Készült: 2020.02.22.18:20:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2012.11.27.), 206. felszólalás
Felszólaló Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:39


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A hegyközségekről szóló törvényjavaslatban a jó szándék vezethet mindenkit, akkor is, ha nem ugyanazon az úton haladunk itt a jó szándékban.

A hegyközségek szabályozásában, egy új törvényjavaslatban egy új szabályozás lép életbe. De ennek csak egyetlenegy célja lehet, az, hogy a Magyarországon szőlő- és bortermeléssel foglalkozók megfelelő szabályozottsággal olyan egyértelmű és reményeink szerint elfogadható szabályokat kapnak, amelyek azt a fő célt fogják szolgálni, amit már több képviselőtársam is elmondott, hogy minél jobb terméket tudjanak a piacra juttatni, önmaguknak, barátaiknak, embertársaiknak vagy a piacnak és nem csak Magyarországnak. Hiszen fontos az, hogy Magyarországon tudjuk a borainkat értékesíteni, ugyanakkor azt gondolom, hogy az a 22 borvidék, amit a mai Magyarország területén tudunk, olyan borminőséget tud előállítani, amivel a nemzetközi piacon is helyt kell állnunk.

Ennek a kérdései, egy újabb, és nem ennek a törvénynek a vitájába, de talán egy ilyen preambulumba beférő gondolatmenet lehet az, hogy erre sokkal többet kellene költenünk, figyelnünk, és a szabályozottságában is azt reméljük, hogy eredményeket tud majd felmutatni. Ugyanis ennek a kiváló minőségnek, amit elő tudunk állítani, annak a bornak igenis, kell a cégér, ahogy mondják, kell a marketingmunka. Az pedig, ami itt a mai felszólalásokban volt, mindenki a saját lovát dicséri, merjük remélni, mindenki a saját borát tudja dicsérni, és azt reméljük, hogy akit megkínálunk ezzel, bárkit - ezt szerintem örömmel teszik a borosgazdák -, azok mind vissza tudják jelezni azt az emberi munkát, azt a nagyon komoly termelői tevékenységet a szőlőtermelésnél, a termesztők hozzáállását, amiből aztán még csak jobbat tud előállítani az, aki a bormívességre adja a fejét.

Maga a törvényjavaslat ilyen értelemben a szabályozottságot kívánja megadni a termesztőknek a termék előállításában.

(19.10)

S ha itt arról beszélünk, hogy mennyi, hány hegyközség van - itt képviselőtársunk mondta a 121 hegyközséget -, ezeknek a működésében ad egyértelműséget, és egy irányba mutat a hegybírók kinevezésével, a megalkotott renddel. Amivel azt mondja, hogy igenis megszabom, hogy ott, azon a területen akár a hegyközségre, akár a hegyközségi tanácsra, egy nagyobb területre vonatkozóan milyen legyen az ottani termesztési rend, milyen fajtákkal, hogyan lehessen ott az újraművelésbe vont területeken az ültetvények létrehozása, és hát hogyan legyen - tudjuk, hogy fontos bizonyos szőlőtermő tájakon, borvidékeken -, mikorra határozzák meg a szüret idejét, annak a lebonyolítását.

A szabályozásban fontos kérdésnek tartjuk a szavazatok mennyiségének a meghatározását. Az a 10 százalék, azt hiszem, kellő önmérsékletet jelenthet, és ha itt minimum 500 hektárról van szó, az matematikailag létezhet, hogy hat ember lerendezhetne egy-egy borvidéket, de nem tartjuk valószínűnek, hogy itt 50-50 hektárokkal rendelkezve tudjon 60 százalékot valaki létrehozni. Tehát ez a félelem nem igazán életszerű, de matematikailag létrejöhető dologról van szó. Tehát azt gondoljuk, fontos kérdés, hogy az a terület vajon hány embernek tud megfelelő megélhetést nyújtani, illetve az a szabályozás, ami azt mondja ki, hogy mindenki felelősséggel tartozik a másikért, és ilyen értelemben nem mindenki ugyanolyan értéket kockáztat, ha ott nincs megfelelő szabályozás, illetve a szabályozást nem kérik számon. Tehát a hegyközségi törvényben ez az egyik: a hegybíró kinevezése, amit már több képviselőtársam elmondott; ugye, vitatják, hogy a HNT-nek kell-e ez a jogosítvány, és egyáltalán létezzen vagy ne létezzen. A törvényjavaslat elég egyértelműen fogalmaz: ezt a tagoltságot kívánja megtartani.

Szabályozottsága van a szavazatoknak, és azt gondolom, és itt a felvásárlóknak a szőlő- és bortermelésben fontos szerepét nem kérdőjelezve, mégis azt gondoljuk, hogy egy bizonyos borvidék szabályozásában a hegyközségek és a hegyközségi tanács az, ami kell hogy meghatározza az ottani szabályokat, és ne a felvásárlók legyenek ilyen értelemben a meghatározók, a szavazatuk lehetőségének a csökkentése ezt szolgálja.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben - merjük remélni - kezdeményezheti, hogy szakmaközi szervezetként kapjon elismerést, és ezzel a rendszerben is - mint szakmaközi szervezet - erősíteni tudja a szőlő- és borelőállításban dolgozó személyek képviseletét.

Tehát mindezekért azt gondoljuk - a "mi azt gondoljuk" alatt értem itt a Tokaj-Hegyalja egy bizonyos részét, ahonnan jómagam is mint országgyűlési képviselő vagyok a Házban -, hogy helyes, hogy ez megtörténik, és nem azt mondjuk, hogy nem volt ez a dolog szabályozva, ennek a szabályozottságát viszont - úgy látjuk - egyértelművé teszi a szavazati arányokkal, egyértelművé teszi a hegybíró kinevezésével, egyértelművé teszi a hegybírói feladatokkal. Ugye, a 2004. évi XVIII. törvény, a szőlőtermesztésről szóló törvény az, amely a szőlőültetvény-kivágás és -újratelepítés kérdését szabályozza, tehát ilyen értelemben megerősíti a hegybírók szerepét a területen. Tehát ezért mi ezt a törvényjavaslatot jó szívvel fogadtuk, és jó szívvel ajánljuk mindenkinek, akinek a munkája során előnyt és reményeink szerint szervezettséget fog jelenteni.

Természetesen vannak félelmek. Mindig vannak félelmek, ha létrehozunk egy szerveződést, vajon az miből fog működni, mennyi lesz az a hozzájárulás, amivel fenntartjuk a magunk hegyközségét, mennyiből tudjuk a hegyközségi tanácsot fenntartani, és az országos szervezet, a nemzeti tanács fenntartása milyen hozzájárulást igényel azoktól a hegyközségi tagoktól, akik a legalján a rendszernek a befizetői. Ezek helyi bölcsességek lehetnek - ahogy Demeter Ervin képviselőtársam is az előbb említette -, helyi döntéshozatalok, mert ezek a lehetőségek vannak meg, és merjük remélni, hogy ezt a jövőben is így fogják érezni az ott lévő tagok. Hogy hányan mennek el és hányan fognak szavazni? A törvény ebben rendelkezik, nem kell most kivárni a fél órát, egy órát, hanem összehívják, és elmegy, aki úgy érzi, hogy hozzá tud tenni vagy van véleménye - vagy urambocsá! csak protestál, mert ilyen is van, aki csak azért megy el, mert ezt akarja tenni -, tehát ennek ezt a módját és lehetőségét ez a törvényjavaslat megadja.

A rendezettséggel, szabályozottsággal - és talán a borásztársadalom erejét is mutatja, hogy most tárgyaljuk, és nem három héttel ezelőtt -, azt remélem, hogy most már a beterjesztett törvényjavaslat a borásztársadalom többségének akaratát fogja tudni mutatni, és ez a szavazatokban is megjelenik. Ezért azt gondolom, hogy a következő évekre egy jó törvény van a szervezet fölépítésére, szabályozására, és reméljük, hogy az időjárás is úgy fog majd kedvezni a gazdáknak, hogy nemcsak már szervezetük van, hanem jó szőlőtermő évük is lesz, és utána pedig igen finom bort tudnak majd az asztalunkra tenni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai