Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 196 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Mikor használjuk már hatékonyan a meglévő hivatali és szakértői rendszert a bűnmegelőzés területén?" címmel. Vágó Sebestyén képviselő urat illeti a szó.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányhivatalok felállításával megszűntek a megyei igazságügyi hivatalok, és a struktúrába beépülve igazságügyi szolgálatokként folytatták tovább a munkájukat. A bürokratikus gépezetben elfoglalt helye változott a pártfogó felügyeleteknek, a személyi cserék megtörténtek vezetői szinten - itt megjegyezném, hogy ezeket sajnos sok esetben nem a szakmaiság, hanem a politika, a személyes ismeretség és a rokonság befolyásolta -, de a szemlélet sajnos sokat nem változott. Mondhatnánk azt is, hogy a szakma tovább halad a véleményem szerint hibás, Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára által fémjelzett liberális úton. Én nem vitatom, hogy a szociális munkás attitűdnek jelen kell lennie a területen, de mivel tulajdonképpen büntetés-végrehajtásról van szó, nem ennek kellene a hangsúlyosnak lenni a munkavégzés során, különösen felnőttkorúak esetében. Azt is mondhatnám, hogy a holland mintától végre közeledhetnénk az amerikai minta felé. Nem beszélve a túlzott bürokratikus teherről, ami sajnos a pártfogó felügyelőket a tényleges munkavégzéstől vonja el.

A hivatali átalakítás és személycserék után következtek a leépítések, amik az amúgy is túlterhelt dolgozók munkamennyiségét növelték tovább. A leépítések helyett nem lett volna célszerűbb - a bűnelkövetési statisztikák, a büntetés-végrehajtás eredménytelensége és a bűnismétlések gyakorisága miatt - a hatáskör bővítésével, az akkori létszámmal tovább működtetni az osztályokat? Gyakori probléma, hogy olyan elkövetők, akiknek szüksége lenne rá, nem kapnak pártfogó felügyeletet, illetve az is megfigyelhető, hogy sok esetben nem fejeződik be a társadalmi reintegráció a terheltnél a pártfogó felügyelet ideje alatt, és sajnos ismert jelenség az is, hogy az elítélt képtelen a társadalmi visszailleszkedésre. Éppen ezért szükség lenne országosan egy követési és ellenőrzési nyilvántartásra, illetve tényleges időnkénti ellenőrzésre, különös tekintettel a visszaesőkre, az erőszakos, illetve a nemi és pedofil bűncselekmények elkövetőire. Ez a feladat véleményem szerint a pártfogó felügyeletek profiljába vág. Vagy beszélhetnénk akár a közérdekű munka büntetés végrehajtásáról is, amely hatékonyabban működhetne, hogyha a pártfogó felügyeletek hatáskörébe tartozna a végrehajtása.

(15.10)

A jelenlegi helyzet ugyanis - egy volt kollégám hasonlatával élve - olyan, mint ha a bv-intézet dolgozói járnák a várost, és büntetés letöltésére alkalmas pincehelyiségeket keresnének.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tervezik-e a pártfogó felügyeletek szakmai átalakítását? Meg kívánják-e szüntetni a közérdekű munka büntetés anomáliáit, illetve tervezik-e egy nyilvántartási és nyomon követési rendszer bevezetését?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az interpelláció rövid tartalma annyi volt, ha összefoglalhatnám egy mondatban, hogy ha kétszer annyi pénz lenne a pártfogó felügyeletre, akkor kétszer olyan jól működne a pártfogó felügyelet. De ezt valószínűleg majdnem minden ágazatra el lehet mondani; nyilvánvaló, hogy ha több forrásunk lenne, ha több embert tudnánk megfizetni, ez az ágazat is jobban működne.

Ami az ön által elmondottak tartalmát illeti: valóban, ahogy ön is mondta, a kormány célul tűzte ki a jó állam megteremtését, amely hatékonyan nyújt szolgáltatásokat az állampolgárok részére, erőforrásaival pedig ésszerűen gazdálkodik. Ennek során a pártfogó felügyelői szolgálat az utóbbi években intézményi átalakuláson ment keresztül. Ennek első lépcsője volt 2011. január 1-je, amikor megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, és ezeken a kormányhivatalokon belül jöttek létre, 15 másik szervet is magukba olvasztva a pártfogó felügyelői tevékenységek ellátásáért felelős igazságügyi hivatalok jogutódjaként ezek a szervezeti egységek.

A változtatások következtében a munkáltatói jogkör gyakorlása ugyan a megyei kormányhivatalok hatáskörébe került, azonban a szakmai felügyeletet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak, a KIM háttérintézményének a pártfogó felügyelői osztálya gyakorolja, és az egyes szakmai sztenderdeket is ez a szervezeti egység biztosítja. A KIH biztosítja, hogy a pártfogó felügyelők országosan egységes célok és szakmai elvárások alapján, megfelelő képzettséggel dolgozzanak, ezáltal emelkedjen a gyakorlati munka színvonala, a büntetőjogi jogkövetkezmények végrehajtásának hatékonysága, csökkenjen a bűnismétlés veszélye és fokozódjon az elkövető társadalmi reintegrációjának esélye.

A pártfogó felügyelők munkája, az általuk alkalmazott eszközök ugyan tartalmaznak segítő célzatú beavatkozásokat, azonban a céljukat tekintve a bűnelkövetők ismételt bűnelkövetésének megakadályozását, a napi tevékenység feletti kontrollt szolgálják elsősorban. A szolgálat által alkalmazott alternatív szankciók a hazai és nemzetközi büntető igazságszolgáltatás legkorszerűbb eszközei, amelyek alkalmasak arra, hogy a költséges börtönférőhelyek kiváltásával, a szabadság elvonása nélkül valósítsák meg ugyanazokat a büntetőpolitikai célokat, nyilvánvalóan azok esetében, akiknél ez célra vezet az elkövetői oldalon. A pártfogó felügyelők folyamatosan érvényesített kontroll- és segítő funkciója révén az elítéltek ellenőrzése és támogatása az eset sajátosságaihoz illeszkedően valósul meg.

A közérdekű munka büntetés alkalmazása - amit a képviselő úr említett az interpellációjában - mint alternatív szankció keretében az elítéltek a köz érdekében végeznek ingyenes munkát. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtáshoz szükséges folyamatos ellenőrzés.

Eddig egyéni letöltés volt csak lehetőségként megfogalmazva. Ezt kiegészítve egy TÁMOP-projekt keretében lehetőséget teremtettünk a közérdekű munka csoportos letöltési formájának biztosítására, foganatosítására is. A csoportos lehetőség ezáltal sok előnyt jelent, csökkenti az elévüléssel záródó, közérdekű munka letöltésére utalt ügyeket, a szabályozott munkavégzés és a folyamatosan jelen levő felügyelő személye a letöltő helyek bizalmát növeli, javul a bűncselekmény miatt elítéltek munkavégzésének hatékonysága. A közérdekű munka büntetés hatékonyságának növelése érdekében az új büntető törvénykönyv bevezetése kapcsán módosító javaslat került elfogadásra, amely lehetővé teszi a pártfogó felügyelők számára a munkahely kijelölését, ezáltal javítva a hatékonyságot. A hatáskör-telepítés révén jelentősen rövidülhet a munkahely-kijelöléssel kapcsolatos eljárás időtartama. A közérdekű munka végrehajtásának érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat feladatát az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el.

Összegezve tehát elmondható, hogy az új modellprojektek és a büntető törvénykönyv módosulása lehetőséget ad a pártfogás egyes területeinek továbbfejlesztésére (Az elnök csenget.), valamint olyan új és szükséges (Az elnök csenget.) módszerek bevezetésére, mint a kockázatértékelés, a közérdekű munka büntetés (Az elnök csenget.) csoportos letöltése, valamint a munkahely pártfogó általi (Az elnök csenget.) kijelölése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen. Az államtitkár úr válaszát sajnos nem áll módomban elfogadni, el is mondom röviden, hogy miért nem áll módomban elfogadni.

Az egyik, amiért nem áll módomban, az, hogy konkrét választ tulajdonképpen a kérdéseimre nem nagyon kaptam. Azok a fejlesztések, azok a módosítások, amiket az államtitkár úr elmondott, nem azokat a célokat szolgálják, amiket én elmondtam. Mert lehet, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtásánál például egy bürokratikus elemet kiemelünk a rendszerből, és könnyebbé válik a közérdekű munka büntetés helyszínének a kijelölése, viszont az esetek többségében nem ezek az indokok voltak azok, amiért végrehajthatatlanná vált egy közérdekű munka büntetés. Az anyagi helyzettel szemben sokkal nagyobb ereje van akár bűnmegelőzési szempontból is egy ítélet végrehajthatóságának vagy végrehajtásának.

Nem kaptam választ, illetve ami választ kaptam, azt nem tudom elfogadni, így a teljes válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem, az Országgyűlés elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 188 igen szavazattal, 78 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Most áttérünk az azonnali kérdések tárgyalására.

Tisztelt Országgyűlés! Tóbiás József, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Ez lenne a jó kormányzás alapja?" címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.

Felszólalások:   73-79   79-85   85-92      Ülésnap adatai