ebben is gyorsító szándék van a 45 munkanappal, a három hónappal, illetve hogy mikor lehet a módosításokat benyújtani, a hiánypótlásokat befizetni.

A törvényjavaslat bevezeti a fizetési kedvezmény alkalmazására vonatkozó szabályokat, a fizetési halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését.

A javaslat egyértelmű szabályozást tartalmaz az MVH-val szemben fennálló tartozások esetén a kompenzáció során érvényesítendő, valamint az MVH által levont köztartozás érvényesítése során alkalmazandó szabályokról, annak kimondásával, hogy az előbbi esetben a tartozások levonása azok esedékessége sorrendjében történik, míg a köztartás esetében a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítését elszámolni. Ezek azok, amikor már szankciókkal kell élni, mert a támogatásoknak sajnálatos módon nem mindegyike sikeres, és ha ilyenek történnek, azt is szabályozza a jelenlegi előterjesztés.

(17.40)

Ezen törvényjavaslat tartalmazza még: a pénzforgalmi szolgáltató végrehajtható okirat hiányában is köteles teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresését.

Ami még a törvényjavaslatban szerepel: az Európai Bizottsággal folytatott szakértői egyeztetésre figyelemmel szükséges volt, hogy technikai szövegpontosítások is megtörténjenek. Ebben a dologban talán az államtitkár úr mondataiban vagy előterjesztésében szerepelt egyrészről a félidei felmérés, illetve ellenőrzés, másrészről pedig a KAP rendszerével kapcsolatos együttműködés.

Tehát mindezek alapján, amelyeket itt felsoroltam, úgy gondoljuk, hasznosnak találjuk a törvényjavaslat megtárgyalását, a törvényjavaslat megtárgyalásával pedig azt a többször hangoztatott célt szeretnénk elérni, amellyel csökkentjük az ügyfelek adminisztrációs terheit, és gyorsítjuk az eljárásokat, áttekinthetőbb szabályozást fogunk tudni adni azon sok-sok ügyfélnek, akik az MVH partnerei, illetve ügyfelei a termelésben. Ez alapján támogatandónak és a megtárgyalás után elfogadandónak tartom a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 284 2011.02.22. 6:48  147-306

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányozás, mint rendkívül fontos lehetősége ennek a ciklusnak, előttünk van, és sajnálatos módon belekerülnek a napi aktualitások ismertetései is. Engedjék meg, hogy a hozzászólásomban arról próbáljak gondolkodni önökkel közösen - vagy hangosan -, hogy kinek és miért tesszük mi mindezt a folyamatot.

Tehát létrehozzuk az alkotmányt, amelyben, úgy gondoljuk, megtörténik az állam berendezkedésének, az állam működésének a meghatározása. De kinek? Hát, mi úgy gondoljuk, hogy az itt, ebben az országban élő embereknek. Ahhoz, hogy legyen egy szabályrendszerünk, amelyben vélhetően el tudjuk igazítani a dolgainkat, az is kell, hogy emberek legyenek, és itt éljenek, ahhoz pedig szükségesek azok a létfeltételek, amelyekkel különböző időszakokban különböző módon, de talán pazarlóan bántunk. Tehát fontosnak tartom, hogy jelenjék meg ez az alkotmány szövegében, jelenjék meg a gondolkodásban, és később pedig az alkotmányhoz kapcsolódóan a törvénykezésben is. Éppen ezért azt gondolom, fontos, hogy megjelenjen az, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, az egészséges és emberhez méltó életfeltételekhez.

Ehhez mik tartozhatnak hozzá? Hozzátartozhatnak mindazok a természeti kincsek, amelyekkel ma még rendelkezik az ország különböző mértékben, és talán a gondolkodásunkban azt is meg kell nézni, hogy ez örökség a következő generációnak, vagy pedig mi itt felhasználjuk, és hogyan használjuk fel mindazokat a természeti értékeket, amelyek jelen vannak országunkban.

Azt gondolom, ehhez, ha végiggondoljuk a fizikai létünket, hozzátartozik az élelmezés, amelynek az alapdolga a termőföld. Tehát úgy gondoljuk, és véleményem szerint ezt meg kell jeleníteni ezen alaptörvényünkben is, hogy a termőföld védelme meg kell hogy jelenjen az alkotmány gondolatai között: a termőföld mint nemzeti kincs, államterület és korlátozottan rendelkezésre álló alapvető természeti erőforrás védelme, ésszerű, fenntartható használata, a birtokrendszer ezt szolgáló átalakítása, valamint méltányos társadalmi körülmények kialakítása érdekében törvényi kötelezettséget róhat és korlátokat állapíthat meg a földmagántulajdonra, annak megszerzésére, öröklésére, térmértékére, az azzal való rendelkezésre és használatának módjára.

Tehát ez olyan fontos, és mindannyiunk számára lehetőséget biztosít a jelenben és az elkövetkezendő generációknak, hogy meglegyen az a termőföld, amelyen meg tudja termelni az élelmeit, meglegyen az az ország mint terület, amelyen élünk, amelyben a szuverenitásunkat gondoljuk el, és az alkotmányunkat kívánjuk érvényesíteni. Meglegyen mindez a lehetőség, a föld mellett a természeti kincsekben, itt gondolhatunk a vízre, az ott lévő ásványokra, és gondolhatunk mindarra a levegőtisztaságra, amellyel azt hiszem, pazarlóan bántak az eddigiekben, és tartok tőle, hogy egyik napról a másikra ez a pazarló gazdálkodás még megmaradhat, de az alaptörvényünkben fontos megjeleníteni.

A természeti erőforrásokra vonatkozóan, ahogy itt említettem, a természeti erőforrások és rendszerek, a környezet védelme mindenkinek kötelessége. Ha ez megjelenik, akkor azt gondolom, könnyebben fogjuk tudni mindazt a kötelezettségünket teljesíteni, hogy a következő generációnak is egy élhető környezetet tudjunk biztosítani. Ennek megfelelően az erőforrások, rendszerek, környezet védelme mindenki kötelessége, az állam köteles a természeti közjavak, a föld, a talaj, a vízkészletek, az élővilág és a génállomány, valamint a táji értékek mennyiségi és minőségi fenntartását és megóvását biztosítani, a nemzeti vagyonnal, különösen a tulajdonában álló természeti közjavakkal azok állagát megőrizve, a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit figyelembe véve gazdálkodni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezen alapelveket figyelembe vesszük és ezt rögzítjük, akkor a létfeltételeinknek ezen fizikai részét tudjuk biztosítani. Azt hiszem, itt párthovatartozástól függetlenül tudjuk mondani, hogy kell valami talaj, amiben a nemzeti gyökereink ott lehetnek, amihez a történelmünk kapcsolódik, kell egy bizonyos terület, ez sajnos nem a történelmi, hanem a meglévő területünk, de ahol az identitásunkat, illetve a szuverenitásunkat tudjuk biztosítani, és kell egy olyan környezet a maga fizikai létében, hogy az ideköthessen embereket. Természetesen az életünknek azon részében, ami az egyéb társadalmi feltételeket biztosítja, az ott maradáshoz, a léthez, a munkához, a mindennapi megléthez és az élethez való lehetőségek, ezek szintén nagyon fontos kérdések.

Fontos kérdés - az előttem szólóval egyetértve - a család kérdése, hiszen azt látjuk, hogy a társadalomnak ezen alapegysége nélkül bizony sokkal könnyebb elszakadni egy nemzettől, egy bizonyos területtől, és talán kicsit céltalanul vagy nehezebben megtalálva a közösség megtartó erejét, létezni a világban. Tehát azt hiszem, ez az, ami megadhatja azt a lehetőséget, hogy utána a társadalom berendezkedve a fizikai területén, egy olyan környezetben tud létezni, amelyet védünk, óvunk, és mindannyiunk felelősségével tudjuk megtartani a következő nemzedékeknek is.

Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm a figyelmüket, képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 108 2011.03.23. 3:26  1-177

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő alaptörvénnyel kapcsolatosan mint olyan terület képviselője, amely a határ menti térséget jelzi, rendkívül fontosnak és üdvözlendőnek tartom az Alapvetések D. cikkében szereplően: Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. Ez nagyon fontos, és reményeink szerint az elkövetkezendőkben mindaz a nemzetegyesítés, amelyet a magyar parlament az elmúlt időszak törvényhozásaival megtett, az elkövetkezendőkben is tettekben fog megnyilvánulni. Rendkívül fontos dolognak tartom, ismerve a határon túl élő nemzettársaink véleményét.

Sok-sok dicsérő szót lehetne mondani ezen előterjesztésről, amely a parlament tárgyalásában van. Engedjék meg, hogy én az Alapvetések O. cikkében szereplőkkel foglalkozzam még az elkövetkezendőkben, ami a természeti erőforrások, a termőföldre és ivóvízkészletre vonatkozó előterjesztés. Illő tisztelettel szeretném jelezni, hogy ezek rendkívül fontosak, jó, hogy szerepelnek az alaptörvényben. Itt valamilyen módon annak a megfogalmazását is szeretnénk látni nagyon sokan, hogy az egészséges élelmiszerhez... - az élelmiszer-biztonság megfogalmazása szerepeljen benne. Hiszen a gondolatiságában benne van, szavakban nem szerepel. Tehát amikor a módosításoknak van módja, lehetősége, élni fogok ezzel, hogy ez jelenjen meg ebben az O. cikkben.

Ugyanakkor fontos, és van mire büszkének lennünk az épített környezettel kapcsolatosan. Ugyanezen cikkben a természeti értékekről beszél, azt gondolom, érdemes volna kiegészíteni: a természeti és az épített környezet, amely a magyar kultúra része. Ha ez megjelenik a gondolatainkban, illetve itt szó szerint is, akkor úgy gondolom, azt a munkát is elismerjük, amelyet a magyar építészet, a magyar építészek eddigiekben tettek hozzá a magyar kultúra bővítéséhez.

Úgyhogy ezen gondolatok fölvetésével szeretnék az elkövetkezendőkben kicsit hozzájárulni ahhoz, hogy az alaptörvényünkben megjelenjenek oly gondolatok, amelyekre véleményem szerint szükség van.

Engedjenek meg egy utolsó gondolatot a XIX. cikk, a "Szabadság és felelősség" kérdésében. A testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó gondolatok nagyszerűsége mellett szeretném azt jelezni, hogy a környezet védelménél talán érdemes gondolkodnunk abban is, hogy a fejlesztéssel és védelemmel foglalkozva, ez sokat segítene nemcsak a jelen generációnak, hanem az elkövetkezendőknek is, akiknek - úgy reméljük - az alaptörvény elfogadása segíteni fogja majd az életüket.

Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet és a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 134 2011.06.07. 2:02  23-233

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amiről ma itt vitatkozunk, az az egészségügy működésével kapcsolatos, amihez természetesen hozzátartozik a kubatúra. Ezzel a kubatúrával kapcsolatosan nagyon szép, ha nagyszerű kórházaink vannak, ha rendelőket építünk, de itt nemcsak arról van szó, hanem működtetni is kell. Itt egyik pillanatról a másikra az egészségügy működtetésében olyan változások történnek, azért, mert volt egy bizonyos átgondolatlansága annak a fejlesztésnek, amikor építettünk, és nem tudtuk hozzátenni a működtetést.

Azt gondolom, ez a mai és az elkövetkezendő tárgyalások is majd arra irányulnak, hogy mindaz a humán infrastruktúra is megtörténjék, ne csak cementben és téglában gondolkodjunk, hanem mindazok az emberek, akik tudják működtetni a rendszert, és akiknek szükségük van rá; sajnálatos módon azok most egy kicsit kútba dobott pénzeknek tűnnek. A mi megyénkben négy ilyen rendelőintézet épült, amelyeknek egyelőre nem sikerült a finanszírozásukat megtalálni, de ez nem ez évi probléma, már onnantól kezdve láttuk ezt, hogy az egészségpénztárnál komoly gondok lesznek. Tehát azt gondolom, az átgondoltság az, ami a fejlesztéspolitikában szükséges. Nagyszerű dolog, ha építünk, de az egy alapkérdés, hogy hová, és hogyan fogjuk tudni működtetni.

Visszatérve még a passzív táppénzre, amelyre többen reagáltak: látjuk a folyamatát. Ez mindenképpen azt hozza elő, hogy egyre szűkül, szűkül. Úgy látjuk, hogy a forrásoknak megfelelő célirányossággal kell működniük, és az erre kiadott pénzeket nem biztos, hogy onnan, a táppénzből és ezeknek a forrásoknak a szűkítéséből kell, amit az egészségügyre tudunk elkölteni, máshonnan kell ezeket a szociális problémákat megoldani. Azt hiszem, ez lesz a megoldás, és ezért kellett ezt előterjesztenünk.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 118 2011.06.29. 2:07  91-129

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódva képviselőtársaimhoz és egyetértve az országgyűlési határozat szellemiségével, szeretném önöket tájékoztatni és jó hírt mondani, hogy a mindennapi megszólalásainkban a parlamentben és a mindennapi életben is ezt a nyelvet használjuk. Ennek a nyelvnek a nagyszerű tudósai alkalmat kerítettek arra, hogy Kazinczy Ferencre emlékezzenek, és az 1800-as évek végén a nagy nyelvújító emlékére létrehoztak egy épületet, mauzóleumot. Nem ezzel a szándékkal, de mégis tisztelegve Kazinczy Ferenc és a nyelv előtt, az elmúlt években a Magyar Köztársaság köztársasági elnöke avatta, két héttel ezelőtt pedig Schmitt Pál köztársasági elnök úr egy újabb rendezvényen részt véve próbálta erősíteni ugyanazt a szellemiséget, amit képviselőtársaim mondataiból érezhettek, üljenek a patkó bármely részén. Ugyanígy ez az aggodalom szólal meg, hogy jól használjuk, helyesen használjuk a nyelvünket és használjuk a nyelvünket, és a mi nyelvünket is használjuk: Minél több idegen nyelvet tudunk, az természetesen előnyt jelent, de nem feledkezhetünk meg az édes anyanyelvről.

Erről szerettem volna önöket tájékoztatni, hogy működik Sátoraljaújhely-Széphalomban A Magyar Nyelv Múzeumának elnevezett intézmény, amely egyrészt a közelmúlt legnagyobb nyelvművelőinek ad lehetőséget, hogy egy kis megemlékezés történjék a nyelv szerkezetére és használatára, illetve arra, hogy miként alakult ki a mai beszélt nyelv. Ezzel kapcsolatosan van anyag. Mindenkit örömmel invitálok oda, nézze meg és az épülésére használja.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 320 2011.09.12. 2:03  309-345

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Itt az esetek, amikről az előzőekben a képviselőtársam szólt, megtörténtek, és ha vis maior beavatkozás volt rögtön a baj elhárítása után, és egy helyreállításról beszélünk, ezek az ön által idézett időpontokkal, határidőkkel elvégezhetők.

Hörcsik képviselőtársam arról a programról beszélt, ami a megelőzés. Tehát nem arról van szó, hogy most csak arról beszélünk, hogy helyreállítottunk egy vis maior esetet. Történtek vis maior esetek, történt egy olyan rendkívüli időjárás, aminek a közvetlen rombolásait helyre kellett állítani, de utána a következő lépés egy tervezéssel együtt járó és későbbi kivitelezés, ami már megelőzés. Nem vis maior esetről van szó, megelőzésről van szó, és arra vonatkozóan volt az a döntés, ahol ez a majdnem 4 milliárd forintos összeg volt, és erre vonatkozott képviselőtársam előterjesztése, hogy ezek ne húzódjanak el, megjön egy téli időszak, akkor nem lehet elvégezni a munkákat, hogy minél hamarabb a rendelkezésre álló források felhasználásával a megelőzést tudja elvégezni az ottani önkormányzat vagy más gazdasági társaság, amely nyert, általában önkormányzatok, azoknak a vízfolyásoknak, víz menti településeknek, hogy megelőzzék.

Tehát ezért szeretnénk ezt a dolgot egyértelművé tenni, hogy nem arról az időszakról beszélünk, amikor a kártétel megtörtént, és utána egy elsődleges helyreállítás van az önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltatásokat végző épületeknél vagy utaknál, hidaknál, hanem ez egy megelőzéssel kapcsolatos eljárás. Ezért támogatjuk és ott helyben nagyon fontosnak találnánk ennek a módosítását. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 324 2011.09.12. 2:01  309-345

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ami miatt kénytelen vagyok ismét hozzászólni, az időpontokra vonatkozik. Augusztus 31-ei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél a döntés.

(22.50)

Most szeptember közepe van. Ami miatt Hörcsik Richárd képviselőtársam véleményem és feltételezésem szerint megjelent ezzel a módosító javaslattal, december 31-e. Kérem, mi azt nem akarjuk, hogy jövő tavasszal az legyen a problémája a parlamentnek, hogy honnan kerítünk majd forrást arra, hogy azon a tíz napon belül, vagy azon a rövid időn belül majd vis maior esetek helyreállítási munkálataihoz találjunk pénzt. Most van forrás. A döntés, ha arra gondolunk, lehet, hogy egy kicsit jobb lett volna, ha hamarabb történik, de ennek ez volt a menete a tervezéssel, a pályáztatással, a döntéssel. Tehát most szeretnénk még, reményeim szerint itt egy jó két hónap még rendelkezésre áll arra, hogy elvégezzünk bizonyos munkálatokat, amely azt a reményt adja, hogy jövő tavasszal nem kell ilyenekről beszélnünk, mert ismételten az idő az, ami nagyon fontos tényező, és nem szeretnénk emiatt haladékokkal esélyt adni arra, hogy ismét nagy újságcikkek vagy televíziós híradások lehetnek, hogy mit kaptunk majd. Akkor valószínűleg az lenne a gond, hogy miért nem csinálták meg, ott volt a döntés, és tessék, és mégsem végezték el, micsoda lusták azok a polgármesterek, mit csináltak akkor?! Hát itt van, kérem! Jó szándékkal hozzáállva nem kell feltételezni mindazokat, amelyeket a képviselőtársam mondott az előbbiekben. A jó szándékot tessék nézni ebben a dologban! Lehet, hogy a nagyszámú polgármester, mindazon nagyszámú polgármester, aki most forráshoz jutott, szeretne minél hamarabb védműhöz is jutni, minél hamarabb biztonságot adni az ott lakóknak és az ott élőknek. Ennyi a szándék, nem kell mást gondolnunk.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 340 2011.09.12. 2:13  309-345

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Valószínű, nem kellene 11 óra után erről vitatkozni, ha megértenék önök a gondokat.

(23.10)

A problémánk megoldásában rendelkezésre áll minden pályázatnak, amelyek nyertek augusztus 31-én, ezért nyáron ez nem volt ily mértékben sürgető, rendelkezésre állnak a kiviteli terv szintjéig ezek a dolgok, és meg kell találnunk a kivitelezőt, és innentől kezdve elindulhat a tevékenység.

Ehhez a tevékenységhez halmozottan hátrányos helyzetű térségekben maga a pályázó kaphat 40 százalék előleget, amelyet részszámlával a vállalkozónak kifizethet, tehát arról sem gondoljuk, hogy nem kap, nem jut hozzá a forrásaihoz. Ha dolgozni kell, akkor meg ott elviekben nemcsak géppel lehet, hanem még mindig van az a lapát vagy talicska, vagy valamilyen ilyen megoldás, tehát ez is benne van a munkában.

De ha semmi mást nem nézünk, azt kell mondanom, hogy önök diszkriminatívak. Diszkriminatívak azzal a 38 pályázóval - abból kettő kiesik, az előbb Hörcsik képviselő úr felsorolta -, akik túl vannak, hiszen ha még három és fél hónap türelme van mindenkinek, akkor úgyis érvénybe lép ez a dolog, mondják önök, csak a három és fél hónappal elveszítjük ezt az időt, amikor még eredményesen tudunk dolgozni, és januártól megint valamikor március közepéig nem vagyunk képesek, mert az időjárási tényezők így vannak. Önök diszkriminatívan el akarják venni ezen települések biztonsághoz való jogát, lehetőségét akkor, amikor már minden mérnöki munka, minden pályázat végiggondoltsága megvan, most már csak a munkát kéne megengedni és megtalálni a megfelelő kivitelezőt.

Értsük ezt úgy, hogy nem gondolnánk semmi mást és semmi rosszat ezzel a beterjesztéssel. Nem kell mindig azt a dolgot keresni, amit önök megpróbálnak ebben a dologban; mi segítő szándékot reméltünk önöktől és megértést, és remélem, hogy ezt azok a települések meg is kapják végső soron, akikért itt most 11 óra után még mindig vitázunk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 116 2011.10.04. 4:10  113-155

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság az állatok védelméről és kíméletéről szóló T/4247. számú törvényjavaslatot megtárgyalta október 4-ei ülésén, és a bizottság 18 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést.

Ebből is látszik, hogy mindaz, amit államtitkár úr elmondott, a képviselőtársak egyetértésével találkozott. A fölvetésekben nagy hangsúlyt kapott a törvényjavaslatban elsősorban szereplő ebrendészet. Ezzel kapcsolatosan elhangoztak olyan kérdések, vélemények, hogy ne megengedő legyen, hanem az önkormányzatok kötelező jelleggel írják össze az ebeket, pontosan azért, mert azt látjuk, hogy jelen állapotban, ha megengedő a magatartás, az nem ad pontos képet.

Amikor arról beszélünk, hogy ebrendészet, ne feledjük el, hogy ma, hála istennek, kisebb a gondunk az ebek veszettségével okozott betegségekkel, tehát az állat-egészségügyi szolgálat az éves oltással megoldja, de nagyon sok eb kimaradhat ebből. Magas a kóbor ebek száma, ez hangzott el bizottsági ülésen. Erre vonatkozóan volt egy ilyen kérdés és ilyen értelmű javaslat is, hogy az ebrendészetben szigorúbbak legyenek a nyilvántartások. A veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályozásokban megfelelőnek tűnik és a Petvetdata behozatala, ami egy korrektnek tűnő rendszert tud reményeink szerint működtetni. Ezt elfogadhatónak és jónak találták a képviselőtársak.

(15.40)

A prémes állatokkal kapcsolatosan volt kérdés, hogy miért - erre most hallottunk az államtitkári expozéban előterjesztést. Ott, a bizottsági ülésen kérdésként vetődött fel, hogy vajon más prémes állatok, amelyeket régebben, húsz évvel ezelőtt tenyésztettek Magyarországon, miért nem kerülhetnek tenyésztésre, vagy miért tiltja majd a törvény az elkövetkezendő időszakban.

Szintén kérdésként hangzott el és fölvetésként, pró és kontra: a szerencsejátékban, illetve nagyobb rendezvényeken különböző állatoknak a nyereményként való felajánlása. Ezzel kapcsolatosan voltak, akik támogatóan szóltak, hogy például lovas rendezvényeknél csikófelajánlás esetén a nyertes vajon mit tud kezdeni majd azzal az állattal. Ugyanakkor volt olyan vélemény is, hogy ezeknek az állatoknak, mint amilyen hagyományosan kisebb rendezvényeknél szilveszteri alkalmakra a szilveszteri malac mint nyereménytárgy felajánlása. Tehát ebben nem volt egységes a bizottsági tagok véleménye. Elhangzott egyrészt ennek támogatása, másrészt pedig a kérdés, hogy vajon jó-e, ha ezt ilyen szigorúan szabályozzuk.

Összességében a mezőgazdasági bizottság az előterjesztést hasznosnak, jónak és olyan dolognak tartja, ami segít rendezni a kérdéseket az állatok védelmével kapcsolatosan, és ne feledjük el, hogy mindez természetesen az emberek védelmét is jelenti, mert az egy rendkívül fontos dolog. Ha ma egy kicsit talán erről kevesebbet is beszélünk, de mindez azért van, hogy akár az ÁNTSZ, akár pedig az állat-egészségügyi szolgálatok megfelelően el tudják végezni a feladataikat, időnként, azt kell mondani, hogy bizonyos komoly áldozatokkal.

Tisztelt Elnök Úr! Még egyszer megismételve: a mezőgazdasági bizottság a T/4247. számú törvényjavaslatot, amely az állatok védelméről és kíméletéről szól... - erre vonatkozóan támogatólag tudott nyilatkozni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 120 2011.10.04. 11:18  113-155

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérve még az expozéhoz, amit államtitkár úr mondott, igen furcsa véletlen vagy talán nem is véletlen, de ezen a napon, az állatok védőszentjének neve napján tartjuk ezt az általános vitát. Mindenképpen azt gondolom, hogy hozzátartozik egy társadalom kultúrájához, hogy hogyan bánik embertársaival is természetesen, és hogyan bánik az ő körülvevő állatokkal. Ez vonatkozik akár a hasznosításra tartott állatokra, akár pedig... - valamikor még talán kedvtelésből tartott állatoknak tanultuk annak idején, de ma már mint társállatok jelennek meg; kutyáról és még nagyon sok állatról, macskáról és még akár a hüllőkig elmenően lehet beszélnünk.

Azt gondolom, ebben a törvényjavaslatban megjelenik az egyik nagyon fontos kérdés, az ebrendészet újragondolása bizonyos alkotmánybírósági kötelmekkel is, illetve ottani határozatoknak megfelelően kellett ezzel foglalkoznunk, de a társadalom is elvárja azt, hogy rend legyen ezen a téren, hiszen gyakran jelentek meg az utóbbi időkben olyan tragikus hírek, ahol emberéletekről került szó, elvesztették a kutyatámadás miatt, vagy örök életükre nagyon komoly sebeket kaptak. Ezeknek egy része olyan kutya, amelynek a gazdáját meg tudjuk találni, de voltak olyan esetek, amikor a kóbor ebek okozta tragédiákról szólhatott a történet.

Fontosnak tartom, és fontosnak tartjuk, hogy az ebek megfigyelésével és a viselkedésével, fizikai állapotával, pszichés állapotával kapcsolatosan tudják megállapítani, hogy veszélyes-e az az eb vagy sem; nem egy fajtáról, mint az eddigi szabályozásban megvolt, hogy kimondták, egyes fajtát el kell ítélnünk, a másikat, a hozzá szinte teljesen azonos megjelenésű formájúra pedig ez nem volt kimondva, tehát igazából nem szolgálta azt a célt. Ma pedig majd a megfelelő hatóság, illetve a megfelelő szakértői vélemények fogják tudni szabályozni a veszélyes ebek tartására vonatkozó eljárásokat; fontos, önmagunkra, a családunkra és embertársainkra vonatkozóan is fontos.

Ugyanilyen fontos nemcsak hogy a veszélyes ebek nyilvántartása, hanem egyáltalán az ebnyilvántartás elkészüljön, minél pontosabb legyen, minél jobban meghatározható legyen, hogy az a kutya kié, annak a kutyának milyen az aktuális védettségi, egészségügyi állapota, mert bizonyos lépéseket csak úgy tudnak megoldani a humán egészségügy hatósági feladatai, ha az állategészségügy megfelelő adatokat szolgáltat, ő pedig csak úgy tud, ha megfelelő ennek a nyilvántartása.

(15.50)

Az előzőekben szó volt róla, hogy az önkormányzati bizottság úgy gondolja, és úgy tartanánk helyesnek, és jómagam is úgy tartanám, hogyha az önkormányzatoknak ez kötelező feladatként jelenjen meg, tegyék meg az összeírást, csinálják meg azt a nyilvántartást. És ha egy ilyen nyilvántartást tudunk vezetni, utána, ha eljön az a világ, amikor egyszer elektromosan jelzettek lesznek majd az állatok, akkor sokkal könnyebb lesz, de oda még el kell jutnunk. Ehhez kell egy nagyon alapos nyilvántartást megvalósítani.

Tehát ezért én úgy gondolom, hogy ha az a feltételes mód, ami a javaslatban szerepel, kijelentő módban lenne, sokkal többet jelentene, sokkal nagyobb hatása lenne, és a rendezettséget sokkal gyorsabban el tudnának érni ezen a téren az önkormányzatok és az állami hatóságok, ilyen értelemben az ebrendészet területén.

Fontosnak tartom, hogy megjelennek azok az ösztönzők a 7. §-ban, amik arról beszélnek, hogy ha valaki az ebrendészet során bizonyos feladatokat elvégez, vagy örökbe fogad olyan helyekről - hallottuk, hogy igazából már telítettek a meglévő helyek az állatok befogadására -, tehát onnan fogad be állatokat, illetve ivartalanított állatokat fogad be, azok után az állatok után az ebrendészeti hozzájárulás megszűnik, illetve nem kell utánuk fizetni, amit az önkormányzatok szedhetnek be.

Én azt gondolom, érdemes volna végiggondolni a kedvezményezettek listáját egy g) ponttal is, amikor a magyar kutyafajtákat talán be lehetne hozni ebbe a rendszerbe. Ez egy kis segítség mindazoknak a tenyésztőknek, akik igazolni tudják, hogy ezek a kutyák törzskönyvezetten magyar kutyafajták. Érdemes volna végiggondolnunk, és talán ezt a segítséget megadni azoknak a kutyafajtáknak, amelyek elismerését a magyar parlament is megtette néhány esztendővel ezelőtt, Simicskó képviselőtársunk előterjesztésére.

A hozzászólásomban, azt gondolom, érdemes volna a csincsilla és az angóranyúl mellett végiggondolni mindazt, amit a szakmai szervezetek már jeleztek, hogy nem biztos, hogy csak ez a két állatfaj lehet Magyarországon, amely arra alkalmas, hogy szőrmét tudjanak előállítani belőlük. Ezeknek a szőrmetenyészeteknek körülbelül 20-25 évvel ezelőtt egy sűrűbb rendszere volt, ez ma Magyarországon kicsit lecsökkent. Ismerve mindazokat a folyamatokat, amelyek a nemzetközi szőrmepiacon megvannak, a nyérc tenyésztésének újraengedélyezését vagy nem tiltását - mert jelenleg még lehet, ez a törvényjavaslat szeretné eltörölni a tenyésztés lehetőségét - talán érdemes végiggondolni. A csincsillának csökken, a nyércnek pedig elég komolyan emelkedik a nemzetközi szőrmepiacokon a kereslete. Ezt, gondolom, érdemes volna végiggondolni, és talán a tiltást nem bevezetni.

Ugyanakkor nagyon helyesek - és azt gondolom, az indoklásokban is benne van - a megfelelések a nemzetközi jogban szereplő elvárásoknak: a kutya- és a macskaprém tiltása, hogy az ilyen típusú tartását tiltsa meg a törvény. Ez nagyon helyes, és nagyon jó dolognak tartom.

Ugyanakkor még egy gondolatot a törvényjavaslatról, az élő állatot nyereményjáték díjaként használni tilos dologban, ahogy az előbb említettem, ez a bizottsági ülésünkön is felvetődött: én azt gondolom, hogy szigorú a szabályozás. Bizonyára meg lehet szokni, és egypár éven belül majd átalakulnak a rendszerek, de nem is a nyereményjáték az, amit látunk. A nyuszi ajándékozása húsvétkor, és aztán azt nem tudjuk, hogy hova tegyük majd. Tehát értem a gondolatát, értem, hogy miért próbáljuk ezt tenni, hiszen rengeteg ilyen kis növendék pusztulhat el, és minden állattal, amelyiknek nem tudunk megfelelő feltételt biztosítani, komoly gondjaink vannak, de azt reméli az ember, hogy aki nyer egy ilyen állatot, és nem rendelkezik megfelelő tartási körülményekkel, annak van azért annyi józan belátása, hogy ezt meg tudja oldani. Tehát én a tiltást ebben az esetben jó szándékúnak, de talán kicsit erősnek találom.

Az előterjesztésben, a törvényjavaslatban szereplő, és reményeink szerint előbb-utóbb és minél hamarabb megvalósuló csippel való ellátás és annak a megfelelő regisztrációja és hozzáférhetősége kapcsán fontosnak, hasznosnak, és azt remélem, megnyugtatónak is hatott az, amit az államtitkár úr mondott, hogy utána rendelkezésre kell bocsátani ezeket az adatokat, hiszen ennek így volna értelme, így tudnánk egy pontos regisztrációt a meglévő állatokról, azok védettségi állapotáról. És hogy ha a humán egészségügyben harapás történik, akkor veszettség ellen oltunk vagy nem oltunk embereket, erre nagyon fontos, hogy ilyen választ adjunk. És ma már a technika ilyen szintű előrehaladtával ez egy bevett, gyakorlott dolog. Ez nem technikailag gond, csak hogy meg tudjuk azokat az állatokat találni.

Nagyon fontosnak találom, és ez az utolsó gondolat az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslathoz, a tudati formálást. Az felelősség, ha állatot tartunk. Itt akár a haszonállatokról beszélhetünk, akár a társállatokról, a kedvtelésből tartott állatokról. Ez felelősség az állattartó részéről, és ezt szabályozni kívánja a törvényjavaslat.

Fontosnak találjuk, hogy hívjuk fel erre a figyelmet, és próbáljuk meg azokkal az emberekkel, akiknél valamilyen módon nem alakult ki az a felelősségérzet, megéreztetni: vagy ne tartsanak állatot, mert lehet ezt is tenni, vagy pedig ha tartanak, akkor az felelősséggel, kötelezettségvállalással jár. Ehhez a törvény megadja a megfelelő segítségeket, ha kell, akár képzéssel, ha más nem, tiltással, szankciókkal. Tehát én ezt fontos dolognak tartom, és remélem, kevesen kerülnek majd ebbe a helyzetbe. Vagy ne tartson állatot, vagy ha tart, akkor pedig felelősséggel csinálja, de ha mégis vannak ilyenek, akkor a törvény megadja a kezelés módját.

Úgyhogy ezek alapján hasznosnak, jónak, elfogadhatónak tartom, és a törvény kiegészítésével mindenképpen egy jó rendszert tud biztosítani a jövőben is az állatok védelmére az elkövetkezendőkben. Ezért jómagam is és a frakciónk is, a Fidesz-KDNP-frakció támogatja az előterjesztést, a megszavazását javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 332 2011.10.10. 6:01  289-355

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt ilyen pici kis részekbe vesznénk el, tudom, általános vita volt már, de érdemes megjegyezni, hogy ez a törvénytervezet, módosítás egy kiválóan elkészített munka, olyan, amely arra érdemes, hogy sokan tudjunk fölsorakozni majd a szavazásnál. És egyes részekben lehet talán vita benne, de az alapszándékkal és az alapmegfogalmazásokkal, azt gondolom, nagyon jó célt fog szolgálni, javítja az eredeti, '98. évi XXVIII. törvényt.

De amit nekünk itt erről el kell mondanunk, a 34-es ajánlásban - ha megengedik, én kilépnék ebből a szőrmelobbiból, amit, azt gondolom, hogy érdemes végigtárgyalnunk -, ha megengedik, az egyik ilyen fontos az ebrendészet. Talán itt elhangzott ma már, hogy ez akkor állatvédelmi hozzájárulás legyen, az ebrendészeti hozzájárulás, azt hiszem, jobban kifejező. A 34-es ajánlásnál, itt van a teremben Font Sándor képviselőtársunk, aki írt egy fontos módosító javaslatot, amely arról szól, hogy a veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében ebösszeírást végez az önkormányzat.

Azt gondolom, ez egy nagyon fontos módosító javaslat, ajánlom is megfontolásra, illetve elfogadásra, hiszen ezek a feladatok hagyományosan mindig a helyhatóságnál voltak, ahol legjobban ismerik, és természetesen együttműködés mindazzal a szerveződéssel, amelyek az állatvédelemben tehetnek valamit. És itt a veszettséggel kapcsolatosan fontos az állat, ne feledjük el, de annak ott van egy következő oldala és következő lépés, mint zoonózis, ez egy nagyon komoly probléma, ha nem végezzük rendesen.

Tehát én azt gondolom, hogy azért, hogy végső soron az embert tudjuk megfelelő módon védeni, azért igenis ezt a javaslatot az ebrendészetben támogatni kell, mert talán így kapunk legbiztosabb és legpontosabb összevetést az oltott, nem oltott, meglevő tulajdonossal rendelkező állatokról.

Érdemes végiggondolni a csippel való ellátást, annak a maximalizálását. Nem tudom, már nem vagyok gyakorló állatorvos - sajnos vagy hál' istennek, nem tudom, ma már talán mind a kettő igaz -, tehát nem tudom, hogy mennyi, hogy a 3500 forint jó vagy nem jó, elég, nem elég; tehát én most itt a törvény módosító javaslataiban talán veszélyesnek tartom, ha kimondjuk, hogy ennél többért nem lehet a csipeket elhelyezni.

Mégiscsak kell még szólnom a módosító javaslatoknál arról, hogy Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársunk is és Simicskó képviselőtársunk is említett egy kérdést az ebekkel kapcsolatos ebrendészeti hozzájárulásnál a nemzeti kinccsé nyilvánított fajtákról, Sáringer képviselő úr pedig ezt egy kicsit bővebben kifejtette, leírva, hogy a 32/2004-es országgyűlési határozat által megszabottan, és talán fölsorolás is volt már, hogy mely fajtákhoz; én azt gondolom, hogy a magyar fajták védelme, a tenyésztésnek a föllendítése mind indokolná, hogy ezt a módosító javaslatot, ami a 33-as módosító javaslat, tegyük a törvénytervezet részévé.

Az állatoknak a szerencsejátékban való megjelenéséről vagy lehetőségéről azt gondolom, hogy itt szintén van egy olyan módosító javaslat, amely képes ezt kezelni, és azon eseteknél, ahol nem biztosítottak a feltételek, akkor azt pedig rendezni tudná, nem kerülne olyan helyzetbe egy állat, hogy a szerencsés nyertesnél egy szerencsétlen állat legyen. Tehát én azt gondolom, hogy ezt is érdemes volna a képviselőtársaknak módosításban támogatni.

És engedjék meg, hogy hozzászóljak mégiscsak a szőrmés dolgokhoz. Azt hiszem, hogy itt egy kiváló javaslat szerepel előttünk. Jó javaslat már Turi-Kovács képviselőtársamnak a 25-ös számú javaslata is, de jó javaslatnak láttam Sáringer-Kenyeres Tamás és Font Sándor képviselőtársaimnak a módosító javaslatát, ami nem mondja ki, most itt vitatkozhatunk rajta, akkor most a csincsillát nem szeretjük, ezek szerint, a nyércet meg szeretjük, vagy fordítottan, ezekbe bele lehet menni, de végül is a lényege az, hogy az állattartás olyan körülmények között legyen meg. Tehát én azt hiszem, hogy lehet bízni abban, hogy a minisztérium megfelelő szakértőkkel, megfelelő szakértelemmel és hozzáállással rendelkező, az európai uniós irányelveket ismerőként meg fogja tudni a megfelelő rendeletet hozni, és nem mondunk ki eleve, ab ovo tiltásokat itt a parlamentben.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(21.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 336 2011.10.10. 2:02  289-355

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ami szólásra késztetett: 2,5 millió körüli kutyáról beszélünk Magyarországon, aminek tudjuk a gazdáját, tudjuk, hogy kinek kéne őt úgy tartani, hogy megfeleljen a szabályoknak, és van 100 ezer olyan kutya körülbelül a felmérésekben, aminek nincsen gazdája, amire tulajdonképpen ma azt mondjuk, hogy nincs az ebrendészetben benne, mindenféle gondot jelenthet, zoonózisként megjelenhet az a betegség, amit el kell szenvedni majd esetleg valakiknek itt az embertársaink közül. Tehát amikor itt beszélünk, akkor valahogy úgy érzem, hogy ez nem került eléggé elő. Kicsi, kevés az a létszám, ami itt megjelenik.

Tehát Bárándy képviselő úrral én egyetértek abban, hogy az élet védelme rendkívül fontos, állatról beszéltünk ugye, de beszéljünk akkor az emberről, az ember védelme is rendkívül fontos, és talán ez szolgálhatja az egészet. Tehát szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy amikor itt arról beszélünk, hogy az állat életének kioltása milyen tiltásokkal van, vajon milyen megoldást fog tudni adni a magyar társadalom ennek a közel 100 ezer ebnek. Mondanak itt olyanokat, hogy ha majd lesz adó, akkor mennyit tesznek ki.

Tehát azért mondom, hogy egyetértve az ön felszólalásával, csak szeretném itt behozni, hogy rendben van, hogy a törvényünk az állatok védelméről szól, és a megfelelő elhelyezésről szól, és azon kívül, mert szeretjük, mert a társaink vagy ott vannak az életünkben, de ne feledjük el, hogy ez egy nagyon komoly gond lesz az elkövetkezendőkben, és itt az állatok védelme mellett az emberi egészség megvédése rendkívül fontos. Nem látom per pillanat, hogy ennek a létszámnak a megoldása hogyan történik.

Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 259 2011.10.24. 2:03  248-293

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Amihez hozzá szeretnék szólni, az Kovács Tibor képviselőtársam felszólalása, a megyei önkormányzatok helyzete és az eladósodás kérdése. Ha visszaemlékszik a képviselőtársam, valamikor 2002 és 2006 között, a teremben ül a miniszter asszony, volt egy önhikis lehetőség, amikor a nehéz helyzetbe került önkormányzatoknak elég komoly összegekkel - én a Borsod megyeiről tudom mondani, 2006-ban már közel 1 milliárd forinttal - kellett kiegészíteni, és ez 2007-től nem jár. Képviselő úr, akkor kellett volna felállni vagy megkérdezni, hogy az eddigi gyakorlattal szemben most miért nincs az a kiegészítés lehetősége, hiszen láttuk, hogy folyamatosan megvonások történtek a megyei önkormányzattól, mintegy negatív diszkrimináció. Elég arra gondolni, hogy ha már kistérségeket favorizáltak, akkor nem lehetett, ugye, a megyei önkormányzat egy kistérség tagja, ugyanakkor 200 ezer forint különbség volt egy fő ellátásában a szociális intézményeknél.

Tehát folyamatosan gerjesztették azt a hiányt, és meg kellett valami módon tartani az intézményrendszert. Ennek az volt az egyik megoldása, hogy kibocsátottunk kötvényeket. Senki nem azzal az alapcéllal bocsátotta ki, hogy a működésbe tegyük, de önök minden évben folyamatosan szűkítették a kereteket, meg lehet nézni. Beleszámoltak ott ma sem létező meg akkor sem igazán épített metrót, nem tudom, mennyi európai uniós forrást, hogy 100 százalékos legyen az előző évihez képest egyáltalán az önkormányzati finanszírozás.

Tehát tisztelt képviselő úr, értem az aggodalmát, sőt szimpatikus is lehet, csak az a gondom, hogy ezt nem négy évvel ezelőtt, öt évvel ezelőtt hallottuk, hanem mind most ezekben az esetekben, amikor már kezelni kell egy állapotot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 181 2011.11.04. 5:25  1-202

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a 2012. évi költségvetést megalapozó törvények módosítására tett előterjesztésben egy olyan témáról beszéljek, amit már az előző hozzászóló is említett, mert azt gondolom, a téma fontossága megengedi azt, hogy erről ismét szó kerüljön itt a Házban.

Mindannyiunkat érint az, hogy mit fogunk az asztalunkra kapni majd a kereskedelmen keresztül, a termelőkön keresztül, és természetes dolognak tartjuk, hogy az államnak garantálni kell azt, hogy ez az élelem jó minőségű lesz, a szántóföldtől egészen a felhasználóig való ellenőrzésén át. Erre hivatott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvényben kijelölten az élelmiszerlánc-biztonság és az állat-egészségügyi hatóság, amelynek a munkájával kapcsolatosan most törvényi módosításokra van lehetőség, és a Ház jó szándékát majd meglátjuk ebben a módosításban.

Itt jelentkezik egy többéves nemzeti ellenőrzési tervnek az előkészítése, ennek majd az éves ellenőrzési és vizsgálati tervét kell elkészíteni, mindez azt az élelmiszer-biztonsági stratégiát fogja szolgálni, amelyet az országos főállatorvos terjeszt majd ide. Ezen törvénymódosítás pontosan a Ház ellenőrzési lehetőségeit fogja biztosítani úgy, hogy az országos főállatorvos évi beszámolóban mondja el, hogy mit végzett el egy esztendő alatt. Látjuk, hogy a sajtó aktívan részt vesz ezen hírek közlésében, de azt gondolom, hogy a szakmai beszámolókra igen nagy szükség lesz az elkövetkezendőkben is. Ez az elkövetkezendő esztendők egyik meghatározója azt illetően, hogy mit eszünk, milyen termékek kerülnek az asztalunkra; erről Font Sándor képviselőtársam, a mezőgazdasági bizottság elnöke érzékletesen szólt, hogy vajon mikkel kellett szembekerülnie a magyar piacnak és az ott lévő vásárlóknak.

Ezen törvény módosítása kiterjeszti majd a szolgálat fenntartására vonatkozóan a fenntartói oldalt, hiszen az az egy ezrelék, amit az előbb a képviselő úr is említett, teszi lehetővé, hogy a piac szereplői a nettó bevételeik egy ezrelékével való hozzájárulással adják meg a lehetőséget azokra a fejlesztésekre, amelyeket a piacon szereplőknek hat éve - ezt szeretném mondani: hat éve - nem sikerült elvégezni a háttérállományban, a laborállományban. Ez rendkívül fontos, tehát műszaki fejlesztésről van szó, és minél nagyobb számban, minél többször hatékonyan tudják majd ellenőrizni a piaci résztvevőket. Ebbe az eddigiek alapján a húsvizsgálat és az állatszállítás tartozott bele, ami a saját bevételeit jelentette ennek a szolgálatnak, de ezután szükséges lesz mindenki számára, aki részt vesz az élelmiszerpiacon, az élelmiszer-előállításban és -forgalmazásban. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy ez egy fontos része lesz a mindennapjainkban a biztonságunknak. Egyéni biztonságról és az egész ország biztonságáról is kell hogy beszéljünk, amikor a felügyeleti díjról beszélünk, ami ennek a szolgálatnak a jövőbeni megerősítését műszaki és emberi oldalról is fogja szolgálni.

A befizetésekkel kapcsolatosan elmondanám, hogy itt díjfizetésekről van szó, és a hatósági árakra vonatkozóan - betartva az EK-rendeleteket - fogja megállapítani majd az elkövetkezendőkben a miniszteri felhatalmazás alapján a rendelet is, hogy hogyan és mint történnek ezek a befizetések.

Azt reméljük, hogy ez a rendszer még nagyobb biztonságot tud szolgáltatni, ugyanakkor a félelmek a ma délelőtti beszédekben is már többször elhangzottak, hogy vajon a vállalkozásokat nem teszik-e majd tönkre bizonyos pénzügyi terhek. Szeretném jelezni önöknek, hogy a felügyeletidíj-fizetés alól, ahogy ma már elhangzott, a mezőgazdasági kistermelők felmentést kapnak, tehát azok a piaclehetőségek megmaradnak, amelyek közvetlen termelői és fogyasztói kapcsolatokat hozhatnak létre az élelmiszer-termelés helyszínén. Ezért én javaslom majd a tisztelt Háznak általában is a törvény elfogadását, ezen belül pedig az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos 2008. évi XLVI. törvény módosításának a megszavazását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 185 2011.11.04. 2:07  1-202

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A mostani felszólalás, s egyáltalán a mai vita ad számomra indíttatást, hogy két percben hozzászóljak. Az állam működéséhez, a költségvetés megalapozásához bizonyos forrásokat kell teremteni. Ha az állam ezt adók formájában, a bevételek növelésével teszi meg, az ellenzék szerint az feltehetőleg helytelen. Ha a béren kívüli juttatásokhoz adjuk ezeket a 10 százalékpontos emeléseket járulékban, akkor az a gond.

(15.30)

Ha pedig nem arról van szó, hogy adókivetéssel, hanem az állam bizonyos költségeinek csökkentésével, akkor ugyanúgy megjelenik. Tehát tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt esztendők azok nem múltak el fölöttünk nyomtalanul oly értelemben, hogy ez nemcsak a mi külsőnkön, hanem az állami költségvetésen is látszik. Ez az állami költségvetés, ahogy ma itt Sebestyén képviselő úr mondta, nem az a baj, hogy üres, hanem az a baj, hogy megterhelt rettenetes kölcsönökkel, és ahogy mondják, a kamat az mindennap ott van a tányérunkon. Ez a kamat minden nap ott van a tányérunkon, és bizonyos átrendezéseket igényel a költségvetésből. Ez az egyik ilyen formája.

Nem hiszem, hogy ellene lennénk - az előbb felszólalt képviselőtársam állításaival vitatkozva - Budapest polgárainak, hiszen ha ön visszaemlékszik, és a budapesti politikában benne lévő emberként tudja, hogy a BKV működéséhez kapcsolódóan a kormány már többször is tett, a gesztus szó lehet, hogy itt nem helyénvaló, de többször is adott oly segítséget, hogy a BKV működése ma is fennáll. Az, amit ön említett, hogy ez az összeg nem került oda, vélhetően ennek is lesz megoldása, én azt gondolom, a járműpark korszerűsítésével.

Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 189 2011.11.04. 2:06  1-202

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Ismételten köszönöm a szót, elnök úr. A felszólalásban, ami az elvonás volt, és ahogy említettem általánosan, vagy a bevételek növelése, vagy az elvonások csökkentése, ezek lehetnek azok, amik stabilizálják a pénzügyi rendszert. A képviselőtársam által felvetettekkel bizonyára érdemes ezt végigtárgyalni, és többször végiggondolni.

A bevételi források növelése a mostani költségvetést megalapozó törvényeknél, ez is egy régi követelés. Én azt gondolom, hogy ebben bizonyos értelemben egyetértésben lehetnénk, akár mi ketten is, a '95. évi CVII. törvény módosítása azt engedi meg, a módosítás növeli a foglalkoztatottak létszámát a büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényeknél, amely arányosan növeli a büntetés-végrehajtási intézeteknek a bevételét a fogva tartottak által fizetett tartásdíj összegével. Tudom, a kettő nem összehasonlítható nagyságrendjében, a milliárdos nagyságrendekkel kapcsolatosan.

De azt szerettem volna ezzel említeni, hogy ily értelemben is van bevételnövekedés, amit sok törvény módosításában megfigyelhetünk, illetve én azt gondolom, hogy itt még a lakástámogatásokkal kapcsolatosan, amikor általánosan kiszélesíti a lakástámogatási járulékok kifizetését az önkormányzatokban, ott akkor a méltányossággal nem nyitunk még tovább. Ez megint csak egy olyan költségvetési tétel, amely az állami forrásoknál bizonyos takarékosságot jelent.

Tehát tulajdonképpen az egész költségvetéssel kapcsolatosan, amikor '12-ről beszélünk, nem feledhetjük a 2002-2008 közötti államadósság-növekedést. Ezt mindannyiunknak látni kell, és ez egy bizonyos realitás, amiről tárgyalnunk kell.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 201 2011.11.04. 3:00  1-202

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egész vitára vonatkozóan, akár az általános időkeretben is, de azt gondolom, ennyiben elegendő.

Amikor egy ország a költségvetéséről, illetve az azt megalapozó törvényekről beszél, akkor azzal a felelősséggel kíván tevékenykedni minden képviselő - akár ellenzékben, akár pedig a kormányoldalról, védve vagy támadva az előterjesztéseket -, hogy az elkövetkezendő esztendőben biztonságban tudhassuk az ország gazdaságát. Ez egy rendkívül fontos kérdés, hiszen az elkövetkezendő hetekben is majd árgus szemekkel fogják figyelni elemzők, hogy vajon mi lesz a kormányzat részéről, mi az az előterjesztett költségvetés, ami az elkövetkező esztendőben megadja azt, hogy hogyan tudjuk finanszírozni ezt az országot, hogyan tudjuk a gazdaságát talpra állítani.

Tehát amit mondtam az előbb, nem lehet elfeledni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni sohasem a múltat, próbáljuk a jövőt majd másképp építeni, tanulni mindazokból a hibákból, amelyek egy országot 8 esztendő alatt több mint 30 százalékkal magasabb államháztartási hiányba tesznek. És amit Font Sándor képviselő úr mondott, és kapcsolódnék így az ő hozzászólásához, lehetetlenné teszi a lehet, hogy jó ellenzéki javaslatokat vagy a kormánypártnál is kitalált gondolatokat, mert kötött a pálya, kötött a kezünk, azokat kell megoldani, azokat a gondjainkat, amelyeket itt hagytak az elődök. Bőven hagytak, úgyhogy én azt gondolom, hogy mindannyian szívesebben tennénk csak fejlesztésekre javaslatokat, és azt mondanánk, hogy bőséggel van forrása az államnak.

Azt gondolom, az egész előterjesztés és ez a mai vita is azt szolgálta, hogy megerősítsük a törvénytervezet előkészítőit abban, hogy helyes az a tevékenység, amit ők elvégeztek. Az idő fogja megmondani, hogy ma kinek volt igaza, az ellenzék képviselőinek vagy pedig a kormánypárti támogató véleményeknek.

Én ebben a reményben gondolom, hogy a költségvetésről is majd önmagában jó sokat fogunk vitatkozni, de a támogatást meg kell hogy adjuk, és egy megfelelő parlamenti támogatás kell az előterjesztéshez, hogy a következő esztendőben ne olyat írjunk majd, egy esztendő múlva, hogy emelkedett, hanem csökkent az államadósságunk, a kormány meg tudta tenni ezt a fontos feladatot, hiszen így tudjuk az országunkkal szembeni értékítéletet javítani, és véleményünk szerint akkor majd a nemzetközi pénzpiacokon, illetve a hazai gazdasági fejlesztésében is a megítélést pozitívvá tenni.

Úgyhogy ebben a munkában, akik részt vettek, akár támadó, akár védő pozícióban, de mindenképpen jobbító szándékkal, ezt illő tisztelettel köszönöm a képviselőtársaimnak, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet.

Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 184 2011.11.16. 13:20  101-212

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, már sokak által pró és kontra minősített javaslatból, törvényjavaslatból engedjék meg, hogy néhány gondolatot megosszak itt önökkel.

Azt gondolom, azt mindannyian jó szívvel kell hogy megtapasztaljuk, hogy a sok téma közül, amikor kiválasztásra került itt az ellátás kérdése, a gyógyszerellátás, akkor valaki már hivatkozott itt a mai napon, hogy olyan területen él, ahol kis falvak vannak, gyógyszertárak. Én azt hiszem, hogy a képviselő úr is mint ilyen értelemben aktív dolgozó, ezt jó néven tudja venni, hogy ezeknek a gyógyszertáraknak a működéséhez lesz egy szolidaritási alap, amely majd ezt segíti, hogy létezzenek.

Az egy más kérdés, hogy vajon mekkora forgalmat tud lebonyolítani egy-egy gyógyszertár, azzal a problémával szembetalálkozva, hogy ezen térségekben időnként a gyógyszer kiváltása is komoly gondot jelenthet egy-egy családnak. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy az egy helyes irány, hogyha arra próbálunk figyelni, hogy a felírt és a kiváltandó gyógyszereknek mi az az összege, ami egyrészt terheli a gyógyszerkasszát, másrészt pedig a saját pénztárcánkat. Ezért én egy helyes és jó dolognak tartom, hogy ebbe a törvénycsomagba bekerült ez a gondolat, és erre lépések is történnek majd az elfogadást követően.

Egy kicsit más témakör, de ugyanilyen örömöt válthat ki szerintem az ország nagy részében a dizájnerdrogok fogyasztásával kapcsolatos és egyáltalán ennek a szabályozásával kapcsolatos lépések. Ezek, mindannyian látjuk, hogy milyen gondot jelenthetnek. Gondot jelent ez a későbbi következményeivel, hiszen a hozzászokásból eredően egészségkárosodás és annak a kezelése, de gondot jelenthet abban is, az akkori viselkedésben, amikor ezeket a szereket beszerzik és elfogyasztják azok a fiatalok vagy kevésbé fiatalok.

Mindenesetre ezen szerek forgalmazásának a szűkítése a lehetőség arra, hogy ezt jobban ellenőrizzük, kevésbé jusson oda azokhoz az emberekhez, akik nem rendelkeznek annyi lelkierővel, hogy ellen tudjanak állni egy-egy ilyen csábításnak. Én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára fontos az akkori cselekedetben és a következményekben is. Tehát ez üdvözlendő és egy nagyszerű dolog, alkalmazkodva ilyen értelemben ehhez a rabló-pandúr játékhoz, hogy vajon akkor most egy picit megváltoztatjuk, és akkor már legálissá tesszük az ilyen drogoknak, dizájnerdrogoknak a forgalmazását. Tehát én ezért azt gondolom, hogy ez egy helyes lépés volt, és vélhetően, ismerve itt a technika, a kémiai tudás fejlődését, ha szükséges, én azt gondolom, hogy a későbbiekben is lépnünk kell ezen szerekkel szemben. Tehát ez a másik, amit így nagyon jó és hasznos dolognak tartok mindannyiunknak, az egész társadalomnak a részére.

A harmadik pedig, ami, én úgy gondolom, hogy fontos kérdésként jelenik meg az országban, az alapellátás. Hallottunk ma már a fekvőbeteg-intézetek átvételével kapcsolatos aggodalmakról és hogy mi lesz majd a járóbeteggel. Itt az alapellátással kapcsolatosan a praxisjog kérdésében: egy adott körzethez értelmezhető, attól el nem választható vagyoni értékű jog, amely alapján területi ellátási kötelezettséggel egy meghatározott háziorvosi körzetben egy adott háziorvos kizárólagos joga az egészségügyi alapellátás nyújtása. Akik gyakorlók, azok megtapasztalhatták, volt itt kártyaverseny, volt itt olyan, hogy most kit enged az önkormányzat ott dolgozni, ki nem dolgozhat helyben. Én azt hiszem, hogy ezt a dolgot rendezi.

Bizonyára hasznos és jó dolog lehet, és a jövőben, remélem, hogy erre is sor kerül, hogy a praxisjoggal együttjáróan annak a tartalmi részében a pekuniális rész, tehát hogy egy kicsit jobb legyen az a finanszírozás. Ha ezt most kártyapénznek, mondjuk akkor, hogy kártyapénz, tehát legyen több forrása annak a praxisellátásnak. A jelenlegiekkel, én azt hiszem, hogy sokan úgy vannak, hogy egy kicsit szeretnék, hogyha javulna.

Ami a javítás lehetősége, amiről már hallhattak a képviselőtársak és ma már erről szó is került, hogy az eszközvásárlás, és vajon az hol lenne jó, visszajött itt a praxisközösségeknek és ilyeneknek a létrehozása. Ez már volt, és valószínűleg még többször visszajön, csak nem akar létrejönni. Tehát akik kint dolgoznak, azok ezt egy kicsit nehezen alakítják ki, tehát egy kicsit olyan illata van ennek az egésznek, minthogyha könyvből olvasnám. De adja Isten, hogy működjék, és tessenek bemutatni, hogy ha nem erőszakkal, hanem önkéntesen létrejőve az egy nagyszerű dolog lehet.

Tehát visszatérve a praxisjogra: azt hiszem, hogy a szabályozásnak ez a része, ami kimondja, hogy az önkormányzatokkal és a praxisjognak a tulajdonosával ez az együttműködés egy hasznos, jó dolog, az élet ezt igényelte, ezért én - ezzel személy szerint egyetértve - támogatóan tudok erről nyilatkozni. Ahogy említettem, a reményeink azok, hogy ez a praxisjog egy kicsit tartalmában, pénzügyileg magasabb összegekkel jelenhet meg, remény van hozzá. Hogy mikor lesz valóság... - nagyon fontos lenne, hiszen lassan-lassan azért most már hosszú évek óta, az a nyolc év sem, amit itt a másik két kormányzat tett meg, nem tett hozzá, ezt talán Kovács képviselő úr még egyedi dolgokból is, otthonról is tudná, hogy mennyire nem ment semmi a praxisokhoz. Tehát a 2002 és a 2010 közötti időszakban nem nagyon emelkedtek az ottani finanszírozások.

Tehát az egy esztendő felmondása; én azt hiszem, hogy mindenkinek kell egy bizonyos biztonságot érezni azzal, hogy azon a településen hogy lesz az ellátás. Az már nagy baj, amikor összeveszik az önkormányzat és a háziorvos, mert abból sose szokott jó kijönni, legfőképpen a betegeknek lesz rossz, tehát ebben már volt néhány tapasztalatunk. Tehát azzal a reménnyel, hogy így tisztázzák egymás között a fennálló viszonyokat, és egy tartalmában egységesített szerződést kötnek, ez a remények szerint rendbe fogja tenni ezt a dolgot.

Hasznosnak és jónak vélem azt a lehetőséget, hogy azok a kollégák, akik praxisban akarnak, tehát az alapellátásban kívánnak dolgozni, legyen módjuk, lehetőségük arra, hogy a vásárlásnál kapjanak támogatást és lehetőséget. Azt is megértem, hogy ez a rendelkezés, ez az alap, ami itt most ma már elhangzott, hogy durván 2 milliárd forint, nem tudja azt a részét rendezni, ami a praxisnak egy komoly gondja.

(18.00)

Itt az elmúlt közel két évtized gondjaként jelent meg, hogy alacsonyak voltak a bevallott és adózott fizetések a háziorvosoknál, és lassan sokan eljutnak abba a korba a kollégák, hogy szeretnék már letenni a lantot, de a jövedelmük, illetve a megállapított nyugdíjuk ezt nehézzé teszi. Ezért megmaradnak, és azt is értem, hogy a kivezetésnél, ha megjelenne a praxisnak egy valamiféle elismerése, aki 10-20 vagy annál több esztendőt dolgozott, és ott egy ilyen praxisalapból kiváltható támogatás lenne, akkor nagyon sokan kikerülnének a rendszerből. Ugyanakkor érdemes azon elgondolkodni, és azt gondolom, hogy ha nem is most, de a későbbiekben megvizsgálni, hogy vajon azoknál a kollégáknál, akik - a 90-es évek közepe táján, azt hiszem, '93 körül volt erre mód és lehetőség - bekapcsolódtak, az akkor 30-as, 40-es korosztály már eljut oda, hogy nyugdíjba kerül, vajon hogyan lehetne ezt a dolgot rendezni. Mikor engedheti meg majd az egészségbiztosítás, egyáltalán az állami költségvetés, hogy akik ezeket a praxisokat ott hagyják, eljönnek onnan, kaphassanak valamiféle, mondanám, végkielégítést vagy elismerést, vagy azt mondjuk, hogy ez volt az övék.

Nem egyszerű kérdés, látható gondjai vannak ennek a megoldásnak, de azzal, hogy nem lesz értékesíthetetlenné a praxis, hanem oda tudnak kerülni a támogatással fiatalok vagy ezzel a joggal nem rendelkező és a praxist továbbvinni kívánó orvosok, ezzel hozzájuthat az a kolléga, aki már tényleg úgy érzi, hogy most már köszöni szépen, elég, és már nem kíván a jövőben dolgozni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy ezt a dolgot én jó dolognak, helyesnek tartom mindenképpen az alapellátásban, de nem a fővárosban és azokon a helyeken, ahol prosperálóbb a gazdaság, jobb a helyi önkormányzatok helyzete, hanem a nehezebb helyzetben lévő területeken - és most nem is a be nem töltött vagy évtized óta be nem töltött körzetekből beszélek -, ott, ahol ma még van orvos a 60-70 közötti korosztályban, de lassan-lassan eljön az ideje a nyugdíjnak, ott, ahol még várhatjuk, hogy egy következő generáció be fog állni, és egy következő generáció hajlandó lesz ott élni, dolgozni, beteget gyógyítani, tehát ezért ezt egy nagyon hasznos és jó dolognak tartom. Ugyanakkor azt gondolom, érdemes végiggondolni, hogy olyan helyeken, ahol a praxis évtized óta nincs betöltve - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez 20 volt, most már ennél magasabb a létszám, választókerületem, Abaúj pedig 4 ilyennel rendelkezik -, valószínűleg át kell gondolni ezt a problémát, mert ahova nem jöttek tíz éve, ott nehéz most is elképzelni. Azt gondolom, érdemes volna ugyanakkor azt is végiggondolni, vajon lesz-e ennek forrása, hogy azon területeken, ahol nehezebb a világ, úgymond vidéki pótlékkal próbálni ott tartani embereket megfelelő idő kitöltésével, mert azt hiszem, akkor azért - bármennyire is mondjuk, hogy nincs orvos - hátha lesz olyan, aki fölvállalja, mert magasabb lesz az ő praxisának a pontpénze, vagy ha valami más megoldással ott forráshoz juttatjuk. Akkor azok a nehezen betölthető területek is kaphatnak orvost. Egyébként mindenütt el kell látnunk, és óhatatlanul a helyettesítés - benne van a szóban - nem ugyanaz, minthogyha ott volna helyben orvos.

Úgyhogy ezek lehetnek még a jövő reménységei a praxisjog rendezésében, úgyhogy ezt most nagyon fontos és nagyon hasznos lépésnek tartom. Ennek megfelelően bizonyára még nagyon sokan tudnának emellett is, talán még kritikus szavakat is elmondani a törvényjavaslatra, én azt gondolom, helyes, jó irányokat vesz föl. Ha lesz lehetőségünk és módunk arra, hogy a jövőben még tudjunk ezen az úton haladni, ahol elindultunk, azt hiszem, ez a magyar egészségügy általános szervezeti rendszerére, az ellátás minőségére, talán még a pénztárcánkra vonatkozóan is jó irány.

Köszönöm szépen, hogy volt türelmük meghallgatni, köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 336 2011.11.23. 2:05  295-479

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szili Katalin elnök asszony mondataihoz szeretnék csatlakozni; részben a 2 ezer fő mint hivatal létrehozása. Értem az aggodalmát, és részben egyetértően tudok hozzászólni Baranya megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kapcsán az országban így átlósan nézve. Vélhetően ezen érdemes gondolkodnunk, hiszen ez jelenthet hét települést, ha 2 ezren aluli a jelenlegi előterjesztésben. Azt gondolom, hogy ez egy jó szándékú hozzászólás volt ily értelemben azon települések érdekében, hogy hivataluk legyen, ne nagy távolságra kelljen jutni az embereknek.

Ugyanakkor a körjegyzőség, vagy hogy mi lesz az elnevezése, azt gondolom, hogy ez nem egy kardinális kérdés ily értelemben. Tehát az a lényeg az ilyen helyeken, hogy ne kelljen nagy-nagy területeket befutni, és megváltozik ilyen értelemben a jegyzői feladat, a járások az államigazgatási feladatokat elviszik. Tehát azt gondolom, hogy ilyen értelemben talán lehet arról is szó, hogy talán nagyobb területekre. Ugyanakkor ezeken a környékeken még az informatika használata kicsit nehézkesebb, tehát ezért azt gondolom: érdemes abban gondolkodnunk, hogy ebben egy kicsit megengedőbb legyen a törvény.

A megyékkel kapcsolatosan elnök asszony említette: 2013 végéig zárt a pálya a területfejlesztésben, a ráfordítható összegek egy döntött kategóriában mennek az európai uniós források felhasználásában. Mindenképpen a tervezés lehet a lehetőség a 2014 és 2020 közötti időszakban. Azt remélem, hogy erre, a megyék feladataira viszont fontos, hiszen nem is a most következő két évet, hanem az azt követő hét évet fogja meghatározni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 96 2012.02.14. 11:05  93-123

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A most tárgyalandó jelentés egy nagyon fontos kérdésről tájékoztat bennünket. Amikor 2006-ban létrehozta a parlament ezt az országgyűlési határozati javaslatot, és most, amit itt az előbb hallhattunk az államtitkár úrtól, ennek az előterjesztését és a jelentést, amit a bizottsági ülésünkön megtárgyaltunk, mindannyian örömmel vettük, hogy ezen a közel hat évvel ezelőtti eseményen a józan ész kerekedett felül - meg tudtuk tenni azt, hogy Magyarország GMO-mentességét a lehető legnagyobb mértékben, legalábbis a szabályozás szintjén igyekeztünk megtartani.

Az igyekvésben, ahogy elhangzott, bizonyos takarmánynövények termesztésének a moratóriumát, amelyet többször megtámadtak, több alkalommal sikerült fenntartani, ez egy fontos kérdés volt, és ez a bizottsági ülésen is úgy hangzott el, ahogy az elmúlt esztendőben az alaptörvénnyel kapcsolatos tárgyaláson is hallhattuk, illetve szabályozásra került, hogy igyekszünk ezt az állapotot fenntartani úgy, hogy Magyarországon ne történhessen meg GMO-növényeknek a termesztése. Ezt fenntartani olyan értelemben, azoknak a termékeknek a behozatalánál okozhat gondot, amelyek már tartalmaznak ilyen értelemben előállított - itt elsősorban az állatok takarmányozására vonatkozóan előállított takarmánynövényekre gondolok, amelyek így az emberi táplálékláncba is bejutnak - növényi részeket. Tehát a 2006 őszén elfogadott határozati javaslattal azonos volt a bizottságunk véleménye, most is azt mondjuk, hogy ezt az állapotot fenn kell tartani. Ebben az egyébként különböző véleményeket hangoztató pártok egységesen léptek fel, ebben támogatják a minisztériumi tevékenységet, és felkérik azt, hogy továbbra is az ellenőrzést tartsa fenn szigorúan, illetve köszönetet mond - az ottani véleményekben is így hangzott el - mindazon szereplőknek, akik a közéletben, az Európai Uniónál, a magyar ellenőrzési rendszerben tevékenykedhetnek: az európai vagy a nemzeti parlamenti képviselőknek, az állam szakminisztériumainak, illetve azoknak, akik ebben a vitában részt vehettek.

A mezőgazdasági bizottság azt kéri a parlamenttől, hogy ezt a jelentést fogadja el, illetve az hagyján, hogy elfogadjuk, de adjuk meg a lehetőséget mindarra, hogy a továbbiakban is a Vidékfejlesztési Minisztériumnak meg lehessen az a lehetősége, hogy ellenőrizze akár a behozott vetőmagokat, akár - mint az a jelentésen túli részben szerepel - a kukoricavetéseket, ahogy 2011-ben határozott fellépéssel a terméket kiszántották, és ezzel megakadályozták azt, hogy, mégiscsak azt kell mondani, hogy ilyen oldalról, vagy talán azt is mondhatnánk, hogy nem teljesen szabályos módon bekerült vetőmagvakkal szennyezzék, és ne tudjuk fenntartani mindazt az értéket, amiről mindannyian úgy gondoljuk, hogy egy nagyon helyes és nagyon fontos kérdés. Nevezetesen, hogy Magyarország a GMO-mentesség megőrzésével kapcsolatban ma még azt mondhatja, hogy törvényi szabályozás van, az uniós vitáknál mindig határozottan kiállunk a nem tisztázott és az egészségügyi, az élelmiszer-biztonsági kérdésekben vitatható termékek behozatala, illetve termesztése ellen - úgy gondoljuk, hogy ez helyes. Ahhoz, hogy mi fenn tudjuk tartani mindazt a véleményt, mindazt a fontos pozíciót, hogy ebben szót tudjunk érteni a bizottsági vitákban, illetve az Európai Parlamentnél, szükségünk van arra a munkára, amit a Szent István Egyetem kutatói végeznek, és szükségünk van mindarra a munkára, amelyet az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos laboratóriumi háttér meg tud tenni, tehát ezeknek az intézményeknek a fenntartása vagy fejlesztése, a Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézete, és ahogy említettem, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszéke folytat kísérleteket, amelyek azt a tudományos hátteret tudják biztosítani, amivel mi indokoljuk, hogy miért is kívánjuk a moratóriumunkat fenntartani a jövőben is akár az előbb említett kukoricára, akár pedig a burgonyára vonatkozóan.

Ami még elhangzott a bizottsági ülésünkön, és amire még fontos visszatérnünk, az az, hogy milyen mértékben jelenik meg az emberi táplálékban a GMO-s alapanyag, és az milyen mértékben kerül a fogyasztó tudtára.

(14.30)

Ha a nagyságrendje 0,9 százalék alatti, akkor ezt nem kell jelezni, ha ennél magasabb, akkor pedig jelezni kell. Erre vonatkozóan én azt gondolom, hogy határozottabban, jobban tájékoztatva, hiszen azt mondjuk, hogy a tájékoztatás egy rendkívül fontos dolog, rendkívül fontos, hogy tudja az a fogyasztó, hogy mit is vásárol, és mennyiért vásárol, hiszen itt nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy az ár a döntő, a pénz, ami meghatározza, hogy mit is vesz le a fogyasztó, holott azt látjuk, azt tapasztaljuk, a saját országunkban és az Európai Unióban is elvégzett felmérések azt mutatják, hogy az emberek egyelőre idegenkednek, vagy távol tartják magukat. A nagyobb részük azt mondja, hogy ő nem kíván olyan táplálékot fogyasztani, amely GMO-rendszerből eredő anyagokat tartalmaz, de azt kell mondanom, hogy sokkal többen fogyasztanak, mint ahányan tudnak róla, hiszen nagyon sokszor ott van a 0,9 százalék alatti rész, amire azt mondják a kutatók, hogy ez nem okozhat különösebb veszélyt, de a kumuláció lehetőségét mindenképpen fönntartja. Vagy van a másik, aki nem veszi észre, nem figyel oda, nagyon apró az a betű, amivel tájékoztatják, vagy nagyon eldugott a szövegszerűség, és erre mondjuk - nem mondva azonosnak a kettőt, de mégis összehasonlítva -, ha a cigarettára hatalmas betűkkel föl lehet írni, hogy ez milyen veszélyes az életre, azt gondoljuk, hogy itt is föl lehet hívni a figyelmet arra, hogy van olyan összetevője annak a tápláléknak, és nagyobb mértékben, mint amilyen az eddig elfogadott, amit a fogyasztó levenne a pultról, és a pénzügyi olcsósága miatt esetleg azt választaná.

Rendkívül fontosnak tartjuk, és a jövőre vonatkozóan is egy fontos kockázati tényezőnek, hogy milyen erővel bírnak azok a piacrajutási feltételekkel küzdők, és milyennel bírnak azok, akik azt mondják, hogy lehet a piacra jutni, csak azoknak a vizsgálatoknak a részét el kell végezni, ahogy az előbb említettem. Ebben megint csak azt említeném, és kérném is a megfelelő szervezeteket, hogy tartsák fönn azokat az ellenőrző, tudományos műhelyeket, laborokat, ahol az elkészült GMO-s termékeket tudják vizsgálni. Legyenek meg annak a lehetőségei - és ezek az uniós szabályozásnak lehetnek a részei -, amikor a vetőmag átadása történik a vizsgálatokra, a labor-előkészítésekre, akkor fel tudják használni a laboratóriumok, illetve a vizsgálatot végzők.

Ha az egész jelentést nézzük, akkor azt kell mondani, hogy eredményes munkát végeztek az adott szervezetek a minisztérium irányításával. Nagyon reméljük, és arra volt itt bizottsági vélemény is, hogy arra kérjük a parlamentet a jelentés elfogadása mellett, hogy ebben a munkában mint hatóságot, ilyen értelemben a minisztériumot megfelelő módon tudjuk támogatni, és a lakossági tájékoztatással, azzal a civil szférának, a hatóságoknak és ilyen értelemben a közéletben szereplőknek a munkáját is kérjük mindahhoz, hogy minél szélesebb körben jusson el a fogyasztókhoz, minél többen tudjanak róla, és legyenek tájékozottak, hogy amikor döntést kell hozni, akkor már egy jó tudással tudják meghozni ezt a döntést.

Mi, ahogy az alaptörvényünkben is jeleztük, annak érdekében dolgozunk, hogy Magyarországon a GMO-mentesség megmaradjon, hiszen egyrészről a tudományos háttér nem egészen adott egyértelmű választ arra, hogy ez gond nélküli az élelmiszer-fogyasztásban és ilyen értelemben az egészségmegőrzésben, másrészről pedig azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendőkben Magyarországnak egy olyan piaci előnyt jelenthet a GMO-mentesség fenntartása, amely gazdaságilag is megtérülhet az elkövetkezendőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 100 2012.02.14. 12:32  93-123

DR. ÓDOR FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ami itt elhangzott ebben a jelentésben, az előző felszólalásokban, ez egy példás összefogás egy jó cél érdekében, egy olyan cél érdekében, amikor nem arról szól a történet, hogy félünk az ismeretlentől, hanem arról szól a történet, hogy vannak megőrzendő értékeink, de a megőrzendő értékeinket nem tudjuk úgy fenntartani, hogy ha azt mondjuk, hogy keblünkre jöjjön, termesszenek, legyen itt, és akkor onnantól kezdve nem tudjuk, hogy hogy tudnánk visszaállítani az eredeti állapotot. Ezt a kérdést jól megfogta és jól szabályozta 2006-ban országgyűlési határozattal a parlament, aztán 2008-ban törvényi szabályozás is volt a XXVII. törvénnyel. Ily értelemben azt gondolom, hogy nem elzárkózva a modern világtól, a modernet úgy értjük, hogy a fejlődés, az előrehaladás, és a fejlődésnek meg az előrehaladásnak lehet az a célja, hogy többet és jobbat, körülbelül ez szokott ebbe a gondolatmenetbe beletartozni, hogy többet és jobbat termeljünk. Igen, szeretnénk többet és jobbat, de itt belép egy nagyon fontos dolog, hogy kinek termeljük, és mi lesz a következménye. A "kinek termeljük"-nél valahol a talaj, növény, állat, ember sorban a végén mindig ott van az ember, és felelősek vagyunk. Lehet azt mondani, hogy most már 7 milliárdan vagyunk, 12-13 év alatt módosul a szám és 1-1 milliárddal több lesz a lakosság.

Tehát lehet azt mondani, hogy felelősek vagyunk azért, hogy ennek a lélekszámnak megfelelő módon tudjunk élelmiszert biztosítani. Ez úgy az egész nagy globál.

Tehát felelősek vagyunk azért, hogy ennek a 10 millió magyarnak, illetve mindazoknak, akiknek Magyarországról exportálunk élelmiszereket, azoknak az embereknek az élelmiszerrel adott biztonságát garantálni tudjuk, és a jelen szabályozásban azt látjuk, hogy természetesen vannak a nemesítések, amelyek szebb és jobb termést tudnak adni, ízesebbet, formásabbat, de azt is látjuk, hogy ez bizonyos értelemben esetleg csökkenti a növényzet ellenálló képességét. Itt lép be aztán egy-egy speciális esetre a módosítás, és aztán később már a tudomány fejlődésével már több dologra is rezisztens fajokat hoznak létre. Ennek megvan a maga tudományos háttere, aminek a kikísérletezése bizonyára nem kis összegbe került. S most azt látjuk, hogy ily értelemben vissza kell valaminek jönni, hogyha már beleölték. Tehát megpróbálják ezt széles körben teríteni. S itt nem is gondolunk másra, mint az üzleti haszon részére az erőszakkal vagy talán nem is szó szerinti erőszakkal, hanem rámenősséggel terjesztett vetőmagvak területén.

Ezért nagyon helyesen 2006-ban és 2008-ban már ennek egy álljt parancsoltunk. De nem egyszerű a kérdés. Ahogy az előzőekben elhangzott, az Európai Unió próbálja bővíteni a termést, hogy bizonyos génmanipulációval előállított ellenálló fajtáknak a bevezetését tehesse meg. Magyarország a jelenlegi tudományos szinten azt mondja, hogy még nem lehet. Nem tudjuk mikor, évtized vagy évtizedek múlva lehet, hogy kiderül, nem volt mindenben megalapozott a mi félelmünk. De a mostani vizsgálatok, pont Nagy Andor képviselő úrra gondolhatok, de a jelentésben is megvannak, hogy bizonyos aminoglikozid antibiotikumokkal szemben rezisztenciát vált ki, gentamicin, brulamycin, ezek az aminoglikozid antibiotikumok, tehát magyarul: elveszítünk valamit, amit már egyébként használni tudunk az állat és az ember egészségének a megőrzésére, megtartására, a gyógyításra.

Ezért mi azt gondoljuk, hogy ezzel óvatosan. Lehet azt mondani, hogy nem kérjük, köszönjük szépen, de hogy a megalapozottsága meglegyen, az előbb is említettem a Tudományos Akadémiának, illetve a Szent István Egyetem kutatóintézeteit, amelyek vizsgálják, amelyek érvanyagot tudnak adni, hogy miért mondjuk azt, hogy moratóriumra van szükség. Nem egyszerű a feladat, hiszen az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, gondolom, hogy néha talán nagyvonalúbb, mint kéne bizonyos GMO-termékek engedélyeztetési folyamataiban.

A jelentés mindazokról szól, amely különböző kormányok jelentésben előírtak szerinti tevékenységét tudja megállapítani. Én azt remélem, hogy mindaz a munka... - amely egyrészt a tudományos háttérrel lehetőséget ad a politikai szereplőknek, a közélet szereplőinek arra, hogy a megfelelő helyeken védeni tudják a moratóriumra vonatkozó álláspontunkat, és kvázi kényszerítsék arra a világot, hogy a tudományos kutatások mutassák ki, hogy van-e vagy nincs a GMO-termékeknek az egészségre, a környezetre vonatkozóan hátrányos hatása. Azt gondolom, szükséges, hogy Magyarországtól az Európai Unió polgárai kapjanak tájékoztatást arról, hogy az engedélyezési eljárások, a módosított növényekre vonatkozó döntéshozatali folyamatok hogy alakulnak, ezek hogy befolyásolják az ő életüket, mit adnak, illetve amit esetleg még ma nem tudunk mindenkinél, de mit vehetnek el, mi az, ami veszélyt jelent, mi az, amivel mégiscsak érdemes fenntartani az alapos elővigyázatosságot.

Ezekért a gondolatokért, az elmúlt esztendők jó együttműködéséért és a magyarországi piaci helyzet megerősítéséért fontos volt, hogy a jelentést a minisztérium elkészítette a parlament számára, s ahogy említettük már, ezen keresztül a társadalomnak, mindazoknak, akik erre odafigyelnek. A civil szféra megfelelő személyei és a hatóságok el tudják mondani, hogy a következő időszakban is megfelelő módon odafigyelve, dolgozva, megőrizve a tisztaságunkat, illetve amennyiben, mert azt látjuk, hogy ez a háló azért néha csak-csak megszakadhat, akkor is az ellenőrzést - és itt rendkívül fontos az ellenőrzés kérdése az elkövetkezendőkben - fenn kell tartanunk, meg kell erősítenünk, és ha szükséges, akkor pedig olyan határozottan kell közbelépni, ahogy az az elmúlt esztendőben is történt.

Engedjék meg, hogy mondjak még néhány gondolatot arról a növényről, amelyről úgy látjuk, hogy majdhogynem teljes mennyiségével GMO-s. Ez a szója-előállítás, a szója mint takarmány, amely - ahogy az előbb említettem, talaj, növény, állat, ember sorba beépülve - az állati szervezetbe beépülve kerül a táplálékláncba. A szójával kapcsolatosan hasznosnak és fontosnak tartanánk, és erre vonatkozóan már az elkészült Darányi Ignác-tervben is benne van, hogy megfelelő fehérjeforrásokat tudjunk Magyarországon előállítani.

Akkor, amikor ennek a sertésállománynak a többszöröse volt Magyarországon, akkor is hoztunk be hallisztet és szóját, meg a baromfiállomány részére is, fehérjeként, de azt gondolom, ha másra nem gondolunk, mint a kihasználatlan területeinkre, vagy azokra a területekre, ahol képesek lennének ezeket a nagyobb fehérjetartalmú növényeket előállítani. Magyarországon is volt, van és reményeink szerint lesz a jövőben is szójatermelés, abban is azt tudnánk elérni, hogy mindezt a mentességet igyekezzünk fenntartani, csökkenteni a GMO-s tartalmú takarmányok felhasználását, ezzel is az eredeti szándékunkat megerősíteni.

(14.50)

Úgyhogy ebben azt remélem, hogy a kormány azon terve mind megvalósulásra kerül, ami ily értelemben segíti a gazdákat. És végső soron mi a fő cél? Segíteni a fogyasztót az egészséges táplálékhoz, amit garantálni kívánunk, garantálni akarunk, hiszen ezért tartjuk fönn kutatóintézeteinket, ezért tartjuk fönn az élelmiszer-vizsgálattal kapcsolatos állami szolgálatunkat, ahova egyébként - azt gondolom, engedjék meg mint magam is állatorvos - talán még nagyobb erőket érdemes odacsoportosítani. A jelen állapotokban azt látjuk - a szabályozás fordult néhány esztendővel ezelőtt, az uniós tagságunktól -, hogy az előállító a felelős, és azt meg kell nézni, mert sajnálatos módon azt meg lehet tapasztalnunk, hogy az előállító is kicsit úgy van, mint a GMO-termékek vetőmaggazdája, hogy ha lehet, akkor olcsón. Ezt megértem, de a legfontosabb a minőség. Tehát az élelmiszer-előállításnál a legfontosabb a minőség, utána lehet jönni ezekkel az árakkal meg az egyéb költségcsökkentő tényezőkkel.

Tehát remélem, hogy ebben is a minisztériumnak módja, lehetősége van megerősíteni az elkövetkezendőkben is egyrészt az ellenőrzéseket a magoknál, a vetőmagvaknál, másrészt pedig az élelmiszerek behozatalánál jelöléssel, illetve hogy egyáltalán mit hoztak be, harmadsorban pedig itt, az országon belül is, hiszen ide most már alapanyagokat behoznak, és az ebből előállított élelmiszernél is fontos, hogy ezt a követelményt fenn tudjuk tartani. Ezt tudjuk mondani, mert végső soron az egészség megőrzésével azért mindig kell egy kis fiskális szemléletben is azt gondolni, hogy ez kifizetődő, és amikor azt tudjuk mondani, hogy mi fenntartottuk ezt az állapotot, akkor a mi termékeinknek jobb ára lesz, amikor majd eljön az az idő, jelentősebb exporttal. Ez per pillanat kicsit szűkített, mert az alapanyagaink szűkebben vannak, de azt reméljük, hogy mindezt elő fogjuk tudni állítani.

Elnök úr, köszönöm szépen a türelmet és a lehetőséget.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 269 2012.03.12. 9:58  238-274

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amiről szeretnék szólni, az a görög katolikus egyház tevékenysége, olyan területen, ahol én már harminchárom éve élek, dolgozom, és tapasztalom meg mindazt az előző felszólalásokban már meg-megemlített pozitív tevékenységet, ami segített akkor, amikor nehezebb volt az egyházi működés, és az emberek, azt kell mondanom, tartották a vallásukat és jártak templomba. Tehát ezt a lelkierőt, ezt a megerősítést is tudta adni a görög katolikus egyház. Ehhez természetesen hozzátartoztak azok a máriapócsi búcsúk, amelyeket a parókus urak szerveztek, és szerveznek a mai időszakokban is. Egy Illés-napi búcsú az igazából ünnepként tudott megjelenni egy-egy közösség életében.

Örömömre szolgál, és engedjék meg, hogy talán a véletlen, talán valahonnan máshonnan irányítják a dolgokat, "Valós és jelképes építkezés Garadnán", ez a címe egy két nappal ezelőtt megjelent újságcikknek az Észak-Magyarország című újságban. Garadna az a falu, ahol én harminchárom éve élek, és ebben a faluban egy görög katolikus parókia szolgálja a hívek lelki gondozását, egy olyan templom, amely 1808-ban épült. Ez a hír arról számol be, hogy az elmúlt esztendő végére egy közel tízmillió forintos uniós pályázattal tudták mindazokat az épületszerkezeti problémákat megoldani, ami gondot jelentett már harminc évvel ezelőtt is ennek a közösségnek. Harminc évvel ezelőtt ennek a közösségnek nem volt erre forrása, az államtól nem is kaptak erre segítséget, most egy uniós pályázattal sikerült ezt a problémát megoldani.

Tudjuk, hogy fontos az épület, a kubatúra, de sokkal fontosabb, hogy mi van bent az épületben, milyen szellemiség. Erről a szellemiségről, ami nemcsak bent a templomban, hanem a görög katolikus közösségeket áthatja, aminek személyes megtapasztalója voltam, engedjék meg, hogy pár mondatot elmondjak. Szó került itt Hodász településről, és nem került szó Sója parókus úrról, Sója Miklósról, aki annak idején a templom építésére biztatta azokat a cigány származású embereket, akik akkor nem nagyon tudtak mit kezdeni magukkal, felépítettek templomot. Ez egy vályog és vert falú épület volt. Látta a gondot és problémát, és tudta, hogy közösséget kell egyben tartani. De ott nemcsak képek kerültek a falra, hanem a szorzótábla is felkerült, és az ábécé is felkerült, mert így is tanította. Tehát ez egy sokkal régebbi, több évtizedes... - és engedjék meg hogy itt a Sója famíliáról és a parókus úrról ejtsek szót, mert az egyik fia ma is orvosként szolgálja a közösséget, az embereket. Tehát volt olyan lelkierő és volt olyan hitbéli meggyőződés, hogy segítette azokat, akik igazából először nem voltak az egyháznak és a közösségnek tagjai.

Engedjék meg, hogy megemlítsek olyan feladatokat is, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt esztendőkben a görög katolikus egyházhoz köthető fejlesztések. Ezek közé tartoznak az egyházi fenntartású óvoda, iskola - általános iskoláról beszélek. És ebben egy együttmunkálkodásunkról legyen szabad megemlékeznem. Mint abban az időben a megyei önkormányzat elnöke, Miskolcon egy Szent Miklósról elnevezett óvoda létrejöttét épületátadással tudtuk segíteni. Ma, úgy néz ki, hogy egyelőre helyhiánnyal küszködünk, olyan sokan szeretnék a gyermekeiket odahozni abba az óvodába. Hogy miért, azt bizonyára el tudják önök is dönteni, az ottani hangulat, az ottani nevelés, a gyerekekkel való törődés annyira népszerű lett néhány esztendőn belül, hogy mindenki szeretné odahozni a gyermekeket.

Tehát az, amit az évtizedek alatt és az évszázad alatt, a püspökség létrejöttét követő időszakban mint ennek a püspökségnek a parókusai, papjai tehettek a közösségekért, ma is folyik ez a támogatás, ez a lelki megerősítés és tudásbéli bővítés is, és nemcsak oktatásról, hanem a nevelésről szóló iskola fenntartása, amelynek, azt hiszem, nagyon sok pozitív példáját tudjuk elmondani. Itt jelen lévő képviselőtársaimnak is gyermekei tanulnak ilyen iskolákban, és nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő évek, évtizedek vissza fogják igazolni mindazt a tevékenységet, amit az elmúlt évtizedekben is megtapasztalhattunk és különösen az elmúlt esztendőkben.

Nagy öröm számunkra, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők számára az elmúlt évi döntés, amikor Miskolc exarchátus, püspöki kinevezést kapott. Rövid időn belül a városban egy szép püspöki székhely is átadásra kerül. Én azt remélem, hogy ez is szolgálja azoknak a közösségeknek, azoknak az egyházi közösségeknek a megerősödését, fennmaradását, amelyek bizony komoly gonddal küzdenek, hiszen az elmúlt években a Csereháton, ahol az 1700-as évek elején történt betelepítéseknél sokan görög katolikus vallásúakként kerültek oda, de az elvándorlás miatt nagyon kicsi közösségekké váltak, nehéz ott parókusként szolgálni. De engedjék meg, ez megint csak egy megélt, megtapasztalt dolog: Garadnát említettem, azt a települést, ahol görög katolikus parókus van, én arra is emlékszem, amikor az volt a feladat, hogy elhozni a gyermekeket úgy elsőáldozói felkészítésre, hogy az iskolaigazgatók ellene dolgoztak. Akkor ennek a parókus barátunknak a Trabant kombija volt az a szállító jármű, amivel, lehet hogy szabálytalan volt, mert hat-nyolc gyereket is hozott, és hozta oda a parókiára, és történtek meg a képzései a gyermekeknek, a hittanoktatás, akkor még nem az iskolában, hanem a parókián. Tehát nem volt egy könnyű időszak, nemcsak a görög katolikus egyháznak, hanem általánosan is, azt gondolom, hogy az egyházi nevelésben. Tehát ne feledkezzünk meg most akkor, amikor erről beszélünk, hogy milyen nehéz feladatokat kellett megoldani abban az időszakban, amikor talán, egy képviselőtársam mondta, hogy a rendszerváltás után ő megváltoztatta az addigi gondolkodását az egyházra vonatkozóan. Öröm, hogy megváltozott, és öröm, hogy a lehetőségek megnyíltak.

A máriapócsi kegyképnek volt néhány esztendővel ezelőtt egy zarándokútja, arra is emlékszem, hogy sok száz fiatal volt, aki vállalva... - talán ma úgy vagyunk, hogy hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a fiatalok nem bírják a nehéz feladatokat, inkább elmenekülnek tőle; nem ez volt.

(21.00)

Akkor Keresztes Szilárd püspök úr eljött közéjük, és ezeknek a fiataloknak ez egy óriási élmény volt, és kísérték a kegyképet. Szeretném fölhívni ily értelemben is a figyelmet arra, hogy ilyen hozzáállást is tudott kiváltani a kegykép megjelenése, az egyházi nevelés, és nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban is a görög katolikus egyház tudja folytatni mindazt az építő, lélekmentő és igazából a nemzetünket erősítő tevékenységét, amit elvégezhet.

Nagy szomorúságunk, és azért ezt legyenek kedvesek még megengedni, hogy elmondjam, valamikor a területünk, a mostani szlovák-magyar határ mentén lévő területünk Eperjeshez tartozó püspökség volt. Kettévágta, és át kellett alakulnia a rendszernek, de megmaradtak a kapcsolatok, tehát a határon átnyúló kapcsolatok akár a munkácsi püspökség, akár pedig az eperjesi püspökség irányában. Erről megint csak legyen szabad megemlítenem településünk, Garadna parókiáját és a kárpátaljai Tiszacsoma parókiáját, az ottani esperes, görög katolikus esperes úr vezetésével egy határon átnyúló együttműködés keretein belül látogatták egymást a gyülekezetek, vallási közösségek. Azt gondolom, hogy ez is egy fontos lehetőség arra, a nyelvünk megtartására, a magyarságunk megtartására, a hitünk megtartására.

Úgyhogy én ebben a reményben, hogy ez az országgyűlési határozat is ezt fogja erősíteni, örülök, hogy ez ma itt tárgyalásra került, és remélem, hogy a parlament minden tagja támogatni fogja az országgyűlési határozatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 351 2012.03.12. 8:38  344-358

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Abban nagyobb részében a jelenlévők egyetértenek, hogy szükséges volt az előterjesztés, és most, amikor már túl vagyunk az általános vitán és a részletes vitában beszélünk a módosításokról, nem nagyon hallottam, hogy azt mondta volna valaki, hogy ezek az előterjesztések, amelyekről ma itt tárgyalhatunk, rontották volna a törvény minőségét, sőt azt gondolom, hogy határozottan szakmai és olyan előterjesztések, amelyek tekintetében akár a holnapi bizottsági ülésen, akár pedig egy hét múlva a parlamenti tárgyalás során jó szívvel tudok mindenkinek olyan ajánlást mondani, hogy tessenek szívesek lenni támogatni, ha a mezőgazdasági bizottság az előterjesztő, ha pedig a képviselőtársaim közül valaki név szerint adott be módosítást, mert ezek mind olyan értelmű módosítások, amelyek javításai az eredeti beadásnak.

Fontos volt Tarnai képviselőtársunknak az a felhívása, hogy vannak anomáliák és vannak gondok. Hogy miért adta be, ez talán az általános vitában többször előkerült, és ma is a részletes vitában Gőgös képviselő úr részéről felvetődött a kormányhivatalok kérdése.

(23.00)

Odatartozik a mostani beosztás szerint az állategészségügy, az Élelmiszer-biztonsági Hivatal, és az MGSZH volt részei is, de ebben elsősorban az élelmiszer-biztonságot szolgálóan az állat-egészségügyi szerveződés van ott.

Szeretném fölhívni a figyelmet arra vonatkozóan, hogy az országos főállatorvos feladatait szabályozza, és ilyen értelemben a szakmai irányítást egyértelműen az országos főállatorvos kötelességeként írja elő a törvény. A módosító javaslatokban a stratégia elkészítésére a kormányt írja. Én azt gondolom, a kormány egy megfelelő szervezete annak egy állam igazgatásában, hogy elfogadja ezt a stratégiát, és utána is az országos főállatorvos fogja meghatározni annak a rendjét, hogy hogyan történik az elkövetkezendőkben az ellenőrzés rendszere több évre meghatározva. Megint csak az országos főállatorvosnak adja a lehetőséget, tehát szakmai irányítást fog tudni a rendszeren belül megvalósítani, amikor azt mondja, az akkreditációk a laboratóriumoknál vannak. Erre államtitkár úr az általános vitában jelezte, hogy az akkreditációk rendben vannak az állat-egészségügyi rendszer vizsgálatára alkalmas laboratóriumoknál. A továbbiakban is az országos főállatorvos az irányítója és kijelölője annak, hogy melyeket kívánják akkreditálni.

Megint csak azt kell mondanom, hogy ezek a módosító javaslatok jó szándékúak, jobbító szándékúak. A jó szándékúság Tarnai képviselő úrnál volt a törvényjavaslat előterjesztésével felhívni a figyelmet, hogy ezt még kellene - nem az, hogy lehet, hanem kell - jobbítani ezt a rendszert, mert még mindig megvan a lehetősége a hamisításoknak, a rossz minőségű élelmiszerek piacon való megjelenésének, amit a módosító javaslatokból nem teljesen kiolvasva, de talán egy kicsit az általános vitához csatlakozóan egyetértek Gőgös képviselő úrral, hogy nem lehet úgy soha háborút nyerni, nem biztos, hogy gyalogos katonával, lehet, hogy mindig repülővel megyünk a háborúba, attól függően, hogy ki milyen tehetségű ország. Nem tudom, hogy a mi tehetségünk mennyire lesz elegendő, mindenesetre szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem ebben a törvényben tudjuk szabályozni, hogy hány kollégám legyen majd az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó állatorvosok, élelmiszermérnökök és ehhez kapcsolódóan a megfelelő végzettségű szakemberek között, akik dolgozzanak, de ez rendkívül fontos. És ezt nemcsak most érdemes felvetni, hanem az elkövetkezendő időszakban is minden egyes alkalommal, akkor is, amikor termékdíjról beszélünk, ami szerepel itt, és annak a felhasználási lehetőségéről a módosító javaslatokban, és akkor is, amikor a költségvetésről tárgyalunk.

Szerintem a módosító javaslatok sokasága javított, jobbított a törvény szövegén. Ez tehát egy jó törvény lesz, alkalmas lesz arra, hogy megfelelő lehetőséget adjon azoknak a személyeknek, akiknek ez lesz a hivatali feladatuk. Most már csak arra kell figyelnünk, hogy elegendő személy legyen, akinek ez lesz a hivatali feladata és lehetősége, hogy elmenjen, ellenőrizzen, nem önös célból, hanem abból a fontos célból, hogy a társadalom, a vásárló, a fogyasztó megfelelő minőséget kapjon. Ha ellenőrizzük az embereket, akkor még jobbak, mert az az alaptézis, hogy jók az emberek, de ha ellenőrizzük őket, akkor még jobbak. Tehát még jobbak legyenek azok a termékek, még jobban érezzék azok, akik esetleg rossz útra kívánnának térni, hogy nem érdemes, mert a módosítási javaslatok sokaságában szerepel a büntetések komoly lehetősége is. Tehát szankciókkal kell élni. Soha egyetlenegy kisgyereket sem kéne megpofozni, ha első szóra megértené, amit mondanak a szülők. És mégis vannak, lehet, hogy vannak olyan képviselőtársaim, akik azt mondják, hogy nagyon helytelen, de valamiféle szankciót kell alkalmazni. Lehet azt szép szóval, de lehet talán mással is. Itt is így vagyunk, a szép szó alapdolog, bejelenti szép szóval, hogy elkezdtem élelmiszert termelni, és utána rá kell jönnünk, hogy ha nem küldünk oda senkit, ha nem ellenőrizzük, ha nem nézzük meg, ha nincs valamilyen módon az az érzés, hogy figyelnek, akkor sokan vannak még mindig az élelmiszer-előállítók közül, akik olyan minőségű élelmiszert termelnek, amit képviselő úr az általános vitában említett: a kezdetben az volt, hogy ha valaki este kinyitja a hűtőszekrényt, és az az illat csapja meg, ott akkor megkárosítás történik, mert kifizettem valamit, és nem azt kaptam érte, amit szerettem volna, hanem egy fogyaszthatatlan valamit.

Bárki mondhatja azt, hogy hát nem veszünk részt benne. Nem kötelező, de akkor a jó szándékúságot feltételezni nehezünkre esik. Tessenek elolvasni! Ha akkor nem lehetett, a holnapi döntésig még mindig el lehet olvasni, és tessék meggyőződni arról, hogy azok a módosító javaslatok, amik itt szerepelnek, amikről ma lehetne vitatkoznunk, és amiken tételenként végig lehetne menni, segítik azt a célt, amiben az általános vitában és a bizottsági vitában is egyetértettünk. Az a célunk, hogy minél jobb élelmiszert juttassunk el a lakossághoz, ehhez pedig törvényi szabályozás és a végrehajtásban megfelelő szervezet kell. Azt gondolom, hogy Magyarország fölkészült szakemberekkel rendelkezik, reméljük, hogy meg is tudjuk őket fizetni, és elegendő számban tudjuk őket alkalmazni, és egy jó törvényt adhatunk mindannyiunk okos döntése alapján.

Tisztelt Ház! Ezért kérem önöket, hogy majd az elkövetkezendőkben, amikor a módosító javaslatokról szavazunk, támogassák a módosító javaslatokat, a végszavazásnál pedig adják meg azt a lehetőséget, hogy az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosulásával egy annál jobb törvény szolgálja mindazt az érdeket, ami ebben a preambulumban le van írva.

Köszönöm szépen, hogy volt türelmük meghallgatni. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 212 2012.04.11. 5:16  211-212

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A tisztelt Ház figyelmébe és megemlékezésként is szeretnék néhány gondolatot elmondani hernád-vécsei Vécsey Tamásról, aki a Magyar Országgyűlésnek is tagja volt. Nem ez volt a fő ismérve, hanem 36 éven keresztül oktatta a római jogot a budapesti egyetemen.

Nekünk, Abaújból származóknak vagy ott élőknek rendkívül fontos az ő személye, hiszen 1839-ben Szikszó városában született Vécsey Györgynek és Szedliczky Józsának a gyermekeként. Iskoláit Szikszón, Miskolcon, később pedig Eperjesen, az ottani gimnáziumban végezte, az egyetemet a jogászképzésben pedig Budapesten végezte. Nagyszerű, szellemiekben jól felkészült és jó nevelést kapott diákként báró Eötvös József családjában lehetett nevelő, Eötvös Loránd nevelője volt annak idején. Utána pedig elérte az a nagyszerű érzés, hogy abban a gimnáziumban, ott taníthatott, a jogakadémián taníthatott, ahova járt gimnáziumba. Az eperjesi jogakadémián tíz évig volt oktató, és ezt követően pedig 36 éven keresztül oktatta a római jogot Pesten. Még az eperjesi munkájához és életéhez tartozóan Kölcsey-kört alapított a kiváló tanulóiból, hallgatóiból. Ez is mutatta, hogy egyrészről a jog tudósaként, másrészt pedig az általános műveltségre vonatkozóan és a nemzeti érzésekben erősen megjelent az oktatásában, a munkájában.

Az Akadémiának 1881-ben levelező tagja lett, 1889 májusában rendes taggá választották, és honoris causa, tiszteletbeli taggá pedig 1911 áprilisában. Az apropó, amiről beszélünk, a sajnálatos dolog, a vég, az pedig 1912. április 14-én történt egy szép életpálya lezárásaként.

A tudósról néhány mondatot engedjenek meg. A római joggal kapcsolatosan tankönyvei jelentek meg, a római jogtan még 1868-ban, és a későbbiekben számtalan egyetemi tankönyvként, illetve a kutatások alaptémájaként is megjelenő művei voltak, a római családi jogról készített értekezéseket. És ha a parlamentben vagyunk, engedjék meg, hogy erről szóljak néhány mondatot: 1870-ben a késmárki kerületben választották parlamenti képviselőnek, majd ez megismétlődött, és amikor 1874-ben kinevezték egyetemi tanárrá, akkor lemondott a pozíciójáról, de újraválasztották itt, ebben a kerületben. Tehát így tulajdonképpen háromszor volt. Később még 1881-ig vállalt parlamenti képviselőséget, ez pedig: Torontál megyéből két alkalommal választották a nagyszentmiklósi körzetből. A parlamenti munkájában a polgári törvénykönyvvel kapcsolatosan dolgozott és végzett munkákat. Ezeknek egy része nem a parlamenti időszakában, hanem azt követően került végül is elfogadásra, de mindenképpen az őáltala végzett munkákat felhasználták a polgári törvénykönyv elkészítéséhez.

Munkája során vallotta azt a római jogtan című könyvében, hogy a római jog, amelyre azt mondta, hogy ius universum, megadja azt a lehetőséget, hogy ugyan nincs sehol sem érvényben, és mégis állandóan tankönyvszerűen okítják, és ebből alapképzésben részesítik azokat a jogvégzett embereket, akik később a saját nemzeti jogukat tudták ebből levezetni. Ahogy mondta, hogy a római jogot a "ius commune omnium gentium"-nak tekintve megállapítható, hogy ennek a tudománynak a mindennapokat irányító és a mindennapokban iránymutató tudósa volt.

Tisztelt Ház! Ennyiben kívántam rövid néhány mondatban hernád-vécsei Vécsey Tamás emlékét megemlíteni, elmondani, hogyan indult Abaújból, eljutott Magyarországon a parlamentbe, eljutott az egyetemi oktatóhelyre, illetve a Tudományos Akadémia rendes és tiszteletbeli tagjaként egy kiváló emberről tudtunk megemlékezni itt elhunytának 100 éves évfordulóján.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 363 2012.05.08. 3:25  358-386

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság a tegnapi napon megtartotta a T/6954. számú törvényjavaslat vitáját. Hasonló volt a vita az előzőekre vonatkozóan, akik jelen voltak a bizottság ülésén, támogatólag tudtak megszólalni. Mindannyian azt mondták, ellenzéki és kormánypárti képviselők is, hogy helyes, hogy ez a törvényjavaslat a bizottság elé kerül, hiszen pontosan azokat a célokat jelenti, amiket itt Czomba államtitkár úr az előterjesztésében elmondott, a gazdaság fehérítését, a pénzeknek az államnál való maradását, nem a feketegazdaság és az állami források eltűnését.

Fölvetődött a bizottság ülésén az időpont. Erre a kormány képviselői megfelelő választ adtak, hiszen a brüsszeli vélemények megérkezése és ugyanakkor a júliusi hónap első napjával kezdődő alkalmazás lehetősége pedig pont azt mondja ki.

Az előterjesztésben felsoroltak, ahogy itt az előbb az államtitkár úr által elmondott gabonákra, kukoricára, olajos magvakra, illetve a szójára, repcére, napraforgóra vonatkozó előterjesztésben megvolt, ugyanúgy fölvetődött a bizottságunknál az, hogy esetleg más növényfajtákra, illetve a kertészetre és a gyümölcsre vonatkozóan szintén azt a választ kaptuk, hogy ilyenre van ilyen értelemben precedens jelleggel Brüsszelben már előterjesztés, és ez elfogadott és támogatott. Tehát ilyen értelemben a bizottság tagjai ezeket az ott hozzáfűzött dolgokat elfogadták, és tudomásul is vettük, hogy ezt a megoldást így tudjuk megtenni, és határozott időre, a kettő esztendőt szintén a szabályozás megszabta, hogy ennyi időre lehet ezt bevezetni.

Tehát mindezeknek a kérdéseknek a fölvetése vagy a kormány által adott válaszok alapján a bizottság tagjai támogatták, akár az ellenzéki, akár pedig kormánypárti képviselőtársaink szavazatáról kell ezt mondanom. Tehát egyöntetű volt a konszenzusos hozzáállás, támogattuk a törvényjavaslatot. Arra kérjük mi, a bizottság tagjai is a parlamentet, hogy támogassák ezen törvényjavaslatot, pontosan azon célok érdekében, amik már megfogalmazásra kerültek régebben.

Most van arra lehetőség, hogy a parlament igen szavazatával a 2012. július 1-jétől kezdődő időszakban a mellékletben felsorolt növények forgalmazásánál a fordított áfával meg tudjuk akadályozni mindazt, ami az elmúlt időszakban, elmúlt években komoly gondot jelentett, és irritációt jelentett a gazdáknak és pénzügyi kiadást az államnak. A gazdaság fehérítésére szolgáló törvényjavaslatot támogatta a bizottság.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 300 2012.05.15. 8:54  297-343

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy ma délelőtt elhangzott már a Házban, és a mostani hozzászólás is megerősítette, a T/6960. jelzésű javaslat, amelyet a bizottságok is megtárgyaltak, nagyon fontos kérdésekben kíván segítséget adni ennek a nagy ellátórendszernek, amely arra hivatott, hogy az egészségügyben dolgozók munkajogi helyzetét, javadalmazását - rendkívül fontos ez a rész - javítsa, ugyanakkor rendet kíván tenni néhány olyan dologban, mint amik itt elhangzottak a katasztrófavédelemmel kapcsolatos irányítás kérdésében. Én ezt rendkívül fontosnak tartom, hiszen az elmúlt esztendők akár természeti, akár környezeti katasztrófákkal megjelentek. Az, hogy itt módosítunk, az természetesen nem azt jelenti, hogy az egészségügy akkor nem látta el a feladatait. Ezt úgy kell felfognunk, hogy ez egy olyan gyakorlat volt, ami rámutatott néhány lépésre, amit segítenünk és amin változtatnunk kell. Reméljük és bízunk benne, hogy az irányítási rendszerben ezt ritkán kell alkalmazni, de amikor szükséges, az alkalmazást előre elkészítetten és a törvényben elfogadottan megláthatjuk majd.

Fontosak a törvényjavaslatban az egészségbiztosítási törvényt érintő módosítások is, amelyek az ellenőrzés során alkalmazható szankciók mértékére és feltételeire vonatkozó előírások, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök tekintetében próbálják az eddigi rendszert javítani. Az elkövetkezendőkben a szankciók kérdésében és mértékében próbál ez a javaslat jobbat adni. A felhatalmazó rendelkezések pontosítására a gyógyászati segédeszközök és a tételes elszámolás részletszabályainak meghatározása miatt van szükség.

Fontosnak tartottuk valamennyien az egészségügyi bizottságban, akik a törvényjavaslatról beszéltünk, azoknak a munkajogi helyzeteknek a javítását és egyértelműsítését, amelyek a foglalkoztatást befolyásolják, és az alapmunkaidőkről, az egyéb szolgáltatásokban, ügyeletben elrendelhető időpontokról rendelkeznek. Ez is nagyon fontos. Az év második felétől életbe lép az új munka törvénykönyve, ugyanakkor a Kjt. is még bizonyos mértékben befolyással van az alkalmazhatóságra. Reméljük, hogy ennek a törvénynek a szabályozása egyértelműbb viszonyokat teremt az ügyeleti javadalmazásban, rendet tesz az elrendelhető vagy elvárható időkben, és egyértelmű szabályozást fog jelenteni.

Fontos kérdésként jelent meg az az érdekképviseletekkel és a kormánnyal közös megállapodás, amelyben az egészségügyben dolgozók béremelésére vonatkozó előterjesztés szerepel, ami közel 86 ezer ember javadalmazását fogja megváltoztatni. Ennek keretében a 350 ezer forintnál kevesebbet kereső orvosok bére bruttó 65 820 forinttal magasabb lesz 2012. január 1-jétől, azaz visszamenőleges hatállyal jelentkezik majd, a 350 ezer forintnál többet keresőknél pedig 10 ezer forintonként csökken a támogatás, tehát a 65 820 forinttól mindig csökkenő mértékben haladunk előre, és a 450 ezer forintot vagy annál többet keresők 10 ezer forint kiegészítést kapnak, ami ebben az évben kiegészítés lesz, a jövő esztendőben pedig a bértáblába beépülő fizetésnek számít majd.

Az is rendkívül fontos, hogy emelkedik a szakdolgozói bértábla, és a szakdolgozói bértáblába ez már bérként épül be, és megadja a lehetőséget, hogy 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, 32 ezer embernek pedig 15 ezer forint feletti lesz ez az emelés. A mellékletben szereplő bértábla szerint 303 ezer forint/hó lesz a legmagasabb szakdolgozói bruttó fizetés.

Tisztelt Ház! Még ezen kívül is számos olyan módosítást, számos olyan javítást tartalmaz ez a törvényjavaslat, amelyek egy része az európai uniós jogharmonizáció keretein belül a gyógyszertörvénnyel kapcsolatosan a gyógyszerhamisítások irányelveinek a magyar jogrendbe való beillesztését jelenti, a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos eljárások és határidő-módosulások jelentkeznek a törvényjavaslatban, ami továbbra is fontosnak és ellenőrizendőnek tartja a pszichoaktív anyagokat, és törvényi, illetve vagy olyan része, amely kormányrendeleti lehetőséget ad azért, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudjon az egészségügyi kormányzat ezekkel a szerekkel szemben fellépni.

Említették az előttem szólók, legutóbb Puskás képviselő úr a Magyary-programot és a közigazgatás-fejlesztési program módosulásait, és fel is sorolt területeket - a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekápolási táppénz és a baleseti táppénzzel kapcsolatos eljárások -, ahol módosulásokat, illetve a lakosság irányába könnyítéseket tesz az előterjesztés, amely egyrészről a rendszert mint működő egységet javítja a munkajogi helyzettel, a javadalmazással azok esetében, akik benne dolgoznak, másrészről pedig az egész rendszerünk egységesülését, európai uniós elvárásokat is tartalmazó előterjesztésről van szó. Azt remélem, hogy a Ház a gondok ellenére - amelyek a közös bölcsességünkben bizonyára megjelennek, és látjuk, hogy hol kell még javítani - a módosító javaslatokkal együtt támogatni tudja.

(17.50)

Ezzel az előbb említett 86 ezer ember pénzügyi feltételeinek javításában, és az egész rendszerben, az egészségügyi rendszerben, a magyar polgárok életminőségét javítva jobb ellátást fognak tudni megkapni az elkövetkezendőkben.

Ezért kérem a képviselőtársaim támogatását, jobbító szándékát, és ha szükséges, akkor pedig a módosító javaslatait.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 324 2012.05.15. 1:59  297-343

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kovács Tibor képviselőtársam mondataira szeretnék reagálni, azzal együtt, ha jól tudom, neki is talán családi információi lehetnek ebben a dologban, és érthető is, hogy a háziorvosi rendszert megemlítette ebben a dologban, ugyanakkor éreztem egy kis ellentmondást. Az egyik oldalról kérdést tett fel az államtitkár úr irányába, hogy vajon hol van ez a költségvetésben. Amikor beterjesztették, ennek egyrészt az érdekképviselet és a kormány közötti egyezség az egyik ilyen alapja, nem a pénzügyi alapja, hanem az akarat, de ezt az akaratot úgy lehetett, hogy ennek a forrása rendelkezésre áll, egyrészt az egy időben való kifizetés, a visszamenőlegesség, amit itt a hozzászólásomban említettem, más részben, itt nem vitatva, hanem inkább egyetértve Kovács Tibor hozzászólásával, merem remélni, azok a források meglesznek az elkövetkezendőkben, az egészségügyi kormányzatok rendelkezésére állnak, hogy a mostani, szerintem hasznos és nagyon komoly invesztíció mellett a háziorvosi rendszerhez is meglesz az a lehetőség az elkövetkezendőkben.

Itt felemlegetjük az elmúlt 8 esztendőt. Bizony, az elmúlt 8 esztendőben, meg sajnos az azt követőben is csak egy aránylag szűk, a mostani időszakban, már 2011-ben volt egy kis hozzájárulás, az elmúlt 8 esztendőben meg nem volt finanszírozásemelés. Tehát azt gondolom, ez jó értelemben egy hasznos hozzászólás volt, egyetértek vele, hogy oda is szükség lesz, amikor erre a forrás megteremtődik. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 50 2012.06.26. 4:42  47-80

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság az elmúlt napon tárgyalta a Magyar Állatorvosi Kamaráról szóló 7768. számú törvénytervezetet. Az ott elhangzottak és most az előterjesztő által elmondottak szinte azonossággal voltak, amikor a helyettes államtitkár elmondta, hogy miért van új kamarai törvény, miért szabályozza ezeket a kérdéseket. Abban a bizottság tagjai is megállapodtak, hogy rendkívül fontos kérdés annak az élelmiszer-biztonságnak a garantálása, amire mindannyian, az állam polgárai igényt tartunk, és ennek az állam úgy tud eleget tenni, hogy az állat-egészségügyi szolgálattal, illetve a szolgáltató állatorvosokkal garantálja, hogy olyan élelmiszerek kerülnek a fogyasztóhoz, amelyek az élelmiszer-biztonságnak megfelelnek.

A szabályozás előírja ennek a kamarának a felépítését. Kérdésként hangzott el, illetve a válaszban egyértelműsítették, hogy azt szeretnék a jövőben, hogy nem megyékre, hanem területi egységekre legyen bontva. Ahogy államtitkár úr elmondta itt - ugyanez volt a bizottságban is -, vannak kis létszámú megyék, ahol gondot jelentene a kamara működtetése a kollégák kis létszáma miatt, ezért területi egységekbe, illetve az országos szervezetbe tartozna. Kérdésként hangzott el, hogy lehetne-e ezt úgy szabályozni, hogy országos szervezet van, és annak területi irodái vannak. Az előkészítés során az állatorvosi kamarai tagok ezt a formát kérték, és ennek megfelelően került a törvénytervezetbe.

A szervezeti formán kívül fontos és új dologként kerül a rendszerbe a nagy létszámú állattartó telepek meghatározása, azoknak az ellátásával kapcsolatos feltételrendszer, illetve fontos, hogy szabályozza az állatorvosok szolgáltatói tevékenységének a formáit, illetve annak a lehetőségeit, hogy hogy kezdhet valaki szolgáltató állatorvosi tevékenységhez. Itt elhangzott, hogy tíz esztendő az az időszak, amikor érvénybe lépnek azok a szabályozások, amik azt mondják ki, hogy öt esztendő gyakorlati munkának az elvégzése vagy PhD tudományos fokozat, vagy pedig a szakállatorvosi végzettség igazolása, amelyek lehetővé teszik, hogy önállóan szolgáltató tevékenységet végezhessen valaki, amennyiben megvannak a tárgyi feltételei is a működésének.

Elhangzott a bizottsági ülésen is, hogy fontos azoknak a segítő személyeknek, valamikori felcsereknek, akiket most asszisztens névvel illet a jogszabálytervezet, a törvénytervezet, a kamarai névsorba állítása, képzése, továbbképzése, ami lehetőséget ad akár a kedvtelésből által tartott állatok rendelőintézeténél, rendelőiben, akár pedig a haszonállatoknál való tevékenységnél, szabályozza a működésüket, mit tehetnek, mi az, amit a törvény megad segítségül.

Tisztelt Ház! Ennek megfelelően, amikor kérdéseinkre választ kaptunk, a bizottság 3 ellenszavazattal és a többi képviselőtársamnak, 15 képviselőtársamnak pedig az igen szavazatával általános vitára alkalmasnak találtuk. Úgy találjuk, hogy ez a törvény rendezni fogja az eddig is szabályozott, de ahogy elhangzott az előbbiekben is, ennek a szabályozásnak már egy felülírásával az Állatorvosi Kamara működését, az állatorvosok szolgáltató tevékenységének megfelelő szabályozását teszi lehetővé.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 54 2012.06.26. 12:44  47-80

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslatról néhány gondolatban, ami a bizottsági ülésünkön is elhangzott: abban egyetértettünk, hogy ennek a szabályozása, ami jelenleg van, működik, de 15 év után bizonyos módosításokra van szükség. Ebben mindannyian egyetérthetünk, és azt gondolom, hogy ezt az állatorvos-társadalom is így gondolja, akkor is, ha ennek az időpontjával kérdések merülnek fel.

Az állatorvos-társadalom úgy döntött, akik a kamara tagjai jelenleg, a megkérdezésüknél, hogy területi szerveket, illetve országos szervezetet kívánnak a kamara működésében az elkövetkezendőkben. Fölvetődhet az a kérdés, mint ahogy Ausztriában működik országos szervezetként és területi irodákkal, hogy lehetett volna ennek a javaslata is, de ahogy mondtam, a kollégák, a gyakorló kollégák úgy döntöttek, hogy inkább ezt a rendszert szeretnék a továbbiakban. Hasonlít az eddigi megye-, illetve országos szervezet felépítésre.

A törvény meghatározza azokat az intézményeket, állat-egészségügyi intézményeket, amelyek a működés során lehetnek. Az állat-egészségügyi szolgáltató intézmények felsorolásában a klinikától a rendelőintézetig meghatározó, illetve azt a jelenleg nem törvényi szinten szabályozott dolgot is elrendezi, amely meghatározza, hogy mi a nagy létszámú állattartó telep. Ez a későbbiekben fontos, hiszen ezen telepek ellátására helyesen előírja, hogy írásos szerződést kell kötni az állattartónak egy állat-egészségügyi szolgáltatóval.

Ez egy helyes lépés, hiszen azt látjuk, hogy a járványvédelem fenntartása csak azoknak a kollégáknak a tudásától függhet, illetve együttműködés az állattartóval, akik ott vannak, akik látják, akik vizsgálják az állatot. Ők tudják azt a dolgot megállapítani, hogy vajon felmerül-e egy bejelentési betegség gyanúja, és a törvénytervezet tartalmazza is, hogy akkor a szolgáltató állatorvosnak jelentenie kell az állat-egészségügyi hatóság felé, és a szakma szabályai szerinti megfelelő lépéseket kell tenni. Tehát ez egy fontos kérdés volt.

Véleményem szerint a kamara fölállásával, szervezeti rendszerével oktatásban, az etikai szabályokban, a működéssel az alapszabályban sok-sok feladatot fog meghatározni az elkövetkezendőkben a szolgáltató állatorvosoknak. Nagyon részletesen jelenik meg a törvénytervezetben, remélem, hogy ez az elkövetkezendőkben is azt jelenti, hogy ezek a szabályok megfelelő módon fogják nem a mindennapi működést, hanem a különleges eseteket szabályozni. A mindennapi működésben az alapszabály, amikor meghatározzuk a szakmai protokollokat bizonyos kezelésekre, azt hiszem, hogy az általánosan rendben lesz, és az eddigiekben is azzal a kollégák rendben és a megfelelő módon dolgoztak. Amennyiben mégsem, az ellenőrző funkciókat is tartalmazza, illetve a szankciókat is tartalmazza a törvénytervezet. Ez helyes, mert azt gondoljuk, hogy a szakma szabályait be kell tartani, egyrészt a kar, az állatorvosi kar igényessége miatt, még pontosabban: a szolgáltatást igénybe vevő állattartók szemszögéből. És ahogy említettem: talán így a szakmát nem kettéválasztva, de mégis elválasztva egyrészt az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó haszonállatok, a másik pedig - ami nem kevésbé fontos és a lelkekhez közel álló - a társállatok gyógykezelésében adja meg a szabályozottságot.

Ahogy már a bizottsági véleményben is mondtam, új elemként jelenik meg az állatorvosi tevékenység, szolgáltató tevékenység szabályozása, hogy ki milyen feltételek mellett végezhet feladatot. Öt esztendő gyakorlati tevékenység és azalatt szakállatorvosi vagy a PhD, vagy pedig a kamara által adható továbbképzés elvégzése, illetve egy európai állatorvosi kollégiumi tagság lehet az, amely alkalmassá tehet valakit arra, hogy kérje a szolgáltató állatorvos lehetőséget. Ennek tíz esztendő az ideje, amikor bevezetésre kerül. Lehet azt mondani a bírálóknak vagy a mellette állóknak, hogy hosszú ez az idő. Azt gondolom, ez a tíz esztendő egy fontos felkészülési idő azoknak a kollégáknak, akik majd kollégáink lesznek, és az egyetemet elvégezve szembekerülnek ezzel, hogy hogyan tudnak szolgáltatói tevékenységet végezni. Tehát ez megfelelő felkészülési időt ad arra, hogy a későbbiekben ők majd ezt a tevékenységet végezzék.

Gondolataim szerint ez az öt esztendő egy kicsit hosszú, ugyanakkor az indoklásokban benne van, hogy kell bizonyos idő, hogy szakállatorvosira jelentkezhessen valaki, és annak pedig az elvégzésére kettő esztendőre szükség van az ifjú kollégáknak. Tehát ez indokolja, hogy ennyi időre szükség van a szolgáltatói állatorvosi tevékenység kiváltásához.

(11.10)

A tevékenység végzésére addig is... - tehát aki bekerül a kamara névjegyzékébe és állatorvos doktor diplomával rendelkezik, végezhet munkát; nem önállóan, hanem egy olyan társaságban vagy olyan kollégánál, akinek a jogosultsága ilyen értelemben a kamara által a szolgáltatói tevékenységhez megvan, és ott tudja a gyakornoki, gyakorlati idejét eltölteni.

Az állatorvosi tevékenységgel kapcsolatosan a praxisjognak - ha szabad ezt így neveznünk, a törvénytervezet is valami hasonlóféleképpen mondja - megadni a bejelentkezés után ezt a lehetőséget, amikor megvizsgálják, hogy valaki a személyi, illetve a tárgyi feltételekkel rendelkezik-e arra, hogy állatorvosi szolgáltatói tevékenységet végezzen. Ez egy rendkívül fontos dolog lesz az elkövetkezendőkben, ennek a kialakulására itt az elkövetkezendő néhány esztendő majd megadja a választ, hogy vajon ez az előterjesztés, ami szándék volt, ezt igazolja-e vissza az élet.

Rendkívül fontosnak tartom az együttműködést az élelmiszerlánc-biztonság és a kamara között. Ez nemcsak a rendelőintézeteknek vagy kórházaknak az ellenőrzésében van, hanem a törvénytervezet szabályozza azt is, hogy azon esetekben, amikor hatósági intézkedésre van szükség, itt elsősorban járványos megbetegedéseknél, milyen kötelezettségei vannak a szolgáltató állatorvosnak, és a további lépések hogyan alakulnak.

Ugyanakkor szabályozza ez a törvény azt az esetet, amikor vis maior esetek vannak, rendkívüli események vannak az állategészségügy területén, és az állatorvosokra nagyobb számban van szükség, hogy tudja a szolgáltató állatorvosokat az állami szolgálat igénybe venni. Itt szeretném felhívni a figyelmet a jelen gyakorlat és a jövő gyakorlat között remélhető különbségekre. A jelen gyakorlatban igen szolid - és talán jó ez a szó, hogy szolid - összegekkel vannak az állatorvos kollégáink állami szolgálatba hívva, és némileg lassú a kifizetés. Én ezt egy problémának látom. Örömünkre szolgál, hogy jelenleg nem kell ilyen értelemben nagy számban igénybe venni, mert az ország mentessége az állatbetegségekben rendben van, de itt egy jövőbeli dolognál ezen törvénytervezet rendelkezése, ha reményeink szerint a kamara és a minisztérium között megtörténik a megállapodás, akkor ez gördülékenyebben lezajlik. Hiszen fontos, hogy akkor, olyan helyzetben tudják a kollégák, hogy mi az, amiért őket hadba szólítják, és mi annak a javadalmazása.

Elhangzott már az állatorvosi asszisztens kérdése. Az állatorvosi asszisztens akár nagy létszámú telepeken, manuális tevékenység állatorvosi felügyelettel való végzését jelentheti, vakcinázások, kisebb sebészeti beavatkozások, ivartalanítások végzése, egy-egy rendelőben pedig akár mintavételek, vér-, szőrmintának a vétele vagy pedig a vakcinázásnál az állatorvos felügyeletével egy-egy injekciónak a beadása. Ez egy fontos dolog, hogy ma szabályozva van. Eddig ennek a rendszernek a szereplőinél nem volt meghatározva, hogy ők mit végezhetnek, eddig is állatorvosi felügyelettel végezték, de a képzettség dolgában nem volt előírás, remény volt, hogy ezt tudják végezni. Az elkövetkezendőkben a kamarai törvényjavaslat meghatározza, hogy ezeknek a szaksegítőknek, asszisztenseknek a képzésében és továbbképzésében a kamara, illetve az egyetem el fogja tudni végezni azt a szakmai segítséget, amire szükség van a munkájuk végzésénél.

Szerepel a törvényben a továbbképzések kérdése. Azt hiszem, hogy ez mindenkinek fontos, minden szakmának. Itt is a kamara a továbbképzések szervezője, és az egyetemmel közösen végzi azt a szakmai gyakorlatot, illetve azt a feladatrendszert, ami az alapképzéshez, illetve a továbbképzéshez szükségeltetik.

Talán egy kritikai mondatot mondanék itt a kamarai törvény előterjesztésében a diplomák honosításával, a külföldi diplomák honosításával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy az egyetem megfelelő módon tudja ezt szabályozni, szerintem a kamarának véleményformálásra van lehetősége, én meghagynám a diplomát elismerőnek az egyetemet.

Tehát ezen gondolatok mellett mindezt a törvényjavaslatot, a benne szereplő, szerintem előremutató és az állatorvosi tevékenységet segítő mondatok és paragrafusok miatt elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak, és merem remélni, hogy a tisztelt kollégák is elégedettek lesznek, de ami ennél sokkal fontosabb: jól fogják tudni használni az elkövetkezendő esztendőkben a munkájuk során.

Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 66 2012.06.26. 1:58  47-80

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A Dúró Dóra képviselő asszony - akinek édesapja állatorvos, tehát közel áll ehhez a problémához - által felvetett ügyelet kérdésével, azt gondolom, érdemes foglalkozni. Én úgy tudom, hogy nem a törvényben kívánják ezt rendezni. Mindesetre én azt érzékelem, hogy a folyamatos ellátás miatt akár itt, akár valami más rendeleti formában, de ennek helyt kell adni, hogy meglegyen ne csak a térbeli, hanem az időbeli folyamatos ellátás.

És itt, amit felvetett képviselő asszony erre vonatkozóan, olyan volt a bizottságban, hogy majd lesznek ilyen vándor állatorvosok. Én azt gondolom, hogy az az eset, amit a képviselő asszony felhozott, hogy lesznek olyanok, akik a nevüket adják, és majd szaksegéddel vagy mással elvégzik: de, kérem szépen, a tulajdonos érdekei szerint fog történni az a dolog. Tehát biztos, hogy akinek nagy értékű állatállománya van, az feltehetőleg egy olyan kollégával fogja megkötni a szerződést... - mert fontos, hogy a kamara behatárolja az összegeket, tehát a tól-ig határon belül, mert ma van egy ilyen dolog is, hogy valaki a nevét adja. Tehát azt gondolom, hogy itt a tulajdonos lesz az, aki meghatározza majd azt, hogy ő mely állatorvos szolgáltatását fogja igénybe venni. Tehát mint mai problémát, ezt el tudom képzelni, de reményeim szerint erre a törvény választ ad.

Illetve az ön által felvetett ügyelet kérdésében akár itt, akár ott, de mindenképpen választ vár, nem is azt mondom, hogy csak az állatorvos-társadalom, hanem az ellátók, akiknek szolgáltatást nyújtanak.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 80 2012.06.26. 8:46  47-80

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A hozzászólások után, néhány új kontextusba helyezve az egészet, az ember próbál néhány gondolatot hozzátenni, mindenképpen a jobbítás szándékával.

Kiss képviselő úr mint gyógyszerész is hozzászólt. Komoly gondot jelent ez a gyógyszerforgalmazás, a humán patikában az állategészségügyhöz kapcsolódó gyógyszerek. Felvetődik az a kérdés, hogy vajon mindig megfelelő recipével van-e ez lefedve, mert ezt is mondják a kollégák, hogy komoly gondot jelent a praxis szakszerű véghezvitele azért, mert valahonnan, vagy patikából vagy nagy állattartó telepről, de hozzájutnak olyan gyógyszerekhez, aminél pontosan az a fő cél, hogy meggyógyulhat az állat, de vajon az egészségügyi várakozási időket betartották-e. Tehát ez egy komoly gond, és azt gondolom, hogy amire a képviselő úr felhívta itt a figyelmet, ez a jövőben egy megoldandó gond, probléma lehet. Azt viszont, hogy az árakba bele... - ezek nem államilag támogatottak, mint a humán gyógyszerek, tehát itt az üzleti élet gondjai jelentkeznek.

Fontos kérdés itt a kamarának a működésében a képzés, továbbképzés kérdése, és itt Gőgös képviselő úr is említette ezeket a tulajdonképpen jó és hasznos dolgokat. Benne van, hogy milyen előfeltételei lehetnek annak, hogy egyáltalán valaki az egyetemi végzettség után odakerüljön, hogy szolgáltató legyen, illetve mennyi esztendőt kell majd egy bizonyos türelmi idő után eltöltenie a szakmában, a gyakorlati képzésben, és milyen végzettségek kellenek, szakállatorvosi vagy pedig három más egyéb végzettség, amely erre alkalmassá teszi.

Itt szeretném megemlíteni nem teljesen a kamara, hanem az egész állat-egészségügyi szolgálat problémáját, hogy előírjuk a kamaránál, hogy minél magasabb képzettséggel rendelkező legyen a kollégánk, ugyanakkor szomorúan kellett most megtapasztalnom, hogy az államigazgatásban, az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletnél dolgozó kollégáimnál pont a képzettségi pótlékot vették el. Igazából nem lelkesíti azokat a kollégákat, akiknél esetleg több szakállatorvosi végzettséggel rendelkezve azt mondták, hogy köszönjük szépen, erre nincsen szükség

Tehát ezt egy kicsit nem is a kamarai törvény hibájaként, hanem pontosan az itt előírt és elvárt továbbképzéseknél, azt gondolom, hogy az egész állat-egészségügyi szolgálatnál érdemes volna és kellene is, hogy figyelembe vegyük, és megfelelő módon dotáljuk. Az elmúlt időszakban ez megtörtént, csak most az új munkáltatóhoz való kerüléstől, az elmúlt esztendő januárjától kezdődően sok kollégámnak volt keserű tapasztalata ezzel. Úgyhogy ezt szeretném mindenképpen hasznosnak, jónak találni.

A törvényben továbbképzésekről van szó előírtan, ahogy a humán egészségügynél is - bocsánat, néha húzunk ilyen párhuzamokat - kreditpontokat kell szerezni, hogy a továbbiakban is a gyakorlati munkát el tudják végezni.

Ahogy említettem már az előző felszólalásban, a vezérszónoki hozzászólásban, kétségesnek tartom, hogy a kamara azzal együtt, hogy a képzéseknél odafigyel és adja a lehetőséget, a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolatosan a kamarának kell-e eljárnia ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy az egyetem az, aki a diplomát kiadja Magyarországon, és legyen ő e diploma honosításának a gazdája, mert itt véleményezési joga van a kamarának.

Ugyanakkor a kamara részt vesz az állatorvosképző állami fenntartású felsőoktatási intézménnyel együttműködve az állatorvosképzésben. Ez egy nagyszerű dolog lehet, ugyanakkor azt gondolom, hogy egyértelműen kell azt értelmeznünk és látnunk, hogy Magyarországon van egy nagyszerű, 225 éve működő oktatás, ami különböző szinteken ment át, most a Szent István Egyetemhez tartozik az állatorvosi rész, külön dékánnal. Tehát azt hiszem, hogy ez a mondat, hogy részt vesz az állatorvosképzésben, azt gondolom, hogy csak ott lehetünk, de ne a kamara legyen a meghatározója. Tehát én ezt azért fontosnak találom itt most kimondani, ugyanakkor a továbbképzések szervezésében, ami a gyakorlati munkát végzi, ahogy Sáringer képviselő úr is említette, jó lenne, ha itt gyakorlati képzőhelyet kaphatna már az egyetem a képzések során.

A 15. § (2) bekezdés c), d) pontja adja azt a lehetőséget - és amit a kamarai törvény előkészítése során a kollégák is fontosnak találtak -, hogy ez a kamara egy szakmai szervezet, amely a munka hatékonyságával, a magángyakorlat, illetve most már a szolgáltatói tevékenység szervezésével foglalkozik, és kimondottan kívül akarja tartani a politikát. Politikai pártban tisztséget nem tölthet be, illetve nem lehet országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő vagy pedig helyhatóságnak a vezetője, aki kamarai tisztséget visel; tehát tagja lehet, de tisztségviselője nem. Tehát, Gyenes képviselő úr, itt a politika és a kamarák közötti párthuzamokban szeretném jelezni, hogy ez szerintem elég egyértelmű és elég határozott a hozzáállásban.

Tehát ami még talán szükséges, ahogy elhangzott már, az ügyelet kérdése, ami felvetődhet, hogy vajon hogyan tudják ellátni az úgymond munkaidőn túli időszakban a betegeket. Tehát azt gondolom, hogy ezen érdemes gondolkodni, akár egy módosító javaslattal, akár pedig lehet az a válasz, hogy majd egy más rendeletben fogjuk ezt a dolgot szabályozni.

Ezeket a kiegészítéseket szerettem volna megtenni itt a ma délelőtt elhangzottakkal kapcsolatosan. A Czira Szabolcs képviselő úr által elmondottakkal nagyobb részben, a kamarai felépítéssel kapcsolatosan egyetértek, és az állami állatorvos vagy hatósági állatorvos, illetve a kamarai állatorvos kérdésben, ha nem főállású valaki, én azt gondolom, hogy elsősorban a kamarai tevékenység az a szolgáltatás, a betegkezelés, az ezekkel kapcsolatos állatorvosi tevékenységek. Maradjon mindenki a kaptafánál, aki állami szolgálatban van, akkor az végezze az állami szolgálatban a tevékenységét, ugyanakkor azt gondolom, hogy az nem kiirtandó, hogy ha valaki ott elvégezte, és ott nem vezető beosztású, akkor délután, ha arról van szó, akkor ő egy rendelőben elvégezhesse a munkát.

Ezen megy régóta a vita. Vannak, ahogy képviselő úr is említette, akik egyértelműen fekete és fehér dolgot szeretnének csinálni. Azt hiszem, az élet egyébként ebbe az irányba viszi el a dolgokat, és ez így alakul, hogy itt a szolgáltatói tevékenység, ott pedig a járványvédelemmel és az állami feladatokkal kapcsolatos dolgok, amelyek az élelmiszer-biztonságról szóló törvényben szabályozódnak.

(12.50)

Mindezekkel együtt ismételten csak azt gondolom, hogy a jó szándék mellett egy szakmailag is elfogadható, sőt elfogadandó törvényjavaslat fekszik a Ház előtt. Ezért kérem jelen lévő és a most jelen nem lévő képviselőtársaimat, hogy fogadják majd el, adjanak lehetőséget ennek a karnak egy jó működésre.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 70 2012.07.02. 2:40  69-74

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdésben szereplő rövidítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt jelenti.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak a gondtalan pihenés, de mindennapjaink elengedhetetlen része a lakosság biztonságos és jó minőségű élelmiszerekkel történő ellátása. A nemrégen újjáalakult NÉBIH, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatkörébe tartozik a Magyarország területén előállított, illetve a magyar piacon forgalomba hozott élelmiszerek hatósági ellenőrzésének koordinálása, egyes célterületek kijelölése, a lakossági tájékoztatás megalapozása.

Itt van a nyár, sokan látogatnak el hazánk idegenforgalmi központjaiba. Az így megnövekedett forgalom, párosulva a mindannyiunk által érzett meleggel, sokszor kánikulai időjárással, nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Ehhez járul még, hogy a nyári táborok beindulásával kampányszerűen sok gyermek étkezését kell egy adott helyen biztonságosan megoldani. Ezeknek a területeknek a fokozott ellenőrzése véleményem szerint elengedhetetlen ebben az időszakban. De nemcsak az üdülői, tábori étkeztetés területére kell nagyobb figyelmet fordítani, hanem azokra az élelmiszerekre, élelmiszercsoportokra, amelyek szezonálisan nagyobb mennyiségben fogynak ebben az időszakban. A meleg időjárás ilyenkor egyre nagyobb kihívás elé állítja az élelmiszer-előállítókat, -forgalmazókat, hogy a hűtést, fagyasztást igénylő élelmiszereket a teljes előállítási és forgalmazási láncban olyan feltételek között kezeljék, amelyek biztosítják a romlásuk megakadályozását, minőségük megőrzését.

A fentiek figyelembevételével kérdezem államtitkár urat, hogy tervezi-e a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összehangolt ellenőrzés lefolytatását. Amennyiben igen, milyen területek kerülnek az ellenőrzések középpontjába, milyen élelmiszereket, élelmiszercsoportokat ellenőriz a hatóság? Továbbá mit tesz akkor az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, ha jogsértést tapasztal? Milyen tájékoztatás várható az ellenőrzések tapasztalatáról?

Erről kérezem államtitkár urat, és várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 74 2012.07.02. 1:08  69-74

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az államtitkár úr válaszában megnyugtatóan hallhattuk, hogy erre a nyári időszakra is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a szakigazgatási szervnél a kormányhivatalban dolgozó állatorvos-kollégák és élelmiszermérnökök odafigyelnek mindarra a - most így mondom - predirekciós helyre, ahonnan várható, hogy történhet valami olyan gond, ami az emberek egészségét veszélyezteti. Az egész rendszer felépítése, amiről az államtitkár úr beszélt, egy megnyugtató, széles körű hálózatot hozott létre az országban. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő hetek, hónapok úgy telnek el, hogy az élelmiszer, ami a fogyasztásra kerül a lakosságnál, rendben van.

Amit szeretnék megjegyezni, hogy a kollégáink, akik az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban és a szakigazgatási szervnél dolgoznak, megerőltetett munkát végeznek, és mindannyian a lakosság érdekében teszik ezt.

A válaszát elfogadom, államtitkár úr. Köszönöm. Jó munkát kívánok a kollégáinak! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 38 2012.07.06. 1:36  33-68

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Bizottságunk több alkalommal is tárgyalt már erről a problémáról, ami a kutyakiállításokról, az Ebtenyésztők Országos Egyesülete és más ebtenyésztő egyesületek közötti problémákról szólt. Alapvetően az állattenyésztési törvény pontjaiban kívánunk most egy olyan javaslatot a Házzal elfogadtatni, amely lehetővé teszi azon célok elérését, amivel kapcsolatban az előterjesztő, Simicskó képviselőtársam már elmondta, ezt a bizottsági ülésen is meghallgattuk, és a bizottság a vitában úgy foglalt állást, hogy e cél érdekében ezt a javaslatot támogatja. Felhívta ugyanakkor a hozzászólásokban a bizottság tagjait a jövőre vonatkozó megoldásra is ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amely a magyar ebtenyésztők különböző egyesületeinél, majdnem azt mondom, hogy kutya-macska barátság, tehát egyelőre erős ellentétek vannak.

Ennek a közös célnak az érdekében a bizottság mégis 12 igen szavazattal, 2 tartózkodással és 5 ellenszavazattal támogatta az előterjesztést, azt javasolja a Háznak, hogy az előterjesztést fogadja el, és tegye lehetővé mindazokat a célokat, amit elmondott az előterjesztő.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 42 2012.07.06. 7:10  33-68

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy a bizottsági vélemények elhangzásában is hallatszott, volt vita, de itt igazából az alapszándékot kell néznünk, nem arról vitatkoznunk most itt a törvényességnél, hogy tudjuk betartani azt az évek óta vitatott kérdést, hanem azt az alapszándékot nézzük, hogy nagyon helyes, hogy Magyarországon az elkövetkezendő esztendő májusában megjelenik majd a világ kutyatársadalma és a hozzátartozó emberi rész. Itt rendkívül fontos ugyanis, hogy a kutyák köszönik, jól vannak, csak a szervezetekkel van gond és vita egymás között, amit emberek alkotnak.

Törvényi szabályozásban - ahogy már elhangzott - történtek oly szigorítások, amelyek azt mondják ki az eredendő állapotban, hogy aki tenyésztő szervezeti elismerés nélküli törzskönyvezést végezve, tenyészállatot minősítve, nyilvános tenyészállat-bírálatot végezve egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, származási igazolást állít ki, az hibát követ el.

(10.50)

Ugyanakkor ezen állattenyésztési törvény 45/A. § (1a) bekezdés c) pontjában szerepel a következő tényállás: más tenyésztő szervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki - ez szintén a törvénybe ütköző cselekedet.

A 45/A. § (1a) bekezdésének e) pontjában pedig: engedély nélkül végzi a törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységet.

És ugyanezen bekezdés g) pontjában pedig: tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz. Ezek azok a pontok, amelyekben most változást javasol az előterjesztés, és határozottan a következő esztendő június 1-jével - májusban van a kiállítás. Azt tudnunk kell, hogy a kiállítás jogosultja az FCI tagjaként a MEOE. Tehát reményeink szerint ennek a szervezetnek a működésére adja meg ilyen értelemben a Ház által elfogadott módosítás a lehetőséget, hogy ebben az esztendőben el tudja a feladatait a tevékenysége során végezni.

Azt követően igenis szükségét látta mindenki a bizottságban, és azt gondolom, szükséges is, hogy a magyarországi ebtenyésztők különböző néven illetett szervezeteiben, amelyeknek a jogosultsága megvan mindezen tevékenységek végzésére, hogy tenyészállat-bírálatot végezzenek, hogy törzskönyvet adjanak ki, ez a kérdés rendeződjön, hiszen az ebtenyésztők nemzetközi szervezetéhez tartozó MEOE-nek ez a jogosítványa a mostani állapotban nincs meg ahhoz, hogy az FCI bizalma megmaradjon Magyarország kutyás társadalma irányába, megmaradjon az ország iránt, és ilyen értelemben a lehetőséget megadja a következő évi nagy kiállításra. Ezért szükségeltetik ezen pontok megváltoztatása, ahol még január 1-je volt, ahogy Varga Géza képviselőtársam említette, de ott még május közepén van a kiállítás. Tehát azt hiszem, hogy akkor az első előterjesztésben is az lett volna a hasznos, hogy ezen időpontig, amikor Magyarországon megtörténik ez a nagy seregszemle, ezen szervezet működése ne kerüljön akadályoztatásba.

Komoly dolgokról esik szó, hiszen láthatóan egy kis szegmensnek tűnhet az életben, de a kutyát egyrészről most már nem kedvtelésből, hanem úgy mondjuk, hogy társállatként tartjuk, tartják az emberek, nagyon sokan. Mentális problémákkal küszködő embereknél is társ tud lenni, valamiféleképpen hasznos dolog egy állat tartása. Látjuk azt, hogy milyen sokat tudnak, akár katasztrófáknál, akár pedig a látássérült emberek segítésében. Tehát az élet számtalan részén ott vannak.

A szervezettsége kapcsán 14 éve meglévő probléma a magyar MEOE elismerése. Ennek bizonyára oka volt, oka van, és azt gondolom, hogy ezen kérdés kapcsán körülbelül egy esztendő múlva idekerülhet elénk egy végleges rendezési lehetőség. Addig viszont figyelembe kell vennünk ennek a szervezetnek azt a 113 éves meglévőségét; figyelembe kell vennünk a nemzetközi kutyás életben betöltött szerepét. Azt reméljük, hogy mindabban, amiben mi most reményeink szerint a sürgős tárgyalásba vétellel döntést tudunk hozni, egyrészt megerősíti az FCI-nél a kiállításra való komolyságunkat, és a szándékunkat tudjuk jelezni, másrészről pedig erre az esztendőre reményeink szerint akkor talán eláshatják a tomahawkokat vagy valami mást, és a békepipát elszívhatják ezek a kutyás társaságok. És mindenki a közös cél irányába haladhat, egy minél nagyszerűbb rendezvény irányába, ahol minél több nyertes magyar kutyafajtának a bemutatása történhet, és a nemzetközi fajtákból a Magyarországon tenyésztett állatoknak minél jobb hírét tudják kelteni. Mert ahogy mondtam, hogy társállatok, emellett rendkívül fontos, hogy sokan komoly tenyésztői munkát végeznek, nem elhallgatva természetesen azt a nem kis réteget, akik csak, úgy mondom, hogy szaporítók, és nem lehet azt mondani, hogy komoly tenyésztői munkát végeznek.

Ezért az elkövetkezendőkben a magyar kutyás társadalomnak megegyezésre kell jutnia. Mi, a magyar parlament most azt a segítséget tudjuk megadni, hogy nem veszik el ennek a kiállításnak a lehetősége, a nemzetközi kutyás társadalom figyelme egy esztendő múlva, illetve ez év szeptemberében egy szűkebb résznél, a munkakutyás versenynél, de egy esztendő múlva Magyarországra irányulhat. És merjük remélni, hogy akkor egy olyan kiállítással tudunk megjelenni, ami mindannyiunknak büszkesége, nemcsak a kutyásoknak, hanem az egész országnak.

Elnök úr, ennyiben gondoltam hozzászólni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 62 2012.07.06. 2:01  33-68

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindannyian látjuk a fő célt, és én azt érzékelem jobbikos képviselőtársaim hozzászólásaiból, hogy amiről ők beszélnek, azt nem érdemes a szőnyeg alá söpörni, arról majd beszélnünk kell, és ha vannak ilyen szabálytalanságok - most legalábbis ennek nevezem -, az egyesület működésével kapcsolatos problémák, akkor azokról - igaza van Staudt képviselő úrnak - beszélnünk kell, azokat ide kell hoznunk, nem biztos, hogy pont a parlament elé, de mindenképpen a szabályozásba.

Ami a fő cél, és ezt tessenek megérteni, én azt hiszem, hogy az előterjesztőt ez a cél vezette, mint régi kutyást és ehhez a társadalomhoz tartozót, és a kutyafajták '96-os elismertetőjét, hiszen '96-ban volt az a törvény, amikor megadott egy védettséget és ismertséget a magyar kutyafajtáknak. Tehát ez vezet itt most mindenkit, és ilyen értelemben nem is vagyunk egymással szemben. A kutyástársadalomnak igenis rendeznie kell azokat a szervezeti formáit, amelyek akár az országon belül, akár a nemzetközi kutyástársadalomban az elismertséget és a jogosítványokat jelzik. Mint említették már, ebben a dologban láthatóan az előző kormányzati ciklusban is voltak bizonyos lépések.

Azt gondolom tehát, hogy a jó szándékot feltételezhetjük az előterjesztésről, azt az akaratot, hogy meg tudjuk mutatni mindazt, amit itt nagyon sok komoly tenyésztő elért.

(11.30)

Ugyanakkor, azt hiszem, az elkövetkező időkben figyelembe kell venni mindazt, ami itt előkerült, de az alapszándék figyelembevételével kérem a támogatást.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 184 2012.07.09. 2:36  145-190

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Meghagyva ezt a vitát, hogy mikor és ki hol van, arról beszéljünk, hogy miért is jó, mit fog majd elősegíteni, milyen célokat tud majd elérni vele az agrártársadalom. Azt gondolom, azt egy nagyon fontos kérdés, hogy vajon mi volt a célja a kormánynak a beterjesztéssel. A cél a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatának az erősítése. Hogy milyen eszközökkel? Az előbb Sáringer képviselőtársam elmondta, hogy milyen segítségeket tud adni az agrártársadalom tagjainak: a gazdálkodók piacra jutásának elősegítését, a versenyképesség növelését, az Európai Unió közös agrárpolitikájához való megfelelőségünk biztosítását, a vidékfejlesztés ügyének előmozdítását, az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek minél szélesebb körű integrálását, tájékoztatását. Ezek azok a fő célok, amiért érdemes felvállalni ezt a még vitatható kérdést is, hogy vajon elegendő idő állt-e rendelkezésünkre vagy kevés idő.

Itt vagyunk és látjuk, hogy ha a tavaszi rendkívüli ülésszak meghosszabbításában ezt nem oldjuk meg, akkor hónapokkal csúszik mindez a lehetőség és feladat a kamara újraszervezésében. Azt gondolom, hogy a cél rendkívül fontos, és szövegszerűen, az egész átgondoltságában azt fogja tudni segíteni, hogy az agrártársadalom szervezettebb legyen, nagyobb információmennyiséggel rendelkezzen, magyarul: a szervezettséget, a gazdálkodást, a termelést és az értékesítést fogja tudni segíteni.

Mindezen fontos célok mellett nem mondom, hogy eltörpül, de jelentősen kisebb mindaz, ami itt ma elhangzott. Az előterjesztést ezért csak pozitívan lehet tekinteni. Amit a szervezéssel kapcsolatosan leír a törvény, tudomásul kell vennünk, hogy egy jogutódlással létrejövő kamarában ez időt fog igénybe venni. Éppen ezek azok az indokok, amelyek alkalmassá teszik ezt a törvényt arra, hogy ha ilyen vitákkal is, de elfogadásra kerüljön, és legyen egyfajta segítség az elkövetkezendőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 54 2012.10.30. 4:59  29-77

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság október 17-ei ülésén megtárgyalta az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750-es törvényjavaslatot, és a következő többségi álláspontot tudom itt elmondani önöknek: az arány 14 támogató az általános vitára való alkalmasságra és 2 nem szavazat volt a bizottsági ülésen.

A bizottság helyeselte az szja módosítását, amely azt mondja, hogy az szja arányos, egykulcsos rendszerének teljessé válásával reményeink szerint segíteni fogja az egyszerűbb adószámításokat, tisztább viszonyokat keletkeztet, és ennek megfelelően ez a gazdaságot segíteni fogja.

Helyeselték a képviselőtársaim a helyi adók kapcsán a vállalkozások segítését, hogy a helyi adókról tudomásuk legyen majd a Magyar Államkincstárnál működtetett honlapon. Nagyon sokszor járnak úgy a vállalkozások, hogy településektől nem kapják meg az értesítést. Ugyanakkor azt is megjegyezték a képviselőtársak, hogy szükségesnek találják, hogy emellett továbbra is meglegyen a papír alapú közlés is az önkormányzatoktól azon vállalkozások felé, amelyek ott csak esetleg akár ideiglenesen is tevékenységet végeznek.

A bizottság hatáskörébe tartozó módosításokban örömmel látták a képviselőtársak a zárjegyekkel kapcsolatosan azon helyeken, ahol sérülhetett a zárjegy, és igazolhatóan sérült lett a zárjegy, azoknak a pótlását, és ily értelemben a forgalomban tartását azon italoknak, ahol a zárjegyekre szükség van. Ugyanakkor a jövedéki adóval kapcsolatosan több módosítást is örömmel üdvözöltek a képviselőtársak. Az egyik ilyen a pálinkafőzőkre vonatkozóan: a bérfőző, illetve a kiskereskedelmi pálinkafőzőkre vonatkozóan csökkentek a tételek 500 ezerről 200 ezerre, illetve a 10 millióról 2 millió forintra, amit letétként kell elhelyezni. Tehát ez azoknak az üzemeknek a működését és a likviditását segíti, ezért ezt a képviselőtársak támogatóan vették tudomásul. Ugyanakkor a saját előállítású növényi olajjal kapcsolatosan voltak kérdések, és gondolom, a kisebbségi véleményekben erről szó lesz. Ezt támogatóan és jó néven vették. Itt a visszatérítések kérdése volt a 18, illetve a 82 százalék.

A bizottságnál markáns véleményként jelent meg, hogy a gyümölcsborok jövedékiadó-eltörlése a bizottság többségének véleménye szerint helytelen, ugyanis nem védi a borászokat, a szőlőbor-előállítókat, és módot, alkalmat ad arra, hogy ily értelemben az a többéves küzdelem, amely, azt gondolom, hogy a hamisításokkal kapcsolatosan jó eredményt hozott, most is arra adjon módot és alkalmat, hogy ha a szőlőbor-alapanyagot - mert ott cukorról és más egyebek beszerzéséről lehet szó - nem tudjuk eléggé elkülöníteni, ez gondot jelenthet az elkövetkezendőkben a borok tisztaságának a biztosítására.

(11.00)

A képviselőtársaim a vita során önálló javaslatot is tettek, és azt remélik, hogy ebben az elkövetkezendő időszakban lesz módosulás. Helyesnek és támogatandónak tartották a képviselőtársak az illetékekkel kapcsolatos módosításokat, ami egyszerűsítéseket jelentett, illetve bizonyos helyzetekben az illetékek elengedését, például az özvegyi jognál, illetve helyes és a kormány politikáját visszaigazolja a fiatalok kedvezményének 8-ról 15 millió forintra emelése az első lakáshoz jutásnál, illetve azon személyeknél, akik nagyobb lakásból kisebb lakásba költözésénél az illeték elengedéséről van szó mint visszterhes illetékről.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát ezeket a többség támogatta, és ahogy említettem, 14 igen és 2 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 314 2012.10.30. 10:28  77-353

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez az a törvény, ami várható volt, hogy indulatokat fog kiváltani, és természetes, hogy az általános vita folytatásában oly eltérő véleményeket hallhattunk erről, a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról. Természetesen egy általános vitába beleférhet az is, hogy meginduló gondolatmenetünkkel arról beszélünk, hogy mik történtek, és nem azt próbáljuk meg végiggondolni vagy akár pró és kontra megfogalmazni, hogy ez a törvény hogyan szabályozza most majd Magyarország 2014. május 1-jétől való földforgalmazását, -forgalmát, illetve bérleti jogait, hanem arról beszélünk, hogy az elmúlt 20 esztendőben milyen hibák voltak. Van, aki szerint hiba a kárpótlás, van, aki meg azt mondja, valamihez visszajutott, amit a családjától elvettek.

Tehát, ha ebben a síkban nézzük, akkor tényleg kiterjesztően még talán több tíz órás vitát is lehetne lebonyolítani, de maradjunk ennél a törvénynél, amit majd szeretnénk a jövőben. Természetesen oly értelemben hozzá kell tenni, hogy mit hoztunk létre, mit hozott létre a '90-es évek elején lévő kárpótlás, illetve mit hoztak létre azok a "mire vársz, a tsz-é a jövő" föliratok, amelyek annak idején alapvetően megváltoztatták a magyar földbirtokrendszert, illetve a tulajdonrendszert vagy a földhasználatot, mert sokáig a tsz-ek nem tudták a tulajdonukba venni, a használatukban volt, csak éppen azért nagyon-nagyon minimális földjáradékot fizettek, és ezt valahogy, amikor itt azon siránkozunk, vajon most hogyan és mint lesz, mi lesz a nagygazdaságokkal, akkor erről valahogy kevesebb szó esett. Ez is hozzátartozik a magyar agrárium történetéhez, amikor a világháborút követő földosztástól kezdve sok mindent kényszerítettek itt az emberekre.

A célja és értelme ennek a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényjavaslatnak megpróbálni azt a szerkezetet egy kicsit közelíteni, akik valóban a földdel akarnak, a földdel kívántak foglalkozni, az eddigiekben is azzal foglalkoztak, és a jövőben is ezt kívánják a megélhetésük alapjává tenni.

(18.20)

Olyan értelemben a törvényjavaslatnak célja az is, hogy behatárolja az egyes személyre vonatkozóan, a családi vállalkozásokra vonatkozóan, egyáltalán a földtulajdonra vonatkozóan a nagyságot, a térmértéket. Ez helyes dolog, azt gondoljuk, hogy ez elejét veheti.

Volt már, a jelenlegi törvényjavaslatban is szerepelnek ilyen értelemben módosítások, látjuk, hogy ezek... Nem módosítások, bocsánat, a jelenleg érvényben lévő földtörvényben is megvannak a térmértékek. Azért látjuk, hogy van igény, hogy ezeket kijátsszák, van igény, hogy ennél nagyobb mértékeket tudjanak összehozni. Itt nem a szövetkezés ellen beszélek, hanem arról, amikor egy csoport vagy egy család birtokába kerülnek olyan mértékben, olyan mennyiségben földterületek, amik meghatározók lesznek, illetve olyan túlsúllyal rendelkezve egy nagy gazdaságként, és a termelési szerkezetet is alapvetően befolyásolhatják. Tehát a cél jó, az helyes, hogy ezt a forgalmat tudjuk valahogy közelíteni a tulajdonos és az ebből megélők közé.

Lehet fölvetni, és talán a mai napon erről már többen képviselőtársaim nyilatkoztak, hogy vajon ez a szűkítés, amikor ilyen mértékűen leszűkítjük a földtulajdonhoz jutás lehetőségét, megállja-e a helyét mindenféleképpen, és itt most nem is az alaptörvényhez vagy más egyéb jogszabályokhoz való megfelelést mondom, hanem hogy vajon ez találkozik-e azoknak az embereknek a gondolataival, akik úgy vannak vele, hogy szeretnének földhöz jutni, lehet itt mondani, hogy most befektetési alapon, vagy pedig olyan, aki önmagában lehet, hogy nem, de a családjában volnának olyanok, akik ezzel foglalkoznának. Ez egy picit szűkítően van ma, tehát úgy néz ki, hogy nehéz bejutni ebbe a körbe, hogy én a jövőben földműveléssel foglalkozzam, ott képzeljem el az agráriumban a termelésemet, urambocsá, állattenyésztést, egy telepen, egy meghatározott néhány hektáron is el lehet képzelni az állattartó épületeket, de hát annak az ellátására vonatkozóan ott már bejön az, hogy kellene föld.

Tehát így egy kicsit úgy látom, hogy egy picit talán zárt társaságot hoz létre ez a törvény. Tudjuk, hogy nem könnyű mindennek megfelelni, talán ezt ilyen értelemben egy hátrányának gondolom, illetve némi szűkítését a társadalom bizonyos részének.

Haszonbérletek kérdése, egyáltalán a föld bérletének a kérdése. Azt lehet látnunk, hogy ez a mennyiség, amit elveszítettünk itt közel húsz esztendő alatt a megművelt földterületekből, ennyi ipari parkot nem hoztunk létre, sőt ennyi lakóparkot sem hoztunk létre. Egy nagy csomó földdel valahogy úgy vagyunk, hogy azt se nem erdőgazdálkodásra, se nem legelőgazdálkodásra, se nem szántóföldire nem használják, hanem ez valahogy úgy van megműveletlen területként. Tehát ezt gondolva az ember azt mondja, hogy érdemes ezt végiggondolni, érdemes azt is megnézni, hogy vajon hogy juthatnak hozzá azok az emberek azon területekhez, amelyeknek most nincs gazdájuk, vagy oly értelemben lehet, hogy volt valami bérlőjük, de hát nem tudtak vele törődni vagy nem akartak, nem volt már gazdaságos nekik azzal törődni, vagy valahogy a gazdálkodásban esetleg tönkrementek.

Tehát én azt gondolom, hogy nagyon helyes, hogy a tulajdonjog-szabályozás mellett ily értelemben a hasznosítással, a haszonbérlettel vagy előhaszonbérlettel, annak a szerződésnek a megkötésével, illetve a megszüntetésével is foglalkozik a törvény.

Tehát a szándéka egyértelmű ennek a törvénynek, hogy létrehozni azt a lehetőséget, illetve megadni azon embereknek a lehetőséget, akik ma a mezőgazdaságban dolgoznak, hogy bővíthessék a területeiket, amennyiben erre megvan az akaratuk és az erejük, legyen arra módjuk, hogy ők hozzájuthassanak azon határokon belül, amiket a törvény szabályoz, a 20 kilométeren belüli lakással, a végzettségükkel, az eddigi foglalkozásukkal. Tehát ez jó, ez azt a reményt adja meg, amit meg is fogalmaztunk tulajdonképpen már többször is, amikor erről a törvényről beszéltünk, azt a célt, hogy a vidék ne néptelenedjen el, ne csak az időskorúak maradjanak ott, aki már szegények úgy vannak, hogy az öreg fát nehéz átültetni, nem mennek onnan el, hanem legyen élet a vidékben, legyen a falvakban ott lévő gazdálkodó és a gazdálkodásból megélni képes népesség. Ha ezt a célt szolgálja, és ezt a célt nézzük, akkor ez egy jó célkitűzés.

Vajon minden egyes lépésében, minden egyes paragrafusában megfelelően szolgálja-e ezt a célt? Ezen itt ma vitatkoztunk, fogunk is még az elkövetkezendőkben, és el tudom képzelni erről a parlamentről, hogy lesznek még ennél jobb ötletei. Azt reméljük, hogy ezeket beépíthetjük a törvénybe. Amennyiben ez megtörténik, akkor a 2014. május 1-jével kapcsolatos minden olyan aggodalom, ami fölvetődött, és az elkövetkezendő másfél évben még bizonyára hallgathatunk erről nagyon komoly véleményeket vagy nagyon dörgedelmes mondatokat, ezekről valamilyen szinten én azt gondolom, hogy már most ebben a tárgyalási szakaszban is már látjuk, hogy mit szeretnénk elérni. Azt szeretnénk elérni, hogy az itt dolgozók, az itt élők, az itteniek kaphassák meg a lehetőséget, és ha megkapják, akkor pedig éljenek is vele.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslatról a minél további gondolkodás nagy bajt nem okozhat az egyik oldalnak sem, nem presztízskérdés ily értelemben, hanem egy alapos, jól átgondolt, és ha szükséges, akkor módosító javaslatokkal még jobbá tett törvényt tudunk akkor vélhetően ennek a parlamentnek a végén hatályba léptetni. Remélem, hogy ebben a munkában mindenki a nosztalgiát félretéve, előretekintve...

Azért látjuk, hogy vannak olyan részek, amire azt mondják, hogy még lehet rajta jobbítani, és lehet jobb törvényjavaslatnak a végszavazását elérni. Ebben a munkában kérem a megértő magatartást minden oldalról, illetve remélem, hogy azok a törvényjavaslat-módosítások pont ezt a célt fogják szolgálni.

Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 320 2012.10.30. 1:59  77-353

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérve: azt az időszakot, amikor a szövetkezetektől elriasztottuk a termelőket, ne feledjük el. Tehát Göndör képviselő úr, jó lenne, persze hogy jó lenne, csak vajon mennyi az, amire visszaemlékszünk. Amire visszaemlékeznek, arról nincsenek jó emlékeik az embereknek. Reményeink szerint, ha ezt másképp indítottuk volna, ha szövetkezet és nem kolhoz jön létre, akkor talán ma is azt lehetne csinálni, hogy összefogunk és próbálunk valamit tenni, és akkor nem kell mindenkinek traktort venni, de ha visszaemlékszünk arra is, hogy ki volt az, aki megadta azt a géptámogatást, amivel meg lehetett tenni... - nem baj, ha van gép, nem baj, ha akarjuk mi a gazdálkodásunkat fejleszteni, remények szerint a családok akarják.

Arra vonatkozóan pedig, hogy a '90-es évek eleje arról szólt, hogy aki hozzá tudott jutni valamilyen felosztásban gyümölcsösökhöz, az évekig jó időszakban volt; ha visszaemlékszik képviselő úr, 2004-től kezdve az uniós csatlakozásnál volt egy komoly gondunk akár a bogyósok termelésében, akár pedig az egyéb gyümölcsök előállításánál. Helyi példát mondva Miskolcra vonatkozóan: semmi más nem történt, mint az addig meglévő hűtőház elkezdett nyugat-európai húst bérhűteni, és nem volt már hajlandó foglalkozni azzal, hogy begyűjtené azoktól az emberektől, termelőktől.

Amikor tehát itt erről beszélünk, akkor ezt se feledjük el, hogy az a háttéripar... - volt idejük hosszú esztendőkön keresztül, de nem tették. Egyébként azzal egyet lehet érteni, hogy arra szükség volna, meg a szövetkezésre is, de tetszettek volna ezt jobban csinálni, akkor nagyobb lenne hozzá a kedv.

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 324 2012.10.30. 1:39  77-353

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Vegyük észre, tisztelt képviselőtársaim - és ezt Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak is mondom -, hogy itt vagyunk Európának az egyik legjobb mezőgazdasági területeivel. És miről szól ez a törvényjavaslat? Annak a földterületnek a megvédéséről, arról, hogy ne kerüljön ez idegen kezekbe. Tehát ha ezt nem tudjuk alapgondolatként, hogy szeretnénk helyzetbe hozni a helyi gazdákat... - és azon lehet vitatkozni, hogy vajon ez a legjobb módja-e vagy még tudnak hozzátenni valamit, de hát ezt azért tekintsük egy alapvetésnek.

Tényleg hosszú történelme van az egész ügynek, de ezt kéne talán előtérbe vennünk, és akkor látjuk, hogy mindannyian ilyen irányba próbálunk gondolkodni, vagy remélem, hogy mindannyian ilyen irányba fogunk gondolkodni, hogy ezt a területet igenis tudjuk ennek az itt élő népességnek, ennek a nemzetnek a szolgálatába állítani, és ne menjen tönkre, ne vesszen el. Képesek voltunk, és képesek lehetünk az elkövetkezendőkben is megfelelő mennyiségben - akár Bana képviselő úr által említetten - ezt a terméket elvinni, amit itt pluszban előállítunk, és nem fogyasztunk el. Kérem, piacokra kell juttatnunk, ez pedig másképpen nem történhet, mint hogy először mi termeljük meg az alapanyagot, másodszor pedig legyen egy feldolgozóiparunk, mert látjuk, hogy a kettő elszakadása milyen gondokat jelentett a termelésnél.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 168 2012.11.20. 1:42  27-182

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A tisztelt Ház figyelmét szeretném felhívni mindazokra, amelyek itt elhangzottak, hogy milyen irányok voltak, és úgy látszik, hogy még mindig megmaradtak a cigánykérdés rendezésében, amelyek nem vezettek eredményre. Amit Szabó Timea képviselő asszony elmondott, azt kell mondanom, hogy nálunk már sajnos az ilyen gondolkodás megmutatta a tarthatatlanságát és eredménytelenségét. Azt tapasztaljuk, hogy abból a liberális felfogásból, amikor az oktatásban szabadjára engedjük, és nem próbáljuk meg valóban nevelni és oktatni a gyermeket, az a probléma keletkezik, hogy sem 14 éves korában, sem 16 éves korában, sem 18 éves korára nem fogja az a gyermek megtanulni és nem lesz olyan kötelességtudó, aki megérti, hogy úgy tud előrehaladni, hogyha a képzésben részt vesz. Sajnos, a családok is pontosan ezért tették azt a dolgot, hogy nem figyeltek oda és nem igyekeztek a gyermekeiket arra rávenni, hogy járjanak iskolába, nem volt ez a kötelesség a családoknál.

Úgyhogy én Szabó Timea képviselő asszony véleményében nem látok mást, mint egy imamalmot, amit mindig elmond, ez már egyszer megbukott nálunk is, nem tudjuk másképpen értékelni, mint egy régen megbukott rendszernek az éltetését. Úgyhogy nagyon sajnáljuk, hogy ha itt a roma stratégia tárgyalásánál olyanokat kell nekünk megtapasztalni, hogy ilyen erők próbálják ezt a dolgot kihasználni.

Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 206 2012.11.27. 9:39  161-221

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A hegyközségekről szóló törvényjavaslatban a jó szándék vezethet mindenkit, akkor is, ha nem ugyanazon az úton haladunk itt a jó szándékban.

A hegyközségek szabályozásában, egy új törvényjavaslatban egy új szabályozás lép életbe. De ennek csak egyetlenegy célja lehet, az, hogy a Magyarországon szőlő- és bortermeléssel foglalkozók megfelelő szabályozottsággal olyan egyértelmű és reményeink szerint elfogadható szabályokat kapnak, amelyek azt a fő célt fogják szolgálni, amit már több képviselőtársam is elmondott, hogy minél jobb terméket tudjanak a piacra juttatni, önmaguknak, barátaiknak, embertársaiknak vagy a piacnak és nem csak Magyarországnak. Hiszen fontos az, hogy Magyarországon tudjuk a borainkat értékesíteni, ugyanakkor azt gondolom, hogy az a 22 borvidék, amit a mai Magyarország területén tudunk, olyan borminőséget tud előállítani, amivel a nemzetközi piacon is helyt kell állnunk.

Ennek a kérdései, egy újabb, és nem ennek a törvénynek a vitájába, de talán egy ilyen preambulumba beférő gondolatmenet lehet az, hogy erre sokkal többet kellene költenünk, figyelnünk, és a szabályozottságában is azt reméljük, hogy eredményeket tud majd felmutatni. Ugyanis ennek a kiváló minőségnek, amit elő tudunk állítani, annak a bornak igenis, kell a cégér, ahogy mondják, kell a marketingmunka. Az pedig, ami itt a mai felszólalásokban volt, mindenki a saját lovát dicséri, merjük remélni, mindenki a saját borát tudja dicsérni, és azt reméljük, hogy akit megkínálunk ezzel, bárkit - ezt szerintem örömmel teszik a borosgazdák -, azok mind vissza tudják jelezni azt az emberi munkát, azt a nagyon komoly termelői tevékenységet a szőlőtermelésnél, a termesztők hozzáállását, amiből aztán még csak jobbat tud előállítani az, aki a bormívességre adja a fejét.

Maga a törvényjavaslat ilyen értelemben a szabályozottságot kívánja megadni a termesztőknek a termék előállításában.

(19.10)

S ha itt arról beszélünk, hogy mennyi, hány hegyközség van - itt képviselőtársunk mondta a 121 hegyközséget -, ezeknek a működésében ad egyértelműséget, és egy irányba mutat a hegybírók kinevezésével, a megalkotott renddel. Amivel azt mondja, hogy igenis megszabom, hogy ott, azon a területen akár a hegyközségre, akár a hegyközségi tanácsra, egy nagyobb területre vonatkozóan milyen legyen az ottani termesztési rend, milyen fajtákkal, hogyan lehessen ott az újraművelésbe vont területeken az ültetvények létrehozása, és hát hogyan legyen - tudjuk, hogy fontos bizonyos szőlőtermő tájakon, borvidékeken -, mikorra határozzák meg a szüret idejét, annak a lebonyolítását.

A szabályozásban fontos kérdésnek tartjuk a szavazatok mennyiségének a meghatározását. Az a 10 százalék, azt hiszem, kellő önmérsékletet jelenthet, és ha itt minimum 500 hektárról van szó, az matematikailag létezhet, hogy hat ember lerendezhetne egy-egy borvidéket, de nem tartjuk valószínűnek, hogy itt 50-50 hektárokkal rendelkezve tudjon 60 százalékot valaki létrehozni. Tehát ez a félelem nem igazán életszerű, de matematikailag létrejöhető dologról van szó. Tehát azt gondoljuk, fontos kérdés, hogy az a terület vajon hány embernek tud megfelelő megélhetést nyújtani, illetve az a szabályozás, ami azt mondja ki, hogy mindenki felelősséggel tartozik a másikért, és ilyen értelemben nem mindenki ugyanolyan értéket kockáztat, ha ott nincs megfelelő szabályozás, illetve a szabályozást nem kérik számon. Tehát a hegyközségi törvényben ez az egyik: a hegybíró kinevezése, amit már több képviselőtársam elmondott; ugye, vitatják, hogy a HNT-nek kell-e ez a jogosítvány, és egyáltalán létezzen vagy ne létezzen. A törvényjavaslat elég egyértelműen fogalmaz: ezt a tagoltságot kívánja megtartani.

Szabályozottsága van a szavazatoknak, és azt gondolom, és itt a felvásárlóknak a szőlő- és bortermelésben fontos szerepét nem kérdőjelezve, mégis azt gondoljuk, hogy egy bizonyos borvidék szabályozásában a hegyközségek és a hegyközségi tanács az, ami kell hogy meghatározza az ottani szabályokat, és ne a felvásárlók legyenek ilyen értelemben a meghatározók, a szavazatuk lehetőségének a csökkentése ezt szolgálja.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben - merjük remélni - kezdeményezheti, hogy szakmaközi szervezetként kapjon elismerést, és ezzel a rendszerben is - mint szakmaközi szervezet - erősíteni tudja a szőlő- és borelőállításban dolgozó személyek képviseletét.

Tehát mindezekért azt gondoljuk - a "mi azt gondoljuk" alatt értem itt a Tokaj-Hegyalja egy bizonyos részét, ahonnan jómagam is mint országgyűlési képviselő vagyok a Házban -, hogy helyes, hogy ez megtörténik, és nem azt mondjuk, hogy nem volt ez a dolog szabályozva, ennek a szabályozottságát viszont - úgy látjuk - egyértelművé teszi a szavazati arányokkal, egyértelművé teszi a hegybíró kinevezésével, egyértelművé teszi a hegybírói feladatokkal. Ugye, a 2004. évi XVIII. törvény, a szőlőtermesztésről szóló törvény az, amely a szőlőültetvény-kivágás és -újratelepítés kérdését szabályozza, tehát ilyen értelemben megerősíti a hegybírók szerepét a területen. Tehát ezért mi ezt a törvényjavaslatot jó szívvel fogadtuk, és jó szívvel ajánljuk mindenkinek, akinek a munkája során előnyt és reményeink szerint szervezettséget fog jelenteni.

Természetesen vannak félelmek. Mindig vannak félelmek, ha létrehozunk egy szerveződést, vajon az miből fog működni, mennyi lesz az a hozzájárulás, amivel fenntartjuk a magunk hegyközségét, mennyiből tudjuk a hegyközségi tanácsot fenntartani, és az országos szervezet, a nemzeti tanács fenntartása milyen hozzájárulást igényel azoktól a hegyközségi tagoktól, akik a legalján a rendszernek a befizetői. Ezek helyi bölcsességek lehetnek - ahogy Demeter Ervin képviselőtársam is az előbb említette -, helyi döntéshozatalok, mert ezek a lehetőségek vannak meg, és merjük remélni, hogy ezt a jövőben is így fogják érezni az ott lévő tagok. Hogy hányan mennek el és hányan fognak szavazni? A törvény ebben rendelkezik, nem kell most kivárni a fél órát, egy órát, hanem összehívják, és elmegy, aki úgy érzi, hogy hozzá tud tenni vagy van véleménye - vagy urambocsá! csak protestál, mert ilyen is van, aki csak azért megy el, mert ezt akarja tenni -, tehát ennek ezt a módját és lehetőségét ez a törvényjavaslat megadja.

A rendezettséggel, szabályozottsággal - és talán a borásztársadalom erejét is mutatja, hogy most tárgyaljuk, és nem három héttel ezelőtt -, azt remélem, hogy most már a beterjesztett törvényjavaslat a borásztársadalom többségének akaratát fogja tudni mutatni, és ez a szavazatokban is megjelenik. Ezért azt gondolom, hogy a következő évekre egy jó törvény van a szervezet fölépítésére, szabályozására, és reméljük, hogy az időjárás is úgy fog majd kedvezni a gazdáknak, hogy nemcsak már szervezetük van, hanem jó szőlőtermő évük is lesz, és utána pedig igen finom bort tudnak majd az asztalunkra tenni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 112 2013.05.13. 2:04  111-124

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy országgyűlési képviselők, megfeledkezve képviselői esküjükről, törvénytelenség elkövetésére buzdítottak, vagy saját maguk sértették meg a jogszabályokat. Néhány hónapja egyetemistákat buzdított egy MSZP-s képviselő arra, hogy erőszakkal foglalják el az állami hivatalokat. Néhány héttel ezelőtt képviselői ösztönzésre és közreműködéssel foglaltak el állami földterületet, egy másik helyszínen pedig akasztófákat állítottak fel, néhány ellenzéki képviselő legnagyobb gyönyörűségére

De itt a legújabb történet: egy szocialista képviselő, megsértve a magántulajdont, behatolt egy gazdálkodó területére, ott fényképeket készített, majd amikor a gazda felfigyelt a tevékenységére, menekülőre fogta a dolgot. (Közbeszólások.) Tovább árnyalja a képet, hogy azt a gazdát próbálták lejáratni, akit többször leműkörmösöztek, éppen elégszer állítottak már pellengérre. Most meglepődött a képviselő úr, hogy a helyszínen nem egy szépségszalont talált, hanem egy sok munkát adó gazdaságot állatokkal (Gőgös Zoltán közbeszól.), gépekkel és mindennel, ami egy gazdasághoz hozzátartozik. Talán ezért nem állt szóba a háziakkal a szocialista honatya, mert mindazon sárdobálás után, amit eddig ellenük elkövetett, nem mert volna a szemükbe nézni. Az lett volna a tisztességes, ha nyíltan bemutatkozik, kezet fognak, ezzel is megtisztelve azt a kemény munkát, amit egy mezőgazdasági vállalkozás működtetése megkövetel. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van.) Nem így történt. Sunyi módon, leskelődve próbált valami gyanúsnak a nyomára jutni és arra kényszeríteni a gazdát, hogy ne a munkájával foglalkozzon, hanem a feltételezett tolvaj nyomába eredjen.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem, mit tesz a kormány és az agrártárca annak érdekében, hogy a becsületes, tisztességes gazdálkodókat megvédje a zaklatástól. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Gőgös Zoltán: Valaki betette a lábát arra területre?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 116 2013.05.13. 1:06  111-124

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, ami a legfontosabb abban a munkában, amit közel egy esztendeje folytat a kormány, hogy megfelelő lehetőségekhez jussanak a vidéken élő emberek, és majdnem azt is mondom, hogy ez természetes. Az önök munkájának sikerét valamilyen módon kicsinyíteni kell, és ehhez ez is hozzájárulhat. Bizonyára mindenki, aki dolgozik, követ el hibákat, ebben sajnálatos módon egy képviselőtársunk követett el egy olyan hibát, amit, reméljük, az elkövetkezendőkben már nem kell megélnünk. Amennyiben itt a földosztások folytatódnak, biztosan újabb támadások fogják érni az önök munkáját. De én azt remélem, ha itt volt is hiba, azt ki lehetett javítani, ha volt is olyan gond, hogy pellengérre lehet állítani, ezt befejeztük, és a munkára, a munka lehetőségének biztosítására fogunk törekedni az elkövetkezendőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 52 2013.11.12. 1:53  25-325

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előzőekben Káli Sándor képviselőtársam említette az országhatár és Miskolc közötti autópálya kérdését, amit mindannyian fontosnak találunk, főleg azok, akik ott élnek abban a megyében. Az előkészületekkel volt gond, és azt gondolom, hogy ez akadályozta a jelenlegi állapotban a megépítését ennek az autópályának. Tehát amikor ezt fölvetjük, nagyon helyes, hogy beszélünk róla, csak a cselekvés hiányzott, és ezek a munkálatok, amelyek meg kell hogy előzzenek minden ilyen útépítést, megkezdődtek. Úgyhogy ilyen értelemben jó hír, hogy azt az előkészítő munkát, ami egy építésnél szükséges, azt mi elkezdtük és meg fogjuk tenni, és az építése is meg fog történni, de nem előzheti az egyik a másikat.

Éppen ez a gondom, hogy a gondolat nem elvetendő, csupán az a kérdés, hogy vajon az a cselekvés miért hiányzott, hogy ez a gondolat valójában meg is jelenjen, materializálódhasson. Ezért jó szívvel tudom említeni, hogy tesszük a dolgunkat ennek az útnak a megépítésében. Bár tették volna önök is, bár tették volna önök is, bár tették volna azokat a megelőző munkálatokat, elvégezték volna, és akkor valóban ez lett volna a reális alapja, hogy már most az építésre kell gondolnunk, de alapgondolatként egyetértünk, hogy Miskolc és Kassa, országhatár közötti területen egy autópálya vagy gyorsforgalmi út megépítésére szükség van, és a munkálatokat el is kezdtük ily értelemben.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)